Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Jól belehúzott a január, ma reggelig 74,0 mm csapadék hullott, de azóta már többször esett az esõ. Egyelõre összefüggõ a hóréteg.
A dolgok kulcsát az idõjárás változékonyságában kell keresni ha hótakaróról beszélünk! A változékony idõ nem a hótakaró barátja. Térségem határozott kontinentális jegyeket mutat bármely dunántúli területhez viszonyítva. Másik fontos tétel a gyakori ÉK-i hideg beragadás. Könnyû beleszaladni általánosításokba, ilyen a "kelet" gyûjtõfogalom, hasonló a "bezzeg a Dunántúlon" sztereotípiához. Nem hinném hogy részletezni kellene a különbségeket pl. a szûk térségem, és a Körös- Berettyó határ közeli területek hótakarós jellemzõirõl. A nyugat Dunántúlon lényegesen több hó hullik, gyakrabban havazik, a havas napok száma szinte mindig nagyobb mint pl. nálam. A hótakarós napok száma mégis nagyjából hasonlóan alakul térségem, és a nyugat dunántúli területek összehasonlításában, ezt az alacsonyabb hõmérsékleteknek, de még inkább a lényegesen kisebb változékonyságnak köszönhetjük.
Valóban, Sopronban a délnyugati szél esetében beragad a hideg, viszont délkeletinél meg itt fordul elõ, hogy beragad.
Szerintem a 2009-10 decemberi genovai országos havat adott és országosan pár nap alatt megette a meleg. Volt az idei télen is keleten gyors hóelolvadás (sírtak is eleget), ez nem csak nyugatra jellemzõ. ÉK kicsit (Nógrád,Heves,Borsod,Szabolcs) más, de ilyen szempontból a Bakony is havasabb a Kisalföldnél...
Akkor pontosítok, hogy elkerüljük a vitát:
1. Nyugati hó alatt az Alpokalját értem, mert annak az idõjárását ismerem viszonylag jól, Soprontól-Szentgotthárdig. Szentgotthárdtól délebbre csak ritkán (évente kb. egyszer-kétszer járok).
2. Hozzászólásommal nem akartam vitatni, hogy keleten az alacsonyabb középhõmérsékletek miatt tartósabb tud lenni a hótakaró (ha kialakul).
3. Természetesen vannak egy-két-három napos havak (ezen a télen már négyszer volt itt ilyen eset).
4. Viszont gyakran elõfordulhat tartós-huzamos hótakaró is (lásd a lentebb felsorolt példákat, vagy a mostani telet). Sopronban 40-42 nap között van a hótakarós napok átlagos száma, ami nem hiszem, hogy kevesebb, mint egy átlagos kelet-magyarországi városban.
5. Nálunk is gyorsan el tud olvadni a hó, ha nyugati-északnyugati áramlás alakul ki (délnyugatinál már nem feltétlenül). Télen ilyen váltásnál (mint ma) itt szokott lenni a legmelegebb.
1. Nyugati hó alatt az Alpokalját értem, mert annak az idõjárását ismerem viszonylag jól, Soprontól-Szentgotthárdig. Szentgotthárdtól délebbre csak ritkán (évente kb. egyszer-kétszer járok).
2. Hozzászólásommal nem akartam vitatni, hogy keleten az alacsonyabb középhõmérsékletek miatt tartósabb tud lenni a hótakaró (ha kialakul).
3. Természetesen vannak egy-két-három napos havak (ezen a télen már négyszer volt itt ilyen eset).
4. Viszont gyakran elõfordulhat tartós-huzamos hótakaró is (lásd a lentebb felsorolt példákat, vagy a mostani telet). Sopronban 40-42 nap között van a hótakarós napok átlagos száma, ami nem hiszem, hogy kevesebb, mint egy átlagos kelet-magyarországi városban.
5. Nálunk is gyorsan el tud olvadni a hó, ha nyugati-északnyugati áramlás alakul ki (délnyugatinál már nem feltétlenül). Télen ilyen váltásnál (mint ma) itt szokott lenni a legmelegebb.
Nem sztereotípia!
Az interneten meg a leírásokban a klímát illetõen egy csomó badarság van össze-vissza kutyulva, de nagy ritkán egy-egy helyes észrevételre is rá lehet bukkanni.
A wikipédián Nagykanizsa éghajlati leírásában többek között:
"Nagykanizsa a fekvésébõl adódóan nem élvezheti a tartós hótakarót, mert idõrõl idõre óceáni vagy az Adria felõl érkezõ enyhe légtömegek elolvasztják azt."
És ez alapvetõen igaz is, legalábbis a nyugati irányításos, zonálisabb években, általános iskolás koromban rendkívül látványos volt, hogy ha hétköznap esett hó, akkor nagyon gyakran a hétvégére tervezett szánkózásból már nem lett semmi.
Arra is sokszor volt példa, hogy napközben-este esett 10 centi hó, és már fordult is délnyugatira a szél, elkezdett egész éjszaka bömbölni, és reggelre már csak néhány hófolt maradt.
Soha nem felejtem el, azokban az években évekig nem láttunk havat, amikor egyszer csak reggelre esett 5-10 centi hó.
Ujjongva mentünk suliba, hogy juhéjj suli után szánkózunk, utolsó óra osztályfõnöki volt, elkéretõzünk és szánkózunk egy nagyot.
Hát délután 1-kor volt vége az utolsó óránknak, addigra egy deka hó sem maradt.
Persze most, ezekben a szélsõséges években jellemzõ, hogy az adott idõjárási esemény heteken, akár hónapokon keresztül tudja ugyanazt a térséget sújtani úgy.
Más kérdés, hogy a szélsõségesség azzal is jár együtt, mint ami a 2009-es és a 2010-es decemberi genovainál volt, hogy 30-40 centi hó olvadt el néhány nap leforgása alatt.
Az interneten meg a leírásokban a klímát illetõen egy csomó badarság van össze-vissza kutyulva, de nagy ritkán egy-egy helyes észrevételre is rá lehet bukkanni.
A wikipédián Nagykanizsa éghajlati leírásában többek között:
"Nagykanizsa a fekvésébõl adódóan nem élvezheti a tartós hótakarót, mert idõrõl idõre óceáni vagy az Adria felõl érkezõ enyhe légtömegek elolvasztják azt."
És ez alapvetõen igaz is, legalábbis a nyugati irányításos, zonálisabb években, általános iskolás koromban rendkívül látványos volt, hogy ha hétköznap esett hó, akkor nagyon gyakran a hétvégére tervezett szánkózásból már nem lett semmi.
Arra is sokszor volt példa, hogy napközben-este esett 10 centi hó, és már fordult is délnyugatira a szél, elkezdett egész éjszaka bömbölni, és reggelre már csak néhány hófolt maradt.
Soha nem felejtem el, azokban az években évekig nem láttunk havat, amikor egyszer csak reggelre esett 5-10 centi hó.
Ujjongva mentünk suliba, hogy juhéjj suli után szánkózunk, utolsó óra osztályfõnöki volt, elkéretõzünk és szánkózunk egy nagyot.
Hát délután 1-kor volt vége az utolsó óránknak, addigra egy deka hó sem maradt.
Persze most, ezekben a szélsõséges években jellemzõ, hogy az adott idõjárási esemény heteken, akár hónapokon keresztül tudja ugyanazt a térséget sújtani úgy.
Más kérdés, hogy a szélsõségesség azzal is jár együtt, mint ami a 2009-es és a 2010-es decemberi genovainál volt, hogy 30-40 centi hó olvadt el néhány nap leforgása alatt.
A városi legendák közé kell tennünk a sûrûn lakott nagyvárosi hõszigetekben élõk vélekedését, hogy akkor jó, ha farkasordító hideg van, mert akkor van a tartós hótakaró meg nagy hófelhalmozódás. Havazáskor megy is az állandó sirám, hogy a betondzsungelben alighogy leesik már olvad is a hó, bezzeg ha -5 vagy 10 lenne. A mi példánk is mutatja, hogy tartós hótakaró simán lehet -1-2 fokos középhõmérséklet mellett is, csak legyen 20 centi felett és "nehéz" legyen. Ez kibír napközben pár fokos pluszt is. Ha pár centi porhó esik, az akármilyen hideg van, egy idõ után összeesik meg elszublimál, olyan laza és alig van víztartalma. Hõszigetben meg az akár 2-4 fokos városi hõtöbblet könnyedén kinyírja.
Szerintem is csak sztereotípia a kétnapos nyugati hó.
Nálunk az idei tél kifejezetten enyhe (több mint egy fokkal az átlag fölött vagyunk) és mégis január végével bezárólag már 33 hótakarós nap lesz a télen.
De például 2010 január-februárban, amikor átlagos hõmérséklet volt 45 napon keresztül folyamatos hótakaró volt, pedig nem is volt nagy hó.
Még régebben, egy kicsit hidegebb télen, 2005-2006-ban a városban 80 hótakarós nap volt, de a közigazgatásilag szintén a városhoz tartozó Brennbergbányán november végétõl március közepéig folyamatos hótakaró volt csaknem 120 nappal.
Nálunk az idei tél kifejezetten enyhe (több mint egy fokkal az átlag fölött vagyunk) és mégis január végével bezárólag már 33 hótakarós nap lesz a télen.
De például 2010 január-februárban, amikor átlagos hõmérséklet volt 45 napon keresztül folyamatos hótakaró volt, pedig nem is volt nagy hó.
Még régebben, egy kicsit hidegebb télen, 2005-2006-ban a városban 80 hótakarós nap volt, de a közigazgatásilag szintén a városhoz tartozó Brennbergbányán november végétõl március közepéig folyamatos hótakaró volt csaknem 120 nappal.
Fél 10-kor a T meghaladta a 0 fokot, így egy 5 napos negatív idõszak ért véget. Sõt a hideg 21-én az erõs lehûléssel és havazással kezdõdött délután, azóta a T 1 és -14 fok közt mozgott. A hó még a kéttizedes pluszban nem olvad, hamarosan beborul és akkor vagy esõvel erõsen olvad, vagy bepárásodik és akárcsak az ország 80%-án, ahol ködös az idõ nem fog erõsebben melegedni.
Ellentétben a sztereotípiákkal, ha nyugaton esik nagy hó, nem biztos, hogy két nap alatt elolvad. Itt 13-a óta van vastag hó, még most is 20 centi.
Ellentétben a sztereotípiákkal, ha nyugaton esik nagy hó, nem biztos, hogy két nap alatt elolvad. Itt 13-a óta van vastag hó, még most is 20 centi.
Jó neked. Nálam 4-5 centis a hótakaró, az állaga az hasonló. Egyelõre elérhetetlen a 10 centis álomvastagság.
Itt a kertben 12cm hó van, de sokkal többnek látszik és érzõdik.
Ami nem csoda, tekintve, hogy a váltakozó hullás, ázás, fagyás, hullás, stb... során jó kis masszív hóréteg keletkezett, felsõ felében gyönyörû "porcukorral". Az egészben lehet vagy 30mm-nyi csapadék (igazából meg lehetne mérni). Amit lehet, mindent vastagon takar a hó.
Mindig öszeszoruló szívvel várom a melegedésrõl szóló elõrejelzéseket fõleg, hogy a kertben már egész jó kis élményparkot alakítottunk ki. Pl. a hóban teknõszerûen bemélyített szánkópályákkal.
Ami nem csoda, tekintve, hogy a váltakozó hullás, ázás, fagyás, hullás, stb... során jó kis masszív hóréteg keletkezett, felsõ felében gyönyörû "porcukorral". Az egészben lehet vagy 30mm-nyi csapadék (igazából meg lehetne mérni). Amit lehet, mindent vastagon takar a hó.
Mindig öszeszoruló szívvel várom a melegedésrõl szóló elõrejelzéseket fõleg, hogy a kertben már egész jó kis élményparkot alakítottunk ki. Pl. a hóban teknõszerûen bemélyített szánkópályákkal.
8 cm friss hó hullott reggelig, hajnalban még gyönyörû nagypelyhes, porhavas hószállingózás , hóesés volt, ma napközben ónos szitálás, szitálás, hódara, jelentéktelen csapadék. Hótakaró csúcs született erre a szezonra, reggelre 14 cm hótakaró alakult ki a régi 6cm-es volt. Délutánra már 2cm -t összelappadt ez a hótakaró...
Micsoda különbség!
Nálam 2 cm hó esett, ekvivalens 2,0 mm csapadékkal, hamar kiolvadt.
Ezzel a januári csapadék eddig 40,4 mm, a leesett hó mennyisége pedig 19 cm.
Nálam 2 cm hó esett, ekvivalens 2,0 mm csapadékkal, hamar kiolvadt.
Ezzel a januári csapadék eddig 40,4 mm, a leesett hó mennyisége pedig 19 cm.
Thermometer, az AC "présbe" beékeleõdõ teknõ 1984 februárjában is szinte kísértetiesen így nézett ki. Ezek szerint a legdurvább hóhelyzeteket az ilyen AC "présbe" ékelõdõ teknõ tudja okozni nálunk. De ez a muszter nagyon ritka. (sajnos)Tovább durvítja a helyzetet, ha a teknõt kettévágja a bezáródó AC "prés" és önálló ciklon fûzõdik le a teknõrõl. Egy ilyen helyzet betemette a Dél-Alföldet 1984-ben.
A helyzet érdekessége, hogy nagyon dinamikus Észak-Déli hõtranszport tud kialakulni benne.
A helyzet érdekessége, hogy nagyon dinamikus Észak-Déli hõtranszport tud kialakulni benne.
Szezonrekord hómennyiség, 11 cm esett tegnap estétõl ma kora reggelig. A múlt heti 6 cm-rel 17 cm az összes hóvastagság. Alakul a januári csapadékmennyiség, még olvad a mostani a mérõbõl, de ezzel már minden bizonnyal 60 mm felett vagyunk.
2005 február elsõ fele nekem is megmaradt az emlékezetemben, mint a száraz nagy hideg, nagy kisugárzások, éjszakai lehûlések szép példája. Tipikus "lyukas", más szóval "szendvics" tél volt 2004/2005: december elején és közepén hidegpárna tartós faggyal: Link majd dec. 22.-tõl betyáros zonalitás: Link
Lényeges átrendezõdés csak január második felében vette kezdetét: Link majd: Link és: Link
Kitûnõen nyomon követhetõ a gyors áramlási zónák és az alacsony nyomás dél felé nyomulása, és a cirkulációs kép mind meridionálisabbá válása, ezek a hidegleszakadás alapjelenségei.
Hamarosan megjelenik a mediciklon is: Link
Ez a ciklon nálam is kiadós hóesést, hófúvást okozott -ennek az a jelentõsége, hogy az aznap képzõdött hótakaróból -ha összetöppedt, jeges formában is- de elég sok megmaradt a kérdéses február eleji idõszakra. Tehát, volt hó északnyugaton azokban a napokban (legalábbis a régió egy részében, pl. Gyõr környékén), a hótakaró hiánya nem lehetett, és nem is volt akadálya az erõs éjszakai lehûlésnek. Többször mértem -17, -18 fokot a mondott reggeleken.
A déli országrész alacsony téli minimumaihoz: véleményem az, hogy helyesen látod a mediciklonok csapadékának és a rögtön azután beáramló északkeleti hideglevegõnek összefüggését, de úgy érzem, van itt egy mélyebb, makrocirkulációs ok is. Az Európa téli idõjárására oly jellemzõ maszfejre gondolok. A délen fekvõ Balkán (és Kis-Ázsia) szinte minden télen nagy havakat és fagyokat mutat fel, közben az "észak", azaz Észak-Németország, Dánia, és Svédország déli harmada aránytalanul enyhe az elõbbiekhez képest. Télen Eurázsia egy részén (Szibéria) sarkvidéki hõmérsékletek uralkodnak, az arktikus hidegbázis "toldalékot" kap messze dél felé: pl. még Mongóliában is, mely kb. a mi szélességünkön van, gyakoriak a -40, -50 fokok. A "toldaléknak" alacsonyabb szélességek felé mozduló légtömegeit a coriolis erõ nyugat felé fordítja, s ez a nyugat felé irányuló hidegáramlás -lévén a "toldalék" is eléggé délen- szintén szokatlanul alacsony szélességen fekszik. Nagyon gyakran Dél-Szibérián át a Fekete-tengerig és tovább, a Balkánig "hideg expresszvonat" halad, fagyos, száraz levegõvel. Eközben, ezzel szöges ellentétben, Észak-Európát enyhe, óceáni légtömegek árasztják el nyugat-délnyugatról. (Északon meleg, délen hideg: makroszinoptikai fejreállás)
A makroszinoptikai képben mindez ék-dny tengelyû kelet-európai anticiklonban nyilvánul meg, délkeleti oldalán hideggel, északnyugati oldalán enyheséggel. Így volt ez az általad emlegetett napokban is: Link
Országunk északnyugati része közelebb fekszik az északnyugat-európai melegáramláshoz, a délkelet viszont az AC hideg oldalához van közelebb. Az idei tél decemberében még a "mediterrán" Pécs is hidegebb volt jó néhány napig, mint az Észak-Dunántúl. (Igaz, ott hó is volt)
Lényeges átrendezõdés csak január második felében vette kezdetét: Link majd: Link és: Link
Kitûnõen nyomon követhetõ a gyors áramlási zónák és az alacsony nyomás dél felé nyomulása, és a cirkulációs kép mind meridionálisabbá válása, ezek a hidegleszakadás alapjelenségei.
Hamarosan megjelenik a mediciklon is: Link
Ez a ciklon nálam is kiadós hóesést, hófúvást okozott -ennek az a jelentõsége, hogy az aznap képzõdött hótakaróból -ha összetöppedt, jeges formában is- de elég sok megmaradt a kérdéses február eleji idõszakra. Tehát, volt hó északnyugaton azokban a napokban (legalábbis a régió egy részében, pl. Gyõr környékén), a hótakaró hiánya nem lehetett, és nem is volt akadálya az erõs éjszakai lehûlésnek. Többször mértem -17, -18 fokot a mondott reggeleken.
A déli országrész alacsony téli minimumaihoz: véleményem az, hogy helyesen látod a mediciklonok csapadékának és a rögtön azután beáramló északkeleti hideglevegõnek összefüggését, de úgy érzem, van itt egy mélyebb, makrocirkulációs ok is. Az Európa téli idõjárására oly jellemzõ maszfejre gondolok. A délen fekvõ Balkán (és Kis-Ázsia) szinte minden télen nagy havakat és fagyokat mutat fel, közben az "észak", azaz Észak-Németország, Dánia, és Svédország déli harmada aránytalanul enyhe az elõbbiekhez képest. Télen Eurázsia egy részén (Szibéria) sarkvidéki hõmérsékletek uralkodnak, az arktikus hidegbázis "toldalékot" kap messze dél felé: pl. még Mongóliában is, mely kb. a mi szélességünkön van, gyakoriak a -40, -50 fokok. A "toldaléknak" alacsonyabb szélességek felé mozduló légtömegeit a coriolis erõ nyugat felé fordítja, s ez a nyugat felé irányuló hidegáramlás -lévén a "toldalék" is eléggé délen- szintén szokatlanul alacsony szélességen fekszik. Nagyon gyakran Dél-Szibérián át a Fekete-tengerig és tovább, a Balkánig "hideg expresszvonat" halad, fagyos, száraz levegõvel. Eközben, ezzel szöges ellentétben, Észak-Európát enyhe, óceáni légtömegek árasztják el nyugat-délnyugatról. (Északon meleg, délen hideg: makroszinoptikai fejreállás)
A makroszinoptikai képben mindez ék-dny tengelyû kelet-európai anticiklonban nyilvánul meg, délkeleti oldalán hideggel, északnyugati oldalán enyheséggel. Így volt ez az általad emlegetett napokban is: Link
Országunk északnyugati része közelebb fekszik az északnyugat-európai melegáramláshoz, a délkelet viszont az AC hideg oldalához van közelebb. Az idei tél decemberében még a "mediterrán" Pécs is hidegebb volt jó néhány napig, mint az Észak-Dunántúl. (Igaz, ott hó is volt)
Igazi nagyvad ez a tél térségemben is, legendás az idõsebbek körében. Én még nem éltem ... 
Megér egy alapos kutatást térségemre is...
Megér egy alapos kutatást térségemre is...
A ma reggeli minimumok Link
És a 2012. februári hideg idõszak leghidegebb éjszakája Link
Mi a különbség és a hasonlóság??
A különbség szembetûnõ: ma reggel az északnyugati, északi országrész hozta a mediterrán ciklonok utáni elsõ (egyben utolsó) derülést a hideg periódus végén.
A múlt februári térképen pedig szinte centire pontosan az a rész a legenyhébb, ahol ma reggelre a leghidegebb volt, és a ma reggel legenyhébb terület a leghidegebb.
Az egyik különbség az értékekben van, míg múlt februárban a leghidegebb értékek -26 fokok voltak, addig most szinte 10 fokkal magasabb volt a legalacsonyabb érték.
A másik, hogy a februári alkalommal pont ott van nagy hó, ahol a main nincs, és fordítva.
A múlt februári esemény annyiban tért el, hogy a beáramló hideg a nagy csapadékot leszorította dél-délkeletre, viszont ez azzal járt (és amikor a déli, délkeleti országrész nagyobb havat kap, mint az északnyugati, akkor rendszerint ez az eloszlás, lásd 2003 január-február), hogy a hideg egybõl, sokkal jobban ránk tudott húzódni, hisz lejjebb volt az akciócentrum.
A mostani téli menetben délkelet és dél végig a melegoldalon esõt kapott, itt volt csak hó szinte végig ugyanazokon a területeken.
Ez azzal járt, hogy a folyamatos ciklonképzõdés annyi meleget tekert mindig be, hogy nem engedte ránk a hideget, mivel északabbra volt a csapadék, majd amikor most ránk zuhant, ez már sokkal gyengébb hideg, mint ami magát a ciklontevékenységet kiváltotta, felõrlõdött a hideg.
Ilyenkor a nagy hideg inkább akkor tud kialakulni, ha annyira nagy mennyiség esik északnyugaton-nyugaton (délnyugat hol az egyikhez, hol a másikhoz tartozik, pont ott a választóvonal), hogy nem bír elolvadni, és egy késõbbi hidegbetörés havat talál itt.
Ezért a déli, délkeleti országrész rendszerint jobban ki van téve a nagyobb hidegeknek, mert ha ott esik nagy hó, az utána azzal jár, hogy direktbe ránk szakad az északi sark.
Illetve még egy érdekes dolog van ezzel a két eseménnyel kapcsolatban: mivel gyümölcsökkel foglalkozom, köztük korlátozottan fagyérzékenyekkel is, nagyon sok cikk, tanulmány kerül a kezembe, sok ember, köztük szakember véleményét hallom, és általánosan elterjedt tévhit, hogy a déli országrészben sokkal jobban lehet korlátozottan téltûrõ (és egyéb más) gyümölcsfajokat sikeresen termeszteni, mert hát délebbre van, ott melegebb a klíma, több a napfény, stb stb.
Csak sokan nem gondolnak arra, hogy bizony a mediterrán ciklonok gyakorta hoznak vastag hótakarót a déli országrészbe, ami egy kiderülés után kritikus helyzetet teremthet.
A globális felmelegedés hirdetõi is (legyen az laikus vagy szakember) gyakran dobálóznak olyanokkal, hogy a déli országrészben már megteremnek a magas hõigényû, kevésbé fagytûrõ növények is...hát az elmúlt 10-15 évben a déli országrészben még jó, ha fû maradt egyáltalán.
Persze a város, az inverzió mindenek felett, de térségileg errõl a déli országrész elõnyérõl egyáltalán nem beszélhetünk.
1996. december 31 Link
2001. december 25 Link
2003. január-február emlékezetes tele
2005. február eleje Link
2012. februárt már említettem
2012. december Link
A nagyobb hidegeket hozó idõszakok alkalmával a déli országrész rendszerint sokkal alacsonyabb minimumokkal jön ki, mint mondjuk az észak-északnyugati térség.
Végezetül érdekes, hogy a 2005-ös február elsõ 10 napjáról kevésbé esik szó, amikor az elmúlt évek hidegebb teleit emlegetik, pedig....
A minimumokat érdemes nézni.
2005. február 2. Link
2005. február 3. Link
2005. február 4. Link
2005. február 5. Link
Most kezd durvulni:
2005. február 6. Link
2005. február 7. Link
2005. február 8. Link
2005. február 9. Link
2005. február 10. Link
Pedig rendkívül érdekes helyzet volt!
Nem egy túl komoly hideg szakadt le!
Ez még január utolsó napjaiban Link
Majd utána megenyhült, esett egy hó, és február 4-én és 5-én egy ilyen hideg jött le Link Link
Csak hát a Vojejkov az Vojejkov Link Link Link Link
A nagyon durva éjszakák -20-26 fokokkal alig -6-8 fokos 850 mellett voltak Link Link
Sõt, a február 10-i éjszakán szerintem már csak -2-5 fok volt 850-en Link , mégis több helyen volt -20-26 fok.
A nagy hidegbõl északnyugat, a Dél-Dunántúl és Eger maradt ki azon egyszerû oknál fogva, hogy ott nem volt hótakaró.
Na szóval csak azt akartam kihozni az egészbõl, hogy mindegy hogy dél, kelet, észak vagy nyugat, meleg vagy nem meleg térség, nincs az országnak olyan szeglete, ami mindig mentesülne a nagy téli hidegek elõl.
Vannak bizonyos áramlási szituációk, amik mindig kedveznek egyik másik országrésznek, de ugyanazok sújtják a többit.
Ráadásul ezeket az erõsebb lehûléseket mindig totális hidegelárasztás elõzi meg, amik nincsenek tekintettel semmire!
Észak-északnyugatnak kedvez az, hogy a mediterrán ciklonok nem nagyon érdek már fel oda, délkeletnek kedvezhet, hogy elõoldalon van, északkeletnek kedvez, hogy általában a nagy havakat az enyhülések hozzák meg oda, mint most is.
Délen, délnyugaton a hideg csinál havat, északkeleten pedig a meleg.
De északkeleten ha bejön a lábas hideg, akkor az durva tud lenni.
Délnyugaton le tudja vágni a lábát a hidegnek az Alpok.
És így tovább...
És a 2012. februári hideg idõszak leghidegebb éjszakája Link
Mi a különbség és a hasonlóság??
A különbség szembetûnõ: ma reggel az északnyugati, északi országrész hozta a mediterrán ciklonok utáni elsõ (egyben utolsó) derülést a hideg periódus végén.
A múlt februári térképen pedig szinte centire pontosan az a rész a legenyhébb, ahol ma reggelre a leghidegebb volt, és a ma reggel legenyhébb terület a leghidegebb.
Az egyik különbség az értékekben van, míg múlt februárban a leghidegebb értékek -26 fokok voltak, addig most szinte 10 fokkal magasabb volt a legalacsonyabb érték.
A másik, hogy a februári alkalommal pont ott van nagy hó, ahol a main nincs, és fordítva.
A múlt februári esemény annyiban tért el, hogy a beáramló hideg a nagy csapadékot leszorította dél-délkeletre, viszont ez azzal járt (és amikor a déli, délkeleti országrész nagyobb havat kap, mint az északnyugati, akkor rendszerint ez az eloszlás, lásd 2003 január-február), hogy a hideg egybõl, sokkal jobban ránk tudott húzódni, hisz lejjebb volt az akciócentrum.
A mostani téli menetben délkelet és dél végig a melegoldalon esõt kapott, itt volt csak hó szinte végig ugyanazokon a területeken.
Ez azzal járt, hogy a folyamatos ciklonképzõdés annyi meleget tekert mindig be, hogy nem engedte ránk a hideget, mivel északabbra volt a csapadék, majd amikor most ránk zuhant, ez már sokkal gyengébb hideg, mint ami magát a ciklontevékenységet kiváltotta, felõrlõdött a hideg.
Ilyenkor a nagy hideg inkább akkor tud kialakulni, ha annyira nagy mennyiség esik északnyugaton-nyugaton (délnyugat hol az egyikhez, hol a másikhoz tartozik, pont ott a választóvonal), hogy nem bír elolvadni, és egy késõbbi hidegbetörés havat talál itt.
Ezért a déli, délkeleti országrész rendszerint jobban ki van téve a nagyobb hidegeknek, mert ha ott esik nagy hó, az utána azzal jár, hogy direktbe ránk szakad az északi sark.
Illetve még egy érdekes dolog van ezzel a két eseménnyel kapcsolatban: mivel gyümölcsökkel foglalkozom, köztük korlátozottan fagyérzékenyekkel is, nagyon sok cikk, tanulmány kerül a kezembe, sok ember, köztük szakember véleményét hallom, és általánosan elterjedt tévhit, hogy a déli országrészben sokkal jobban lehet korlátozottan téltûrõ (és egyéb más) gyümölcsfajokat sikeresen termeszteni, mert hát délebbre van, ott melegebb a klíma, több a napfény, stb stb.
Csak sokan nem gondolnak arra, hogy bizony a mediterrán ciklonok gyakorta hoznak vastag hótakarót a déli országrészbe, ami egy kiderülés után kritikus helyzetet teremthet.
A globális felmelegedés hirdetõi is (legyen az laikus vagy szakember) gyakran dobálóznak olyanokkal, hogy a déli országrészben már megteremnek a magas hõigényû, kevésbé fagytûrõ növények is...hát az elmúlt 10-15 évben a déli országrészben még jó, ha fû maradt egyáltalán.
Persze a város, az inverzió mindenek felett, de térségileg errõl a déli országrész elõnyérõl egyáltalán nem beszélhetünk.
1996. december 31 Link
2001. december 25 Link
2003. január-február emlékezetes tele
2005. február eleje Link
2012. februárt már említettem
2012. december Link
A nagyobb hidegeket hozó idõszakok alkalmával a déli országrész rendszerint sokkal alacsonyabb minimumokkal jön ki, mint mondjuk az észak-északnyugati térség.
Végezetül érdekes, hogy a 2005-ös február elsõ 10 napjáról kevésbé esik szó, amikor az elmúlt évek hidegebb teleit emlegetik, pedig....
A minimumokat érdemes nézni.
2005. február 2. Link
2005. február 3. Link
2005. február 4. Link
2005. február 5. Link
Most kezd durvulni:
2005. február 6. Link
2005. február 7. Link
2005. február 8. Link
2005. február 9. Link
2005. február 10. Link
Pedig rendkívül érdekes helyzet volt!
Nem egy túl komoly hideg szakadt le!
Ez még január utolsó napjaiban Link
Majd utána megenyhült, esett egy hó, és február 4-én és 5-én egy ilyen hideg jött le Link Link
Csak hát a Vojejkov az Vojejkov Link Link Link Link
A nagyon durva éjszakák -20-26 fokokkal alig -6-8 fokos 850 mellett voltak Link Link
Sõt, a február 10-i éjszakán szerintem már csak -2-5 fok volt 850-en Link , mégis több helyen volt -20-26 fok.
A nagy hidegbõl északnyugat, a Dél-Dunántúl és Eger maradt ki azon egyszerû oknál fogva, hogy ott nem volt hótakaró.
Na szóval csak azt akartam kihozni az egészbõl, hogy mindegy hogy dél, kelet, észak vagy nyugat, meleg vagy nem meleg térség, nincs az országnak olyan szeglete, ami mindig mentesülne a nagy téli hidegek elõl.
Vannak bizonyos áramlási szituációk, amik mindig kedveznek egyik másik országrésznek, de ugyanazok sújtják a többit.
Ráadásul ezeket az erõsebb lehûléseket mindig totális hidegelárasztás elõzi meg, amik nincsenek tekintettel semmire!
Észak-északnyugatnak kedvez az, hogy a mediterrán ciklonok nem nagyon érdek már fel oda, délkeletnek kedvezhet, hogy elõoldalon van, északkeletnek kedvez, hogy általában a nagy havakat az enyhülések hozzák meg oda, mint most is.
Délen, délnyugaton a hideg csinál havat, északkeleten pedig a meleg.
De északkeleten ha bejön a lábas hideg, akkor az durva tud lenni.
Délnyugaton le tudja vágni a lábát a hidegnek az Alpok.
És így tovább...
Most pedig foglalkozzunk a nem nagyon távoli múlt egyik legnagyszerûbb és legkülönlegesebb telével, 1969/70-el. A fiatalabb generáció, mely személyesen nem élte át, sajnálhatja.
Csak decemberben 3 komoly hóhelyzet volt Észak-Dunántúlon, s rendre egyre súlyosabb. Volt még egy hófúvásos idõszak februárban is, én azonban most csak a decemberiekrõl fogok írni.
Ezek a dec. 6. és a dec. 20. körüli napokban jelentkeztek, és dec. 31.-én -a két utóbbi egészen unikális volt.
Nálunk a havazások túlnyomó többségét melegfrontok, ill. kettõs frontok hozzák, ezért hóesés ritkán következik be erõs hidegadvekció mellett. Nagyon igaz, hogy intenzív havazásaink többsége 0 fok körüli T2m mellett játszódik le.
Ezzel tökéletes ellentétben, az 1969 dec. 20.-i és dec. 31.-i hóesés heves, nagypelyhû volt, erõs é-ény-i szél, s -10 fok körüli hõmérséklet mellett. Ilyen körülmények között természetesen igen erõs hófúvással is járt mindkét havazás, hasonlót csak az emlékezetes 1987 január eleji ítéletidõben láttam. Egészen blizzard-szerû képet nyújtottak ezek a hóviharok.
Az is kivételes, hogy alig több, mint 10 napos eltéréssel álljon elõ két rendkívüli hóesés.
Nézzük a makroszinoptikai képeket, elõször a dec. 6. környékére, és az azt megelõzõ napokra vonatkozókat. Látni fogjuk, hogy tipikus hidegleszakadás történt, klasszikus szabályossággal pörgött le egy hõtranszport ciklus.
Az elsõ térképen feltûnik a mély polárfronti ciklon Izland és a Spitzbergák között, hátoldalán az erõsödõ grönlandi anticiklonnal. Közép-Európa idõjárását még magas nyomás és a délkelet felé távozó mediciklon együttese határozza meg:Link
A következõ térkép világosan mutatja a gyors áramlási zónák és az alacsony nyomás rapid délre törését. Feltûnõ a kialakuló teknõ hátoldalában a szokatlanul fejlett (1040 hepás) AC az Atlanti-óceán felett:
Link
Majd az Appenini-félsziget feletti középponttal létrejön a mediterrán ciklon:Link
Észak-Dunántúl ennek hátoldalán van, viszonylag közel az alacsony nyomás centrumához:Link és
A december 6.-i havazás, hófúvás még nem volt rendkívüli, de azért egész nap esett a hó, az északnyugati szél pedig hordta, -2, -3 fokos hõmérséklet mellett. A hóréteg vastagsága a 10 centimétert egész biztosan elérte, nagy valószínûséggel meg is haladta.
Csak decemberben 3 komoly hóhelyzet volt Észak-Dunántúlon, s rendre egyre súlyosabb. Volt még egy hófúvásos idõszak februárban is, én azonban most csak a decemberiekrõl fogok írni.
Ezek a dec. 6. és a dec. 20. körüli napokban jelentkeztek, és dec. 31.-én -a két utóbbi egészen unikális volt.
Nálunk a havazások túlnyomó többségét melegfrontok, ill. kettõs frontok hozzák, ezért hóesés ritkán következik be erõs hidegadvekció mellett. Nagyon igaz, hogy intenzív havazásaink többsége 0 fok körüli T2m mellett játszódik le.
Ezzel tökéletes ellentétben, az 1969 dec. 20.-i és dec. 31.-i hóesés heves, nagypelyhû volt, erõs é-ény-i szél, s -10 fok körüli hõmérséklet mellett. Ilyen körülmények között természetesen igen erõs hófúvással is járt mindkét havazás, hasonlót csak az emlékezetes 1987 január eleji ítéletidõben láttam. Egészen blizzard-szerû képet nyújtottak ezek a hóviharok.
Az is kivételes, hogy alig több, mint 10 napos eltéréssel álljon elõ két rendkívüli hóesés.
Nézzük a makroszinoptikai képeket, elõször a dec. 6. környékére, és az azt megelõzõ napokra vonatkozókat. Látni fogjuk, hogy tipikus hidegleszakadás történt, klasszikus szabályossággal pörgött le egy hõtranszport ciklus.
Az elsõ térképen feltûnik a mély polárfronti ciklon Izland és a Spitzbergák között, hátoldalán az erõsödõ grönlandi anticiklonnal. Közép-Európa idõjárását még magas nyomás és a délkelet felé távozó mediciklon együttese határozza meg:Link
A következõ térkép világosan mutatja a gyors áramlási zónák és az alacsony nyomás rapid délre törését. Feltûnõ a kialakuló teknõ hátoldalában a szokatlanul fejlett (1040 hepás) AC az Atlanti-óceán felett:
Link
Majd az Appenini-félsziget feletti középponttal létrejön a mediterrán ciklon:Link
Észak-Dunántúl ennek hátoldalán van, viszonylag közel az alacsony nyomás centrumához:Link és
A december 6.-i havazás, hófúvás még nem volt rendkívüli, de azért egész nap esett a hó, az északnyugati szél pedig hordta, -2, -3 fokos hõmérséklet mellett. A hóréteg vastagsága a 10 centimétert egész biztosan elérte, nagy valószínûséggel meg is haladta.
A 2012-2013-as télen eddig összesen 84 cm hó hullott itt.
Október 11 cm, november 0 cm, december 7 cm, január 66 cm.
Egy jó februárral akár az 1 méteres összvastagság is elérhetõ.
A télen a mai a 29. hótakarós nap -egész télre az átlag 40 körül mozog- így még 11 nap kellene az átlaghoz.
A december-január eddigi része átlag fölötti középhõmérsékletet produkált (kb. egy fokkal vagyunk az átlag fölött), de például Miskolcnál 3-4 fokkal "enyhébbek" vagyunk.
Október 11 cm, november 0 cm, december 7 cm, január 66 cm.
Egy jó februárral akár az 1 méteres összvastagság is elérhetõ.
A télen a mai a 29. hótakarós nap -egész télre az átlag 40 körül mozog- így még 11 nap kellene az átlaghoz.
A december-január eddigi része átlag fölötti középhõmérsékletet produkált (kb. egy fokkal vagyunk az átlag fölött), de például Miskolcnál 3-4 fokkal "enyhébbek" vagyunk.
Link hát ez bizony nem jött be, még az intervallum aljától is távol voltam. (a felhõk mégiscsak nagyobb hangsúlyt kaptak) Szécseny 0.8-re közelítette meg a nyírlugosi SZR-t.
Ezzel is adós voltam: Link Lõrinc reggel dobott ugyan 3 cm-t de az már estére szinte teljesen elolvadt 15 km-re K-re már OK volt, de itt csalódás!
Ezzel is adós voltam: Link Lõrinc reggel dobott ugyan 3 cm-t de az már estére szinte teljesen elolvadt 15 km-re K-re már OK volt, de itt csalódás!
Nálam ugyanez 0,3 fok és esett vagy 60-70 centi hó. Hiába a hóhoz a hideg nem elég. Ugyanakkor a január már 90 mm-t elérte (Cseszneken már 105 mm!), holott 2012. legcsapadékosabb hónapja (október) csak 85-öt bírt kierõltetni magából, a december meg 42 sem volt, ebbõl vagy 5 centi a hó.
A T mostanáig nem mutatott januárban olyan kilengéseket, mint amit 2012-ben megszoktunk (-6 és +10 közt volt általában, de most a -13 is megvan és pár nap múlva (ha nem lesz bukta újfent)talán közel ennyi lesz pluszban. Jó lenne, ha néha a melegedést is eltalálnák ! Lassan a globális lehûléstõl félhetünk...?
Ha a 100 évvel ezelõtti adatokhoz viszonyítjuk (Pápán 1 fok a dec. és -1 a jan. átlaga), akkor ez a tél eddig nem is hideg itt. De ha az utóbbi 3 évtizedet nézzük (most ez a divat), akkor már éppen kicsit hidegebb van az átlagnál. Ezzel a csúszó átlaggal az a baj, hogy stabil viszonyítási alap hiányában tendenciát nem lehet vele jól láttatni, sõt néha ellenkezõ eredményre vezet.
A T mostanáig nem mutatott januárban olyan kilengéseket, mint amit 2012-ben megszoktunk (-6 és +10 közt volt általában, de most a -13 is megvan és pár nap múlva (ha nem lesz bukta újfent)talán közel ennyi lesz pluszban. Jó lenne, ha néha a melegedést is eltalálnák ! Lassan a globális lehûléstõl félhetünk...?
Ha a 100 évvel ezelõtti adatokhoz viszonyítjuk (Pápán 1 fok a dec. és -1 a jan. átlaga), akkor ez a tél eddig nem is hideg itt. De ha az utóbbi 3 évtizedet nézzük (most ez a divat), akkor már éppen kicsit hidegebb van az átlagnál. Ezzel a csúszó átlaggal az a baj, hogy stabil viszonyítási alap hiányában tendenciát nem lehet vele jól láttatni, sõt néha ellenkezõ eredményre vezet.
Az idei télen eddig hullott úgy 40 centi hó, -2,7 fokos az átlaghõmérséklet, és az elsõ nap kivételével csupa fagyos nap.
Ez így milyen szépen is hangzik!
A gond "csak" az, hogy mindehhez esett még 90mm esõ. [esõ]
Ez így milyen szépen is hangzik!
A gond "csak" az, hogy mindehhez esett még 90mm esõ. [esõ]
Én tudok olyan helyet Zala-megyében, ahol a szabad hidrogénatomok spontán módon fügefává fuzionálnak
Becsehelyen meg már a hélium is begyullad, abból lesznek a kákipalánták.
Amúgy ez a január ettõl különleges: Link
emlékszik valaki ehhez hasonló januárra? Hogy ekkora területen 100mm közelében legyen?
Becsehelyen meg már a hélium is begyullad, abból lesznek a kákipalánták.
Amúgy ez a január ettõl különleges: Link
emlékszik valaki ehhez hasonló januárra? Hogy ekkora területen 100mm közelében legyen?
Valóban lehet benne valami, hisz egy erõsen túlzó hsz-ra, én is lehet kissé sarkítottan válaszoltam, az igazság pedig mindig az inverziós könyök fölött lehet.
Itt a sekély ciklon 15mm csapadékot adott, a ma reggeli hóvastagság 16 cm volt, ez a legtöbb ebben a szezonban. Jelenleg 12 cm a nappali tömörödésnek köszönhetõen (Tmax +0,5) A ma reggeli volt a 27. hótakarós nap a szezonban. Január hónap eddigin csapadéka 58mm.
"no de ez már rég volt talán igaz sem volt"
Nagyon jól írtad!
Tényleg nem volt igaz, legalábbis úgy nem, ahogy most Te leírtad!
Nagyon jól írtad!
Tényleg nem volt igaz, legalábbis úgy nem, ahogy most Te leírtad!
"..hogy Zala megyében, hõszennyezésmentes területen lehet-e a szegedi állomásénál 1 kerek fokkal magasabb ÉVES középhõmérsékletet mérni, vagy lehet-e magasabb nyári(!!) középhõmérsékletet mérni Zala megyében, mint Szegeden, nem lett volna egy sem, aki erre "Lehet!"-el válaszol.
Egy sem!
Mindegyik azt mondta volna, hogy kizárt!"
Ugye ezt csak viccnek szántad?
Már csak azért is mert a Bakony, Vértes, Dunakanyar, Mátra, Bükk a Tokaji-hegy stb stb pl. déli lankáin is lehet ilyen hely (már ami Szegedénél, vagy akár egy vajdasági helynél is melegebb legyen Tközépben), az már kérdés, h nem biztos, h van ott automata ill. hõmérõ. Ezt én pl. 15 éve is tudtam (tokaji diákként), és metnetes is vagyok bár lehet, h nem 6 éve, de abban is biztos vagyok, h 6 éve sem én voltam az egyetlen, sõt
Úgy emlékszem, h a viták inkább abból adódtak, h te picit mintha kisajátítottad volna magadnak az éjjeli inverzió jelenségét, és kuriózumként tálaltad volna, mint annak egyetlen föltalálója és mindenféle sematizált, domborzatilag elnagyolt vagy valóban hibás térképek, leírások alapján az emberek többségét lehülyézted volna, ill. mindenki hülye volt aki egy infrastruktúra nélküli kvázi lakatlan dombtetõre nem tett ki egy-két milliós mûszert....no de ez már rég volt talán igaz sem volt.
Egy sem!
Mindegyik azt mondta volna, hogy kizárt!"
Ugye ezt csak viccnek szántad?
Már csak azért is mert a Bakony, Vértes, Dunakanyar, Mátra, Bükk a Tokaji-hegy stb stb pl. déli lankáin is lehet ilyen hely (már ami Szegedénél, vagy akár egy vajdasági helynél is melegebb legyen Tközépben), az már kérdés, h nem biztos, h van ott automata ill. hõmérõ. Ezt én pl. 15 éve is tudtam (tokaji diákként), és metnetes is vagyok bár lehet, h nem 6 éve, de abban is biztos vagyok, h 6 éve sem én voltam az egyetlen, sõt
Úgy emlékszem, h a viták inkább abból adódtak, h te picit mintha kisajátítottad volna magadnak az éjjeli inverzió jelenségét, és kuriózumként tálaltad volna, mint annak egyetlen föltalálója és mindenféle sematizált, domborzatilag elnagyolt vagy valóban hibás térképek, leírások alapján az emberek többségét lehülyézted volna, ill. mindenki hülye volt aki egy infrastruktúra nélküli kvázi lakatlan dombtetõre nem tett ki egy-két milliós mûszert....no de ez már rég volt talán igaz sem volt.
Ha megkérdezted volna 6 évvel ezelõtt az összes meteorológust (és az összes MetNetest) Magyarországon, hogy Zala megyében, hõszennyezésmentes területen lehet-e a szegedi állomásénál 1 kerek fokkal magasabb ÉVES középhõmérsékletet mérni, vagy lehet-e magasabb nyári(!!) középhõmérsékletet mérni Zala megyében, mint Szegeden, nem lett volna egy sem, aki erre "Lehet!"-el válaszol.
Egy sem!
Mindegyik azt mondta volna, hogy kizárt!
(Mint ahogy volt is rá konkrét példa...)
Biztos emlékszel rá, mennyit veszekedtek velem emiatt itt a MetNeten!
Egy sem!
Mindegyik azt mondta volna, hogy kizárt!
(Mint ahogy volt is rá konkrét példa...)
Biztos emlékszel rá, mennyit veszekedtek velem emiatt itt a MetNeten!
Nálam tegnap este beállítódott a hóvastagság december 10-i szezonrekordja, akkor és este is 7 cm fehér paplan borította a tájat.
Érdekes, hogy 9,7 mm csapadékból jött le 7 cm hó, mert ez elején bizony volt 2-3 mm körüli esõ-fagyott esõ.
A hótakaró mostanra 6 cm körüli vastagságra tömörödött, a napsütésnek is köszönhetõen.
Tegnapi és mai képek: Link
Érdekes, hogy 9,7 mm csapadékból jött le 7 cm hó, mert ez elején bizony volt 2-3 mm körüli esõ-fagyott esõ.
A hótakaró mostanra 6 cm körüli vastagságra tömörödött, a napsütésnek is köszönhetõen.
Tegnapi és mai képek: Link
Semmi meglepõ nincs benne. Derült éjszakák,erõsebb kisugárzás = az alacsonyabb min. hõmérsékleti értékek miatt lehet ez a különbség.
Itt nagy jóindulattal 5 centis a hó. A szezonrekord 8 centi nem került veszélybe. Ahhoz nálunk 1 hétig kellene havazni.
8 -10 cm hótakaró alakult ki,a tegnap este, rövid szünetekkel ma estig tartó havazásból napközben a várakozásaimnak döbbenetesen megfelelõ 2 - 3 cm hó hullott. Nincs meg a szezonrekord. A december eleji 9 cm hótakaró nagyobb hócsapadékból alakult ki. Ott van még a február, no meg a március.laza
Ja és persze a legjobb az egészben, hogy ilyen Link napfényes óraszám mellett mért a szegedi állomás 1 fokkal alacsonyabb éves közepet, mint Páka-Csokmahegy...
Az elmúlt 13 nap mindegyike csapadékos lett, sõt 10 napig "zsinórban" mérhetõ csapadék is hullott!
Elképesztõ, utána is nézek, a feljegyzéseimben, hogy elõfordult-e már ilyen.
Elképesztõ, utána is nézek, a feljegyzéseimben, hogy elõfordult-e már ilyen.
Ha az elmúlt 3 év adatait nézem, az idei télen még 35-40 hótakarós napra számíthatok.
Nálam is volt eddig 30 hótakarós nap. De milyen? Pár centis, általában esõ áztatta jégkása. Alig pár nap volt normális minõségû hó. A maximális vastagság meg most a hétvégén volt, "komoly" 8 centivel.
Utánanéztem az emlmúlt évek hasonló idõszakában eddig hogy álltunk. (hótakarós nap, maximális hóvastagság)
2013 (30 nap; 8 cm)
2012 (14 nap; 6 cm)
2011 (49 nap; 22 cm)
2010 (19 nap; 22 cm)
2009 (25 nap; 14 cm)
2008 (18 nap; 9 cm)
A 2008-2009-es szezonban november 25-én volt a legnagyobb hó. Ennyit a bíztató télkezdetekrõl.
Utánanéztem az emlmúlt évek hasonló idõszakában eddig hogy álltunk. (hótakarós nap, maximális hóvastagság)
2013 (30 nap; 8 cm)
2012 (14 nap; 6 cm)
2011 (49 nap; 22 cm)
2010 (19 nap; 22 cm)
2009 (25 nap; 14 cm)
2008 (18 nap; 9 cm)
A 2008-2009-es szezonban november 25-én volt a legnagyobb hó. Ennyit a bíztató télkezdetekrõl.
A tegnapi újabb 10 mm-rel már 86,5 mm a hónap, az elmúlt 65 év során mióta a térségemrõl adatok állnak rendelkezésre, ez eddig a második legmagasabb csapadékú január.
Az 1979-es 98,2 mm-es rekord már nem valószínû hogy megdõl, hisz a hétvégétõl érkezõ szárazabb levegõ akár február elejéig is kitarthat felettünk, így számottevõ csapadékra már nem számítok.
Az 1979-es 98,2 mm-es rekord már nem valószínû hogy megdõl, hisz a hétvégétõl érkezõ szárazabb levegõ akár február elejéig is kitarthat felettünk, így számottevõ csapadékra már nem számítok.
Az elmúlt 10 nap során - a mai napot is számítva - minden nap hullott több-kevesebb csapadék, a mai nélkül összesen 63 mm.
Vasárnap-hétfõn jó kis hullámvasút hõmérsékletek voltak Váralján! Elõbb egy 7 fokos melegedés 30 perc alatt, majd egy 5 fokos lehûlés 30 perc alatt, végül egy 6 fokos melegedés 30 perc alatt! A 13,4 fokos max. a januári TOP 10-hez is kevés volt. Link
A tegnap éjszakai esõ és a 3-4 fokos meleg sajnos elvitte a havat, néhány kupac maradt mindössze. Jelenleg is gyengén esik, csepereg az esõ.
Kiszámoltam a Zala megyei Páka-Csokmahegyre, Páka szõlõhegyére telepített mérõ 2012-es évi közepét.
A mérõ adatai nyilvánosak a MetNeten Link !!!!!!!!!
Mivel csak minátlag+maxátlag/2 módszerrel számolt közép áll rendelkezésre, ezért kiszámoltam ugyanezen módszerrel az ország néhány állomásának középhõmérsékletét.
Pécs-Pogány 12,1 fok
Szolnok 11,9 fok
Szeged 11,7 fok
Paks 11,6 fok
Zalaegerszeg 11,5 fok
Baja 11,4 fok
Eger 11,4 fok
Békéscsaba 11,3 fok
Miskolc 11,2 fok
A két zalai völgyi fekvésû mérõhely:
Nagykanizsa 11,2 fok
Iklódbördõce 11,3 fok
Páka-Csokmahegy 12,7 fok !!!!!!
Nem egy célzottan kiválasztott mérõhely, nem déli domboldal, nem biztos, hogy a domboldal legoptimálisabb szintjén helyezkedik, el, csak egy hely a sok dombi fekvés közül.
A különbség a szokásos 1,5 fok körüli érték a nagykanizsai és iklódbördõcei állomásokéhoz képest.
Az ország melegebbnek, jóval melegebbnek tartott alföldi és déli országrészben lévõ állomásaihoz képest pedig....
A mérõ adatai nyilvánosak a MetNeten Link !!!!!!!!!
Mivel csak minátlag+maxátlag/2 módszerrel számolt közép áll rendelkezésre, ezért kiszámoltam ugyanezen módszerrel az ország néhány állomásának középhõmérsékletét.
Pécs-Pogány 12,1 fok
Szolnok 11,9 fok
Szeged 11,7 fok
Paks 11,6 fok
Zalaegerszeg 11,5 fok
Baja 11,4 fok
Eger 11,4 fok
Békéscsaba 11,3 fok
Miskolc 11,2 fok
A két zalai völgyi fekvésû mérõhely:
Nagykanizsa 11,2 fok
Iklódbördõce 11,3 fok
Páka-Csokmahegy 12,7 fok !!!!!!
Nem egy célzottan kiválasztott mérõhely, nem déli domboldal, nem biztos, hogy a domboldal legoptimálisabb szintjén helyezkedik, el, csak egy hely a sok dombi fekvés közül.
A különbség a szokásos 1,5 fok körüli érték a nagykanizsai és iklódbördõcei állomásokéhoz képest.
Az ország melegebbnek, jóval melegebbnek tartott alföldi és déli országrészben lévõ állomásaihoz képest pedig....
Így van, ez is emlékezetes marad egy ideig, persze talán nem addig mint '87....
Azt nagyon nehéz lesz überelni...
Azt nagyon nehéz lesz überelni...
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat