Agrometeorológia
Pontosítva: amennyiben a mért értékeket bármilyen összevetésben is használták, abban az esetben a Balaton melléki és a pomázi megfigyelés nemhogy nem tökéletes, hanem semmitérõ.
És valóban a kísérleti ültetvényekben elhelyezett mérõkkel tökéletes lett volna.
És valóban a kísérleti ültetvényekben elhelyezett mérõkkel tökéletes lett volna.
Igen,Siófok környékén is lehetnek különbségek a domborzat miatt.
A 3 közül a szigetcsépi mérés állhatott legközelebb az ültetvényben létrejött értékhez.
Szigetcsép sík terület, az egyetemhez tartozik az állomás, ha külterületen van nem lehet nagy különbség az ültetvény és az ott mért minimum között.
De még az is lehet, hogy magában az ültetvényben van az állomás.
Valójában mind a 3 ültetvényben kihelyezett hõmérõkkel kellett volna mérni a hõmérsékletet.
Az így kapott adatokkal lett volna tökéletes a megfigyelés.
A 3 közül a szigetcsépi mérés állhatott legközelebb az ültetvényben létrejött értékhez.
Szigetcsép sík terület, az egyetemhez tartozik az állomás, ha külterületen van nem lehet nagy különbség az ültetvény és az ott mért minimum között.
De még az is lehet, hogy magában az ültetvényben van az állomás.
Valójában mind a 3 ültetvényben kihelyezett hõmérõkkel kellett volna mérni a hõmérsékletet.
Az így kapott adatokkal lett volna tökéletes a megfigyelés.
Mivel rendkívül elõrehaladott a vegetáció, már nem lehet. Leghamarabb júniusban lehet akkor, amikor az elsõ érett, szedhetõ rügyek megjelennek a nemes fán. Ez még abban az évben kihajt (ún. hajtószemzés). Július - szeptember 10 között már csak alvószemzést lehet végezni, ez a következõ évben hajt ki. A több rügyes fás ill. zöld oltásokhoz annyira nem értek. Ha nem pattantak ki a rügyek ékeléssel, párosítással (amelyik tetszik) lehet ráoltani a nemest az alanyra. A legnehezebb a dió oltása, ahol a statisztikák szerint "csak" 45% az eredés, emiatt is drágábbak a dió magoncok.
Így van!
Ügyes!
De ha nem is síkvidéki, amennyiben azt vizsgálták, hogy hány foknál milyen fagykárok születtek, akkor még ha dombon is volt a szentendrei állomás, akkor is mérhetett 1-2 fokkal hidegebbet vagy melegebbet.
Ami egy ilyen vizsgálatnál bõven nagy eltérés.
És ugyanez a Siófoknál is a probléma: "Siófokon a Gyümölcstermesztési Rt. üzemi
ültetvényében, és az ehhez kapcsolódó szakcsoporti ültetvényben végeztük a
vizsgálatokat. A Balaton környéki termõtáj kedvezõ adottságú termõhelyérõl van szó,
ahol a dombvidéki jelleg és a kiegyenlített klíma miatt nagyobb a termésbiztonság."
Itt meg a siófoki omsz állomás adataival operáltak.
A Balaton melléki gyümölcsösök klímájának annyi köze van a siófoki állomáson mért értékekhez, mint a rómaiéhoz vagy a moszkvaiéhoz.
Ez a dolog világosan mutatja, hogy milyen hiányosságok vannak a kertészeti és gyümölcstermesztési szakmánál.
Ez kb. olyan, mintha mi a tormaföldei fügeültetvény klímáját vagy fagykárait az iklódi állomás adatival jellemeznénk.
Ügyes!
De ha nem is síkvidéki, amennyiben azt vizsgálták, hogy hány foknál milyen fagykárok születtek, akkor még ha dombon is volt a szentendrei állomás, akkor is mérhetett 1-2 fokkal hidegebbet vagy melegebbet.
Ami egy ilyen vizsgálatnál bõven nagy eltérés.
És ugyanez a Siófoknál is a probléma: "Siófokon a Gyümölcstermesztési Rt. üzemi
ültetvényében, és az ehhez kapcsolódó szakcsoporti ültetvényben végeztük a
vizsgálatokat. A Balaton környéki termõtáj kedvezõ adottságú termõhelyérõl van szó,
ahol a dombvidéki jelleg és a kiegyenlített klíma miatt nagyobb a termésbiztonság."
Itt meg a siófoki omsz állomás adataival operáltak.
A Balaton melléki gyümölcsösök klímájának annyi köze van a siófoki állomáson mért értékekhez, mint a rómaiéhoz vagy a moszkvaiéhoz.
Ez a dolog világosan mutatja, hogy milyen hiányosságok vannak a kertészeti és gyümölcstermesztési szakmánál.
Ez kb. olyan, mintha mi a tormaföldei fügeültetvény klímáját vagy fagykárait az iklódi állomás adatival jellemeznénk.
Esetleg még másik hiba lehet, hogyha az elõzõ tipp rossz volt:
A téli hõmérséklet ingadozásokat vizsgálták a kutatás során, holott a legnagyobb károk tavasszal a virágzáskori elfagyáskor következnek be.
A téli hõmérséklet ingadozásokat vizsgálták a kutatás során, holott a legnagyobb károk tavasszal a virágzáskori elfagyáskor következnek be.
Szia Floo!
A feltett kérdésre megpróbálok válaszolni.
Mivel Te nagyon képben vagy a meteorológia állomások magassági szintjeit illetõen (én viszont nem ismerem ezeket különösebben) arra gondolok, hogy a szerzõ a következõ hibát követhette el:
Miközben a pomázi dombokon lévõ kajszi ültetvény fagyviszonyait vizsgálta, a szentendrei állomás adatait használta fel, ami feltételezésem szerint síkvidéki állomás.
Erre tudok gondolni, ami nagyon nagy melléfogás lenne, mivel Te is szarvas hibát vélsz az anyagban.
Bár egy komoly tudományos embertõl ez nagyon durva lenne.
Meg az is, hogy eddig senki nem vette észre.
Úgyhogy lehet, hogy mégsem erre gondoltál, bár nekem más nem jutott eszembe.
A feltett kérdésre megpróbálok válaszolni.
Mivel Te nagyon képben vagy a meteorológia állomások magassági szintjeit illetõen (én viszont nem ismerem ezeket különösebben) arra gondolok, hogy a szerzõ a következõ hibát követhette el:
Miközben a pomázi dombokon lévõ kajszi ültetvény fagyviszonyait vizsgálta, a szentendrei állomás adatait használta fel, ami feltételezésem szerint síkvidéki állomás.
Erre tudok gondolni, ami nagyon nagy melléfogás lenne, mivel Te is szarvas hibát vélsz az anyagban.
Bár egy komoly tudományos embertõl ez nagyon durva lenne.
Meg az is, hogy eddig senki nem vette észre.
Úgyhogy lehet, hogy mégsem erre gondoltál, bár nekem más nem jutott eszembe.
Kökényfolyam: Télen a völgyben megülõ köd általi zúzmaraképzõdés is nagyon hasonló látványt adna :-)
Errõl csak annyit, hogy 2 éve a leghíresebb kertészeti egyetemre bevitt az egyik ott tanuló ismerõsöm minden fajta fügénkbõl néhány ágat, és mesterségesen fagyasztással kísérleteztek vele, hogy melyik mennyit bír.
Betették a fagyasztóba, kivették, majd megnézték hogy mennyire károsodott.
Olyan eredmények jöttek ki, amik nem lehettek valósak, kérdezgettem, hogyan csinálták.
Hát kiderült, hogy a fagyasztás után egybõl vizsgálták is.
Téli fagyásnál tudni kell, hogy ha van egy kritikus hõmérséklet, vagy akár olyan aminél elfagy a növényi rész, fügénél például egy hajnali -16 fok után délelõtt 10 órakor, vagy délután kettõkor még nem látni rajtuk semmit, sõt, van hogy napokig ugyanolyanok, mint a fagy elõtt.
Aztán csak utána feketednek el a rügyek.
Tehát van egy kis átfutási idõ, amíg a fagykárnak látható jelei vannak.
Ezt persze nem tudták a vizsgálatnál, vagy lehet hogy tudták csak nem sejtették, vagy pont elfelejtették, nem is értem hogy követhettek el ilyen hibát!
Egyébként valóban vannak szórások, például a megfigyeléseim szerint nagyon lényeges, mennyire van tele vízzel a növény.
Ha egy száraz idõszak után van fagy, kevésbé okoz károkat, mintha a növény csurig lenne vízzel.
Például ha most az Alföldön fagy lenne, nem okozna akkora kárt, mintha 3 hete esne egyfolytában.
Kíváncsi lennék, fokokban mekkora eltérés lehet egy száraz és egy csapadékosabb idõszak utáni fagyhelyzetnél, ami kárt okoz, 1 fok, kettõ, három?
Egyébként mivel a meteorológia és azon belül az inverziológia a szenvedélyem, így leginkább arra koncentrálok!
Azért ha tudja valaki, vagy rájön, mit kifogásoltam az általam bemásolt részben, akkor írja le, kíváncsi vagyok, jól gondolom-e!?
Betették a fagyasztóba, kivették, majd megnézték hogy mennyire károsodott.
Olyan eredmények jöttek ki, amik nem lehettek valósak, kérdezgettem, hogyan csinálták.
Hát kiderült, hogy a fagyasztás után egybõl vizsgálták is.
Téli fagyásnál tudni kell, hogy ha van egy kritikus hõmérséklet, vagy akár olyan aminél elfagy a növényi rész, fügénél például egy hajnali -16 fok után délelõtt 10 órakor, vagy délután kettõkor még nem látni rajtuk semmit, sõt, van hogy napokig ugyanolyanok, mint a fagy elõtt.
Aztán csak utána feketednek el a rügyek.
Tehát van egy kis átfutási idõ, amíg a fagykárnak látható jelei vannak.
Ezt persze nem tudták a vizsgálatnál, vagy lehet hogy tudták csak nem sejtették, vagy pont elfelejtették, nem is értem hogy követhettek el ilyen hibát!
Egyébként valóban vannak szórások, például a megfigyeléseim szerint nagyon lényeges, mennyire van tele vízzel a növény.
Ha egy száraz idõszak után van fagy, kevésbé okoz károkat, mintha a növény csurig lenne vízzel.
Például ha most az Alföldön fagy lenne, nem okozna akkora kárt, mintha 3 hete esne egyfolytában.
Kíváncsi lennék, fokokban mekkora eltérés lehet egy száraz és egy csapadékosabb idõszak utáni fagyhelyzetnél, ami kárt okoz, 1 fok, kettõ, három?
Egyébként mivel a meteorológia és azon belül az inverziológia a szenvedélyem, így leginkább arra koncentrálok!
Azért ha tudja valaki, vagy rájön, mit kifogásoltam az általam bemásolt részben, akkor írja le, kíváncsi vagyok, jól gondolom-e!?
Cseresznyevirágzás Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link
Kökényfolyam a Kerka völgyében Link Link Link Link
A Bussay-pincészet Link
Ezzel együtt, és a korábbi képeken teljes virágzásban lévõ kajszik, õszibarackokat nézegetve eszembe jutott, hogy mennyire féltette mindenki az ónosesõtõl a rügyeket.
Írtam is errõl február elején Link Link
1 hétig volt jégbevonat a fákon, és semminek nem lett semmi baja.
Itt a bizonyíték, ennyire egyszerû bebizonyítani, hogy még a szakemberek is rosszul tudják.
Mert soha semminek nem jártak utána!!!
Kökényfolyam a Kerka völgyében Link Link Link Link
A Bussay-pincészet Link
Ezzel együtt, és a korábbi képeken teljes virágzásban lévõ kajszik, õszibarackokat nézegetve eszembe jutott, hogy mennyire féltette mindenki az ónosesõtõl a rügyeket.
Írtam is errõl február elején Link Link
1 hétig volt jégbevonat a fákon, és semminek nem lett semmi baja.
Itt a bizonyíték, ennyire egyszerû bebizonyítani, hogy még a szakemberek is rosszul tudják.
Mert soha semminek nem jártak utána!!!
Koncentrálj inkább a mesterséges fagyasztással elért LT50 értékre (4.1. pont)!
"A virágrügyek fagytûrõképességét mesterséges fagyasztással határoztuk meg, és a fagytûrési középértékkel (LT50) jellemeztük az adott vizsgálati idõpontban"
Ez eléggé objektív, de ennek is lehet jelentõsebb szórása pl. a megelõzõ vegetációs idõszak idõjárásának, a rügyek "beérésének" függvényében.
"A virágrügyek fagytûrõképességét mesterséges fagyasztással határoztuk meg, és a fagytûrési középértékkel (LT50) jellemeztük az adott vizsgálati idõpontban"
Ez eléggé objektív, de ennek is lehet jelentõsebb szórása pl. a megelõzõ vegetációs idõszak idõjárásának, a rügyek "beérésének" függvényében.
Az elsõ linked megnyitása után elsõ dolgom az volt, leellenõrizzem, tudják-e a cikk írói mi az az inverzió!?
Meg a meteorológiához értenek-e!?
Lássuk!
"3.1. A vizsgálatok helye, ideje, környezeti adottságai
A vizsgálatokat több termõhelyen végeztük. A Szent István Egyetem Kísérleti
Üzemének génbanki fajtagyûjteménye Szigetcsépen található. Itt fajtánként 4 fa állt
rendelkezésünkre a vizsgálatokhoz. Szigetcsép a Duna-Tisza közi, síkvidéki termõtáj
északi részén, a Csepel-szigeten helyezkedik el. A nagy téli hõmérsékletingadozások, és
a gyakori tavaszi fagyok miatt a kajszi- és õszibarack-termesztés számára nem
tekinthetõ optimális termõhelynek. A másik fõ vizsgálati helyünk Pomázon volt. A
Pomázi Munkaterápiás Intézet Dolinai kerületének üzemi gyümölcsösében végeztük a
megfigyeléseket, illetve innen gyûjtöttünk kísérleti mintákat. Az ültetvény a Pilis
hegység keleti határvidékén lévõ dombokon létesült. Mind a domborzat, mind a
mikroklíma igen kedvezõ a vizsgált két faj termesztése szempontjából, ez hazánk egyik
legjobb kajszi és õszibarack termõhelye. Siófokon a Gyümölcstermesztési Rt. üzemi
ültetvényében, és az ehhez kapcsolódó szakcsoporti ültetvényben végeztük a
vizsgálatokat. A Balaton környéki termõtáj kedvezõ adottságú termõhelyérõl van szó,
ahol a dombvidéki jelleg és a kiegyenlített klíma miatt nagyobb a termésbiztonság.
Szabadföldi megfigyeléseket Szatymazon is végeztünk, Szél István õszibarack
fajtagyûjteményében. Itt 4 fát telepítettek fajtánként. Szatymaz a dél-alföldi,
kedvezõtlen környezeti adottságokkal rendelkezõ termõtájban található. Gyakoriak a tél
végi és virágzáskori fagyok, amelyek a kajszi és az õszibarack termesztését
kockázatossá teszik.
A laboratóriumi vizsgálatokat a Szent István Egyetem (korábban Kertészeti és
Élelmiszeripari Egyetem) Kertészettudományi Karának Gyümölcstermõ Növények
Tanszékén valamint Genetika és Kertészeti Növénynemesítés Tanszékén végeztük.
A vizsgálatokat 1994 õszén kezdtem el a Tudományos Diákkör keretében.
Pomázon 4 kajszi, Siófokon 4 õszibarack fajtát vontam vizsgálatba. A több fajtára és
több termõhelyre kiterjedõ vizsgálatokat 1997-ben kezdtem, mikor felvételt nyertem a
nappali tagozatos doktorandusz (Ph.D.) hallgatók sorába, a Gyümölcstermõ Növények
Tanszékre.
Értekezésemben a 6 téli nyugalmi idõszak alatt végzett kísérleti munka
eredményeit dolgoztam fel.
3.1.1. A vizsgálati évek hõmérsékleti adatai
A termõhelyek idõjárási adatait a következõ meteorológiai megfigyelõ helyek
adatai alapján gyûjtöttük össze:
SZIGETCSÉP – a Szent István Egyetem szigetcsépi meteorológiai állomása,
POMÁZ - az Országos Meteorológiai Szolgálat szentendrei meteorológiai
állomása,
SIÓFOK - az Országos Meteorológiai Szolgálat siófoki meteorológiai
állomása.
Vizsgálataink szempontjából az idõjárási adatok közül a téli nyugalmi idõszak
alatti hõmérséklet-változások a legfontosabbak, ezért ezeket az M 3.1. – M 3.6.
mellékletekben közöljük."
Ha merek hinni a szememnek, és jól értelmezem a dolgot, akkor itt egy akkora szarvashiba van, hogy elképesztõ!
Gondolom nem csak nekem tûnik fel...
Ha tévedek, akkor elnézést!
Meg a meteorológiához értenek-e!?
Lássuk!
"3.1. A vizsgálatok helye, ideje, környezeti adottságai
A vizsgálatokat több termõhelyen végeztük. A Szent István Egyetem Kísérleti
Üzemének génbanki fajtagyûjteménye Szigetcsépen található. Itt fajtánként 4 fa állt
rendelkezésünkre a vizsgálatokhoz. Szigetcsép a Duna-Tisza közi, síkvidéki termõtáj
északi részén, a Csepel-szigeten helyezkedik el. A nagy téli hõmérsékletingadozások, és
a gyakori tavaszi fagyok miatt a kajszi- és õszibarack-termesztés számára nem
tekinthetõ optimális termõhelynek. A másik fõ vizsgálati helyünk Pomázon volt. A
Pomázi Munkaterápiás Intézet Dolinai kerületének üzemi gyümölcsösében végeztük a
megfigyeléseket, illetve innen gyûjtöttünk kísérleti mintákat. Az ültetvény a Pilis
hegység keleti határvidékén lévõ dombokon létesült. Mind a domborzat, mind a
mikroklíma igen kedvezõ a vizsgált két faj termesztése szempontjából, ez hazánk egyik
legjobb kajszi és õszibarack termõhelye. Siófokon a Gyümölcstermesztési Rt. üzemi
ültetvényében, és az ehhez kapcsolódó szakcsoporti ültetvényben végeztük a
vizsgálatokat. A Balaton környéki termõtáj kedvezõ adottságú termõhelyérõl van szó,
ahol a dombvidéki jelleg és a kiegyenlített klíma miatt nagyobb a termésbiztonság.
Szabadföldi megfigyeléseket Szatymazon is végeztünk, Szél István õszibarack
fajtagyûjteményében. Itt 4 fát telepítettek fajtánként. Szatymaz a dél-alföldi,
kedvezõtlen környezeti adottságokkal rendelkezõ termõtájban található. Gyakoriak a tél
végi és virágzáskori fagyok, amelyek a kajszi és az õszibarack termesztését
kockázatossá teszik.
A laboratóriumi vizsgálatokat a Szent István Egyetem (korábban Kertészeti és
Élelmiszeripari Egyetem) Kertészettudományi Karának Gyümölcstermõ Növények
Tanszékén valamint Genetika és Kertészeti Növénynemesítés Tanszékén végeztük.
A vizsgálatokat 1994 õszén kezdtem el a Tudományos Diákkör keretében.
Pomázon 4 kajszi, Siófokon 4 õszibarack fajtát vontam vizsgálatba. A több fajtára és
több termõhelyre kiterjedõ vizsgálatokat 1997-ben kezdtem, mikor felvételt nyertem a
nappali tagozatos doktorandusz (Ph.D.) hallgatók sorába, a Gyümölcstermõ Növények
Tanszékre.
Értekezésemben a 6 téli nyugalmi idõszak alatt végzett kísérleti munka
eredményeit dolgoztam fel.
3.1.1. A vizsgálati évek hõmérsékleti adatai
A termõhelyek idõjárási adatait a következõ meteorológiai megfigyelõ helyek
adatai alapján gyûjtöttük össze:
SZIGETCSÉP – a Szent István Egyetem szigetcsépi meteorológiai állomása,
POMÁZ - az Országos Meteorológiai Szolgálat szentendrei meteorológiai
állomása,
SIÓFOK - az Országos Meteorológiai Szolgálat siófoki meteorológiai
állomása.
Vizsgálataink szempontjából az idõjárási adatok közül a téli nyugalmi idõszak
alatti hõmérséklet-változások a legfontosabbak, ezért ezeket az M 3.1. – M 3.6.
mellékletekben közöljük."
Ha merek hinni a szememnek, és jól értelmezem a dolgot, akkor itt egy akkora szarvashiba van, hogy elképesztõ!
Gondolom nem csak nekem tûnik fel...
Ha tévedek, akkor elnézést!
Szerintem nem kell aggódni, zöld tokos állapotban kb.-5 fok. Volt totál virágzós cseresznyém, 2-3 cm.es szárral,-3 fokig bírta reggel hajnaltájt. Ez függ még a fagyos óráktól is,(1-4 óra) és a légmozgástól.
Tudja valaki hogy zöld bimbós állapotban hány fokig nem fagy meg a bibe meggy cseresznye szilva,valamint az õszibarack az már közel van a virág bontáshoz!?
Én egy kicsit várnék még a monília elleni permettel. Hetekig alacsony Rh.%-ok voltak, most is nálam esõ után csak 70-65%.
Jól jött ez a csapadék, kicsit megszívják magukat a szövetek, és növekedni fognak. Persze csak kicsit, most lesz egy pár napos pauza. Engem jobban izgat majd a kiszáradó légkör miatti fagy veszély.
A moníliának szerintem kell egy 2-3 napos párás idõ, netán ugye ködös éjjel, de remélem még nem lesz ilyen. Régi öregek is azt mondták, "elvitte a möggyet a köd" (80-90% Rh.)
Ha holnap és azután beindul a szél, semmi baj nem lehet. A virág szirmokon látható bebarnulás nem feltétlen a monília kórképe, lehet ez a hideg miatti szövet elhalás. Ez fõként a szélirányban kitett szirmokon látszik, beljebb már nem.
A megelõzõ permetet meg legjobb totál virágzásban kiszórni, akkor is 15 óra után, hogy a méhek elvonuljanak. Vannak csak speci monília elleni szerek, de most a barack traflina ellenit is ki lehet nyomni,egérfüles állapotnál.(pici dárda levélkék) A tetvek se fognak még labdába rúgni,majd ha jönnek a 20 fokok.
Jól jött ez a csapadék, kicsit megszívják magukat a szövetek, és növekedni fognak. Persze csak kicsit, most lesz egy pár napos pauza. Engem jobban izgat majd a kiszáradó légkör miatti fagy veszély.
A moníliának szerintem kell egy 2-3 napos párás idõ, netán ugye ködös éjjel, de remélem még nem lesz ilyen. Régi öregek is azt mondták, "elvitte a möggyet a köd" (80-90% Rh.)
Ha holnap és azután beindul a szél, semmi baj nem lehet. A virág szirmokon látható bebarnulás nem feltétlen a monília kórképe, lehet ez a hideg miatti szövet elhalás. Ez fõként a szélirányban kitett szirmokon látszik, beljebb már nem.
A megelõzõ permetet meg legjobb totál virágzásban kiszórni, akkor is 15 óra után, hogy a méhek elvonuljanak. Vannak csak speci monília elleni szerek, de most a barack traflina ellenit is ki lehet nyomni,egérfüles állapotnál.(pici dárda levélkék) A tetvek se fognak még labdába rúgni,majd ha jönnek a 20 fokok.
Volt már monilija totálkárom kajszi elvirágzás után jött esõ miatt. Elõtte én is abban a tévhitben voltam, hogy sziromhullás után a kajszi védett monilija ellen. A fák is alig maradtak meg. A cseresznye kevésbé érzékeny, Germesdorfin elvétve láttam monilija "perzselést". A kajszi, és fõleg a meggy nagyon érzékeny.
Én folicur solo-t használok monilija és tafrina ellen. II. kategóriás.
Én folicur solo-t használok monilija és tafrina ellen. II. kategóriás.
Ahogy megszárad, azonnal permetezz minden csonthéjast! Nedvesítõ szert (nonit, kerativ) is feltétlen rakj bele. Sajnos lehet, hogy elkéstél: virágzáskor, esõ elõtt kellett volna felszívódó szerrel permetezni. A topas felszívódó.
A tévhitekkel ellentétben mindent lehet virágzáskor permetezni rovarirtó szerek kivételével.
Olyan rovarirtó szerek is vannak, amelyekkel lehet virágzáskor is permetezni.
Cseresznyénél levéltetû és körténél a hajtáshervasztó ellen van szükség rá.
A tévhitekkel ellentétben mindent lehet virágzáskor permetezni rovarirtó szerek kivételével.
Olyan rovarirtó szerek is vannak, amelyekkel lehet virágzáskor is permetezni.
Cseresznyénél levéltetû és körténél a hajtáshervasztó ellen van szükség rá.
Már fél 9-kor hazaértem, csak a Real-Barca után tettem fel a képet! 
A kajszit ha már elvirágzott nem kell permetezni monília ellen, a cseresznyét meg még nem kell ha nem virágzik.
Én a Chorus nevû szert használom monília ellen, tökéletesen meg lehet vele védeni mindent, én azt javaslom.
A kajszit ha már elvirágzott nem kell permetezni monília ellen, a cseresznyét meg még nem kell ha nem virágzik.
Én a Chorus nevû szert használom monília ellen, tökéletesen meg lehet vele védeni mindent, én azt javaslom.
Jó késõn értél haza! 
A germersdorfi cseresznyém még nem virágzik, de közel áll hozzá, az érdi bõtermõ meggyfámon kinyílt pár virág már. A barackok (pannónia, rózsabarack) elvirágoztak.
Ma esett 23 mm csapadék és nem volt több 10 foknál.
Nem vagyok egy gyakorlott kertész, monília ellen permetezzek holnap?
Topas nevû szer van itthon, még sosem alkalmaztam, tavaly volt minden kis fámon termés permetezés nélkül.
A germersdorfi cseresznyém még nem virágzik, de közel áll hozzá, az érdi bõtermõ meggyfámon kinyílt pár virág már. A barackok (pannónia, rózsabarack) elvirágoztak.
Ma esett 23 mm csapadék és nem volt több 10 foknál.
Nem vagyok egy gyakorlott kertész, monília ellen permetezzek holnap?
Topas nevû szer van itthon, még sosem alkalmaztam, tavaly volt minden kis fámon termés permetezés nélkül.
Az még hagyján, nálam megindult a füge, ami olyan 1-2 hónappal korábbi, mint az itt jellemzõ rügyfakadás. A füge ágvégek 0 %-a fagyott vissza, amilyenre nem emlékszek. A föld viszont alig kapálható, annyira száraz. A jácintok satnya virágokat hoztak, amit a feltalaj hónapok óta tartó szárazságának tudtam be.
Jók a beállítások.
A megerõsödõ szélben idõnként kihívás volt ma fotózni:
orgona start: Link Link
diók is indulgatnak: Link Link
nõszirom: Link Link
a kökények helyenként már elvirágzóban: Link Link
körte: Link Link
füge, "bokrosodó "magyar" fajta (2 éves): Link
cseresznye, meggy: Link Link
két mai és egy tegnapi táj.: Link Link Link
A megerõsödõ szélben idõnként kihívás volt ma fotózni:
orgona start: Link Link
diók is indulgatnak: Link Link
nõszirom: Link Link
a kökények helyenként már elvirágzóban: Link Link
körte: Link Link
füge, "bokrosodó "magyar" fajta (2 éves): Link
cseresznye, meggy: Link Link
két mai és egy tegnapi táj.: Link Link Link
Kipattantak a szõlõ rügyek is. Nem emlékszem, hogy március végén volt-e már ilyen. Leginkább a Néró-nál szembetûnõ, ahol a pirosas virágkezdemények is látszanak. Ugyancsak kipattant a Zala gyöngye, Eszter, Teréz is. A többi még nem. Ált. április közepétõl-végétõl szokott a szõlõ robbanásszerûen életre kelni. Noha az idõjárás nem kívánságmûsor, de szurkolok a fagymentes idõnek, hiszen innentõl kezdve egy áprilisi "tréfás" hidegfront könnyen elintézheti (mindent vagy semmit alapon)!
A Lujótól kapott Hamburgi musk. és Mathiász Jné vesszõk 2 kivételével szépen kihajtottak (1 nem hajtott ki, 1 pedig elszáradt).
A Lujótól kapott Hamburgi musk. és Mathiász Jné vesszõk 2 kivételével szépen kihajtottak (1 nem hajtott ki, 1 pedig elszáradt).
Ez van ma a cseresznyehajtás végén:
Link
A hétfõ-kedd-szerdai lehûlés vissza fogja majd.
Õszibarack metszés elõtt:
Link
És metszés után:
Link
Nagyon vissza kellett vágni, mert egy nagyon öreg fa, szemzés elõtt olyan szõrös apró fehér húsú vadbarackot termett, (parasztbarack) annó 1993 évben, amikor oda költöztünk. 20 év ápolás után már csak egy fõvezér ága maradt. Nagy mûtétet is kellett csinálni, a tavaly õszi leszáradt vázágakat vettem le. Azonnal olajos festékkel zártam a sebzéseket:
Link
Meglássuk hoz-e még az idén.
Link
A hétfõ-kedd-szerdai lehûlés vissza fogja majd.
Õszibarack metszés elõtt:
Link
És metszés után:
Link
Nagyon vissza kellett vágni, mert egy nagyon öreg fa, szemzés elõtt olyan szõrös apró fehér húsú vadbarackot termett, (parasztbarack) annó 1993 évben, amikor oda költöztünk. 20 év ápolás után már csak egy fõvezér ága maradt. Nagy mûtétet is kellett csinálni, a tavaly õszi leszáradt vázágakat vettem le. Azonnal olajos festékkel zártam a sebzéseket:
Link
Meglássuk hoz-e még az idén.
Közvetlen mellette nem tudom, de 1-2 méterrel arrébb 1 kapavágásnyi mélyen sötét a föld a nedvességtõl. Remélhetõleg a hét eleji esõk után megindulnak.
Elvileg késõi fajta, ezért is fagyálló
Elvileg késõi fajta, ezért is fagyálló
Nem ismerem a fajtát, de esetleg felásod a talajt mellette olyan 30-40 cm mélyre,milyen a nedvessége? Esetleg átmeneti beöntözés kellene, ezt taglalta Misó is egy hónapja Szarvasról.
Viszont a 60-80 cm.-es öntözõ katlant másnap jó vissza kell hantolni, hogy a szél ne szárítsa ki.
Viszont a 60-80 cm.-es öntözõ katlant másnap jó vissza kell hantolni, hogy a szél ne szárítsa ki.
Üdv!
Egy kép a kertbõl: Link .
Kérdés, a 2012 õszén ültetett Bergeron kajszik élnek, de a duzzadt rügyeken kívül semmi. Gond lehet, vagy nem kell aggódjak? Köszi
Egy kép a kertbõl: Link .
Kérdés, a 2012 õszén ültetett Bergeron kajszik élnek, de a duzzadt rügyeken kívül semmi. Gond lehet, vagy nem kell aggódjak? Köszi
Durván 3 nap lemaradásban vagyok virágzásban itt, a 124 méteres magasságban. Hiába erre azért voltak alacsonyabb T.min.-ek, mint a dombvidéken. (érdekes mérhetõ adat lenne pld. a napi hõösszeg, vagy elég a napi középhõmérséklet?)
Amúgy meg nagyon lement megint a levegõ páratartalma, ez gyors elvirágzást jelenthet. Tényleg érdemes lesz a szépen virágzó nemes gyümölcsfákat nyakonönteni 10-30 liter vízzel.
Amúgy meg nagyon lement megint a levegõ páratartalma, ez gyors elvirágzást jelenthet. Tényleg érdemes lesz a szépen virágzó nemes gyümölcsfákat nyakonönteni 10-30 liter vízzel.
nálunk ma elõször láttam virágot de csak néhányat a kajszin!az aranyesõ ma érte el teljes virágzását!
Ha marad a tavaszi enyhe idõ, idén már áprilisban érhet a korai májusi cseresznye.
Nálam is elvirágzóban van az egyik sárgabarack. A másik még kivár.
Az gyümölcsoltással érdemes megvárni a Gyümölcsoltó Boldogasszony napját (03.25) ?
Nálam is elvirágzóban van az egyik sárgabarack. A másik még kivár.
Az gyümölcsoltással érdemes megvárni a Gyümölcsoltó Boldogasszony napját (03.25) ?
Ebédszünetben kiléptem kicsit a fényre:
táj: Link Link Link Link
orgona: Link Link Link
díszszilva: Link
vadgesztenye (a képen két fa van, jó kis különbséggel, ahogy az lenni is szokott a v.gesztenyéknél): Link Link galagonya: Link
----
...és már otthon
szomszéd kajszija elvirágzóban: Link
cseresznye: Link Link
táj: Link Link Link Link
orgona: Link Link Link
díszszilva: Link
vadgesztenye (a képen két fa van, jó kis különbséggel, ahogy az lenni is szokott a v.gesztenyéknél): Link Link galagonya: Link
----
...és már otthon
szomszéd kajszija elvirágzóban: Link
cseresznye: Link Link
Ne hidd, hogy le vagyunk maradva. Épp ennyi nálam is a dél-alföldön.
Különben örülök ennek a "visszafogott" fakadásnak. Szerintem nagyon jó évjárat fog lenni, zöldség-gyümölcs-gabona fronton.
A tél, bizonyos kártevõket se gyérítette le. A hajnaltájt címû rádióban hallottam, hogy aktív elõre rendszert akarnak létrehozni elsõsorban a kártevõ rovarok szintjén, tehát naprakész elõrejelzés készülne országosan, megyékre lebontva az aktuális károsító rovarok, és gombák vonatkozásában.
És akkor pont azon a napokon, héten kellene csak vegyszerezni.
Különben örülök ennek a "visszafogott" fakadásnak. Szerintem nagyon jó évjárat fog lenni, zöldség-gyümölcs-gabona fronton.
A tél, bizonyos kártevõket se gyérítette le. A hajnaltájt címû rádióban hallottam, hogy aktív elõre rendszert akarnak létrehozni elsõsorban a kártevõ rovarok szintjén, tehát naprakész elõrejelzés készülne országosan, megyékre lebontva az aktuális károsító rovarok, és gombák vonatkozásában.
És akkor pont azon a napokon, héten kellene csak vegyszerezni.
Köszi a képeket Ervin! Beszámolhatnál késõbb is a fejleményekrõl!
Rossmann: Csak úgy általánosságban értettem, nem a mirabolánokat féltem elsõsorban, csak nem különítettem el õket a kajszis képhez fûzött megjegyzéstõl.
Rossmann: Csak úgy általánosságban értettem, nem a mirabolánokat féltem elsõsorban
, csak nem különítettem el õket a kajszis képhez fûzött megjegyzéstõl. 
Érdekes, a mirobolan szinte soha nem fagy le, azon mindig van dögivel termés, a túlterméses ciklikusságtól eltekintve. Nemtom hogy csinálja , de jól. Hasonló még a szelídebb , kertbarátabb kerekszilva (tévesen sokan bódi szilvának hívják) na az tud még dacolni a faggyal. A szilva úgy általában is szívós persze... Érdekes egy év ez, olyan dupla vagy semmi jellegû.
Helyesbítek: szórványosan fehérbimbós, de szerintem egy héten belül virágzik. Nálad a két pont.
A fekete koktélra majd kíváncsi leszek! Elõször veted?
A szivacstök magjaim valamelyik könyvben csücsülnek, könyvjelzõnek használtam a zacskójukat, de már nem tudom melyikbe raktam...
A szivacstök magjaim valamelyik könyvben csücsülnek, könyvjelzõnek használtam a zacskójukat, de már nem tudom melyikbe raktam...
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat