Agrometeorológia

Csak 30 évvel ezelõtti áttételes infóval rendelkezek. A fajtaválaszték azóta nyilván nagyobb.

A mag nagyságát is összehasonlítottad?

Én tavaly termeltem földimogyorót. Szerintem nem kisebb mint a "bolti". Link

Üdv.
Nagyon örülök, hogy te is IDÕBEN vetetted el a borsót.
Ha késõ õsszel vagy kora télen (az idõjárás függvényében) ülteti az ember, akkor sokkal hamarabb és jóval többet fog teremni, mint a tavaszi.

A csicsókáról: Bár egy szomszédunk rajong érte, nekem semmilyen módon elkészítve sem ízlik. Ezek után meg kell szenvedni a kiirtásával is.
Földimogyoró: Az éghajlatunk miatt várhatóan kisebbek lesznek a magok a "bolti"-nál, de jóval ízletesebb lesz. Egy munkatársam szülei még termeltek az átkosban.

Max 10 tételt lehet rendelni. Arról azonban nem ír, hogy 1 tételben mennyi mag van (csak annyit említ, hogy ha a tárgyévben elültetjük a kapott magokat kizárólag magtermelési célból, a következõ évre elég lesz - gondolom nem hobbikertészeknek, hanem termelõknek szól). Hozzátenném, hogy a hobbikertészek számára elérhetõ - mg boltban vásárolható tasakok ált. 50-100 magot rejtenek magukban és az egy ültetésre bõven elegendõ szokott lenni.

Kipróbálásnak csicsókára és am. földimogyoróra tettem foglalót.

Én paradicsom magokat rendeltem, kíváncsi leszek a mennyiben mások ezek a fajták, mint a közforgalomban kaphatók!

Köszönjük én is rendeltem tõlük.

Ha minden igaz, akkor rendeltem körömvirágot, bazsalikomot és paprikát (remélem nem adtam el a lelkem az ördögnek közben)

Éppen ezért most kimentem és megbeszéltem ezzel a jeges vacakkal az udvarban, hogy 1 hét alatt olvadjon el és csalogassa be a 15 fokokat dél felõl az orszgába

Igen, noha a mellekletkent (nem) szereplo kerdoivet nem tudtam elolvasni. Lehet azert, mert telefonon vagyok most.

A megállapodást elolvastátok?

En is Kar, hogy a vegen nem kellett megadnom a fizetesem es nem kellett csatolnom a szuletesi anykonyvi kivonatom

Ez király, rendeltem is!

A Növényi Diverzitás Központ-ból ingyenes vetõmagminta rendelhetõ!
Link

Lassan nekiállok elkészíteni a tavaszi/nyári virágaim palántaneveldéit. Csak nem akarok úgy járni, mint tavaly, hogy még április elején is bent kuksoltak, és ki is pusztult a 90%-uk

Mi most tartunk itt borsóügyileg. Az elmúlt héten a hótakaró alatt szépen kibújtak a talajból, és ahogy ma lekopott róluk a hó, szépen elõkerültek. A tavalyi évhez képest egy hónappal korábban érték el ezt a fázist.

Persze, a növényekre fagyott víz nyilván okozhat ilyen károkat, vagy ha vizes hó esik, a nagy súlytól törnek-zúznak az ágak.

Azzal a részével egyetértek gondolatmenetednek, amely arra vonatkozik, hogy az ónos esõ biológiai kárt nem okoz a növényeknek. Azt azonban a saját szememmel láttam 2001 telén Budapest mellett, Adyligeten, hogy egy hosszan tartó( egész éjszakás ) ónos esõzés hatására olyan mennyiségû jég rakódott a fákra, hogy 20-30 cm-es keresztmetszetû faágak törtek le , törve-zúzva mindent, ami alattuk volt. Volt olyan fa , melynek szinte minden fõ ága teljesen eltört, vagy megroppant.Kb.1 cm vastag jégréteg ölelt körbe minden ágat,vesszõt, fagyott rá mindenre iszonyatos súllyal. Amelyik ág nem tört el, szinte mind vastagon a vizszintes szint alá görbült, ijesztõ látvány volt . ( Mellesleg a közlekedés is megbénult az utakra zuhanó faágaktól) Mindez pár négyzetkilométert érintett és kb. fél nap alatt a jég nagy része leolvadt. Egy ilyenfajta ónos esõzést nem szivesen látnék a kertemben, bár az is igaz, hogy egy zömökre metszett gyümölcsfa jobban birja a terhelést, mint a 20-25 m magas
diszfák.( A diófáim már valószinüleg gondban lennének )

2008 tavasza Link Link Link Link Link Link Link Link
2009 tavasza Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link
2010 tavasza Link Link Link Link
2011 tavasza Link Link Link Link
És így tovább....
Minden évben így fest a táj tavasszal, és soha nem láttam egy hiányzó virágot sem egyik fáról sem, pedig az elmúlt 4-5-6-7 évben amióta minden tavasszal rommá fotózom a virágzást, biztos volt ónosesõ, fagyottesõ, vagy zúzmara ami ráfagy a rügyekre és jégbevonatot képez.
Márpedig ha kárt okozna valóban az ónosesõ, akkor hol jelentkezik a kár?
Ha nincs téli, tavaszi fagy, gombabetegség vagy jégkár, soha nincs terméskiesés a növényeknél, akkor milyen kárt okoz az ónosesõ?
Szerintem semmilyent, ugyanolyan soha nem ellenõrzött, soha nem vizsgált, csak kitalált dolog ez is, mint az, hogy a hideg kell a kártevõknek, meg a többi ehhez hasonló tévhit.

Sõt, a legjobb bizonyíték, hogy az ónosesõ semmilyen kárt nem okoz Link
Tavasszal a már virágzó(!!) fákat szokták esõztetõ öntözéssel vagy bármiféle módon folyamatosan locsolni egész éjjel, mert a locsolással létrehozott jégbevonat nem engedi -1-2 fok alá hûlni a virágot, azt meg még kibírják, így védik õket a -3-4-5-6 fokoktól, ami már tönkreteszi a virágokat.
Gyakorlatilag ónosesõt kapnak a virágok, mégis semmi bajuk.
De ez logikus is, hogy a jégbevonat nem okoz semmilyen kárt, ha végiggondolja valaki....csak az a "ha" ne volna!

Az "ország kert-esze" csak tudja.
Ha a Nap kisüt ilyenkor a jég hamar leolvad.
Erre se hideg se ónos-ólmos eddig nem volt.
Nagyon hiányzik innen a téli csapadék.

Ebbõl Link kiindulva az idén az országban nem nagyon esznek fügét Link
"Télre ajánlatos ágakból és lombból kis sátrat emelni körülötte nem is annyira a hideg, mint inkább az ólmosesõ ellen. "

Meg nem csak füge, hanem semmi sem nagyon lesz Link Link
Elképzelem az ültetvényeseket, amint a többtíz többszáz hektáros terület gyümölcsfáit rázogatják, ütögetik
Olyan év, hogy nincs valamilyen formában jégbevonat a fákon, szinte nem fordul elõ, így amennyiben valós veszélyforrás lenne az ónos (bocsánat, ólmos) esõ és valóban kárt okozna, akkor nem nagyon lenne termés, nem nagyon lenne olyan cseresznye, körte, barack vag akármilyen gyümölcs, hogy a fa nem látszik a sok virágtól
Az ország kertésze....hm-hm!

A rawit ( Link ) magoknak mindossze 18-20 orara volt szukseguk a csirazashoz. A csirazasi arany sem rossz: 33 magbol 24-en latok kezdemenyt.
A tobbi mag (osszesen 11 csili es 4 paradicsom faj/fajta)meg csak a duzzadas allapotaban van, vagy meg ott sem. Kb 28-30 fokos atlaghomersekleten tartom oket, nedves vattaágyon.

Lassan már megaszalódnak. Ebben a japánok nagyon otthon vannak.

Még mindig van az októberben leszedett kivibõl és kákiból, isteni finomak Link Link Link Link

Egy kis múltba tekintés;

1942. nov. - "szüret a tokaji-hegyeken": Link
1934. okt. - "szüreti hét Tokajban": Link
1934. júl. - A sátoraljaújhelyi szõlõhegyek (1perc környékén): Link
1939. nov. "Gyerekek, jól jegyezzétek meg: a szõlõ a legtáplálóbb és legegészségesebb gyümölcsök egyike":Link

Én nem forgatok ki semmit, sajnálom, ha nem érted: mediterrán = féléves csapadékeloszlás definíció. A többi meg csak szövegelés.

Szigorúan klimatológiai szempontból vizsgálva (és Köppenre hivatkozva) a mediterrán nem más mint a csapadék eloszlásának olyan sajátossága, hogy a téli félév csapadékösszege legalább 3X annyi, mint a nyári. Se több, se kevesebb nem szerepel a leírásban. Az, hogy szub, meg -szerû, meg -hoz hasonló, meg kiscica körme, az most mind mellébeszélés. Klimatológiai szempontból hazánkban nincs semmi mediterrán. Sem szerû, sem hasonló.
Az, hogy a Balkán, Alpok, vagy bármilyen más, sajátos flórájú nagytáj növényzete megjelenik Magyarországon az a földrajzi közelség (el bír addig cammogni szerencsétlen növény, vagy a múltban addig is kiterjedt az élõhelye) és a hasonló talaj, mikro-mezoklíma, kitettség, stb hatása.
Attól még, hogy a mediterréneumban gyakori(bb) faj megtalálható valahol hazánkban, attól még nem lesz a klímánk sehol sem olyan, mint az eredeti élõhelyén.
A mediterrán (szubmediterrán, mediterrán szerû, mediterrán jellegû, szubmediterrán jellegû, stb.) kifejezést egyébként is minden érintett szakterület máshogy definiálja és máshol is húzza meg a határvonalát. De errõl régebben mér regéltem, most nem ismétlem magam.

Értem mirõl van szó, de kezded kifordítani a szavamat.

"A mediterrán klíma pedig nem attól az, hogy télen fût nyáron hût a tenger"

Pedig attól is. Télen fût a tenger, hidd el. Ennél összetettebb a dolog. Egy akkora víztömeg hogy a fenébe ne lenne hatással a mediterrán országok éghajlatára?

Még egyszer: szó sincs mediterrán klímáról: szubmediterrán klímajellegzetességekrõl és elszórt szubmediterrán növénytársulásokról van szó.
A mediterrán klíma pedig nem attól az, hogy télen fût nyáron hût a tenger, hanem elsõsorban a csapadék évi menete, ami a jellegzetességét adja.
Nyár forró és száraz, a tél enyhe és csapadékos.

Üdv.
Ott van pl. még a gyümölcsök tárolása is. Az eltarthatóságban nagy szerepe van az egyenletes, nagyjából 5 fok körüli hõmérsékletben. Én még mindig a hûtõbõl veszem elõ a tavaly leszedett kerti almákat, amelyeket (félbevága) a kivik érésében használok fel.

Floo-t meg kell védenem.
A mediterrán klímának TÉLEN van bazi nagy jelentõsége. A -28 fok az -28 fok!
Sokszor nyaranta a Kárpát-Medence jobban felmelegszik, mint a mediterrán országok!!! Ez a nagyobb szárazföldi területtel is magyarázható.
Télen ennek az ellenkezõje van. Akkor "fût" a tenger. Nem is értem, min megy a vita.

Azt írod: "2*2 az mindig 4". Na ezt se állítanám ilyen biztosan. Lehet korod miatt Te már nem láttad Ferrari Violetta és Zenthe Ferenc fõszereplesével, ennek az ellenkezõjét állító filmet. Link

Soha nem mondtam, hogy Zalában jobb a klíma, mint bárhol máshol.
Megint szubjektív hozzáállás.
Baranya, meg Pécs meg a Mecsektõl délre elterülõ rész van úgy beállítva, hogy jobb klímájú mint máshol az országban, aztán a valóságban nem így van.
Zala meg jobb klímájú, mint ahogy elképzelték a szakemberek.
Nincs akkora szakadék a két térség között, mint ahogy be lett állítva.

"Soha nem szubjektív alapokon nyugszanak az állításaim, hanem tényeken."

Ez EPIC!!!

Nem értem mi a problémád a Pécs és környéke SZUBmediterrán elemgazdagságával?

Pl tipikus hibás érv megint, hogy felhozod, hogy Sellyén -28 fok volt és emiatt ott nem lehet szubmediterrán klíma se nem élnek meg melegkedvelõ fajok. Megint egy kiragadott adattal próbálsz statisztikai összefüggést cáfolni, ami hibás.

Nem azt írja, hogy csak ott (Pécstõl délre) szubmediterrán a klíma és máshol az országban nincs ilyen, csak te egybõl ráugrasz erre, mert neked az az elméleted, hogy Zalában jobb a klíma, mint máshol és személyes sértésnek fogsz fel bármi állítást, ami nem ezt domborítja ki.

Hasonló szubmediterrán növénytársulások megvannak a Dunántóli-khg és az Alföld déli részén is.

Azt mondod: a meszes talaj miatt fordulnak elõ ezek a fajok: egyszer gyere el a Mecsekbe és menj fel a Hármas-hegyre: olyan társulásválasztóvonal van a hegység gerince mentén, hogy csak na, pedig a talaj semmit sem változik: délen tölgyes, csodabogyós, a gerinctõl északra hatalmas szürke bükkös.

De ez nem is csoda, mivel klímahatáron vagyunk, nagyon sokat számít a besugárzás, a déli fekvésû helyeken elégséges az északiasokon nem elégséges.

"Szerintem nincs összefüggés a virágzás idõpontja és a megkapott hideg-sokk (szükséges, de nem elégséges feltétel a virágzáshoz) koraisága között: Gyakorlatilag lehetne folyamatosan csonttá fagyott a talaj szinte az elsõ fagyok óta, és illuzórikus lenne a virágzást várni: Nem vídia-betétes a hóvirág hajtása, hogy áttörje a betonkeményre fagyott talajt."

Hogyan?
Én nem arra gondoltam, hogy fagyott talajon át kibújik a hóvirág, nyilvánvaló hogy az lehetetlen!
Arról beszélek, hogy ha van egy völgy meg egy domb egymás mellett (vagy két térség is lehet térségi fagy esetén), és a völgyben folyamatos fagy van -4-5 fokokkal decemberben, mellette a dombon meg nem, akkor egy decemberi enyheség következtében a völgyben elõbb elõbújik a hóvirág, mint a dombon.
Vagy ha Békéscsabán fagy november-decemberben, Sopronban meg nem, majd utána enyheség jön, akkor Békéscsabán elõbb bújik ki a hóvirág, mint Sopronban.

Túlzott magabiztosság?
Ez nem szubjektív dolog, ezek tények.
Soha nem szubjektív alapokon nyugszanak az állításaim, hanem tényeken.
Az, hogy +3 fokos talajhõmérséklet mellett nem pusztul el semmilyen talajlakó kártevõ, ezt nem lehet sem szerényen, sem túlzott magabiztossággal, sem alamuszinyuszi módon állítani, ez tény.

Mivel millió oldalról körbejártam a témát, így nyilván magabiztosan állítom amit állítok, érdekes lenne nem magabiztosan állítani.
2*2 az mindig 4, ha magabiztos vagyok, ha nem, akkor is.
Ha valaki nekem hitelt érdemlõen bebizonyítja, hogy 2007-ben több kártevõ volt, mint 2012-ben, akkor elfogadom, hogy a kemény tél elpusztítja a kártevõket.
Más kérdés, hogy lehet, hogy 2006-ban sok repcét ültettek valahol, ezért 2007-ben több kártevõ kelt ki, ráadásul ha 2007-ben kevesebb repcét ültettek, akkor a múltévi sok petébõl kikelt sok kártevõ a kevesebb repcetáblán nagyobb pusztítást tud végezni.
Vagy vannak 2-3 évente rajzó kártevõk is, kérdés pont melyik évre esik a nagy rajzás, függetlenül a tél milyenségére.
Szóval sok olyan paraméter van amit vizsgálni kell, de a 2012-es tél után a kártevõk írmagja is ki kellett volna hogy pusztuljon, tessék végigpörgetni 2012-ben január végétõl Link
Nem emlékszek egy cikkre sem, hogy a gazdák hálálkodtak, hogy 2012-ben alig volt kártevõ, és nem kérnek állami támogatást.
A pécsi mediterrán maszlag meg teljesen nyilvánvaló, hogy hülyeség.
Miért lenne Pécsen és a Mecsektõl délre nagyobb mediterrán hatás, mint Barcson, vagy Szigetváron, vagy Szekszárdon, Kaposváron, Baján, Bonyhádon, esetleg Nagykanizsán, Csurgón, Nagyatádon.
A térképen Link elég messze van Pécs a Földközi-tengertõl, a tenger után a szárazföldön ott a Dinári-hegység, majd utána 450-500 km-re van a Mecsek.
Közte ott van Banja Luka, Slavonski Brod, Eszék, Szarajevo, egyik sem mediterrán klímájú, mediterrán klímahatás ugyanannyi van, mint a Mecsekre, vagy még annyi sem, mivel távolabb vannak a tengertõl.
Sarajevo 200 km-re van a tengertõl, mégis olyan havak és hidegek tudnak ott lenni, hogy ihajj, és akkor 500 kmre izoláltan, szigetszerûen egy 10*25 km-es dombon-hegyen meg marha mediterrán minden?
Ugyanmár!

Ki gondolta volna, hogy a hûtõszekrény csodákra képes, pedig a magasabb elõismerettel rendelkezõ kertészek elõszeretettel használják! Nyilván az étel közelében lévõ szaporítóanyagról/növényi részrõl egyes családtagoknak megvan a maga negatív véleménye is.. Persze más a helyzet, ha egy leselejtezett vagy egyéb célra szánt hûtõnk van.

Egyes liliomfajtákat pl. úgy szaporítják, hogy zacskóba vermikulit/v. enyhén nedves faforgács közé teszik a nagyobb hagymáról leszedett fehér pikkelyeket és legalább 1.5 hónapig hûtõszekrényben tárolják. Aztán a hagyma pikkelyek szélén képzõdnek a kis hagymák.
Az oltóvesszõket és a dugványnak szánt télen lemetszett szõlõvesszõk tárolására is kiválóan alkalmas (néhány hónapig).
És még sorolhatnám..

A Kondoros melletti temetõben (hõszigeten kívül) messzirõl láthatóan fehérlett a hóvirág, amíg be nem lepte a hó.
Még északabbra és sokkal keletebbre a Mecsektõl.
Szerintem nincs összefüggés a virágzás idõpontja és a megkapott hideg-sokk (szükséges, de nem elégséges feltétel a virágzáshoz) koraisága között: Gyakorlatilag lehetne folyamatosan csonttá fagyott a talaj szinte az elsõ fagyok óta, és illuzórikus lenne a virágzást várni: Nem vídia-betétes a hóvirág hajtása, hogy áttörje a betonkeményre fagyott talajt.
Szerintem csak megkapta azt a hõösszeget, ami a virágzásához kell, és ennek semmi köze a mediterrán klímához, de a hideg-sokk koraiságához sem igen.

A virágzáshoz igényelt hideg-sokknak nem szükséges elérnie a 0 oC-ot: A környékünkön az idén nem volt a virághagymák mélységét elérõ talajfagy, és mégis virágzanak a hóvirágok és a krókuszok, és virágozni fognak a szintén hideg-sokkot igénylõ tulipánok és nárciszok is.
Jácintnak a hajtatásához pl. elég a hûtõben tartás +5 oC-on.

És ráadásul Szekszárd a Mecsektõl meg Pécstõl északra van!
A hóvirág megjelenése érdekes dolog, ahhoz, hogy elõbújjon, meg kell kapnia a fagyot õsszel vagy tél elején, ezért ahol legelõször megkapja a fagyot, ott bújik ki hamarabb egy késõbbi enyhe idõszakban.

"Nem annyira bonyolult, sokkal egyszerûbb, csak nem szabad félrevezetõdni a sok sztereotípia útvesztõjében."

De, bonyolult. A túlzott magabiztosság pedig sok sztereotípia csírája is lehet.

Csak apró megjegyzésként.Múlt hét csütörtökön a panelok körüli kertekben megszámlálhatatlan hóvirágot láttam.
Pedig tudtommal Szekszárd és vidéke már nem mediterrán

Amikor a szúrós csodabogyón fél méteres hó van, felette meg -25,4 fok, akkor a szúrós csodabogyó épp +3 fokban van a hó alatt, és rohadtul nem érdekli, hány fok van a hó felett.
Nem a Mecsekrõl volt szó, hanem "Bajor Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület elnöke azt mondta, nem példátlan, hogy egyes fajok, például a magyar kikerics, a hóvirág vagy az illatos hunyor nyílik ilyenkor - de csak Pécsen vagy Pécstõl délre, ami szubmediterrán hatású vidék, ahol a Földközi-tenger hatása már érvényesül. "

"Lényeg a lényeg: bonyolult a rendszer, nem lehet fekete-fehéren kijelenteni sem egyik, sem másik döntõ voltát. Vagy éppen "nem döntõ" voltát."

Nem annyira bonyolult, sokkal egyszerûbb, csak nem szabad félrevezetõdni a sok sztereotípia útvesztõjében.

"...(szub)mediterrán klímahatásról beszélni (olyan vonatkozásban, úgy és abban a formában, mint ahogy sokan teszik)..."
Na, ez már elõrelépés. Ezek szerint valamilyen formában lehet. :-)

"a szubmediterrán flóraelemek sem az idõjárás vagy a meteorológiai elemek miatt vannak a Mecsekben, hanem a mészköves talaj miatt."
Részben, persze.

"Próbálj keresni szubmediterrán flóraelemeket a Mecsektõl délre..."
a) továbbra is a Mecsekrõl volt szó
b) próbálj meg -25.4 fokot mérni egy mecseki domboldalon a szúrós csodabogyó tövében

"A mandula sem azért van a Mecsekben, a Balaton-felvidéken, a Budai-hegységben, mert ott jó neki a klíma, hanem mert szintén mészkedvelõ."
...és természetesen megfelel számára a hely klímája is.


Lényeg a lényeg: bonyolult a rendszer, nem lehet fekete-fehéren kijelenteni sem egyik, sem másik döntõ voltát. Vagy éppen "nem döntõ" voltát.

A kártevõk elpusztulásával kapcsolatban a friss 5 centis talajhõmérséklet térkép Link

Ahol a komolyabb hidegek, -10-15-17 fokok voltak több éjszakán át, ott a talaj bõven pozitív hõmérsékletû, miközben ahol egyszer volt -10 fok a leghidegebb, ott -1 fokos a talaj 5 centi mélyen.
Sellyén -17,4 fok volt, a talajlakó kártevõk meg csak úgy lubickolnak a +2 fokos talajban, a hó alatt.
A vetést védi a hó, közben meg a kártevõknek nem esik bajuk.
Ha száraz fagy van, akkor elvileg lehet bajuk a kártevõknek, de akkor meg a vetés fagy ki.
Hm-hm!

Amennyiben feldolgozatlan gyümölcsöt, zöldséget akarsz árulni, akkor õstermelõi igazolvány kell, ha feldolgozott állapotban szeretnéd értékesíteni, akkor kistermelõi.
Az õstermelõit évente meg kellett újítani, hosszabbítani, ha kistermelõit váltasz ki, akkor azt 3 évente.
Most ez változott, már az õstermelõit is 3 évre lehet kiváltani.
Az õstermelõi emlékeim szerint néhány ezer forintba kerül, a kistermelõi 15 000-be.
Legalábbis néhány évvel ezelõtt így volt.
Keressed fel a falugazdászt.

A Mecsekkel és a Mecsektõl délre esõ területekkel kapcsolatban (szub)mediterrán klímahatásról beszélni (olyan vonatkozásban, úgy és abban a formában, mint ahogy sokan teszik) olyan, mint Zabart szubarktikus klímájúnak tekinteni.
Persze JoeJack idõnként "Zabarktisz" néven emlegeti Zabart, de ez a fagyzugfekvésre vonatkozik.
Mint ahogy a szubmediterrán flóraelemek sem az idõjárás vagy a meteorológiai elemek miatt vannak a Mecsekben, hanem a mészköves talaj miatt.
Ha savanyú talaj lenne ott, teljesen más flóra lenne, így könnyen belátható, hogy a talaj nagyobb súllyal esik latba, mint az idõjárás.
Próbálj keresni szubmediterrán flóraelemeket a Mecsektõl délre Sellyén, Sátorhelyen, Beremenden, Egerágon, Kozármislenyben, vagy bármelyik helyen arrafelé, ami nem mészköves és nem domb.
A mandula sem azért van a Mecsekben, a Balaton-felvidéken, a Budai-hegységben, mert ott jó neki a klíma, hanem mert szintén mészkedvelõ.

Idéntõl szeretnék, majd saját terményt árulni a piacon. Mi szükséges ehhez? Elvileg olvastam valamit, hogy õstermelõi papír...vagy mi franc, de értelmezni nem tudtam. Akinek van ilyenje az adhatna egy kis leírást, hogy mi mennyi merre! Köszönöm elõre is a választ.

Errõl van szó. Alant kategorikusan ki lett csukva a szubmed hatás.


Floo
Ha, meg hi, meg hö... A Mecsek nincs Gyõrben. A Mecsek pont ott van ahol, és éppen ezért lehetséges a délies hatás.

"Semmi köze az idõjárásnak azokhoz a flóraelemekhez, mert Baranya vagy a Mecsektõl délre esõ terület idõjárása semmiben sem más, mint az ország más részei.
Persze Gyõr szelesebb, Zala csapadékosabb, az Alföld szárazabb, de az egymást követõ évek eltérései gyakran sokkal nagyobbak, mint amekkora különbség a térségek között elõfordul."
Ezt csak én érzem ellentétnek? Éppen errõl van szó, a helyi hatások nagyon erõsen befolyásolják a klímát, nálunk ez a "peremhelyzet" (minden itt találkozik) miatt hatványozottan érvényes.

"De ettõl még az a domb nem szubmediterrán."
"...Pécsen vagy Pécstõl délre, ami szubmediterrán hatású vidék" (Bajor Zoltán)
Az az egy szó elég sokat jelent.

"Ha Tokaj-hegyre vinnél..."
Nem viszek. A növények nem repkednek csak úgy (emberi behatás nélkül persze). Addig terjednek, amíg számukra megfelelõek a viszonyok. Minél inkább távolodunk az "eredeti" hatásoktól, annál inkább lokálissá válik az elterjedés.

Ha Mecsek Gyõrben lenne, ott is lennének ugyanazok a flóraelemek.
Semmi köze az idõjárásnak azokhoz a flóraelemekhez, mert Baranya vagy a Mecsektõl délre esõ terület idõjárása semmiben sem más, mint az ország más részei.
Persze Gyõr szelesebb, Zala csapadékosabb, az Alföld szárazabb, de az egymást követõ évek eltérései gyakran sokkal nagyobbak, mint amekkora különbség a térségek között elõfordul.
Muraszemenye szõlõhegyén egy foltban olyan talaj és egyéb körülmények jöttek össze, hogy olyan vadorchidea fajok élnek egy réten, amik az összes botanászt megdöbbentették.
De ettõl még az a domb nem szubmediterrán.
Ha Tokaj-hegyre vinnél a Mecsek "szubmediterrán" flóraelemeibõl, ott is ugyanúgy megélnének, amennyiben a talaj lehetõvé teszi, mivel a Mecsek egyes flóraelemei gyanítom a meszes talaj miatt élnek ott.
Ez a mediterrán hóbort Péccsel és a Mecsektõl délre esõ területtel kapcsolatban gondolom abban is meg kellene hogy nyilvánuljon, hogy melegebb, enyhébb, jobb a klímája.
A téli hidegeket tekintve ez egészen biztosan nem így van, meg máskor sem.
A mediterrán hatást az emberek és szakemberek úgy képzelik el, hogy mivel délen van a tengerhez közel, ezért van ott melegebb, enyhébb, a tengerparti klímához hasonló klíma, sok a füge a térségben, stb stb.
Közben meg a délrõl jövõ "mediterrán levegõ" sokszor le sem keveredik a Mecsektõl délre esõ részekhez, errõl már sokszor írtunk a fórumban Link

Leganyi!
A Mecsek völgyeiben meg hasonló értékeket lehetne mérni, mint a bükki töbrökben.
Nyilván a domborzatból fakadóan a töbrök zártak, a Mecsek belsõ völgyei valószínû lejtenek, de csúnyán hidegek lehetnek.

A Bükknek is vannak olyan fekvésû részei amik mikroklímája szubmediterrán. Meg vannak a töbörök,ahol nyáron is gyakran van fagy (télen hidegebb mint Zabar).

A -25.4 fokos minimum kizárja a szubmediterrán HATÁSt?
A Mecsek egyes flóraelemei miért vannak jelen ott, és miért nincsenek a Bakonyban, a Bükkben, vagy akárhol máshol?