Agrometeorológia

2010-ben is kirohadtak, meg most idén is

1 - 1,5 éven belül nagy hír volt a médiában, hogy az aszályos idõszak miatt egyes helyeken kiszáradnak az erdõk Magyarországon. Úgy rémlik, hogy a Mecsek és a Bakony volt leginkább temetve. Mivel azonban már a Balatont is a média kiszárította egy párszor az elmúlt öt évben, ezért szeretnék érdeklõdni hozzáértõktõl, hogy mi is a helyzet az erdeinkkel?

Ma szedtem le a füge másodtermés elsõ két példányát. Sokkal édesebbek és ízletesebbek voltak, mint az elsõtermések. Ez nyilván adódik az utóbbi egy hónap szárazabb idõjárásából.

Szintén ma takarítottam be az egyetlen fehér padlizsánt. Nõhetett volna még, de valami kretén poloska megszúrhatta, mert egy pontban elkezdett barnulni.

Betakarítottam az érett és gyönyörû szegedi 178-as paprikákat, ezek szárításra kerülnek, majd õrlésre. A következõ 3 évre való csípõspaprika adag megvan... A paprikával óriási szerencsém volt, hiszen locsolni gyakorlatilag nem locsoltam õket - nincs fúrt kút -, de a csapadékos nyár elvégezte ezt helyettem.

Köszi a tanácsot, õssszel meg teszem a leírtakat.

Minimum 10 éve nem vetettünk mákot, így nyílván rosszul emlékszek, de lehet olyan késõn is "nyomattunk ki" magot, és mindig lett belõle mák.
Szeke. Ötvös Tamás jól mondja. Jobban belegondolva, valóban a szeptemberi/októberi vetés a legideálisabb!!!

A mákot szeptemberben kell vetni, tõlevélrózsás állapot eléréséhez, így a telelése is sokkal biztonságosabb. Egyetemen tanultam, 2 félévet nyomtam gyógynövénybõl.

A szó legszorosabb értelmében igen, de szerintem egész novemberben vetheted.

Köszönöm a tanácsokat, akkor a késõ õszt tûzöm ki vetésnek. Pontosabban mit jelent a késõ õsz? November vége?

Üdv.
Vikarel jól mondja. Késõ õsszel mindenféleképpen vesd el a mákot. Ugyanazt csinálja, mint a borsó. Hamarabb terem, és jóval többet.
Régen mi is csináltuk, de bejárogattak ópiumozni. Talán elrettenti õket, hogy a szomszédban néhány napja egy egész vadkenderültetvényt számoltak fel a rendõrök. Késõ õsszel én is vetek!

Néhány évente szoktam vetni, mert általában egy évben megterem belõle 2-3 évre elegendõ is. Eddig tavaszi mákot vetettem, de tavaly õsszel kipróbáltam az õszi típust (Zeno fajta), Két soron (ezen a képen a két balszélsõ: Link ) 6 KG!!! mák termett. Ja, és teljesen féregmentes!

Nem szoktam, de a nagyanyóm hajdan februárban vetette. Ha késõbb vetik, állítólag megférgesedik.

Mákot szokott valaki vetni?

A párás idõ nem, hanem a telített talaj nedvesség lehet az okozója. Próbáld felásni forgatni olyan ásónyom mélyen, 15-20 cm. és 0,75-1,5 méter kör átmérten a talajt.
Attól hogy a szõlõ mélyre hatol a gyökereivel, még elkívánja a szellõztetést is a felszíni vízszintes zónába, pláne ha 1-3 éves tõke. Ennyi.
Ha látszik valami összetapadt szürkés-vöröses telep, azt messzire vidd el, lehet gyökér golyva gombás betegség.
A két-több éves kordon karokat meg drótkefével letisztítva lehet agrol-vagy rézalapú szerrel leáztatni. A levelet,zöld ez évi vesszõt nem.

Sziasztok!Én szölõvel foglalkozom és ebben a linkben leírtakat szeretném megosztani veletek Link sajnos nálam a Balaton mellett nagyon sok hasonló problémás tõke jelentkezett, szerintem egyértelmûen a párás nedves levegõ miatt

Na én is ilyen volnék, új fát kell ültetni,akárhogy is az elkövetkezõ 5-10 évre, részemrõl is, ha megérem.

Amúgy volt hogy megmentettem egy kajszit, ami nyár közepén levelét hullajtotta, és beteg volt.
Közepes metszés után (a sebeket leápolva) lekapartam a rücskös háncsot, majd rezes permettel lecsurgattam. Utána meg nov.derekán a csurgót felásva,beleforgatva a talajt kis kombi mûtrágyával meg hintve, és a fõ ágakat olajos Agrollal balzsamozva (permet) teleltettem át. Jövõre pedig új egészséges fa hajtott ki.

Én realistább vagyok: tavaly Békéscsabán a lehetõség szerint pótoltam a fákat, Szarvason a szomszéd gátõrházban ültettem 20 kajszit, idén õsszel Szarvason belül egy rokonnál fogok hasonló mennyiséget fogok ültetni. Lehet, sõt biztos, hogy már nem nekem fognak teremni. Azt azért remélem, hogy sok év múlva is lesz valaki, aki baracklekváros - vágott diós margaréta alakú linzert fog sütni az aktuális aprónépnek.
A barackfa rajtam nem múlik, csak sajnos elég rövid életû.

Én azért optimista Pista vagyok. Nem lesz ott vész, esetleg rézgálicos szentölt vizet kell fellocsolni a lombégetés után, esetleg nov.1. után, nov.17 .ig míg nem fagy.

Nincs mit tenni sem egyik, sem másik helyen. Békéscsabán baktérium - (belsõ)gombafertõzés kombináció, Szarvason meg vírus fogja rövid idõn belül kipusztítani a fákat. Egyiknek sem tünete az aug. végi lombvesztés. A reglonos lombtalanítás csak hab a tortán.

Hát nem tudom hová tenni az észlelésed.Pont Balatontól délre voltak száraz idõk(Székesfehérvár-Tamási)
Augusztusi,sõt júliusi aszály semmiképpen nem volt jellemzõ felétek. Amúgy a kajszik szárazság tûrõ fák. Igen valószínû a gombás-vírusos betegség. (ahol visszavágták ott szépen zöldül) Na ez van, majd jövõre javul a helyzet, ha módszeres faápolásban részesül az ültetvény. Borzasztó nagy munka, tudom.

A Dunántúlhoz viszonyítva egy aszályos augusztuson vagyunk túl. Ma összehasonlítottam a békéscsabai és szarvasi gyümölcsfákat. Békéscsabán az amúgy végnapjaikat élõ (gutaütés, ágcsonkoláson átesett, de a városhatáron legalább egy km-rel belüli) kajszik levelei üde zöldek. A szarvasi fák közvetlen a vegyszerezett, lombtalanított tábla mellettiek. Kb. kétharmaduk Sharka vírussal fertõzöttek, mindkét sorban ugyanolyan arányban. Ahogy korábban írtam: egy sor teljes lombvesztés, a másik, az elõzõ által védett fasorban lagalább 50-60 %-os.

A két terület (Békéscsaba-Szarvas) között nincs érdemi idõjárás-múltbeli különbség. Annyi semmiképpen, mint ha Békés-Zala összehasonlításról lenne szó.

Lujo;"Itt nálunk nagyon elkezdték a fák szórni a levelüket, néhány helyen nagyon gyorsan elkezdett lesárgulni, barnulni a lombkorona. Több fa pedig (fõleg az akácok) városszerte zölden ontják a levelet magukról, amit nem igazán értek. Valami fertõzés támadhatta meg a növényzetet a fura nyári idõjárás miatt?"

Lásd az Agromet-beli szitkozódásaimat.

Mostanában kezelték lombtalanító vegyszerrel (reglonnal) a napraforgókat, maglucernát, meg a fene tudja mit. Cél: az érési folyamatok meggyorsítása. Sajnos szeles idõben. A kajszi pl. rendkívül érzékeny erre a vegyszerre: nyomokban elsodort cseppek is nagyon nagy kárt okozhatnak. A zunijó kivonta a forgalomból az enyhébb, hosszabb hatásidejû, kímélõbb Zopp-ot. Nincs helyettesítõje, de sok más kivont vegyszernek (pl. a kullancs elleni vegyszernek)sincs.

Szerk: Ha a lehullot levelek "szeplõsek", feketén pettyezettek, a lombtalanítás/deszikkálás a tettes.

A kajszi ki fog hajtani szeptemberben: Legyengül, de túlélheti. Az akác érzékenyebb: el is pusztulhat."

Na ezek után az én véleményem:
A köztes kemikáliák, elsodródva esetleg és a fõ probléma a gombás fertõzés,+ tetézve egyes kártékony rovar populációval, ami visszatér évrõl évre.

Nemrég elvoltam a Dunántúlon, vissza jövet benéztem Dégre, a régi Várkastélyhoz.
Szinte érintetlen mikro-makro klíma van ott. És nem hullanak a fák levelei, sõt üde zöldek még aug.30.-án is.
A kastély északi oldalán élõ majd 250 éves kocsányos tölgyfa;
Link
A fenyõk;
Link

Az ott élt grófnõnek asztmás betegsége volt, akkor kivonult a kb. 500 méterre levõ un. Holland házba, és a marhák fingjait, és trágya szagát elvezették csöveken a hálószobáig. (az ammónia gáz emme sajátos levegõjétõl meggyógyult, állítólag még él olaszországi villájában cca.100 éves).zoom.max.500 m.
Link
Amúgy meg a köztes sétányokon haladva voltak sok fajta fák, és egy sem beteges. A parki kõpad melletti gesztenye is zölden virul;
Link

Tehát szerintem a fõ gond a gombás-rovaros fertõzés, ami ellen talán az elkövetkezõ hetekben lomb összekaparással, és sajnos délutáni égetéssel tudunk megszabulni.
Jó lenne egy téli tartós, -5-10 fokos két-három hét, hogy a fenti kártevõk vissza szoruljanak.

Nagyon gyorsan és nagyra nõ. Az ágai elég könnyem törnek hasadnak a szélben pláne ha termés is van rajtuk.

Tegnap ültettem a kínai csoda császárfát egy párat, kíváncsi leszek a fejlõdésére.

Sziasztok.
Hihetetlen szép most a mirigyes õszirózsa, pedig még el sem érte a teljes virágpompát. A méhek is "megvadultak" tõle. Hatalmas, magas, sûrû, áthatolhatatlan. Évrõl-évre egyre bizarabb. Ezért imádom az évelõket. Nem is értem, hogy a városban miért csak a kertvárosi részekre korlátozódik az ültetésük.(?) De még így is iszonyú kevés van belõlük. Tõosztással ma további 3 példány kezdte meg földi pályafutását.

Akkor az enyém a sárga óriás lesz szerintem a képek alapján.

Riasztó képet fest a szõlõ, ha nem kellett volna Pécsre jönni akkor szüret. Így csak jövõ hétre jut a kényszer szüret!! Remélem szombatig minimális esõ hull csak.
Fórum helyszín : Pécs

A monszunnyár egyik hozadéka az elsõ és eddig egyetlen fehér padlizsán:

Fügedömping!

Jégfüge Link
Szivarfüge Link
Sárga óriás Link Link
Kútfeji lila Link Link
Olasz barna Link Link
Korai lila Link Link
Ínyenceknek Link Link

Lassan beérik az oszlopos almafám
Link
És 8 évnyi szomszédság után mit fedeztem fel a szembe szomszédnál?
Link
Link

Köszönöm.
Az árnyékliliomokból is számos fajtát nemesítettek már ki. Épp most virágoznak.
Sajnos nem az összes nõszirom illatos, de eleve a látványuk mindenért kárpótól. Az írisz nem véletlen jelent szivárványt görögül. A linkelt oldalon egyébként az illatra is kitérnek minden fajtánál, hogy van-e.

Az igen! Pompás illata van a nõsziromnak! Én is szeretem. Boldog születésnapot! Én az árnyékliliom telepítésének gondolatával kacérkodom.

Sziasztok.
Születésnapomra 25-féle magas (nemes) nõszirmot kaptam. Annyira megörültem nekik. Az egész napom elment az ültetésükre. Remélem jövõre virágozni is fognak. Több köztük díjazott is. Akit érdekel, hasonlókról van szó. Link

Nem tudom, az uborka nem bogyós, hanem kabakos. Egy tövet feláldozhatsz próbaként.

A fagy ellen nem véd a réz . A uborkánál próbáltad?

Valahol lejjebb írtam, de már úgy látom, késõ:

"A paradicsomvész viheti el egy esõ utáni hûvös, párás idõjárás miatt. Szúrj át néhány tõnek a tövénél egy kétcentis réz hegesztõ pálca darabot, vagy akár egy sárgaréz bevonatú gémkapcsot. A felvett mikro mennyiségû réz elég lehet a paradicsomvész, vagy akár a peronoszpóra ellen. Itt az Agro fórumban volt valamikor javaslat a réztüske, a sárgaréz gémkapcsot Germániából javasolták."

Valamelyik évben megcsináltam a tesztet, a paradicsom töveim fele réztüskés, fele nélküli volt: mindegyik ugyanúgy elfagyott...

A szomszéd paradicsomát teljesen letarolta valami durva gomba, a levelek mind feketén elszáradva a termés szürkén rohad. Ez 1-2 nap alatt elvitt mindent.

Rohad a szõlõ, reped a zöldség. Hetente permeteztem augusztus közepéig. Nem kéne már július végétõl esõ..
[mod.]

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#242030 - 2014-08-28 12:19:39)

Kedves lazsa! Ne foglalkozz Te agrometeorológiai kérdésekkel, mert van köztünk pár gazda, akik hozzáértésük folytán zsebre vágnak téged. Látod, megint "kihúztad a gyufát", teljesen feleslegesen.
Holott mostani mûködésed újra egyre jobban tetszik nekem, megfigyelõ és visszaemlékezõ képességed nagyon is hasznos itt a Metnet-en.
De nem kell folyton vitatkozni. Meg kell tanulni néha passzívnak maradni akkor is, ha abszolút meg vagy gyõzõdve az igazadról. Tudom, ez nem könnyû, de meg kéne próbálni.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#242029 - 2014-08-28 11:57:02)

Az áradó patakok sem feltétlen azt jelzik, hogy elnyelné a föld a sok vizet...

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#242028 - 2014-08-28 11:55:53)

Egyetértek, úgy tûnik az idõjárás is alkalmazkodik ehhez és talán!? mától egy szárazabb periódus kezdõdik, most van 3 szép nap, hétfõn lehet még egy ciklon, utána szárazabb idõ jöhet megint, ez így pont jó.

Még annyit, hogy a sok csapadék önmagában kevés lenne a kártevõ gombák ilyen mértékû elszaporodásához mint idén, ehhez kellett az igen fülledt, gyakran párás, viszonylag meleg idõ és a tartósan enyhe éjszakák júliusban és augusztus elején.

Idén egyáltalán nem voltak szebbek a fák, az erdõk, mint akár az utóbbi 3 többnyire száraz, forró nyáron.
2010-ben igen hasonló volt a helyzet.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#242027 - 2014-08-28 11:42:07)

A párás idõt és az elszaporodó gombákat épp a sok csapadék idézi elõ. Egyébként ahol átlagos, vagy az alatti lesz az augusztus, valóban nincs probléma, de ahol az átlagot jóval meghaladó összeg hullott már, ott igen.

Lehet, hogy tartós, kiterjedt belvíz nincs, de pl. nálunk is a nagyobb esõk után mindig állt a víz a kertben, sõt a földeken is voltak belvízfoltok, még ha csak pár napig is. Attól pedig, hogy a gabonák aratásával végeztek még a csapadékos idõszak kezdete elõtt, a kukoricának, és pláne a napraforgónak nem tesz jót ez a csapadékos idõjárás. És akkor a földben/földön termesztett növényekrõl (pl. krumpli, tök, dinnye) nem is beszéltem.

Egy szó mint száz, a csapadék kellett (fõleg júliusban), de jóból is megért a sok, most már sok helyen nincs rá szükség.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#242025 - 2014-08-28 11:19:54)

No, akkor még egyszer.

Múltkor már írtam a vegetáció igen rossz idei állapotáról, amit közvetve okoz a sok csapadék, sokkal inkább a gyakran párás, mérsékelten meleg idõben elszaporodó gombák okozzák, pl. felém július óta elég sok fa besárgult, bebarnult, elszáradt, vagy nemes egyszerûséggel lekopaszodott.

Egyébként a parlagfû tényleg virág korát éri, nagyon magas, és csúnya, ha allergiás lennék rá átkoznám rendesen

Elõzõ hozzászólásomban arra próbáltam csak rávilágítani, hogy sokkal jobbkor jött a júliusi, augusztusi kiadós csapadék, mint ha pl. január, februárban jött volna, akkor tuti hetekig úszott volna minden a belvízben, tönkretéve az õszi vetéseket.

A gyümölcs, zöldség termés valóban nem mindenhol megfelelõ, de ebbõl nem szabad általánosításokat levonni, összességében közepes termés várható idén, ugyanis szinte nem volt tél, hideg de több a kártevõ, ezt ellensúlyozza a tavaszi fagykárok elmaradása, és az aszálymentes nyár, tudniillik az aszály kár bármely pusztító viharos évnél erõsebb.

2012-ben 400-500 mrd. Ft aszálykár volt, idén 2014-ben áprilistól -augusztusig a biztosítók 2 milliárd Ft-ot fizettek ki viharkárra, pedig idén sok zivatar, de mégis kevés vihar volt, nagyobb terültet érintve a 2014 május közepi Yvette - ciklon által.

Én azt mondom, magyarok összetehetik a két kezüket, hogy ilyen kedvezõ évet fogtak ki, mely merõben szerencsésebb volt, mint az utóbbi jó néhány év bármelyike.

Mellesleg a tenyészidõszak április- október között van, ebben a július épp a derekán van, augusztus valóban már a végebbe felé jár.

Az aratásról meg annyit hogy jó részükkel már augusztusban végeztek, és a csapadékos május után pont kapóra jött a meleg, napos június hûvös éjszakákkal, igaz kevés csapadékkal, de volt tartalék a májusi esõk után.

Végezetül, én senki hozzászólására nem írnék olyat hogy hülyeség, mert lehet, hogy másnak nem az, senki sem egyforma.
Ez nem tartozott a teljesen butaság kategóriába és a sok egyéb mellett én most csak a belvizet vettem alapul, okkal.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#242024 - 2014-08-28 11:04:29)

Nálunk pl a kertben dõlnek ki a paradicsom, paprika palánták, úgy kell támogatni, másik meg repedezik a paradicsom, mert egyszerûen nem tud megérni, a kevés napsütés, és sok csapadéknak köszönhetõen...

Úgyhogy elég lesz már a sok esõbõl...

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#242023 - 2014-08-28 10:59:4

Errefelé az elmúlt 2 hónap csapadékmennyisége mindenhol eléri 300 mm-t, van ahol a 400-at közelíti.
Ez az Alföld egyes részein közel egy éves mennyiség.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#242022 - 2014-08-28 10:50:21)

Hiánypótló hozzászólás, köszönjük! BIG LIKE

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#242021 - 2014-08-28 10:42:22)

Nem szoktam elolvasni a hozzászólásaidat már egy ideje, ezt most mégis megtettem. Röviden és finoman szólva butaságot írsz.
A csapadék hasznát/kárát pusztán a belvizes területek jelenlétére levetíteni eléggé hibás elképzelés. Számos növény már a magasabban levõ talajvizet sem viseli ami még messze nem belvíz.
És nem, nem vagyunk a tenyészidõszak derekán, mert az minden növénynél más, de a legtöbbnél már az érés, betakarítás idõszaka van, amikor kifejezetten káros az esõ, növekedésrõl, nagy vízigényrõl már nem beszélhetünk.
Rengeteg gyümölcsnél, zöldségnél, ipari növénynél nagyon keserves az ország jó részén az utóbbi másfél hónap, de valóban belvízgond még nincs...
És még egy tévhit, ami itt gyakran felmerül az allergia amit mostanság gyakorlatilag teljes mértékben a parlagfû okoz; ez az esõs nyár Kánaán volt neki is, az országban járva embermagasságú példányok nyomják el a kultúrnövényeket. Az igaz, hogy a csapadék ideig óráig kimossa a pollent a levegõbõl, de az rövidesen újra támad, és idén sokkal vitálisabb a növény mint száraz években.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#242020 - 2014-08-28 10:25:49)

Azon mit nem értesz, hogy féléretten rohad a krumpli a földben? Ugyanez nem egy helyen gyümölcsösben, konyhakertben a föld felett is (nyilván ott nem krumpli).

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#242019 - 2014-08-28 10:09:26)

Link

Utóbbi 2 hét csapadékmennyisége...

Link
... és felszíni vízbevitel

Látszik, hogy szinte majdnem megegyezik, a csapadék jó nagy részét elnyelte a föld ,DE mégsem alakult ki számottevõ belvíz, jó ha pár száz hektár meg van...

Így nem értem egyesektõl a sok csapadék miatti siránkozást, inkább esett volna január, februárban hasonló 2 havi mennyiség, mint idén július, augusztusban!?
Garantálom, hogy 200000 ha környékén lenne a belvíz!
Inkább örülni kéne, hogy mindez július, augusztusban történt, a tenyészidõszak derekán, mikor még magas a napállás, magas a növényzet párologtató képessége és még mindig nagy a vízigényük, január-február mikor a francnak nem hiányzik a sok csapadék már 50 -100 mm-nél belvizek alakulnak ki, ahogy ez történt 2013 -ban is, a belvíz 2013 januárban kezdett gondot okozni, februárban fokozódott, márciusban és április elején kiteljesedett, volt 230000 ha.

Én azt mondom, soha jobbkor nem jött az év talán!? legcsapadékosabb periódusa, mint július, augusztusban, igaz május, júniusban még jobb lett volna, hogy a nyaralók is maradéktalanul boldogok legyenek, de volt egy száraz június, az ne feledjük el.

Szerintem Fügére értette.
Siheone; a magról tovább vetett példányok szerintem nem olyanok lesznek, apja-lánya-nagyanyja- öröklött gének. De nem biztos, próbálkozz vele.

Füze?
Az jó lehet!