Időjárási visszatekintő

Nekem, akkor 13 évesen az a váratlan téli dobbantás ébresztette fel bennem a meteorológia iránti érdeklõdésem.
Akkor még saját adatok híján (azt rá egy évvel kezdtem el) a hivatalos prognózis hõmérsékleti és jelenidõ kiadásait rögíztettem egy naptárba (sajnos elveszett).
Akkor azon ritka dolog történt meg, hogy 15-e után erõs melegedést vártak, emlékszem azóta is, hogy 3-8, majd 6-11-es maximum-kiadások adódtak két-három nap távlatában, ám ahelyett esett nálam két csatában 14-15 cm hó a meglepõ télies fordulat alatt.
Azon ritka esett történt meg akkor, hogy a várt zonalitás okozta enyhülés elmaradt, fordítva szoktuk ezt meg (ld. most), fordítva szokás (a zonalitás érkezését sokkal ritkábban bukjuk be, mint a kontinentális hidegét).

Sõt, még egy adalék jutott eszembe 1991. dec. 20-ról. Aznap a kollégiumban edzettem, ahol egy busznyi tatabányai diákot szállásotlak el. Este, amikor végeztem, hallottam a portánál, hogy az egyik diák hazatelefonálva újságolja a szüleinek, hogy Jászberényben micsoda havazás van, miközben náluk esõ esett és nyoma sem volt a hónak (pedig sokszor fordítva szokot lenni).

Nálunk 24-én egész napos verõfényben olvadt a hó, aztán az újabb havazások az év végére 22 cm-esre hízlalták a hóréteget. Tehát 1991 decembere komoly téli helyzetet hozott az ország ÉK-i felére többszöri havazással.

Igen! Gyöngyösrõl vergõdtem haza elképesztõ havazásban, arrafelé jobban, itt alig olvadt, meglepõdtem milyen nagy hó esett, amikor hazaértem...

Én aznap születtem Anyumék elmondása szerint izz Mezõtúron eleinte ónos esõ esett majd havazott

Igen, Egerben mintegy 10-15 cm esett, aztán 23-án újabb adag. Igazi fehér karácsony volt abban az évben felénk.

Egy kellemes emlék 1991. december 20-ról.

Aznap az olvadozó 2-3 cm-es hóréteg déltõl komoly utánpótlást kapott, ugyanis 20h-ig - eleinte enyhén pozitív T mellett - látványos, nagypelyhes havazásban volt részünk. 20h-ra 14 cm-es tapadós hóréteg fedte a várost.

Aznap, tehát 21 esztendõvel ezelõtt az ország DNY-i részén esõ esett, ÉK-en kiadósan havazott, míg a középsõ országrészben vegyes halamzállapotú csapadék volt a jellemzõ. A havazást Jászberényben is havasesõ, esõ váltotta fel átmenetileg az esti órákban.

Emlékszik erre valaki?

Az idei a 4. év, hogy Mezõtárkányból vannak csapadékadataim. Érdekes a decemberi hónap: 2009-ben 67 mm, 2010-ben 95 mm. 2011-ben 75 mm, ebben az évben eddig 43 mm hullott. Ha ebben a hónapban nem esik több (szerintem 5-10 mm még várható), akkor a négy év átlaga kerek 70 mm. Elég sok.

Nagyon jó képek, gratula!
-28 fok, hm-hm!
Pedig 13-án reggel szerintem nem is volt teljesen derült az ég.

Nem hosszú, inkább király!!

Nálam is csak elszórt hófoltok maradtak.
Itt 3,6 mm esett reggelig, a hónap 41,6 mm-nál jár, az év pedig 449,3 mm-nél.

- - - - -

Robi,
Nagyon jó napod lehetett, a képek gyönyörûek.
Ezt ( Link ) a látván ez hihetné az ember, hogy Suomi földjén jártál.

Ma reggel kinéztem az ablakomon.
Megdörzsöltem a szemem és utána is megállapítottam.
Éjjel havazott a Bükkben. Jelenleg is fehérlik a Bükk.
Irány fel a hegyekbe.

Az elsõ változás meglepõ módon nagyon hamar, már Felsõ-Hámornál jelentkezett.
Lepel hó volt az útszélen.
A Hámori-tónál már 1 -2 cm.es vizes latyakos hó volt a szalagkorláton.
A tó már befagyott, de kásás, jeges. Így sajnos nehéz lesz rajta a késõbbiekben korizni.

A Jávorkúti elágazásnál megálltam vizet venni a forrásnál.
Itt készült az elsõ képem. 3-4 cm friss igen vizes hó fogadott.
Link

Utam elõször Ómassára vezetett, az ottani loggerem leolvasásához.
Az elvégen 7-8 cm, a felvégén 10 cm feletti friss hó hullott az éjjel.
Ómassa alvég: Link
Ómassa felvég: Link
Ha kicsit torzítok a képen, akkor elmondhatjuk, hogy ez is Miskolc.
Azaz a belvárosban semmi, a felvégen pedig 15 cm összefüggõ hóréteg van.
Csak hét sok értelme ennek így nincs.

Utam innen Jávorkút felé vezetett.
Az elõzõ napok ónos esõje, és a régi hó közös egyvelege fogadott a szerpentinen felfelé.
Eddig azt hittem azért a téli vezetés nem jelent gondot, de az útra fagyott kb. 5 cm vastag jégpáncélon inkább neveztem korcsolyázásnak, mint nyugodt közlekedésnek.
Azért megoldottam, igaz (nem szándékosan),de volt ahol kilinccsel elõre.
A szerpentinen: Link
Sebesvíznél: Link
Jávorkút: Link
Innen utam bringával folytattam egy darabig.
Link
De a Lusta-vgy felé már nem vittem magammal a bringát, mert az igen vizes nagy hóban egy kocsinyom volt csak. Abban bringával menni pedig szinte lehetetlennek tûnt.
A vastag friss hótakaróba a kerekem 1/3-a besüllyed. Még a lejtõkön is erõbõl kellett tekernem, hogy haladjon a bringa.
1 óra küszködés után megoldottam a problémát.
Ergó úgy is erre jövök vissza, így egy alkalmas fenyõ mögé betámasztottam a verdát, és gyalog /kocogva folytattam tovább utamat. Gyorsabban haladtam, mint a kétkerekûn.
Ekkor lõttem pár fotót:
Link

A Lusta-völgyi logger leolvasást követõen gyorsan rákukkantottam, milyen értékek voltak jellemzõk az elmúlt pár napban.
A gyors szemezgetést követõen egyértelmûen a múlt héten, dec. 13-án reggel volt a leghidegebb a Lusta-völgyi töbörben is. Egészen pontosan akkor -25,9 °C volt a reggeli hûsítõ érték, de decemberben többször is elértük a -25 fok körüli tartományt.

Innen utam Nagy-mezõ felé vezetett.
A Vörös meteor turistaháznál lévõ állomás felé haladva félúton elõször szállingózni kezdett a hó. A fõ töbör höz érve már gyenge havazás volt a jellemzõ.
Itt leolvastam az összes mûszert. Bõ egy óra alatt tudtam végezni vele.
Itt -27,8 °C -ot mérhettünk dec. 13-án.
Ez a minimum érték megegyeznek azzal, amint Molnár Károly mért ugyan ezen a reggelen a Meteorológiai Szolgálat minimum hõmérõjével!
Ekkor õ a talajon mért radiációs értéket -31 °C-on regisztrálta.

Természetesen itt is készítettem pár fotót.
Itt találjátok.
Link

Az éjjeli havazásnak köszönhetõen a hóréteg a Fennsíkon semmivel nem lett kisebb, mint az olvadás elõtt. Az éjjel bõ 10-15 cm közötti hóréteg jött le.
Általában elmondható, hogy a régebbi hóréteggel együtt 25-30 cm -es a hó a Bükk 800 m feletti részén.
Állaga tömör, kásás, igen nagy víztartamú .
Ha teljesen kifagy, bizony igen jó alap lehet majd a síeléshez, sífutáshoz, és persze a töbör klímára is kedvezõen hat majd, ha netán egyszer errefelé látogatna az a bizonyos orosz hûtõszekrény.
Minden esetre biztos, hogy nagyon nehezen fog elkopni ez a hóréteg.
A karsztforrások vízhozama igen figyelemre méltó. Szárazságról már semmiképpen nem beszélhetünk.
Bocs, ha hosszú volt.

Itt december 6.-a óta 100%-os a hófedettség (11 cm), ami nagy valószínûséggel karácsonyig meg is marad.

A hó ma reggelre itt is elolvadt, csupán kisebb foltok meg egy hóember maradt az udvaron.
7 órakor kerek 3 mm csapadékot mértem, 42,7 mm a decemberi szumma eddig. 2012-ben 441,7 mm esett.

A ma reggeli 14,8 mm-rel átléptük a 400 mm-es határt (403,3 mm.).

Vége egy szép télkezdetnek, a mai nappal bezárólag 15 havas és 13 hótakarós napon vagyunk túl a hóból van még egy kevés, de a fedettség már csak 30 % körüli

Itt október 30-án 4 cm egy napig, a legutóbbi medibõl pedig mindössze lepel esett, eddig ennyi, de még van hátra "pár nap" a télbõl, ha február derekán is így állunk, már lehet kezdeni siránkozni

A 2011-2012-es tél valóban mostohagyerek volt itt az Alpokalján.
Azonban azt azért jegyezzük meg, hogy most október végén 5-12 cm hó volt az Alpokalján, a legutóbbi mediterrán ciklonos havazásból december 8-án pedig 2-15 cm hó esett.
2010-ben 40 cm volt a hótakaró maximális vastagsága nálunk (december elején).
Az ezt megelõzõ idõszakban (2006-2007-et leszámítva) is rendre minden évben voltak 20+ cm-es havak.
Fejbõl még 2005 december végére emlékszem, amikor Brennbergbányán 80 cm vastag hó volt, illetve 2005 január végén másfél méteres hófúvások voltak a városban (mediterrán ciklonból).
A hozzászólásodra való reagálásom kizárólag az Alpokaljára vonatkozik.

A decemberi csapadék eddig 51,4 mm, az éves pedig 482,3 mm. Még tartja magát a hó, vastagsága átlagosan 2 cm.

Hogy karácsony szûken vett 3 napjában mikor volt nagy havazás nálunk? 1993-ban biztosan: karácsony másnapján majdnem 40 cm esett Gyõr környékén. A két ünnep között: 2005 dec. 28.-án
nagy havazás, hófúvás -akkor is 20 cm fölött voltunk jócskán.
Az azóta eltelt 7 évben azonban nem emlékszem 20 cm-t elérõ, vagy meghaladó hórétegre errefelé, még az ominózus 2009/2010-es télen sem.
Azt hiszem, kijelenthetjük, hogy immár szabályszerû északnyugat kimaradása a nagy havazásokból. Szinte írásba merném adni, hogy az idei tél soron következõ havazásos helyzetébõl se fogunk profitálni. A következõ területek kapják mostanában a havat: Dél-Dunántúl (a Balatontól délre) Dél-Alföld és a Tiszántúl. A középsõ országrész (beleértve a fõváros környékét) szintén elég gyakran kap jelentõsebb hóesést.
Az Észak-Dunántúl ellenben mostohagyerek mostanában. Különösen Gy-M-S és Vas megye, és részben Veszprém is, rendre kimarad minden nagyobb hóesésbõl. Különösen furcsa ez annak fényében, hogy néhány évtizede a Bakony-vidék, és az Alpokalja is, szép nagy havakkal büszkélkedett, és éppenséggel az Alföld volt szárazabb, vékonyabb hótakarójú.
A jelenség tartósságánál fogva már kimeríti az éghajlat-ingadozás fogalmát. Az okokról van elképzelésem, hamarosan meg is írom az Éghajlatváltozás fórumba.

Egy nap kisiklás után ismét Ény-ot jól kikerülte az esõ, csak tizedmm-ek estek, míg máshol szaporán gyûltek a mm-ek. Továbbra is sereghajtó a térség a csapadék terén (nálam 14 mm a december).Persze hó is alig 1 cm esett. Remélem azért, mert tartalékol Karácsonyra. Továbbra sem néztem utána, de igazi hótakarós (nem lepel,1 cm,hófolt,kérges hókupacos)pláne havazásos Karácsonyra itt nem is emlékszem az utóbbi 10-12 évbõl.

Ígéretemnek eleget téve hoztam néhány havas képet a Vajdaságból, melyeket pénteken, vagyis majdnem egy héttel az ominózus havazás után kaptam lencsevégre. El lehet képzelni, milyen állapotok uralkodhattak itt múlt hétvégén, hiszen azért 6 nap leforgása alatt jelentõsen tömörödött, illetve alulról némileg olvadt is a hó ( a beton vizes volt alatta..)
Az udvarba történõ belépésünkkor elénk táruló "szûz" állapotok:
Link
Link
Link (ezen hókupac alatt egy kb. 2 méter átmérõjû gömbtuja lapul... )
Jelentõs hófúvásról árulkodik többek között ez a "kerekecske dombocska" is, ami nekem nagyjából a combomig ért a legmélyebb részén.. tiszta welness-terápia volt mindezt felszámolni.. Link
A tetõkön is volt némi fehér arany.. Link , Link
A górénk funkciót váltott: magtárból, jobb híján, hótárrá avanzsált (10-15 cm közötti összefüggõ hóval): Link , majd egy kis idõ után nekiláttam " visszafelé górézni": Link ---> Link
A hótakaró egyébként ekkor még nagyjából 30 cm vastag volt a földön és a füvön: Link (mérõszalag híján kénytelen voltam ilyen "profi" mércéhez folyamodni ) , a betonon az intezívebb alulról olvadás okán valamivel kevesebb: Link
Munka közben: Link , majd 5 órányi megfeszített, izzasztó, lapátrepesztõ munka után a végeredmény :
Link
Nyilván a képek nem igazán adják vissza a táj valós szépségét, de remélem azért valami csak "átjön" Kellemes nézegetést kívánok hozzájuk!

Én azért ezeket a térképeket csak érdekességképpen nézem...

És mibõl alakult ki 3 nap alatt: Link Link Link

Ilyen felállás se nagyon van mostanában:
Link
Link

Az ilyen mostre AC-k mutatják, hogy mennyire más volt még az éghajlat 100-150 évvel ezelõtt. Valahol olvastam, hogy Bjerknes a legkorábbi fellelhetõ átlagos légnyomás-eloszlási térképek segítségével (1790-1829) rekonstruálta a Kis-Jégkorszak szinoptikus viszonyait és összevetette azt az 1900-1939-es bázisidõszakkal. Megállapításai röviden a következõk voltak:

- sokkal gyengébb izlandi depresszió
- sokkal erõsebb depresszió a Baffin-öböl felett
- sokkal erõsebb depresszió Észak-Skandinávia partjainál.
- melegebb Sargasso tenger

Az Észak-Skandináv ciklonközpont hátoldali sarkvidéki áramlásával magyarázza egyben a Norvég tenger lehûlését, sõt a Golf áramlat ezen ágának gyengülését is.

A nagy kérdés, hogy 100-1000 éves léptékben mitõl függ a depressziók átlagos elhelyezkedése?

Szerintem
- a poláris ciklon méretétõl
- a Ferrel-cella helyzetétõl

Vannak makroszinoptikai nyalánkságok, amik manapság ki sem tudnak alakulni. Ez például egy dunántúli barna havazás elõtti nap, Voejkov tengellyel: Link Elképesztõ, hogy ez a helyzet úgy alakul ki, hogy olyan erõs a kelet-európai AC, hogy egy izlandi ciklont a nyugaton lekényszerít a Gibraltári szorosig, aztán az le Algériáig és majd keletnek, hogy 26-án beindítsa a koszavát nálunk.

Nálam is 12 a hótakarós napok száma, maximális hóvastagság 9 cm.

7,5 mm-t hozott a tegnapi ciklon, a hónap ezzel már kemény 10,6 mm, az éves 453,7 mm.
Decemberben eddig csak lepelnyi hóra futotta, így hótakarós nap csak egyetlen van eddig a szezonban, az is október 30-án reggelre alakult ki...
Gyászos eddig a tél, persze csak hó szempontjából.

Mellékesen 14 cm volt a leesett hó mennyisége, ebbõl 12 hótakarós nap adatott meg.
Az elmúlt 21 december második (az elsõ 199 legtéliesebb (hideg és havas együtt) december eleje volt.

Nálam is majdnem ennyi esett, 19,5 mm.
A december itt 38,0 mm-nél jár, az év pedig 445,7 mm-nél.
A hónap elsõ felének középhõmérséklete -2,5 illetve -2,4 fok (kettõ illetve négy adatos).
Fej-fej mellett, ahogy megszoktuk.

Már kezdem sejteni hogy lehet az, amikor a Réthly könyvekben jó hetes DK-i szélviharokról, meg - megújuló havazásokról, hóviharokról lehet olvasni az ország különbözõ pontjain egy idõintervallumban...Ez az amikor DK (sem) szív!

A tegnapi és éjjeli esõzés 19,6 mm-t adott, december 39,5 mm-nél jár, az év 438,5 mm-nél. December elsõ fele -2,8°C-os középhõmérsékletet hozott.

Mediterrán ciklon keletkezés a Tirrén tengeren. Útvonal: Szicília-Görögország-Fekete tenger: Link
-5 fokos T850 Szicília fölött Link .

Dec. 8.-án újra egyetlen cikloncentrumot találunk Skócia és Dél-Norvégia között az Északi ill. a Norvég-tenger határán. Benne 965 hp-ra zuhan a légnyomás.
Érdekes dolog az észak-atlanti ciklonrendszereknek ez a "vonaglása". A nagyon mély cikloncentrumok hamarosan több, sekélyebb ciklonmagra esnek szét -de mint látjuk, az is gyakori, hogy ezek késõbb újra fuzionálnak egyetlen, kimélyült központtá.
Fölöttünk (ki gondolná?) még ezen a napon is az 1015-ös izobár idõzik.
Itt közbevetõleg megjegyzem, hogy melegfront esetén a légnyomás-csökkenés és felmelegedés arányának prognosztikai jelentõsége van. Összes megfigyelésem azt mutatja, hogy ha az elõbbi jelentéktelen, az utóbbi ellenben erõs (mint 2006 decemberi esetünkben), az többnyire tartós felmelegedés jele -és vica versa.
Egy nappal késõbb (dec. 9.-én) még mindig az 1010 és 1015 hepás izobár között van az ország, de a szinoptikai térképen apró változás látszik, mely a következõ néhány napban jelentõségre tesz szert: a norvég-tengeri fõciklonnak 1005 hepás peremciklonja képzõdik a Genovai-öböl felett.
Dec. 10.-re ez utóbbinak a hátoldalára kerülünk, a "beorrosodó" azori anticiklonnal közös áramlási rendszerében végre valamivel hûvösebb levegõt kapunk északnyugatról. Természetesen ez a lehûlés havazást nem hozott, de esõt, szelet igen. Dec. 12.-re virradóra már nyugalomba is jutott felettünk a hidegebb levegõ, a derült ég mellett ekkor mértünk egy -4 fokos minimumot.
Így végzõdött hát a 2006/2007-es tél melodrámájának elsõ felvonása.

Eddig decemberben a naplónk szerint -16,2 fok az abszolút minimum és 8,6 fok a maximum. Nálam -11,3 (ma) és 5,5 (elseje). A havi közép Romhányban -4, Siófokon 0,5, ezek a szélsõértékek. Ma a zord nap miatt nagyot zuhan, és a 3 pozitív hely (Siófok,Sárvár,Sopron) tovább csökken és holnap már az egész ország negatívba mehet és Romhány -5 alá.Lassan két hete tart az átlagnál jóval keményebb hideg idõ. Februárban gyors melegedés vetett véget a kéthetes zordságnak és egy adag hó is esett közben. Most nem ilyen kemény a várható melegedés. A GFS freemeteós egyhetese Pápára +5 és -5 fok közé teszi a T ingadozását. A 0 körüli heti átlag éppen az ilyenkor szokásos érték, vagyis nem enyhe idõt, csak a nagy hideg enyhülését sejteti sok vegyes csapadékkal (30-40 mm).

A Kárpát-medence fölé északnyugatról alacsonyabb izobárok helyezõdnek (az ország északnyugati csücskét eléri az 1015 hepás, amely ettõl kezdve több napon keresztül a vendégünk lesz)
A délnyugati melegáramlás felgyorsul, ezért a légtömegeknek az a nyugalomba jutása, mely kisugárzás miatti komolyabb lehûlést, a légrétegek fajsúly szerinti elrendezõdését, a hideg megülepedését lehetõvé tette volna, illuzórikussá válik.
A következmények -mondhatni- katasztrofálisak. Dec. 5.-re az izobárok lefutása meridionálisabbá válik (fölöttünk még akkor is az 1015 hepás tartózkodik) és napközben délnyugat felõl igen enyhe, száraz levegõ tódul be a Kárpát-medencébe.
Gyõrben ezen a napon több órás napsütés volt változó fátyolfelhõzet mellett. Erõs, idõnként viharos déli szél fújt, és a hõmérséklet 15 fokig emelkedett.
A következõ napon (dec. 6.) az északnyugat-európai ciklonrendszer középpontjai egyetlen hatalmas, Norvég-tenger feletti alacsony nyomású területbe "szedõdnek" össze, mely azonban nem tud közelebb kerülni a kontinens centrumához: nálunk marad az 1015-ös izobár, és a szokatlanul tavaszias idõ.
Egy napal késõbb (dec. 7.) az említett alacsony nyomású terület 3 ciklonmagra esik szét -egy a Brit-szigetek, egy a Norvég-tenger, míg a harmadik a Skandináv-félsziget fölött található.
Nálunk tovább vendégeskedett jó ismerõsünk, az 1015 hepás izobár, s maradt az igen enyhe idõ.

A hónapban Szécsény már 5 zord napot is behúzott, én otthon Gyarmaton idén 17-et mérem (jan+feb), szóval már Gyarmat is húsz felett jár e tekintetben. Ez azért már elég szép szám, és még jön hozzá egy-kettõ. :-) Közel egy hónapnyi zord nap jöhet össze 2012-re több helyütt.

Valóban nem a februárokról, hanem az éves középhõmérsékletrõl volt szó.

1891 január. Algírból hóviharokról számol be a krónika. Január 19-én Algéria területe fölött -10 fok alá süllyedõ T850.

Átlagokat tekintve lehet. De az 1929 februárnál nem volt hidegebb a 20. században, abszolút értelemben.

Koszava 1889-bõl. Ez volt az az év, amikor a Fekete tenger "jeges lett".

Pedig reménykedtem, hogy megvan ez valahol a Zinternetten havi lebontásban Szép munka!

Én. NOAA az adatok forrása.

A térképeket te csináltad, vagy a NOAA?

Érdekes idõjárás volt abban az idõben. Egy nemrégi elõadásomban ki is tértem egy-két akkori szélsõségre: Link Link Link Link

A szegedi városhatás kb. +0,5-1,0°C között tesz hozzá az értékekhez.
1940 könnyen lehet, hogy az utóbbi 200 év leghidegebb éve volt. Ami érdekes, hogy egy olyan idõszakban, amikor a környezõ évtizedekhez képest többnyire kissé melegebb évek voltak túlsúlyban.
Furcsa egybeesés, hasonlóság van a legutóbbi 4 évszázad 40. évei között. Mindegyik jóval hidegebb volt/lehetett az átlagosnál. 1940 a XX. század leghidegebb éve volt, 1840 az adataim szerint a XIX. század második leghidegebb éve, 1740 lehet, hogy a legutóbbi fél évezred leghidegebb éve, 1640 is az évszázad (XVII.) hidegebb évei közé tartozhatott. 1540-nel más a helyzet, az valószínûleg az utóbbi 500 év legmelegebb éve volt.

Illetve még egy kérdés: azokban az 1920-1950-es években jellemzõen milyen középhõmérsékletek mellett zajlottak ezek a durván szélsõséges évek?
Persze a mérési helyek változása beleszól, erõsen beleszól a kérdésbe, illetve a válaszba!
A szegedi állomást nézve elég magas közepek voltak abban az idõszakban, rendre 11-12 fokos közepek voltak, míg az 1960-1990 közötti idõszakban 10-11 fok közöttiek inkább.
Tehát átlagban bõ egy fokkal volt melegebb az 1920-1950, mint az 1960-1990.
Persze itt jön be az a dolog, hogy 1950 elõtt a városban meg kitudja hol a jó úristenbe mértek!
Ezért nem lehet korrekt éghajlattani kutatást végezni ezekbõl a hányaveti adatokból meg állomásokból!

Nálam a mai az ötödik egymást követõ fagyos nap. Itt 5-én mért +0,8°C-os maximum után este beköszöntõ fagy óta nem engedett fel a t.
A négyadatos napi középpel számolva a mai a zsinórban negyedik -4 alatti érték (7.:-6,5,8.:-5,0, 9.:-4,8, 10.:-5,.
A hótakaró 4-e óta folyamatos, a ma leesõ 3 cm-nek köszönhetõen mért 7 cm a maximális érték eddig.

A hónap elsõ dekádjának középhõmérséklete kereken -2°C.

Ma 6. napja, hogy nem ment 0°C fok fölé a hõmérsáklet. Utoljára 4.-én este volt pozitív a T. Ami érdekesebb, hogy a két adatból számított napi átlag 5 napja -4°C alatt van, köszönhetõen az összefüggõ hótakaró (amely a kezdeti 8 cm-rõl 5 cm-re tömörödött, szublimált) által biztosított erõs éjszakai lehûléseknek. A napi átlagok sorrendben: 6.:-7,25°C; 7.:-4,75°C; 8.:-7,35°C; 9.:-4,45°C; 10.:-8,2°C. Ez már teljesíti a HRHI kritériumait, vagy az területi lefedettséget is magában foglal?
Képekben az elmúlt néhány napról: Link