Agrometeorológia

Mi ez az eltérõ szín összeállítás? Nem jó a magyar, természetes fajta ízben zamatában? Na majd kíváncsi leszek emme fakó,és megmérgesedett színû termésekre.

Vasárnap kiültetésre kerültek a "black prince" fajtájú feketeparadicsom-palánták. Mellé még vetettem fehér uborkát meg sárga cukkinit. Egy tõ fehér padlizsán is kikerült és a már hagyományosnak számító sárga koktélparadicsom tövei is.

Nálatok jobb a kúthelyzet, szerintem hordalékkúpi terület: A Felsõ-Tisza és mellékfolyói komolyabb vastagságú és durvább szemcséjû homokrétegeket pakoltak le felétek, minta Kõrösök az Alföld fészkes közepén.

Nekem 41 méter mélyre van a kút kifúrva

Emlékeim szerint 34-37 (?) m körül van elfogadható homokréteg Szarvason. Ennek a rétegnek a vize nagyon mangános. A következõ réteg kb. 54 m-mél van, vize iszonyatosan vasas, annyira, hogy a vödörbe csobogtatott víz 10 - 20 perc után vöröses zaggyá válik. Rosszabb vízminõségû és a finomabb szemcsés homokréteg miatt kevesebb vizet is ad. A következõ homokréteg 90 m alatt van, nem tudom, milyen minõségû, de sok jót nem várok tõle. Szerintem a legjobb minõségû és a legtöbb vizet adja a 30 - 40 m közötti réteg, költségekben is azzal jársz a legjobban a Ft/m fúrásköltség miatt.

Javaslat:

- Célozd meg a 30 - 40 közötti réteget,
- Legalább 3 m hosszú szûrõt építsenek be
- A kút kavicsolással készüljön: Legalább rostált durva (marosi) homokkal töltsék fel a szûrõ környékén a fúrólyukat, utána (te, saját kezûleg) töltsd fel felszínig a fúrólyukat tüzépi mosott homokkal. Ezt az összes fúrómester ki szokta hagyni.
- A kútcsõ és a szûrõ legalább 50 mm-es átmérõjû legyen.

Ha öntözni szeretnél és a kert a holtág partján, vagy közvetlen környékén van, felejtsd el a kutat, öntözz a holtágból: a kút vizének nagy a sótartalma, szikesít. Elég szikes a szarvasi öntéstalaj magától is. Inni a fúrt kút vize tökéletes: A túllihegett As tartalom magasabb, mint a határérték, de ne foglalkozz vele: lényegesen több As-t eszel a hússal,zöldségekkel. Fürödni már nem igazán alkalmas: a magas keménység miatt nem habzik a szappan ezzel a vízzel. A magas Mn tartalom miatt a kádat, mosdót, WC-t néhány nap után elszínezi.

Dióhélyban ennyit.

Jössz egy sörrel, de csak akkor, ha visszahívhatlak!

Szerk: az elõbbiekrõl az összes a környéken dolgozó kútfúró tud, de általában inkább leharapnák a nyelvüket, sem hogy elmondják

Hm... Itt a tegnapi zivatar szerencsére csak kiadós mennyiségû esõvel járt -ami már nagyon kellett-, jeget nem kaptunk mellé. Tehetnél majd föl néhány képet. A c.imbricata-ra lennék leginkább kíváncsi.
A második jukka milyen lehet szerinted?

Hello Miso! Hogy vannak a paprika-paradicsom palántáid?
Na a kérdésedre csak alapból tudok válaszolni.
A mostani fúrt kutak már müa.csõvel készülnek, felülrõl lehatoló víznyomással "ásnak" a szakemberek,a végén forgó benzin motoros hajtással.
Az én homoki kertemben anno több agyag-homok réteget átfúrva (kb.4-6 méterenként) a 26 méternél álltak le.
Van ugye belógós végû kút, ennek alján egy vízgyûjtõ üreget mosnak fel, minél tágasabb annál több vizet ad majd a kút.A végére pedig süllyesztik le az un. lábszelepet, hogy a felsõ vízoszlop ne szaladjon vissza.
A másik kialakítás a szûrõs kút, ez a vízadó rétegben a finom szûrõ-fóliától már tisztított vizet ad, a szûrõ csõ több méter is lehet. Ez a kút esetleg kevesebb vizet ad mint a belógós,de egyenletesebb,tisztább. A belógós kútra nagyobb teljesítményû szivattyút is kötnek, a kétkamrásat (szívó-nyomó)a messze hordó locsolófejek, és a nagyobb terület ellátására.

A kútfúrás se két fillér, jól megkérik az árát méterenként számolnak.Egy kútfúró mesternek azért van már tapasztalata, figyeli a kõzet agyag-homokkõ-homok arányát a lehatolás szakaszaiban, és akkor áll meg, amikor aránylag mélyen van már, és vízadó réteget talált.
Illik neki garanciát is adni, legalább egy nyári szezonra,de nekem pl.2 évet adott, el is repedt a csõ,2.évben a felsõ 1,8 méternél,levegõsödött, csak pruttyogott a szivattyú, de kiásta és cserélte a sérült szakaszt
Jó tíz évet használtam,amikor eladtam a hétvégi kertet, akkor is üzemelt a szûrõs kutam.A víze is tiszta volt iható, csak hát vasas volt, már másnap kezdett barnulni a pohárban

Kerti kút fúrását tervezzük a kertbe. Ebben kérem segítségeteket.

Sajnos egyre nehezebb, és drágább hozzájutni a jó istállótrágyához, ami valóban a trágyázás alapja.

Én szarvasmarhatrágyára esküszöm. A legjobb az érett szarvasmarhatrágya, ami már szinte földszerû. Na annál nincs jobb szerintem. Zsákos formában szoktam venni és palántázáskor a palánta leendõ helyénél belekeverni a földbe kapával. "hagyományos" szarvasmarhatrágyát" is tudtam szerezni, ami most a fólia alatt pihen, most 1 éves. A mellett, hogy tápanyagot is biztosít kissé lúgosítja a földet, ami a mûtrágyázás miatt kedvezõ, ami meg elsavasítja. Ezzel lehet kompenzálni a föld elsavasodását (ph érték). Jó módszer erre, ha nem áll rendelkezésre trágya, ha kevés hamut szétszórunk a mûtrágyázott helyen. Természetesen csak tiszta hamu jöhet szóba, amiben csak fa van elégetve. Pl. (csak akácfa.)

Fiatal gyümölcsfák töve környékét baromfi, vagy galamb trágyával takarom, valóban kiégeti a gazt szépen, de a fákat nem bántja. Nálunk a barackosokban is elterjedt módszer ez fiatal fáknál. Egyébként nyáron, a tavasszal a fák tövéhez kirakott trágyába kihajtanak a gyomfélék, ahogy bomlásnak indul, nem olyan égetõ a trágya, de könnyû a gazt kihúzgálni, kapálni, már csak azért is mert az elõzõ évi ilyen trágyák elérve, komposztálódva kitûnõ talajszerkezetet hoznak létre. Õsszel friss tyúktrágyát raktam az átültetett szamóca alá, úgy hogy közvetlenül a gyökerével nem érintkezett, tehát vékony földréteg választotta el az ültetõ árokba rakott trágyát a gyökérzettõl. Az eredmény pazar, remekül néznek ki a szamócák, és még a továbbiakban is értékes tápanyagokat biztosítanak majd. Ésszel lehet közvetlenül is felhasználni a friss baromfitrágyát, van aki öntözõvízbe keverve közvetlenül locsol vele, na nekem ez már nem nyerõ, viszont õsszel vékonyan szórva beásom a kertbe, szintén nem okoz úgy problémát.

Na nem friss trágyára gondolok, hanem 1-2 éves, komposztolt, napsütötte trágya gödörbõl kivett "érett" trágyára. A tyúkok a tetejét meg hatvanhatszor átkaparták már, olyan föld színe van.

Hello.
Az elsõ képen lévõ jukka, yucca gloriosa. Gyönyörû példány.
Nálam a jégesõ eléggé megtépázta a kaktuszokat és virágaikat. Az egész kert egy nagy csatatér.

Tegnapi képek a hegy K-i, ÉK-i oldalából:

Szelídgesztenye: Link Link
(Elsõsorban) cédrusok és ciprusok: Link Link Link Link Link
Vadszõlõfa: Link Link
Egy füge a "faluban", keleti old.: Link
Örökzöld magnolia (m.grandiflora) 100m-en, fenyõfák árnyékában. A tulaj elmondása szerint ~ 15 éves, ~ 5 éve már láttam, az akkori mérete alapján lehet is annyi. Link Link Link
Évek óta kint telelõ ilyen-olyan agavek, ~ 5 éve láttam õket szintén, ezek sem nõttek sokat azóta (150m): Link Link Link
Agave americana: Link
Jukkák: Link Link
Ez vajon milyen fa? Tölgyféleség? Link

Nálunk még ki sem kelt (lehet, hogy késõn ültettük, de inkább késõbb keljen, mintsem lefagyjon).
Csak 2-3 napja kezdõdött akác virágzása is.

A csirketrágya kiégetni a növényeket. Régen szalmát használtak a növényeknél. Megpakolták vele az alját olyan 5-10 cm vastagon a fényt nem engedte át,de a víz átment rajta + télen ez el is rohad, és bele lehet forgatni a földbe.

Nem vagyok még nagyon tapasztalt mulcs szakember de gondolom 3 cm minimum kell, hogy a fény ne menjen át de a párolgást lezárja. A csirketrágya biztos felcsalja a gilisztákat.

El is felejtettem írni, hogy a borsót nálunk már szedni lehet. Mi fenét kezdünk ennyivel még nem tudom. Mindenesetre vetõmagot sem kell legközelebb vásárolnom.

Sziasztok.
Nagyjából 20 liter bodzaszörp készülõben... Link Link

Nagyon érdekes, és hasznos kezdõ leírást adtál a mulcsozásról. Bõvebben esetleg, bekavart tyúk trágya szalmával, olyan 3 cm.-es takarással az jó?

Láttál már almamolyt? Az a pici szürkés-barna 1 cm.lepkét? Ha igen, akkor esetleg az olcsó/150Ft/10 literes Karate 2,5 Wg. zacskós granulátumos szert ajánlom, mivel már a méhek át pártoltak a virágzó akácra pld.De azért vigyázni kell, naplemente után használd.
Különben nagyon össze kavarodott a fertõzések naptára ebben a gyors nyár elején.

"A korábban kivirágzottak: Link Link Link"
...és már láthatóak a kis termések is: Link

Tegnap tévedtem. Õ ma van teljes pompában. Mind a 6 virág kinyílt. Link
Újabb versenyzõ... Link
Tegnap 1, ma már 3... Link

Köszi az infót.

Köszi.
A tápoldat a kaktuszok ellensége. A természetben is vagy sanyargatva vannak, vagy kapnak némi vizet. Ennyi. A tápoldattól lazábbak lesznek a szöveteik és fogékonyabbak a kartevõkre. De tényleg ne beszéljünk a "szobakaktuszokról", mert csak felbosszantom magam.

Nagyon szépek!
Nekem a tavalyi mórahalmi vásárban vett kis cserepes kaktuszom nem akar újra virágozni, pedig intenzív tápoldatot kap, és napoztatom. Tudom régebben írtad, hogy csak az áttelelõ, szabadföldi kaktuszokkal foglalkozol. Ennek aztán még IP.címe sincs, mint a tiédnek.

Sziasztok.
Az Echinocereus viridiflorus (283.63, DJF1470) teljes pompában. Link
Echinocereus coccineus (191.211, SB344) viszont holnap lesz. Link

asimina triloba: Link Link
Terebess: Link

Én a múlt hét közepén már láttam bodzát virágozni, de csak most válik általánossá: Link
------
akácok: Link Link Link Link Link
A korábban kivirágzottak: Link Link Link
orgona: Link
nõszirom, síkon, full napon: Link Link

Nem is a hangyák okoznak közvetlenül kárt, de amint a szakirodalom is leirja, valósággal megfejik a tetveket, miáltal azok 2X3-szor több nedvet szivnak ki a szövetekbõl, ill. olykor áttelepitik még szûz területre azokat, igy fokozva a fertõzést. A hangyák megjelenésea a fán annak a ténynek a jelzése, hogy már vannak tetvek a fán, de szoros kapcsolatukra való tekintettel a hangyák kiiktatása is véd a tetûfertõzéstõl.

Bocsi hogy hozzászólok, a hangyák a már a fára telepedett (repülõ anyák petézése után) kikelõ tetveket "fejik meg,szívogatják" és alapban véve nem kártékonyak.
A tányér, a facsurgó fertõtlenítése jó dolog, pld. a levél aknázó moly több nemzedéke ellen is.

Kéregmoly áttelelõ lárvája. Nem most kezdett hozzá. Alattomos egy féreg, a ripacsos háncson rejtve lehet látni olyan fûrészpor-szerû kifolyásokat a mézgásodás is ezt mutatja. Ott van az most is a háncs alatt. Ha felnyitod, és lefejted a háncsot a fehér,(most már rozsda barna) alatt, elõkerül majd egy kb.3*1 cm. sárga vastag kukac..!! Elrágta az élet adó tápanyag szállító edényeket, és ezért fulladt meg a fa.
A meglévõ fákat is át kell alaposan nézni, van-e ilyen tünet, és helyileg esetleg törzs-kaparóval felnyitni a kérget, majd vmi.oltó tûvel befecskendezni egy rovarölõ szert, vastagon,olyan 1/3 higitásban.

Nem most fogom ritkitani a sárgabarackot, de amikor ilyen tömegû a kötõdés, hasznosnak tartom.Természetesen csak ahol hozzáférek, ott szoktam, van abban igazság, hogy akkor lesznek szép nagyok a szemek, ha teljes éréskor éppen egymáshoz érnek, nem nyomoritják egymást. Nekem bevált eddig, természetesen a fa egy bizonyos mérete után már nem nagyon lehetséges. Az én fáim közül az egyik még pont ott tart, hogy tudom kezelni, a többiek most fordulnak termõre. Az öreg fámon, amelyik pár éve elpusztult én sem bûvészkedtem. Én az alma és körtefáimon is megritkitom a termést, 2-2 db-t szoktam meghagyni, nagyon szép, piacos lesz az eredmény.Az idõsebb fáimat is ugy szoktam metszeni, hogy létráról, vagy a fáról minden pontját elérjem kézzel , elõször az asszony is sopánkodott, hogy mi marad a fán,aztán õsszel, amikor ládaszám szedtük a gyönyörû, méretes almát, körtét, már meg volt gyõzve.A permetezéssel kapcsolatban azt az elvet vallom, hogy minél kevesebbszer, de minél hatékonyabban történjen. Rendszeresen figyelem a fákat, sokszor elég , ha leszedem az éppen penderedõ leveleket, melyekben csak pár tetûlárva található és megáll a fertõzés.Célszerû a fák törzsénél kb. 30 cm sugarú körben kitisztitani a talajt és megszórni valamilyen talajfertõtlenitõvel, hogy a hangyák ne tudjanak felmászni a fára.
A tetûveszély nagyságrendekkel fog csökkenni. Ha az ember folyamatosan figyelemmel tudja kisérni a fáit, az idõjárás függvényéban nagyon hatékonyan élhet a védekezés különféle eszközeivel.

Nekem most nyíródott ki egy sárgabarackfám. Belemászott a törzsébe valami szúféleség. Az egész fa lefonnyadt. Nem tûzelhalás, mert volt permetezve, és a többi barackfámnak semmi baja. Kár érte szép fa volt.

Én nem nyúlnák hozzá a sárgabarackhoz. Lesz még hûvös idõ, és a természetes gyümölcs ritkulás is beleszólhat, az erõs szél és a netalán elkapott jégesõ is sokat leverhet.
Érdemes most permetezni, pl. a s.barackot ,a blumetériás, vmi. levél fertõt most elkaphatja. A barackon is látni majd olyan varacskos szemölcsöket a héjon, nem épp szép látvány.

Egy hónap száraz, szeles idõ után a tegnapi esõ mindent helyrehozott.Ma és holnap már nem várható errefelé jelentõs csapadék, a nap most is szépen süt. Hétvégén ismét jöhet egy csapadékfront, ki kell használni az idõt. A sziromhullás utáni permetezés bevált, nagyon szép és egészséges terméskezdemények vannak a fákon,szerencsére bõségesen. Különösen a sárgabaracknak örülök, az elmult években mindig közbejött a fagy, de most még ritkitani is kell majd. Az almafákra 3 hete felrakott oltásaim is megeredtek, ugyhogy minden happy.
A füvet holnap ismét nyirni kell, aztán az alma, körte , szilvafákat valószinüleg mégegyszer lepermetezem,meg talán a csemegeszõlõket is. Eddig minden szépen alakul, remélem a folytatás is hasonló lesz.

Ami most pirosodik, az a nemes pipacsom, az árok partján;
Link
Fûnyírás elõtti árokpart,vadvirágokkal;
Link
A csemege szõlõ virágzás elõtt, a hétvégén megkapja a permetet;
Link

Igazad van, de felénk a legkoraibb piros cseresznyét hívják annak. Szép lehet róla csemegézni, régen a piacon gyerekkoromba még árulták is, mint a csomós retket.

Itt is kezdõdik az akác és a bodza virágzása.

Biztosan nem madárcseresznye.
Csak korai nemes cseresznye.

Már illatozik az akác Link Link

Rosszul látod. Ez egy legkorábban érõ madár cseresznye, Floo azért is tette be.
Ha más nem, akkor a madarak rögtön észreveszik, és lecsapnak rá, ha nincs a fán egy hessegetõ ember, vagy más technika.
A szomolyai fekete nálam van, annak van válla,szív alakú közép nagy és ha bepirosodik, feketedik, nagyon ízletes. De kb. május28-jun.10 felé érik (közép-korai)

Üdv!

Örömmel jelenthetem,hogy a nektarin fa amely küzdött a tafrinával él és virul. Rengeteg gyümölcskezdemény van rajta.
Elmúlt 2 hétben 2x kapott scoret többek között.
Hétvégén ha hazamegyünk kap még 1 kezelést. Remélhetõleg elég lesz.

A cseresznye ha jól látom szomolyai fekete. Nekem még csak zöld. Nem hiába DNY.

Virágzik a bodza Link
Nõnek a fügék Link
Érik a cseresznye Link
Esõerdõ Link
Valami sárga virág Link

Azért lehet még szedni belõle, amire nekünk kell még bõven elég. A magot meg majd megszedem, jó lesz október végén elvetni

Nekem nem magzott fel. Pedig tavalyi. Nekem egy deka magot nem nyomott eddig.

Hello.
Én majd a mákot próbálom ki. Állítólag azt is lehet õsszel vetni. Nekem nem az a lényeg, hogy korábban teremjen, hanem többet és jobb minõségût.

Ja, de az más komám. Nekem is benne van még egy sor a tavaly tavasziból, épp most a héten magzott fel...

Hát petrezselyemnek én a tavaly tavaszi van benne nekem, az bírja. Ha letakarod kis falevéllel még télen is zöld marad a levele.

Nálam a vöröshagyma bejött, már fogyasztható mint újhagyma a tavaszi pedig még két-három hét. Jövõre kipróbálom a borsót is, sõt a sárgarépát és petrezselymet is.