Időjárási visszatekintő

A reggel még 6 cm-es hóréteg a végig 0 fok alatti hõmérséklet ellenére kétharmadára csökkent. A csapadék reggel 4,1 mm, tegnap reggel 1,3 mm-t mértem. Február már 55 mm, ebben az évben pedig 121,3 mm esett.

Itt vannak a képeim: Link

Ezzel a 11 cm hóval a tél már 45 cm leesett hónál jár, már csak 13 cm kell a sokévi átlag eléréséhez.

Egyébként napra pontosan a 14 éve tomboló ciklonnal egy idõben ténykedett az elmúlt 2 napban a havazás.
Az a bizonyos 1999...: Link

Párját ritkítóan ekvivalens hóvíz-egyenértétû volt a lehullott hó csapadékmenyisége.
A 11 cm hó csapadéka ugyanis 11,0 mm lett.
A táj meseszép, késõbb teszek fel képeket is.

Az abszolút magyar hidegrekordot Miskolc-Görömbölytapolcán mérték 1940. február 16-án.
Hol volt pontosan ez az állomás, tudja valaki?
Miskolciak elõnyben!

A tavaly július végi orkánt is átélted?

Igen, akkor is pont ott voltam, majdnem 1 órán keresztül esett a jég. Van arról is videóm, de nincs fent youtube-n.

Rengeteg a ciklon az elmúlt 2-2,5 hónapban. Ez a légnyomás alapú csapadékrekonstrukcióm pontosságán is meglátszik. Ha a csapadék nagy része ciklontevékenységbõl származik, jóval pontossabb, nyáron sok a konvektív csapadék, ezért azokban a hónapokban ez a rekonstrukció alkalmazhatatlan.
Légnyomás alapú csapadékrekonstrukció Budapestre és a mért csapadékmennyiségek:
2012. december: 55,3 mm (mért: 55 mm)
2013. január: 49,9 mm (mért: 51 mm)

Sokszor beszéltünk róla, hogy sok a csapadékos nap mostanában. Ahogy nézem ÉK-en ma már van ahol a február 9 napjából 9-nél tartanak, de megnéztem az OMSZ napijelentést, hogy országosan hány napon nem fordult elõ sehol csapadék. Októberig néztem vissza, akkor 2 ilyen nap volt (5-6.) Novemberben egy (15.), de 13-14-én is csak egy állomás jelentett nyomot.Eddig télen csak egyre leltem: dec.29. , ill. dec.13. és 20., valamint jan.26., amikor csak egy "ny" felirat található. És persze a sok csapadékos nap nem hidegpárnából hulló ködszitálásból jött össze, bár ilyen is akad, hanem makrocsapadékból, frontokból,ciklonokból. Szerintem nem volt eseménytelen az utóbbi fél év.

2013. január Cegléden

Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) +0,3°C (30 éves átlag -0,7°C)
max. +11,5°C (31-én), min. -9,1°C (8-án).

Csapadék: 48,6 mm (átlag 30 mm, tavaly 11 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 13,6 mm (15-én).
Hótakarós napok: 12
Legnagyobb hóvastagság: 5 cm (29-én)

Részletes napi adatok: Link

Én is pont ott voltam azon a hegyen. Ilyet nem szeretnék átélni még egyszer.
Azt hiszem tévedek én a 2009 augusztus 4-én éltem át ott egy ilyet.

Egy kis visszatekintés 2011. június 5-ei leányfalusi jégesõ: Link Link nem volt semmi, nem bánnám ha idén kimaradna a jégesõ..

Itt a januári csapadék 74,8 mm lett. Februárban ma reggelig 43,8 mm hullott, így az éves mennyiség eddig 118,6 mm.

nem kicsit. Tegnap jövök haza éjfél fele. Ráléptem a fûre a járda mellett majdnem elsüllyedtem. Az egész olyan volt mint egy szivacs. Itt most napok óta "jó" idõ van, értsd úgy hogy fagy alig volt így a felsõ réteg szépen felengedett.

A késõ esti radarképek szépen mutatták, hogy tõlem km-re nyugatra ment el a csapadék zöme.
Mondjuk esõbõl épp elég, a talaj felsõ 1 métere szépen átázott.

Akkor megint jó nagy különbség lett kettõnk közt, ugyanis nálam 15 mm esett, a vége viszont átment hóba.

Nálam 7,0 mm volt reggeli hozam, tisztán esõbõl.
A hónap esõ hat napjának mindegyike (!) csapadákos volt (már a mai is az lesz), így a havi szumma 35,7 mm volt reggel.
Az év eddig 78,2 mm-nél jár.

5,3 mm csapadékot mértem 7 órakor, itt csak esõ esett, a hõmérséklet +2 fokig csökkent kora reggelre. Február elsõ 6 napján eddig 49,4 mm jött le, a januárival már 115,7 mm-nél járunk. [esõ]

2013.január, Szolnok - belváros:

Átlagok, összegek:
Havi középhõmérséklet: +0,6 °C (+1,4 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól; 4 mérésbõl átlagolva)
Tmin átlag: -1,6 °C (+2,5 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Tmax átlag: +2,7 °C (+0,6 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Havi csapadékmennyiség: 53,9 mm (200 %-a a szolnoki sokéves átlagnak)
Légnyomás átlag: 1013,1 hPa
Napsütéses órák száma: 40,2 h (SYNOP) (-19,4 h a szolnoki sokéves átlaghoz képest)
Napsütés átlag: 1,3 h

Szélsõértékek:
Tmin: -6,3 °C (8.)
Tmax: +10,6 °C (31.)
Legnagyobb napi hõingás: 9,6 °C (3.)
Pmin: 994,9 hPa (22.)
Pmax: 1033,2 hPa (3.)
Legnagyobb napi csapadék: 17 mm (15.)
Legnagyobb hóvastagság: 8 cm (28.)

Jelzõnapok:
Csapadékos napok: 21
Jelentõs csapadékú napok: 3
Zivataros napok: 0
Fagyos napok: 22
Téli napok: 7
Zord napok: 0
Havas napok: 11
Hótakarós napok: 10
Ködös napok: 12

Az idei január csapadékos, változékony idõt hozott. Több alkalommal havazott, de jelentõs nagyságú hótakaró nem alakult ki, az átlag hóréteg 2-4 centi volt és ezek 1-2 nap alatt elolvadtak. Igazi téli hangulatú hóesés csak 27-én este volt. Ekkor 8 centire szaporodott a hóréteg. Mediterrán ciklonokból Szolnokra esõ jutott, 15-én nagy mennyiségben. A havi csapadékmennyiség jóval meghaladta a sokéves átlagot. A hónap enyhébb volt az átlagosnál, keveset sütött a nap, gyakori volt a ködös, szürke idõ.

Hú egy éve de szépen havazott ezen a napon, meg az elõzõekben...6-án -12,6 fok min volt a belvárosban, 7-én reggel 21 centi hótakarót mértem.

Ritkán látni ilyen országosan közel egységes hótakarót Link
Mennyi helyen voltak akkor még mérések...

Érdekes, hogy nálunk a 2003-as nagy havazás jó része (a második napi felvonás) szinte szélcsend mellett zajlott le, így a -1 fok melletti T miatt a hó mindenre vastagon rátapadt. A hó tényleg szinte függönyben zúdult alá, közepesnél kissé nagyobb pelyhekben. Éjszaka, a narancssárga horizont mellett az ablakból kinézve világítás nélkül is látni lehetett a nagy hópelyheket. Az udvarunkon álló 2 emelet magas diófára olyan hóteher nehezedett, hogy a február 6-ra virradó hajnalon édesanyámmal azt hittük, a fa meg fog roppanni. Aztán megúszta. A faágakon feltornyosuló hóréteg "összefolyt", egybeolvadt, a fa sûrûbb ágazódású részein egyetlen nagy tömeget alkotva. A Zagyva partján több kisebb fa ágai között is szinte összefüggõ hókorona alakult ki.
Érdekes, hogy nálunk 4-én (amikor az elsõ 23-27 cm leesett) még kissé hordta a szél a havat a házak között is (és pl. a képen látható Wartburgról is), ezért sem tudtam mérni pontos cm-értéket. Aztán az 5-én délelõttõl 6-án hajnalig lezúduló jó 35 cm már tényleg szélcsendben jött. A garázsnál 2 m-nél magasabb hófalat lapátoltam össze.

Napra pontosan 10 éve nálam ezekben az esti órákban már megerõsödõ Ék-i szél hordta az átlagosan 50 cm vastag porhavat, ami a szél miatt valójában 20-120 cm között változott.
Érdekesség, az a ciklon nálam 4-én reggel 8 órától egészen 6-án este 18 óráig folyamatos havazást produkált, összesen 55 cm havat pakolva le...

A 14 éve ezen nap utáni eseményláncolat még a 2003-as ciklonét is felülmúlta...

Élménybeszámoló: Link

Napra pontosan 10 éve ilyenkor, 2003. február 5-én így az esti órákban is függönyben esett a hó és már közelítettük a fél métert. Reggelre (február 6.) itt Jászberényben óriási, 55-63 cm vastag hóréteg alakult ki, amint az a nevem mellett található fotón is látszik, amit akkor készítettem. Szép emlék...

31,5 cm össz. hó hullott januárban, 20 hótakarós, 3 hófúvásos nap. Maximális hóvastagság 14 cm. Átlagos hóvastagság 5,25 cm.
76,2 mm volt a januári csapadék, tehát durván hó halmazállapotban hullott ennek az 1/3 -a.
Volt zivatar is jégesõvel január 5.-én.
A mostani ciklon 40,8 mm csapadékot okozott, ebbõl a hó, és vegyes 1 mm körüli.

Nálam is hasonlóképpen teljesített a ciklon: ma reggel még mértem 7,1 mm-t, így szombat hajnaltól 43,1 mm a lehullott csapadék mennyisége.

Pont egy éve tombolta ki magát az elmúlt idõszak legkeményebb mediciklonja nálunk: Link

A ciklon itt összesen 40,8mm csapadékot adott.

Nálunk a ciklon 31,3 mm csapadékot hozott hétvégén.

A Fetivízig (SZSZB megyei) automata mérései alapján a legutóbbi ciklon csapadélmennyiségét tekintve végül 5 állomás jutott 50 mm fölé:

Kántorjánosi - 62,6 mm
Tiszakerecseny - 57,8 mm
Lónya gátõrház - 53,6 mm
Tiszabercel - 52,7 mm
Vásárosnamény - 52,1 mm

A területi átlag ~45 mm lett

akkor nálam még elég baráti a cirka 30mm. Lesz itt tavasszal minden, mármint a Bükkben ami tavaly nem volt efelõl kétségem sincs.

41 mm a ciklon termése tegnap hajnaltól ma délután 3-ig. A csapadékos idõszak január 14-én kezdõdött, azóta 104 mm esett. Nem rossz évkezdet, ha hozzáteszem, hogy tavaly az elsõ 5 hónapban összesen esett 101 mm.

Egy kis szöveges visszaemlékezés az elmúlt két hónapra:

A december elsõ fele csodálatos volt, felénk 4-15-e között többszöri havazás, folyamatos hótakaró és jórészt fagyos idõ, megidézem képekkel: Link és Link és Link
Ritka, hogy a december ilyen hosszú télies idõszakot adjon, az elmúlt 21 decemberbõl hétben volt ennél hosszabb és havasabb télies idõszakot adó.

Ráadásul volt egy halványan fehér, de FEHÉR szenteste: Link

A január 9-tõl szinte végig hótakarós volt, többszöri havazással, néhány képidézet: Link és Link és Link .

Az elmúlt 21 januárt nézve dobogó-közeli.

Észre lehet venni, hogy az igazi tél felém december 4-én kezdõdött és január legvégéig csak december 15 és január 9 között szünetelt.

Az igaz, hogy nagy havak nem esetek, ám a többször leesett néhány cm, napokig megmaradó porhó nekem többet ad, mint vizes és hamar olvadásnak induló több-tucat centinyi hó.

2013 január Mályiban:
Havi t: -1,6°C
Havi csapadék: 42,5 mm

Bõvebben: Link és Link

Ugyan a komoly helyzetek felénk nem adtak télies jegyeket, ettõl függetlenül télies hónap volt a január, 19 cm hó esett le, 13 téli és 22 hótakarós nap volt.

A január és a december nagyon hajazott egymásra, itt is látszik: Link
Az elmúlt 21 telet nézve a dec-jan hatodik legtéliesebb volt felém.

2013 január mozgalmas, kimondottan télies hónapnak bizonyult. Csapadékból is volt bõven 53,2 mm-el zárt a hónap. 19 fagyos nap volt, de ebbõl csak 5 lett téli nap, így hiába havazott 12 napon is, csupán 2 cm mérhetõ hó esett a hónap során.

Üdv! Dél-dunántúli kollégák közül erre emlékszik valaki? Link

El is jut oda, s míg a Földközi-tenger medencéjének középsõ részén vesztegel, már meg is jelenik az újabb ciklon a Brit-szigetek térségében, illetve Izlandtól keletre: Link
A következõ nap ez a kép tárul elénk, s erre felhívom a figyelmet, mert ez az elsõ olyan, mely rendkívülinek tekinthetõ:Link Az elõzõkben említett ciklonunk már le is jutott a Földközi-tenger nyugati medencéjébe, míg elõdje is ott van még a keletiben. Így az egész Mediterráneum egy hatalmas alacsony nyomású terület két ciklonmaggal. Az azori AC egészen nyugatra húzódik, kelet felé való orrosodásnak nyoma sincs. Viszont Közép és Kelet-Európa felett fejlett anticiklon található. Télen sokkal közönségesebb az a felállás, mikor Dél-Európa anticiklonális, az azori nagyon is szeret orrokat növeszteni kelet felé, az alacsony nyomás a mély ciklonokkal Izland és Észak-Európa felett helyezkedik el. Ez a szituáció természetesen enyhe, nyugati áramlásos idõjárást okoz nálunk, mely szöges ellentéte a most tárgyaltnak. Erre egy példa, összehasonlítás végett:Link
De térjünk vissza 1969-hez. A folytatásban ezt látjuk: Link
Link
Lényeges momentum a földközi-tengeri ciklon állandó jelenléte, illetve a második képen Izlandnál már feltûnõ mély észak-atlanti ciklon, mely újfent a Mediterráneum felé növeszt nyúlványt a blokkoló AC peremén.
Egy nappal késõbb: Link
Ez utóbbi képen az is látszik, hogy a blokkoló skandináv AC elõoldalán, a Kelet-Európai-síkságon is ciklonaktivitás kezdõdik. Majd egy nappal késõbb a következõ, igen jellegzetes szinoptikai kép áll elõ, melyet kérem, minden olvasóm nézzen, s jegyezzen meg jól: Link
Ez a felállás -úgy látszik- legzordabb téli idõszakaink sajátja. Hasonló képet látunk a kivételesen erõs 1979 jan. 1.-i hidegbetörés elõtt: Link
és 1987 rekord-hófúvást hozó januárja is felmutat valami hasonlót: Link
Nyilván van valami elnevezése ennek a szinoptikai helyzetnek a meteorológiában -a magam részérõl "skandináv V-nek" neveztem el. Látható, hogy nem gyakori, de annál értékesebb szituáció.
Végül magára 1969 dec. 31.-re vonatkozó kép: Link
A Földközi-tenger nyugati részén több középpontú ciklon látszik, mely dél felõl enyhe, nedves levegõt sodor a Kárpát-medence fölé, míg a Kelet-Európai-síkság északi részén van annak a ciklonnak a középpontja, mely hátoldalán igen hideg levegõt szállít hozzánk. (A kettõ között ott a híres skandináv "V" anticiklon)
Adott tehát a keveredési zóna, ezzel nagy havazás elõfeltétele. Érdekes, hogy a mediciklon nincs is különösebben közel hozzánk (egyik centruma az Ibériai-félsziget északi része felett látható, a másik a Marseillei-öbol felett) -igaz, ezek elég mélyek. Országunk a dec. 20.-i havazásos helyzethez hasonlóan az 1010 és 1015 hepás izobár között van, ezúttal északkeleten van magasabb nyomás, délnyugaton pedig alacsonyabb. Úgy tûnik, a viharos széllel járó nagy havazás környékemen 1013 +/- néhány hepán szokott bekövetkezni (így volt 1987 január elején is)
A nagyon erõs hóeséshez a nedves mediterrán légtömegeken túl úgy látszik, hozzájárul az északról érkezõ igen alacsony hõmérsékletû levegõ: ez jól "megcsapolja" a páradús, enyhe levegõ nedvességét.

Jó nagy havazások voltak akkor egy hónap alatt az ország k-i, ék-i egyharmadát leszámítva. December elején a Makó-Gyöngyös vonaltól ny-ra fagy havazás volt, k-re +5 fok környéke esõvel. Szépen látszik is ez a december 10-ei hóvastagságokban: Link

Az ezt követõ havazásokból már kelet is kapott valamennyit. A legnagyobb hó viszont továbbra is a Dél-Dunántúlon, a Duna-Tisza-köze déli és nyugati részén, a Duna mentén volt. Az országos maximum január 2-án állt be. Link

A Kisalföldön többnyire 25-30 cm körüli hóvastagság volt egy hónapon át. Nálunk Váralja környékén 35 egymást követõ napon volt 40 cm felett a hóvastagság (december 7-tõl január 11-ig), 14 napon az 50 cm-t is meghaladta, néhány napon még a 60-at is. A lehulló csapadék december 1-tõl 6 héten át Váralján végig hó volt. Ami igazán megdöbbentõ, hogy ez a csapadékmennyiség 148,5!!! mm volt, tehát az ez idõ alatt lehullott friss hó mennyiség kb. 1,5 méter lehetett.

Budaörs nálam: 75mm csapadék volt januárban.
Maximális hóvastagság: 14cm.
Érdekes még, hogy ezen a télen nem sikerült -10 fok alá kerülnünk.
1db -9,1, néhány -7 fok alatti minimum született, tehát hõmérsékletileg eddig elég gyenge ez a tél.

Hacsak nem számítjuk az 1969 dec. 31.-i hófúvást. Ez, ha lehet, még nagyobb volt -legalábbis szél erejét, és a lehullott hó mennyiségét tekintve. Az is merõben szokatlan, hogy alig több, mint 10 nap eltéréssel alakuljon ki két nagyon komoly, illetve szélsõségesen súlyos (des. 31.) hófúvásos helyzet. A dolog pikantériája, hogy éppen dec. 31.-én este alakult ki ez a rendkívüli hóvihar. Képzeljünk el egy Szilveszter-éjszakát, mikor az utcalámpák fénykörében vízszintesen száguldanak a sívó hó hullámai, belvárosi utcákon méteres
fuvatagok vannak. A járdaszegélyek eltûntek, s faltól-falig vastag hópaplan borítja az utat. A szél a háztetõk magasáig kavarja a zizegõ porhavat, s a tetõkrõl idõnként hatalmas porhó-felhõk csapnak le. A hõmérséklet -10 fok, az összes ablakot vastagon elborítja a jégvirág. Egy lélek sem jár az utcán, holott más szilvesztereken nagy tömeg szokott sétálni az üzletutcában, papírtrombitákat fújva. Most a szél fújja a tülköket, és utcabálozók helyett a hó táncol odakint. Aki mindezt el tudja képzelni, az fogalmat alkothat magának arról, milyen volt 1969 szilvesztere Gyõrben. Egészen szürreális volt az az éjszaka.
Ha lehetek szubjektív, engem éppen ez a tél, és különösképpen a szóban forgó esemény oltott be örökre az idõjárás szeretetével, akkor, 9 éves koromban.
Külön érdekesség, hogy ez a pokoli hófúvás szinte a "semmibõl" tört elõ, s csapott le elképesztõ erõvel. Legalábbis a laikus, az átlagember számára napközben még semmi sem árulkodott a közelgõ ítéletidõrõl. Sötétedésig elég csendes volt az idõjárás, fátyolfelhõk voltak, melyeken halványan áttûnt a napkorong. A hõmérséklet estig 0 fok körül volt. Talán csak az élénk északnyugati, északi szelet tarthatjuk utólag a zord idõ elõfutárának.
Késõ délután, már sötétben kezdett el esni a hó: elõször mérsékelten, azonban az intenzitás gyorsan fokozódott, é a szél is egyre erõsebb, viharos lett. A hõmérséklet ettõl kezdve szakadatlanul csökkent, mígnem éjfél felé elérte a -10 fokot. Akkor már olyan világ uralkodott kint, amilyet az elõbb leírtam.
A rendkívüli idõjáráshoz valószínûleg rendkívüli makroszinoptikai kép tartozik. Nézzük meg, így volt-e ebben az esetben is.
A dec. 20.-i nagy havazást okozó mediciklon a következõ napokban eltávolodott tõlünk dk felé, de a Brit-szigetek térségében már megjelent a következõ cikloncentrum, mely az elõbbi útvonalát követve a blokkoló AC peremén görgött le a Mediterráneum felé:Link
Link

2013. január nálam:

T átlag: 0,71 °C.
T min. átlag: -1,19 °C.
T max. átlag: 3,06 °C.
Absz. T min.: -8,4 °C. (27.)
Absz. T max.: 12,4 °C. (31.)
Absz. hõingás: 20,8 °C.
Legalacsonyabb T átlag: -3,6 °C. (27.)
Legmagasabb T átlag: 6,9 °C. (31.)
Napi átlagok hõingása: 10,5 °C.
Legalacsonyabb T max.: -1,4 °C. (01.)
Legmagasabb T min.: 5,3 °C. (05.)
Napi legkisebb hõingás: 0,8 °C. (17.)
Napi legnagyobb hõingás: 10,8 °C. (31.)

Legalacsonyabb légnyomás: 996,0 hPa. (21.)
Legmagasabb légnyomás: 1035,1 hPa. (03.)

Fagyos nap: 19 db.
Hideg nap: 2 db.
Téli nap: 5 db.
Hóeséses nap: 12 db.
Hótakarós nap: 19 db.
Leesett hómennyiség: 66 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 21 cm. (19.)
Ködös nap: 12 db.

Havi csapadékmennyiség: 96,9 mm.
Csapadékos nap: 22 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 17 db.
Jelentõs csapadékú nap: 7 db.
Legnagyobb napi csapadék: 23,0 mm. (14.)

Az átlagnál 1,4 °C-kal melegebb és sokkal csapadékosabb január volt. (290 % !) Az enyhe hónap ellenére rendszeresen a havas oldalon voltunk, így alakult ki a sokáig tartó, vastag hótakaró, és így adódott sok szép hóeséses nap. Összességében egy nagyon télies hangulatú, nagy hidegektõl mentes január volt.
Ez a hónap tipikus példa arra, hogy csak a csapadék és hõmérsékleti átlagból a jelzõnapok nélkül könnyen hamis képet kaphatunk. Az elõzõ hónap (2012. december) hidegebb volt és szintén átlagnál csapadékosabb, mégis alig alakult ki hótakaró, ekkor rendszeresen a halmazállapot-váltás "rossz" oldalán voltunk.
Külön kell szólni az extrém mennyiségû csapadékról. Ekkora januári csapadékmennyiséget a rendelkezésemre álló adatok szerint Siófokon még nem mértek (eddigi legtöbb: 83,9 mm 1945-ben, a mostani pedig 96,9 mm.)! Elképesztõen magas a csapadékos napok száma is.

Bükk-fennsík, Vörös Meteor töbör 2012 éves jelzõszámai

Éves középhõmérséklet: +4,7326 °C

Minimumok éves átlaga: -4,144 °C
Maximumok éves átlaga: -12,693 °C

UTC 0 óra:-0,18 °C
UTC 6 óra:+3,91 °C
UTC 12 óra: +11,5 °C
UTC 18 óra: +3,748 °C

Fagyos napok száma: 229 nap
Hideg napok száma: 141 nap
Zord napok száma: 60 nap
Téli napok száma: 55 nap
Rendkívül hideg nap: (RHI; T napi átlag -4 °C alatt): 63 nap
ebbõl hosszan tartó rendkívül hideg nap (HRHI; T napi átlag -4 °C alatt, 5 napon túl): 41 nap

Nyári napok száma: 45 nap
Hõség napok száma: 10 nap (igen sok, 2010-ebn 0 volt, 2011-ben 2 nap volt.)

T éves absz. min: -32,9 °C 2012.02.01-én
T éves absz. max: +31,9 °C 2012.07.06-án
Abszolút hõingás 2012-ben:64,8 °C

1 hónapon belüli maximum hõingás: 42,1 °C (2012.április; -16,8 °C; +25,3 °C)

Évszakonkénti hõmérsékleti középértékek:
(2011.12.01 - 2012 11.30)
Tél: -6,027 °C
Tavasz:+5,336 °C
Nyár: +15,021 °C
Õsz: +5,832 °C

Most pedig térjünk vissza 1969 decemberéhez. A dec. 6.-i havazást okozó mediterrán ciklon, ha meggyengülve és a Kárpát-medencétõl némileg eltávolodva is, de meglepõen sokáig megtalálható a környékünkön: Link
Link
Link
Link
Link
Tulajdonképp ez a nagyon tartós mediterrán ciklontevékenység, s hozzá a szintén stabil északkelet-európai AC uralja a makroszinoptikai képet ezekben a napokban, mintegy megelõlegezve a hónap további részének cirkulációs sémáját. E séma nem más, mint az észak-európai blokkoló AC alá ismételten "becsúszó", s ezzel mediciklonná váló észak-atlanti ciklonok jelenléte. Az egyik legjobb téli makroszinoptikai képünkrõl van szó. A blokkoló AC peremének ény-dk irányú sávja, a sáv mentén az Észak-Atlantikumból a Mediterráneumba "lecsúszó" ciklonokkal mintegy "kis polárfrontként" funkcionál. Az említett atlanti ciklonok biztosítják a kellõen nedves és gyors mozgású légtömegeket, a blokkoló AC révén viszont a nagyon hideg levegõ van szokatlan közelségben hozzánk -az AC peremén legörgõ ciklonok éppen ezért igen hamar töltõdnek hideg levegõvel. A fenti két körülmény együtt biztosítja a "sarkvidéki" körülményeket nálunk, ahogy azt mindjárt látni fogjuk.
Az alapszituáció dec. 14.-én kezd mutatkozni: Link
Látható a képen a fejlett skandináv-északorosz AC, a mély ciklon Izlandtól délre, valamint az is, hogy a ciklon elõoldalának izobárjai kezdenek "betüremkedni" az említett AC alá, mintegy kijelölve az alacsony nyomású légtömegek majdani, délkelet (a Mediterráneum) felé irányuló mozgáspályáját. A következõkben a makroszinoptikai kép határozottá, jellegzetessé válik:Link
Link
Link

Az utolsó két térkép észak, majd kelet-balkáni, az utóbbi helyen erõsen kimélyült ciklonja még nem okozott számottevõ havazást Gyõrben. A dec. 17.-i térképen azonban már megjelenik az a cikloncentrum a Brit-szigetektõl nyugatra, mely legördülve az AC peremén, mint mediciklon hóba temeti a régiót dec. 20.-án: Link
Link
Link
Érdekes módon a cikloncentrum nincs is nagyon közel hozzánk: az olasz "csizma" déli végében találjuk. Országunk területe az 1015 és az 1010 hepás izoterma közé esik.
Ennek ellenére nagyon intenzív havazás volt északnyugaton, erõs északnyugati szélben. Bár reggel óta havazott, délután és estefelé vált kritikussá a helyzet Gyõrben: hatalmas hófúvás volt, és az volt a nagyon érdekes, hogy a szél és a hideg (-8, -9 fok) ellenére viszonylag nagy pelyhes, sûrû havazást tapasztaltunk. Soha annyi szélfútta, sívó porhavat nem láttam -hacsak...

Sopronbánfalva januári adatai:

Középhõmérséklet: +0,97°C

Zord napok száma: 1 db
Téli napok száma: 9 db
Fagyos napok száma: 22 db

Hótakarós napok száma: 22 db
Maximális hótakaró vastagság: 45 cm
Összesen lehullott hó mennyisége: 67 cm

A 2012 év januárja 21 mm volt, az idei már jóval duplája 50,4 mm.

Nálam miután a medi elvonult -29 fokot mértem, most gondolj bele milyen érzés volt így az udvaron lévõ mellékhelyiségbe kimenni

Én is kipróbáltam volna, de fél órát aligha bírtam volna ki. -15-ben még elvagyok, de abból is sokallnék 30 percet. Mozogni sem lehet talán olyan könnyen extrém vastag öltözetben.

Ki. Nem is volt kérdés,hogy kipróbáljam,milyen a -30 fok közeli hideg. Jól felöltözve,fél órán át sétáltam a csikorgó fagyban,30 centis hóban. Ráadásul,ha jól emlékszem : nyílt köd volt aznap ,ami tovább rontotta a hõérzetet.

Egyáltalán ki lehetett menni reggel az utcára abban a nem magyar embernek való hidegben?

Pontosan 26 évvel ezelõtt éltem át életem leghidegebb reggelét városomban : 1987.jan.31-én -27.8 fokot mértek Szegeden.
Link

"Nálunk az idei tél kifejezetten enyhe (több mint egy fokkal az átlag fölött vagyunk) és mégis január végével bezárólag már 33 hótakarós nap lesz a télen."

Én pedig arra mutatnék példát, hogy a hótakarós napok száma a vastag hótakaróval sem feltétlenül áll összefüggésben... Kecskemét reptéren a tegnapi nappal bezárólag 24 hótakarós napnál járunk a szezonban, úgy, hogy mindeközben az abszolút maximális hóvastagság, írd és mondd, 8, azaz nyolc centiméter. Vagyis ha február-márciusban akár csak egyetlen hétig beköszönt még egy hideg, havas periódus (amire még bõven van esély), máris a sokéves átlagot el fogjuk érni a hótakarós napok tekintetében, illetve akár meg is haladhatjuk azt. Pedig ha az itteni hófanokat évek múltán bárki megkérdezi majd errõl a télrõl, valószínûleg nem sokan fogják a legemlékezetesebb, legkeményebbek között említeni. Ugye milyen érdekes dolog a statisztika?

Egyébként januárban eddig 12 havas nappal állunk (ebbõl 11 volt mérhetõ csapadékú), a havi csapadékösszeg pedig ma délig 43 mm. És a hónap majdnem 1 fokkal melegebb a sokéves átlagnál, de már így is biztosan jó pár tizeddel hidegebb lesz pl. a tavalyi januárnál.