Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Ma volt a 2011/2012-es téli szezon 100. fagyos napja Váralján.
2011/12 100 (03.16-ig)
2010/11 94
2009/10 74
2008/09 77
2007/08 77
2006/07 43
2005/06 105
2011/12 100 (03.16-ig)
2010/11 94
2009/10 74
2008/09 77
2007/08 77
2006/07 43
2005/06 105
De jó lehetett neked.
Majd holnap már én is nyomulok a bringával.
DE hogy a fórumba illõ is legyen.
Talajfagy.
Tesóméknál ma kerítéshez kellett ásni.
A talaj felsõ 10 cm -es rétege már kiengedett.
Az alatta lévõ 30-35 cm-es réteget még a jég és fagy birtokolja.
Csak csákánnyal tudtuk áttörni.
1 m-ig ástunk a kapubejárónál, természetesen 40-45 cm -es mélységnél mindenütt megszûnt a fagyás.
Ahogy sikerült az árkot kialakítani, a nap sütötte oldalán folyóssá vált a talaj, az árnyékos részen masszívan kemény maradt. A felsõ már kiengedett réteg 2-3 cm-es része pedig teljesen száraz, cserepesen kemény, illetve porosan szétesik.
A felszínre kitett elfagyott talaj a mai napsütéses kellemes melegben sem tudott délutánig elolvadni.
Ahogy eltûnt a nap, azonnal zuhanni kezdett a hõmérséklet. Tesóméknál már csak 4 °C van, míg itthon a tetõn 7°C. Mai T max 12°C volt csak. (Kicsivel többet vártam mára.)
Holnap hajnalban természetesen irány a Bükk. Még jeget, havat, hideget akarok.
Majd holnap már én is nyomulok a bringával.
DE hogy a fórumba illõ is legyen.
Talajfagy.
Tesóméknál ma kerítéshez kellett ásni.
A talaj felsõ 10 cm -es rétege már kiengedett.
Az alatta lévõ 30-35 cm-es réteget még a jég és fagy birtokolja.
Csak csákánnyal tudtuk áttörni.
1 m-ig ástunk a kapubejárónál, természetesen 40-45 cm -es mélységnél mindenütt megszûnt a fagyás.
Ahogy sikerült az árkot kialakítani, a nap sütötte oldalán folyóssá vált a talaj, az árnyékos részen masszívan kemény maradt. A felsõ már kiengedett réteg 2-3 cm-es része pedig teljesen száraz, cserepesen kemény, illetve porosan szétesik.
A felszínre kitett elfagyott talaj a mai napsütéses kellemes melegben sem tudott délutánig elolvadni.
Ahogy eltûnt a nap, azonnal zuhanni kezdett a hõmérséklet. Tesóméknál már csak 4 °C van, míg itthon a tetõn 7°C. Mai T max 12°C volt csak. (Kicsivel többet vártam mára.)
Holnap hajnalban természetesen irány a Bükk. Még jeget, havat, hideget akarok.
Épp ma kerékpároztam Felsõtárkányba. Volt még azért arrafelé jég is. 
Patak felett ment át a bringaút. Víz egy szál se, viszont frankó jégtáblák voltak a híd alatt. Kíváncsi leszek meddig marad meg.
Patak felett ment át a bringaút. Víz egy szál se, viszont frankó jégtáblák voltak a híd alatt. Kíváncsi leszek meddig marad meg. 
Nem úgy mi. Itt a messzi távolban 0,8 fok a téli közép és -1,5 fok még a márciusi anomália, igaz két mérésbõl. De jó indikátora a tavasznak a házunk déli fala elõtti aranyesõ. Esze ágában sincs még kinyílni (jobb is, mert akkor a korai gyümölcsök is követnék aztán menne az izgi, hogy lefagynak-e egy március végi HF után), pedig egész nap süti a nap. Persze itt nem jellemzõ ez utóbbi, mert 4 nap óta egy percet sem sütött, nem értük el még a 12 fokot sem.
A téli hónapok középhõmérséklete itt napi 8 mérés átlaga alapján:
December: 3,81°C
Január: +2,70°C
Február: -1,55°C
Téli átlag ezek alapján: +1,65°C
Azaz a tél igen jelentõs - majdnem 2 fokos - pozitív anomáliával zárt.
A csapadék az átlagnál kevesebb volt, összesen 57 mm.
A márciusnak még csak a hidegebbik fele telt el, de a hónap eddigi középhõmérséklete már most 1 fokkal magasabb az átlagos havi értéknél. Február második fele is jóval melegebb volt az átlagosnál. Idén korán kitavaszodtunk.
December: 3,81°C
Január: +2,70°C
Február: -1,55°C
Téli átlag ezek alapján: +1,65°C
Azaz a tél igen jelentõs - majdnem 2 fokos - pozitív anomáliával zárt.
A csapadék az átlagnál kevesebb volt, összesen 57 mm.
A márciusnak még csak a hidegebbik fele telt el, de a hónap eddigi középhõmérséklete már most 1 fokkal magasabb az átlagos havi értéknél. Február második fele is jóval melegebb volt az átlagosnál. Idén korán kitavaszodtunk.
Kedves fórumozók! Többször megkértünk benneteket, hogy a személyeskedést, veszekedést, egymás provokálását fejezzétek be és térjetek vissza a párbeszéd normális keretei közé, vagy folytassátok privát csatornákon. Sajnos nem tettetek eleget a kéréseinknek és tovább folytattátok a szabályok megszegését, ezért néhányan most fórunjogmegvonásban részesültek és törölve lettek az ominózus hozzászólások. Amennyiben ezen a szálon bárki is a szabályok semmibevételével fûszerezve tovább megy, az hasonló szankciókra számíthat!
Így van, ezt a kecskeméti adatot nekünk volt szerencsénk mérni a katonai állomáson.
Bizony kerekedett is a szemünk alaposan!
A reggeli órákban sem volt már éppen magas a relatív nedvesség, 40 % körül, de az igazi mûsor délelõttõl indult. Ahogy a levegõ melegedett a besugárzás miatt, és ezzel egy idõben erõsödött az északi fõn hatása is, fokozatosan, óráról órára egyre mélyebbre zuhant a nedvesség értéke. 10 UTC-kor már 20% alatt volt az RH, majd a következõ 4 órában szinte folyamatosan 15% alatt tartózkodott. Ezzel együtt a harmatpont is természetesen szélsõségesen alacsony értékeket vett föl: a kérdéses idõszakban -15 és -19 fok között ingadozott, ami a +11, 12 fokos hõmérséklettel tehát 25-30 fokos harmatpont-deficitet jelentett.
A szélsõértékeink végül is a következõk lettek a nap folyamán:
- relatív nedvesség: 11%
- harmatpont: -18,7 fok
A jelenség rendkívül szokatlan persze, de nem példa nélkül álló. Bizonyos körülmények nagyon ritkán elõforduló, szerencsés együttállása kell hozzá, hogy ilyesmi kialakuljon. Mindenesetre a téli és a nyári félévben is megtörténhet, más-más okból. Elõbbi tipikus esete volt a mostani (észak felõl érkezõ, már önmagában száraz levegõ, amire az Északi-, Északkeleti-Kárpátok által okozott fõnhatás még rátesz egy lapáttal), hasonlóra volt példa az utóbbi években, hogy egy esetet hozzak fel a teljesség igénye nélkül, 2008. február 17-én, annyi különbséggel, hogy akkor a nappali órákban jóval hidegebb volt még, téli hõmérsékletek uralkodtak aznap, de az RH így is lement 20% körülire az ország egy részén síkvidéken.
Az abszolút magyarországi rekord egyébként 1994. december 3-ra datálódik, amikor Kékestetõn egészen rendkívüli módon kiszáradt a levegõ. Ekkor síkvidéken nem mutatkoztak ilyen alacsony számok, fent viszont az anticiklon-középponti helyzet miatti erõteljes leszálló légmozgások kialakították ezeket a hazánkban valószínûleg nagyon hosszú ideig megismételhetetlennek számító körülményeket.
Már napközben sem volt éppen nedves a levegõ (a 0, +5 fok közötti hõmérséklethez általában -20 és -30 fok közötti harmatpont társult), de ami az esti órákban következett, arra nem nagyon lehet szavakat találni. 17 UTC után drasztikus kiszáradás kezdõdött, aminek eredményeképpen a 19 és a 20 UTC-s órás észlelések a következõ módon alakultak:
19 UTC-kor T=-0,3 fok; Td=-40,5 fok
20 UTC-kor T=-0,5 fok, Td=-40,6 fok.
Ez 3%-os relatív nedvességet jelent. A korabeli beszámolók alapján a nedvességmérést a rendkívüli eseményre tekintettel többféle módon is elvégezték, és valamennyi módszer megerõsítette a fenti értékeket, azaz a rekord teljesen hitelesnek tekinthetõ.
Nyáron pedig a klasszikus példa, talán mondani sem kell, a 2007-es hõség csúcsnapja, július 20. volt, amikor az amúgy is rendkívül száraz légtömegben a nappali zavartalan besugárzás és forróság hatására szélsõségesen alacsony nedvességi értékek alakultak ki. A kora délutáni órákban az országnak nem egy állomásán a 40-42 fokos hõmérséklethez 5-10 fokos harmatpontok társultak, ez pedig 13-15%-os RH-t jelentett.
Bizony kerekedett is a szemünk alaposan!
A reggeli órákban sem volt már éppen magas a relatív nedvesség, 40 % körül, de az igazi mûsor délelõttõl indult. Ahogy a levegõ melegedett a besugárzás miatt, és ezzel egy idõben erõsödött az északi fõn hatása is, fokozatosan, óráról órára egyre mélyebbre zuhant a nedvesség értéke. 10 UTC-kor már 20% alatt volt az RH, majd a következõ 4 órában szinte folyamatosan 15% alatt tartózkodott. Ezzel együtt a harmatpont is természetesen szélsõségesen alacsony értékeket vett föl: a kérdéses idõszakban -15 és -19 fok között ingadozott, ami a +11, 12 fokos hõmérséklettel tehát 25-30 fokos harmatpont-deficitet jelentett.
A szélsõértékeink végül is a következõk lettek a nap folyamán:
- relatív nedvesség: 11%
- harmatpont: -18,7 fok
A jelenség rendkívül szokatlan persze, de nem példa nélkül álló. Bizonyos körülmények nagyon ritkán elõforduló, szerencsés együttállása kell hozzá, hogy ilyesmi kialakuljon. Mindenesetre a téli és a nyári félévben is megtörténhet, más-más okból. Elõbbi tipikus esete volt a mostani (észak felõl érkezõ, már önmagában száraz levegõ, amire az Északi-, Északkeleti-Kárpátok által okozott fõnhatás még rátesz egy lapáttal), hasonlóra volt példa az utóbbi években, hogy egy esetet hozzak fel a teljesség igénye nélkül, 2008. február 17-én, annyi különbséggel, hogy akkor a nappali órákban jóval hidegebb volt még, téli hõmérsékletek uralkodtak aznap, de az RH így is lement 20% körülire az ország egy részén síkvidéken.
Az abszolút magyarországi rekord egyébként 1994. december 3-ra datálódik, amikor Kékestetõn egészen rendkívüli módon kiszáradt a levegõ. Ekkor síkvidéken nem mutatkoztak ilyen alacsony számok, fent viszont az anticiklon-középponti helyzet miatti erõteljes leszálló légmozgások kialakították ezeket a hazánkban valószínûleg nagyon hosszú ideig megismételhetetlennek számító körülményeket.
Már napközben sem volt éppen nedves a levegõ (a 0, +5 fok közötti hõmérséklethez általában -20 és -30 fok közötti harmatpont társult), de ami az esti órákban következett, arra nem nagyon lehet szavakat találni. 17 UTC után drasztikus kiszáradás kezdõdött, aminek eredményeképpen a 19 és a 20 UTC-s órás észlelések a következõ módon alakultak:
19 UTC-kor T=-0,3 fok; Td=-40,5 fok
20 UTC-kor T=-0,5 fok, Td=-40,6 fok.
Ez 3%-os relatív nedvességet jelent. A korabeli beszámolók alapján a nedvességmérést a rendkívüli eseményre tekintettel többféle módon is elvégezték, és valamennyi módszer megerõsítette a fenti értékeket, azaz a rekord teljesen hitelesnek tekinthetõ.
Nyáron pedig a klasszikus példa, talán mondani sem kell, a 2007-es hõség csúcsnapja, július 20. volt, amikor az amúgy is rendkívül száraz légtömegben a nappali zavartalan besugárzás és forróság hatására szélsõségesen alacsony nedvességi értékek alakultak ki. A kora délutáni órákban az országnak nem egy állomásán a 40-42 fokos hõmérséklethez 5-10 fokos harmatpontok társultak, ez pedig 13-15%-os RH-t jelentett.
A hétvégén a kertben ástam. Ez eddig nem nagy "vasz is dasz".
A napos oldalról, az árnyékos felé. A napos oldalon a talaj kellemesen ásható volt egy ásónyomig, ami a rögbõl, borsónyi, diónyi méretre szét is esett, abszolút gereblyézhetõ volt.
Az árnyékos rész felé haladva ezzel szemben elõször a talaj teteje (ahogy megsütötte a nap, 1-2 cm) volt nedves, sáros, az alatt elfagyott.(E-miatt neveztem el viccesen permafrost talajnak. ).
A talaj az árnyékos részen teljesen elfagyott, a tetején napközben sem engedett ki. Ott teljesen száraz, helyesen jégkristályok által megemelt talaj volt a jellemzõ.
A fagy a félig átfagyott részben még 8-10 cm volt. Ásóval áttörhetõ volt, amit kifordítva, egyben tömbként tudtam megforgatni.
A teljesen átfagyott talajon pedig még az ásót sem tudtam lenyomni, pedig ugráltam rajta a közel 95 kg-os súlyommal.
A másik érdekesség a komposzt ládában a talaj (ami már ténylegesen talaj volt, és nem valami kevert még bomló anyag) teljesen össze volt fagyva.
1 hete, hogy kibontottam, és hagytam a napon, hagy olvadjon, kiengedjen a "permafrost" talaj.
Az eredmény: 1 hét alatt a felsõ 5 cm-es réteg engedett ki, a többi még mindig olyan kemény volt, hogy az ásót elhajtottam benne.
Kíváncsi vagyok, a hétvégén kienged-e a talaj a melegedés hatására.
Esetleg valaki figyelt-e meg ilyen jelenséget környezetében, vagy csak én "unatkozom" ennyire?
A terület tök sík fekvésen van, folyómeder által korábban feltöltött, de jelenleg már ármentes területen. Nem hegyvidéken, nap által sem megvilágított részen. Mondjuk utóbbinak, hogy sík, nem is nagyon kitett. Ezt jól leírtam.
A napos oldalról, az árnyékos felé. A napos oldalon a talaj kellemesen ásható volt egy ásónyomig, ami a rögbõl, borsónyi, diónyi méretre szét is esett, abszolút gereblyézhetõ volt.
Az árnyékos rész felé haladva ezzel szemben elõször a talaj teteje (ahogy megsütötte a nap, 1-2 cm) volt nedves, sáros, az alatt elfagyott.(E-miatt neveztem el viccesen permafrost talajnak.
).A talaj az árnyékos részen teljesen elfagyott, a tetején napközben sem engedett ki. Ott teljesen száraz, helyesen jégkristályok által megemelt talaj volt a jellemzõ.
A fagy a félig átfagyott részben még 8-10 cm volt. Ásóval áttörhetõ volt, amit kifordítva, egyben tömbként tudtam megforgatni.
A teljesen átfagyott talajon pedig még az ásót sem tudtam lenyomni, pedig ugráltam rajta a közel 95 kg-os súlyommal.
A másik érdekesség a komposzt ládában a talaj (ami már ténylegesen talaj volt, és nem valami kevert még bomló anyag) teljesen össze volt fagyva.
1 hete, hogy kibontottam, és hagytam a napon, hagy olvadjon, kiengedjen a "permafrost" talaj.
Az eredmény: 1 hét alatt a felsõ 5 cm-es réteg engedett ki, a többi még mindig olyan kemény volt, hogy az ásót elhajtottam benne.
Kíváncsi vagyok, a hétvégén kienged-e a talaj a melegedés hatására.
Esetleg valaki figyelt-e meg ilyen jelenséget környezetében, vagy csak én "unatkozom" ennyire?
A terület tök sík fekvésen van, folyómeder által korábban feltöltött, de jelenleg már ármentes területen. Nem hegyvidéken, nap által sem megvilágított részen. Mondjuk utóbbinak, hogy sík, nem is nagyon kitett. Ezt jól leírtam.
Ma a Híradó utáni idõjárás-jelentésben pitom (Tóth Tamás) egy nagyon érdekes adattal kedveskedett a nézõknek.
A középsõ országrészben nem szokványos módon kiszáradt a légkör, így rendkívül alacsony Rh értékeket mértek a térségben.
pl. Kecskeméten a mai Rh min.: 11% volt.
Szegeden is csak 18% volt UTC 15:00-kor.
Nagyon komoly!
A középsõ országrészben nem szokványos módon kiszáradt a légkör, így rendkívül alacsony Rh értékeket mértek a térségben.
pl. Kecskeméten a mai Rh min.: 11% volt.
Szegeden is csak 18% volt UTC 15:00-kor.
Nagyon komoly!
Nálam mindössze nyomra futotta a tegnapi csapadékból. Ettõl függetlenül nagyon kellemes volt utána a levegõ. Friss záporesõ illat. Hmmm 
Finomabb mint a télen jellemzõ füstös levegõ...
Finomabb mint a télen jellemzõ füstös levegõ... 
Nálam 1,7 mm esett tegnap, ez volt március elsõ csapadéka. Az elsõ dekád kh.-e 2,3°C-nak adódott (minimum-maximum alapján).
Elnézést, hogy idevágó dolgokkal foglalkozok:
A tegnapi csapadék 0,6 mm lett, ez egyben egyelõre havi szumma is.
Az elsõ dekád középhõmérséklete 1,4°C lett, várom a tavaszt.
A tegnapi csapadék 0,6 mm lett, ez egyben egyelõre havi szumma is.
Az elsõ dekád középhõmérséklete 1,4°C lett, várom a tavaszt.
2012. február Cegléden
Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) -3,3°C (30 éves átlag +0,9°C)
max. 14,7°C (29-én), min. -19,3°C (6-án).
Csapadék: 19,7 mm (átlag 29 mm, tavaly 6 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 8,7 mm (4-én).
Hótakarós napok száma: 20
Legnagyobb hóvastagság: 14 cm (5-én)
Napi adatok: Link
Évi csapadék: 30,7 mm.
2011/12 telén összesen 33 cm hó hullott, 27 hótakarós nap volt; a legnagyobb (reggel 7-kor mért) hóvastagság a fenti februári 14 cm.
Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) -3,3°C (30 éves átlag +0,9°C)
max. 14,7°C (29-én), min. -19,3°C (6-án).
Csapadék: 19,7 mm (átlag 29 mm, tavaly 6 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 8,7 mm (4-én).
Hótakarós napok száma: 20
Legnagyobb hóvastagság: 14 cm (5-én)
Napi adatok: Link
Évi csapadék: 30,7 mm.
2011/12 telén összesen 33 cm hó hullott, 27 hótakarós nap volt; a legnagyobb (reggel 7-kor mért) hóvastagság a fenti februári 14 cm.
Nem tudom, van-e összefüggés az állatok primitívsége (rendszertanilag értem) és a hideg-elõrejelzési képesség között, de azért gratulálok annak a lótücsöknek, amelyik novemberben megérzi, hogy februárban kemény téli idõ lesz.
Pláne úgy, hogy azt viszont nem érezték meg, hogy ráértek volna lehúzódni mélyebbre januárban is, mivel a december és a január enyhe volt, az ország egyes részein szinte alig-alig volt fagyott a talaj, itt nálunk egész december-januárban túrtak a vakondok(ok).
Biztos, hogy érzékenyebbek az állatok az idõjárás finomabb rezdüléseire is, lévén közelebb állnak a természethez, mint mi, de ez a tudományág azért nem egyszerû.
Emelem kalapom elõttük, hogy tényleg a várható hideg miatt ástak le mélyebbre, én csak próbáltam más okot is keresni, mert gyakran elõfordul, hogy a legkézenfekvõbb megoldást tartjuk helyesnek, miközben nem az.
Ettõl függetlenül lehet hogy igazad van!
Pláne úgy, hogy azt viszont nem érezték meg, hogy ráértek volna lehúzódni mélyebbre januárban is, mivel a december és a január enyhe volt, az ország egyes részein szinte alig-alig volt fagyott a talaj, itt nálunk egész december-januárban túrtak a vakondok(ok).
Biztos, hogy érzékenyebbek az állatok az idõjárás finomabb rezdüléseire is, lévén közelebb állnak a természethez, mint mi, de ez a tudományág azért nem egyszerû.
Emelem kalapom elõttük, hogy tényleg a várható hideg miatt ástak le mélyebbre, én csak próbáltam más okot is keresni, mert gyakran elõfordul, hogy a legkézenfekvõbb megoldást tartjuk helyesnek, miközben nem az.
Ettõl függetlenül lehet hogy igazad van!
Vagy nem ... . "A talajban telelnek, a hidegre érzékenyek, néha 1 méter mélyre lehúzódnak." Link Miután a vakond meg õket eszi, ment utána.
Bár szerintem tavaly az ország nagy részén õsszel ugyanolyan száraz volt a talaj 50 mint 20-30 cm mélyen tehát nem ez volt kiváltó ok.
. "A talajban telelnek, a hidegre érzékenyek, néha 1 méter mélyre lehúzódnak." Link Miután a vakond meg õket eszi, ment utána.Bár szerintem tavaly az ország nagy részén õsszel ugyanolyan száraz volt a talaj 50 mint 20-30 cm mélyen tehát nem ez volt kiváltó ok.
Vagy csak a nyári és õszi aszály miatt kiszáradt a talaj felsõ rétege, és ezért ástak lejjebb a vakondok és a lótetûk is.
A nedvesebb talajban minden bizonnyal jobban érzik magukat, mint a csontszárazban.
Persze nem tudom merrefelé lakik az illetõ, de nem sokfelé volt olyan mennyiségû csapadék, aminek következtében õsszel a talaj felsõ rétege az ország bármely pontján ne lett volna szárazabb a szokásosnál.
A vakondok és a lótetûk pedig ezért ástak lejjebb, nem pedig a várható hideg miatt.
A nedvesebb talajban minden bizonnyal jobban érzik magukat, mint a csontszárazban.
Persze nem tudom merrefelé lakik az illetõ, de nem sokfelé volt olyan mennyiségû csapadék, aminek következtében õsszel a talaj felsõ rétege az ország bármely pontján ne lett volna szárazabb a szokásosnál.
A vakondok és a lótetûk pedig ezért ástak lejjebb, nem pedig a várható hideg miatt.
"a jószágok "látták" volna ezt a februári zimankót" Anélkül hogy bármelyik oldalra állnék most olvastam egy mezõgazdasági fórumban ez egyik, még õszi tapasztalatról írtakat: "Én õsszel mindig a vakondtúrásokat nézegetem. Erre felé 50-60 cm mélyen kezd a talaj világosodni, addig fekete. Az idén õsszel minden túrás teteje sárga volt. Megsúgta nekik valaki, hogy nagyon hideg lesz. Igaz lehet a rovarokra is. Decemberben lótetût 60cm körül találtam. Simán elbújnak a hideg elõl jó mélyre, vagy nagyhatású fagyálló van bennük."
Ezek azért azt jelezhetik, hogy volt készülõdés az átlagnál hidegebb periódus elviselésére...
most olvastam egy mezõgazdasági fórumban ez egyik, még õszi tapasztalatról írtakat: "Én õsszel mindig a vakondtúrásokat nézegetem. Erre felé 50-60 cm mélyen kezd a talaj világosodni, addig fekete. Az idén õsszel minden túrás teteje sárga volt. Megsúgta nekik valaki, hogy nagyon hideg lesz. Igaz lehet a rovarokra is. Decemberben lótetût 60cm körül találtam. Simán elbújnak a hideg elõl jó mélyre, vagy nagyhatású fagyálló van bennük." Ezek azért azt jelezhetik, hogy volt készülõdés az átlagnál hidegebb periódus elviselésére...
Köszönöm pluszban, pont még leakartam írni ezt.
Valóban az átlagostól elmaradt a hóvastagság, vmint pár nap didergésen kívül tök átlagos volt a tél, jóllehet minimálisan még enyhébb is.
Valóban az átlagostól elmaradt a hóvastagság, vmint pár nap didergésen kívül tök átlagos volt a tél, jóllehet minimálisan még enyhébb is.
Azt nem tudom, h mit kellett volna látniuk az állatoknak, persze részben én is állat vagyok, de azért egyértelmûen nem merészelném felvállalni a képviseletüket.
Viccet félretéve, én ezt a mutatót nézegetem, és alapvetõen én is szkeptikusként, de nyitottan állok ezekhez a dolgokhoz. A télrõl volt szó, és a tél ilyen lett amilyen, ez nem vita kérdés, attól függetlenül az is tény amit írsz. Ha nem is abszolút szubjektív, de szubjektív elemek ebben az egészben óhatatlanul vannak. Nem hiszem, hogy erre a nehezen mérhetõ dologra valaha is kreálunk egy tökéletes mérõszámot.
(kis kiegészítés, mint állat, pont a kérdéses helyen (Ipoly térsége) az átlagosnál kevesebb hó volt, nem volt jellemzõ a 25-30 + cm, legalábbis alacsonyabb szinteken és a Tmin sem nagyon ment -25 alá a tartós alacsony Tközép egy relatíve kisebb hótakaróval lehet, h nekik kezelhetõbb)
Viccet félretéve, én ezt a mutatót nézegetem, és alapvetõen én is szkeptikusként, de nyitottan állok ezekhez a dolgokhoz. A télrõl volt szó, és a tél ilyen lett amilyen, ez nem vita kérdés, attól függetlenül az is tény amit írsz. Ha nem is abszolút szubjektív, de szubjektív elemek ebben az egészben óhatatlanul vannak. Nem hiszem, hogy erre a nehezen mérhetõ dologra valaha is kreálunk egy tökéletes mérõszámot.
(kis kiegészítés, mint állat, pont a kérdéses helyen (Ipoly térsége) az átlagosnál kevesebb hó volt, nem volt jellemzõ a 25-30 + cm, legalábbis alacsonyabb szinteken és a Tmin sem nagyon ment -25 alá a tartós alacsony Tközép egy relatíve kisebb hótakaróval lehet, h nekik kezelhetõbb)
Egy erõsen szkeptikus ember mindig talál valami kapaszkodót...
A tények pedig makacs dolgok. A telet kompletten (dec.-febr.) vizsgálva jutottunk eme megállapításra.
Bár nincsenek feljegyzéseim a régmúlt teleirõl, de lefogadom, hogy nagyon-nagyon kevés olyan lehet, amelyeknél mindhárom hónap 1-2 hetes durván pozitív, ill. negatív anomália nélkül zárult volna.
Valamint ha így lenne, ahogy Te írod, hogy október végén, november elején (amikor a megfigyelések készültek) a jószágok "látták" volna ezt a februári zimankót, már valamennyien minimum NASA-alkalmazottak lennének.
Szerk.: A lényeg, hogy nem kiragadott 1-2-3 hetes periódusokra készült a cikkünk Jóskával. Remélem érted.
A tények pedig makacs dolgok. A telet kompletten (dec.-febr.) vizsgálva jutottunk eme megállapításra.
Bár nincsenek feljegyzéseim a régmúlt teleirõl, de lefogadom, hogy nagyon-nagyon kevés olyan lehet, amelyeknél mindhárom hónap 1-2 hetes durván pozitív, ill. negatív anomália nélkül zárult volna.
Valamint ha így lenne, ahogy Te írod, hogy október végén, november elején (amikor a megfigyelések készültek) a jószágok "látták" volna ezt a februári zimankót, már valamennyien minimum NASA-alkalmazottak lennének.
Szerk.: A lényeg, hogy nem kiragadott 1-2-3 hetes periódusokra készült a cikkünk Jóskával. Remélem érted.
Egy kicsit hadd belevau...
Nekem azért bûzlik egy kicsit ez az egész (amellett, hogy köztudottan erõsen szkeptikus vagyok a témában...), mert itt volt a február... egy ilyen szélsõségesen hideg periódust nem kellett volna "látniuk" elõre az állatoknak? Oké, hogy a 3 havi anomália átlag körüli lett, de emellett nem szeretnék válasz nélkül elmenni.
Nekem azért bûzlik egy kicsit ez az egész (amellett, hogy köztudottan erõsen szkeptikus vagyok a témában...), mert itt volt a február... egy ilyen szélsõségesen hideg periódust nem kellett volna "látniuk" elõre az állatoknak? Oké, hogy a 3 havi anomália átlag körüli lett, de emellett nem szeretnék válasz nélkül elmenni.
Milán már válaszolt ott a lényeg.
Kis kiegészítés: Ha visszanézed a hosszútávú fórumot akkor láthatod, h én 1-2 nappal korábban a csokorban megelõlegeztem/megtippeltem azt a véleményt, amit késõbb Milán, Jóska le is írt külön cikkben. Így kerek a történet, nem jött szignifikáns jel a negatív irnányra vonatkozóan, így ezért jogos a pont. Bukta akkor lett volna, h jön szignifikáns jel és enyébb vagy átlag körüli a tél.
Kis kiegészítés: Ha visszanézed a hosszútávú fórumot akkor láthatod, h én 1-2 nappal korábban a csokorban megelõlegeztem/megtippeltem azt a véleményt, amit késõbb Milán, Jóska le is írt külön cikkben. Így kerek a történet, nem jött szignifikáns jel a negatív irnányra vonatkozóan, így ezért jogos a pont. Bukta akkor lett volna, h jön szignifikáns jel és enyébb vagy átlag körüli a tél.
Erre a számlára írható: "az elmúlt éveknél jóval kérdõjelesebb a tél elõrejelezhetõsége, egy átlagos körüli tél az, ami talán kivehetõ."
Teljesen jogos a 4-0-ás állás!
Teljesen jogos a 4-0-ás állás!
Felügyelõ Úr! Ugye az, hogy a jelzések teljes hiánya ellenére is odaadjuk a pontot az állatvilágnak, az az abszolút szubjeltív tárgyalásmód számlájára írandó?!
Kertész abszolút helyesen járt el, nincs ebben semmi félreértés.
A múltra nézõ, meteorológiai témájú hozzászólásoknak egyértelmûen a visszatekintõben van a helye. Vagy lemaradtam valamirõl?? Változtak az ezzel kapcsolatos, bevett mechanizmusok?
A múltra nézõ, meteorológiai témájú hozzászólásoknak egyértelmûen a visszatekintõben van a helye. Vagy lemaradtam valamirõl?? Változtak az ezzel kapcsolatos, bevett mechanizmusok?
Kedves Kertész! A kritikát vissza lehet utasítani de ettõl még a véleményem nem változik. Viszont úgy tudom, hogy van olyan lehetõség is, hogy azt a hozzászólásnak az utolsó mondatát helyezem át! Ezzel az apró cselekedettel a félreértés elkerülhetõ lett lett volna. Máskülönben én elnézést kértem a hibámért, ezt néha a nagy tiszteletû moderátori gárdának is illene végrehajtani! Akinek nem inge ne vegye magára! Ráadásul az egy elmélkedés volt, így a visszatekintõ alapja sem volt olyan mértékû, hogy át legyen ide helyezve, ettõl több ehhez hasonló is elfért már a múltban a társalgóban!
Tovább nem kívánok foglalkozni a témával!
Tovább nem kívánok foglalkozni a témával!
Kedves lász: utánanéztem: az a hozzászólásod egy másik fórumzó más témájú hozzászólására adott válaszod volt, aminek csak az utolsó mondata illet volna ide (met. társalgó 100540. hsz.). Ezért nem lett az a hozzászólásod áthelyezve ide.
Viszont mivel nagyon régóta fórumozol elvárható lett volna, hogy ne a met. társalgóba írjad a visszatekintõbe való tartalmú hozzászólásaidat.
A moderátorok munkájára vonatkozó kritikádat és annak stílusát pedig kategorikusan visszautasítom!
Viszont mivel nagyon régóta fórumozol elvárható lett volna, hogy ne a met. társalgóba írjad a visszatekintõbe való tartalmú hozzászólásaidat.
A moderátorok munkájára vonatkozó kritikádat és annak stílusát pedig kategorikusan visszautasítom!
Ja, hogy ide átkerült az elmélkedésem? Még volt egy hozzászólás, miszerint egy adatsort elnéztem, és kb 112 év alatt 10 fagymentes március volt, és nem annyi mint amit az elsõben írtam. Vagy ne jött volna át ide ez a kettõ vagy átjött volna mind a három. Ha moderátor csinál valamit azt akkor normálisan, vagy sehogy! És akkor nem lesz félreértés belõle.
No de nem ez a lényeg, hanem, hogy én néztem el egy adatsort, ezért elnézést kérek! Meg is lepõdtem, hogy is lehet ennyi? Szerencsére ennyi nem volt, de mintegy 10 fagymentes március az elmúlt 112 évben azért akadt, a legtöbb 1901 és 1910, valamit az 1990-2000 közötti idõszakban. 2, illetve 3 ez szám, igaz 1989 is az volt de az az elõzõ évtizedhez tartozik. Viszont 3 évtizedben volt mikor nem fordult elõ 1920-30 között, 1940-50 között, és 2000-2012 között, valamint a mai nap már fagyos volt így még egy évvel ezt kitolhatjuk, talán jövõre:-)
Így tiszta a dolog:-)
No de nem ez a lényeg, hanem, hogy én néztem el egy adatsort, ezért elnézést kérek! Meg is lepõdtem, hogy is lehet ennyi? Szerencsére ennyi nem volt, de mintegy 10 fagymentes március az elmúlt 112 évben azért akadt, a legtöbb 1901 és 1910, valamit az 1990-2000 közötti idõszakban. 2, illetve 3 ez szám, igaz 1989 is az volt de az az elõzõ évtizedhez tartozik. Viszont 3 évtizedben volt mikor nem fordult elõ 1920-30 között, 1940-50 között, és 2000-2012 között, valamint a mai nap már fagyos volt így még egy évvel ezt kitolhatjuk, talán jövõre:-)
Így tiszta a dolog:-)
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat