Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Igazi tél volt ma Mályiban.
Nagy meglepetésemre 3 cm porhó hullott 6-11 óra között (bánatom, hogy közben Miskolcot is meg kellett járnom) és délután többször nekikezdve újabb lepel jött össze.
Így 7 cm-es gyönyörû hótakaró fedi a tájat.
A nagy hidegnek köszönhetõen (-7,5 fokban kezdett neki) az úton is megmaradt, így végre szánkóval mehettem a fiamért az óvodába (mindketten nagyon élveztük), az indulás elõtt és menet közben is készítettem képeket: Link
Mesevilág uralkodik most odakinn, nekem a decemberi tél a sava-borsa a télnek, amit most megkaptuk, 2001 után újra.
Nagy meglepetésemre 3 cm porhó hullott 6-11 óra között (bánatom, hogy közben Miskolcot is meg kellett járnom) és délután többször nekikezdve újabb lepel jött össze.
Így 7 cm-es gyönyörû hótakaró fedi a tájat.
A nagy hidegnek köszönhetõen (-7,5 fokban kezdett neki) az úton is megmaradt, így végre szánkóval mehettem a fiamért az óvodába (mindketten nagyon élveztük), az indulás elõtt és menet közben is készítettem képeket: Link
Mesevilág uralkodik most odakinn, nekem a decemberi tél a sava-borsa a télnek, amit most megkaptuk, 2001 után újra.
Hát a szupercella meg a tornádó sem biztos, hogy kevesebb volt!
Ugyanolyan típusú idõjárás volt abban a 30-35 évben, mint ami most tart 20 éve.
Ha van egy kis idõd, megnéznéd nekem, hogy azt az 1920-1950 közötti idõszakot megelõzõ 30-35 évben milyen típusú idõjárás volt?!
Kevésbé szélsõséges, kiegyenlítettebb volt, mint amilyen az 1960-1990 közötti 30 év?
Mert nagyon látványosan ékelõdik be az 1960-1990 közötti kiegyenlítettebb, zonálisabb, nyugati áramlásosabb a két említett szélsõséges idõszak közé.
És amennyiben az 1920-1950 közötti idõszakot megelõzõ 30-35 év is kiegyenlítettebb, kevésbé szélsõséges volt, akkor asszem felfedeztem valamit!
Ugyanolyan típusú idõjárás volt abban a 30-35 évben, mint ami most tart 20 éve.
Ha van egy kis idõd, megnéznéd nekem, hogy azt az 1920-1950 közötti idõszakot megelõzõ 30-35 évben milyen típusú idõjárás volt?!
Kevésbé szélsõséges, kiegyenlítettebb volt, mint amilyen az 1960-1990 közötti 30 év?
Mert nagyon látványosan ékelõdik be az 1960-1990 közötti kiegyenlítettebb, zonálisabb, nyugati áramlásosabb a két említett szélsõséges idõszak közé.
És amennyiben az 1920-1950 közötti idõszakot megelõzõ 30-35 év is kiegyenlítettebb, kevésbé szélsõséges volt, akkor asszem felfedeztem valamit!

Ettõl a ciklonrendszertõl északra, északnyugatra, sõt északkeletre sem látható egyetlen jól fejlett AC sem, azaz, az egész térségben nincs jelentõsebb, alacsony szélességek felé törõ sarkvidéki légtömeg.
Az Azori-szigetek térségében ellenben hatalmas kiterjedésû, 1030 hepás anticiklon látható. Ennek az észak-atlanti ciklonokkal közös hosszú, nyugat-keleti légpályái a Labrador-félszigettõl Európa atlanti partjaiig érnek.
Ez az alapszituáció önmagában is sejteni engedi december elejének idõjárási jellegét Európában és nálunk.
A dec. 2.-án még felettünk tartózkodó 1030 hepás anticiklon centrum hidegpárna révén még megmenthetett volna minket a kontinens északnyugati részét ostromló enyhe, óceáni léghullámok ellenére -azonban a makroszinoptikai helyzet további alakulása nem tette ezt lehetõvé. Dec. 3.-ra rendkívül mély, 960 hepás ciklonmag képzõdött Izlandtól délre, melyet másnap (dec. 4.) már a Brit-szigetek legészakibb része felett találunk.
Az Azori-szigetek térségében ellenben hatalmas kiterjedésû, 1030 hepás anticiklon látható. Ennek az észak-atlanti ciklonokkal közös hosszú, nyugat-keleti légpályái a Labrador-félszigettõl Európa atlanti partjaiig érnek.
Ez az alapszituáció önmagában is sejteni engedi december elejének idõjárási jellegét Európában és nálunk.
A dec. 2.-án még felettünk tartózkodó 1030 hepás anticiklon centrum hidegpárna révén még megmenthetett volna minket a kontinens északnyugati részét ostromló enyhe, óceáni léghullámok ellenére -azonban a makroszinoptikai helyzet további alakulása nem tette ezt lehetõvé. Dec. 3.-ra rendkívül mély, 960 hepás ciklonmag képzõdött Izlandtól délre, melyet másnap (dec. 4.) már a Brit-szigetek legészakibb része felett találunk.
A mai 3 cm-t adó havazás kiolvasztott csapadéka 1,5 mm, klasszikus porhó.
A szépen megfagyott talajra, a vastag mínuszok közepette (-7,5 fokban kezdte) ez volt az elsõ igazán érdemi és télies havazás.
Képek délután jönnek.
A mai 3 cm már 13 cm-re növelte a hónap hómennyiségét, az elmúlt 20 éves átlagát épp meghaladva.
A havi csapadék eddig 17,9 mm, ennek 60%-a hóban érkezett le.
A szépen megfagyott talajra, a vastag mínuszok közepette (-7,5 fokban kezdte) ez volt az elsõ igazán érdemi és télies havazás.
Képek délután jönnek.
A mai 3 cm már 13 cm-re növelte a hónap hómennyiségét, az elmúlt 20 éves átlagát épp meghaladva.
A havi csapadék eddig 17,9 mm, ennek 60%-a hóban érkezett le.
A "kellemes" esetek után most nézzünk egy tanulságos "rémtörténetet": a 2006 dec. 2.-tõl dec. 10.-ig terjedõ idõszak eseményeit.
December másodikán még AC helyezkedett el Közép és Délkelet-Európa felett, 1030 hpa központi nyomással. Izland térségében több mély középponttal (985-975 hpa) rendelkezõ ciklonrendszer volt
December másodikán még AC helyezkedett el Közép és Délkelet-Európa felett, 1030 hpa központi nyomással. Izland térségében több mély középponttal (985-975 hpa) rendelkezõ ciklonrendszer volt
A novemberi összefoglaló cikkünket Kerékgyártó Róbert írta meg nekünk.
Ezúton is köszönjük a munkáját.
Megjelent cikk: Link
Ezúton is köszönjük a munkáját.

Megjelent cikk: Link
2012.november, Szolnok - belváros:
Átlagok, összegek:
Havi középhõmérséklet: +7,6 °C (+2,9 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól; 4 mérésbõl átlagolva)
Tmin átlag: +4,9 °C (+3,9 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Tmax átlag: +11,3 °C (+3 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Havi csapadékmennyiség: 20,8 mm (53 %-a a szolnoki sokéves átlagnak)
Légnyomás átlag: 1017,5 hPa
Napsütéses órák száma: 87,6 h (SYNOP) (+12,4 h a szolnoki sokéves átlaghoz képest)
Napsütés átlag: 2,9 h
Szélsõértékek:
Tmin: +0,2 °C (20.)
Tmax: +18,4 °C (4.)
Legnagyobb napi hõingás: 10,7 °C (4.)
Pmin: 992,4 hPa (29.)
Pmax: 1032,1 hPa (14.)
Legnagyobb napi csapadék: 5 mm (2.)
Jelzõnapok:
Csapadékos napok: 8
Jelentõs csapadékú napok: 1
Fagyos napok: 0
Havas napok: 0
Hótakarós napok: 0
Ködös napok: 9
Az idei november a sokéves átlagnál jóval melegebb és szárazabb volt. A hónap eleje idõnként záporokkal, esõvel tarkított, de nagyon enyhe idõjárással indított. A folytatásban visszább esett a nappali felmelegedés, de még így is enyhébb volt az ilyenkor szokásosnál, sokat sütött a nap, csendes szép õszi idõ uralkodott, reggeli ködökkel. A hónap utolsó harmadában ködös, párás de nem túl hideg idõjárás volt a jellemzõ.
Átlagok, összegek:
Havi középhõmérséklet: +7,6 °C (+2,9 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól; 4 mérésbõl átlagolva)
Tmin átlag: +4,9 °C (+3,9 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Tmax átlag: +11,3 °C (+3 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Havi csapadékmennyiség: 20,8 mm (53 %-a a szolnoki sokéves átlagnak)
Légnyomás átlag: 1017,5 hPa
Napsütéses órák száma: 87,6 h (SYNOP) (+12,4 h a szolnoki sokéves átlaghoz képest)
Napsütés átlag: 2,9 h
Szélsõértékek:
Tmin: +0,2 °C (20.)
Tmax: +18,4 °C (4.)
Legnagyobb napi hõingás: 10,7 °C (4.)
Pmin: 992,4 hPa (29.)
Pmax: 1032,1 hPa (14.)
Legnagyobb napi csapadék: 5 mm (2.)
Jelzõnapok:
Csapadékos napok: 8
Jelentõs csapadékú napok: 1
Fagyos napok: 0
Havas napok: 0
Hótakarós napok: 0
Ködös napok: 9
Az idei november a sokéves átlagnál jóval melegebb és szárazabb volt. A hónap eleje idõnként záporokkal, esõvel tarkított, de nagyon enyhe idõjárással indított. A folytatásban visszább esett a nappali felmelegedés, de még így is enyhébb volt az ilyenkor szokásosnál, sokat sütött a nap, csendes szép õszi idõ uralkodott, reggeli ködökkel. A hónap utolsó harmadában ködös, párás de nem túl hideg idõjárás volt a jellemzõ.
Így igaz, ahogy azt sokszor kitárgyaltuk már, a feljegyzések szerint bizony az 1920-1950 (sõt, 1960-at mondanék igazából) közötti idõszak volt csak igazán szélsõséges. Nem tudom, sokan (pl.média) manapság mit szólnának hozzá, ha olyan viszonyok uralkodnának, mint akkoriban...
Egyik nyáron 39-40 fok, utána télen 40-50 zord nap meg -8 fokos havi közepek síkvidéken 50-100 cm-es hótakaróval, és ez többször is megismétlõdve. Jó, lehet, hogy a szupercella meg a tornádó kevesebb volt
, de nagyon érdekes idõjárás uralkodott akkoriban, az tény.

Egyik nyáron 39-40 fok, utána télen 40-50 zord nap meg -8 fokos havi közepek síkvidéken 50-100 cm-es hótakaróval, és ez többször is megismétlõdve. Jó, lehet, hogy a szupercella meg a tornádó kevesebb volt

Biztos a globális felmelegedés miatt történt! 
Egyébként abban az 1920-1950-ig terjedõ idõszakban voltak rendkívül forró nyarak is.

Egyébként abban az 1920-1950-ig terjedõ idõszakban voltak rendkívül forró nyarak is.
Rég jelentkeztem már egy kis visszatekintõ érdekességgel, úgyhogy ha már tél van és hideg, utazzunk hát vissza pár sor erejéig az 1940-es évbe! 
Ebbõl a nevezetes esztendõbõl alább láthatók hazánk egyes állomásainak éves középhõmérsékletei.
(Az adatok a homogenizációs eljárás nélkül, az eredeti formájukban kerülnek közlésre, vagyis a napi háromszori mérésbõl korrekcióval áll elõ a 24 órás, valódi közép.)
Mosonmagyaróvár: 7,6
Sopron: 7,5
Szombathely: 7,4
Pápa: 8,2
Gyõr: 8,2
Veszprém: 7,5
Balatonkenese: 8,4
Balatonfüred: 8,3
Siófok: 9,3
Keszthely: 8,2
Zalaegerszeg: 7,8
Nagykanizsa: 8,0
Barcs: 8,4
Kaposvár: 8,3
Pécs: 9,0
Hõgyész: 8,1
Székesfehérvár: 8,0
Alcsút: 7,4
Bánhida: 7,6
Pannonhalma: 7,8
Esztergom: 8,1
Budapest: 8,7
Sõregpuszta: 7,7
Kunszentmiklós: 8,1
Kecskemét: 7,8
Kalocsa: 8,4
Baja: 8,4
Szeged: 8,7
Gödöllõ: 6,8
Salgótarján: 6,5
Parádfürdõ: 6,4
Kompolt: 7,6
Eger: 7,4
Tarcal: 7,8
Mátészalka: 7,1
Nyíregyháza: 7,1
Tiszaörs: 7,5
Debrecen: 7,5
Szerep: 8,1
Kenderes: 7,8
Túrkeve: 7,5
Békéscsaba: 8,2
Orosháza: 9,2
Mezõhegyes: 8,3
Nem semmi, fõleg így manapság, a 10-12 fokos éves közepek korában...
Mindez országosan jellemzõen mintegy 1,7-2,5 °C-os negatív anomáliát jelentett (természetesen az akkoriban érvényes 30 éves normálátlaghoz képest), ami éves szinten óriási szám.
Talán nem túlzás, területi átlagban a 20. század leghidegebb éve volt 1940.
És hogy ez miként állt össze? Az egyes hónapokat tekintve az átlagos országos havi középhõmérsékleti anomáliák a következõk voltak:
január: -7, -8 °C
február: -5, -8 °C
március: -2, -5 °C
április: 0, +1 °C
május: -1, -2 °C
június: 0 °C
július: 0, -1 °C
augusztus: -2, -3 °C
szeptember: 0 °C
október: 0, -1 °C
november: +2, +3 °C
december: -5, -6 °C
A három téli hónap brutálisan hideg volt ebben az évben (a három hónap átlaga -6, -7 °C-os anomália!!!), de a március és az augusztus sem volt éppen meleg. Május ehhez képest "csak" mérsékelten hûvösnek adódott, április, június, július, szeptember és október pedig nagyjából kijött átlagosra. A megszokottnál számottevõen melegebb hónap csak egyetlen egy volt ebben az évben: november +2, +3 °C-os anomáliája igencsak kiugró érték ebben a szûk esztendõben.

Ebbõl a nevezetes esztendõbõl alább láthatók hazánk egyes állomásainak éves középhõmérsékletei.
(Az adatok a homogenizációs eljárás nélkül, az eredeti formájukban kerülnek közlésre, vagyis a napi háromszori mérésbõl korrekcióval áll elõ a 24 órás, valódi közép.)
Mosonmagyaróvár: 7,6
Sopron: 7,5
Szombathely: 7,4
Pápa: 8,2
Gyõr: 8,2
Veszprém: 7,5
Balatonkenese: 8,4
Balatonfüred: 8,3
Siófok: 9,3
Keszthely: 8,2
Zalaegerszeg: 7,8
Nagykanizsa: 8,0
Barcs: 8,4
Kaposvár: 8,3
Pécs: 9,0
Hõgyész: 8,1
Székesfehérvár: 8,0
Alcsút: 7,4
Bánhida: 7,6
Pannonhalma: 7,8
Esztergom: 8,1
Budapest: 8,7
Sõregpuszta: 7,7
Kunszentmiklós: 8,1
Kecskemét: 7,8
Kalocsa: 8,4
Baja: 8,4
Szeged: 8,7
Gödöllõ: 6,8
Salgótarján: 6,5
Parádfürdõ: 6,4
Kompolt: 7,6
Eger: 7,4
Tarcal: 7,8
Mátészalka: 7,1
Nyíregyháza: 7,1
Tiszaörs: 7,5
Debrecen: 7,5
Szerep: 8,1
Kenderes: 7,8
Túrkeve: 7,5
Békéscsaba: 8,2
Orosháza: 9,2
Mezõhegyes: 8,3
Nem semmi, fõleg így manapság, a 10-12 fokos éves közepek korában...
Mindez országosan jellemzõen mintegy 1,7-2,5 °C-os negatív anomáliát jelentett (természetesen az akkoriban érvényes 30 éves normálátlaghoz képest), ami éves szinten óriási szám.
Talán nem túlzás, területi átlagban a 20. század leghidegebb éve volt 1940.
És hogy ez miként állt össze? Az egyes hónapokat tekintve az átlagos országos havi középhõmérsékleti anomáliák a következõk voltak:
január: -7, -8 °C
február: -5, -8 °C
március: -2, -5 °C
április: 0, +1 °C
május: -1, -2 °C
június: 0 °C
július: 0, -1 °C
augusztus: -2, -3 °C
szeptember: 0 °C
október: 0, -1 °C
november: +2, +3 °C
december: -5, -6 °C
A három téli hónap brutálisan hideg volt ebben az évben (a három hónap átlaga -6, -7 °C-os anomália!!!), de a március és az augusztus sem volt éppen meleg. Május ehhez képest "csak" mérsékelten hûvösnek adódott, április, június, július, szeptember és október pedig nagyjából kijött átlagosra. A megszokottnál számottevõen melegebb hónap csak egyetlen egy volt ebben az évben: november +2, +3 °C-os anomáliája igencsak kiugró érték ebben a szûk esztendõben.

Pár napja a rövidtávú fórumban jeleztem, hogy a Bükkben a töbrök várhatóan jól fognak "muzsikálni" a pénteki napon. Amolyan 1 napos, rapid, -25 alatti értéket hozhatnak.
Hoztak.
Ez lett belõle:
Link
A -20 fokot már elértük 17 órakor és 22 óra után kicsivel volt egy átmeneti, kb. 2 órás szélerõsödés. Utána ismét gyorsan süllyedt a hõmérséklet. 8-án hajnali 1 órakor már ismét -20 fok alatt volt a hõmérséklet egészen reggel fél 6-ig.
A mai napon olvastam le a loggereket. Nem volt piskóta a -8 - -9 körüli hõmérsékletben, pláne, hogy volt hozzá némi alapszelem. A havat fújt a szél itt is, igaz ez márnem friss hóréteg volt. A jégszemcsék az arcomban borotvaként "funkcionáltak".
Azért élveztem.
Hoztak.
Ez lett belõle:
Link
A -20 fokot már elértük 17 órakor és 22 óra után kicsivel volt egy átmeneti, kb. 2 órás szélerõsödés. Utána ismét gyorsan süllyedt a hõmérséklet. 8-án hajnali 1 órakor már ismét -20 fok alatt volt a hõmérséklet egészen reggel fél 6-ig.
A mai napon olvastam le a loggereket. Nem volt piskóta a -8 - -9 körüli hõmérsékletben, pláne, hogy volt hozzá némi alapszelem. A havat fújt a szél itt is, igaz ez márnem friss hóréteg volt. A jégszemcsék az arcomban borotvaként "funkcionáltak".
Azért élveztem.

Elég korán meglett az elsõ kétszámjegyû Tmin
Ma reggelre -10,3 fokig süllyedt a hõmérséklet


A tegnapi hózáporból kiolvadt 0,5 mm-rel az éves csapadék mérõhelyemen elérte a lélektani 500 mm-t.
80 hPa-s differencia az Atlanti Óceán felett, az 1984-es blizzard elõszobája:
3 nappal késõbb az évszázad egyik - ha nem legnagyobb havazása a Dél-Alföldön
3 nappal késõbb az évszázad egyik - ha nem legnagyobb havazása a Dél-Alföldön
Bár tulajdonképp semmi "drámai" eseményt (nagy havazás, hófúvás) nem hozott, mégis kedvenceim közül való 1978 decemberének elsõ dekádja. Igaz, az egyik leghidegebb koratéli idõszak volt, amit valaha láttam (és utána egész decemberben, januárban is hamisítatlan, zord tél volt)
Vegyük sorra a történéseket, és azok szinoptikai hátterét:
Nov. 25.-én még a csaknem egész novemberre jellemzõ képet látjuk Közép-Európa felett zonális anticiklonnal, nálunk 1025-1030 hpa légnyomással. Ennek megfelelõen csendes, párás, ködös, de meglehetõsen hideg idõ volt ekkor még a Kárpát-medencében.
A következõ napon (nov. 26.) azonban határozott változás jelei kezdenek mutatkozni. Északról az alacsonyabb izobárok gyorsan dél felé nyomulnak a kontinens felett, ugyanakkor grönland-atlanti meridionális AC híd jelenik meg 1055 ill. 1040 hepás középpontokkal.
Másnapra (nov. 27.) a teknõsödés egyértelmûvé válik: Korzika középponttal 1005 hpa központi nyomású mediterrán ciklon képzõdik. Országunk egyelõre a teknõ elõoldalán, az említett mediterrán ciklon melegáramlásában helyezkedik el, azonban ez nem elég dinamikus ahhoz, hogy felszaggassa a medence alján ülõ nyirkos, ködös, hideg légpárnát: nálunk marad a csendes, tartósan ködös idõ. Azonban a légnyomás jelentõs süllyedése már jelzi a közelgõ fordulatot.
Nov. 28.-án a kontinens középsõ részén kialakult több középpontú ciklonrendszer egyik, 1000 hepás centruma már fölöttünk van, ennek ellenére nálunk változatlanul párás, csendes, ködös az idõ.
29.-30.-ra annyiban változik a makroszinoptikai helyzet, hogy a szóban forgó ciklonrendszertõl északra és északkeletre emelkedik meg jelentõsen a légnyomás: 1040 hpa-s AC centrumot látunk a Fehér-tenger felett, és attól keletre is. Amellett gyakorlatilag az egész Skandináv-félszigetet is anticiklon fedi.
Gyõrben nov. 30.-án délután feloszlott a stratus-felhõzet, alkonyatra rövid idõre kisütött a nap. A hõmérséklet ekkor 0 fok körül volt.
Másnap (dec. 1.) borult idõre, hóesésre ébredtünk. A havazás közepes intenzitással egészen késõ délutánig, estig tartott, s mivel valamivel fagypont alatt maradt a hõmérséklet, a hó nem olvadt. A lehullott hó vastagsága valahol az 5 és a 10 cm között lehetett.
A havazást közvetlenül a Tirrén-tenger felõl a Balkán-félsziget déli részére helyezõdõ 995 hepás mediterrán ciklon okozta, melynek akkor már a hátoldalán helyezkedtünk el.
A következõ 2-3 nap változóan felhõs idõ köszöntött ránk, és a hóréteg legnagyobb része fokozatosan elolvadt. Az olvadás makroszinoptikai oka nem teljesen világos. Igaz, a december elseji hóesést okozó ciklon gyengült, és a Fekete-tenger fölé helyezõdött -azonban mi természetesen hátoldalon maradtunk, és a blokkoló skandináv AC is fennállt. Valószínû, hogy az észak felõl érkezõ levegõ még nem volt nagyon hideg az alacsonyabb rétegekben, így a Tmax több napig néhány fokkal fagypont felett volt.
Dec. 5.-tõl aztán a skandináv AC és a Tirrén-tenger felett újólag kialakult 1000 hepás mediciklon közös, keleti áramlása bezúdította a Kárpát-medencébe a Kelet-Európai-síkságon felhalmozódott rendkívül hideg levegõt.
Nálunk kiderült az ég, és zuhanni kezdett a hõmérséklet. Bár hó már csak foltokban volt, az éjszakai hõmérsékletek úgy is -10 fok közelében, vagy ez alatt alakultak. Nappal is keményen fagyott a napsütés ellenére. Jó hideg Mikulásunk volt abban az évben!
Vegyük sorra a történéseket, és azok szinoptikai hátterét:
Nov. 25.-én még a csaknem egész novemberre jellemzõ képet látjuk Közép-Európa felett zonális anticiklonnal, nálunk 1025-1030 hpa légnyomással. Ennek megfelelõen csendes, párás, ködös, de meglehetõsen hideg idõ volt ekkor még a Kárpát-medencében.
A következõ napon (nov. 26.) azonban határozott változás jelei kezdenek mutatkozni. Északról az alacsonyabb izobárok gyorsan dél felé nyomulnak a kontinens felett, ugyanakkor grönland-atlanti meridionális AC híd jelenik meg 1055 ill. 1040 hepás középpontokkal.
Másnapra (nov. 27.) a teknõsödés egyértelmûvé válik: Korzika középponttal 1005 hpa központi nyomású mediterrán ciklon képzõdik. Országunk egyelõre a teknõ elõoldalán, az említett mediterrán ciklon melegáramlásában helyezkedik el, azonban ez nem elég dinamikus ahhoz, hogy felszaggassa a medence alján ülõ nyirkos, ködös, hideg légpárnát: nálunk marad a csendes, tartósan ködös idõ. Azonban a légnyomás jelentõs süllyedése már jelzi a közelgõ fordulatot.
Nov. 28.-án a kontinens középsõ részén kialakult több középpontú ciklonrendszer egyik, 1000 hepás centruma már fölöttünk van, ennek ellenére nálunk változatlanul párás, csendes, ködös az idõ.
29.-30.-ra annyiban változik a makroszinoptikai helyzet, hogy a szóban forgó ciklonrendszertõl északra és északkeletre emelkedik meg jelentõsen a légnyomás: 1040 hpa-s AC centrumot látunk a Fehér-tenger felett, és attól keletre is. Amellett gyakorlatilag az egész Skandináv-félszigetet is anticiklon fedi.
Gyõrben nov. 30.-án délután feloszlott a stratus-felhõzet, alkonyatra rövid idõre kisütött a nap. A hõmérséklet ekkor 0 fok körül volt.
Másnap (dec. 1.) borult idõre, hóesésre ébredtünk. A havazás közepes intenzitással egészen késõ délutánig, estig tartott, s mivel valamivel fagypont alatt maradt a hõmérséklet, a hó nem olvadt. A lehullott hó vastagsága valahol az 5 és a 10 cm között lehetett.
A havazást közvetlenül a Tirrén-tenger felõl a Balkán-félsziget déli részére helyezõdõ 995 hepás mediterrán ciklon okozta, melynek akkor már a hátoldalán helyezkedtünk el.
A következõ 2-3 nap változóan felhõs idõ köszöntött ránk, és a hóréteg legnagyobb része fokozatosan elolvadt. Az olvadás makroszinoptikai oka nem teljesen világos. Igaz, a december elseji hóesést okozó ciklon gyengült, és a Fekete-tenger fölé helyezõdött -azonban mi természetesen hátoldalon maradtunk, és a blokkoló skandináv AC is fennállt. Valószínû, hogy az észak felõl érkezõ levegõ még nem volt nagyon hideg az alacsonyabb rétegekben, így a Tmax több napig néhány fokkal fagypont felett volt.
Dec. 5.-tõl aztán a skandináv AC és a Tirrén-tenger felett újólag kialakult 1000 hepás mediciklon közös, keleti áramlása bezúdította a Kárpát-medencébe a Kelet-Európai-síkságon felhalmozódott rendkívül hideg levegõt.
Nálunk kiderült az ég, és zuhanni kezdett a hõmérséklet. Bár hó már csak foltokban volt, az éjszakai hõmérsékletek úgy is -10 fok közelében, vagy ez alatt alakultak. Nappal is keményen fagyott a napsütés ellenére. Jó hideg Mikulásunk volt abban az évben!
Igen, 22-én Egerben az Érsek utcában nagyanyáméknál, (akkor Marx Károly utca), cca. 20-25 cm-es hóban játszottunk, hóvárat építettünk, stb... Link
2012. õsze nálam: (zárójelben az 50 éves átlag illetve a dátum)
Átlaghõmérséklet: 18,62+11,52+7,66= 12,60 °C. (11,10 °C.)
Absz. T min: -1,2 °C. (10.31.)
Absz. T max.: 31,8 °C. (09.03.)
Õszi absz. hõingás: 33,0 °C.
Legmagasabb T átlag: 23,3 °C. (09.03., 09.04.)
Legalacsonyabb T átlag: 2,5 °C. (10.29.)
Õszi T átlag hõingása: 20,8 °C.
Legalacsonyabb légnyomás: 988,7 hPa. (10.27.)
Legmagasabb légnyomás: 1033,8 hPa. (11.14.)
Nyári nap: 15+0+0= 15 db. (5)
Hõségnap: 3+0+0= 3 db. (0)
Fagyos nap: 0+0+1= 1 db. (7)
Zivataros nap: 2+3+0= 5 db. (3)
Ködös nap: 0+6+12= 18 db.
Hóeséses nap: 0+1+0= 1 db. (3)
Lehullott hómennyiség: 0+1+0= 1 cm.
Hótakarós nap: 0+0+0=0 db. (2)
Õszi csapadék: 32,2+80,1+38,6= 150,9 mm. (142,4 mm.)
Csapadékos nap: 11+13+19= 43 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 8+6+12= 26 db.
Jelentõs csapadékú nap: 2+6+2= 10 db.
Legnagyobb napi csapadék: 20,7 mm. (10.27.)
Az átlagnál 1,5 °C-kal melegebb és átlagos csapadékú hónap volt. Nagy szélsõségek nem voltak, de feltûnõen kevés (1 db.) fagyos nap. Ezzel az átlagosnak megfelelõcsapadékú õsszel végre nem fokozódott a két éve tartó aszály.
Átlaghõmérséklet: 18,62+11,52+7,66= 12,60 °C. (11,10 °C.)
Absz. T min: -1,2 °C. (10.31.)
Absz. T max.: 31,8 °C. (09.03.)
Õszi absz. hõingás: 33,0 °C.
Legmagasabb T átlag: 23,3 °C. (09.03., 09.04.)
Legalacsonyabb T átlag: 2,5 °C. (10.29.)
Õszi T átlag hõingása: 20,8 °C.
Legalacsonyabb légnyomás: 988,7 hPa. (10.27.)
Legmagasabb légnyomás: 1033,8 hPa. (11.14.)
Nyári nap: 15+0+0= 15 db. (5)
Hõségnap: 3+0+0= 3 db. (0)
Fagyos nap: 0+0+1= 1 db. (7)
Zivataros nap: 2+3+0= 5 db. (3)
Ködös nap: 0+6+12= 18 db.
Hóeséses nap: 0+1+0= 1 db. (3)
Lehullott hómennyiség: 0+1+0= 1 cm.
Hótakarós nap: 0+0+0=0 db. (2)
Õszi csapadék: 32,2+80,1+38,6= 150,9 mm. (142,4 mm.)
Csapadékos nap: 11+13+19= 43 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 8+6+12= 26 db.
Jelentõs csapadékú nap: 2+6+2= 10 db.
Legnagyobb napi csapadék: 20,7 mm. (10.27.)
Az átlagnál 1,5 °C-kal melegebb és átlagos csapadékú hónap volt. Nagy szélsõségek nem voltak, de feltûnõen kevés (1 db.) fagyos nap. Ezzel az átlagosnak megfelelõcsapadékú õsszel végre nem fokozódott a két éve tartó aszály.
A tegnap délutáni, esti hóömlés mivel végig pozitív T mellett esett "csak" 6 cm havat szenvedett össze, de ritka szép havazás volt

1971 nov. 20.-a szombati nap volt. Mikor véget ért a tanítás és kijöttem az iskolából (akkoriban még szombaton is volt tanítás) már nagyon esett az esõ, és csípõs északnyugati szél fújt. Az esõzés egész délután tartott, közben fokozatosan csökkent a hõmérséklet.
Estére a folyamatos esõzés havasesõ-záporokká fajult, a hõmérséklet néhány fokkal volt fagypont felett.
Következõ nap (vasárnap) a szinoptikai helyzet úgy változott, hogy a hideglevegõt ránk húzó ciklon középpontját már a Fekete-tenger nyugati partján találjuk, hozzánk a délnyugat-európai AC "dugja be az orrát". A Dunántúlon 1020 hpa-ra emelkedik a légnyomás, szemben az elõzõ napi 1000 hepával. Változóan felhõs idõ volt azon a vasárnapon, szél és csapadék nélkül, fagypont körüli hõmérséklettel.
Nov. 22.-én hétfõn a vasárnap még középpontjával a Brit-szigetek felett elhelyezkedõ, 990 centrális légnyomású ciklon Észak-Németország ill. Dánia fölé helyezõdik, és 980 hepásra mélyül ki. Ennek elõoldalán enyhe, nedves légtömegek áramlanak a Kárpát-medencét kitöltõ hideglevegõ fölé, ezért nálunk nagyon komoly melegfrontos havazás kezdõdik.
Már reggel hótakaróra, fehér háztetõkre és utakra ébredtünk Gyõrben. Közepes intenzitással esett a -3 fokos hõmérséklet mellett teljesen száraz porhó. Dél felé erõsödött a havazás, és az élénk keleti-délkeleti szél fújta, hordta az utcákon a havat. Egész nap fagypont alatt maradt a hõmérséklet, estére tekintélyes vastagságú hóréteg alakult ki. Mért adat nem áll rendelkezésemre, de emlékeim szerint a 10 cm-t biztosan meghaladta, sõt lehet, a 20 cm-t is megközelítette a vastagság.
Nov. 23.-ra, keddre az észak-német cikloncentrum mellett egy 990 hepás mediciklon jön létre az Adriai-tenger északi része felett, kb. azon a helyen, ahol a 20.-i lehûlést okozó ciklon centruma is volt. Nálunk újra 1000 hpa közelébe esik a légnyomás.
Aznap Gyõrben folytatódott a havazás: egész nap esett kedden is, bár a hétfõinél kisebb intenzitással. A hõmérséklet kevéssel fagypont alatt volt, ezért nem olvadt, hanem tovább gyarapodott a hóréteg.
Nov. 24.re, szerdára a cikloncentrum az Északi-Kárpátok fölé került, és némileg töltõdött 1000 hepásra. Nálunk fordult az áramlási irány: délkeleti helyett nyugati szél fújt, és valamicskével 0 fok fölé emelkedett a hõmérséklet. A hó meglottyadt, de a nap elsõ felében még esett is, így vastagsága véleményem szerint elérte a 25-30 cm-t.
A mezõgazdaságot váratlanul érte a korán jött nagy hóesés: emlékszem, még a helyi lap is megírta, hogy rohammunkában próbálják felszedni az addig földben hagyott cukorrépát.
A közlekedésben nem volt gond, hiszen tizedannyi autó sem járt 1971-ben, mint mostanában. (Micsoda hókáosz, katasztrófa-hangulat lenne most egy ilyen novemberi havazásban!)
Több furcsasága is van a korabeli makroszinoptikai helyzetnek. Bár a 19.-rõl 20.-ra történõ "ugrás", mediciklon-kialakulás nem ritka dolog az archivum tanúsága szerint, mégis meglepõ az alacsony nyomású teknõ, a gyors áramlási zóna rendkívül agresszív terjeszkedése dél felé, a gyors ciklonáthelyezõdések (ill. ciklogenezis). A ciklonmagok szinte labdaként "pattogtak" ide-oda az alacsony légnyomású mezõn belül.
Érdekes a nov. 22.-re kialakult mély északnémet-dán ciklon ránk gyakorolt hatása is.
Manapság egy ilyen elrendezõdés nálunk minden bizonnyal erõs déli-délnyugati légmozgással, felszökõ hõmérsékletekkel járna, s nem egész napos, intenzív havazással jottányit sem emelkedõ T2m mellett.
Egyébként, ahogy felhõcske kolléga írta, annak a télnek ez volt az egyetlen szép, havas epizódja. Azután jobbára már csak erõlködésre, szenvedésre futotta az erejébõl.
Estére a folyamatos esõzés havasesõ-záporokká fajult, a hõmérséklet néhány fokkal volt fagypont felett.
Következõ nap (vasárnap) a szinoptikai helyzet úgy változott, hogy a hideglevegõt ránk húzó ciklon középpontját már a Fekete-tenger nyugati partján találjuk, hozzánk a délnyugat-európai AC "dugja be az orrát". A Dunántúlon 1020 hpa-ra emelkedik a légnyomás, szemben az elõzõ napi 1000 hepával. Változóan felhõs idõ volt azon a vasárnapon, szél és csapadék nélkül, fagypont körüli hõmérséklettel.
Nov. 22.-én hétfõn a vasárnap még középpontjával a Brit-szigetek felett elhelyezkedõ, 990 centrális légnyomású ciklon Észak-Németország ill. Dánia fölé helyezõdik, és 980 hepásra mélyül ki. Ennek elõoldalán enyhe, nedves légtömegek áramlanak a Kárpát-medencét kitöltõ hideglevegõ fölé, ezért nálunk nagyon komoly melegfrontos havazás kezdõdik.
Már reggel hótakaróra, fehér háztetõkre és utakra ébredtünk Gyõrben. Közepes intenzitással esett a -3 fokos hõmérséklet mellett teljesen száraz porhó. Dél felé erõsödött a havazás, és az élénk keleti-délkeleti szél fújta, hordta az utcákon a havat. Egész nap fagypont alatt maradt a hõmérséklet, estére tekintélyes vastagságú hóréteg alakult ki. Mért adat nem áll rendelkezésemre, de emlékeim szerint a 10 cm-t biztosan meghaladta, sõt lehet, a 20 cm-t is megközelítette a vastagság.
Nov. 23.-ra, keddre az észak-német cikloncentrum mellett egy 990 hepás mediciklon jön létre az Adriai-tenger északi része felett, kb. azon a helyen, ahol a 20.-i lehûlést okozó ciklon centruma is volt. Nálunk újra 1000 hpa közelébe esik a légnyomás.
Aznap Gyõrben folytatódott a havazás: egész nap esett kedden is, bár a hétfõinél kisebb intenzitással. A hõmérséklet kevéssel fagypont alatt volt, ezért nem olvadt, hanem tovább gyarapodott a hóréteg.
Nov. 24.re, szerdára a cikloncentrum az Északi-Kárpátok fölé került, és némileg töltõdött 1000 hepásra. Nálunk fordult az áramlási irány: délkeleti helyett nyugati szél fújt, és valamicskével 0 fok fölé emelkedett a hõmérséklet. A hó meglottyadt, de a nap elsõ felében még esett is, így vastagsága véleményem szerint elérte a 25-30 cm-t.
A mezõgazdaságot váratlanul érte a korán jött nagy hóesés: emlékszem, még a helyi lap is megírta, hogy rohammunkában próbálják felszedni az addig földben hagyott cukorrépát.
A közlekedésben nem volt gond, hiszen tizedannyi autó sem járt 1971-ben, mint mostanában. (Micsoda hókáosz, katasztrófa-hangulat lenne most egy ilyen novemberi havazásban!)
Több furcsasága is van a korabeli makroszinoptikai helyzetnek. Bár a 19.-rõl 20.-ra történõ "ugrás", mediciklon-kialakulás nem ritka dolog az archivum tanúsága szerint, mégis meglepõ az alacsony nyomású teknõ, a gyors áramlási zóna rendkívül agresszív terjeszkedése dél felé, a gyors ciklonáthelyezõdések (ill. ciklogenezis). A ciklonmagok szinte labdaként "pattogtak" ide-oda az alacsony légnyomású mezõn belül.
Érdekes a nov. 22.-re kialakult mély északnémet-dán ciklon ránk gyakorolt hatása is.
Manapság egy ilyen elrendezõdés nálunk minden bizonnyal erõs déli-délnyugati légmozgással, felszökõ hõmérsékletekkel járna, s nem egész napos, intenzív havazással jottányit sem emelkedõ T2m mellett.
Egyébként, ahogy felhõcske kolléga írta, annak a télnek ez volt az egyetlen szép, havas epizódja. Azután jobbára már csak erõlködésre, szenvedésre futotta az erejébõl.
A 2012/13-as tél elsõ komolyabb havazása zajlott le tegnap délután óta.
Összesen 9 cm hó hullott, ebbõl reggelig 8 cm, ami 8,1 mm csapadéknak felelt meg.
Reggel óta további 1 cm esett.
A képek: Link
Összesen 9 cm hó hullott, ebbõl reggelig 8 cm, ami 8,1 mm csapadéknak felelt meg.
Reggel óta további 1 cm esett.
A képek: Link
Most, hogy tisztázódott 1971 novemberének dolga, nézzük az eseményeket a GFS kartenarchiv alapján:
nov. 19.-én meridionális AC híd látszik az Atlanti-óceán felett Grönlandtól az Azori-szigetekig. Ettõl keletre, a Baltikumban és a Fehér-tenger felett mély ciklonok helyezkednek el. Nálunk az áramlás egyelõre még nyugati, tipikus hidegbetörés elõtti helyzet van.
Az említett, Baltikum délkeleti részén örvénylõ ciklon gyorsvonati sebességgel dél felé helyezõdik, és másnap, nov. 20.-án már az Adria északi része felett találjuk a középpontját 995 hpa-val. A Kárpát-medence ennek hátoldalán helyezkedik el, minket kezd elárasztani a hideglevegõ.
nov. 19.-én meridionális AC híd látszik az Atlanti-óceán felett Grönlandtól az Azori-szigetekig. Ettõl keletre, a Baltikumban és a Fehér-tenger felett mély ciklonok helyezkednek el. Nálunk az áramlás egyelõre még nyugati, tipikus hidegbetörés elõtti helyzet van.
Az említett, Baltikum délkeleti részén örvénylõ ciklon gyorsvonati sebességgel dél felé helyezõdik, és másnap, nov. 20.-án már az Adria északi része felett találjuk a középpontját 995 hpa-val. A Kárpát-medence ennek hátoldalán helyezkedik el, minket kezd elárasztani a hideglevegõ.
A leborultját, igazad van! Mindjárt meg is néztem az archívumban, tényleg 1971 novemberében volt a kérdéses szituáció.

Nem 1971. novembere volt az? 19-én volt egy erõteljes hidegfront kevés hóval, utána 21-22-én komoly havazás, legalábbis északkeleten. 15-20 cm hóval. Az a tél aztán ki is fújt...
A reggel mért 7,3 mm-rel átléptük a 400 mm-t ebben az évben, pontosan 406,3 mm-nél tartunk. Húzzunk bele, december!

Hát igen, a hóvastagságot valószínûleg legtöbbünk túlbecsüli. Mindamellett a szóban forgó napokban igen nagy hó volt felénk, 10 cm-nél biztosan vastagabb.
Mivel egész biztosan mediciklonos havazás volt és nagyon intenzív, feltehetõleg közel volt hozzánk a frontzóna, épp csak hátoldalon voltunk. Könnyen lehet, az ország középsõ és délkeleti részén csak havasesõ, esõ esett. Erre már nem emlékszem, 10 éves voltam akkor.
Mivel egész biztosan mediciklonos havazás volt és nagyon intenzív, feltehetõleg közel volt hozzánk a frontzóna, épp csak hátoldalon voltunk. Könnyen lehet, az ország középsõ és délkeleti részén csak havasesõ, esõ esett. Erre már nem emlékszem, 10 éves voltam akkor.
Sajnos csak a 10 évvel késöbbi 1980. nov. végi - dec. elejei helyzet eredménye élhet bennem, de az nagyon... Ovodásként éltem át 
(= hómagasságok érzékelése kb 3x-osa a valódinak
)

(= hómagasságok érzékelése kb 3x-osa a valódinak

Sokat forgatom a GFS térképarchívumát, és nekem is van egy olyan benyomásom, hogy néha "ugrik egyet nála a fogaskerék", túl nagy változások vannak egyik napról a másikra. Aztán lehet, én tévedek.
Az biztos, hogy az archívum 99%-ban hiteles és pontos. Régi "híres" helyzeteket vetettem össze az általa mutatottakkal, szinte minden stimmel.
Eddig egyetlen nagy differenciát találtam: 1970 nov. 20.-a környékén nagy hidegelárasztás, erõs mediterrán ciklontevékenység kapcsán két és fél napig ömlött a hó Gyõrben, -2, -3 fokos, egész napos fagy és élénk-erõs keleti, délkeleti szél mellett.
A hóréteg megítélésem szerint elérte a 30 cm vastagságot, hófúvás is volt.
Ez a korán jött, betyáros tél kisiskolás korom nagy élménye volt -az idõpont teljesen biztos.
Ennek a havazásos helyzetnek viszont nem találtam makroszinoptikai nyomát a GFS archívumban.
Bár régi eseményrõl van szó, megkérdezem: akad a kollégák között, aki személyesen átélte, vagy újságcikket, korabeli idõjárásjelentést tud mutatni?
Az biztos, hogy az archívum 99%-ban hiteles és pontos. Régi "híres" helyzeteket vetettem össze az általa mutatottakkal, szinte minden stimmel.
Eddig egyetlen nagy differenciát találtam: 1970 nov. 20.-a környékén nagy hidegelárasztás, erõs mediterrán ciklontevékenység kapcsán két és fél napig ömlött a hó Gyõrben, -2, -3 fokos, egész napos fagy és élénk-erõs keleti, délkeleti szél mellett.
A hóréteg megítélésem szerint elérte a 30 cm vastagságot, hófúvás is volt.
Ez a korán jött, betyáros tél kisiskolás korom nagy élménye volt -az idõpont teljesen biztos.
Ennek a havazásos helyzetnek viszont nem találtam makroszinoptikai nyomát a GFS archívumban.
Bár régi eseményrõl van szó, megkérdezem: akad a kollégák között, aki személyesen átélte, vagy újságcikket, korabeli idõjárásjelentést tud mutatni?
Nálam 407,7 mm az éves összlet.
Legalább 65 mm-es december kellene a 2002 óta íródó csapadékméréseim legalacsonyabb éves szummájának elkerüléséhez, ami eddig a 2003-as 472 mm: Link
Legalább 65 mm-es december kellene a 2002 óta íródó csapadékméréseim legalacsonyabb éves szummájának elkerüléséhez, ami eddig a 2003-as 472 mm: Link
Mezõtárkányban a november 6,7°C-os átlaghõmérsékletet és 15,2 mm csapadékot hozott. Az év 399 mm-nél jár.
Tokajban a novemberi csapadékösszeg 27 mm. (110m-en mérve)
200m-en a havi legalacsonyabb T pedig +2°C.
200m-en a havi legalacsonyabb T pedig +2°C.

Azt mondja meg nekem valaki, hogy hogyan tudott egy nap alatt kialakulni egy kimélyült mediterrán ciklon a semmibõl 1987-ben:
Jan 10: Link
jan 11: Link
Jan 10: Link
jan 11: Link
November fagy nélkül zárt ami még itt is nagyon ritka, viszont a december egybõl hóval nyitott igaz csak lepelre futotta

Meteorológiai szempontból is igen érdekes a következõ ábra Napóleon hadseregének a gyászos visszavonulásáról.:
Link
A cikk: Link
Még ha fenntartásokkal is kell kezelni a hõmérsékleti adatokat, az esetleges néhány fokos tévedés nemigen csökkenti a borzalmas hideg tényét. A katonák egyébként a nyári offenzíva idején a Spanyol éghajlatot megszégyenítõ, szûnni nem akaró hõségrõl panaszkodtak.
Feljegyzések szerint Magyarországon az 1801 - 1825 idõszakban az 1812/13 - as tél volt a leghidegebb. (Réthly). Egerben december 10.- tõl február közepéig tartó szokatlanul hideg idõszakról szól a krónika. Március 10 - 17 . ismét kemény fagyok, havazás, illetve Kassán hóvihar ekkor. Nevezetes még 1813 a tátrai ítéletidõrõl, amikor is napokig tartó esõ, felhõszakadások okoztak számos folyó vízgyûjtõjén soha nem látott pusztító árvizeket, villámárvizeket.
Link
A cikk: Link
Még ha fenntartásokkal is kell kezelni a hõmérsékleti adatokat, az esetleges néhány fokos tévedés nemigen csökkenti a borzalmas hideg tényét. A katonák egyébként a nyári offenzíva idején a Spanyol éghajlatot megszégyenítõ, szûnni nem akaró hõségrõl panaszkodtak.
Feljegyzések szerint Magyarországon az 1801 - 1825 idõszakban az 1812/13 - as tél volt a leghidegebb. (Réthly). Egerben december 10.- tõl február közepéig tartó szokatlanul hideg idõszakról szól a krónika. Március 10 - 17 . ismét kemény fagyok, havazás, illetve Kassán hóvihar ekkor. Nevezetes még 1813 a tátrai ítéletidõrõl, amikor is napokig tartó esõ, felhõszakadások okoztak számos folyó vízgyûjtõjén soha nem látott pusztító árvizeket, villámárvizeket.
Sziasztok!
Legalacsonyabb napi középhõmérsékleti adatokat keresek téli idõszakra Európára és Amerikára egyaránt. (fûtési rendszerekhez kellene a méretezési külsõ hõmérsékleti adatok felvételére) Ki tudna ebben segíteni?
Legalacsonyabb napi középhõmérsékleti adatokat keresek téli idõszakra Európára és Amerikára egyaránt. (fûtési rendszerekhez kellene a méretezési külsõ hõmérsékleti adatok felvételére) Ki tudna ebben segíteni?
Itt 47.5 mm lett a novemberi végösszeg, ebbõl egy nap esett le 26 mm, még a november 5-i hidegfrontból.

2012, NOVEMBER: 36, 8 mm
2012.11.01. 6 mm
2012.11.02. 2,7 mm
2012.11.04. 0,3 mm
2012.11.05. 20 mm
2012.11.06. 0,2 mm
2012.11.12. 1,4 mm
2012.11.13. 5,9 mm
2012.11.28. 1 mm
2012.11.29. 0,3 mm
2012.11.01. 6 mm
2012.11.02. 2,7 mm
2012.11.04. 0,3 mm
2012.11.05. 20 mm
2012.11.06. 0,2 mm
2012.11.12. 1,4 mm
2012.11.13. 5,9 mm
2012.11.28. 1 mm
2012.11.29. 0,3 mm
A novemberi csapadék, az elmúlt 3 napban összepotyákolt 2 mm esõvel 24 mm-en végzett. Ez ebben a hónapban bizony igen gyatra teljesítmény. De ebben a nagyon száraz évben már semmi nem lepõdünk meg.
A november végül Pápán 8,4 fokos közepet hozott, korrigálva kb.8,1 fok, ami éppen 3 fokos pozitív anomália. Nem ez volt az utóbbi évtizedek legmelegebb novembere, mert 2010-ben picit még melegebbet mértem, viszont tavaly 5 fokkal volt hidegebb ! (a ház gázfogyasztásán ez 80 m3-t jelentett, vagyis min. 10400 Ft megtakarítást tett ki ez az öt fokos többlet tavalyhoz képest)
Ismét száraz hónapon vagyunk túl. Bár Cseszneken az október minimális, 5 mm-es csapadékhiányt, Pápán viszont 25 mm-es többletet hozott (84,8 mm !), most 16 ill. 11 mm hiány lett novemberben. Leginkább a szeptember maradt el az átlagtól, az õsz összességében Cseszneken 33 mm , Pápán 8 mm hiánnyal zárt. Igazából az õsz nem zárta itt le a száraz / két éve tartó/ periódust, az október csak egy kis átlag körüli kisiklás volt.
-------Csesznek-----------Pápa--(Csapadék)
Szept. 53,3mm (átl.65mm)--39,8mm--(átl. 62mm)
Okt.---53,7-------(59)-------84,8---------(59)
Nov.---41,2-------(57)-------39,7---------(51)
Õsz.--148,2------(181)------164,3--------(172)
Év----557,9 mm--------------455,2 mm
Ismét száraz hónapon vagyunk túl. Bár Cseszneken az október minimális, 5 mm-es csapadékhiányt, Pápán viszont 25 mm-es többletet hozott (84,8 mm !), most 16 ill. 11 mm hiány lett novemberben. Leginkább a szeptember maradt el az átlagtól, az õsz összességében Cseszneken 33 mm , Pápán 8 mm hiánnyal zárt. Igazából az õsz nem zárta itt le a száraz / két éve tartó/ periódust, az október csak egy kis átlag körüli kisiklás volt.
-------Csesznek-----------Pápa--(Csapadék)
Szept. 53,3mm (átl.65mm)--39,8mm--(átl. 62mm)
Okt.---53,7-------(59)-------84,8---------(59)
Nov.---41,2-------(57)-------39,7---------(51)
Õsz.--148,2------(181)------164,3--------(172)
Év----557,9 mm--------------455,2 mm
2012. novembere nálam:
T átlag: 7,66 °C.
T min. átlag: 4,76 °C.
T max. átlag: 11,49 °C.
Absz. T max.: 19,6 °C. (04.)
Absz. T min.: 0,5 °C. (14., 20.)
Absz. hõingás: 19,1 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 4,0 °C. (15.)
Legmagasabb napi átlag: 14,5 °C. (04.)
Napi átlagok hõingása: 10,5 °C.
Legalacsonyabb T max.: 6,6 °C. (20.)
Legmagasabb T min.: 9,8 °C. (04.)
Napi legnagyobb hõingás: 14,2 °C. (03.)
Napi legkisebb hõingás: 1,0 °C. (22.)
Legalacsonyabb légnyomás: 992,9 hPa. (29.)
Legmagasabb légnyomás: 1033,8 hPa. (14.)
Ködös nap: 12 db.
Havi csapadékmennyiség: 38,6 mm. (éves: 362,7 mm.)
Csapadékos nap: 19 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 16 db.
Jelentõs csapadékú nap: 2 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 14,4 mm. (05.)
Az átlagosnál több, mint 2 °C-al melegebb és szárazabb hónap volt. Többször volt kisebb csapadék (19 csapadékos nap), de a havi átlagnak csak a 72 %-a hullott.
Az enyhesége ellenére hangulatában egy átlagos november volt, ellenben feltûnõ, hogy a jelzõnapok közül csak ködös nap volt.
Külön kiemelendõ, hogy nálam nem volt fagy az idei novemberben, ilyen pedig a feljegyzések szerint eddig csupán 4 alkalommal fordult elõ: 1960, 1970, 2000, 2006. Az idei az 5. a sorban....
T átlag: 7,66 °C.
T min. átlag: 4,76 °C.
T max. átlag: 11,49 °C.
Absz. T max.: 19,6 °C. (04.)
Absz. T min.: 0,5 °C. (14., 20.)
Absz. hõingás: 19,1 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 4,0 °C. (15.)
Legmagasabb napi átlag: 14,5 °C. (04.)
Napi átlagok hõingása: 10,5 °C.
Legalacsonyabb T max.: 6,6 °C. (20.)
Legmagasabb T min.: 9,8 °C. (04.)
Napi legnagyobb hõingás: 14,2 °C. (03.)
Napi legkisebb hõingás: 1,0 °C. (22.)
Legalacsonyabb légnyomás: 992,9 hPa. (29.)
Legmagasabb légnyomás: 1033,8 hPa. (14.)
Ködös nap: 12 db.
Havi csapadékmennyiség: 38,6 mm. (éves: 362,7 mm.)
Csapadékos nap: 19 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 16 db.
Jelentõs csapadékú nap: 2 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 14,4 mm. (05.)
Az átlagosnál több, mint 2 °C-al melegebb és szárazabb hónap volt. Többször volt kisebb csapadék (19 csapadékos nap), de a havi átlagnak csak a 72 %-a hullott.
Az enyhesége ellenére hangulatában egy átlagos november volt, ellenben feltûnõ, hogy a jelzõnapok közül csak ködös nap volt.
Külön kiemelendõ, hogy nálam nem volt fagy az idei novemberben, ilyen pedig a feljegyzések szerint eddig csupán 4 alkalommal fordult elõ: 1960, 1970, 2000, 2006. Az idei az 5. a sorban....
Az idei év már csak két érdekes dolgot hozhat nálunk,ahol lakom a havazáson kivül!az egyik hogy a nyári napok száma legyõzi-e a fagyos napok számát ugyanis az állás 103:86 a nyári napok javára ez azért is érdekes mert felénk általában 120-125nap szokott lenni átlagban a fagyos napok száma a másik a dolog pedig a csapadék tavaly 2011-ben 492mm volt azidén eddig 463mm vajon több lesz-e vagy sem,én hajlok arra hogyha hideg lesz a december akkor nem fogja utólérni a csapadék a tavalyit!
Az elsõ nagy hófúvásos élményem, még kisiskolás voltam. Nem tudom mekkora hó hullott, de becslésem szerint legalább 15 - 20 centi kellett h legyen, illetve láttam már a fórumon napijelentést errõl, azon 20 cm körüli hótakaró volt térségemben ...Döbbenetes volt a hófúvás utáni nagy hóhalmok az udvaron...Igazán megérdemli, hogy már jó ideje az avatar képem legyen :
Link
Link