Agrometeorológia

Attól függ mennyire kapta el,ha még nem fonnyadnak össze a szemek, csak fehér bevonat akkor: Thiovit Jet( kontakt hatású), mellé esetleg Topas,ez pedig felszívódó..7-10 naponta megszórva. Mellé mehet még valami rovarölõ. (amerikai szõlõkabóca miatt fõként)

Van egy kisebb telkünk és kb 1hónapja nem jártam ott ,van kb 20méter szõlõ lugasunk rengeteg szõlõ van rajta de valószínûleg megtámadta alisztharmat szinte minden egyes fürtön fehér bevonat van .az lenne a kérdésem hogy megmenthetõ-e még a szõlõ permetezéssel vagy sem?

Szeke.
Ilyennel!!! Link
Ez a legtisztább só az egész világon. Úgy is mondhatnám, hogy ez az "etalon". Nem tudom, hogy van-e a kémiában jártas ismerõsöd? Tudtommal nekik is ez a legbiztosabb beszerzési forrás.

Na akkor vigyázz erre a fajtára, "aranyalma-hópehely" biztos egy nemes magyar fajta lehet, még ízvilágban is.
A fügésekre vissza térve; túl sok nitrogén okozhat ilyen lepotyogást, elvégre a füge igénytelen a talajra, de a tápsókra érzékeny lehet.

Ilyennel? Link

Szia.
Pedig hidd el, hogy kiváló. Ha megásod a gödröt, akkor egy kicsit még porhanyósíts rajta. Ebbe mehetnek a gumók. Szépen fognak fejlõdni, meglátod.
2010 lehetett, amikor mamám vetõburgonya vásárlás céljából kinézett a mars téri piacra. Ott találkozott egy elég idõs nénikével, akitõl a (jól ismert) "hópehely" fajtát vásárolta. Ezután megkérdezte mamámat, hogy "ezt a krumplit még nem szeretné kipróbálni?"
Nagyjából 5 kg, sárga fajtájú gumók voltak. Elültettük, majd amikor eljött az idõ, kipróbáltok, megkóstoluk. Én azt hittem, hogy lehidalok. Azóta minden évben jó 20 kg vetõgumót teszek el belõle. Egy átlagos ember azt mondaná, hogy krumpli és krumpli között íz szempontjából alig van különbség, de mikor ezt megízleltem, nyomban éreztem, hogy más. Arra a következtetésre jutottunk, miszerint a régen elfeledett, már-már eltûnt valamelyik "aranyalma" fajtáról lehet szó. Mikor mondom ismerõsöknek, akkor nem értik mirõl beszélek, de ha megkóstolják õk is mondják, hogy ilyet még nem ettek. Többen jelezték, hogy vennének át tõlem belõle. Boltokban is árulnak egy bizonyos sárga fajtájú krumplit, de az megint más. Alakra is különbözik!!!
A napokban sütöttem desznyózsírban egy adagot, amelyet vegytiszta(!) sóval ízesítettem.

Akkor ugyanolyan talajon dolgozunk. Szárazon betonkemény, így nagyon fontos a kapálás az esõ után, száradást követõen. Hát, akkor önsanyargató lehetsz, mert krumplit én biztos nem vetnék ebbe a talajba.

Vess szarvasgombát!

Floo írta itt, hogy tán a novemberi idõjárás okozta országosan a füge sárgulását. Érdekes, hogy a növekedés nálunk idén extrém nagy. Lehet, hogy az az oka, hogy párszor az öntözõvízben megküldtem Wuxal-al, majd Volldüngerrel. De amúgy is szerintem szinte ideális idõjárás van idén, még a fû sem sárgult eddig, pedig nincs öntözve.

Nálam is volt lepotyogó, összeaszalódott és megrohadt. Nem tudom az okát.
A 4.-bõl 1 vesszõ teljesen elszáradt, na ennek meg végképp nincs indoka.

Az én fajtámban július végén lesz az elsõ termések érése, olyan 6-10 szem lesz a végére. másodtermések most keletkeznek, de nem túl erõs idén a bokrok növekedése sem.

Marosi öntéstalaj van. Majdnem homok, de attól apróbb iszapos szerkezetû. Ha száraz, akkor olyan mint a beton, ha meg nagyon vizes, akkor meg beleragad az ember. Most pont optimális a munkára. Eddig közepes, apróbb szemû méretek voltak a jellemzõek, de legalább jól el álltak tavasz végéig. Bár eddig a megmaradt aprókból került vetésre, de most idén hibrid szemek is kerültek elvetésre. Mindenképpen vízválasztó lesz a idei év a jövõre nézve.

Most nálam is megindultak a paradicsomok. Igazi sövényt alkotnak. Link Mögötte látható a tavaly vetett diófa sor is. Én nem nagyon szoktam pepecselni kötözéssel. 3-4 darabot ültetek egybe. Azt azokat egybe körbe tekerem a tám rendszerre amit éppen csinálok. Így megtartják egymást + nem égeti szét a nap. Maximum a szedésnél kell egy kicsit bányászni.

+ Valaki tudna tippet adni, hogy mit lenne érdemes ilyenkor vetni amit jó pénzért el lehetne adni õszre a piacon?

Aha! Nálam is rengeteg elsõtermés volt rügyfakadás után. És nálam is ledobta a nagyját mindhárom bokor. De néhány megmaradt, ezek közül találtam ma kettõ teljesen érettet. Engem is meglepett, mert a többi füge még elég zöld.

Az idei elsõ termés ez nálad? Itt (is) tárgyaltuk, hogy az elsõ idei termés sokfelé (nálam is) besárgult és lepotyogott teljesen. Nálam most egy zöld 2. termés van, elég kevés a tavalyihoz képest.

Óriási meglepetésemre ma reggel kiszúrtam egy érett fügét a közvetlenül az ablak elõtti fügebokron:

Gondolom, hogy homokos talajod van, ezért vágtál bele a krumplizásba. Én az esõ elõtt kötöztem föl a fürtösparadicsomot, és kapáltam meg az ágyást. A kötözéshez rafiát használtam. Miközben mókoltam az ágyásban, illetve mérgelõdtem a rafia rossz minõségén, megláttam, hogy Holland. Nem veszek több holland rafiát. Tápén talán van jobb a gyékényeseknek. Fél órával ezelõtt még sebtében vetettem egy kis tépõsalátát, elvileg 1-2 hét a csírázása: Link

A kajszit tönkre tevõ mókus ellen megfelelõ védelmet találtam. A feldolgozott gyümi magját maroknyi kupacokba a fák alá raktam ott, ahol bontogatta a gyümölcsöt. Azóta a fán levõ és a lehullott gyümölcsöt is békén hagyja, a magcsomók meg lassan elfogynak a fák alól, miközben szaporodik a maghéj törmelék.

Veszprém, kajszink helyzete: jellemzõen júl. 20-25 környékén szokott az érés kezdõdni. Tegnap az elsõ 5 darab szép barackot megettük Jóval elõbb van a gyümölcsök érése nálunk, pedig a Bakony-alja nem az ország legmelegebb vidékei közé tartozik (tszf. 295 m vagyunk).

Tegnap neki láttam rendbe rakni a kertet. Szõlõt elvitte a múlt heti esõ, így arról lemondhatok. Felszedtem a tavalyról bent maradt gumókról kikelt krumplit. Jó 5 kg lett vegyes mérettel. Ez alapján jó hozamra számítok. Tavaly inkább apró-közepes méret volt a jellemzõ.
Link

Nem tudom, akkor mi lesz október 20-ig. Lehetnek újra kihajtott nyári rügyek? A csemege szõlõm volt ilyen, augusztusban virágzott, októberben már sörétes, de savanyú fürt díszelgett a fagyokig.

Az eper elsõ hullámát rég elfelejtettük, a málnabokor is a végét járja, máskor ez bõven július elején szokott bekövetkezni. És júl. 10.-e körül szoktuk az elsõ barackokat leszedni. Onnan tudom, hogy júl. elején még be kell járni az iskolába és nagyjából az utolsó bejárós napok tájékán szoktuk leszedni az elsõ gyümölcsöket. Most meg már egy hete megkóstoltuk az elsõ szemeket.
Szóval az én kertemben bizony elõrébb jár a természet. (mint ahogy Medárd sem június azon szakaszán jeleskedett csapadékilag, mint amikor szokott, hanem májusban...)

"a természet 2-3 héttel elõrébb jár"
Mihez képest? Ezt nem csak megszokásból írjátok tavasz óta?
Itt jelenleg 2013 ezen idõszakával összevetve pl. több növény esetében is inkább hátrányról lehet beszélni, eltérõ igények miatt, adott növény esetében az elmaradás jelentõsnek is nevezhetõ. A szomszéd xy fajta kajszija 2013-ban nem tudom, hogy mikor, 2012-ben lényegében akkor ért, mint az idén.

A tavaszi fagyok, és megfázás elmaradt. A célzott, tervszerû permetezés, megelõzés hatásos lett.
A lepergõ barack pedig a fa reakciója, a kevésbé kötõdött egyedek szelektálása.

Súlyosodnak az ágvégek, én is alátámasztottam egy vázágat,magasabb szinten pedig vékony kötéllel a fõtörzshöz. Remélem a holnapi ziv.-viharos szelek megkímélik a termést. Akkor örüljünk, ma mi szedhetjük le a termést.

Még tavasszal keseregtem egy kicsit, hogy milyen jó lenne, ha egyszer az a sok barack kezdemény megmaradna a fán és nem peregne le.
Nos, általam soha nem látott mennyiségû barack van a fánkon, az ágak rogyadoznak, több helyen alá kellett támasztanom õket. Úgy, hogy ismét rengeteg kis barackot szedtem fel mostanában reggelenként a fa alól.
Most pedig már azon gondolkodom, hogy hogy jött össze ez a hatalmas termés:
-elmaradt tavaszi fagyok (máskor sem volt mindig, mégsem volt ekkora termés)
-rengeteg tavaszi csapadék
-jól sikerült, jó idõben kihordott permet(3x)
-a természet 2-3 héttel elõrébb jár (bár itt nem érzek kapcsolatot)
-????

Ez így van!!! Már gyúrok a sok lekvár eltételére, bár még egy kis idõnk van, mert a késõbbi érésû bergeronból fogjuk a nagyját eltenni, abból a legjobb talán. A gönci sem rossz, (ami már most kapható) abból mondjuk selymesebb lekvár lesz, de talán kevésbé zamatos. Hmmm

Link A hét legfontosabb híre, hogy kezdõdik a barack szezon.

Nincs veszve semmi. Vedd fel velük a kapcsolatot, és válaszd ki a kollekciót.
Weblap,legfrissebb;
Link

Ez nem semmi! Kár, hogy olyan messzi van, kuncsaft lennék náluk bizonyára.

Épp ma délelõtt a MR1 napközben mûsorában is errõl volt szó, balkon paradicsom,a teraszon -- a hideg, huzatos levegõ, és a nitrogén túlsúly -- okozza. Sokan esetleg a virágföldet alkalmazzák, ami eleve nitrogén dús.

Szerintem napfény hiány, vagy huzatos, szeles a környezet.Esetleg túl nagy a nitrogén felvétel, ami az erõteljes levél-szár növekedést generálja, kötõdést leszorítja. (ellenszer a kálium-foszfor adagolás)

a paradicsommal kapcsolatban lenne egy kérdésem ,hogy az miért van,hogy szépen virágzik de nincs kötõdés hanem eldobja a virágot néhány nap után?

Megnéztem a csomagot, tényleg Karate 2,5 WG 20 grammos/10 liter. III.kat. éüv: 3-5 nap.

Na ma voltam a Csólyospálosi virág kertészetben, lenyûgözõ virágokat látni. Pár kép a teleprõl;
Bejárat:
Link
Elõtér:
Link
Virág utca:
Link
Balkon virágok:
Link
Nagycserepes mediterrán fajták + banánfa csemete:
Link
Mix:
Link
Csak úgy:
Link
Eladótér:
Link

Igen, tényleg, a mucsu talán be sem sárgul.

Igen, valószínûleg golden lesz, jobban mondva már most is az

Szerintem Golden-re gondolsz. A mucsu csak tavasszal kezd besárgulni, ha egyáltalán besárgul. Õsszel még egyértelmûen élénkzöld.

Az Actara WG (granulátum) formát tavaly a gyártó kivonta a forgalomból a silány minõségû hamisítványok miatt. Nem tudom, hogy az SC-t miért nehezebb hamisítani?

Szerintem a gazdaboltok vegyszerforgalma lenullázódna, ha betartanák az Isten tudja milyen alapon meghatározott EU kategóriákat. Pl. 3-4 g-os kiszerelés szabad forgalmazású, 10 l permethez horror áron, III. kategória, 50 g és felette II. kategória, zõõõd könyvre vásárolható. Feltételezik, hogy aki nagyobb kiszerelést vásárol, tanfolyam nélkül nincs az adagoláshoz alkalmas pontosságú mérlege, vagy szaktudása? Amikor nem túlságosan törvényes, emberre ható anyagokat árusítók igényeinek kielégítésére elöntötték a világot az 1/100 g pontosságú mérlegek? Ugyanilyen cifra, hogy van, amibõl 200 g-os kiszerelés II. kategória, 1 kg-os I. kategória, növényorvosi rendelvényre. A kisebb kiszerelésû, ugyanazon hatóanyagú és koncentrációjú, mint a másik, az egyik vásárlásához elég egy gyorstalpaló, ahol csak a tandíj befizetését ellenõrzik, a másikhoz növényvédelem szakirányú agrármérnöki végzettség kell? Normálisak azok, akik meghatározzák a besorolásokat? Vazze, ha veszek 5 db. 200 g-ost, akkor mi van?

Az megint más kérdés, hogy ismeretlen okokból indoklás nélkül kivonnak vegyszereket és nincs hatékony helyettesítõjük (pl. a kullancs, vagy a lótücsök elleni hatóanyagok), míg Európa méhállományának pusztulását okozó vegyszerek évekig forgalomban maradhatnak.

Nem folytatom, tovább, mert a végén beleérnék a moderálandó tartományba.

Várakozási idõk:

Ha valaki elolvassa a használati utasítást és be is tartja, nem kockáztad többet, mint ha a boltban, vagy piacon vásárol. Nyilván a 2-3 g / 10 l adagolású vegyszereket nem evõkanállal kell mérni.

A mucsu egy alapjában véve téli alma, zöldes-sárgás kissé viaszos de kemény alma,azért is télálló.(új fajta, japán-kínai kb.2000 tõl van forgalomban)
Szerintem akkor az Golden lehet, apró pöttyözött héjjal,kerekvállas aránylag puha húsú édeskés, de ez is inkább szeptemberben érik.Rokona a Golden delicses, az inkább bordó, hegyesedõ talpú zamatos alma, decemberig friss,mint a Golden, de utána gyorsan szárad, ráncosodik.

Persze vannak sok nyári-nyárutón érõ fajták, lehet hogy egy különleges egyedi fajta lehet, vigyázz rá! Kép esetleg?

Köszi az infót!

Nem tudom a pontos fajtáját, már itt volt a fa, de szerintem mucsu lehet, július közepén már ehetõ (igaz akkor még savanyú, de élvezhetõ), aztán még szeptemberben is ehetõ, akkor már kissé sárgásba hajló, igazából szeptember eleji alma (mondjuk éppen ezért valószínûleg nem korai fajta, csak mi nem bírunk magunkkal, és már júliusban - legalább is 2012-ben - rájártunk) Idén, most ahogy nézem, augusztus elõtt nem lesz ehetõ fázisban. Ez a május-június most nem volt neki erõs eddig és ahogy nézem az elõrejelzéseket, nem fog begyorsulni mostanában.

Nyugodtan fogyasztható a termés 1 hónap múlva.(nyári alma-Éva? árpával érõ savanya fajta?) Nemtom mik ezek a alsó leírások, de majd leolvasom az Aktara?? papírját.( én egy 20g.-os papír zacskóban vettem, aránylag olcsó,150 Ft/tasak/10liter. Még a pirosodás, félérett állapotban is kiszórható, ugye az almamoly több - 5-6 nemzedéke - miatt is, hogy ne legyen kukacos.

Az agrol alapból nem mérgezõ, olyan mint egy szappanos lemosás, csak a feltapadt réteg okoz olyan film szerû hártyát, ami lezárja a pórusokat, kallus szövetet gyógyítja, mint egy kötés. A kártékony bogarakat,tojásait oxigén hiány miatt megfújtja, nem belsõ felszívódó, maradványt nem okozó anyag.

Köszi a tippet. És az almából nyugodtan ehetünk egy hónap múlva a kezelés után? Csak azért kérdezem, mert itt is olvastam kétkedõ sorokat a lebomlási idõrõl, illetve a maradékanyagokról.

Ezt jó, hogy írod, mert akkor nekem is esténként jobban körül kell nézni az eper és cukkini körül..

Ja, vagy úgy.

Ha annyira ripacsos, leváló kérges a törzs, most is lehet az Agrolt, olajos permetet használni, mint áztató, beivódó vastag permetezéssel. A többi fának is jó, fõleg a kajszinak, mert itt lappang a kéregmoly is, ami csinálja a háncs alatti járatokat még a hangyáknak is.
Jó vastagon, olyan 5%-os oldattal pisztolyozd le a törzset, esetleg a vázágakat. (levelet-hajtást azért ne érjen.) Az olajos szer lemeszeli a nyomkövetõ szagokat, és amúgy gyógyító hatású a kiszáradás, peterakó kártevõk, berepedések ellen.

Actara 250 SC ilyet kaptam pár hete még, nem kértek semmit. Vagy erre nem vonatkozik? ..Egyik legjobb rovarölõ a Cyperkill után szerintem.

Az Actara II. kategóriás lett sajnos 2013 szeptembere óta (zöld könyves), szidják is miatta az EU-t . Ez az egyetlen olyan készítmény, amely a filoxéra mindkét alakját (gyökérlakó, levél) elpusztítja. Minden jó permetezõszer lassan zöld könyves lesz, felesleges 80 ezer forintja meg nincs az embernek, hogy az ehhez szükséges 80 órás tanfolyamot elvégezhesse az ember.

horitazi: lujó linkjén ott a II. kategória és egyébként az itteni mezõgazd.-i boltban is ezt mondták. Korábban, mint írtam III. kategóriás volt, ezt a prototípusnak az engedélyét azonban visszavonták (valószínû korábbi készletet kaptál meg, vagy egyszerûen a kiszolgáló személyzetet nem érdeklik a szabályok - van ilyen)

Lehet, hogy kontakt rovarölõként a Karate-re gondolsz, annnak tényleg 3 - 5 (14)nap az élelmezés-egészségügyi várakozási idõ. Link

Az Actara felszívódó, zöldségféléknél 3 - 7 nap, csonthéjasnál 14, szõlõnél 21 nap, almatermésûeknél 28 nap a várakozási idõ.
Link

A csapadékos idõ hatására ismét elõkerültek a csigák. A kicsi mezteleneken kívül sajnos spanyol csupaszcsigát is találtam a kertben, tegnap egyet, ma hármat likvidáltam.

Az úgy volt, hogy a palántázótálcába túl sok fehértõzeg és túl kevés termõföld került. Fehértõzeget egyébként azért kevertem a palántaföldbe, hogy kiültetéskor ne essen szét a földlabda. Túl jól sikerült a dolog, nagyon nehezen és késõn csíráztak ki a magok és kiültetéskor mégjobban szétestek a földlabdák, mint tõzeg nélkül. Magyarul adtam a szarnak egy nagy pofont.

Plusz nappal is esett 8,5, úgyhogy 20 mm-nél járok, ez örömteli.

Hogyhogy nem virágoznak még a paradicsomjaid, késõn palántáltad el? Vagy árnyékosabb helyen van? Én is raktam el párat árnyékosabb helyre is (már csak ott volt hely)és ott hihetetlenül lassan fejlõdik, dehát végül is paradicsom, tényleg majdnem teljesen napos hely kell neki.

Ragacsos nyakörvet használtam, a többi fánál teljesen bejött, de az almafa kérge már annyira rücskös, hogy nem lehetett hézagmentesen ráragasztani, s csak egy rést találnak, 2 perc múlva az összes hangya tudja a nekik helyes útirányt, olyan jó az információközlésük.
Aztán bekentem Bábolnai bio egérfogó ragasztóval, az jó volt, csak a melegben nagyon lefolyik, és a gyerekek keze meg beleragad. Aztán rájöttem, hogy nagyon nehéz dolgom lesz, ugyanis az almafa fenti részein is vannak kis lyukak, amin közlekednek a hangyák, úgyhogy a felületi mechanikai próbálkozásaim ideig-óráig jók csak.

Rájöttem (persze nagy ész nem kellett hozzá), hogy locsoláskor erõs sugárral megcélzom a fa törzsét, ezzel a járatokba is bemegy némi víz, meg beijednek. Másnapra kisebb volt az aktivitásuk, úgymond össze kellett szedniük magukat. Na de nincs idõm, mindennap locsolni, úgyhogy ez sem végsõ megoldás. Majd ha leérik az alma, valami hangyaírtóval lehet, beindulok. Az almafa tetvessége egyébként stagnált, nem tartom egyáltalán vészesnek most, csak ezért netto 5-6 órát biztosan munkálkodtam, míg a permetezés valóban töredék idõ lenne. Sebaj kihúzom valahogyan.

Ja, még virágjai se nagyon vannak... :-D De fel fogom harózni, mert ez a fürtös fajta.