Agrometeorológia

Jó szokott lenni így is. Vannak akik így készítik, és karakteres, bár biztosan jobb ha az utóérlelést is megkapja, aromafokozódás, és még sok keményítõ cukorrá alakul e folyamat közben. A birset mindig utóérlelem , csak azt dolgozom fel elõtte ami rohadásnak indul. (kivágva a rohadt részt.

Állandó jellegû tettestársaimmal tegnap és ma betakarítottunk és feldolgoztunk: mostunk, megtisztítottunk, féreg- és rothadásmentesítettünk, ledaráltunk és minden erjedés segítõ-szabályozó anyaggal elláttunk 8 mázsa téli körtét. Sajnos a kézi szedést és a 2-3 hetes utóérlelést nem tudjuk finanszírozni, úgyhogy az arany minõsítésre nem is gondolhatunk, de azért iható lesz a végeredmény. Még röpke 8 - 10 hét és lepárolható lesz a szenteltvíz. Utána 6 - 9 hónap, és máris fogyasztható is lesz. Elõtte barbár tett volna elpusztítani.

Sziasztok.

Segítséget szeretnék nyújtani azoknak, akik télálló kaktuszokat szándékoznának felnevelni magról, de nincs meg a kellõ ismeret, illetve a rendelkezésre álló körülmények, felszerelések hiánya ezt nem teszi lehetõvé. Igyekszem közérthetõen fogalmazni.
Most leírom "dióhéjban" a módszeremet, továbbá a tényeket és tévhiteket, amelyek ezen növények magról történõ felnevelésérõl tévesen kialakult...
Sokat töprengtem azon, miképpen lehetne megoldani üveg és fóliaház hiányában a magok csíráztatását. És végül mindig ugyanoda jutottam: egy keltetõre lesz szükség!
Az internetet böngészve rátaláltam a mini üvegházakra, vagyis a propagátorokra. Link A kínálatban vannak elektromos, azaz fûthetõek is. Ezek teljesen feleslegesek a mi esetünkben. Sokan a csíráztatást - fõleg pozsgás növények tekintetében - párosítják a meglehetõsen magas (30 °C körüli) hõmérséklettel. A kicsi csíranövények számára legideálisabb az állandóan, de mérsékelten nedves közeg, megfelelõ páratartalom és a 20 °C körüli hõmérséklet. Ezek a feltételek teljes mértékben kivitelezhetõek egy sima propagátorral. A természetben gyakorlatilag a nullával egyenlõ az esélye, hogy csíranövényeket találjunk. (Egyedül a medvetalpak magjai képesek az árnyékban nedvesebb részeken szerencsés körülmények között kikelni.) Vettem egyet, majd áprilisban kitettem a legvilágosabb, déli tájolású ablakomba. Nálam - idõjárás függvényében - napi 4-5 órát napfürdõznek. A megfelelõ körülmények együttes hatása mellett, nagyjából egy hét után megkezdõdött a magok csírázása, de a kelés vontatottan, még a harmadik hét körül is fennállhat. És itt kell megjegyeznem, hogy végig esõvízzel permeteztem õket. A klóros csapvizet totálisan hanyagolni kell. Amint lezajlott a csírázás, azután éjszakákra már leszedtem a propagátor tetejét, mert az állandóan párás közeg a gombás fertõzések melegágya lehet, így a dédelgetett magoncainkat is veszélynek tehetjük ki. Nappal megfelelõ páratartalmat kell biztosítani a tetõ felhelyezésével, de estére mindig vegyük le, hadd levegõzhessenek. Ez nagyon fontos!
Hónapról hónapra egyre szebben fejlõdtek a kaktuszok. A magoncokat nem lehet huzamosabb ideig magukra hagyni. Felelõsséggel jár a nevelésük. A vegetációs idõszakban napi szinten foglalkozni kell velük... Õsszel jön el az az idõszak, amikor muszáj kitenni a szabad levegõre õket. Ha nincs más lehetõség, akkor az erkélyre. Ez már a szabad levegõhöz való szoktatás elsõ lépése, vagyis a helyes teleltetésre felkészülés...


Az alábbi felsorolásban leírom miket ültettem, és miképpen alakult a kelési arányuk:
Mesa Garden Link
198-engelmannii v variegatus SB844 20/19
191.2104-coccineus JRT593 10/8
191.2105-coccineus SB236 10/4
191.2106-coccineus SB243 10/10
191.20454-coccineus AG12 10/2
191.20456-coccineus AG11 10/8
Link
Link

Remélem néhányan kedvet kaptatok és tavasszal belevágtok.

Nagyon sok füge érik, ennyi még nem volt nálam.

Szerintetek van még fekete ribizli levél felvásárlás az országban valahol?

Sajnos nem vagyok igazán szakember a szõlõ-bor kultúrában , csak azt tudom, ami Egerben rám ragadt az idõk során.

Elkezdtem szedni a diót: nagyon gyenge a termés. A tavalyi katasztrofálisnál egy kicsit, de csak éppen, hogy jobb. Harminc fa alól majdnem sikerült összeszedni 30 kilót úgy, hogy a fákon alig maradt. A diók nagysága fele a szokásosnak. Alig nagyobbak egy kövérebb mogyorónál.
Mogyoró: a tavalyi rekordtermés után az idei katasztrofális volt, gyakorlatilag nyomokban termett. 200 bokor alól nem szedtünk össze 20 kilót.

Aki száraz, hûvös helyen tárolta a tavalyi termést, ne nagyon tüzelgesse el a tavalyi "avas" diót! A nagyanyónak szüksége lehet még rá. Egy kóstolást minden esetre megér. Egy nyáron - a férgeseket leszámítva - nem megy tönkre. Eltüzelni amúgy is bûn: a cinkékre ki gondol olyankor?

A ma reggel még elmegy, remélem egy darabig nem lesz reggel ettõl hidegebb, kell még néhány növény éréséhez a meleg. fõleg: szõlõ, füge..

Üdv! Milyen szõlõ lehet(ett) , vörös , festõ levû a törkölye, 17.- én szedték. Egy cimbi vásárolt ilyen vörös szõlõ törkölyt a borvidékrõl. Éppen hogy erjed , betaposva, fóliázva, fólia tetején víz. 22 fokos (!) volt állítólag a mustja, elég húzós áron adták a törkölyét. Pár nap múlva tudtam csak ránézni, nem tudom megállapítani már hogy héjon erjesztett volt e, vagy frissen préselt. Azt nehezen tudom elképzelni, hogy szeptember közepén héjon erjesztett, préselt törkölyt adnának el, hiszen legalább két hét a héjon erjesztés idõtartama. A szokatlanul gyenge intenzitású erjedésnek lehet oka a magas cukortartalom, az alacsonyabb cukortartalmú dolgoknak hevesebb a zajos erjedése. Fõleg hogy még szórtak is rá 1 mázsa/2kg cukor körülit, és ha tényleg magas cukorfokú volt a szõlõ.... Mindenesetre ilyen gyenge erjedésû törkölyt még nem láttam, én fehér szõlõ törkölyt szoktam venni annak még mindig elég heves volt a zajos erjedése. Van valami tipped ezekre a dolgokra?

Nincs tele, muslinca minimális, de van sajnos úgyis ,hogy fóliával le van takarva minden egyes "lenyomkodás" után. Hát a préselés az nálunk olyan hagyományos dolog,de az abból kinyert lét külön hordóban szoktuk tárolni.

Egyik rokonomnál van néhány szõlõ tõke a kertben itt a közelemben ( nem foglalkozik vele senki), szombaton voltam náluk kíváncsiságból megkóstoltam hogy milyen ízû: borzalom
Savanyú és vizes, vízízû, mintha agyon citromozott, túlhigitott limonádét ittam volna.

---------------------------

Van a sziklakertünkben egy bokor a kert szélén.Szép nagy, jól megtermett bokor volt.
Megtámadta egy zöldes színû selyemhernyó raj, és 1-2 nap alatt lezabálták a bokrunk felét.
A sárgás részeket levágtuk, most fele akkora a bokor, már 3 alkalommal volt permetezve, de újra és újra találni selyemhernyókat, némely elég kövér.
Elõször pókhálónak hittük, aztán jobban megnézve látszódtak a kártevõk.

Egyébként ez új keletû dolog, ha jól értelmeztem idén ütötték fel a fejüket hazánkban ezek a kizárólag kuszkuszokat irtó kártevõk.

Ne legyen tele az erjesztõ kád. Ecetmuslica ne férjen könnyen hozzá. Mikor csendesül a forrás fóliával zárd el a levegõtõl. Forrás után ne préseld csak szûrd le. A rost mehet a pálinkafõzõbe.
Egyébként a Egerben is a tavaszi kora nyári "jó termés" remények szertefoszlottak. Jelenleg sokaknak kevesebb és gyengébb minõségû a szõlõ. Helyenként nagy a vadkár is.
Amit apósomnak én metszettem kb. 900 tõke királyleányka annak a cukorfoka most 20 és lesz belõle kb. 20-25q. Ha marad a napos idõ szüretre (2 hét) lehet lesz 22 is a cukorfok. A fürtök most még épek egészségesek.

Cukor gyenge(14-es a vegyesé), a mennyiség a fele a tavalyinak. De illatra már most kellemes a must is. Sajnos ez most nem úgy alakult, ahogy vártuk még nyár elején.
De legalább a Szekszárdi Szüreti Napok még mindig nagyszerû, sikerült pár finom tételt kóstolni. Bár nem voltam elragadtatva a fuxlitól, pedig nagyon vártam az elsõ találkozást. (szekszárdi siller, némi nemû egységes arculat, jó néhány pince készít már sajátot.)
Kérdés: gondolkozom, hogy 40-50 litert elrakok üveg demizsonba miután elforr a héjon. Mire figyeljek?

Nekem is éreget csak a legyek támadják meg mivel a sok esõ miatt szétreped az utolsó napokban érés elõtt.

Érdekes lehet, végül is lehet alapja, de nálunk az évi pár száz literes mennyiségnél nincs idõ erre.
Idõvel a hordós érlelést szeretném részben acéltartályra cserélni.
A nagyok elsõ körben szinte már csak így csinálják Szekszárdon, utána kerül barrique vagy egyéb másik hordóba.

Kalónál Húsvét elõtt még a kádban volt héján a vörös igaz novemberi szedésû volt. Kóstolgattuk serényen. Igen finom volt.

Nincs fehérünk, de a vöröst így készítjük. Igaz csak addig van héjon amíg el nem forr.2-3(4) hét persze ez is meg van. :-)

Tegnap megkóstoltam egy multibolti friss fügét (egy ismerõs kínált meg) közelébe nem ér az idén termett saját fügének. A kukában végezte.

Próbád meg a fehéret lebogyózva 3-4 hétig (vagy tovább is) kádban lefedve (muslica ne férjen hozzá) a héján hagyni utána leszûrni hordóba. Kaló Imre is így szokta a kiváló borokat készíteni.

Persze, figyelni kell rá, de akitõl veszünk ért hozzá, meg mástól is hallom + itt ez a cikk, hogy 100ft alatt kilója.
Link
Ha lehet így én például nem is fizetnék(fizetek) érte többet.
Nem lesz az idei év egy csúcs, ahhoz hosszú meleg õsz kéne, ami javíthat.
Viszont mivel a saját és a vásárolt szõlõ 2 hét csúszással lesz feldolgozva, így kicsit kísérletezgethetek, külön tarthatom, készíthetek újra rozét.

Az árnál érdemes nézni a minõséget, érettséget(feketére érett mag), magas cukorfok, termõhelyet (dombtetõn termett a zamatosabb) stb...

Idén az egészséges kékfrankosért is 70-80 Ft-ot adnak, 2-3 mázsa vörösbor szõlõt mi 100ft/kg áron veszünk idén. Ami ilyen mennyiségben bõven jó,de 10-15 mázsánál már 100ft/kg alá illik menni. Nem érdemes venni,ha többért adják.
Amúgy Szekszárdon nagyon sok a kár, 25-30% a nagyoknál, háztájinál akár 50% fölött. Nyár eleji lisztharmat, majd idõvel peronoszpóra. Erre sok esõ, kirepedt bogyók amik a botritisznek nagyon jó, a gazdának nagyon rossz. Ja és a darazsak, legyek(!!), lepkék és egyéb lények kártételérõl ne is beszéljünk.

Az öregasszonyok nyara remélem megteszi hatását.

Nálam a füge repedezett szanaszét.

Szerintem 120 Ft/kg körül már lehet majd venni minõségi (20 cukorfok vagy feletti) érett szõlõt. Javaslom fokold meg vétel elõtt. Gépekkel nem lehet még rámenni a táblákra, de ha marad a száraz idõ fokosodik, érik a szõlõ és lehet szedni.

150-200 ezer Ft értékben, közel 15 mázsát, otellót, fehér szõlõt ( hárslevelû) és egy kevés cabernet franc -ot.

Nagyjából 1300 liter bor összességében reális lehet, közel fele- fele arányban fehér - vörös bor és egy kis cabernet.
Apámmal idén is hasonló mennyiséget szeretnénk, mint az elmúlt években, eddig mindig Gyöngyösrõl hoztuk, csak érdekelt, nem verte-e szét a jég, vagy a sok esõ nem tett-e ott kárt benne.

Egerben még szépek a szõlõk, jég nem volt idén. 1 hete a leánykát 17 cukorfokosnak mértük. Napos hosszú õsz esetén lehetnek még kiváló borok. Mennyiért vennél borszõlõt és milyen fajtát?

Idén is vennénk szõlõt Gyöngyösrõl ahogy eddig is minden évben bor -készítés gyanánt.

Szerintetek milyen állapotban van a gyöngyösi helyen, érdemes a szokásos 15 mázsát venni onnan, vagy olyan rossz, hogy más helyrõl kéne hozni!?

Nem szeretnénk ha tönkremenne az idei bor, bár kétségkívül nem a legjobb évjáratok közé fog tartozni a 2014-es.

Az utolsó kép a legjobb ez jut róla eszembe.. Link Nyami.

Az utolsón szép aszús-botritiszes fürtök.
A kékbõl milyen bor lesz ?
Az idei jó aszús év lehet.

Hát ez már mûvészet a köbön! Az utolsó kép mire céloz?

Néhány tegnapi szõlõs kép a hegyrõl:
Link Link Link Link
Link Link Link Link

Dr. Kalmár Gergely barátunk szerint az ember számára a borszõlõk táplálkozás szempontjából értékesebbek mint a csemegeszõlõk. A szõlõ pedig igen hasznos táplálék ilyenkor tél elõtt. A borszõlõk magjából sajtolt olaj is igen finom és értékes, igaz ezzel itthon még kevesen foglalkoznak.

Másik hasonló fajtája az Izabella. Házasítva két lórúgás.

Készíthetõ belõle bor, de az úgynevezett "rókazamatú" mellékízét sokan nem szeretik. Vannak olyanok, akik pedig kifejezetten igen. A mellékízt néhányszori átfejtéssel, levegõztetéssel elveszti. Használják pl. festõszõlõként is más borokhoz. A direkttermõ szõlõk borának magas metilalkohol tartalma többek (laboratóriumi mérései) szerint baromság.

A levelei nem, de a fürtjei érzékenyek a peronoszpórára.

A minõségérõl: idõjárástól függõen néha képes (cukormentesen/erjedés borász általi leállítása nélkül) félédes bort produkálni. Olyankor rúg, mint a ló.

Pálinkának kiváló, ittam otelló bort is régebben az Alföldön, hogy milyen volt arra már nem emlékszem (rég volt) Azért megkóstolnám újra...

Az othello direkt termõ szõlõ, így nem csoda, hogy ellenálló. Viszont bor nem készíthetõ belõle, csak kiskertekben lehet. Csemege szõlõként fogyasztható.

Milyen fajta? Ha fehér és vékony héjú csemege szõlõ, akkor csak madárkás ritka bogyók maradnak meg. Ha meg tömött fehér-vörösbordó borszõlõ, abból még lehet valami, talán a jövõhét után ki tud száradni, és a nap hatására szinte minden nap édesebb lesz. Nincs még vége a szõlõnek, még 20 nap sokat jelenthet.

Az otelló nagyon jól bírja, nem reped szét és a peronoszpóra sem támadja meg igazán.

Azért várjál vele. Jól ki kell szellõztetni a környezõ leveleket lecsípni, hogy járja át a levegõ és a napfény, ami még hasznodra lehet.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#243133 - 2014-09-10 22:35:51)

Nálunk idén a szõlõ teljesen vízízû lett és rohad. Szerintem leszedem és beásom trágyának, másra sajnos nem jó.

Na megint jókora adag esõ eshet, egy hét alatt a Rába, Dráva és Száva vízgyûjtõjénél akár 150 -200 mm is simán eshet az elkövetkezendõ 100 órában!!!!! Itt sem lesz aszály asszem, ezt már a koktélparik sem biztos, hogy bírni fogják. [esõ]

Elképzelhetõ dolog ez is, amit leírtál. Cseresznye, szilva, dió, eperfa, akác, hárs, nyír,fenyõ mind jöhet, csak kezdenék el.
Szebb lenne mint a drótkerítés,halott cölöpfákkal, meg a hangelnyelõ beton támfal. Úgyis sok fa fog elpusztulni az utak mentén az esztelen autós száguldozásból eredõen, persze a viharok által is.

Persze azt nem gondoltam, hogy csak úgy pikkpakk kiszárad valami csak azért mert pár évig nem annyira esik az esõ, csak talán nem volna baj, ha most az illetékesek a javuló tendenciákról is hírt adnának, de hát ez utópia.
Ami a cserjéket illeti számomra pozitív, hogy egyre több van. Persze lehetne bele egy-egy helyre fát is ültetni ( a régi dió és cseresznye sorok az utak mentén ). A vad állatok számára (nyúl fácán fogoly + sok-sok védett jószágok) azonban sokkal pozitívabb búvóhely, táplálkozóhely és szaporodó hely gyanánt + a hófúvások esetére egy igen környezetbarát és hatékony eszköz. A nyárfáról csak annyit, hogy a kellemesen meggombásodott, vagy egyszerûbben gyengébb szerkezetû fákat az alföldi viharok végig az útra fektették, szóval én nem a nemességére apellálnék a fának, hanem az õshonosságára, faunába illeszkedésére és az átlagos idõjárási viszonyokhoz alkalmazkodására.

Most ideális, el KELL ültetni. Akkor kellene csak húzni az idõt, ha porszáraz lenne a talaj és nem lenne módod öntözésre. Akkor az összes talajlakó féreg a vízforrását a tulipánhagymáidból fedezné. Ma és holnap el kell ültetnem egy vödör tulipánhagymát és egy vödör nárciszt.

A földben maradt jácintok és nárciszok már legyökeresedtek. Idén alig virágoztak a tavalyi száraz nyár miatt.

Õsszel még mit érdemes vetni? Épp most vettem 60 tulipánhagymát, a piktogramm alapján ezeket is lehet már ültetni ettõl a hónaptól egészen novemberig. De nem tudom, mikor ideális.

Nemrég, aug.30.-án jöttem hazafelé a Balatonról. Dég községben van egy csodálatos erdei fauna, a kastélyt övezve sok hektáron.( Dég-Festetics kastély)
Természetes, és több évtizedes facsoportok övezik a környéket.
Nagyon öreg,200 éves kocsányos tölgy az északi oldalán a kastélynak. Nem hiába ott van. A lenyúló-támaszkodó törzs-ágak hálát adnak a természetnek, hogy tovább éljen. Nem vihar döntötte le.
Link
A környezõ fenyves az se 10 éves;
Link
A köztes parkerdõ gesztenyével;
Link
És a Holland-ház, ahol a grófné kezeltette az asztmáját, állítólag a marha-karámból felvezetett trágya ammónia gáztól meggyógyult, sõt még él 98 évesen olaszországi birtokán.
Link

Nehéz, hosszan tartó téma ez is.
Az idei csapadékos idõjárás kedvezett a fás-és a cserjés növényeknek is. A múltévek száraz periódusa pedig ki egyeli a nem jól gyökerezõ, esetleg a talajt nem szeretõ fa egyedeket.
Most az idén megvan mindennek az új lap kiosztása, tehát szerintem mindenhol zöldül a természet.
Más dolog, és probléma, hogy az emberi beavatkozással, elõre látással ezt az induló faunát kicsit, de nem nagyon irányítsuk. Oda kell figyelni az erdõkben is az új sarjak tájolására, helyet hagyva a másik egyed megélhetéses hely igényére. Ez nem 1-5 évre szól, hanem 10-20 évre, vagy tovább.
Nemrég autóztam Kiskunmajsa- Kiskunhalasi úton, Tajó-Harkakötöny bekötõutak mentén. Nagyon elszaporodott az útszéli (3-10 m-re)homoki vadas cserjék (bodza-kökény), amik régen! 5-10 éve sehol se voltak. Csak akác, nyár, és tölgy volt, a nemesebb fajtákból. Sajnos lassan kiöregedtek, és kivágták a javát. Pedig nemes fákat kellene ültetni, ki irtva a nem ide való cserjéket.
További hsz.-t talán az erdész kollégáktól várjál.