Időjárási visszatekintő

Végsõ soron a kérdés az, hogy milyen egy terület vízgazdálkodása. Illetve hogy hogyan tudjuk a vízfelesleget/vízhiányt kezelni. A mai vízgazdálkodás pazarló, rövidlátó, tohonya és bürokratizált.

Márciusi fotóim: Link

Sokszor írják, hogy nagyon jó a sok csapadék, mert az üdülõhelyeken nem lesz a fürcsizõknek majd nyáron vízhiány, meg vízisí, meg sok halat lehet halászni (akár szántóföldeken). Meg jó a hideg, mert a globális felmelegedéstõl elsivatagosodunk, prérisedünk, mediterránosodunk, stb. kinek milyen badarság tetszik. 2010-ben azt mondtam: szeretem az esõt mert a víz az élet, de ez már sok, soha nem imádkozom érte. Aztán tavaly mégis imádkoztam (kertmûvelõ vagyok), de hiába : a termés odalett megint, az élelmiszerárak az égben.Most mégis azt mondom, inkább a száraz : ha nincs is termés, de nincs árvíz meg beázás meg pinceelöntés meg suvadás meg torrens ár meg árral úszó autók meg penészedés meg napfényhiány meg tömeges balesetek meg vízbe fulladt emberek és állatok...
A várakozások továbbra is ciklondömpingrõl szólnak, sokak szerint jöhetne még bõven az égi áldás mert ezerhétszázvalahányban is volt ilyen, mégis túlélték. Sajnos a mostani hóviharos idõ is megmutatta, hogy a kétnapos ízelítõ a kis jégkorból sokmilliárdos veszteséggel jár szupermodern korunkban, míg a nagyon meleg kilencvenes években (akkor volt a globális bemelegedés csúcsa) ilyen esetek alig voltak.(fûtésköltségek persze most ráadásként az egekben) Még a 92-es aszály évében is jó lett a termés összességében. Sajnos (nekem marad a vészmadárkodás) most archívumok ide vagy oda, minden eddiginél nagyobb károkra és egekbe emelkedõ árakra kell számítani Európa szerte. Elhiszem én, hogy okos vízimérnökök tudnak 1200 mm éves csapadék mellett is sokat termelni, de a gazdálkodók többsége nem végzett hidrológiai egyetemet és már késõ beiratni õket (hamarosan az egyetemeket is bezárhatják pízhiány miatt ), ha meg sík területen termelnek teljesen mindegy.

Miért is írom ezt? Megnéztem szülõföldemen 1901 óta mennyi volt a legtöbb téli csapadék:
270 mm esett 1930-31-ben, a 2.1935-36 268 mm-rel, a 3. 2008-09. 254 mm-rel. A mostani tél 273 mm volt és a Bakony már márciusban is 100 mm körül jár, vagyis ebben az évben a Bakony minden hónapban 100 felett hoz, lesz a Bakony tetején 120 mm havi átlag is. Az ország többi része sincs nagyon lemaradva, lesz márciusban 150 mm-es adat is megjósolom. Még Pápán is megvan az idén a 253 mm, és Húsvét újabb özönvizet (égi locsolásra gondolok) hoz. A szeptember-dec. idõszak sem volt országosan átlag alatt, így most az elõjelek a legrosszabbak. Mindehhez hideg, tehát alacsony párolgás társul. Itt nem nevezhetõ enyhének a tél. Nézzük az 1951-2008-as pápai átlaghoz képest mit mértem:
Idõszak dec...jan...febr...márc
Átlag.. 1,1 fok..-0,2..1,6..5,8...
2012-13 0,8 fok..-0,0..1,5..3,8...
Látható, hogy az utóbbi négy (téli) hónap átlaga nem hozott itt pozitív anomáliát, a bemelegedés nagyívû gépezetébe egy sziklányi porszem kerülhetett.
A 3 nagyon esõs tél után nézzük milyen márciusi és áprilisi csapadék jött Cseszneken:
1931: 62; 70
1936: 57; 43
2009: 66; 2 , tehát a 100 mm-t meg sem közelítette egyik sem, most meg a március felette lesz.

A legcsapadékosabb március egyébként 1937-ben volt 180 mm-rel a klímaatlasz szerint, de elõtte egész télen csak 103 mm esett. Lehet mondani, hogy volt már valamikor ezer év alatt több ilyen csapadékos évindító errefelé, de csak adatokkal azt tudjuk mondani, hogy 1901 óta nem volt ilyen.

Egyértelmû: nálad lent a gödörben eszi valami a havat meg az esõt is...

Nálunk a havi csapadék is alig lépte túl az 50mm-t, semmi extra nincs eddig. Sokszor esik, de viszonylag kis mennyiség. Nem tudom Pécsen mit csináltok de éves csapiban is szépen elhúztatok. Kissé érdekes hogy Pécs a lista elején, Szalánta pedig a csak a vége felé foglal helyet, holott konvektív különbségekrõl még csak nem is beszélhetünk.

Ugyanezen idõszak a "másik" oldalon 50.1mm illetve 32mm hó.

Aha, mi kaptuk a legtöbbet. Az egyhetes csapadék (20-26-ig) 62,8 mm volt, ebbõl a legutóbbi 45,7 mm hóban.

Az elmúlt 5 nap csapadékösszege: Link
Elég jól szemlélteti, hogy mely területek kaptak sok csapadékot.

Elkészült a 2013 március 19.-i squall line (és jégesõ) videós összefoglalója:

Link

Restanciám: Ennek Link a verifikációja. Röviden bukta, hosszan nagy bukta. Persze lehetne kifogásokat keresni (túl korán adtam le a tippet, várhattam volna még 1-másfél napot stb stb), de igazándiból nem hittem ebben, nem hittem el, h ez megtörténhet, így március végén, a fejem mást mondott, mint a "hitem" és nem a fejemre hallgattam. Nekem nagyon nagy élmény ez a helyzet, a 2003-as október 22-24-hez tudnám kicsit hasonlítani, csak ez sokkal komolyabb. Úgy is fogalmazhatnám, h ez picit olyan értelmezési tartományon kívüli helyzet, az idõjárás számomra ismeretlen utakon jár ezekben a napokban. Túlzás nélkül meteo- és klímatöténelmi napok ezek, jó sok rekord dõlt meg (pontosan még nem tudom, a met.hu-n is van egy kis táblázat) 23-tól egészen idáig mind max min-a, mind hóréteg tekintetében, sõt egy-két napi rekord min is becsúszott. Kicsi az esélye, h ilyen késõi, de mégis klasszikus téli helyzetet átélünk a következõ 20-30 évben (ez azért talán nem tekinthetõ éltrekodnak, de elég húzós ).

Egy tapasztalati tény, amit ritkán van alkalmunk tesztelni (nekem eddigi életem során nem is volt) : a március végi besugárzás miatt kb. -2-es vagy az alatti 2 m-es hõmérõ és legalább közepes (2500 m körüli látással) havazás kell a déli órákban a hóréteg gyarapodásához síkvidéken.

A ciklon az éjjeli 2 cm-el együtt 19 cm havat adott, reggelig ez 14,7 mm csapadéknak felelt meg.
A képek: Link

A március már 90,5 mm csapadéknál jár és ami vicc, ebbõl 42 mm megmaradó hóban jött le, ami 45 cm megmaradó hónak felel meg.
Mondanom se kell, ez abszolút rekord az 1992 óra íródó méréseimben.

És még nincs vége!
Nálam eddig 307mm a 2013-as csapadék. Ez nagyjából 3 és félszerese a sokévi átlagnak!
Ami szerencse, hogy február elejétõl gyakorlatilag folyamatosan rövid, de igen enyhe majd újra fagyos idõszakok váltják egymást. Ami folyamatosan szép adagokban facsarja ki a vizet a hegyekbõl. Így eddig elkerültük a komolyabb áradásokat.

Link Kissé durva számok a 30 napos csapadéktérképen.
A térképrõl leolvasható, hogy az Észak-Dunántúlon volt a legkevesebb csapadék az ország többi részéhez viszonyítva. Pedig nálunk sincs szárazság, bõven elegendõ ez a mennyiség is.
Komoly adatok azok a 90-100+ mm-ek.

Egyetértek, írtam már én is errõl régebben, talán még annyit tettem hozzá, hogy a statisztikával (fõleg az átlagokkal) lehet a legnagyobbakat hazudozni. Aki egy kicsit elmélyül a témában láthatja , hogy a Kárpát medence éghajlata tesz az átlagokra...

1901 óta március 15-20 után egy esetben fordult elõ negatív T max a nagykanizsai állomáson.
1958. március 22-én -2,8 fok volt a maximum egy napra, másnap már pozitív T max volt.
Pedig az is kutya egy helyzet volt Link
Akkor február közepén elkezdett leszakadgatni a hideg, és csak jött csak jött és meg nem állt egészen április közepéig, egymás után folyt le a hideg északról.
Mint most!
De érdekes módon negatív T max március közepe után már csak egy napra tudott beállni, szemben a mostani 3 napos sorozattal.
Szóval 112 év alatt ennyire késõn három napos negatív T max egyszer sem volt a nagykanizsai állomáson.
Pedig ha mediterrán ciklonok voltak, akkor ha valahol, akkor itt kellett hogy legyen!
Úgyhogy ez a maga nemében történelmi esemény.

Köszönöm szépen! Azért a Május 20 se lehetett piskóta,pláne egy kis nyár után

Õ volt az Link
Hány fokos talaj lehetett, ha ez volt elõtte Link ?
Elõtte Szegeden kétszer volt 29 fok, egyszer 30.

1952 stimmelhet, mert abban az évben május elején országos fagyok voltak.

A Wetterzentrale-n található visszatekintések alapján csak június 4-én csípte el az északi határt a 0 fokos izoterma. A cikkben szereplõ június 18-i napon pedig éppenséggel egy elõoldali kánikula volt, így szerintem ez az információ téves.
Valaki régen említette 1952 május 20-t, Pécsett azon a napon megmaradó hó esett. Elvileg az a dátum a legkésõbbi síkvidéki havazás idõpontja.

Biztos volt már szó róla,úgyhogy elnézést,csak most olvastam az indexen,hogy a legkséõbbi havazás itthon 1918-ban Júniusban volt. Lehet róla tudni vmi bõvebbet,vagy semmi "komolyabb" infó nem maradt róla.Állítólag országos hó volt,ami nem semmi lehetett.

A Mátra magasabb csúcsain (részben Kékestetõ, részben Galyatetõ) 1963. feb-márc. 100 cm felett 1966. jan. 115 cm, 1967. jan. 98 cm, 1969. feb. 98 cm, márc. 96 cm, 1970. márc. 128 cm, de ezek az adatok nem OMSZ-os mérések.
A csúcs 1970 március 8. - akkor 140-150 cm körül volt a legmagasabb területeken.
A Bükkben szintén ez az idõpont a max. 125-130 cm-rel.
1963-ban a Bükkben 1 m feletti volt, 300 mm jócskán meghaladó víztartalommal.
Viszont a bükki "öregek" ettõl nagyobb hóról is meséltek a 40-es évekbõl, amikor egy nap alatt 1 m körüli esett, Ómassán (500 m) pedig az járja, hogy "akkor nagy a hó ha a ló szügyéig ér" és ilyenre nem emlékeznek a 60-as évek óta. 2003-ban egyébként Ómassán 75 cm-es hó volt, de nem tartották olyan igazán nagynak.

Az igen! De konvektív volt bizonyára...

1985 júniusában még csillebércen is átéltem egy hózáport. Nem, hogy a Kékestetõn.

A 18. században bizonyára. Akkor még májusi havazások is voltak.

A magasabb hegyeinkben általában pont márciusban van 1 méter körüli hó. Mivel a március ott még lazán téli hónapnak tekinthetõ.
A március végi 1 méter körüli hó sem hiszem, hogy olyan példa nélküli lenne.

Én személy szerint, aki gyakran jár(tam) a Bükkbe, már többször mértem 1 méter feletti hómennyiséget. (Legtöbbször épp márciusban).

Most már mindenféleképp meg kell vizsgálni a Bükkfennsíkon egy kellemes naptól, széltõl és idõszakos vízfolyásoktól védett lapos helyet, amit gyakorlatilag december elejétõl folyamatosan vastag hótakaró borít.
Ezután a rengeteg téli csapadék (~400mm) után azért igen kíváncsi lennék az ottani hóréteg vastagságára és állapotára.
Lehet, nem egyszerû az aljára eljutni, néhol talán csákány is szükségeltetik.

Talán egyik nap én is megteszem. Bár a digitális fényképezõgépeim mind elromlottak, így a dokumentálás nekem nehézségekbe ütközik.

És kérdés, ilyen helyeken meddig fog a hó megmaradni? Fõleg, hogy a héten várhatóan csak tovább gyarapodik.

Én meg arra lennék kíváncsi, hogy elõfordult-e már valaha, hogy március végén került 1 méter közelébe a hóvastagság Kékestetõn????
Ha meglesz az 1 méter, amire jó esély van, ugyanis a pénteki menet az mind hóban esik majd le, meg a szombatiból is egy adag, a mostani 73 centihez már nem kell sok, akkor egy újabb rekord dõlhetne meg, mert hogy március végén soha nem volt 1 méteres hó a Kékestetõn, vagy akárhol Magyarországon, az is biztos.
Nem tudom, márciusban volt-e valaha egyáltalán.
Úgy lehetett, hogy februárból átnyúlt, de hogy a nagy része márciusban esett le, úgy kevés esélyét látom, hogy valaha volt.

Közben rájöttem, hogy hol lehet visszanézni...

1996. március 4., 91 cm: Link
2003. február 7., 90 cm: Link
2005. február 24., 94 cm: Link (ezt kevertem 2006-tal)

Úgy tûnik, a bûvös 1 méter tényleg nem volt meg egyiknél sem.

Egy kérdés azokhoz, akik hozzáférnek ilyen adatokhoz: Kékestetõn mikor érte el utoljára az 1 métert a hóvastagság? (Az utóbbi évtizedekben 1996, 2003, 2006 lehetett esélyes, de határozottan úgy emlékszem, hogy mindháromszor megállt 90 cm táján.)

floo, sosem volt olyan idõjárás - a mi éghajlatunkon - ami "rásimult" az átlagra. Az átlagos idõjárás illúzió. 10-bõl 1-szer van átlagnak megfelelõ idõ. 9-szer nincs. Amit te úgy hívsz, hogy szélsõséges idõjárás, én úgy nevezném, hogy meridionális cirkulációs korszak. Aminek velejárója, hogy erõs elõoldalak, hõhullámok legyenek, télen - vagy éppen tavasszal - meg batár nagy hátoldali helyzetek. Való igaz, hogy ennek a cirkulációs korszaknak, amit pár éve tapasztalhatunk, nagyobbak a kilengései, mint egy zonális cirkulációs korszaknak.

Nem is a megfeleltetésen van a hangsúly (vagy kell legyen a hangsúly), de valamivel csak kell összehasonlítani az idõjárási elemeket. Abban teljesen igazad van, hogy sokszor nem felel meg az "átlag"-nak az idõjárás.

Egy jó ideje úgy tûnhet, sosincs az átlag közelében, de ez a szélsõségek miatt van.
Nem mindegy, milyen görbét mutat az idõjárás az átlaghoz képest.
Lehet ilyen Link
De ilyen is Link
Meg ilyen Link
Ha nagyon nagyok a kilengések, akkor amikor az egyik kilengésbõl átkerül a másikba, nagyon kevés idõt tölt az idõjárás az átlag körül, amennyiben kiegyenlítettebb, akkor hosszabban idõzik el az átlag körüli tartományban.
Elvileg ha tud ennyire szélsõséges lenni, hogy messze az átlag felett vagy alatt tartózkodik huzamosabb ideig, akkor tud átlagos körüli is lenni.

Az idei tél nálam a reggeli mérések alapján:

December: 1*13 cm, 1*folt
Január: 2*1 cm, 1*lepel, 3*folt
Február: 1*1 cm, 1*lepel, 3*folt
MÁRCIUS: 1*8, 1*3, 1*12 cm.

Március messze viszi a pálmát!

Átlagos idõjárású év NINCS. Én mindig hülyét kapok, ha azt hallom az idõjárás-jelentésben, hogy a "hõmérséklet a sokévi átlag alatt/felett várható". Mintha az abnormális lenne, hogy nincs mindig a sokéves átlagnak megfelelõ idõ. Sõt általában pont hogy nem felel meg az idõjárás a sokévi átlagnak. Nem is felelhet meg, mert az ÁTLAG egy absztrakció, elvonatkoztatás. A mi éghajlatunkon totális tévedés, megkockáztatom, ostobaság a sokévi átlaghoz viszonyítani az aktuális idõjárást.

Az utóbbi éveket látva, sokszor el is gondolkodom, hogy milyen itt egy átlagos idõjárású év?
Lehet, hogy a legutóbbi 30éves periódusra számított átlagok már egyáltalán nem mutatják a valós állapotokat. Sõt, remélem, hogy nem! Különben pl. az ilyen csapadékos idõszakokat, mint 2010 vagy itt épp az utóbbi 9-10 hónap, igen száraz éveknek kell követni, hogy kijöjjön az átlag. A 2011 augusztusától kezdõdõ 10 hónapos rendkívül száraz idõszak sem tudta igazán lenyomni az átlagot.
Amit többek között megfigyeltem, hogy az idõjárási frontokhoz nem köthetõ konvektív csapadék tekintetében az ország ezen (északi-északkeleti) része igencsak elõl jár. Ez pl. kicsit átrajzolhatja a manapság a konvektív csapadékoktól oly erõsen függõ csapadéktérképet.

Majdnem napra pontosan öt évvel ezelõtt (2008. március 24-én) is szép hóhelyzet volt a nyugati végeken. Húsvét vasárnapról Húsvét hétfõre virradóan mintegy 10 cm hó esett a városban. Így fehér volt a Húsvét. A Soproni-hegység magasabb részein 20 cm körüli hó hullott.

Valóban, a mi életünkben rendkívül érdekes , csapongó idõjárású évek ezek! Ráadásul az utóbbi 100 - 150 évrõl már elég sok adat áll rendelkezésre, tehát egy elég nagy idõtávba lehet ezeket illeszteni, hasonlítani.

Hagytam Neked is írnivalót!
A jégesõ, a tornádó, a zivatar azért nehéz kérdés, mert a tornádó valójában nagyon ritka még most is, a jégesõ rendkívül pontszerû, nehéz adatokkal alátámasztani, a zivatar pedig azért kényes, mert amikor régen a nyugati irányítás volt túlsúlyban, a gyakoribb frontátvonulás miatt lehetett több zivatar, olyan, hogy jött az esõ, kettõt dörrent, és beírták hogy zivatar.
A kettõt dörrenõs frontzivatar is zivatar, meg a 70 mm-es 4 centis jeget okádó várost elöntõs órákig egyhelyben toporgós zivatar is zivatar.
Az biztos, hogy elképesztõen lecsökkent a frontcsapadékok száma, majdnemhogy meg is szûnt.
Azért is rajzolgattam egész télen a "Mi lenne ha nyár lenne!" rajzaimat, mert konvektív csapadékok voltak egész télen.
Télen!
Múlt évben október leverte zivatarokban a nyár második felét.
Atipikus, évszakhoz egyáltalán nem köthetõ, ritkán elõforduló idõjárási jelenségek sorát éljük!

Sokat kihagytál, nagyon slendrián vagy !
És az oroszországi hõhullám vagy a mostani német,finn stb. rekordhideg március ? A tavalyi nyári, hõség és forró napok száma nálunk ? És azok a szélviharok, melyek letaroltak erdõket, villanyoszloptömegeket (esõvel,jegesedéssel meg tapadó hóval megspékelve Zalában, Bakonyban, Szabolcsban stb.) ? És a szélrekordok meg idõnként szaladgáló tornádók ? Bármelyik hónapban kitörhetnek nyárias, jégesõs zivatarok mostanság (SC hegyek). Hány tökéletes pusztítást végzõ jégverés volt az utóbbi idõben ? Hány LNV és LKV volt ? Talán tavaly írtam, hogy már pár év alatt minden rekord megdõlt ami számít /persze nem sohanemvolt (4,6 milliárd év alatt) rekordot értek ezalatt/ csak hórekord hiányzik. Hát már ez sem fog hiányozni... Most olyan havazás van az egész országban és lesz még szerdáig, ami igencsak rekordgyanús, de az, hogy ezen a télen hegyeinkben a lehullott összhó már két-három méter (itt Pápán másfél méter és nem is vagyok a leghavasabb helye az országnak 200 m alatt) ezen a télen...igencsak párját ritkítja.

A lényeg, hogy rendszerben kell látni az egészet!
2006/2007 tele rekord meleg volt, már nem emlékszem pontosan, milyen idõszakra vonatkozóan, de olyan enyhe tél nem sok fordulhatott elõ.
2007, hõmérsékleti maximum rekord 41,9 fokkal, ebben az esetben szinte biztos, hogy Magyarország területén az elmúlt 100 évben biztosan volt ennél magasabb hõmérsékleti érték, de az is biztos, hogy a Top 5-ben benne van.
2010-ben megdõlt az országos csapadék maximum rekord országos átlagban is és abszolút maximumban is.
Ilyen nyilvánvalóan az elmúlt 100 évben nem volt, ezért lehetett rekord, de figyelembe véve a mérésekbe kalkulálható hibát, vegyük úgy, hogy a 2010-es csapadékmennyiség az elmúlt 100 évben 1-2 alkalomnál többször nem fordult elõ.
2011, csapadék maximum rekord országos átlagban, ugyanaz érvényes rá, mint a 2010-es évre.
2012, napfényrekord, itt az emberi hibafaktor miatt pláne érvényes az, hogy a mérésben lehetnek különbségek, de talán kijelenthetjük, hogy az elmúlt 100 évben 1-2 alkalomnál többször nem fordult elõ, hogy 2600 óra feletti napfényes óraszámot mérhettek volna az ország valamely részén.

Most hónapokra, hetekre, tehát rövidebb idõszakokra lebontva is nézzük meg.
2011 novemberében leveles fákra jött 2 hetes zúzmarás hidegpárna, ami biztos vagyok benne, hogy szintén ritka esemény.
2012 februárjában volt egy budapesti rekord, nem emlékszem pontosan, de valami olyasmi, hogy soha nem mértek még olyan hosszú idõszakot, amikor egyhuzamban -10 fok alatti minimumok voltak, vagy valami hasonló, de a hideggel függött össze.
Nézzük 2012-t, amikor is márciusban és augusztusban egyáltalán nem, vagy gyakorlatilag nem hullott csapadék, azért ilyen év sem sok lehet.
A nagykanizsai állomáson például 1901 óta a két legszárazabb év a 2011-es és a 2012-es.
2013 januárjában olyan magas csapadékos napok számát mérhettünk, ami (lévén a január az egyik legszárazabb hónapunk) biztos hogy, az elmúlt 100 évben nem fordult elõ túl sûrûn, talán 1-2 alkalommal szintén.
A most március végi -2-3 fokos T maxok 2-3 napig, hát ez is biztos hogy nem fordult elõ 1-2 alkalomnál többször az elmúlt 100 évben.

Európára kitekintve az elmúlt 3-4-5 évben 2 rekord hideg tél volt a Brit-szigeteken, abszolút hóvastagság rekord Horvátországban, egy osztrák rekord is megdõlt azt hiszem most a télen, soha nem látott özönvíz néhány éve szeptemberben Szicíliában, évek óta a legnagyobb biznisz Olaszországban a hólapátgyártás, Spanyolországban Valencia-Albacete környékén olyan citrusültetvények fagytak ki 2012 februárjában, amik ilyen durva fagykárokat soha nem szenvedtek, de itt is inkább fogalmazzunk úgy, hogy az elmúlt 100 évben talán 1-2 alkalommal lehetett ott olyan hideg, mint a múlt februárban, és így tovább.
Ezek csak azok, amik eljutottak hozzánk!

Meg van még egy csomó ilyen az elmúlt idõszakból, amire nem is emlékszünk már.
Tehát sorozatban csak olyan idõjárási események vannak most és egy ideje már, amik évszázados szinten csak 1-2 alkalommal fordultak elõ.
Persze ha nem 100 évet veszünk, hanem 200-at, akkor más számokkal, de az arány akkor is hasonló.
Ráadásul egymás ellentétei, mert el tudom képzelni, hogy régen fogta magát, és 5 évig nem esett, vagy 3 évig esett, vagy akármi.
Ez most egy olyan típusú szélsõség, amikor az egymásutáni események jellemzõen ellentétes elõjelûek.
Ez a lényeg, egy-egy szélsõséges esemény persze, hogy volt már, de hogy ezek a rendkívül ritka események egymás után jöjjenek, ezt szerintem nyugodtan lehet szélsõségességnek nevezni!

A múlt lehetõ legalaposabb ismerete nélkül hogyan lehetsz ilyen magabiztos ebben a "szélsõségességben"? Nagyon sokan, nagyon sok munkát fektettek, fektetnek ma is az elmúlt idõk éghajlatának feltárásában! Egy kis tiszteletet megérdemelne ez a tevékenység, persze a helyén kell kezelni az adatokat. Egy dolog a mért hõmérséklet, a leírások azért gyakran visszaadják a lényeget , pl. ha a vegetáció állapotáról van adat, szokatlan idõjárásról egy adott idõszakban...stb. Az elmúlt századokban is tettenérhetõ gyakran a szélsõségesnek nevezhetõ idõjárás, Réthlyt olvasva az embernek az az érzése, hogy igazán békebeli idõkben élünk, ami az éghajlatot illeti. Persze ezzel nem csökkenteni akarom az elmúlt néhány év igazán érdekes "szélsõségeit", csupán a helyén kezelni.

Itt és most nyilvánosan, nyomatékosan megkérlek arra, hogy ne célozgass! Ne állíts fals tényeket! Az adatokat, melyek felkerülnek, nem használhatod fel más és egyéb fórumokon! Köszönöm. Én itt fejeztem be a ténykedést! Még véletlenül is el akarom kerülni a konfliktust! Eddig vicces volt, most már komoly, és sajnos kellemetlen dolgok vannak, szakmaiságot nélkülözõ egyénektõl!

Tegnapelõtt írtam a met. társalgóban Link
És még jónéhány szélsõséges helyzetre már nem is emlékszem, annyi volt az elmúlt idõszakban.
És nagyon jól írod, a múltra és a jövõre való tekintet nélkül is kijelenthetõ, hogy bizony rendkívül szélsõséges idõszakban vagyunk, ha tetszik, ha nem.
Persze van, akit az sem gyõz meg, ha fogja magát, és május 26-án -2 fokban havazni fog két napig, majd 3 nap múlva behúzunk egy hõségnapot, mert elõhoz egy példát, hogy deeeeee 1239-ben egy bádoglemez alatt mértek egyik nap -1 fokot, a másikon meg +25 fokot.
Aztán az ember kicsit utánajár, és kiderül, hogy a -1 fokot valahol egy Romániai fagyzugban mérték északi oldalon, árnyékolatlan hõmérõvel, másnap a +25 fokot meg egy üvegház elõtt 2 méterrel egy bádoglemezben Zadarban.
De ha volt is ilyen régen, az nem bizonyítja, hogy most nem az van!!
Senki nem állítja, hogy nem volt ilyen régen, persze, volt!
Egyrészt a régmúlt adatai bizonytalanok, elég csak arra gondolni, amikor 2007. július 20-án, már modern mûszerpark mellett több mérõ adatát is semmisnek vették, mert gyaníthatóan fölémért.
2007-ben!
Nem 1723-ban vagy 1845-ben, hanem 2007-ben!

Másik dolog!
mi ugye években, hónapokban, 24 órákban gondolkodunk!
Tegyük fel, a 2010-es év csapadékos idõszaka nem olyan eloszlásban esett volna, hanem mondjuk az 1300-1555 mm-ekbõl 2010-ben leesett volna 1200 mm, a maradék 300 meg 2011-ben esett volna, tehát a csapadékos és száraz idõszak el lett volna tolva.
Akkor az egyik év csapadékos lett volna, a másik aszályos év meg átlagos.
Az év 365 napját nézve semmi különleges nem történt volna, valaki visszanézi 200 év múlva, jókat mulat rajta, hogy szélsõségesnek nevezte õket valaki.
De ha azt vettük volna, hogy ugyanúgy 1 évig esett egyfolytában, majd utána 1,5-2 évig semmi, akkor máris megvan a szélsõség.
Persze régen is években mértek, tehát az adatok közös nevezõn vannak, csak egy március hónap úgyis lehet átlagos hõmérsékletû, hogy március 1-tõl minden éjszaka -1 fokban havazik, nappal kisüt a nap és +7 fokban olvad, majd megint -1 fokban havazik, majd megint olvad +7 fokban, és a végén kijönne egy 4 fokos átlag, ami alig átlag alatti.
Csak éppen 3 méter havon csücsülnénk.
Úgyhogy az adatelemzésnél nagyon észnél kell lenni, nagyon rafkósnak kell lenni, nagyon jó érzékkel kell dolgozni.
A gépies adatelemzés a halála ezeknek a kutatásoknak.
Eddig nagyon kevesen mondták ki ezt így, ahogy most Te, hogy nehéz beismerni, de nagyon szélsõséges az idõjárás!

Annak idején halálra téptem a számat a dombokról, völgyekrõl, a különbözõ fekvések között tapasztalható szakadéknyi éjszakai és középhõmérsékleti különbségekrõl, az adott térségekben véletlenszerûen elhelyezett állomások adatsoraiból nyert fals következtetésekre, az inverzióról, próbáltam matematikai, fizikai, biológiai, kémia, társadalmi oldalról bizonyítani, de süket fülekre talált, a hozzászólók 99 %-a fel sem fogta, el sem hitte, mindenki azt mondtam, hogy nincs igazam!
Azóta fényesen bebizonyosodott, hogy igazam volt, és most már mindenki úgy kezeli az inverziót és következményeit, mint a világ legtermészetesebb dolgát.
Most már senki sem lepõdik meg azon, hogy egy vacak zalai szõlõhegy keleti dombján egy akácerdõ meg egy bükkerdõ mellé kibökött meteorológiai állomás jóval magasabb éves közepet mér, mint az Alföldön lévõ meteorológiai állomások.
Akkor azért nem hittek nekem, mert minden ellene szólt, persze mert minden olyan adat, ami kapcsolatba volt hozható a témával, olyan fekvésekbõl származott, amik félrevezették azokat, akik próbáltak utánajárni.
Azóta mindenki természetesnek veszi a dolgot, akkor meg azon veszekedtek sokan a fórumon, hogy a Pista miért már 5 fokkal többet a Ferinél, amikor egy faluban laknak, biztos rossz a mérõje, meg milyen hülye az omsz, hogy a hivatalos állomása 4 fokkal enyhébbet mér, mint a Jóska, pedig csak az volt a különbség, hogy más fekvésekbõl származott az adat.
Millió olyan bizonyíték van, hogy az inverzió ilyen szintû ismerete hiányzik az egész szakmából.
Olvastam több régebbi tanulmányt errõl a témáról, ott is össze-vissza keverték a szezont a fazonnal.
Ez a klímaváltozás, szélsõségesség téma is így fog végzõdni, én már 4-5 évvel ezelõtt leírtam ezeket a dolgokat, hogy a nyugati áramlás megszûnt, keletrõl jönnek vissza a frontok állandóan, nagyon erõs anticiklon uralom van, hogy valami más lett, mint elõtte.
Akkor sem hitt nekem senki, a fórumok akkori szószólói nem adtak nekem igazat!
Most már mindenki kezdi észrevenni, aztán egy idõ után már mindenki természetesnek veszi!
Persze vannak olyanok, akik jellembeli vagy egyéb hibáikból fakadóan akkor sem fogják megérteni, ha majd rövidnaciban mennek a szilveszteri buliba, vagy ha júliusban szánkózni lehet, mert aki egy apró jelbõl nem ért, a közepes jelbõl nem ért, az vagy nem akarja megérteni, vagy nincs hozzá megfelelõ értelmi szintje!
Nekem annyira nyilvánvaló az egész, hogy naponta böki ki 10 kontaktlencsémet, más meg akkor sem veszi észre, ha belenyomják az orrát.

Bizony, kénytelen-kelletlen be kell látnunk, még ha nem is nagyon szeretem ezeket a kifejezéseket, hogy rettentõ szélsõséges dolgok vannak mostanság...

Gyakorlatilag éves, két éves váltásokban hatalmas csapadék /aszály / megint hatalmas csapadék.

(És ezzel, a további vitákat megelõzendõ, nem mondtunk semmit a korábbi idõk éghajlatáról, hogy "bezzeg régen..." vagy éppen "bezzeg régen nem...", pusztán ténymegállapítás. )

Egy másik érdekességet hadd említsek: tegnap reggel ugye Kecskeméten nálunk hótakarós nap lett. Ezzel a hótakaró-szezonunk október 29. és március 22. közötti immár, azaz nem sokra vagyunk a majdnem kerek 5 hónapos idõszaktól. Nincsen még a teljes rendelkezésemre álló adatsor feldolgozva, de mivel az eddig elkészült adatok között (kb. 60 év a mintegy 90-bõl) októberi hótakarós napot korábban egyáltalán nem találtam (sõt még a november eleji is ritka), március végén úgyszintén keveset, áprilisban meg ott az Alföldön szintén olyan gyakori, mint a fehér holló, gyakorlatilag nagy eséllyel kijelenthetõ, hogy a mostani az elmúlt jó sok évtized leghosszabb hószezonja ezen a területen. Ez sem rossz azért!

Mellesleg ez az 5 hónap még más országrészeknek is becsületére válik, nemhogy a meleg, száraz Alföld közepi klímának. És a finálé még hátra van...

Akkor ha folytatódik ez a csapadékos idõjárás még õszig, akkor 3 éven belül két életrekord is megdõlhet!
Derick barátunk reakciójára lennék kíváncsi ez esetben!

A mai napig 2013-ban a Bükk és a Mátra magasabb területein 300-330 mm-nyi csapadék hullott. Ezek az értékek nem egyedülállóak (1952, 1963, 1979-ben is volt ehhez hasonló), de a legnagyobbak közé tartoznak. A - még nem teljes - téli félév (2012.10.01-2013.03.22) csapadéka 500-540 mm között van, ami kb 3-4. lehet az elmúlt 100-110 év rangsorában.
Egyébként 2010-ben április végén-május elsõ napjaiban értük el ezeket a 300 mm körüli értéket.

Verifikáció:
Link

- 2 havas nap: pipa; mondjuk ezzel nem kockáztattam sokat...
- 3 hótakarós nap: pipa; a hétfõ végül is nem lett az, bár nem sokon múlott (nagyjából 50% körüli volt a borítottság mértéke tegnap reggel; az utolsó foltok egyébként ma olvadtak el, tehát összesen 5 napon volt megfigyelhetõ valamilyen formában hó a talajon)
- 11+ cm és ezzel szezonrekord: pipa; reggeli fõterminusban 12 cm, egyébként 15 cm a max., tehát még túl is teljesítettük a tervet
- 4 fagyos nap: pipa; péntek-hétfõ, ellenben ami bosszantó, hogy csütörtökön 0,1(!) fokos Tmin-nel zártunk, vagyis perceken múlott a fagyos nap...
- 1 téli nap: ez nem lett meg; egyedül a péntek jöhetett volna szóba, ám a fentihez hasonlóan ismét elrontotta a csütörtök este, hiszen fõterminuskor még 0,3 fok volt...
- 2 zord nap: lett helyette 1, vasárnap
- Tmin -10,7 fok vagy kevesebb: pipa; nem sokkal, de végül is -10,8 lett

És ezzel nálunk is megvan a bûvös dupla: szezonális minimum-hõmérséklet és hótakaró-maximum egyaránt március közepén - nem túlzás, meteorológia-történeti érdekesség.

Itt a tegnapi intenzív havazás végül 18,5 mm csapadékkal járt, délutánra minden hó elolvadt. A március eddig 55,5 mm (éves: 213 mm).

Nálam 16 mm esett reggelig.
Szerk.: ez talán a GFS csapadékelõrejelzéséhez közelebb van, mint az ECM-éhez.

Ma reggel 10,8 mm csapadékot mértem, március 47,4 mm-nél jár, ez évben már 186,9 mm esett. Tavaly június 21-én értük el ezt az értéket. Jelenleg is esik. Fórumhelyszín: Mezõszemere