Csillagászat és űrkutatás
Nano véleményét megerõsítve (meg ne vedd) annyit fûzök jozzá, ha már TESCO... jobb ha vaterán nézel egy régi NDK-s távcsõépítõ készletet, mely a 70-es években divatba jött mûanyag optikákra épült többféle távcsõ összeállítását segítõ kiegészítõkkel, tubusokkal. Optikái majdhogynem jobb képet adnak, mint az áruházi kütyük. A 7x50 stb. binoklikkal, monospektívekkel is vigyázz. Régi ismerõsöm gyerekének vett nagyon jutányos áron 7x50-es binoklit. Amikor megmutatta, nyomban kiderült hogy nemcsak teste, a teljes optika mûanyag. Lágy és sárgás színezésû képe földi nézelõdésre (vízbeejteni, elveszteni, összetörni) megfelelõ, de csillagászatra nemigen. Sajnos az ilyen cuccos többnyire nem tünteti fel hogy mûanyag, de kézbe véve feltûnõen könnyû (mint a mûnyag airsoft lõfegyver akár másolat akár eredeti acélalanyagúval egybevetve) Igényes és komoly (ezzel drágább) binoklit a magnéziumötvözet-ház, üvegprizma, üvegobjektív jellegzetesen nehézzé teszi már a 8x30-ast, 7x50-est is (egy hosszabb és nehezebb 20x60-as már rezeg az ember kezében Szal TESCO-t semmiképp, nagy eséllyel mûanyaglencsést veszel, vagy ha mégis üveg, annyira gagyi hogy akkor már sokkal célszerûbb ha nagyszüleid szemüvegébõl barkácsolsz Kepler távcsövet
NEM a reklám helye, Áki csatlakozom Nanohoz ha jó távcsövet akarsz TESCO-t ne! Ezek kicsik, de komolyabbak, én innen választanék kistávcsövet Link Nézz körül a neten, elég jó a kínálat


Nincs mit
Amúgy hogy jutott eszedbe, hogy a teszkóban távcsövet vegyél?
Egyszer a barátaim leptek meg egy olyannal. Persze õk sem gondolták komolyan, csak poénnak szánták. Hát tényleg vicc... 
Vegyél egy jó 20x50-es binoklit (ha már 50 mm)



Vegyél egy jó 20x50-es binoklit (ha már 50 mm)
Üdv!
Azt szeretném kérdezni,hogy egy 50mm-es refraktor mennyire használható és ha igen,mire..?
Láttam ilyet a tecsóban,ha megéri gondoltam meglepném magam vele karira.10K az ára.
Azt szeretném kérdezni,hogy egy 50mm-es refraktor mennyire használható és ha igen,mire..?
Láttam ilyet a tecsóban,ha megéri gondoltam meglepném magam vele karira.10K az ára.
Vergiliusnak sok, bizonyára régi megfigyeléseken alapuló néphiedelmeket felidézõ csillagászati jellegû leírása van, kettõt még idézek nem állhattam meg 
Az egyik rövid, talán nagy "szabadszemes" napfolt megjelenésére utal, nem tudom
Ebben is útmutatód a Nap. Õ, kire fogni ki merné,
Hogy hamisan jósol? Hisz elõre jelenti, ha gyászos
Forradalom, furfang, avagy orvul háboru zendül.
Hisz Rómát is szánta, mikor tõr verte le Caesart,
Mert ragyogó képén vak rozsda futott el azonnal
A másik hosszabb a napfény színváltozásaihoz fûz intelmeket
És jeladónk a nap is, ha kel és ha lebúvik a vízbe;
Elkísérik a nem-kétséges jósjelek útján
Már kora reggeltõl csillag-gyúlás idejéig,
Így amidõn szeplõk fedezik feljöttekor arcát,
Búvik a felhõkbe s fél képével fut elõled:
Záporesõ lesz, mert veteményre, baromra s a fákra
Baljós déli szelek támadnak a mély habözönbõl.
Vagy ha kivirradván, szétszórt sugarak hasogatják
Át a tömött felhõt, és sápatagon felocsúdik
Közben a Hajnal Títhónus sáfrányvörös ágyán:
Haj! levelek többé nem védik meg puha szõlõd,
Oly rémes jégorkán fog pattogni tanyádon.
Tudni kivált azt kell, miután, megjárva Olympust,
Hajlik alá, képén mint kezd káprázni a sok szín,
Számos változatát ugyanis lesi gyakran az ember:
Így amikor lángrõt, szél lesz, ha sötétlila, zápor,
Hogyha pedig tüzes izzását foltok feketítik,
Akkor esõt-orkánt együtt láthatsz kerekedni.
Ámde ha fénylik a tányér fenn, amidõn ragyogását
Hozza vagy elviszi, félned kár ítéletidõtõl,
Északi tiszta szelet látsz csak táncolni az erdõn.
Fényteli fellegeket honnét hajt végül a felszél
Bocs, eleget locsogtam, eldugultam

Az egyik rövid, talán nagy "szabadszemes" napfolt megjelenésére utal, nem tudom
Ebben is útmutatód a Nap. Õ, kire fogni ki merné,
Hogy hamisan jósol? Hisz elõre jelenti, ha gyászos
Forradalom, furfang, avagy orvul háboru zendül.
Hisz Rómát is szánta, mikor tõr verte le Caesart,
Mert ragyogó képén vak rozsda futott el azonnal
A másik hosszabb a napfény színváltozásaihoz fûz intelmeket
És jeladónk a nap is, ha kel és ha lebúvik a vízbe;
Elkísérik a nem-kétséges jósjelek útján
Már kora reggeltõl csillag-gyúlás idejéig,
Így amidõn szeplõk fedezik feljöttekor arcát,
Búvik a felhõkbe s fél képével fut elõled:
Záporesõ lesz, mert veteményre, baromra s a fákra
Baljós déli szelek támadnak a mély habözönbõl.
Vagy ha kivirradván, szétszórt sugarak hasogatják
Át a tömött felhõt, és sápatagon felocsúdik
Közben a Hajnal Títhónus sáfrányvörös ágyán:
Haj! levelek többé nem védik meg puha szõlõd,
Oly rémes jégorkán fog pattogni tanyádon.
Tudni kivált azt kell, miután, megjárva Olympust,
Hajlik alá, képén mint kezd káprázni a sok szín,
Számos változatát ugyanis lesi gyakran az ember:
Így amikor lángrõt, szél lesz, ha sötétlila, zápor,
Hogyha pedig tüzes izzását foltok feketítik,
Akkor esõt-orkánt együtt láthatsz kerekedni.
Ámde ha fénylik a tányér fenn, amidõn ragyogását
Hozza vagy elviszi, félned kár ítéletidõtõl,
Északi tiszta szelet látsz csak táncolni az erdõn.
Fényteli fellegeket honnét hajt végül a felszél
Bocs, eleget locsogtam, eldugultam

Tomka1994 és a Fórum, jó reggelt
Noli már szépen kitárgyalta, de engem is kis kávé+pipa filóra késztetett
Ha a barátod nem a napjainkban sajnos újjáéledt asztrológiára gondolt, akkor az évszázadokkal korábban közreadott sok hasonló mûvet követõen Heltai Gáspár kiadásában 1592-ben megjelent, mindenkor igen népszerû, de ma már mosolyt keltõ "Csízió" a csillagászattal összefüggõ idõjóslás gazdálkodást segítõ, megtanulva és szóban továbbadva már néphiedelemként rögzülõ leírásaira gondolhatott? Vergilius versben segített, valaki megtanulta, szóban adta tovább és így a vers már önálló útra kelhetett szájhagyományként
"Mézzel a méh kétszer viselõs, kétszer szüretelhetsz:
Kezdd, ha dicsõ képét Pleias-beli Taygetének
Látni lehet s a megunt habözönt lábbal löki vissza,
Vagy ha kerülve esõs csillag-képét a Halaknak,
Lankad a mennybõl már keserûen a téli vizekbe."
Ahogy Te is írod, az idõjós népi hiedelmek, melyek a légkör könnyen megfigyelhetõ állapotán, esetünkben a csillagok láthatóságán, nem mellesleg az élõ- és élettelen világban ezzel egyidejûleg megfigyelt jelenségeken (Ha vizes az üveg, úgy a vas is, esõt várj) alapulnak, olykor évezredes tapasztalatokból kikristályosodott "idõjóslások" melyeket kontinens-léptékû változások és a helyi mikroklímát befolyásoló földrajzi adottságok (sajnos a jelentõs befolyással bíró asztrológia is) egyaránt alakítottak, az emberi emlékezet pedig szóban és írásban megõrzött. Pld. sokan ismerhetik János vitézbõl "Piros az ég alja, aligha szél nem lesz".
Itt nálam, ma reggel vörös volt az ég, ideillik a "Csízió
"Estvéli vörös ég tiszta idõt, reggeli vörös esõt jelent vagy szeleket".
Az elõzõ a Napra vonatkozik, ez pedig a Holdra
"Midõn feltetszik az újhold, vedd eszedbe ha sárga színt mutat esõ lesz, ha vöröset, szél fúj, ha tiszta fehéret, tiszta szép idõ lesz".
Hogy a csillagokra is kitérjek
Ha igen sûrû az égen a csillag azt jelenti, már a földi pára oda feljutott, esõ lesz.
Télen, ha igen fényesek a csillagok vagy nagyon szikráznak hidegnek jele.
Ha igen nagyoknak tetszenek a csillagok este, szelet jelentenek.
Mikor igen futkosnak (vibrálnak, erõs a szcintilláció) a csillagok az égen, nagy szelet jelent. Ha mindenfelõl futkosnak, nagy szelet várj.
A "Szent Lõrinc könnyeinek" nevezett meteorokról
"Ha sûrû csillaghullás van, esõ lesz" de másutt ugyanez a jelenség szelet jósol.
Oldalakon át sorolhatnám az idõjárás és a légkör állapota közötti összefüggéseket õrzõ népi tapasztalatok sorát, nem offolom szét az oldalt, nagyon jó könyvek születtek ebben a témában. Mivel az idõjárás nemcsak a környezetre vagy emberi test hat (hideg meleg szél vagy csapadék) hanem vizuálisan jól megfigyelhetõ légköroptikai jelenségek is akadnak szép számmal, két érdekeset kiemelek a Csizióból
"A nap körül ha valami kerekség van, melyet deákul "halo"-nak, magyarul pedig udvarnak szoktunk mondani és nevezni (mi már különbséget teszünk korona és halo között) hogyha egyaránt van, tiszta idõt jelent, hogy fekete köd is van, jele nagy záporesõnek."
"Mikor felkel a nap és körülte háló, avagy udvara van, a mely felé kibomol, arra szél lesz"
A melléknapokat még nemigen tudta magyarázni:
"Ha az égen két napot látsz vagy két holdat, aszerint nappal vagy éjjel lesz veszély".
Bár nem csillagászat, megemlítek egy széljárást jellemzõ sorozatot mert közülük nem egyet összekötöttek a megfelelõ égtájakra esõ csillagászati azonosítókkal pld. "Erõs szél fúj Sánta Kata szögeletibõl (Kaszáscsillag és a Sánta Kata az Orion csillagkép népi neve) nagy esõt hoz" "A Göncöl-szekér csillagai ha aprón ragyognak, szép idõ várható, ha nagyra nõnek, akkor az idõ rosszra fordul".
A szélsorozat jól köthetõ égtájakhoz, csillagképekhez
Északnyugati vagy felszél tiszta idõt hoz
Napkeleti szelek mindig szárítanak
Napnyugati szelek nedvesítenek
Délnyugati vagy alszél meleg esõt hoz
Napkeleti szél után ha forgószél fúj, nagy égiháború lesz
Hogy fórumtémánál maradjak, még egy sorozat csillagászati hiedelem, ha amatõr/csillagászként/meteorológusként figyeled, zömmel be is válnak, bár többnyire csak "rövid távú" és a helyben észlelhetõ mikroklíma változásai szintjén
A tündökölve ragyogó csillagok hideg idõt jeleznek reggelre.
Ha felhõs az idõ, a csillagok nem látszanak vagy csak derengenek, enyhébb téli reggel, kisebb lehûlés várható.
Ha köd takarja el a csillagokat este és hajnalban, derûs nappal, napfényes idõ várható.
Ha kevés csillagot látunk, mert felhõ takarja el õket, másnapra esõ lesz.
Szal némi alapja van a "csillag-idõjóslásnak" annyiban hogy az egyes nagy, némi szabályosságot mutató idõváltozásokat (pld. "Medárd nap-negyven napos esõ", európai monszun) hozó vagy kísérõ pára- nyomás- hõmérsékletváltozások környezetre gyakorolt külsõdleges hatásai az égkép és a légkör optikai változásaiban érzékelhetõk leginkább, így behatással vannak a csillagok láthatóságára is. A többé kevésbé szabályos ciklikus változások elõ/kísérõ/jeleit a földmûvelésbõl élõ, idõjárásnak kiszolgáltatott nép néphiedelem formájában megõrizte, bár ez a "tudomány" a háborúskodások miatt sem volt mellékes. Pld. Julius Caesar egy sivatagi csatában napnak háttal igyekezett felállítani katonáit, de nem elsõsorban az elvakulás megelõzése miatt. A reggeli óráktól kezdve a Nap fénye elõbb vörös majd szürkéskék lett, elhomályosult és ez szélvihart igért. A "jóslás" bevált, a szélvihar meg is jött, eleinte segítette is Caesar katonáit, mert egyre erõsödve az ellenfél katonái szemébe vágta a homokot. Végül ez a szél vetett véget a csatának, mert késõbb már "emberfejnyi jegeket" hullajtó jégzivatart hozott. Emiatt a csata félbemaradt mert a katonák lekuporodva pajzsukkal védték fejüket/testüket. A jég mindkét tábor sátrait, építményeit lerombolta, ki-ki visszavonult helyreállítani táborát.
Bocs a hosszért, jó reggelt jó napot jó kedvet Csillagászat/MetNet


"Mézzel a méh kétszer viselõs, kétszer szüretelhetsz:
Kezdd, ha dicsõ képét Pleias-beli Taygetének
Látni lehet s a megunt habözönt lábbal löki vissza,
Vagy ha kerülve esõs csillag-képét a Halaknak,
Lankad a mennybõl már keserûen a téli vizekbe."
Ahogy Te is írod, az idõjós népi hiedelmek, melyek a légkör könnyen megfigyelhetõ állapotán, esetünkben a csillagok láthatóságán, nem mellesleg az élõ- és élettelen világban ezzel egyidejûleg megfigyelt jelenségeken (Ha vizes az üveg, úgy a vas is, esõt várj) alapulnak, olykor évezredes tapasztalatokból kikristályosodott "idõjóslások" melyeket kontinens-léptékû változások és a helyi mikroklímát befolyásoló földrajzi adottságok (sajnos a jelentõs befolyással bíró asztrológia is) egyaránt alakítottak, az emberi emlékezet pedig szóban és írásban megõrzött. Pld. sokan ismerhetik János vitézbõl "Piros az ég alja, aligha szél nem lesz".
Itt nálam, ma reggel vörös volt az ég, ideillik a "Csízió
"Estvéli vörös ég tiszta idõt, reggeli vörös esõt jelent vagy szeleket".
Az elõzõ a Napra vonatkozik, ez pedig a Holdra
"Midõn feltetszik az újhold, vedd eszedbe ha sárga színt mutat esõ lesz, ha vöröset, szél fúj, ha tiszta fehéret, tiszta szép idõ lesz".
Hogy a csillagokra is kitérjek

Ha igen sûrû az égen a csillag azt jelenti, már a földi pára oda feljutott, esõ lesz.
Télen, ha igen fényesek a csillagok vagy nagyon szikráznak hidegnek jele.
Ha igen nagyoknak tetszenek a csillagok este, szelet jelentenek.
Mikor igen futkosnak (vibrálnak, erõs a szcintilláció) a csillagok az égen, nagy szelet jelent. Ha mindenfelõl futkosnak, nagy szelet várj.
A "Szent Lõrinc könnyeinek" nevezett meteorokról
"Ha sûrû csillaghullás van, esõ lesz" de másutt ugyanez a jelenség szelet jósol.
Oldalakon át sorolhatnám az idõjárás és a légkör állapota közötti összefüggéseket õrzõ népi tapasztalatok sorát, nem offolom szét az oldalt, nagyon jó könyvek születtek ebben a témában. Mivel az idõjárás nemcsak a környezetre vagy emberi test hat (hideg meleg szél vagy csapadék) hanem vizuálisan jól megfigyelhetõ légköroptikai jelenségek is akadnak szép számmal, két érdekeset kiemelek a Csizióból

"A nap körül ha valami kerekség van, melyet deákul "halo"-nak, magyarul pedig udvarnak szoktunk mondani és nevezni (mi már különbséget teszünk korona és halo között) hogyha egyaránt van, tiszta idõt jelent, hogy fekete köd is van, jele nagy záporesõnek."
"Mikor felkel a nap és körülte háló, avagy udvara van, a mely felé kibomol, arra szél lesz"
A melléknapokat még nemigen tudta magyarázni:
"Ha az égen két napot látsz vagy két holdat, aszerint nappal vagy éjjel lesz veszély".
Bár nem csillagászat, megemlítek egy széljárást jellemzõ sorozatot mert közülük nem egyet összekötöttek a megfelelõ égtájakra esõ csillagászati azonosítókkal pld. "Erõs szél fúj Sánta Kata szögeletibõl (Kaszáscsillag és a Sánta Kata az Orion csillagkép népi neve) nagy esõt hoz" "A Göncöl-szekér csillagai ha aprón ragyognak, szép idõ várható, ha nagyra nõnek, akkor az idõ rosszra fordul".
A szélsorozat jól köthetõ égtájakhoz, csillagképekhez
Északnyugati vagy felszél tiszta idõt hoz
Napkeleti szelek mindig szárítanak
Napnyugati szelek nedvesítenek
Délnyugati vagy alszél meleg esõt hoz
Napkeleti szél után ha forgószél fúj, nagy égiháború lesz
Hogy fórumtémánál maradjak, még egy sorozat csillagászati hiedelem, ha amatõr/csillagászként/meteorológusként figyeled, zömmel be is válnak, bár többnyire csak "rövid távú" és a helyben észlelhetõ mikroklíma változásai szintjén
A tündökölve ragyogó csillagok hideg idõt jeleznek reggelre.
Ha felhõs az idõ, a csillagok nem látszanak vagy csak derengenek, enyhébb téli reggel, kisebb lehûlés várható.
Ha köd takarja el a csillagokat este és hajnalban, derûs nappal, napfényes idõ várható.
Ha kevés csillagot látunk, mert felhõ takarja el õket, másnapra esõ lesz.
Szal némi alapja van a "csillag-idõjóslásnak" annyiban hogy az egyes nagy, némi szabályosságot mutató idõváltozásokat (pld. "Medárd nap-negyven napos esõ", európai monszun) hozó vagy kísérõ pára- nyomás- hõmérsékletváltozások környezetre gyakorolt külsõdleges hatásai az égkép és a légkör optikai változásaiban érzékelhetõk leginkább, így behatással vannak a csillagok láthatóságára is. A többé kevésbé szabályos ciklikus változások elõ/kísérõ/jeleit a földmûvelésbõl élõ, idõjárásnak kiszolgáltatott nép néphiedelem formájában megõrizte, bár ez a "tudomány" a háborúskodások miatt sem volt mellékes. Pld. Julius Caesar egy sivatagi csatában napnak háttal igyekezett felállítani katonáit, de nem elsõsorban az elvakulás megelõzése miatt. A reggeli óráktól kezdve a Nap fénye elõbb vörös majd szürkéskék lett, elhomályosult és ez szélvihart igért. A "jóslás" bevált, a szélvihar meg is jött, eleinte segítette is Caesar katonáit, mert egyre erõsödve az ellenfél katonái szemébe vágta a homokot. Végül ez a szél vetett véget a csatának, mert késõbb már "emberfejnyi jegeket" hullajtó jégzivatart hozott. Emiatt a csata félbemaradt mert a katonák lekuporodva pajzsukkal védték fejüket/testüket. A jég mindkét tábor sátrait, építményeit lerombolta, ki-ki visszavonult helyreállítani táborát.
Bocs a hosszért, jó reggelt jó napot jó kedvet Csillagászat/MetNet

Értem, háát köszi a választ, ez egy újabb érdekes dolog , amit hallok
el is mentettem, hogy meglegyen


Biztos, hogy a feltett kérdés a hosszú távra vonatkozhatott, olyan sehol se létezett, mivel nincs és nem is volt még látszólagos összefüggés sem csillagászati események és aktuálisan várható idõjárás közt.
Ahogy Salo is mondja, kimondottan évszakos változásokra utalnak a csillagok járásában látott ritmusok, ne a mi közép-európai fejünkkel gondolkodjunk, hanem a szubtrópusi, trópusi vidékek lakóiéval, ahol száraz és esõs évszak volt, melyet jól lehetett kötni bizonyos csillagok felkeléséhez. Mivel az életük függött a jól idõzített vetéstõl, biztos, hogy kiváló ismereteik voltak e témában is.
A másik, ami kicsit kapcsolódik a témába, az az angolszász kultúrában a teliholdak elnevezése, amely kimondottan az adott hónapra jellemzõ tevékenységhez kötött. Sorban a hónapok szerint januártól ez így néz ki: Wolf Moon (farkas hold - farkasordító hideg), Snow /Storm Moon (hó/ vihar hold - gyakori havazás, gyakori a vihar) más helyeken ez Hunger Moon (éhség hold - eddigre jól elfogynak a tartalékok), Worm Moon (kukac/hernyó hold - a felengedett talajból elõbújnak a férgek), Frog/Pink Moon (béka / rózsaszín hold - elõjönnek a békák/ rózsaszín virág borít mindent), Budding Moon (bimbó hold - bimbózni kezdenek a fák), Strawberry Moon (szamóca hold - érik az eper), Buck Moon (bak hold - ekkor bújik elõ az õzbakok, szarvasbikák agancsa), Sturgeon Moon (kecsege hold - ekkor halásszák õket), Harvest Moon (szüret hold - az õszi betakarítások ideje), Hunter's Moon (vadászok holdja - nagy vadászidény ekkor kezõdik, a télire meghízott vadak adta több hús,zsír miatt), Beaver / Frosty Moon (hód / fagyos hold; a hódokat ekkor csapdázzák, még a folyók jegesedése elõtt; a fagyos talán egyértelmû), Cold Moon (hideg hold).
Ahogy Salo is mondja, kimondottan évszakos változásokra utalnak a csillagok járásában látott ritmusok, ne a mi közép-európai fejünkkel gondolkodjunk, hanem a szubtrópusi, trópusi vidékek lakóiéval, ahol száraz és esõs évszak volt, melyet jól lehetett kötni bizonyos csillagok felkeléséhez. Mivel az életük függött a jól idõzített vetéstõl, biztos, hogy kiváló ismereteik voltak e témában is.
A másik, ami kicsit kapcsolódik a témába, az az angolszász kultúrában a teliholdak elnevezése, amely kimondottan az adott hónapra jellemzõ tevékenységhez kötött. Sorban a hónapok szerint januártól ez így néz ki: Wolf Moon (farkas hold - farkasordító hideg), Snow /Storm Moon (hó/ vihar hold - gyakori havazás, gyakori a vihar) más helyeken ez Hunger Moon (éhség hold - eddigre jól elfogynak a tartalékok), Worm Moon (kukac/hernyó hold - a felengedett talajból elõbújnak a férgek), Frog/Pink Moon (béka / rózsaszín hold - elõjönnek a békák/ rózsaszín virág borít mindent), Budding Moon (bimbó hold - bimbózni kezdenek a fák), Strawberry Moon (szamóca hold - érik az eper), Buck Moon (bak hold - ekkor bújik elõ az õzbakok, szarvasbikák agancsa), Sturgeon Moon (kecsege hold - ekkor halásszák õket), Harvest Moon (szüret hold - az õszi betakarítások ideje), Hunter's Moon (vadászok holdja - nagy vadászidény ekkor kezõdik, a télire meghízott vadak adta több hús,zsír miatt), Beaver / Frosty Moon (hód / fagyos hold; a hódokat ekkor csapdázzák, még a folyók jegesedése elõtt; a fagyos talán egyértelmû), Cold Moon (hideg hold).
Ez jó. 
Ahhoz hogy milyen képhez, milyen jelenség kötõdött azt hogy, mivel nem mindig esett mikor éppen valamit láttak máskor meg zivatar volt? vagy rosszul gondolom?

Ahhoz hogy milyen képhez, milyen jelenség kötõdött azt hogy, mivel nem mindig esett mikor éppen valamit láttak máskor meg zivatar volt? vagy rosszul gondolom?
Hát, én pedig úgy tudom, hogy a legtöbb kultúrában még nem tudták, hogy a Föld forog, meg kering. Persze a napmagasság éves változását ismerték, de a legtöb kultúrában - úgy tudom - elsõsorban nem ez alapján tájékozódtak. Pl a naptárakat sem a Napálláshoz kötötték a legtöbben, hanem leginkább a Holdhoz, de sokan (pl a kínaiak) a csillagokhoz is.
Valószínûleg más kultúrákban más csillagok alapján is tájékozódthattak. És ezt igen jól csinálták. Az eget is ismerték, "mint a tenyerüket", ezzel tisztában vagyok.
Egyébként szerintem nem teljesen egyrõl beszéltünk, Te a rövidtávú idõjárásra gondolsz szerintem.
A rövidtávú idõjárást szerintem sem igazán a csillagokból mondhatták meg, abból nemigen lehet, ám a légköroptikai jelenségekbõl már inkább. Bár errõl konkrétan nem sok ilyen, a Szíriuszoshoz hasonló történetet hallottam.
Valószínûleg más kultúrákban más csillagok alapján is tájékozódthattak. És ezt igen jól csinálták. Az eget is ismerték, "mint a tenyerüket", ezzel tisztában vagyok.
Egyébként szerintem nem teljesen egyrõl beszéltünk, Te a rövidtávú idõjárásra gondolsz szerintem.
A rövidtávú idõjárást szerintem sem igazán a csillagokból mondhatták meg, abból nemigen lehet, ám a légköroptikai jelenségekbõl már inkább. Bár errõl konkrétan nem sok ilyen, a Szíriuszoshoz hasonló történetet hallottam.
Az évezredekkel ezelõtti kultúrák színvonalát alaposan alábecsli a jelenkor.
Csillagászati ismereteik (is) kimagaslóak voltak, tisztában voltak az évszakok dolgaival.
Ám a csillagokból nem igen jósolhattak elõre, ezen síkon maradva inkább a légköroptikai változásokból.
Csillagászati ismereteik (is) kimagaslóak voltak, tisztában voltak az évszakok dolgaival.
Ám a csillagokból nem igen jósolhattak elõre, ezen síkon maradva inkább a légköroptikai változásokból.
Elsõsorban azt figyelték meg, ami ma már nyilvánvaló egyébként, hogy a csillagok az év ugyanolyan szakaszában ugyanúgy "jönnek elõ". Pl ha Egyiptomban a Szíriusz hajnalban felkelt (ugye ez a mi hosszúságunk környékén õsz elején van így), akkor tudták, hogy közeledik a tél. (Csak akkor õk még nem tudták, hogy miért vannak az évszakok, ezért a csillagokra kellett támaszkodniuk.)
Tehát a csillagokat az évszakok érkezésének elõrejelzésére használták.
Sze: Illetve bocs, az összes hosszúságon õsz elején kel a Szíriusz az északi féltekén, a délin pedig tavasz elején.
Tehát a csillagokat az évszakok érkezésének elõrejelzésére használták.
Sze: Illetve bocs, az összes hosszúságon õsz elején kel a Szíriusz az északi féltekén, a délin pedig tavasz elején.
Ha látszódtak a csillagok akkor jó, ha nem akkor rossz idõ volt. :-))) Egyébként passz... Esetleg a különbözõ csillagképekhez kötöttek jelenségeket, de az jóval hosszabb távú a napi idõjárásnál. Pl. öntözéses gazdálkodás.
Általában ebbe a Topik-ba kérdéssel fordulok most is így van.
Egyik barátom azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogyan állapították meg régebben a csillagokból hogy milyen idõ várható, És háát erre a kérdésre nem tudtam válaszolni, interneten próbáltam keresgélni, de hiába..
A melegek és a hidegek változására, úgy gondolom, hogy amekkora szöget zár be a nap úgy állapították meg, de hogy a csillagokból hogy jósoltak passz...
Egyik barátom azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogyan állapították meg régebben a csillagokból hogy milyen idõ várható, És háát erre a kérdésre nem tudtam válaszolni, interneten próbáltam keresgélni, de hiába..

A melegek és a hidegek változására, úgy gondolom, hogy amekkora szöget zár be a nap úgy állapították meg, de hogy a csillagokból hogy jósoltak passz...
Hát ja :-)
Köszi Neked is és Ákinak is.
Belegondolni is szörnyû, mi lett volna, ha minden nap tiszta az ég és lenne animálni való sorozatom....
Köszi Neked is és Ákinak is.
Belegondolni is szörnyû, mi lett volna, ha minden nap tiszta az ég és lenne animálni való sorozatom....

Noli képének megjelölt égterületérõl RA/DEC kérést indítottam a robotteleszkópon cluster-kamerával, expo 120000ms, szûrõ nélkül. A kép minõségétõl függõen változtatok még expot, kamerát, ha kell valamilyen szûrõt (B vagy U) is. Ha jó a kép, naponta kérek egy-egy fotót. HA sikerülnek, Noli olasz animcsatolásához hasonlóan megpróbálom saját "metnetes" GIF animba fûzni esetleges fényváltozásait

Noli THX a csatolást, nagyon jó (animálható csillagászati sorozatképek igyekvõ gyártójaként irigylem is õket)
Nem fanyalgás, sajnálatos, hogy a felfénylés során az egyik kocka "bekómált" pára vagy más fényszóródási ok miatt, dehát fotogén légkör, idõjárás nem rendelhetõ meg...
max. a folyóirat



Aminthogy kedvet is kaptam az utánzásra
bár a szeszélyesen és gyorsan változó szutyok idõ miatt nem itt és nem saját hardverrel
inkább a (BRT) robottávcsõvel, egy képet a konstellációs kamerával, egy képet RA/DEC módban 
A pontos RA/DEC adatok meglelhetõk az AAVSO-nál Link a Special notice #181. Link és #182. Link alatt olvasgatva. Ha kész jövök a képekkel (az Androméda és "szatellit-galaxisai" tegnap lett komplett, még nem dolgoztam fel õket)



A pontos RA/DEC adatok meglelhetõk az AAVSO-nál Link a Special notice #181. Link és #182. Link alatt olvasgatva. Ha kész jövök a képekkel (az Androméda és "szatellit-galaxisai" tegnap lett komplett, még nem dolgoztam fel õket)

Noli a munka definícióját illetõen nagyon helytálló idézet 
DE ebben az esetben, eredményét tekintve "fizetõs" profi munkára gondoltam, melyet Te (és még sok fórumkollegánk) "ingyér" végzel profizmushoz hasonlóan igényesen a metnetes fórumok számára
A csillagos égbolt, légkör és természet jelenségeit mutatjátok be (nemegyszer akár kutatásra is alkalmas magas szintre emelve) mindazoknak akiket idõ, hardver és egyéb problémák hátráltatnak az alaposabb szemlélõdésben
Öröm nézni képeitek, sõt néha kedvet kap utánzásukra az ember Tõletek

DE ebben az esetben, eredményét tekintve "fizetõs" profi munkára gondoltam, melyet Te (és még sok fórumkollegánk) "ingyér" végzel profizmushoz hasonlóan igényesen a metnetes fórumok számára

A csillagos égbolt, légkör és természet jelenségeit mutatjátok be (nemegyszer akár kutatásra is alkalmas magas szintre emelve) mindazoknak akiket idõ, hardver és egyéb problémák hátráltatnak az alaposabb szemlélõdésben

Öröm nézni képeitek, sõt néha kedvet kap utánzásukra az ember Tõletek

Ha hiszed, ha nem, a Kocsis Anti kb 2 percccel korábban készített képet az Ori-t átszelõ mínuszos meteorról..... Nekem épp egy panorámám készült és még nem tartottam azon az égrészen, csak ennyn múlt...
A fényszenny Várpalotáról van, a felette lévõ köd sokat szórt belõle, sajnos, de azért Tésen még mindig százszor jobb volt az ég, mint idehaza.
Köszönöm az elismerõ szavakat, nem érzem munkának, még ha viszonylag rendszeres és tudatos is. "Munka az, ami helyett bármi mást szívesebben csinálnál." - szól a definíció. :-))
Egyébként egy 13-i képemen is látni a nóvát, jóval halványabban, de megvan. Ráadásnak az városi utcafényben készült, de azé' látni. :-)
A fényszenny Várpalotáról van, a felette lévõ köd sokat szórt belõle, sajnos, de azért Tésen még mindig százszor jobb volt az ég, mint idehaza.
Köszönöm az elismerõ szavakat, nem érzem munkának, még ha viszonylag rendszeres és tudatos is. "Munka az, ami helyett bármi mást szívesebben csinálnál." - szól a definíció. :-))
Egyébként egy 13-i képemen is látni a nóvát, jóval halványabban, de megvan. Ráadásnak az városi utcafényben készült, de azé' látni. :-)
Noli bocs, kicsit belenyúltam, a kép megérdemli az utókezelést Link Az általános fényszennyezést levakarva bal kéz felõl még mindig "ömlik" a fényszennyezés
Ennek ellenére a csillagok nem torzulnak (csak a Föld elfordulása jelentkezik kismértékben) sem színben sem rajzolatban, a határmagnitúdó nagyon jó, egyszóval nemcsak gyakorlati kivitelezésed, az optikád és hardvered sem utolsó
Már szépen kezd körvonalazódni az M42 (nagy Orion-köd) ami 4 magnitúdós látszólagos fényességével jó segítség a fényességbecsléshez, de a térképpel a többi halványabb csillag is a nova képével egybevetve
Ui: ráadásnak az lett volna "nagy poén" ha a kép jobb sarkában nem egy repülõ, hanem meteor húz el
)



Ui: ráadásnak az lett volna "nagy poén" ha a kép jobb sarkában nem egy repülõ, hanem meteor húz el

Noli mindig jó helyen vagy jó idõben 
Hogy csak a fõbbeket említsem, "kézbõl" (jó-jó, kézi állványról) meglövöd a Ceres kisbolygót. Lazán begyûjtesz egy Red Sprite-ot amit kevesen látnak vagy életükben sose. Villámokat, meteorokat, egyéb nehéz vagy ritka témákat természetbõl, élõvilágból, lehetne még sorolni. Szép képek, szerencsés "fogások" (az élethez szerencse is kell) DE tartalmában vagy minõségében ritka képeid nem elsõsorban szerencse, hanem már-már munkának tekinthetõ folyamatos "terepmunka" jelenlét és fotózás eredményezte.
Szép kép GRAT

Hogy csak a fõbbeket említsem, "kézbõl" (jó-jó, kézi állványról) meglövöd a Ceres kisbolygót. Lazán begyûjtesz egy Red Sprite-ot amit kevesen látnak vagy életükben sose. Villámokat, meteorokat, egyéb nehéz vagy ritka témákat természetbõl, élõvilágból, lehetne még sorolni. Szép képek, szerencsés "fogások" (az élethez szerencse is kell) DE tartalmában vagy minõségében ritka képeid nem elsõsorban szerencse, hanem már-már munkának tekinthetõ folyamatos "terepmunka" jelenlét és fotózás eredményezte.
Szép kép GRAT

A Leonidák levlistán írta tegnap Fidusz, hogy találtak egy nóvát az Eridanus-ban. Nos, nekem megvan képen.
nagyobb kivágat: Link
kisebb kivágatot felraktam ide a képtárba:
nagyobb kivágat: Link
kisebb kivágatot felraktam ide a képtárba:
Azért nem mérik olyan drágán!
Egy jó képalkotású 200 mm-es pyrex tükör 50.000 körül van!
Persze egy λ/6-8 vagy jobb hullámfronthibájú, RMS 97-98% (99%?
)-es tükör már ütheti a 150.000-et is!
Egy jó képalkotású 200 mm-es pyrex tükör 50.000 körül van!
Persze egy λ/6-8 vagy jobb hullámfronthibájú, RMS 97-98% (99%?

Igen, én csak szerény hazánk és még szerényebb anyagi lehetõségeink keretein belül "maradtam"!
Ámerikásban nem ritka a 50 cm feletti csõ sem, nálunk egyelõre egy amatõr kezében van van ekkora! [esõ]
Viszont, ahogy említetted is nálunk nem nagyon használható ki, még a 30 cm-es is ritkán!
Ámerikásban nem ritka a 50 cm feletti csõ sem, nálunk egyelõre egy amatõr kezében van van ekkora! [esõ]
Viszont, ahogy említetted is nálunk nem nagyon használható ki, még a 30 cm-es is ritkán!
Elvileg egy 20cm átmérõjü fõtükör már 100000Ft körül van.
Még a végén aztis manuálban kell csinálni. Meglehet, csak ötlet és idõ kérdése az egész!

Rafy a pyrex-üveg súlya nem olyan huha "csak" a beszerzése és ára... legalábbis nekünk álom [esõ]
A meghajtást illetõen a lenti csatolásban olvashatsz tanácsokat Link újra csatolom mert a lentit eltoltam, az az oldal nem ez az oldal
A meghajtást illetõen a lenti csatolásban olvashatsz tanácsokat Link újra csatolom mert a lentit eltoltam, az az oldal nem ez az oldal

Magát a szerkezetet összeütni nem nehéz. Na de a tükrök... és a mozgatóegység... Az annál durvább már! Talán a tükör a berendezés 50%át nyomhatja. Erre nemlenne nehéz felfüggeszteni egy fényképezõgépet!
Újabb terv lett felírva az "álomlistára".

Újabb terv lett felírva az "álomlistára".

A lent csatolt képen "csak" a 30 és 42 inch (2,54-el cca. 76 és 106 cm) átmérõjûek láthatók. Bár az itthoni viszonyok miatt nemigen lehetne kihasználni, ha nekem ajándékoznák valamelyiket, habozás nélkül elfogadnám

Ha még csak 50 cm lenne amatõr tulajdonban... nálunk bizonyára
A múltkoriban lelkendezve csatoltam egy amatõr oldalát aki 1 méter átmérõjü teleszkópot barkácsolt össze fiával Newton szerelésben. Azt hittem nagyobb nemigen lesz. Újra körülnéztem a LAT (Large Amateur Telescope) témában, a sok "nagy" között leltem másik 1 m-est (F3,0 fényerõvel!!) Link (továbblépve, "étvágygerjesztõnek" 50 mm és 1000 mm átmérõ között mindenféle 200, 400, 600 mm Dobsonok Link
De jócskán eltörpülnek az ausztrál Group70 csapat óriáskütyüi mellett
Mintha az MCSE-nek lenne 1,8 méteres távcsöve Oldaluk 2009. áprilisi helyzete Link

A múltkoriban lelkendezve csatoltam egy amatõr oldalát aki 1 méter átmérõjü teleszkópot barkácsolt össze fiával Newton szerelésben. Azt hittem nagyobb nemigen lesz. Újra körülnéztem a LAT (Large Amateur Telescope) témában, a sok "nagy" között leltem másik 1 m-est (F3,0 fényerõvel!!) Link (továbblépve, "étvágygerjesztõnek" 50 mm és 1000 mm átmérõ között mindenféle 200, 400, 600 mm Dobsonok Link
De jócskán eltörpülnek az ausztrál Group70 csapat óriáskütyüi mellett

Mintha az MCSE-nek lenne 1,8 méteres távcsöve Oldaluk 2009. áprilisi helyzete Link
Astroman GRAT szép sorozat 
A fórumot visszaolvasgatva a "gyûrûkérdésrõl" nekem Isaac Asimov A Hold tragédiája c. könyve "kattan be". Asimov az elsõ fejezetben logikusan kifejti és indokolja véleményét HA történetesen nem a Föld, hanem a Vénusz körül kering a Hold, az egész emberi történelem másként alakul mert szerinte emiatt a fejlõdés lényegesen lassabban ment volna végre. A második fejezetben (A Hold diadala) felveti és tetszetõsen indokolja azt a további feltevését- az akkor még jóval közelebb keringõ Hold és a jelenleginél jóval erõsebb napi kétszeri árapály nélkül talán szárazföldi élet sem létezne vagy csak jóval késõbb alakul ki. A Hold feltûnõ furcsa fény- és alakváltásai felkeltették az ember érdeklõdését, sok dologra fény derült (a Hold távolságát trigonometriai módszerekkel már ie. 250-ben kürénéi Eratoszthenész közelítõen, ie. 150-ben Hipparkhosz lényegesen pontosabban meghatározta) Hatására meglódult a csillagászat és vele paralel a matematika, geometria, fizika majd szinte minden kapcsolódó társtudomány. Pár napja olvasgatom Newton életrajzát. A tükrös távcsõ megalkotása, tökéletesítése magával hozta a nem-szférikus felületek, kúpszeletek geometriáját, a matematikai analízis általános feladatait, nem részletezem
A fénytörés diszperziós törvényének kissé önkényes alapokból levezetett newtoni matematikai képletét a XIX.sz. elsõ felében Cauchy pontosította formulájával
El tudom hinni Asimov véleményét, Hold nélkül vélhetõen más utakat vett volna az emberi fejlõdés és történelem. Hirtelen példa Makedón Alexander, egy elõre ismert holdfogyatkozásra felkészítve katonáit, megnyert egy kilátástalan csatát túlerõben lévõ de a holdfogyatkozástól megrémült ellenféllel szemben és hagyott ezzel máig is maradandó nyomot (széthullott birodalmának darabjain jött létre nem egy ma is létezõ állam)
Egy Föld körüli gyûrû vélhetõen még jobban felkeltette volna az ember kíváncsiságát
(akár a halvány állatövi fény/ellenfény vagy a kísértetszerûen feltûnõ/eltûnõ librációs porcsomók "porholdak")

A fórumot visszaolvasgatva a "gyûrûkérdésrõl" nekem Isaac Asimov A Hold tragédiája c. könyve "kattan be". Asimov az elsõ fejezetben logikusan kifejti és indokolja véleményét HA történetesen nem a Föld, hanem a Vénusz körül kering a Hold, az egész emberi történelem másként alakul mert szerinte emiatt a fejlõdés lényegesen lassabban ment volna végre. A második fejezetben (A Hold diadala) felveti és tetszetõsen indokolja azt a további feltevését- az akkor még jóval közelebb keringõ Hold és a jelenleginél jóval erõsebb napi kétszeri árapály nélkül talán szárazföldi élet sem létezne vagy csak jóval késõbb alakul ki. A Hold feltûnõ furcsa fény- és alakváltásai felkeltették az ember érdeklõdését, sok dologra fény derült (a Hold távolságát trigonometriai módszerekkel már ie. 250-ben kürénéi Eratoszthenész közelítõen, ie. 150-ben Hipparkhosz lényegesen pontosabban meghatározta) Hatására meglódult a csillagászat és vele paralel a matematika, geometria, fizika majd szinte minden kapcsolódó társtudomány. Pár napja olvasgatom Newton életrajzát. A tükrös távcsõ megalkotása, tökéletesítése magával hozta a nem-szférikus felületek, kúpszeletek geometriáját, a matematikai analízis általános feladatait, nem részletezem


El tudom hinni Asimov véleményét, Hold nélkül vélhetõen más utakat vett volna az emberi fejlõdés és történelem. Hirtelen példa Makedón Alexander, egy elõre ismert holdfogyatkozásra felkészítve katonáit, megnyert egy kilátástalan csatát túlerõben lévõ de a holdfogyatkozástól megrémült ellenféllel szemben és hagyott ezzel máig is maradandó nyomot (széthullott birodalmának darabjain jött létre nem egy ma is létezõ állam)
Egy Föld körüli gyûrû vélhetõen még jobban felkeltette volna az ember kíváncsiságát



No, de egyszer megpróbálom!

Ezt a progit ma említette a tanár a suliban: Link Én letöltöttem, szerintem van benne egy csomó hasznos dolog. Nézzétek meg! (ha már ismertétek, akkor bocs.)
Egy akkora távcsõvel már a napelemnek a gyártási számát is eltudnád olvasni, nemhogy megpróbálni elkapni õket!

Igaz :-) Rosszul emlékeztem.
De meg kéne csinálni PS-ban, az biztos. :-)))
De meg kéne csinálni PS-ban, az biztos. :-)))
Nagyon tuti lett!!! De nem úgy volt, hogy az oroszok lemázolták pirosra, az amcsik meg ráírták fehérrel, hogy Coca-Cola? :-)
Újfent köszönöm Nektek!
Rafi : Igen, kirakom a képeket, hátha valaki arra téved!
Az ISS nem nekem való téma!
Valamiért nem köt le! De lehet, hogy egyszer megpróbálkozom vele!
Rafi : Igen, kirakom a képeket, hátha valaki arra téved!

Az ISS nem nekem való téma!

Tök jók lettek!!! Láttam az Optechre is felraktad õket! ISSel miért nem próbálkozol?
