Agrometeorológia
Na ez az amit nem értek!
Az elmúlt 5 napban 300 gödröt ástam ki, és az ásóra meg a csizmára úgy ragad a talaj, hogy gyõztem levakarni!
A talaj süpped, nedves, gépekkel nem lehet rámenni, ma egész nap trágyáztam, csupa víz a talaj, ráadásul dombtetõn, csurom vizes a talaj, erre a 0-20 centis rétegben 70 %-os a talajnedvesség?
Ha itt csuromvizesen 70 %-os, akkor az ország más részein lévõ 50 % sem lehet elvileg annyira rossz.
Valahogy nem stimmel valami a méréssel!
Az általad linkelt videón a borsodi gazda azt mondja, hogy a talajlakó kártevõk jó lenne ha elpusztulnának, ezért kellene a hideg meg a hó.
Hát a hó alatt 0 fokos talajban aztán rohadtul pusztul minden a hideg miatt.
Persze közben a hó felett -10-15-25 fok van, nagyon hideg van, csak épp a hó alatt vígan telel minden!
Ha hó van, az kárt okozhat a fokozott hideg miatt a gyümölcsfáknak, a hó alatt a kártevõk vígan telelnek, tehát a hó nem jó.
A száraz hideg jó, mert nem okoz kárt a gyümölcsösökben, mert nem tud olyan mértékû lenni, a talaj átfagy, tehát a kártevõk pusztulnak a talajban, de nem elég a talaj feletti kártevõk legyilkolására, viszont a száraz fagy nem jó a vetéseknek.
Tehát a hó és a száraz hideg nem jó.
Az enyhe idõ esõvel a legjobb, itt olyan vetések vannak most, amilyennél szebbet kívánni sem lehet!
Dúsak, zöldek, egészségesek.
Ha így múlna el a tél, hogy enyhe idõ lenne esõvel, a gazdák a seggüket vernék a földhöz tavasszal.
A kártevõk meg....2007-ben sem rágták le az országot!
Cauchy!
Annak idején jobbról balról próbáltam észérvekkel bebizonyítani, hogy Zalában sem süt kevesebbet vagy lényegesen kevesebbet a nap, mint az Alföldön vagy Pécsen, és ember nem volt a MetNeten, aki elhitte nekem ezt!
Aztán késõbb kiderült, hogy a kanizsai állomáson a fák árnyéka miatt alámérték a napfényt, Szentgotthárdon sem volt minden rendben a napfényméréssel, ezért jöhetett ki a 200-300 órás eltérés!
Pedig látszólag, ismétlem látszólag minden azt támasztotta alá, a több csapadék és az ebbõl következtethetõ több felhõ (mert ugye több csapadék elvileg több felhõbõl és gyakoribb csapadékos nappal eshet elvileg....elvileg!!), a magasabb páratartalom (tehát elvileg több köd), az alacsonyabb átlaghõmérséklet, minden amellett szólt, hogy bizony itt, errefelé 200-300 órával kevesebbet süt a nap.
Aztán kiderült, hogy azért ez nem egészen így van!
Pedig annyi oldalról próbáltam érvelni, hogy elképesztõ!
Csak senki sem hiszi, vagy nem akarja elhinni, hogy amit évtizedek óta tudunk, az nem úgy van!
Nehéz kisöpörni ilyen dogmákat a fejekbõl, mint pl. hogy a kártevõknek jó a hideg tél, csak ha hideg van, akkor az nem csak a kártevõkre fejt ki akármilyen hatást!
Nem láttam soha egy írást arról, hogy a 2007-es évben a megelõzõ enyhe tél után sokkal több kártevõ lett volna, mint a 2003-as, 2005-ös vagy a 2012-es évben, amikor hideg tél volt.
Többet kellett permetezni a szõlõkben?
Az 1985-ös tél Link Link Link után szerinted voltak kártevõk?
Az elmúlt 5 napban 300 gödröt ástam ki, és az ásóra meg a csizmára úgy ragad a talaj, hogy gyõztem levakarni!
A talaj süpped, nedves, gépekkel nem lehet rámenni, ma egész nap trágyáztam, csupa víz a talaj, ráadásul dombtetõn, csurom vizes a talaj, erre a 0-20 centis rétegben 70 %-os a talajnedvesség?
Ha itt csuromvizesen 70 %-os, akkor az ország más részein lévõ 50 % sem lehet elvileg annyira rossz.
Valahogy nem stimmel valami a méréssel!
Az általad linkelt videón a borsodi gazda azt mondja, hogy a talajlakó kártevõk jó lenne ha elpusztulnának, ezért kellene a hideg meg a hó.
Hát a hó alatt 0 fokos talajban aztán rohadtul pusztul minden a hideg miatt.
Persze közben a hó felett -10-15-25 fok van, nagyon hideg van, csak épp a hó alatt vígan telel minden!
Ha hó van, az kárt okozhat a fokozott hideg miatt a gyümölcsfáknak, a hó alatt a kártevõk vígan telelnek, tehát a hó nem jó.
A száraz hideg jó, mert nem okoz kárt a gyümölcsösökben, mert nem tud olyan mértékû lenni, a talaj átfagy, tehát a kártevõk pusztulnak a talajban, de nem elég a talaj feletti kártevõk legyilkolására, viszont a száraz fagy nem jó a vetéseknek.
Tehát a hó és a száraz hideg nem jó.
Az enyhe idõ esõvel a legjobb, itt olyan vetések vannak most, amilyennél szebbet kívánni sem lehet!
Dúsak, zöldek, egészségesek.
Ha így múlna el a tél, hogy enyhe idõ lenne esõvel, a gazdák a seggüket vernék a földhöz tavasszal.
A kártevõk meg....2007-ben sem rágták le az országot!
Cauchy!
Annak idején jobbról balról próbáltam észérvekkel bebizonyítani, hogy Zalában sem süt kevesebbet vagy lényegesen kevesebbet a nap, mint az Alföldön vagy Pécsen, és ember nem volt a MetNeten, aki elhitte nekem ezt!
Aztán késõbb kiderült, hogy a kanizsai állomáson a fák árnyéka miatt alámérték a napfényt, Szentgotthárdon sem volt minden rendben a napfényméréssel, ezért jöhetett ki a 200-300 órás eltérés!
Pedig látszólag, ismétlem látszólag minden azt támasztotta alá, a több csapadék és az ebbõl következtethetõ több felhõ (mert ugye több csapadék elvileg több felhõbõl és gyakoribb csapadékos nappal eshet elvileg....elvileg!!), a magasabb páratartalom (tehát elvileg több köd), az alacsonyabb átlaghõmérséklet, minden amellett szólt, hogy bizony itt, errefelé 200-300 órával kevesebbet süt a nap.
Aztán kiderült, hogy azért ez nem egészen így van!
Pedig annyi oldalról próbáltam érvelni, hogy elképesztõ!
Csak senki sem hiszi, vagy nem akarja elhinni, hogy amit évtizedek óta tudunk, az nem úgy van!
Nehéz kisöpörni ilyen dogmákat a fejekbõl, mint pl. hogy a kártevõknek jó a hideg tél, csak ha hideg van, akkor az nem csak a kártevõkre fejt ki akármilyen hatást!
Nem láttam soha egy írást arról, hogy a 2007-es évben a megelõzõ enyhe tél után sokkal több kártevõ lett volna, mint a 2003-as, 2005-ös vagy a 2012-es évben, amikor hideg tél volt.
Többet kellett permetezni a szõlõkben?
Az 1985-ös tél Link Link Link után szerinted voltak kártevõk?
Így nálad a pont. Egy kérdés azért még megmaradt, legalábbis bennem: A cikk a riporter által mennyire átfogalmazott, átdolgozott, stb? Én találkoztam saját szavaim olyan újságírói átírásával, hogy elolvasásakor megkérdeztem: Ki volt az a marha, aki ezt merte állítani? Én már senkinek sem hiszek, még saját magamnak sem.
Pár dolgot gyorsan cáfolnék:
"Novemberben a Dunántúlon 100-150-180 mm csapadék esett." Egy részén, durván egyharmadán meg az átlagot is alig érte el, két szinte nullás hónappal keretezve.
Novemberi csap térkép: Link
utolsó 90 nap anomália: Link
0-100 cm vízhiány: Link
Nem (mindenhol) szépek a vetések, elszaporodnak a kártevõk, kellene a hó. Mondja egy 500 hektéros gazda nógrádból, és egy gyümölcsös gazda zalából: Link
Az én véleményem az, hogy ez az enyhe idõ valóban nem okoz nagy gondot még, de hogy ennyire ne legyen csapadék szept. óta az kemény. (Itt a november se sikerült acélosra, ami meg elõtte, utána volt, van az elképesztõ.)
"Novemberben a Dunántúlon 100-150-180 mm csapadék esett." Egy részén, durván egyharmadán meg az átlagot is alig érte el, két szinte nullás hónappal keretezve.
Novemberi csap térkép: Link
utolsó 90 nap anomália: Link
0-100 cm vízhiány: Link
Nem (mindenhol) szépek a vetések, elszaporodnak a kártevõk, kellene a hó. Mondja egy 500 hektéros gazda nógrádból, és egy gyümölcsös gazda zalából: Link
Az én véleményem az, hogy ez az enyhe idõ valóban nem okoz nagy gondot még, de hogy ennyire ne legyen csapadék szept. óta az kemény. (Itt a november se sikerült acélosra, ami meg elõtte, utána volt, van az elképesztõ.)
Egyenlõre most "nagyon jó idõjárásban vagyunk" szerintem. Ha nincs is csapadék,vagy hó- ami rosszabb - mély nyugalomban vannak a növények. Talán még a csekély világosság, napfény hiánya is takarodót fúj a vegetációnak.
A csapadék hiánya csak relatív dolog, a sekély -és mélyebben gyökerezõ növények most szépen alszanak. A légkör páratartalma, (ködös szitálás) pedig épp ad annyi nedvességet a rügyeknek, sarjazó gabonáknak, hogy fenntartsák a nyugalmi szintet.
A felszíni nagyobb hóréteg viszont, ahogy az lenni szokott, nagy hõmérsékleti anomáliát tud okozni például a gyümölcstermõ fáknál. Alul a nedvesség hatására indul a gyökér aktivitása, de fent a vesszõn, törzsön meg még nincs beindulás, ha meg lenne is, a nappali-éjjeli hõingás, és fagyok mint egy membrán szivattyú, torlódást okozna. Száraz fagyban nagy nedvesség vesztést okozó rügy-száradás, és vagy bibe porzó elhalás sajnos elõ fog fordulni.
Tavalyi év is okozott ilyen meglepetést, látszólag szépen virágoztak a fák, de utána leszáradt a termõ alap- kocsány szár. Persze mindjárt a monília a bûnös, pedig nem mindig.
Remélem kitart ez a - embereknek csúnya, nyirkos idõ - januárban, majd február derekán esne egy kiadós- átlag ESÕ, de nem hó. Már egy átlag 10-20 mm. is csodákat tud mûvelni.
Március?.. essen az esõ, havasesõ 0 cm., de legalább ne legyen - 5 fok alatt...
Szép tavasz várást kívánok!
A csapadék hiánya csak relatív dolog, a sekély -és mélyebben gyökerezõ növények most szépen alszanak. A légkör páratartalma, (ködös szitálás) pedig épp ad annyi nedvességet a rügyeknek, sarjazó gabonáknak, hogy fenntartsák a nyugalmi szintet.
A felszíni nagyobb hóréteg viszont, ahogy az lenni szokott, nagy hõmérsékleti anomáliát tud okozni például a gyümölcstermõ fáknál. Alul a nedvesség hatására indul a gyökér aktivitása, de fent a vesszõn, törzsön meg még nincs beindulás, ha meg lenne is, a nappali-éjjeli hõingás, és fagyok mint egy membrán szivattyú, torlódást okozna. Száraz fagyban nagy nedvesség vesztést okozó rügy-száradás, és vagy bibe porzó elhalás sajnos elõ fog fordulni.
Tavalyi év is okozott ilyen meglepetést, látszólag szépen virágoztak a fák, de utána leszáradt a termõ alap- kocsány szár. Persze mindjárt a monília a bûnös, pedig nem mindig.
Remélem kitart ez a - embereknek csúnya, nyirkos idõ - januárban, majd február derekán esne egy kiadós- átlag ESÕ, de nem hó. Már egy átlag 10-20 mm. is csodákat tud mûvelni.
Március?.. essen az esõ, havasesõ 0 cm., de legalább ne legyen - 5 fok alatt...
Szép tavasz várást kívánok!
Neked is erõsen tudom a figyelmedbe ajánlani a hibás érvelés technikákra vonatkozó oldalt, úgy, mint bizonyítási kényszer áthárítása, személyeskedés menüpontok.
Pont a legelején írtam le, hogy nagyra becsülöm Floo munkáját, emellett viszont tele van érvelési hibákkal. Én nem az eredményeket kérdõjelezem meg, hanem a prezentációt. Pontosan emiatt van, hogy szakmai körökben ellenérzéssel fogadják a munkát, nem pedig a gonosz konzervatív tudósok kirekesztõ magatartása miatt.
Én is - magánemberként - a legtöbb dologgal egyetértek, azzal, hogy a kártevõk szaporodását/pusztulását nem feltétlenül a tél hidegsége határozza meg, vagy hogy havas idõben gyakran jóval hidegebb van.
Viszont az ok-okozati kapcsolatok nem tiszták (nekem), lehet én vagyok a buta, de én nem látom ilyen egyszerûnek ezt a helyzetet, mint ahogy sokan elõadják.
És ezért nem is venném a bátorságot egyértelmû kijelentéseket tenni a témában, amit tudok, az az érvelési mechanizmusok, logikai kapcsolatok felmérése, és ebben nagyon nagyok a hiányosságok a fenti cikkben.
Pont a legelején írtam le, hogy nagyra becsülöm Floo munkáját, emellett viszont tele van érvelési hibákkal. Én nem az eredményeket kérdõjelezem meg, hanem a prezentációt. Pontosan emiatt van, hogy szakmai körökben ellenérzéssel fogadják a munkát, nem pedig a gonosz konzervatív tudósok kirekesztõ magatartása miatt.
Én is - magánemberként - a legtöbb dologgal egyetértek, azzal, hogy a kártevõk szaporodását/pusztulását nem feltétlenül a tél hidegsége határozza meg, vagy hogy havas idõben gyakran jóval hidegebb van.
Viszont az ok-okozati kapcsolatok nem tiszták (nekem), lehet én vagyok a buta, de én nem látom ilyen egyszerûnek ezt a helyzetet, mint ahogy sokan elõadják.
És ezért nem is venném a bátorságot egyértelmû kijelentéseket tenni a témában, amit tudok, az az érvelési mechanizmusok, logikai kapcsolatok felmérése, és ebben nagyon nagyok a hiányosságok a fenti cikkben.
Várunk tõled egy minden részletre kiterjedõ, de mégis tömör, minden szavában megkérdõjelezhetetlen igazságtartalmú ellencikket a zalai, vagy akár a pécsi Igazmondóban a kultúrnövények - kártevõk - téli idõjárás kapcsolatáról. Térjen ki a haszonnövények minden fajára, sõt fajtájára, valamint az összes Magyarországon elõforduló kártevõre a baktériumokkal bezárólag. A megjelenés elõtt azért szívesen látnánk a cikket ebben a fórumban egy darabokra szedés szintû elemzésre.
A cikknek nyilván tartalmaznia kell többek közütt a következõ témákat:
- Hótakaró nélküli alacsony hõmérsékletek hatása az õszi vetésû haszonnövényekre, beleértve egyes fajták eltérõ fagytûrését. Egyes fajok, fajták fagykár utáni regenerálódási képessége.
- Alacsony hõmérsékletek hatása a gyümölcsfélékre a lombmentes idõszakban, eltérõ vegetációs állapotban. A hõösszeg és a fagytûrõ képesség kapcsolatának vizsgálata, beleértve egyes fajták eltérõ fagytûrését.
- Rovarkártevõk túlélési hányada a téli minimum hõmérséklet, ill. talajhõmérséklet függvényében.
Mindhárom esetben: Többszöri jelentõs lehûlés / felmelegedés hatása.
Természetesen a cikkben minden állítást adatokkal kell alátámasztani.
Ui: természetesen nem értek mindenben egyet Floo cikkének állításaival.
A cikknek nyilván tartalmaznia kell többek közütt a következõ témákat:
- Hótakaró nélküli alacsony hõmérsékletek hatása az õszi vetésû haszonnövényekre, beleértve egyes fajták eltérõ fagytûrését. Egyes fajok, fajták fagykár utáni regenerálódási képessége.
- Alacsony hõmérsékletek hatása a gyümölcsfélékre a lombmentes idõszakban, eltérõ vegetációs állapotban. A hõösszeg és a fagytûrõ képesség kapcsolatának vizsgálata, beleértve egyes fajták eltérõ fagytûrését.
- Rovarkártevõk túlélési hányada a téli minimum hõmérséklet, ill. talajhõmérséklet függvényében.
Mindhárom esetben: Többszöri jelentõs lehûlés / felmelegedés hatása.
Természetesen a cikkben minden állítást adatokkal kell alátámasztani.
Ui: természetesen nem értek mindenben egyet Floo cikkének állításaival.
Környékünket inkább az ország enyhébbik részéhez sorolnám, de a mostani télen csak max. 13,7 fokig hevült a levegõ és összesen 7 napon értük el a 10 fokot, ebbõl 3-szor ugyanaznap fagyott is. Vagyis olyan nap a télen, amikor tavaszias idõ volt, tehát fagymentes és legalább 10 fok négy napon fordult elõ. Errõl azt állítani, hogy ez aztán micsoda veszély, meg hogy böjtje lesz a bugyutaság kategóriája lenne.
Eddig minden évben, amióta az eszemet tudom elfogadható termések lettek akkor is ha nagyon enyhe, meg akkor is ha hideg telek voltak. Súlyosabb terméskiesésre csak azokból az évekbõl emlékszem, amikor tavasszal vagy nyáron a kései fagyok, súlyos csapadékhiány, forróság vagy felhõszakadások ill. jégesõ lépett fel. Vagyis a téli idõjárás miatt önmagában nem szokott rossz vagy jó termés lenni. Ha télen kevés a csapadék , de márciusban esik 100 mm, a növényzet csak röhög a télen. De ha télen annyi esik mint most és március 10 mm, akkor valóban baj van és "hiányzik a vastag hótakaró". De mondhatnánk úgy is, hogy hiányzik a márciusi csapadék.
Eddig minden évben, amióta az eszemet tudom elfogadható termések lettek akkor is ha nagyon enyhe, meg akkor is ha hideg telek voltak. Súlyosabb terméskiesésre csak azokból az évekbõl emlékszem, amikor tavasszal vagy nyáron a kései fagyok, súlyos csapadékhiány, forróság vagy felhõszakadások ill. jégesõ lépett fel. Vagyis a téli idõjárás miatt önmagában nem szokott rossz vagy jó termés lenni. Ha télen kevés a csapadék , de márciusban esik 100 mm, a növényzet csak röhög a télen. De ha télen annyi esik mint most és március 10 mm, akkor valóban baj van és "hiányzik a vastag hótakaró". De mondhatnánk úgy is, hogy hiányzik a márciusi csapadék.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#213140 - 2014-01-09 05:49:32)
Köszönöm a jószándékot, de!
Az általad leírt érvelési hibáimat, bizonyítatlan, ellenõrizhetetlen állításokat, "nem igaz" dolgokat mind tudom bizonyítani, ellenõrizve vannak, csak ha most elkezdeném holnap délig írhatnám a bizonyítékokat.
Bár írtam már egy csomót, szóval...
"nem végeztél kísérletet, nincs összehasonlítási alapod"
Te láttál kísérletet vagy összehasonlítást pontosan dokumentálva minden részletre kiterjedõen(!!) arról, hogy a nagy hidegek elpusztítják a kártevõket?
Máshogy fogalmazva: láttál kísérletet vagy összehasonlítást pontosan dokumentálva minden részletre kiterjedõen(!!) arról, hogy egy kártevõpusztító, hideg, kemény téllel van elõrébb a mezõgazdaság és a társadalom, vagy egy enyhe téllel?
Vagy "nincs bizonyítva az állítás, csak ki van mondva (anekdota)"?
Mzs!
Köszönöm!
Olvastam igen, meg hogy ez a 3. tél hogy az évszázad telét várják, meg a múlt nyárra az elmúlt 1 millió év leghûvösebb nyarát várták....aztán majdnem megfõttünk a nyáron!
Köszönöm a jószándékot, de!
Az általad leírt érvelési hibáimat, bizonyítatlan, ellenõrizhetetlen állításokat, "nem igaz" dolgokat mind tudom bizonyítani, ellenõrizve vannak, csak ha most elkezdeném holnap délig írhatnám a bizonyítékokat.
Bár írtam már egy csomót, szóval...
"nem végeztél kísérletet, nincs összehasonlítási alapod"
Te láttál kísérletet vagy összehasonlítást pontosan dokumentálva minden részletre kiterjedõen(!!) arról, hogy a nagy hidegek elpusztítják a kártevõket?
Máshogy fogalmazva: láttál kísérletet vagy összehasonlítást pontosan dokumentálva minden részletre kiterjedõen(!!) arról, hogy egy kártevõpusztító, hideg, kemény téllel van elõrébb a mezõgazdaság és a társadalom, vagy egy enyhe téllel?
Vagy "nincs bizonyítva az állítás, csak ki van mondva (anekdota)"?
Mzs!
Köszönöm!
Olvastam igen, meg hogy ez a 3. tél hogy az évszázad telét várják, meg a múlt nyárra az elmúlt 1 millió év leghûvösebb nyarát várták....aztán majdnem megfõttünk a nyáron!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#213139 - 2014-01-09 05:43:10)
Olvastam a (Zalai Hírlap - totál fõoldalon) megjelent nyilatkozatodat. Gratulálok hozzá, logikusan összerakott riport volt.
(Gondolom, Te is olvastad az itt megjelent marhaságokat a leálló Golf-áramlattal induló jégkorszaktól )
Olvastam a (Zalai Hírlap - totál fõoldalon) megjelent nyilatkozatodat. Gratulálok hozzá, logikusan összerakott riport volt.
(Gondolom, Te is olvastad az itt megjelent marhaságokat a leálló Golf-áramlattal induló jégkorszaktól
)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#213130 - 2014-01-08 23:58:34)
Hazánkban négy évszak volt van. Ide születtünk ezt szeretjük. Minden évszak csodálatos. Ha elmosódnak az abnormális dolog. Én szomorú lennék ha nyáron õsz lenne de annak sem örülök hogy most tavaszias idõ van. Szomorù
Hazánkban négy évszak volt van. Ide születtünk ezt szeretjük. Minden évszak csodálatos. Ha elmosódnak az abnormális dolog. Én szomorú lennék ha nyáron õsz lenne de annak sem örülök hogy most tavaszias idõ van. Szomorù
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#213128 - 2014-01-08 23:55:19)
Neked fõleg ajánlom figyelmedbe ezt Link az oldalt, mert a hozzászólásaid rendre hemzsegnek az érvelési hibáktól.
Vedd ezt a hozzászólást maximálisan jószándékúnak, mivel tudod jól, hogy én bírlak és értékelem, amit csinálsz.
"A MetNeten volt régebben egy vita a fagyzugokról, a mérõállomások elhelyezésének problematikájáról, amit zalai példákkal próbáltam bemutatni, eleinte kevés sikerrel.
Sõt!
Nulla sikerrel, senki nem értette mit akarok kihozni belõle, pedig olyan emberek olvasták a hozzászólásaimat, akik konyítottak valamit a meteorológiához."
Ez nem igaz, aki konyított a meteorológiához, az tudta, hogy vannak fagyzugok és fõleg a völgyes részeken vannak, viszont te ehhez a bizonyított témához más - nem bizonyított állításokat is hozzácsaptál, mintha ettõl azok bizonyítást nyernének
"Ezen az érvek és adatok nélkül bárki hihet bármit meg lehet véleménye bárkinek, igazság csak egy van!"
Hibás érvelés: úgy állítod be, mintha csak a te alternatívád és az azzal ellentmondó alternatíva létezne és ha a másik hamis, akkor a tied igaz.
"Ha a kártevõk jobban elszaporodnának ilyenkor, enyhe tél után, akkor Olaszországban fû nem maradna egyik évben sem, mert ott a telek ilyenek vagy még enyhébbek."
Hibás érvelés: az egyik állításból nem következik a másik, lehet, hogy az itteni kártevõk olyanok, hogy elpusztulnak a nagy hidegtõl, ott pedig más hatásoktól, nem végeztél kísérletet, nincs összehasonlítási alapod
"Meg ember sem maradna, mert az enyhe idõben gombamód szaporodó betegségek kiirtanák a népet!"
hasonló hiba, a betegségek számának növekedésébõl nem feltétlenül következik a halálesetek számának növekedése, túlzó állítás, kizárólag érzelmi alapon hatás a célja
"Az egyik Somogyi Hírlapos cikkben a gazdák a havat, a hótakarót hiányolják.
Mi tudjuk, hogy a hótakaró egy derült éjszakán drasztikusan leviszi a minimumokat, emiatt komoly fagykárok keletkezhetnek a hó felett lévõ növényi kultúrákban."
egyik hiba: az egyik cikkben hiányolják: forrás hiányzik, kik miért hiányolják
másik hiba: a hótakaró megléte nem feltétlenül kapcsolódik a fagykárhoz, sok más tényezõtõl is függ (lásd: mazsolázás)
"Most, hogy hó és fagy híján a vetések csodaszépek, zöldellnek, öröm rájuk nézni, nem tudom minek kellene a vetéseknek a hó."
hiba: mintha a hótól függene a vetések szépsége, lehetséges, hogy a hó alatt is zöldellnek, nincs bizonyítva az állítás, csak ki van mondva (anekdota)
"A hó sokkal nagyobb potenciális veszély a hótakaró felett lévõ gyümölcsösöknek, mint amennyire a hiánya kárt okoz a szántóföldi kultúráknak."
bizonyítatlan, ellenõrizhetetlen állítás
És ez csak itt és most, a régebbi szélmalomharcokról ne is beszéljünk, mint a 3csapás elmélet...
Ráadásnak: folyton úgy fogalmazod meg az állításod, hogy te kijelented, hogy amit mondasz ,az igaz és ha valaki meg akarja cáfolni, akkor neki kell bizonyítani ( lásd bizonyítási kényszer áthárítása) valamint úgy állítasz, hogy az alapból többféleképpen értelmezhetõ legyen, így ha valamelyiket valaki megcáfolja, akkor te azt mondod, hogy egy a másik a jó ststb.
Neked fõleg ajánlom figyelmedbe ezt Link az oldalt, mert a hozzászólásaid rendre hemzsegnek az érvelési hibáktól.
Vedd ezt a hozzászólást maximálisan jószándékúnak, mivel tudod jól, hogy én bírlak és értékelem, amit csinálsz.
"A MetNeten volt régebben egy vita a fagyzugokról, a mérõállomások elhelyezésének problematikájáról, amit zalai példákkal próbáltam bemutatni, eleinte kevés sikerrel.
Sõt!
Nulla sikerrel, senki nem értette mit akarok kihozni belõle, pedig olyan emberek olvasták a hozzászólásaimat, akik konyítottak valamit a meteorológiához."
Ez nem igaz, aki konyított a meteorológiához, az tudta, hogy vannak fagyzugok és fõleg a völgyes részeken vannak, viszont te ehhez a bizonyított témához más - nem bizonyított állításokat is hozzácsaptál, mintha ettõl azok bizonyítást nyernének
"Ezen az érvek és adatok nélkül bárki hihet bármit meg lehet véleménye bárkinek, igazság csak egy van!"
Hibás érvelés: úgy állítod be, mintha csak a te alternatívád és az azzal ellentmondó alternatíva létezne és ha a másik hamis, akkor a tied igaz.
"Ha a kártevõk jobban elszaporodnának ilyenkor, enyhe tél után, akkor Olaszországban fû nem maradna egyik évben sem, mert ott a telek ilyenek vagy még enyhébbek."
Hibás érvelés: az egyik állításból nem következik a másik, lehet, hogy az itteni kártevõk olyanok, hogy elpusztulnak a nagy hidegtõl, ott pedig más hatásoktól, nem végeztél kísérletet, nincs összehasonlítási alapod
"Meg ember sem maradna, mert az enyhe idõben gombamód szaporodó betegségek kiirtanák a népet!"
hasonló hiba, a betegségek számának növekedésébõl nem feltétlenül következik a halálesetek számának növekedése, túlzó állítás, kizárólag érzelmi alapon hatás a célja
"Az egyik Somogyi Hírlapos cikkben a gazdák a havat, a hótakarót hiányolják.
Mi tudjuk, hogy a hótakaró egy derült éjszakán drasztikusan leviszi a minimumokat, emiatt komoly fagykárok keletkezhetnek a hó felett lévõ növényi kultúrákban."
egyik hiba: az egyik cikkben hiányolják: forrás hiányzik, kik miért hiányolják
másik hiba: a hótakaró megléte nem feltétlenül kapcsolódik a fagykárhoz, sok más tényezõtõl is függ (lásd: mazsolázás)
"Most, hogy hó és fagy híján a vetések csodaszépek, zöldellnek, öröm rájuk nézni, nem tudom minek kellene a vetéseknek a hó."
hiba: mintha a hótól függene a vetések szépsége, lehetséges, hogy a hó alatt is zöldellnek, nincs bizonyítva az állítás, csak ki van mondva (anekdota)
"A hó sokkal nagyobb potenciális veszély a hótakaró felett lévõ gyümölcsösöknek, mint amennyire a hiánya kárt okoz a szántóföldi kultúráknak."
bizonyítatlan, ellenõrizhetetlen állítás
És ez csak itt és most, a régebbi szélmalomharcokról ne is beszéljünk, mint a 3csapás elmélet...
Ráadásnak: folyton úgy fogalmazod meg az állításod, hogy te kijelented, hogy amit mondasz ,az igaz és ha valaki meg akarja cáfolni, akkor neki kell bizonyítani ( lásd bizonyítási kényszer áthárítása) valamint úgy állítasz, hogy az alapból többféleképpen értelmezhetõ legyen, így ha valamelyiket valaki megcáfolja, akkor te azt mondod, hogy egy a másik a jó ststb.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#213127 - 2014-01-08 23:54:21)
Télen szoktál látni "bögõt" repkedni ha fagyos idõ van nappal is ? Mert én nem...Az a hernyó egy túlélõ lehetett Floo képén,de nem túl gyakori hogy a hernyók síelnek télen a hófelszínen
Megjegyzem a talajban lévõ peték,lárvák és ha át is fagy a talaj azok átvészelik és tavasszal kikelnek mert ez a természet rendje na de nem sok kártevõt látok mocorogni fõleg nem egy olyan téli idõszakban mint pl 2012 februárja!
Télen szoktál látni "bögõt" repkedni ha fagyos idõ van nappal is ?
Mert én nem...Az a hernyó egy túlélõ lehetett Floo képén,de nem túl gyakori hogy a hernyók síelnek télen a hófelszínenMegjegyzem a talajban lévõ peték,lárvák és ha át is fagy a talaj azok átvészelik és tavasszal kikelnek mert ez a természet rendje na de nem sok kártevõt látok mocorogni fõleg nem egy olyan téli idõszakban mint pl 2012 februárja!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#213126 - 2014-01-08 23:51:34)
Szerintem ezt a kártevõkkel kapcsolatos nincs túl hideg, hogy elpusztuljanak címû blamát el kéne felejteni. Õk is élõlények és tudnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Lehet nem a hideggel van a baj, hanem tudnak fejlõdni. Az ember is alkalmazkodni tudott a zord éghajlatokhoz a Földön.
Szerintem ezt a kártevõkkel kapcsolatos nincs túl hideg, hogy elpusztuljanak címû blamát el kéne felejteni. Õk is élõlények és tudnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Lehet nem a hideggel van a baj, hanem tudnak fejlõdni. Az ember is alkalmazkodni tudott a zord éghajlatokhoz a Földön.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#213125 - 2014-01-08 23:41:15)
Az a gond,hogy Te nem gazdákkal "vitatkozol",hanem tudományos kutatókkal. Pl.: Link
És igen,valóban át tudnak telelni a kártevõk,egy részük bírja a nagy hideget is,de sokkal kevésbé szaporodnak,mint enyhe idõben.
Az a gond,hogy Te nem gazdákkal "vitatkozol",hanem tudományos kutatókkal. Pl.: Link
És igen,valóban át tudnak telelni a kártevõk,egy részük bírja a nagy hideget is,de sokkal kevésbé szaporodnak,mint enyhe idõben.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#213123 - 2014-01-08 23:36:15)
Az akkor is fagykár lett volna, ha március végéig tartott volna a kemény téli hideg.
Lásd: Link (Tavaly márciusi és áprilisi képek egyben)
Az akkor is fagykár lett volna, ha március végéig tartott volna a kemény téli hideg.
Lásd: Link (Tavaly márciusi és áprilisi képek egyben)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#213120 - 2014-01-08 23:25:47)
2006/2007 tele után kelet mon. Májusban -8c volt totális fagykár. Bocsi.
2006/2007 tele után kelet mon. Májusban -8c volt totális fagykár. Bocsi.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#213118 - 2014-01-08 23:13:52)
A Zalai Hírlapban megjelent cikkel kapcsolatban néhány gondolat röviden, mert félig alszok már!
Igen, valóban nagy merészség kiállni olyan gondolatokkal a nagyvilág elé, amik homlokegyenest szembe mennek az emberek által eddig tudott dolgokkal.
Volt már részem egy-két ilyen akcióban, eddig egyikbe sem buktam bele.
A MetNeten volt régebben egy vita a fagyzugokról, a mérõállomások elhelyezésének problematikájáról, amit zalai példákkal próbáltam bemutatni, eleinte kevés sikerrel.
Sõt!
Nulla sikerrel, senki nem értette mit akarok kihozni belõle, pedig olyan emberek olvasták a hozzászólásaimat, akik konyítottak valamit a meteorológiához.
Aztán azóta szépen lassan bebizonyosodott, hogy nekem volt igazam!
Akkor is ki mertem állni ország-világ elé vele, pedig egyedül voltam mint a kisujjam.
Most is ki merek állni bárkivel vitázni errõl, mert millió adattal és érvvel tudom alátámasztani az állításaimat.
Ezen az érvek és adatok nélkül bárki hihet bármit meg lehet véleménye bárkinek, igazság csak egy van!
Hogy a gazdák rettegnek az enyhe tél miatt?
Kérdezzétek meg azokat a gazdákat, mi a véleményük a "Duna lehúzza!" , a "Tisza lehúzza!" meg a "Mura lehúzza!" típusú dolgokról, amirõl Ti tudjátok, hogy marhaságok!
Így van ez a kártevõkkel, meg a hótakaró hiányával, meg a többi dologgal együtt.
Ha a kártevõk jobban elszaporodnának ilyenkor, enyhe tél után, akkor Olaszországban fû nem maradna egyik évben sem, mert ott a telek ilyenek vagy még enyhébbek.
Meg ember sem maradna, mert az enyhe idõben gombamód szaporodó betegségek kiirtanák a népet!
Az egyik Somogyi Hírlapos cikkben a gazdák a havat, a hótakarót hiányolják.
Mi tudjuk, hogy a hótakaró egy derült éjszakán drasztikusan leviszi a minimumokat, emiatt komoly fagykárok keletkezhetnek a hó felett lévõ növényi kultúrákban.
Most, hogy hó és fagy híján a vetések csodaszépek, zöldellnek, öröm rájuk nézni, nem tudom minek kellene a vetéseknek a hó.
A hó sokkal nagyobb potenciális veszély a hótakaró felett lévõ gyümölcsösöknek, mint amennyire a hiánya kárt okoz a szántóföldi kultúráknak.
2012 februárjában itt a szántóföldekrõl levitte a szél a havat, gyakorlatilag kopaszon vészelték át a 2 hétig tartó nappal is -5-10, éjjel meg a -10-18 fokokat.
Mégsem lett bajuk a téli fagytól, az azt megelõzõ szárazságtól õsszel annál inkább.
Az említett Somogyi Hírlapos cikkel jött valaki, amely cikkben a gazdák aggodalmukat fejezik ki, hogy az enyhe tél miatt a kártevõk nem pusztulnak el, meg kellene a téli csapadék, meg a hó meg stb stb stb.
Ezt írtam rá:
"2006/2007 rekordenyhe tele után sem lett több kártevõ, mint a 2003-as, 2005-ös vagy a 2012-es nagyon hideg tél után.
Csak a különbség az, hogy a 2006/2007-es enyhe tél után nem volt terméskiesés fagykár miatt, a másik három télen az alföldi barackosokban 60-80-100 %os rügyfagykár keletkezett!!!
Érdemes lenne megkérdezni, hogy -20-25 fokot és rügyfagykárt szeretnének inkább a gyümölcstermesztõk, vagy a +8 fokot?
Más kérdés, hogy 2007 május 2-án voltak tavaszi fagyok, de májusban már olyan állapotban van a vegetáció, hogy a téltõl függetlenül kárt okoz a fagy. Csapadék????
Novemberben a Dunántúlon 100-150-180 mm csapadék esett. Hiába esik most, ha márciustól meg szárazság lesz.
Jó lenne, ha 20 centis hó borítaná a szántót? Felénk olyan szépek a vetések, hogy öröm rájuk nézni, csak úgy zöldellnek, minek rájuk a hó? Ha ilyen idõvel telne el a tél, tökéletesen telelnének a vetések. Olaszországban ilyen vagy ennél enyhébb telek vannak, mégsem sírnak a hó után a gazdák. Valamelyik évben arról cikkeztek az újságok, hogy a folyamatos hóborítottság miatt berohadnak a hó alatt a vetések.
Ha 20 centis hó van, akkor van rá esély, hogy nagy hideg lesz (hó nélkül nincs), aztán lehetne remegni a fagykárok miatt.
A 2012-es februári nagy hidegek (-20-26 fokok voltak) után is az azt megelõzõ enyhe idõre fogták a károkat a gazdák. Közben visszanéztem, a szegedi meteorológiai állomáson a nagy hidegek elõtt 1,5 hónapig majdnem minden éjszaka fagy volt. Januári napállás és éjszakai fagyok mellett nem indul meg semmi a növényekben.
Eddig az enyhe idõ miatt 30-50-70 000 % Ft maradt az emberek zsebében amiatt, hogy kevesebbet kell fûteni!
A lisztharmat, a peronoszpóra, a monília, a tafrina nem fog megszûnni a téli fagyok által, ha pont a kajszi virágzásakor esik, akkor -20-25 fokok után is lesz monília. Csak épp kajszivirág nem lesz!
Millió érvem van millió adattal és példával, csak egy ilyen cikk nem elég minden érv és adat közlésére!"
Sokan kérdezték ma tõlem, nem lesz-e böjtje ennek az enyhe idõnek!?
Erre azt mondtam, hogy ha pont ellenkezõjébe fordul az idõjárás, akkor természetesen lehet böjtje, de még van esély rá, hogy nem lesz böjtje!
Észak-Amerikában már nincs rá esély, ott megvolt a böjt.
Persze ez is árnyaltabb, mert ha bejön egy hideg 3 hét múlva, és lesznek fagykárok, ráfogják a megelõzõ enyhe idõre, mint 2012 februárjában, hogy meg voltak már indulva a fák.
A szatymazi õszibarackosban -25 fokokat mértek.
Hát ott nem kellett megindulva lenni semminek!
Jött még egy tavaszi fagyhullám vagy kettõ, aztán nem maradt semmi!
A legkevésbé számított az, hogy enyhe volt-e a december-január vagy sem!
De ha végig enyhe maradt volna, akkor más lett volna a leányzó fekvése.
Végezetül 2010. február 14-én fényképeztem õt:
Ott sétálgatott a havon meg sütkérezett a napsütésben!
Két ilyen éjszaka után Link Link
Nem tûnt úgy, hol el akar pusztulni a hidegtõl!
A Zalai Hírlapban megjelent cikkel kapcsolatban néhány gondolat röviden, mert félig alszok már!
Igen, valóban nagy merészség kiállni olyan gondolatokkal a nagyvilág elé, amik homlokegyenest szembe mennek az emberek által eddig tudott dolgokkal.
Volt már részem egy-két ilyen akcióban, eddig egyikbe sem buktam bele.
A MetNeten volt régebben egy vita a fagyzugokról, a mérõállomások elhelyezésének problematikájáról, amit zalai példákkal próbáltam bemutatni, eleinte kevés sikerrel.
Sõt!
Nulla sikerrel, senki nem értette mit akarok kihozni belõle, pedig olyan emberek olvasták a hozzászólásaimat, akik konyítottak valamit a meteorológiához.
Aztán azóta szépen lassan bebizonyosodott, hogy nekem volt igazam!
Akkor is ki mertem állni ország-világ elé vele, pedig egyedül voltam mint a kisujjam.
Most is ki merek állni bárkivel vitázni errõl, mert millió adattal és érvvel tudom alátámasztani az állításaimat.
Ezen az érvek és adatok nélkül bárki hihet bármit meg lehet véleménye bárkinek, igazság csak egy van!
Hogy a gazdák rettegnek az enyhe tél miatt?
Kérdezzétek meg azokat a gazdákat, mi a véleményük a "Duna lehúzza!" , a "Tisza lehúzza!" meg a "Mura lehúzza!" típusú dolgokról, amirõl Ti tudjátok, hogy marhaságok!
Így van ez a kártevõkkel, meg a hótakaró hiányával, meg a többi dologgal együtt.
Ha a kártevõk jobban elszaporodnának ilyenkor, enyhe tél után, akkor Olaszországban fû nem maradna egyik évben sem, mert ott a telek ilyenek vagy még enyhébbek.
Meg ember sem maradna, mert az enyhe idõben gombamód szaporodó betegségek kiirtanák a népet!
Az egyik Somogyi Hírlapos cikkben a gazdák a havat, a hótakarót hiányolják.
Mi tudjuk, hogy a hótakaró egy derült éjszakán drasztikusan leviszi a minimumokat, emiatt komoly fagykárok keletkezhetnek a hó felett lévõ növényi kultúrákban.
Most, hogy hó és fagy híján a vetések csodaszépek, zöldellnek, öröm rájuk nézni, nem tudom minek kellene a vetéseknek a hó.
A hó sokkal nagyobb potenciális veszély a hótakaró felett lévõ gyümölcsösöknek, mint amennyire a hiánya kárt okoz a szántóföldi kultúráknak.
2012 februárjában itt a szántóföldekrõl levitte a szél a havat, gyakorlatilag kopaszon vészelték át a 2 hétig tartó nappal is -5-10, éjjel meg a -10-18 fokokat.
Mégsem lett bajuk a téli fagytól, az azt megelõzõ szárazságtól õsszel annál inkább.
Az említett Somogyi Hírlapos cikkel jött valaki, amely cikkben a gazdák aggodalmukat fejezik ki, hogy az enyhe tél miatt a kártevõk nem pusztulnak el, meg kellene a téli csapadék, meg a hó meg stb stb stb.
Ezt írtam rá:
"2006/2007 rekordenyhe tele után sem lett több kártevõ, mint a 2003-as, 2005-ös vagy a 2012-es nagyon hideg tél után.
Csak a különbség az, hogy a 2006/2007-es enyhe tél után nem volt terméskiesés fagykár miatt, a másik három télen az alföldi barackosokban 60-80-100 %os rügyfagykár keletkezett!!!
Érdemes lenne megkérdezni, hogy -20-25 fokot és rügyfagykárt szeretnének inkább a gyümölcstermesztõk, vagy a +8 fokot?
Más kérdés, hogy 2007 május 2-án voltak tavaszi fagyok, de májusban már olyan állapotban van a vegetáció, hogy a téltõl függetlenül kárt okoz a fagy. Csapadék????
Novemberben a Dunántúlon 100-150-180 mm csapadék esett. Hiába esik most, ha márciustól meg szárazság lesz.
Jó lenne, ha 20 centis hó borítaná a szántót? Felénk olyan szépek a vetések, hogy öröm rájuk nézni, csak úgy zöldellnek, minek rájuk a hó? Ha ilyen idõvel telne el a tél, tökéletesen telelnének a vetések. Olaszországban ilyen vagy ennél enyhébb telek vannak, mégsem sírnak a hó után a gazdák. Valamelyik évben arról cikkeztek az újságok, hogy a folyamatos hóborítottság miatt berohadnak a hó alatt a vetések.
Ha 20 centis hó van, akkor van rá esély, hogy nagy hideg lesz (hó nélkül nincs), aztán lehetne remegni a fagykárok miatt.
A 2012-es februári nagy hidegek (-20-26 fokok voltak) után is az azt megelõzõ enyhe idõre fogták a károkat a gazdák. Közben visszanéztem, a szegedi meteorológiai állomáson a nagy hidegek elõtt 1,5 hónapig majdnem minden éjszaka fagy volt. Januári napállás és éjszakai fagyok mellett nem indul meg semmi a növényekben.
Eddig az enyhe idõ miatt 30-50-70 000 % Ft maradt az emberek zsebében amiatt, hogy kevesebbet kell fûteni!
A lisztharmat, a peronoszpóra, a monília, a tafrina nem fog megszûnni a téli fagyok által, ha pont a kajszi virágzásakor esik, akkor -20-25 fokok után is lesz monília. Csak épp kajszivirág nem lesz!
Millió érvem van millió adattal és példával, csak egy ilyen cikk nem elég minden érv és adat közlésére!"
Sokan kérdezték ma tõlem, nem lesz-e böjtje ennek az enyhe idõnek!?
Erre azt mondtam, hogy ha pont ellenkezõjébe fordul az idõjárás, akkor természetesen lehet böjtje, de még van esély rá, hogy nem lesz böjtje!
Észak-Amerikában már nincs rá esély, ott megvolt a böjt.
Persze ez is árnyaltabb, mert ha bejön egy hideg 3 hét múlva, és lesznek fagykárok, ráfogják a megelõzõ enyhe idõre, mint 2012 februárjában, hogy meg voltak már indulva a fák.
A szatymazi õszibarackosban -25 fokokat mértek.
Hát ott nem kellett megindulva lenni semminek!
Jött még egy tavaszi fagyhullám vagy kettõ, aztán nem maradt semmi!
A legkevésbé számított az, hogy enyhe volt-e a december-január vagy sem!
De ha végig enyhe maradt volna, akkor más lett volna a leányzó fekvése.
Végezetül 2010. február 14-én fényképeztem õt:
Ott sétálgatott a havon meg sütkérezett a napsütésben!
Két ilyen éjszaka után Link Link
Nem tûnt úgy, hol el akar pusztulni a hidegtõl!
Így igaz . Nekem is van ilyen fám én még szoktam nevezni sárga akácnak is, mert a levele olyan mint az akácé és a fás szár is hasonlóan kemény. Viszont a magja igen mérgezõ.
Teljesen igaz. Nem is ebbe kötöttem bele, hanem az aranyvesszõbe, ami egy másik növény.
A kollégák a Forsythiáról beszélnek, ami "tudományosan" aranyfa (holott bokor), de így a kutya sem nevezi.
A kollégák a Forsythiáról beszélnek, ami "tudományosan" aranyfa (holott bokor), de így a kutya sem nevezi.
De az aranyesõ kifejezést kizárólag csak a fára használatos. Nézz utána.
Labornum - Aranyesõ (fürtökben lelógó virágok miatt)
Örülök, hogy kötözködhettem.
Labornum - Aranyesõ (fürtökben lelógó virágok miatt)
Örülök, hogy kötözködhettem.
Nem is Anglia a jó példa talán, hanem Olaszország, ahol a mi telünknél sokkal enyhébb a tél, mégis Európa egyik vezetõ gyümölcstermesztõ országa, ha igaz lenne, hogy az enyhe tél miatt sok a kártevõ, akkor lerágnának mindent!
Tény, permeteznek is eleget, mint ahogy nálunk is a gyümölcsösökben!
Meg a betegségek is ott terjednének a legjobban az enyhe idõben, Olaszország lakossága már régen többször kipusztult volna!
Tény, permeteznek is eleget, mint ahogy nálunk is a gyümölcsösökben!
Meg a betegségek is ott terjednének a legjobban az enyhe idõben, Olaszország lakossága már régen többször kipusztult volna!
"Ami nem pusztít el az megerõsít" Igaz az az élõvilágra. Jól meg van ez tervezve. A hideg is a meleg is a száraz a nedves idõ is nemesíti erõsíti az életet, nem hagyja elkorcsosulni.
Ma elmentem a régi házhoz, a kaput kinyitva nagy Buéket köszöntem az elõkertnek. 
Ahogy látom, süket fülekre találtam, de ez jó jel, mert mély nyugalomban vannak a virágok,bokrok,a gyümi fák.
Talán köszönhetõ? ennek a semmi csapadéknak, ami nulla volt Decemberben. Attól tartok, ha január neki kezd csapadékügyileg produkálni, meg a Február, akkor lesz beindulás a "rügyezésben".
Na jó induljon be, de ne fagyjon is.
Eddig ez a csapi hiány még nem okoz gondot, mert azért a December nyirkos,ködös nappalai nem okoztak olyan felszín közeli kiszáradást, sõt nedvesen tartották a veszõket, alvó rügyeket.
Pár kép;
arany-vesszõ, mint bokor;
Link
Rózsabokor, csúcshajtása;
Link
És az éppen téli napszög beesést elérõ hóvirág-telep ma;
Link
Ahogy látom, süket fülekre találtam, de ez jó jel, mert mély nyugalomban vannak a virágok,bokrok,a gyümi fák.
Talán köszönhetõ? ennek a semmi csapadéknak, ami nulla volt Decemberben. Attól tartok, ha január neki kezd csapadékügyileg produkálni, meg a Február, akkor lesz beindulás a "rügyezésben".
Na jó induljon be, de ne fagyjon is.
Eddig ez a csapi hiány még nem okoz gondot, mert azért a December nyirkos,ködös nappalai nem okoztak olyan felszín közeli kiszáradást, sõt nedvesen tartották a veszõket, alvó rügyeket.
Pár kép;
arany-vesszõ, mint bokor;
Link
Rózsabokor, csúcshajtása;
Link
És az éppen téli napszög beesést elérõ hóvirág-telep ma;
Link
De ez is téves.
Aranyvesszõ (Solidago): lágyszárú.
Aranyfa (Forsythia): bokor.
Ez van a "könyvben" legalábbis.
Ha muszáj kötözködni.
Szerintem nem muszáj; ha mindenki úgy hívja, hogy aranyesõ, akkor aranyesõ. Én is úgy mondom (és nem az internet miatt).
Aranyvesszõ (Solidago): lágyszárú.
Aranyfa (Forsythia): bokor.
Ez van a "könyvben" legalábbis.
Ha muszáj kötözködni.
Szerintem nem muszáj; ha mindenki úgy hívja, hogy aranyesõ, akkor aranyesõ. Én is úgy mondom (és nem az internet miatt).
Mit jelent a "rügyezni" szó?
Hogy néz ki egy rügyezõ füge?
2012 februárjában azért nem vészelte át, mert -20-25 fok között volt 3-4 éjszakán át, ezt akkor sem viselte volna el, ha elõtte nincs enyheség.
De kár hogy nincs idõm írni, jóféle téma!
Hogy néz ki egy rügyezõ füge?
2012 februárjában azért nem vészelte át, mert -20-25 fok között volt 3-4 éjszakán át, ezt akkor sem viselte volna el, ha elõtte nincs enyheség.
De kár hogy nincs idõm írni, jóféle téma!
Természetesen az internet is tele van a téves információval, de az igazság...
Aranyesõ: fa
Aranyvesszõ: bokor
Aranyesõ: fa
Aranyvesszõ: bokor
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211856 - 2014-01-02 17:35:03)
Köszönöm igen tudom és ezt írtam én is le. Tehát mi, mármint az emberiség sokkal több kárt okozunk saját magunknak, mint egy enyhe tél, csak erre akartam kitérni. És már látjuk is, milyen fals az a megközelítés, hogy ha nincs hideg...
Igaz a hülye példa volt Anglia, hisz a sós víz nem megfelelõ nekik. De mi a helyzet pl Franciaország, Németország belesével ahol már van légy, szúnyog és mégis többnyire enyhe a tél, tudom tavaly voltam ott és bizony a farmok környékén legalább annyi volt mint nálunk:-)
A Füge régi motoros de nem õshonos, többnyire több alkalommal volt próbálkozás nálunk. Pl I Ferdinándról aki nápolyi herceg, király, melynek magyar ága Beatrix pont a Hunyadi házból, illetve felesége õk is kísérleteztek nálunk az 1400-as években, de sok-sok kísérlet után mindig szerencsétlenek elfagytak.
Így volt Diósdon mikor 1900-as évek elején szintén kísérlet volt, majd az 1910-es években nagy ligetek voltak és nem is dombon hanem a patak partján, az Égett-völgy egyik ágában, nem messze a mostani lakhelyemtõl. Bizony jó 15 évig folyt is a dolog, de a leírás szerint elsõnek az 1925-ös decembere karcsúsította meg, majd az 1927-es, és végül kinyírta az 1929-es tél, igaz a háborúk és a válság is közrejátszott, de a leírás szerint totál elfagyott minden, egy-egy tõ marad meg. megmentették valószínû. Szintén kísérlet volt az 1950-es, majd a 1970-es években, melyet az 1985-ös majd az 1987-es tél gyérített meg, Ami itt -25 fok alatti hõmérsékletet eredményezett, no ekkor bizony a barackosaink is kárt szenvedtek. Budaörsön az állomás -25,6 fokot mért, persze, szegény fügék gallyra mentek.
No ezért írtam, hogy nem teljesen õshonos nálunk, így ne is vegyük példának.
Köszönöm igen tudom és ezt írtam én is le. Tehát mi, mármint az emberiség sokkal több kárt okozunk saját magunknak, mint egy enyhe tél, csak erre akartam kitérni. És már látjuk is, milyen fals az a megközelítés, hogy ha nincs hideg...
Igaz a hülye példa volt Anglia, hisz a sós víz nem megfelelõ nekik. De mi a helyzet pl Franciaország, Németország belesével ahol már van légy, szúnyog és mégis többnyire enyhe a tél, tudom tavaly voltam ott és bizony a farmok környékén legalább annyi volt mint nálunk:-)
A Füge régi motoros de nem õshonos, többnyire több alkalommal volt próbálkozás nálunk. Pl I Ferdinándról aki nápolyi herceg, király, melynek magyar ága Beatrix pont a Hunyadi házból, illetve felesége õk is kísérleteztek nálunk az 1400-as években, de sok-sok kísérlet után mindig szerencsétlenek elfagytak.
Így volt Diósdon mikor 1900-as évek elején szintén kísérlet volt, majd az 1910-es években nagy ligetek voltak és nem is dombon hanem a patak partján, az Égett-völgy egyik ágában, nem messze a mostani lakhelyemtõl. Bizony jó 15 évig folyt is a dolog, de a leírás szerint elsõnek az 1925-ös decembere karcsúsította meg, majd az 1927-es, és végül kinyírta az 1929-es tél, igaz a háborúk és a válság is közrejátszott, de a leírás szerint totál elfagyott minden, egy-egy tõ marad meg. megmentették valószínû. Szintén kísérlet volt az 1950-es, majd a 1970-es években, melyet az 1985-ös majd az 1987-es tél gyérített meg, Ami itt -25 fok alatti hõmérsékletet eredményezett, no ekkor bizony a barackosaink is kárt szenvedtek. Budaörsön az állomás -25,6 fokot mért, persze, szegény fügék gallyra mentek.
No ezért írtam, hogy nem teljesen õshonos nálunk, így ne is vegyük példának.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211855 - 2014-01-02 17:34:15)
Hamár növények. Nálunk sárgán pompázik az aranyesõ. Úgy virágzik mint áprilisban szokott...
Hamár növények. Nálunk sárgán pompázik az aranyesõ. Úgy virágzik mint áprilisban szokott...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211853 - 2014-01-02 17:29:26)
Mi 27 éve méhészkedünk, valóban sok összetevõje lehet, de hiába van jó kondícióban egy család, ha télen hosszú ideig nem tudnak kijönni (3 hét) ürítkezni akkor nagyobb méhpusztulás is lehet. Gyakorlatilag befososodnak és belepusztulnak mivel a kaptárba egyik sem piszkít inkább belepusztul. Nálunk eddig még mind él.
Mi 27 éve méhészkedünk, valóban sok összetevõje lehet, de hiába van jó kondícióban egy család, ha télen hosszú ideig nem tudnak kijönni (3 hét) ürítkezni akkor nagyobb méhpusztulás is lehet. Gyakorlatilag befososodnak és belepusztulnak mivel a kaptárba egyik sem piszkít inkább belepusztul. Nálunk eddig még mind él.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211852 - 2014-01-02 17:16:21)
A méhek pusztulásához nem kell sok . Elég ha valami gyakran kongatja a kaptárt (emlõs, madár stb...), vagy az enyhébb idõ, egyéb okok miatt felbolydulnak a téli nyugalmi állapotból, máris több élelmet fogyasztanak így elfogy a téli élelemkészlet idõ elõtt, és elpusztul a méhcsalád. ( A tavalyi tél a méhek szempontjából is iszonyatosan hosszú volt.) Sok összetevõje lehet, pl. a nem megfelelõ kondiciója a méhcsaládnak, és persze betegség is. (Nem vagyok méhész, tehát elnézést a nem kellõen szakszerû írásért).
Valami csak van a "kártevõ témában " is, ha Bálint gazda is megemlíti. Tény hogy õ nem beszél butaságokat mezõgazdasági témában.
A méhek pusztulásához nem kell sok . Elég ha valami gyakran kongatja a kaptárt (emlõs, madár stb...), vagy az enyhébb idõ, egyéb okok miatt felbolydulnak a téli nyugalmi állapotból, máris több élelmet fogyasztanak így elfogy a téli élelemkészlet idõ elõtt, és elpusztul a méhcsalád. ( A tavalyi tél a méhek szempontjából is iszonyatosan hosszú volt.) Sok összetevõje lehet, pl. a nem megfelelõ kondiciója a méhcsaládnak, és persze betegség is. (Nem vagyok méhész, tehát elnézést a nem kellõen szakszerû írásért).
Valami csak van a "kártevõ témában " is, ha Bálint gazda is megemlíti. Tény hogy õ nem beszél butaságokat mezõgazdasági témában.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211851 - 2014-01-02 17:09:00)
A gyümölcsfák amíg mélynyugalmi állapotban vannak, addig 10-15 fokos enyheségre sem reagálnak.
A mélynyugalmi állapot hossza gyümölcsfajtánként eltérõ, de január végéig még mindegyik ebben van.
Találtam egy cikket,amely a szuper enyhe 2006/07-es tél közepén íródott:
Link
Viszont a kártevõk vagy pl. a kullancsok jelentõsen nagyobb számban lehetnek jelen egy enyhe tél után.
Egyes, tõlünk délre élõ kártevõk nemcsak megjelenhetnek nálunk nyáron, hanem akár át is telelhetnek, míg pl. más kártevõknek eggyel nõ a nemzedékszáma...
Szóval jöjjön csak az a -10-15 fokos hideg, hóval,3-4 hétig!
A gyümölcsfák amíg mélynyugalmi állapotban vannak, addig 10-15 fokos enyheségre sem reagálnak.
A mélynyugalmi állapot hossza gyümölcsfajtánként eltérõ, de január végéig még mindegyik ebben van.
Találtam egy cikket,amely a szuper enyhe 2006/07-es tél közepén íródott:
Link
Viszont a kártevõk vagy pl. a kullancsok jelentõsen nagyobb számban lehetnek jelen egy enyhe tél után.
Egyes, tõlünk délre élõ kártevõk nemcsak megjelenhetnek nálunk nyáron, hanem akár át is telelhetnek, míg pl. más kártevõknek eggyel nõ a nemzedékszáma...
Szóval jöjjön csak az a -10-15 fokos hideg, hóval,3-4 hétig!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211850 - 2014-01-02 17:08:5
Egyelõre annyi: Írországban azért nincs sok kártevõ (rovar), mert kb. állandó az erõs szél, amit a legtöbb nem bír. Szúnyog és légy emellett fõleg a meleg hiánya miatt nincs - az elõbbinek a meleg pocsolyák kellenének (mindenhol jég hideg a víz, nyár közepén sem közelítik meg a 20 fokot a pocsolyák sem), szintén a meleg hiánya miatt a bomlás sem jellemzõ (kukák, dögök stb), ezért légy se nagyon van. Se lepkék. De komolyan, végigmentem július közepén a Dublin-Galway autópályán tiszta szélvédõvel! (220 km).
Szóval nem jó a példa teljesen. A rovaroknak többnyire meleg és szélcsend kell, és a brit szigeteken az nem nagyon van.
Az írásod többi részében nagyon sok jó dolog van, a sok vegyszer hatását elismerem, ebben sajnos van valami. Tényleg érzékenyebbek a méhek és a növények is, és emiatt okoz nekik nagyobb károkat az ilyen csapongó idõjárás, mint a múltban. Ettõl még most sajnos az ilyen idõjárás is közvetlen kiváltó ok (a gyökérokok mellett), és nem muszáj neki örülni
A füge sem 5 éve el pedig nálunk itt azért A rügyei pedig igen is duzzadnak, de csak a hosszabb ideig fennálló 10+ fokos idõben. Ez szerencsére kevés télen fordul elõ, de most pl. igen.
Egyelõre annyi: Írországban azért nincs sok kártevõ (rovar), mert kb. állandó az erõs szél, amit a legtöbb nem bír. Szúnyog és légy emellett fõleg a meleg hiánya miatt nincs - az elõbbinek a meleg pocsolyák kellenének (mindenhol jég hideg a víz, nyár közepén sem közelítik meg a 20 fokot a pocsolyák sem), szintén a meleg hiánya miatt a bomlás sem jellemzõ (kukák, dögök stb), ezért légy se nagyon van. Se lepkék. De komolyan, végigmentem július közepén a Dublin-Galway autópályán tiszta szélvédõvel! (220 km).
Szóval nem jó a példa teljesen. A rovaroknak többnyire meleg és szélcsend kell, és a brit szigeteken az nem nagyon van.
Az írásod többi részében nagyon sok jó dolog van, a sok vegyszer hatását elismerem, ebben sajnos van valami. Tényleg érzékenyebbek a méhek és a növények is, és emiatt okoz nekik nagyobb károkat az ilyen csapongó idõjárás, mint a múltban. Ettõl még most sajnos az ilyen idõjárás is közvetlen kiváltó ok (a gyökérokok mellett), és nem muszáj neki örülni
A füge sem 5 éve el pedig nálunk itt azért
A rügyei pedig igen is duzzadnak, de csak a hosszabb ideig fennálló 10+ fokos idõben. Ez szerencsére kevés télen fordul elõ, de most pl. igen.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211848 - 2014-01-02 17:01:19)
Egy részben a FÜGÉNEK köze nincs az országhoz, igenis behurcolt faj, így persze nem bírja a bármikor bekövetkezõ hideget, de januárban rügyezni ne vicceljünk már! 2007-es az egyik legenyhébb januárba sem virágzott ki csak néhány mandula fajta, így ez megint tévút, és õk simán virágoznak ha enyheséget éreznek. Tudom mert az õsmandulás Diósdon van, így az összes ma ismert mandulát innen nemesítették. Barackkal itt jó pár évtizede foglalkoznak és talán két alkalommal volt február végén március elején rügy rajta és az sem a 2007-es enyhe télen. 1975 és talán 1990-es mondtak, és bizony ma is van barack semmi baj nem volt, ami lefagyott az így járt de egy jó része megmaradt. Tudod a virágzáshoz fény is kell nem elég neki az enyheség, mivel nálunk a megfelelõ világos úgy február közepén van ezért amit írnak az bizony média hiszti nem más.
Akkor kérdésem a 10-es és a 70-es években mikor sorozatos, hangsúlyozom sorozatos enyhe telek voltak mi a fenéért nem fagytak ki a növények az állítólagos rügyfakadás után! Segítek mert ehhez hozzá vannak szokva, így nem is terjedt el több betegség és parlagfû sem. Miért nincs pl Angliába az enyhe telek miatt töménytelen mennyiségû kártevõ? Miért nem eszi meg az összes zöldséget, gyümölcsöt? Jó kérdés igaz? Ha ott nem, itt miért is? Megint jó kérdés igaz? Válaszoljuk meg kérlek szépen.
Ugye érted mi a gondom ezzel? Ha nem akkor el kéne gondolkodni rajta.
A kártevõk nagy része sajnos pont azokat a növényfajokat követi amik nem voltak a 10-es 70-es években, így sajnos ezt nem az enyhe teleknek hanem magunknak köszönhetjük!
Sajnos a méhek pusztulása egy olyan dolog ami úgy tûnik, hogy megállíthatatlan ezt éljük, de ez nem az enyhe teleknek hanem a egyéb okokra vezethetõ vissza. Itt fõként a vegyszereknek melyeket szegények genetikaliga nem tudnak követni így folyamatosan gyengülnek és a márciusi hideg is megöli õket.
Ha picit is foglalkoznának, mármint akik a cikket írják a régi múlt, klímáival akkor kissé más lenne a dolog, mivel tudnák, hogy pl 1970-es években is megmaradtak a fák, ja és volt termés is és nem volt több kártevõ, de mégis enyhe tél volt. Sõt, volt olyan idõszak, hogy szinte fagymentes volt a január-február, szóval alig-alig volt fagy. Fõvárosban minimum -4,2 fok, és összesen nem volt 30 fagyos nap, téli egy sem és nem egy ilyen volt. És mégis vannak fák még mindig szépen, és volt termés is sõt az utódoknak is.
Egy részben a FÜGÉNEK köze nincs az országhoz, igenis behurcolt faj, így persze nem bírja a bármikor bekövetkezõ hideget, de januárban rügyezni ne vicceljünk már! 2007-es az egyik legenyhébb januárba sem virágzott ki csak néhány mandula fajta, így ez megint tévút, és õk simán virágoznak ha enyheséget éreznek. Tudom mert az õsmandulás Diósdon van, így az összes ma ismert mandulát innen nemesítették. Barackkal itt jó pár évtizede foglalkoznak és talán két alkalommal volt február végén március elején rügy rajta és az sem a 2007-es enyhe télen. 1975 és talán 1990-es mondtak, és bizony ma is van barack semmi baj nem volt, ami lefagyott az így járt de egy jó része megmaradt. Tudod a virágzáshoz fény is kell nem elég neki az enyheség, mivel nálunk a megfelelõ világos úgy február közepén van ezért amit írnak az bizony média hiszti nem más.
Akkor kérdésem a 10-es és a 70-es években mikor sorozatos, hangsúlyozom sorozatos enyhe telek voltak mi a fenéért nem fagytak ki a növények az állítólagos rügyfakadás után! Segítek mert ehhez hozzá vannak szokva, így nem is terjedt el több betegség és parlagfû sem. Miért nincs pl Angliába az enyhe telek miatt töménytelen mennyiségû kártevõ? Miért nem eszi meg az összes zöldséget, gyümölcsöt? Jó kérdés igaz? Ha ott nem, itt miért is? Megint jó kérdés igaz? Válaszoljuk meg kérlek szépen.
Ugye érted mi a gondom ezzel? Ha nem akkor el kéne gondolkodni rajta.
A kártevõk nagy része sajnos pont azokat a növényfajokat követi amik nem voltak a 10-es 70-es években, így sajnos ezt nem az enyhe teleknek hanem magunknak köszönhetjük!
Sajnos a méhek pusztulása egy olyan dolog ami úgy tûnik, hogy megállíthatatlan ezt éljük, de ez nem az enyhe teleknek hanem a egyéb okokra vezethetõ vissza. Itt fõként a vegyszereknek melyeket szegények genetikaliga nem tudnak követni így folyamatosan gyengülnek és a márciusi hideg is megöli õket.
Ha picit is foglalkoznának, mármint akik a cikket írják a régi múlt, klímáival akkor kissé más lenne a dolog, mivel tudnák, hogy pl 1970-es években is megmaradtak a fák, ja és volt termés is és nem volt több kártevõ, de mégis enyhe tél volt. Sõt, volt olyan idõszak, hogy szinte fagymentes volt a január-február, szóval alig-alig volt fagy. Fõvárosban minimum -4,2 fok, és összesen nem volt 30 fagyos nap, téli egy sem és nem egy ilyen volt. És mégis vannak fák még mindig szépen, és volt termés is sõt az utódoknak is.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211847 - 2014-01-02 16:55:11)
"Áttelelnek a RÜGYEK" (nam hajtások)... na, kezdek szétcsúszni,
Rossman: oké oké, jogos, egy oldalon állunk, de a füge érzékletes példa volt.
És ahogy írod, az ország pár szerencsés részén létezik bizony honos füge is (Zala, Zselic, Szekszárdi-dombok, Mecsek déli része, Villányi-hegység stb... Floo errõl biztos többet tudna mesélni )
A dombság a lényeg, síkon lent délebbre (lásd Olivera írását) elõbb elfagy, mint akár 50-100m magasan a domb oldalán.
2 éve volt szállított hideg nálunk is, de ha nem durrantak volna be akkor elõtte a rügyek, még azt is kibírta volna jó eséllyel a fa (így is kibírta a 20%-a).
"Áttelelnek a RÜGYEK" (nam hajtások)... na, kezdek szétcsúszni,
Rossman: oké oké, jogos, egy oldalon állunk, de a füge érzékletes példa volt.
És ahogy írod, az ország pár szerencsés részén létezik bizony honos füge is
(Zala, Zselic, Szekszárdi-dombok, Mecsek déli része, Villányi-hegység stb... Floo errõl biztos többet tudna mesélni )A dombság a lényeg, síkon lent délebbre (lásd Olivera írását) elõbb elfagy, mint akár 50-100m magasan a domb oldalán.
2 éve volt szállított hideg nálunk is, de ha nem durrantak volna be akkor elõtte a rügyek, még azt is kibírta volna jó eséllyel a fa (így is kibírta a 20%-a).
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211846 - 2014-01-02 16:52:01)
Nálunk tavaly se volt rendes termés. Csak az egész kis ágakon lett valami amiket betakart a hó, azok megmaradtak, azokon már korán kezdett nõni a kis füge.
Nálunk tavaly se volt rendes termés. Csak az egész kis ágakon lett valami amiket betakart a hó, azok megmaradtak, azokon már korán kezdett nõni a kis füge.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211845 - 2014-01-02 16:47:46)
találnÉk
ada: nálunk nagy klassz termés volt, van vagy 40 liter fügebor, mert már enni nem bírták
Mindez úgy, hogy 2012-ben egyetlen õszi hajtás sem élt túl, és az ágak 80%-a is elfagyott.
A jó öreg gyökerekben van az erõ, 1 év alatt simán nõnek másfél-2 métert a hajtások, amiken aztán a következõ évben áttelelnek a hajtások
találnÉk
ada: nálunk nagy klassz termés volt, van vagy 40 liter fügebor, mert már enni nem bírták
Mindez úgy, hogy 2012-ben egyetlen õszi hajtás sem élt túl, és az ágak 80%-a is elfagyott.
A jó öreg gyökerekben van az erõ, 1 év alatt simán nõnek másfél-2 métert a hajtások, amiken aztán a következõ évben áttelelnek a hajtások
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211844 - 2014-01-02 16:45:49)
Nem értek egyet veled! Link A tapasztalat azt mondatja velem, hogy a kései kikelet mindig sokkal szerencsésebb a vegetáció szempontjából. (Végigpörgetném azokat a téli makroképeket, amikor Európa szerte [többre is emlékszem réthlytõl]híre hamva nem volt télnek , fagynak, de nem lett tavaszi fagykár sem.)
Donnie ! A fügét ne eröltessük! Õshonos gyümölcsfák, értsd a kárpát medencében már kiszelektált nagy állóképességûek vesztek ki egy - egy télen a távoli múlt egy -egy telén. (Réthly) Azt hittem valamit rosszul olvasok, de nem. Több évtizedes pl. szilvafák fagytak ki oly zord tél is elõfordult már. Ehhez képest a füge... (Elhiszem hogy vannak kedvezõ fagylefolyású, termesztésére alkalmas területek, de ezek is mit kezdenének a szállított fagyos, zord hidegek sorozatával?)
Nem értek egyet veled! Link A tapasztalat azt mondatja velem, hogy a kései kikelet mindig sokkal szerencsésebb a vegetáció szempontjából. (Végigpörgetném azokat a téli makroképeket, amikor Európa szerte [többre is emlékszem réthlytõl]híre hamva nem volt télnek , fagynak, de nem lett tavaszi fagykár sem.)
Donnie ! A fügét ne eröltessük! Õshonos gyümölcsfák, értsd a kárpát medencében már kiszelektált nagy állóképességûek vesztek ki egy - egy télen a távoli múlt egy -egy telén. (Réthly) Azt hittem valamit rosszul olvasok, de nem. Több évtizedes pl. szilvafák fagytak ki oly zord tél is elõfordult már. Ehhez képest a füge...
(Elhiszem hogy vannak kedvezõ fagylefolyású, termesztésére alkalmas területek, de ezek is mit kezdenének a szállított fagyos, zord hidegek sorozatával?)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211842 - 2014-01-02 16:41:39)
Az elmúlt hetekben határozottan megduzzadtak a rügyek az õszi állapotukhoz képest, ahogy 2012-ben is.
Tavaly (ahogy normális, dögmeleg enyheségtõl mentes teleken általában) ezt megúszták, és a fagyos március ellenére is lett szépen füge már Júliusban az áttelelt hajtásokból.
A tavaszi rügyek persze, hogy nincsenek veszélyben, de az igazi édes, finom füge az az áttelelt rügyekbõl lesz. Az elmúlt 20 évben 3 vagy 4 alkalommal fagytak csak el, ebbõl 2x csontig az egész bokor. Ha nálatok nem bírja sosem átvészelni a telet, akkor alighanem nincs olyan jó helyen mint a miénk (éplülethez közel, védett oldalon).
szibéria: 1995, 1999, 2003, 2006, 2012, most ez a pár jut eszembe amikor februári nagy hidegekre gondolok, de lász módszerével biztosan találnák még rengeteg példát a WZ albumban.
Ettõl függetlenül és emellett is áll a kommentem többi része, miszerint Január másodikán bármit is leírni a tél Február 10 utáni részérõl nem több sima reménykedésnél. Amivel semmi gond nincs az égvilágon, csak ha megláttad (v.ö. gerenda), akkor a mások szálkáit sem érdemes innentõl birizgálnod.
Az elmúlt hetekben határozottan megduzzadtak a rügyek az õszi állapotukhoz képest, ahogy 2012-ben is.
Tavaly (ahogy normális, dögmeleg enyheségtõl mentes teleken általában) ezt megúszták, és a fagyos március ellenére is lett szépen füge már Júliusban az áttelelt hajtásokból.
A tavaszi rügyek persze, hogy nincsenek veszélyben, de az igazi édes, finom füge az az áttelelt rügyekbõl lesz. Az elmúlt 20 évben 3 vagy 4 alkalommal fagytak csak el, ebbõl 2x csontig az egész bokor. Ha nálatok nem bírja sosem átvészelni a telet, akkor alighanem nincs olyan jó helyen mint a miénk (éplülethez közel, védett oldalon).
szibéria: 1995, 1999, 2003, 2006, 2012, most ez a pár jut eszembe amikor februári nagy hidegekre gondolok, de lász módszerével biztosan találnák még rengeteg példát a WZ albumban.
Ettõl függetlenül és emellett is áll a kommentem többi része, miszerint Január másodikán bármit is leírni a tél Február 10 utáni részérõl nem több sima reménykedésnél. Amivel semmi gond nincs az égvilágon, csak ha megláttad (v.ö. gerenda), akkor a mások szálkáit sem érdemes innentõl birizgálnod.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211840 - 2014-01-02 16:38:2
Nem szokott rügyezni a füge januárban tudtommal. Nekünk is van. Az õszi rügyek szoktak megmaradni ha enyhén kezdõdik a tél. Nálunk az utóbbi években sose terem rendesen, és nem azért mert enyheség van..
Nem szokott rügyezni a füge januárban tudtommal. Nekünk is van. Az õszi rügyek szoktak megmaradni ha enyhén kezdõdik a tél. Nálunk az utóbbi években sose terem rendesen, és nem azért mert enyheség van..
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211839 - 2014-01-02 16:30:54)
Szerintem az emberek nem az aranyesõt szokták megenni. Itt a gyümölcsfákról van szó! Ami egy egy enyhe télkezdet után igencsak elõrehaladott állapotban lehetnek. Fõleg a Dunántúlon.
Szerintem az emberek nem az aranyesõt szokták megenni. Itt a gyümölcsfákról van szó! Ami egy egy enyhe télkezdet után igencsak elõrehaladott állapotban lehetnek. Fõleg a Dunántúlon.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211838 - 2014-01-02 16:28:17)
Jó akkor Neked is leírom, még egyszer.
2012 februárjában szüleimnél elfagyott a füge, mert a januári enyheségben rügyezni kezdett. Enyheség nélkül át szokta vészelni a teleket.
2013 márciusában a feleségem szülei méheinek 80%-a elpusztult, mert a korábbi enyhe idõben kirajzás után a hónap közepén megfagytak.
Ez nem média, ezek tények, a saját környezetembõl.
A nagy téli enyheség utáni hideg (a kettõ együtt) nagyon káros. Hogy ez január-február vagy február-március viszonylatban történik, az édesmindegy. Errõl szól a cikk is, nem pedig csak magáról az enyheségtõl.
Az egész télen enyhe idõ pedig elvileg az invazív, kártékony növény és állatfajok dél felõli terjeszkedésének segít. Helló még több parlagfû, harlekin katica ésatöbbi... (a már ittlevõk elszaporodásáról nem is szólva, de azt még lekezeli a tápláléklánc: több szúnyog - több béka -több gólya stb).
Annyit megengedek, hogy ez utóbbira nem tudok saját környezetbõl tényt felhozni, és empirikusan is nehéz vizsgálni, mert ahhoz zsinórban több ilyen tél kellene (brrrr....).
De a dolgot akkor is tárgyilagosan, és nem zsigerbõl, indulatból érdemes vizsgálni.
Jó akkor Neked is leírom, még egyszer.
2012 februárjában szüleimnél elfagyott a füge, mert a januári enyheségben rügyezni kezdett. Enyheség nélkül át szokta vészelni a teleket.
2013 márciusában a feleségem szülei méheinek 80%-a elpusztult, mert a korábbi enyhe idõben kirajzás után a hónap közepén megfagytak.
Ez nem média, ezek tények, a saját környezetembõl.
A nagy téli enyheség utáni hideg (a kettõ együtt) nagyon káros. Hogy ez január-február vagy február-március viszonylatban történik, az édesmindegy. Errõl szól a cikk is, nem pedig csak magáról az enyheségtõl.
Az egész télen enyhe idõ pedig elvileg az invazív, kártékony növény és állatfajok dél felõli terjeszkedésének segít. Helló még több parlagfû, harlekin katica ésatöbbi... (a már ittlevõk elszaporodásáról nem is szólva, de azt még lekezeli a tápláléklánc: több szúnyog - több béka -több gólya stb).
Annyit megengedek, hogy ez utóbbira nem tudok saját környezetbõl tényt felhozni, és empirikusan is nehéz vizsgálni, mert ahhoz zsinórban több ilyen tél kellene (brrrr....).
De a dolgot akkor is tárgyilagosan, és nem zsigerbõl, indulatból érdemes vizsgálni.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211836 - 2014-01-02 16:24:46)
Ez hülyeség! Több alkalommal ki lett tárgyalva, hogy az enyhe tél mindennek jobb. Sajnos a a régi beidegzõdés továbbra is arat. Nem élünk már a kõkorban kérem szépen. Az enyheség rossz címû bürokrácia állandóan hódít.
Az, hogy télen enyhe az idõ mi a fészkes fene garantálja, hogy lefagyjon minden áprilisban vagy májusban, de ha hideg az idõ mi a fészkes fene garantálja, hogy ne fagyjon le áprilisban vagy májusban. Segítek! Semmi!!!!
2012 januárjában nálam virágzott az aranyesõ még fotó is van róla majd jött a 2012-es február, igaz elfagyott, de májusban újra szépen virágzott! 2007-ben enyhe volt a tél és szinte semmi kártevõ nem volt, a 2012-es február után a barackfákon tonna számra szedtük le a tetvet lemosóval, mégis milyen rohadt hideg volt hetekig. Ugyan már amit írnak ez blama és baromság. A medencénkben volt több ezer enyhe, és több ezer hideg tél is mégis ami itt õshonos az megmarad túléli mert itt szeret élni és hozzá van szokva, alkalmazkodva a klímához. Ha valaki behurcolja akkor így jár aki azt teszi, ha nem figyel rá. Ne estessük már a népet ezzel a elmebetegséggel! Média basszus!!!!!
Ez hülyeség! Több alkalommal ki lett tárgyalva, hogy az enyhe tél mindennek jobb. Sajnos a a régi beidegzõdés továbbra is arat. Nem élünk már a kõkorban kérem szépen. Az enyheség rossz címû bürokrácia állandóan hódít.
Az, hogy télen enyhe az idõ mi a fészkes fene garantálja, hogy lefagyjon minden áprilisban vagy májusban, de ha hideg az idõ mi a fészkes fene garantálja, hogy ne fagyjon le áprilisban vagy májusban. Segítek! Semmi!!!!
2012 januárjában nálam virágzott az aranyesõ még fotó is van róla majd jött a 2012-es február, igaz elfagyott, de májusban újra szépen virágzott! 2007-ben enyhe volt a tél és szinte semmi kártevõ nem volt, a 2012-es február után a barackfákon tonna számra szedtük le a tetvet lemosóval, mégis milyen rohadt hideg volt hetekig. Ugyan már amit írnak ez blama és baromság. A medencénkben volt több ezer enyhe, és több ezer hideg tél is mégis ami itt õshonos az megmarad túléli mert itt szeret élni és hozzá van szokva, alkalmazkodva a klímához. Ha valaki behurcolja akkor így jár aki azt teszi, ha nem figyel rá. Ne estessük már a népet ezzel a elmebetegséggel! Média basszus!!!!!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211833 - 2014-01-02 16:15:34)
Nálunk virágzik az ibolya, a hóvirág, vastagon rügyben vannak a fák... ha (ha...) erre jönne a tél, akkor jól fog kinézni a természet. Persze volt már ez így.
Nálunk virágzik az ibolya, a hóvirág, vastagon rügyben vannak a fák... ha (ha...) erre jönne a tél, akkor jól fog kinézni a természet. Persze volt már ez így.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat