Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
2012 mérlege Kecskemét repülõtéren:
- 124 nyári nap,
- 53 hõségnap,
- 17 forró nap,
- 7 túl meleg éjszaka.
Nem kevés...
- 124 nyári nap,
- 53 hõségnap,
- 17 forró nap,
- 7 túl meleg éjszaka.
Nem kevés...
Az októberi csapadékösszeg végül 78,7 mm lett. Novemberben eddig 18,4 mm esett, az éves mennyiség 422,8 mm-nél jár.
2012. október Cegléden
Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) 11,1°C (átlag 10,8°C)
max. 24,9°C (6-án), min. -0,7°C (30-án).
Csapadék: 57,6 mm (átlag 33 mm, tavaly 25 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 21,0 mm (2-án).
Zivataros napok: 3
Hótakarós napok: 1
Legnagyobb hóvastagság: 2 cm (29-én)
További adatok: Link
Csapadékos és átlag körüli hõmérsékletû volt az október. Igazi átmeneti hónap, amiben még nyárias zivatarok is elõfordultak (nem is akármilyenek), de már az elsõ mérhetõ hó is megérkezett. Ilyen korai havazásra legutóbb 2003-ban volt példa, akkor okt. 24-én reggel 3 cm-nyi hóréteget mértünk Cegléden. 1960-ig visszatekintve nem is volt máskor októberi hótakaró, havas nap is csak néhányszor (1972, 1991, 1997).
Az idei év csapadéka okt. 31-én 336,4 mm-en állt.
Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) 11,1°C (átlag 10,8°C)
max. 24,9°C (6-án), min. -0,7°C (30-án).
Csapadék: 57,6 mm (átlag 33 mm, tavaly 25 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 21,0 mm (2-án).
Zivataros napok: 3
Hótakarós napok: 1
Legnagyobb hóvastagság: 2 cm (29-én)
További adatok: Link
Csapadékos és átlag körüli hõmérsékletû volt az október. Igazi átmeneti hónap, amiben még nyárias zivatarok is elõfordultak (nem is akármilyenek), de már az elsõ mérhetõ hó is megérkezett. Ilyen korai havazásra legutóbb 2003-ban volt példa, akkor okt. 24-én reggel 3 cm-nyi hóréteget mértünk Cegléden. 1960-ig visszatekintve nem is volt máskor októberi hótakaró, havas nap is csak néhányszor (1972, 1991, 1997).
Az idei év csapadéka okt. 31-én 336,4 mm-en állt.
Persze hogy nem mindegy, hogy milyen egy adott idõszak (hónap, évszak, év) csapadékeloszlása, a "normális" jelzõvel azt akartam kifejezni, hogy gyakoriak a szélsõséges mennyiségek. Az persze megint más kérdés, hogy ezek a szélsõségek beleférnek-e az éghajlat természetes ingadozásába, vagy már egy más kategóriáról van szó. De ennek taglalása már nem ennek a fórumnak a témája.
A hasonlat valóban jól érzékelteti a lényeget.
A hasonlat valóban jól érzékelteti a lényeget.
Adós vagyok ennek a
Link
a verifikációjával.
Összességében az elmúlt nyarat átlagában tekintve elmondható, h a nyári hõmérséklet és csapadék tekintetében a várakozási csokornak megfelelõen alakult.
A met.hu-s összefoglaló itt található: Link ebben a 71-00-s átlaghoz viszonyítanak, a 81-10-es T átlag magasabb így a csokor eredõbe befért a T anomália elõrejelzés, csakúgy mint a csapadék, amely 70% körülire adott. Mindez természetesen országos átlagokat jelent.
Ez egy újabb jó példa arra, h van értelme és létjogosultsága a hosszútávú, szezonális elõréknek is, csak a helyükön kell kezelni õket.
Próbálom majd idén is összegyûjteni a téli csokrot (természet jelzései, fórumozók véleménye, szezonális elõrék) november közepéig.
Link
a verifikációjával.
Összességében az elmúlt nyarat átlagában tekintve elmondható, h a nyári hõmérséklet és csapadék tekintetében a várakozási csokornak megfelelõen alakult.
A met.hu-s összefoglaló itt található: Link ebben a 71-00-s átlaghoz viszonyítanak, a 81-10-es T átlag magasabb így a csokor eredõbe befért a T anomália elõrejelzés, csakúgy mint a csapadék, amely 70% körülire adott. Mindez természetesen országos átlagokat jelent.
Ez egy újabb jó példa arra, h van értelme és létjogosultsága a hosszútávú, szezonális elõréknek is, csak a helyükön kell kezelni õket.
Próbálom majd idén is összegyûjteni a téli csokrot (természet jelzései, fórumozók véleménye, szezonális elõrék) november közepéig.
Nem, sajnos az idõjárásban is sz@r ügy, ha elõbb kirohad, majd kiszárad minden (vagy fordítva), mint ahogy 2010-ben és aztán 2011-ben.
Nagyon nem mindegy, hogy egyenletes-e a csapadék eloszlása, vagy szélsõséges.
Ha tud lenni átlag feletti csapadék egy egyébként durván aszályos évben, az elég komoly szélsõség.
Márpedig nagyon lényeges annak megállapítása, hogy szélsõséges-e a klíma vagy sem!?
A példa nem bizarr, ugyanúgy a mindennapi életbõl való, mint az aszály vagy a belvíz.
Illetve a lényeget nagyon jól szemlélteti!
Nagyon nem mindegy, hogy egyenletes-e a csapadék eloszlása, vagy szélsõséges.
Ha tud lenni átlag feletti csapadék egy egyébként durván aszályos évben, az elég komoly szélsõség.
Márpedig nagyon lényeges annak megállapítása, hogy szélsõséges-e a klíma vagy sem!?
A példa nem bizarr, ugyanúgy a mindennapi életbõl való, mint az aszály vagy a belvíz.
Illetve a lényeget nagyon jól szemlélteti!
Tetszik a hozzászólásod, 95%-ban egyet is értek vele, de a hasonlatod kissé sántít: elég sz@r ügy, ha valakinek a hónap egyik felében hasmenése, a másikban pedig szorulása van. . Az idõjárásban ez akár normálisnak is mondható, de a fenti példa semmiképpen, bár kétségkívül szellemes, csak kissé bizarr! 
Elképesztõ!
A pécsi 1960-1990 közti 30 éves átlag 615 mm.
Az 1970-2000 közötti 30 év átlaga 624 mm.
Tehát a vasárnap-hétfõ-keddi csapadékkal lehet, hogy átléped a 30 éves átlagot...
.....egy olyan évben, amikor az ország döntõ részén szinte nem volt kukoricatermés az aszály miatt.
De hogy Pécsen átlag feletti csapadék lesz az idén, az biztos.
Szegeden 495 mm az átlag, most 350 mm-nél tarthat az eddigi összeg, ha átlagos lesz a két maradék hónap, akkor 80 mm lesz még, ha marad a csapadékos hajlam, akkor a két maradék hónapban 100-150 mm összejön még, tehát a végén kijön egy átlagosra az év.
Amit szoktam mondani, hogy szélsõség szélsõséget követ, a hónap egyik felében hasmenése, a hónap második felében szorulásunk van, a széklet a hónap átlagában átlagos, csak épp sose volt normális vagy átlagos.
Eddig szorulása volt az idõjárásnak, most elkapta a f..ás, bocsánat hasmenés.
És hogy ez milyen jó példa és tanulság, 2008 õszén a Magyar Meteorológiai Társaság kiírt egy pályázatot, amire én is neveztem.
Az egyik pályamût olvastam, ami díjazott lett.
A díjazott tanulmány azt ecseteli, hogy a globális felmelegedés és a klímaváltozás miatt át kell alakítani az ország mezõgazdaságát, 100 évre elõre éves csapadékmennyiséget, hõmérsékletet, egyéb idõjárási elemeket és termésátlagokat próbál becsülni országosan és megyénként is.
Ezt írtam róla akkoriban.
"Nehéz indulatok nélkül fogalmazni akkor, amikor egy klimatológiai pályázaton olyan tanulmányra ad díjat egy, különbözõ szakterületek szakembereibõl álló zsûri, amely dolgozat egyenes összefüggést feltételez az éves középhõmérsékletek, csapadékmennyiségek és a gabonafélék termésátlagai közt. A következõ száz évre feltételezett klímaviszonyok szerint próbálja meghatározni ezek alapján, hogy megyénként milyen termésátlagok lesznek várhatóak a feltételezett klímaváltozás következtében. Figyelmen kívül hagyja, hogy az adott növényi kultúrákra vonatkozóan kizárólag az év azon idõszakait kellene vizsgálni, ameddig azok a vetéstõl az aratásig a szabadban vannak. Olyan hajmeresztõ állításokat kockáztat meg, hogy a melegedõ telek miatt probléma lehet a búza téli hidegigényének kielégítésével. Nem jut eszébe se neki, se a zsûrinek, hogy a mediterrán térségben olyan területeken produkálnak búzából álomba illõ terméshozamokat, ahol a telek lefolyása olyan enyhe, amilyen nálunk, szárazföldi helyzetünkbõl fakadóan, soha nem lehet. Tehát ha az olaszországi tél kielégíti a hidegigényt, akkor teljességgel elképzelhetetlen itt olyan tél, ami nem elégítené ki a gabonafélék hidegigényét.
Már csak azért sem, mert Közép-Európában jellemzõek az ún. hidegpárnás helyzetek, amikor akár hetekig, folyamatosan negatív hõmérséklet van. A lehûlési idõszakok elkerülhetetlenül bekövetkeznek, mivel az északi féltekére a téli évszakban jutó napenergia mennyisége meghatározott, ezért az északi szélességek irányában hatalmas felületeken kiterjedõ szárazföldi területek fölött (Szibéria, Skandinávia) idõrõl-idõre óriási mennyiségû, rendkívül kihûlt légtömeg halmozódik fel. A légköri folyamatok természetébõl fakadóan, ezek idõközönként elárasztják a közép-európai térséget, sõt, mérsékeltebb formában, idõlegesen a dél-európai térséget is. Az ilyen hidegelárasztások kivétel nélkül, minden évben bekövetkeznek. Amennyiben marad a hideg levegõ, magától értetõdõen hideg idõszak veszi kezdetét. Abban az esetben pedig, ha átkeverés nélkül melegebb levegõ áramlik fölénk a hidegelárasztást követõen, akkor a melegedés az erõs légmozgás híján tovább konzerválja a hideget. Ekkor alakul ki a hidegpárna, ahol nagyon alacsony a napi hõingás és éjjel-nappal fagyos, ködös idõ köszönt be. Ezek a hidegpárnás idõszakok hetekig eltartanak, nappal -3-5, éjjel -6-8, de gyakran nappal -7-8, éjszaka -10 fokos hõmérsékleti tartományban, amely bõven kielégíti a búza hidegigényét, sõt, hótakaró nélkül akár kárt is tehet a növényben. Ez a jelenség a mediterrán térségben hiányzik, annak köszönhetõen, hogy a tenger hõje felszámolja az alsó hideg légpárnát és érvényesülni engedi a légköri melegedést. Nálunk pedig a tengervíz által tárolt hõ közvetlen hatása nem érvényesülhet, mivel nincs tengerünk. Ez a körülmény pedig a Kárpát-medencében, jelentõs átlagos klímamelegedés ellenére is teljességgel kizárja a mediterrán téli klímajelleget.
A Kárpát-medencében a mediterrán jellegû telet csak egy, szünetet soha nem tartó, folyamatos nyugati áramlás, az atlanti légtömegek sorozatos egymásutánja tudná biztosítani. Ezzel szemben a nyári évszakot anticiklon jellemezte helyzeteknek kellene uralniuk. Ez azt feltételezné, hogy a mi szélességi köreinken olyan típusú, évszakhoz kötött légköri jelenségek szabályos megjelenése következzék be, mint a monszunnak kitett térségekben, vagy a szubtrópusi területeken.
Ezeket a tényeket nyilvánvalóan a klimatológusok mind tudják. Ennek ellenére, a „globális felmelegedésre” való felkészülés jegyében, az elmúlt néhány évben olyan cikkek és tanulmányok jelennek meg, és olyan kísérletek folynak kertészeti szakmai körökben, amelyek a mi éghajlatunk „elmediterránosodására” alapoznak. Ha ez így történhet, akkor komoly hiba lehet az egyes diszciplinák közti kommunikációval, hiszen a fentebb leírt néhány mondat tartalmával bárki számára könnyen beláthatóvá lehetne tenni ezek megalapozatlanságát. De az is elegendõ lenne, ha valaki arra hívná fel a figyelmüket, hogy a korlátozottan téltûrõ növényfajok esetében a prognosztizálható téli minimumok lesznek a meghatározóak, és nem a középhõmérsékletek. De talán maguk a kertészeti szakemberek is rájöhetnének, hogy ha az utolsó 10 évet nézzük, amióta egyre több szó esik a „globális felmelegedésrõl”, 10 tél, mindössze 2-3 kivételével, sorozatban extrém alacsony téli minimumokat hozott, valamint nagyon gyakoriak voltak a hosszan tartó téli anticiklonok a hozzájuk tartozó, jellemzõen alacsony hõmérsékletû hidegpárnával és napi 24 órákon keresztül tartó fagypont alatti hõmérsékletekkel.
Olyan finomságokat már végképp nem várhatunk az említett, díjnyertes tanulmánytól, hogy azt is figyelembe vegye, hogy például a fejlettebb mezõgazdasággal rendelkezõ országok a legnagyobb nyári aszályos idõszak idején is vegetációban lévõ kukoricánál már réges-régen mesterséges öntözést alkalmaznak, mert csak így biztosítható a megfelelõ terméshozam. Ezért sokkal több értelme lenne a jövõ vízkészleteinek változásait prognosztizálni, mint beleveszni az egymással összefüggésben úgysem álló paraméterekbe. Egy éves átlagban magas csapadékmennyiséget mutató év is lehet egy növényi kultúra számára a legkritikusabb fenológiai fázisokban végzetes aszályt jelentõ és katasztrofális terméskiesést okozó, különösen akkor, ha az éves csapadék nagyobbik része teljességgel az érdekelt vegetációs idõszakon kívül esik, míg a kritikus idõszakokban aszály van. Ezért a középhõmérsékletek még szezonálisan sem vonhatók korrelációba a terméshozamokkal, a fenológiai fázisok eltérõ csapadékigénye miatt pedig a vegetációs idõszakban sem lehet csapadékátlagokkal operálni, mert ezek semmilyen támpontot nem adnak, különösen nem százéves idõtávra. Arról már nem is szólva, hogy az elkövetkezõ száz évre (még ha valóban bekövetkezik is) 1-2 Celsius fokos hõmérsékletemelkedés következményeinek prognosztizálásával nem is lenne érdemes foglalkozni, hiszen az egyes évjáratok között is lehet ekkora eltérés. Az 1-1,5 Celsius fokos átlaghõmérsékletbeli különbség akár azonos idõszakban egyetlen összefüggõ búzatábla alsó és felsõ vége között is fennállhat, amennyiben domboldalban van, anélkül, hogy releváns különbség lenne tapasztalható a két vége közti termésben. Arról nem is szólva, hogy ennek olyan jelentõséget kellene tulajdonítani, hogy az egyik végén termeszthetõ, másik végén pedig nem termeszthetõ lenne a búza.
Jelenleg és mindig, klímaváltozás nélkül is a feltételezett melegedés mértékét akár meghaladó évjáratbeli, térségi, helyi, vagy évszakos anomáliának köszönhetõ eltérések vannak (elég csak a teveli és a bátaapáti állomás adataival jellemzett különbségekre gondolni), amelyek láthatóan nem mutatkoznak az adott kultúrnövények termeszthetõsége kizáró tényezõiként.
Remélem, jelen tanulmány olvasója ebbõl a példából átérzi a probléma súlyát, és kellõ mértékben megbotránkozik a szakmák képviselõinek ilyen fokú inkompetenciáján."
A pécsi 1960-1990 közti 30 éves átlag 615 mm.
Az 1970-2000 közötti 30 év átlaga 624 mm.
Tehát a vasárnap-hétfõ-keddi csapadékkal lehet, hogy átléped a 30 éves átlagot...
.....egy olyan évben, amikor az ország döntõ részén szinte nem volt kukoricatermés az aszály miatt.
De hogy Pécsen átlag feletti csapadék lesz az idén, az biztos.
Szegeden 495 mm az átlag, most 350 mm-nél tarthat az eddigi összeg, ha átlagos lesz a két maradék hónap, akkor 80 mm lesz még, ha marad a csapadékos hajlam, akkor a két maradék hónapban 100-150 mm összejön még, tehát a végén kijön egy átlagosra az év.
Amit szoktam mondani, hogy szélsõség szélsõséget követ, a hónap egyik felében hasmenése, a hónap második felében szorulásunk van, a széklet a hónap átlagában átlagos, csak épp sose volt normális vagy átlagos.
Eddig szorulása volt az idõjárásnak, most elkapta a f..ás, bocsánat hasmenés.
És hogy ez milyen jó példa és tanulság, 2008 õszén a Magyar Meteorológiai Társaság kiírt egy pályázatot, amire én is neveztem.
Az egyik pályamût olvastam, ami díjazott lett.
A díjazott tanulmány azt ecseteli, hogy a globális felmelegedés és a klímaváltozás miatt át kell alakítani az ország mezõgazdaságát, 100 évre elõre éves csapadékmennyiséget, hõmérsékletet, egyéb idõjárási elemeket és termésátlagokat próbál becsülni országosan és megyénként is.
Ezt írtam róla akkoriban.
"Nehéz indulatok nélkül fogalmazni akkor, amikor egy klimatológiai pályázaton olyan tanulmányra ad díjat egy, különbözõ szakterületek szakembereibõl álló zsûri, amely dolgozat egyenes összefüggést feltételez az éves középhõmérsékletek, csapadékmennyiségek és a gabonafélék termésátlagai közt. A következõ száz évre feltételezett klímaviszonyok szerint próbálja meghatározni ezek alapján, hogy megyénként milyen termésátlagok lesznek várhatóak a feltételezett klímaváltozás következtében. Figyelmen kívül hagyja, hogy az adott növényi kultúrákra vonatkozóan kizárólag az év azon idõszakait kellene vizsgálni, ameddig azok a vetéstõl az aratásig a szabadban vannak. Olyan hajmeresztõ állításokat kockáztat meg, hogy a melegedõ telek miatt probléma lehet a búza téli hidegigényének kielégítésével. Nem jut eszébe se neki, se a zsûrinek, hogy a mediterrán térségben olyan területeken produkálnak búzából álomba illõ terméshozamokat, ahol a telek lefolyása olyan enyhe, amilyen nálunk, szárazföldi helyzetünkbõl fakadóan, soha nem lehet. Tehát ha az olaszországi tél kielégíti a hidegigényt, akkor teljességgel elképzelhetetlen itt olyan tél, ami nem elégítené ki a gabonafélék hidegigényét.
Már csak azért sem, mert Közép-Európában jellemzõek az ún. hidegpárnás helyzetek, amikor akár hetekig, folyamatosan negatív hõmérséklet van. A lehûlési idõszakok elkerülhetetlenül bekövetkeznek, mivel az északi féltekére a téli évszakban jutó napenergia mennyisége meghatározott, ezért az északi szélességek irányában hatalmas felületeken kiterjedõ szárazföldi területek fölött (Szibéria, Skandinávia) idõrõl-idõre óriási mennyiségû, rendkívül kihûlt légtömeg halmozódik fel. A légköri folyamatok természetébõl fakadóan, ezek idõközönként elárasztják a közép-európai térséget, sõt, mérsékeltebb formában, idõlegesen a dél-európai térséget is. Az ilyen hidegelárasztások kivétel nélkül, minden évben bekövetkeznek. Amennyiben marad a hideg levegõ, magától értetõdõen hideg idõszak veszi kezdetét. Abban az esetben pedig, ha átkeverés nélkül melegebb levegõ áramlik fölénk a hidegelárasztást követõen, akkor a melegedés az erõs légmozgás híján tovább konzerválja a hideget. Ekkor alakul ki a hidegpárna, ahol nagyon alacsony a napi hõingás és éjjel-nappal fagyos, ködös idõ köszönt be. Ezek a hidegpárnás idõszakok hetekig eltartanak, nappal -3-5, éjjel -6-8, de gyakran nappal -7-8, éjszaka -10 fokos hõmérsékleti tartományban, amely bõven kielégíti a búza hidegigényét, sõt, hótakaró nélkül akár kárt is tehet a növényben. Ez a jelenség a mediterrán térségben hiányzik, annak köszönhetõen, hogy a tenger hõje felszámolja az alsó hideg légpárnát és érvényesülni engedi a légköri melegedést. Nálunk pedig a tengervíz által tárolt hõ közvetlen hatása nem érvényesülhet, mivel nincs tengerünk. Ez a körülmény pedig a Kárpát-medencében, jelentõs átlagos klímamelegedés ellenére is teljességgel kizárja a mediterrán téli klímajelleget.
A Kárpát-medencében a mediterrán jellegû telet csak egy, szünetet soha nem tartó, folyamatos nyugati áramlás, az atlanti légtömegek sorozatos egymásutánja tudná biztosítani. Ezzel szemben a nyári évszakot anticiklon jellemezte helyzeteknek kellene uralniuk. Ez azt feltételezné, hogy a mi szélességi köreinken olyan típusú, évszakhoz kötött légköri jelenségek szabályos megjelenése következzék be, mint a monszunnak kitett térségekben, vagy a szubtrópusi területeken.
Ezeket a tényeket nyilvánvalóan a klimatológusok mind tudják. Ennek ellenére, a „globális felmelegedésre” való felkészülés jegyében, az elmúlt néhány évben olyan cikkek és tanulmányok jelennek meg, és olyan kísérletek folynak kertészeti szakmai körökben, amelyek a mi éghajlatunk „elmediterránosodására” alapoznak. Ha ez így történhet, akkor komoly hiba lehet az egyes diszciplinák közti kommunikációval, hiszen a fentebb leírt néhány mondat tartalmával bárki számára könnyen beláthatóvá lehetne tenni ezek megalapozatlanságát. De az is elegendõ lenne, ha valaki arra hívná fel a figyelmüket, hogy a korlátozottan téltûrõ növényfajok esetében a prognosztizálható téli minimumok lesznek a meghatározóak, és nem a középhõmérsékletek. De talán maguk a kertészeti szakemberek is rájöhetnének, hogy ha az utolsó 10 évet nézzük, amióta egyre több szó esik a „globális felmelegedésrõl”, 10 tél, mindössze 2-3 kivételével, sorozatban extrém alacsony téli minimumokat hozott, valamint nagyon gyakoriak voltak a hosszan tartó téli anticiklonok a hozzájuk tartozó, jellemzõen alacsony hõmérsékletû hidegpárnával és napi 24 órákon keresztül tartó fagypont alatti hõmérsékletekkel.
Olyan finomságokat már végképp nem várhatunk az említett, díjnyertes tanulmánytól, hogy azt is figyelembe vegye, hogy például a fejlettebb mezõgazdasággal rendelkezõ országok a legnagyobb nyári aszályos idõszak idején is vegetációban lévõ kukoricánál már réges-régen mesterséges öntözést alkalmaznak, mert csak így biztosítható a megfelelõ terméshozam. Ezért sokkal több értelme lenne a jövõ vízkészleteinek változásait prognosztizálni, mint beleveszni az egymással összefüggésben úgysem álló paraméterekbe. Egy éves átlagban magas csapadékmennyiséget mutató év is lehet egy növényi kultúra számára a legkritikusabb fenológiai fázisokban végzetes aszályt jelentõ és katasztrofális terméskiesést okozó, különösen akkor, ha az éves csapadék nagyobbik része teljességgel az érdekelt vegetációs idõszakon kívül esik, míg a kritikus idõszakokban aszály van. Ezért a középhõmérsékletek még szezonálisan sem vonhatók korrelációba a terméshozamokkal, a fenológiai fázisok eltérõ csapadékigénye miatt pedig a vegetációs idõszakban sem lehet csapadékátlagokkal operálni, mert ezek semmilyen támpontot nem adnak, különösen nem százéves idõtávra. Arról már nem is szólva, hogy az elkövetkezõ száz évre (még ha valóban bekövetkezik is) 1-2 Celsius fokos hõmérsékletemelkedés következményeinek prognosztizálásával nem is lenne érdemes foglalkozni, hiszen az egyes évjáratok között is lehet ekkora eltérés. Az 1-1,5 Celsius fokos átlaghõmérsékletbeli különbség akár azonos idõszakban egyetlen összefüggõ búzatábla alsó és felsõ vége között is fennállhat, amennyiben domboldalban van, anélkül, hogy releváns különbség lenne tapasztalható a két vége közti termésben. Arról nem is szólva, hogy ennek olyan jelentõséget kellene tulajdonítani, hogy az egyik végén termeszthetõ, másik végén pedig nem termeszthetõ lenne a búza.
Jelenleg és mindig, klímaváltozás nélkül is a feltételezett melegedés mértékét akár meghaladó évjáratbeli, térségi, helyi, vagy évszakos anomáliának köszönhetõ eltérések vannak (elég csak a teveli és a bátaapáti állomás adataival jellemzett különbségekre gondolni), amelyek láthatóan nem mutatkoznak az adott kultúrnövények termeszthetõsége kizáró tényezõiként.
Remélem, jelen tanulmány olvasója ebbõl a példából átérzi a probléma súlyát, és kellõ mértékben megbotránkozik a szakmák képviselõinek ilyen fokú inkompetenciáján."
Október hónap középhõmérséklete 12,2°C, csapadékmennyisége 54,4 mm. 2012-ben 389,5 mm hullott, már csupán 6,7 mm hiányzik a tavalyi összmennyiséghez.
Október 100 mm-el zárt, éves összeg így már 583 mm, ami szép összeg, csak az éves eloszlás borzasztóan rossz.
Az október itt 87,3 mm-rel zárt, 2010 szeptembere óta nem mértem ekkora havi csapadékot, az éves jelenleg 396,1 mm, bõven átlag (641 mm) alatti, de a tavalyi 382 mm-es negatív rekordot szerencsére már nem döntjük meg
A novembert "nyerted" 0,6-del, de az évet én viszem
3mm híján 500mm-nél járok. Minden esély meg van rá, hogy átlag felett zárjuk az évet. Nem gondoltam volna ezt év közben.
3mm híján 500mm-nél járok. Minden esély meg van rá, hogy átlag felett zárjuk az évet. Nem gondoltam volna ezt év közben.
Ezt lentebb a kollégák (Torontál, Trento) már kitárgyalták. Szóval nem biztos...
Szóval nem biztos... 
2012. október nálam:
T átlag: 11,52 °C.
T min. átlag: 7,95 °C.
T max. átlag: 17,1 °C.
Absz. T max.: 24,5 °C. (06.)
Absz. T min.: -1,2 °C. (31.)
Absz. hõingás: 25,7 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 2,5 °C. (29.)
Legmagasabb napi átlag: 18,3 °C. (01.)
Napi átlagok hõingása: 15,8 °C.
Legalacsonyabb T max.: 4,5 °C. (29.)
Legmagasabb T min.: 15,3 °C. (01.)
Napi legnagyobb hõingás: 15,7 °C. (04.)
Napi legkisebb hõingás: 1,7 °C. (25.)
Legalacsonyabb légnyomás: 988,7 hPa. (27.)
Legmagasabb légnyomás: 1024,6 hPa. (23.)
Fagyos nap: 1 db.
Ködös nap: 6 db.
Zivataros nap: 3 db.
Hóeséses nap: 1 db.
Lehullott hómennyiség: 1 cm.
Havi csapadékmennyiség: 80,1 mm.
Csapadékos nap: 13 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 12 db.
Jelentõs csapadékú nap: 6 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 20,7 mm. (27.)
Az átlagosnál 0,3 °C-al melegebb és -végre!- sokkal csapadékosabb október volt. A csapadék duplája lett az átlagnak. Ezzel gyakorlatilag elértük a tavalyi éves -rekord alacsony- csapadékmennyiséget, és elnézve a várható idõszakot, ezt évvégére jelentõsen meg is haladhatjuk.
Érdekesség, hogy 301 nap után (2011.12.23.) volt ismét ködös nap nálam, ekkor viszont azonnal 6 db egymás után.
Változatos hónap volt: nyárias enyheség, kifejezetten hideg, késõ õszies napok, sok csapadék, ködös napok, látványos zivatarok, hóeséses és csaknem hótakarós nap, szóval nem unatkozhattunk az idei október során.
T átlag: 11,52 °C.
T min. átlag: 7,95 °C.
T max. átlag: 17,1 °C.
Absz. T max.: 24,5 °C. (06.)
Absz. T min.: -1,2 °C. (31.)
Absz. hõingás: 25,7 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 2,5 °C. (29.)
Legmagasabb napi átlag: 18,3 °C. (01.)
Napi átlagok hõingása: 15,8 °C.
Legalacsonyabb T max.: 4,5 °C. (29.)
Legmagasabb T min.: 15,3 °C. (01.)
Napi legnagyobb hõingás: 15,7 °C. (04.)
Napi legkisebb hõingás: 1,7 °C. (25.)
Legalacsonyabb légnyomás: 988,7 hPa. (27.)
Legmagasabb légnyomás: 1024,6 hPa. (23.)
Fagyos nap: 1 db.
Ködös nap: 6 db.
Zivataros nap: 3 db.
Hóeséses nap: 1 db.
Lehullott hómennyiség: 1 cm.
Havi csapadékmennyiség: 80,1 mm.
Csapadékos nap: 13 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 12 db.
Jelentõs csapadékú nap: 6 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 20,7 mm. (27.)
Az átlagosnál 0,3 °C-al melegebb és -végre!- sokkal csapadékosabb október volt. A csapadék duplája lett az átlagnak. Ezzel gyakorlatilag elértük a tavalyi éves -rekord alacsony- csapadékmennyiséget, és elnézve a várható idõszakot, ezt évvégére jelentõsen meg is haladhatjuk.
Érdekesség, hogy 301 nap után (2011.12.23.) volt ismét ködös nap nálam, ekkor viszont azonnal 6 db egymás után.
Változatos hónap volt: nyárias enyheség, kifejezetten hideg, késõ õszies napok, sok csapadék, ködös napok, látványos zivatarok, hóeséses és csaknem hótakarós nap, szóval nem unatkozhattunk az idei október során.
Az október 72,5mm-t hozott(már nagyon kellett ), így az éves csapadékmennyiség okt 31-el bezárólag:369,2 mm. Ez nem túl sok, viszont 2011-ben az egész éves csapadék 327.9 mm volt! Térségemben az éves átlagos mennyiség egyébként 560 mm körüli.
), így az éves csapadékmennyiség okt 31-el bezárólag:369,2 mm. Ez nem túl sok, viszont 2011-ben az egész éves csapadék 327.9 mm volt! Térségemben az éves átlagos mennyiség egyébként 560 mm körüli. 
Nekem is épp az jutott eszembe, hogy ebben a hónapban az országban mindenféle hónap idõjárása elõfordult (bár sokakat az unalom néha kínozott). Volt szupercella és havazás,30 fokos meleg és kemény fagy, száraz napos idõ és borús, nyirkos, ködös stb...
Pápán 11.3 fok lett a havi közép, ami a szélsõségekbõl már majdnem átlagos. 84,8 mm a havi csapadék, ami jóval átlag /59mm/ feletti (2011. júl. óta az elsõ sokkal az átlag feletti hónap). Az év 415,5 mm, amin viszont meglepõdtem, hogy tavaly ilyenkor már 421 mm volt, kevesebbre saccoltam.
Cseszneken csak 53,7 mm lett az október, az év viszont 516,7 mm, ami a tavalyi egész évet (500) is meghaladja, az idõarányos akkor nov. 1-én csak 450 mm volt.
Pápán 11.3 fok lett a havi közép, ami a szélsõségekbõl már majdnem átlagos. 84,8 mm a havi csapadék, ami jóval átlag /59mm/ feletti (2011. júl. óta az elsõ sokkal az átlag feletti hónap). Az év 415,5 mm, amin viszont meglepõdtem, hogy tavaly ilyenkor már 421 mm volt, kevesebbre saccoltam.
Cseszneken csak 53,7 mm lett az október, az év viszont 516,7 mm, ami a tavalyi egész évet (500) is meghaladja, az idõarányos akkor nov. 1-én csak 450 mm volt.
Jól belehúztál akkor, itt az éjszakai 4 mm-rel együtt 85.5 mm csapadék lett az októberi összeg. Végre kezd víz lenni a talajban.
Egyébként nagyon színes volt ez a hónap, volt itt minden: nyári zivatarokat megszégyenítõ villámshow; kellemes nyári idõ; ködös, nyírkos õsz; és hideg, havas tél.
Egyébként nagyon színes volt ez a hónap, volt itt minden: nyári zivatarokat megszégyenítõ villámshow; kellemes nyári idõ; ködös, nyírkos õsz; és hideg, havas tél.
Eddig október az év legcsapadékosabb hónapja, mert 103 mm csapi hullott, így az éves 510 mm.
2012.10.01: 2,2 mm
2012.10.02: 26,8 mm (havi maximum)
2012.10.07: 4,7 mm
2012.10.10: 7,7 mm
2012.10.12: 3,9 mm
2012.10.13: 0,2 mm
2012.10.16: 0,2 mm
2012.10.27: 22,3 mm
2012.10.28: 10,2 mm
2012.10.29: 0,4 mm
Október: 78,6 mm
2012.10.02: 26,8 mm (havi maximum)
2012.10.07: 4,7 mm
2012.10.10: 7,7 mm
2012.10.12: 3,9 mm
2012.10.13: 0,2 mm
2012.10.16: 0,2 mm
2012.10.27: 22,3 mm
2012.10.28: 10,2 mm
2012.10.29: 0,4 mm
Október: 78,6 mm
52 mm lett a havi szumma itt csapadék tekintetében. A végén kijött egy átlag körülire...
Igen, arra én is emlékszem, el is mentettem a linkeket.
Na, hátha kiderül, hogy ebben ki volt a "tettes".
Na, hátha kiderül, hogy ebben ki volt a "tettes".
Hogy magát az oldalt ki készítette, azt nem tudom, de a Körzeti idõjárás jelentés(eke)t Hari Seldon töltötte fel youtube-ra.
A ciklon eddig 43 mm-t hozott, a hónap ezzel 77 mm-re ugrott. 2010 decembere óta nem volt ekkora havi összeg, és csütörtök reggelig csak szaporodhat.
Az elmúlt egy napban majdnem kétszer annyi esõ esett le (30 mm), mint eddig egész októberben (17 mm). Így a havi csapadékmennyiség 47 mm-re ugrott. Borzasztóan kellett ez már. Csak így tovább!
Most látom, hogy Szeged és környékén micsoda mennyiségû csapadék zúdult le.
Nálam 2 nap alatt 22,9 mm esõ esett.
Nálam 2 nap alatt 22,9 mm esõ esett.
30 mm hozott ez a grönlandi-észak-atlanti eredetû mérsékelt övi ciklon. A havi szumma ezzel 72,6 mm-re emelkedett, vagyis a legtöbb ezzel az idei hónapok között. Alighanem ezzel a kerek két évig tartó (2010.okt.-2012.szept.) alacsony csapadékú idõszak végleg véget ért. Egyébként már majdnem elértük a tavalyi éves összeget (már 403 mm), ha az újabb már mediterrán eredetû ciklon is megérkezik, akkor már túl is szárnyalhatjuk holnap.
A ciklon 22,4 mm csapadékot adott a tegnapi napon.
A havi szumma így 51,9 mm-re ugrott.
Ez a 22,4 mm az év második legnagyobb napi hozama, tipikusan mediterrán ciklonra jellemzõ a legnagyobb nyári, konvektív hozamokkal egyenértékû érték.
A havi szumma így 51,9 mm-re ugrott.
Ez a 22,4 mm az év második legnagyobb napi hozama, tipikusan mediterrán ciklonra jellemzõ a legnagyobb nyári, konvektív hozamokkal egyenértékû érték.
17 mm-nél áll továbbra is itt az október, nagyon komoly a szárazság még mindig nálunk. Portenger van mindenhol.
Ha valaki esetleg utána tudna nézni, hogy az országban melyik települések vannak a top 5-ben, az idei csapadéklistát tekintve negatív irányban, megírhatná.
Ha valaki esetleg utána tudna nézni, hogy az országban melyik települések vannak a top 5-ben, az idei csapadéklistát tekintve negatív irányban, megírhatná.
Az 1992 óta íródó statisztikáimban két októberi havazás szerepel, mindkettõ megmaradó volt:
1997.10.27.. 2 cm
2003.10.24.: 8 cm
Mindkét esetben csak havazás napján maradt meg a hótakaró, ám 2003-ban még 26-án is volt 30-40%-os hóborítás!
Ez november elsõ dekádjában:
1995.11.04-05-06.: 2-4-1 cm, ekkor 4 hótakarós nap volt, 4-7 között
2002.11.04.: 2 cm, ekkor csak a havazás napja volt a hótakarós
2006.11.02.: 2 cm, ekkor 2-3-án volt két hótakarós nap
2007.11.07: 0,5 cm, szintén csak havazás napján volt hópaplan
1997.10.27.. 2 cm
2003.10.24.: 8 cm
Mindkét esetben csak havazás napján maradt meg a hótakaró, ám 2003-ban még 26-án is volt 30-40%-os hóborítás!
Ez november elsõ dekádjában:
1995.11.04-05-06.: 2-4-1 cm, ekkor 4 hótakarós nap volt, 4-7 között
2002.11.04.: 2 cm, ekkor csak a havazás napja volt a hótakarós
2006.11.02.: 2 cm, ekkor 2-3-án volt két hótakarós nap
2007.11.07: 0,5 cm, szintén csak havazás napján volt hópaplan
Mivel van esély arra, hogy 27/28-án éjjel akár mérhetõ hó is essen itt-ott, utánanéztem, hogy ez mennyire ritka lenne így októberben, de november elején is. Hat állomás több évtizedes hóvastagság adatai alapján:
Pécs (1973-2012):
Legkorábbi hótakarós nap: 1995. november 5. (3 cm)
Okt-tõl nov. 10-ig elõfordult összes hótakarós nap: 3 (1 évben (1995))
Eszék (1899-2012):
Legkorábbi hótakarós nap: 1980. november 3. (2 cm)
Okt-tõl nov. 10-ig elõfordult összes hótakarós nap: 7 (4 évben: átl. 28 évente)
Zágráb (1893-2012):
Legkorábbi hótakarós nap: 1925. október 15. (2 cm)
Okt-tõl nov. 10-ig elõfordult összes hótakarós nap: 12 (7 évben: átl. 17 évente)
1980. november 4-én 18 cm-es hó volt.
Bécs (1928-2012):
Legkorábbi hótakarós nap: 2003. október 24. (8 cm)
Okt-tõl nov. 10-ig elõfordult összes hótakarós nap: 23 (8 évben: átl. 10 évente)
1980-ban nov. 3-tól egy héten át volt összefüggõ hótakaró, 5-ei 21 cm-es maximummal.
Ógyalla (1951-2012):
Legkorábbi hótakarós nap: 2003. október 24. (3 cm)
Okt-tõl nov. 10-ig elõfordult összes hótakarós nap: 6 (3 évben: átl. 20 évente)
Kassa (1951-2012):
Legkorábbi hótakarós nap: 2003. október 24. (1 cm)
Okt-tõl nov. 10-ig elõfordult összes hótakarós nap: 16 (8 évben: átl. 8 évente)
1995. november 7-én 34 cm-es hó volt.
Pécs (1973-2012):
Legkorábbi hótakarós nap: 1995. november 5. (3 cm)
Okt-tõl nov. 10-ig elõfordult összes hótakarós nap: 3 (1 évben (1995))
Eszék (1899-2012):
Legkorábbi hótakarós nap: 1980. november 3. (2 cm)
Okt-tõl nov. 10-ig elõfordult összes hótakarós nap: 7 (4 évben: átl. 28 évente)
Zágráb (1893-2012):
Legkorábbi hótakarós nap: 1925. október 15. (2 cm)
Okt-tõl nov. 10-ig elõfordult összes hótakarós nap: 12 (7 évben: átl. 17 évente)
1980. november 4-én 18 cm-es hó volt.
Bécs (1928-2012):
Legkorábbi hótakarós nap: 2003. október 24. (8 cm)
Okt-tõl nov. 10-ig elõfordult összes hótakarós nap: 23 (8 évben: átl. 10 évente)
1980-ban nov. 3-tól egy héten át volt összefüggõ hótakaró, 5-ei 21 cm-es maximummal.
Ógyalla (1951-2012):
Legkorábbi hótakarós nap: 2003. október 24. (3 cm)
Okt-tõl nov. 10-ig elõfordult összes hótakarós nap: 6 (3 évben: átl. 20 évente)
Kassa (1951-2012):
Legkorábbi hótakarós nap: 2003. október 24. (1 cm)
Okt-tõl nov. 10-ig elõfordult összes hótakarós nap: 16 (8 évben: átl. 8 évente)
1995. november 7-én 34 cm-es hó volt.
Videó a keddi mediterrán ciklonról Link
Nálam a csapadéka 21,7 mm lett.
Havi eddig 30,5 mm.
Éves pedig 423,3 mm.
Nálam a csapadéka 21,7 mm lett.
Havi eddig 30,5 mm.
Éves pedig 423,3 mm.
Ma reggel -idén elõször- ködöt észlelhettem.
Ezzel 301 nap után lett ismét ködös napom, ez is ritkaságszámba megy....
Ezzel 301 nap után lett ismét ködös napom, ez is ritkaságszámba megy....
Tanulmány. Deszk község és környéke természetföldrajzi viszonyai, idõjárás és éghajlat fejezet.
Egyébként az elmúlt évtized valamennyi hónapjának összege megvan (közeli vízügyes mérõpont). 2001-2010 októbereinek átlaga 45 mm-re jön ki (picit alá is mérnek). 40 éve itt élek, nem 25 mm az átlag ezt hidd el nekem!
Egyébként az elmúlt évtized valamennyi hónapjának összege megvan (közeli vízügyes mérõpont). 2001-2010 októbereinek átlaga 45 mm-re jön ki (picit alá is mérnek). 40 éve itt élek, nem 25 mm az átlag ezt hidd el nekem!
Abban az idõszakban rendesen alámértek, 50 mm körüli összegre joggal számíthat a térség. A 80 éves átlagok alapján a Tisza-Maros szögére jellemzõ októberi csapadékértékek pentádokra lebontva:
1. 7,2 mm
2. 7.6 mm
3. 6,8 mm
4. 6,3 mm
5. 7,5 mm
6. 13,4 mm
Összesen 48,8 mm.
1. 7,2 mm
2. 7.6 mm
3. 6,8 mm
4. 6,3 mm
5. 7,5 mm
6. 13,4 mm
Összesen 48,8 mm.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat