Agrometeorológia
Ha Mecsek Gyõrben lenne, ott is lennének ugyanazok a flóraelemek.
Semmi köze az idõjárásnak azokhoz a flóraelemekhez, mert Baranya vagy a Mecsektõl délre esõ terület idõjárása semmiben sem más, mint az ország más részei.
Persze Gyõr szelesebb, Zala csapadékosabb, az Alföld szárazabb, de az egymást követõ évek eltérései gyakran sokkal nagyobbak, mint amekkora különbség a térségek között elõfordul.
Muraszemenye szõlõhegyén egy foltban olyan talaj és egyéb körülmények jöttek össze, hogy olyan vadorchidea fajok élnek egy réten, amik az összes botanászt megdöbbentették.
De ettõl még az a domb nem szubmediterrán.
Ha Tokaj-hegyre vinnél a Mecsek "szubmediterrán" flóraelemeibõl, ott is ugyanúgy megélnének, amennyiben a talaj lehetõvé teszi, mivel a Mecsek egyes flóraelemei gyanítom a meszes talaj miatt élnek ott.
Ez a mediterrán hóbort Péccsel és a Mecsektõl délre esõ területtel kapcsolatban gondolom abban is meg kellene hogy nyilvánuljon, hogy melegebb, enyhébb, jobb a klímája.
A téli hidegeket tekintve ez egészen biztosan nem így van, meg máskor sem.
A mediterrán hatást az emberek és szakemberek úgy képzelik el, hogy mivel délen van a tengerhez közel, ezért van ott melegebb, enyhébb, a tengerparti klímához hasonló klíma, sok a füge a térségben, stb stb.
Közben meg a délrõl jövõ "mediterrán levegõ" sokszor le sem keveredik a Mecsektõl délre esõ részekhez, errõl már sokszor írtunk a fórumban Link
Leganyi!
A Mecsek völgyeiben meg hasonló értékeket lehetne mérni, mint a bükki töbrökben.
Nyilván a domborzatból fakadóan a töbrök zártak, a Mecsek belsõ völgyei valószínû lejtenek, de csúnyán hidegek lehetnek.
Semmi köze az idõjárásnak azokhoz a flóraelemekhez, mert Baranya vagy a Mecsektõl délre esõ terület idõjárása semmiben sem más, mint az ország más részei.
Persze Gyõr szelesebb, Zala csapadékosabb, az Alföld szárazabb, de az egymást követõ évek eltérései gyakran sokkal nagyobbak, mint amekkora különbség a térségek között elõfordul.
Muraszemenye szõlõhegyén egy foltban olyan talaj és egyéb körülmények jöttek össze, hogy olyan vadorchidea fajok élnek egy réten, amik az összes botanászt megdöbbentették.
De ettõl még az a domb nem szubmediterrán.
Ha Tokaj-hegyre vinnél a Mecsek "szubmediterrán" flóraelemeibõl, ott is ugyanúgy megélnének, amennyiben a talaj lehetõvé teszi, mivel a Mecsek egyes flóraelemei gyanítom a meszes talaj miatt élnek ott.
Ez a mediterrán hóbort Péccsel és a Mecsektõl délre esõ területtel kapcsolatban gondolom abban is meg kellene hogy nyilvánuljon, hogy melegebb, enyhébb, jobb a klímája.
A téli hidegeket tekintve ez egészen biztosan nem így van, meg máskor sem.
A mediterrán hatást az emberek és szakemberek úgy képzelik el, hogy mivel délen van a tengerhez közel, ezért van ott melegebb, enyhébb, a tengerparti klímához hasonló klíma, sok a füge a térségben, stb stb.
Közben meg a délrõl jövõ "mediterrán levegõ" sokszor le sem keveredik a Mecsektõl délre esõ részekhez, errõl már sokszor írtunk a fórumban Link
Leganyi!
A Mecsek völgyeiben meg hasonló értékeket lehetne mérni, mint a bükki töbrökben.
Nyilván a domborzatból fakadóan a töbrök zártak, a Mecsek belsõ völgyei valószínû lejtenek, de csúnyán hidegek lehetnek.
A Bükknek is vannak olyan fekvésû részei amik mikroklímája szubmediterrán. Meg vannak a töbörök,ahol nyáron is gyakran van fagy (télen hidegebb mint Zabar).
A -25.4 fokos minimum kizárja a szubmediterrán HATÁSt?
A Mecsek egyes flóraelemei miért vannak jelen ott, és miért nincsenek a Bakonyban, a Bükkben, vagy akárhol máshol?
A Mecsek egyes flóraelemei miért vannak jelen ott, és miért nincsenek a Bakonyban, a Bükkben, vagy akárhol máshol?
Index cikk Link
"Bajor Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület elnöke azt mondta, nem példátlan, hogy egyes fajok, például a magyar kikerics, a hóvirág vagy az illatos hunyor nyílik ilyenkor - de csak Pécsen vagy Pécstõl délre, ami szubmediterrán hatású vidék, ahol a Földközi-tenger hatása már érvényesül."
Hát hogyne, szubmediterrán hatású.... Link
A Földközi-tenger hatását úgy gondolja, hogy a mediterrán klíma úgy a Mecsekig benyúlik, de csak Pécsig?
Ma reggel Link
2003-ban -25,4 fok Sellyén, Pécstõl délre.
Sóhaj!
"Bajor Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület elnöke azt mondta, nem példátlan, hogy egyes fajok, például a magyar kikerics, a hóvirág vagy az illatos hunyor nyílik ilyenkor - de csak Pécsen vagy Pécstõl délre, ami szubmediterrán hatású vidék, ahol a Földközi-tenger hatása már érvényesül."
Hát hogyne, szubmediterrán hatású.... Link
A Földközi-tenger hatását úgy gondolja, hogy a mediterrán klíma úgy a Mecsekig benyúlik, de csak Pécsig?
Ma reggel Link
2003-ban -25,4 fok Sellyén, Pécstõl délre.
Sóhaj!
Szarvas: A tél közepi tavasz végére kinyílott a krókusz, legalább is a legkorábbi, sárga virágú fajtája. Azóta már 10 cm körüli hó takarja. Nem fogja túlélni a hóolvadást. Fõleg azért nem, mert a virágok vékonyka, gyenge szárát a tömörödõ olvadó hó össze fogja roppantani.
A hóvirág nálam még sehol sincs, legfõképp azért, mert a kapott hagymákat csak december közepén tudtam elültetni.
Lehet, hogy úgy járok vele, mint tavaly a kardvirágokkal: azok Anna nap helyett Erzsébet napra nyíltak ki hasonló ültetési késés miatt.
Gyümölcsfák, szõlõ: Az eddigi enyhe idõ semmiféle látható kárt nem okozott, a várható -10 körüli minimumok sem fognak ilyen vegetációs állapotban kárt okozni. Kivételek lehetnek egyes fagyérzékeny szõlõfajták: pl. az Afus Ali.
Szerk , Csókirály, akác: Nem tudom, miért nem tekintenek úgy rá, mint haszonnövényre, mint a szintén Amerikából származó kukoricára, krumplira, stb?
Valaki a trópussi ciklonokhoz hasonlította a politikusokat: céltalanul kódorognak, majd ott csapnak le, ahol a legnagyobb kárt okozhatják.
A hóvirág nálam még sehol sincs, legfõképp azért, mert a kapott hagymákat csak december közepén tudtam elültetni.

Lehet, hogy úgy járok vele, mint tavaly a kardvirágokkal: azok Anna nap helyett Erzsébet napra nyíltak ki hasonló ültetési késés miatt.
Gyümölcsfák, szõlõ: Az eddigi enyhe idõ semmiféle látható kárt nem okozott, a várható -10 körüli minimumok sem fognak ilyen vegetációs állapotban kárt okozni. Kivételek lehetnek egyes fagyérzékeny szõlõfajták: pl. az Afus Ali.
Szerk , Csókirály, akác: Nem tudom, miért nem tekintenek úgy rá, mint haszonnövényre, mint a szintén Amerikából származó kukoricára, krumplira, stb?
Valaki a trópussi ciklonokhoz hasonlította a politikusokat: céltalanul kódorognak, majd ott csapnak le, ahol a legnagyobb kárt okozhatják.
Nem ültettem belõle, mind megvan, de idén fogok. Ugyanígy érintetlen a C.Szilvi25 -tõl kapott chili mag is. Február második felénél, március elejénél hamarabb nem akarom kezdeni, mert ha megint kapunk egy napfényben szegény márciust, vége neki! [megjegyzem nemcsak én jártam így - nagyon sokan - emiatt tavasszal egekbe emelkedett a palánta ára a piacokon]
Tapasztalt amatõr kertésznek tartom magamat - legalább 15 éves kertészeti tapasztalattal - de még ilyen rossz évem nem volt még a paprikák, paradicsomok terén.
Tapasztalt amatõr kertésznek tartom magamat - legalább 15 éves kertészeti tapasztalattal - de még ilyen rossz évem nem volt még a paprikák, paradicsomok terén.
Akkor próbálkozom! Hamarosan itt a palántanevelés ideje. Köszi mégegyszer a magokat. Amiket cserébe küldtem lett belõle valami?
Néhány évig nem romlik le (de idõvel várható ennek bekövetkezése), bár ez elkerülhetõ azzal, hogy hasonló (elsõsorban jó) tulajdonságú fajtákat ültetünk mellé - keresztezés révén a genetika megújul, ezzel akár új, jobb fajtát is kaphatunk. Bár az új fajták létrehozása már a nemesítés kategóriájába esik, ezt háztáji termesztésben ritkán alkalmazzuk - legfõképp idõigényessége miatt. A régi, vagy jobb fajták megõrzésének valóban alappillére a fajta továbbszaporítása, ügyelve arra, hogy mindig a legegészségesebb és legnagyobb termésekbõl szedjük ki a szaporítóanyagot. A hibrid fajták magjait nem gyûjtjük, mert vagy sterilek, vagy a következõ évben más fajtát kapnánk.
Sajnos idén nekem nem sikerült se a paprikáim, se a paradicsomaim - részben azért, mert tönkretette a palántákat a palántadõlés (mert márciusban kevés volt a napfény) és a június eleji helyrevetésnél szeptember végére lett gyenge minõségû paradicsom Link (kép jobb sarka, efölött a fejlõdõ káposztáim - amelyek azóta a tányéron végezték), ebbõl idén nem tudtam magot eltenni (szomorú is vagyok miatta), ha jól emlékszem tavalyról maradt kevés.
Sajnos idén nekem nem sikerült se a paprikáim, se a paradicsomaim - részben azért, mert tönkretette a palántákat a palántadõlés (mert márciusban kevés volt a napfény) és a június eleji helyrevetésnél szeptember végére lett gyenge minõségû paradicsom Link (kép jobb sarka, efölött a fejlõdõ káposztáim - amelyek azóta a tányéron végezték), ebbõl idén nem tudtam magot eltenni (szomorú is vagyok miatta), ha jól emlékszem tavalyról maradt kevés.
Miso: Amit küldtél paradicsommagot abból igen szép növények fejlõdtek! Szerinted a belõlük kinyert magot továbbszaporíthatom anélkül, hogy leromolna?
Lujó kollégától megkaptam a Mathiász Jánosné és a Hamburgi musk. szõlõvesszõket, nagyon szépek, egészségesek - elõre is köszönöm õket. Ebbõl ha minden igaz május végére kiültethetõ gyökeres dugványaim lesznek. Néhány napot még vízben áznak, majd perlit-homok-virágföld mixben speciális cserépben lesznek meggyökereztetve (miután gyökereztetõ hormonnal kezelem õket - ezzel kb. 3-4hét a gyökeresedés). Eme eljárással fél évet nyer a dugványom. Tavaly saszlákat így gyökereztettem, az egyik 1m 25cm-re nõtt meg augusztusra és addigra be is ért a vesszõ.
Valamelyik nap hallottam a rádióban, hogy figyelmeztették az allergiásokat, hogy kezdjék el szedni az allergiagyógyszereket, mert a szokatlanul enyhe idõ miatt virágzik a mogyoró!
Jót röhögtem, ugyanis minden évben ilyenkor virágzik a mogyoró, de ilyen konkrét felhívás biztos nem szokott lenni.
Jót röhögtem, ugyanis minden évben ilyenkor virágzik a mogyoró, de ilyen konkrét felhívás biztos nem szokott lenni.
Kicsit helyesbítenék az elõzõ beírásomon. A kajszi nagyon jól tûri a meleget,és a napfényt. Napégés tehát nem okozhatta a nyári-õszi korai levélhullást. Valami talaj-behatás talán, befulladt mû- vagy szerves trágyázás, ami nem tudott idejében elbomlani. A nyári csapadék hiány is közrejátszhatott.
Ma fotóztam egy mogyorófámat, Erdõkertes-Mogyoródról származott, és totál virágzó fürtöket hoz.
A furcsa az, hogy éppen egy nem jól kötõdõ egyedrõl van szó, nyáron szinte ledobta a zöld csumás még éretlen mogyorókat. Az öt méterre lévõ másik bokorfának csak fele hosszú porzói vannak, és még nyugalomban van, az viszont szépen termett tavaly.
Link
Ma fotóztam egy mogyorófámat, Erdõkertes-Mogyoródról származott, és totál virágzó fürtöket hoz.
A furcsa az, hogy éppen egy nem jól kötõdõ egyedrõl van szó, nyáron szinte ledobta a zöld csumás még éretlen mogyorókat. Az öt méterre lévõ másik bokorfának csak fele hosszú porzói vannak, és még nyugalomban van, az viszont szépen termett tavaly.

Link
Én most vittem be egy tállal
Mivel szinte alig volt fagy, a folytonérõ eper vagy akármelyik nem fagyott el, kivirágzott és ezekben a 10-15 fokokban megérett!
Közben a fûzfák meg kopaszok!

Mivel szinte alig volt fagy, a folytonérõ eper vagy akármelyik nem fagyott el, kivirágzott és ezekben a 10-15 fokokban megérett!
Közben a fûzfák meg kopaszok!
Joe!
Tavaly április elején még havazott, persze hogy április közepén virágoztak!
Április közepe 2012 április 10 Link , április 11 Link , április 14 Link Link
2011 április eleje Link Link Link Link Link Link
Azért ettõl még rohadtul messze vagyunk!
Én speciel kint vagyok heti 3-4-5 nap az ültetvényekben, és egy darab virágzó fát sem láttam, pedig úgy nézem hogy majd kiesik a szemem.
Tegnap néztem a korai kajszit dombtetõn, duzzadtak a rügyek de semmi egyéb.
Most ráadásul lesznek fagyok, hideg idõ lesz, szépen lecsendesednek a tombolni készülõ növényi hormonok.
Lesz csapadék is, úgyhogy megnyugodhat mindenki!
Tavaly április elején még havazott, persze hogy április közepén virágoztak!
Április közepe 2012 április 10 Link , április 11 Link , április 14 Link Link
2011 április eleje Link Link Link Link Link Link
Azért ettõl még rohadtul messze vagyunk!
Én speciel kint vagyok heti 3-4-5 nap az ültetvényekben, és egy darab virágzó fát sem láttam, pedig úgy nézem hogy majd kiesik a szemem.
Tegnap néztem a korai kajszit dombtetõn, duzzadtak a rügyek de semmi egyéb.
Most ráadásul lesznek fagyok, hideg idõ lesz, szépen lecsendesednek a tombolni készülõ növényi hormonok.
Lesz csapadék is, úgyhogy megnyugodhat mindenki!
A tévében volt az egyik nap egy riport, hogy lentiben már érik az eper. Szabadföldi.
Akárhogy is nézzük, min. 1 hónappal elõrébb tart a természet (nemcsak a növények, állatok is!), mint egy normál év elején. Aki ezt nem látja, az már csak meggyõzõdésbõl beszél, nem pedig tapasztalatból.
Tény, hogy szinte minden õszutón, télen lehet látni virágzó fákat, kora tavaszi növényeket az enyhébb periódusokban, de ezek csak lokálisan fordulnak elõ a populáción belül. Most teljesen más a helyzet, jóval nagyobb számban jelentek meg a "furcsa" egyedek.
Hogy ennek mezõgazdaságilag milyen hatása lehetne, ha folytatódna az enyhe idõ, arról fogalmam sincs, de látom a szakemberek már mindkét oldalról kivesézték a témát.
Tény, hogy szinte minden õszutón, télen lehet látni virágzó fákat, kora tavaszi növényeket az enyhébb periódusokban, de ezek csak lokálisan fordulnak elõ a populáción belül. Most teljesen más a helyzet, jóval nagyobb számban jelentek meg a "furcsa" egyedek.
Hogy ennek mezõgazdaságilag milyen hatása lehetne, ha folytatódna az enyhe idõ, arról fogalmam sincs, de látom a szakemberek már mindkét oldalról kivesézték a témát.

Nem valószínû. Szarvas külterületen ma néztem, elvétve van - két virága a pitypangnak, pedig a tõszám a szomszédomban relatíve sokkal magasabb, mint Békéscsabán a belvárosban: gyakorlatilag nincs fû, csak pitypang. Ti még északabbra is vagytok, bõven belefér, hogy ott még nem virágzik. Az eltérõ virágzási idõpontokat(D/É) pl. a méhészek jól ki is használják.
Egerben június 22-ig rengeteg esõ volt utána szeptember végéig szinte semmi. Az egész fáról korán lehullott a levél ,de ami õsztõl kihajtott az volt a leggyorsabban megkopaszodó. A levél elsárgulva hullott le, mint õsszel szokott. Remélem nem beteg. Szoktam lemosózni és virágzáskor gomba ellen védekezni. Termett is rendesen az elmúlt 6 évben. A fa 14 éves. Metszeni - ritkán - augusztusban szoktam.(+februárban 2-3 oltó ág).
Szerintem is nem kell aggódni. Esetleg a fa ága nem ért bele a déli hõtorlódásba? (gondolok itt a sûrû ágcsokorra, netán napszúrást kaphatott azon ág.)
Más: esetleg a gyökerek hasonló szögében történhetett valami rágás, pajor,pocok, ami lecsökkentette a nedvkeringést. Még közelebb vizsgálva,azon háncs oldalon nem látszik v.mi sebzés,púp,rozsdás fûrészpor szerû hámlás?
Az alattomos barackmoly hernyója a háncs alatt rág, pont az értékes nedv szállító szöveteket eszi-rágja el, és megszûnik azon ágcsoport tápellátása.
Ha van ilyen,tisztítsd ki akár drasztikus kaparó-késsel kivágni a fertõs részt, majd lemosó agrol olajjal (1:2 arányban) vagy sebkezelõvel lezárni a száradás elõl.
Persze lehet ez egy gombafertõzés is, de ezt a tavaszi lemosóval el lehet pusztítani. A kihajtott hajtó-virág rügyek persze elhalnak, vagy oldal-rejtett (szemölcsrügy) helyen akár termést hozó dárdák is kifejlõdhetnek. Kár a fát kivágni. Vannak persze olyan fertõk, mint a vírusos ágelhalás, az ellen teljes ágkar levágása,és elégetése segít.... Várjuk meg a májust.
Más: esetleg a gyökerek hasonló szögében történhetett valami rágás, pajor,pocok, ami lecsökkentette a nedvkeringést. Még közelebb vizsgálva,azon háncs oldalon nem látszik v.mi sebzés,púp,rozsdás fûrészpor szerû hámlás?
Az alattomos barackmoly hernyója a háncs alatt rág, pont az értékes nedv szállító szöveteket eszi-rágja el, és megszûnik azon ágcsoport tápellátása.
Ha van ilyen,tisztítsd ki akár drasztikus kaparó-késsel kivágni a fertõs részt, majd lemosó agrol olajjal (1:2 arányban) vagy sebkezelõvel lezárni a száradás elõl.
Persze lehet ez egy gombafertõzés is, de ezt a tavaszi lemosóval el lehet pusztítani. A kihajtott hajtó-virág rügyek persze elhalnak, vagy oldal-rejtett (szemölcsrügy) helyen akár termést hozó dárdák is kifejlõdhetnek. Kár a fát kivágni. Vannak persze olyan fertõk, mint a vírusos ágelhalás, az ellen teljes ágkar levágása,és elégetése segít.... Várjuk meg a májust.

Igen, de bevett gyakorlat a kajszibarackosokban, hogy a kipusztult fa helyére, de egy méterrel odébb ültetve pótolják a fát ugyanúgy kajszi oltvánnyal.
Ez nem lehet megfelelõ módszer. (Kórokozók, talajuntság...stb)

Az aszály miatt ritkán hullik le a levél egy fa egy részérõl. Egyéb gyíkja lehet, valósznûleg megtámadta valami gomba, vagy baktérium a fát. A fatestet megtámadó gomba kipusztíthatatlan a fából és a továbbterjedését sem tudod megakadályozni. Sérülésen (általában metszési seben) keresztül fertõzõdik a fa. Csak akkor szabad metszeni a kajszit, ha van idõ a metszési felület beszáradására. Szerintem kezdhetsz gondolkodni azon, hogy pótolnod kell az adott fát. Pl: Hova fogod ültetni és milyen fajta legyen? A mostani fa helyére nem ültetheted: Csonthéjast csonthéjas helyére évekig nem szabad ültetni.
Ma túráztam egyet a Budai-hegységben és ott is nyílik szépen a kis sárga virág (szellõrózsa?).
Elég sok volt már belõle.
Elég sok volt már belõle.
Nálam az egyik sárgabarack fa azon ágán ami augusztusban elkezdte (az aszály miatt) hullatni a leveleit (szeptemberre le is kopaszodott a fa negyede) no csak ezen az ágon novemberben kipattant a rügyek egy része ez a fának az 1%-t sem éri el. Szerintem nincs miért aggódnom.
Senkit sem nézek hülyének itt a fórumon.
Ezt pusztán tapasztaltam ismerõsi körben, hogy többen nem tudják ezt, és arra gondolok, emiatt tud terjedni az ilyesmi hiedelem (jajj minden rügyezik) szájról szájra. Ennyi.
Ezt pusztán tapasztaltam ismerõsi körben, hogy többen nem tudják ezt, és arra gondolok, emiatt tud terjedni az ilyesmi hiedelem (jajj minden rügyezik) szájról szájra. Ennyi.
Link Link Link Link Link
Utólag a 6480 sz. hozzászólásomhoz csatolok néhány- a mai napon készült- fotót. Vektoroptika 6482 sz. hozzászólása számomra értelmezhetetlen, én látatlanban nem néznék senkit ezen a fórumon annyira hülyének, hogy nem tud felismerni egy rügyet. A képekrõl annyit, hogy szerintem a fával lehet valami gond- ez a sárgabaracknál sajnos gyakran elõfordul- mivel mint már leirtam, a bemutatott jelenség csak ezen a fámon és annak is csak pár ágán észlelhetõ.
Utólag a 6480 sz. hozzászólásomhoz csatolok néhány- a mai napon készült- fotót. Vektoroptika 6482 sz. hozzászólása számomra értelmezhetetlen, én látatlanban nem néznék senkit ezen a fórumon annyira hülyének, hogy nem tud felismerni egy rügyet. A képekrõl annyit, hogy szerintem a fával lehet valami gond- ez a sárgabaracknál sajnos gyakran elõfordul- mivel mint már leirtam, a bemutatott jelenség csak ezen a fámon és annak is csak pár ágán észlelhetõ.
Felénk még kopár az árokpart, de az elõkertemben már mutatkozik a hóvirág.
Link
Egy kis makró kép az új masinámmal, hajnalicska mag-gubó a futórózsámon;
Link
A gyümifák rügyei köszönik, de jól vannak. A mostani enyheség nem zavarja õket, az hogy itt-ott picit nyitva van a rügy pikkely levele ez természetes. Ebben a párás idõben is lélegeznek, nagyon takarékon. Ha meg beköszönt a száraz hideg, akkor záródnak.
Floo:
A gabonákat a száraz hideg, (csapadék nélkül) már kissé megviselheti. A természet pedig bölcs, ha jönne is egy nagyobb hideg betörés, biztos meghozza a havat, mint átmeneti lezáró sátort a kis sarjaknak.Nagyon is szépek arra a vetések,itt is látni a normál zöld, és a halovány sárgás-zöld színárnyalatokban. Ez csak a talaj elõkészítés, és az minõség függvénye. Ha meg elmarad a 2-4 hetes csont-fagy, akkor még a beérés, betakarítás ideje is elõbb lesz, június elején.
Link
Egy kis makró kép az új masinámmal, hajnalicska mag-gubó a futórózsámon;
Link
A gyümifák rügyei köszönik, de jól vannak. A mostani enyheség nem zavarja õket, az hogy itt-ott picit nyitva van a rügy pikkely levele ez természetes. Ebben a párás idõben is lélegeznek, nagyon takarékon. Ha meg beköszönt a száraz hideg, akkor záródnak.
Floo:
A gabonákat a száraz hideg, (csapadék nélkül) már kissé megviselheti. A természet pedig bölcs, ha jönne is egy nagyobb hideg betörés, biztos meghozza a havat, mint átmeneti lezáró sátort a kis sarjaknak.Nagyon is szépek arra a vetések,itt is látni a normál zöld, és a halovány sárgás-zöld színárnyalatokban. Ez csak a talaj elõkészítés, és az minõség függvénye. Ha meg elmarad a 2-4 hetes csont-fagy, akkor még a beérés, betakarítás ideje is elõbb lesz, június elején.

Békéscsabán (belterület) virágzik a pitypang is a totálárnyékos helyeket kivéve, többnek a virága már bolyhosodik. Az ibolya még sehol sincs.
Sokfelé olvasni, hogy a gazdák hiányolják a havat, hogy a hó kellene a vetéseknek!
Készítettem ma néhány képet a környékrõl, Becsehely-Lenti között a vetésekrõl!
Repce Link Link Link
Gyengébb gabona Link Link Link
Szép gabona Link Link Link Link
A gazdák álma egy ilyen csúnya, enyhe tél közepén Link
Nem igazán értem, hogy ezeknek a gyönyörû vetéseknek miért kellene a hó, ha így kimenne hó nélkül a tél enyhe idõvel, tavasszal a gazdák a seggüket vernék a földhöz örömükben!
Természetesen az esõ sokfelé elkelne, de az sem hó!
Készítettem ma néhány képet a környékrõl, Becsehely-Lenti között a vetésekrõl!
Repce Link Link Link
Gyengébb gabona Link Link Link
Szép gabona Link Link Link Link
A gazdák álma egy ilyen csúnya, enyhe tél közepén Link
Nem igazán értem, hogy ezeknek a gyönyörû vetéseknek miért kellene a hó, ha így kimenne hó nélkül a tél enyhe idõvel, tavasszal a gazdák a seggüket vernék a földhöz örömükben!
Természetesen az esõ sokfelé elkelne, de az sem hó!
Elég sokan egyébként a rügy meglétét a fán sajnos a rügyfakadással kötik össze (sokaknak nem esik le, hogy a rügy nem a virágzáskor jelenik meg, hanem egész idõ alatt ott van a fán, védve a leendõ hajtást), emiatt is kiálthat most mindenki rügyezést.
Azt sajnálom, hogy senki nem tesz fel fotókat ilyenkor!
Mindenki irogatja, hogy rügyeznek a fák, de fényképet még egyet sem láttam.
Mindenki irogatja, hogy rügyeznek a fák, de fényképet még egyet sem láttam.
Nekem négy különbözõ fajtájú sárgabarack fám van. A legidõsebb egy Bergeron, ami az egyik legkésõbben virágzó és érõ fajta. Nos, a tegnapi napon nézegettem alaposabban a fáimat, amikor azt tapasztaltam, hogy az emlitett fa több ágán néhány vékony vesszõn a levélrügy kipattant. A virágrügy mellettük normális állapotban van, ezeknek a végén pedig 1 mm-es kis zöld levélkezdemények látszódnak. Én még ilyent nem tapasztaltam, pedig több mint 30 éve kertészkedem ,valószinünek tartom, hogy a fával sincs minden rendben, mivel az semmiképpen nem normális, hogy néhány vesszõ megindul, a többi nem. ( szerencsére ) Normális esetben- amint itt mindenki tudja- a sárgabaracknál mire a levélrügy igazából megindul, szinte már elvirágzott a fa. Úgyhogy kiváncsian várom,mi lesz ezekkel a vesszõcskékkel.
M. Dávid ma rakott fel képet ibolyáról nem tudom melyik fórumban.
Az lenne furcsa, ha nem viragzana
Egesz evben viragzik, mit neki tel?! A pitypang viszont joval kenyesebb, szerintem. Marcius vege, de inkabb aprilis eleje-kozepe a viragzasanak kezdete. Nagyon zavart, szennyezett elohelyeken persze lehetnek extrem dolgok, de nem az az altalanos.

Én a százszorszépet biztosan nem tévesztettem össze semmivel: Szarvason virágzik.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#214073 - 2014-01-13 17:45:11)
Így van! Nem kell még aggódni. A legtöbb gyümölcs fajnak még most ér véget a mélynyugalmi (hormonálisan szabályozott) állapota. Az, hogy most meg van duzzadva a rügy nem feltétlen a megindulását jelzi. Hiszen a termõrügyek eleve nagyobb méretûek a levél rügyeknél. Tény, hogyha folytatódik ez az enyhe idõ hamarosan feloldódik a mélynyugalmi idõszak és azután már egy komolyabb februári, márciusi keményebb minuszos idõ okozhat komoly károkat. De még nincs veszve semmi
Így van! Nem kell még aggódni. A legtöbb gyümölcs fajnak még most ér véget a mélynyugalmi (hormonálisan szabályozott) állapota. Az, hogy most meg van duzzadva a rügy nem feltétlen a megindulását jelzi. Hiszen a termõrügyek eleve nagyobb méretûek a levél rügyeknél. Tény, hogyha folytatódik ez az enyhe idõ hamarosan feloldódik a mélynyugalmi idõszak és azután már egy komolyabb februári, márciusi keményebb minuszos idõ okozhat komoly károkat. De még nincs veszve semmi
