Meteorológiai esélylatolgatások
Már elõre irtózok ettõl a jövõ héttõl! Hideg, esõs, ocsmány idõ lesz. Már most depresszióba zuhantam. 
Viszont valami miatt most végignéztem a GFS-t 384 óráig és egybõl jobb kedvre derültem. Még így gondolat szintjén is üditõ látvány ennek a futásnak a vége.
Viszont valami miatt most végignéztem a GFS-t 384 óráig és egybõl jobb kedvre derültem. Még így gondolat szintjén is üditõ látvány ennek a futásnak a vége.
Sziasztok!
Éppen ma olvastam egy újságban, melyben az idei nyár várható alakulásáról volt szó (egyik nap rövidgatya msáik nap pulcsi). Egy éghajlatkutató volt a riportalany, aki bár nem mondott semmi konkrétat, de szerinte az idei nyár nagyban hasonlíthat a tavalyihoz sõt elõfordulhat, hogy hûvösebb lesz! Mindenesetre, ha olyan lesz, mint a tavalyi, már f@sz@: oda lesz az egész nyaralás!
Éppen ma olvastam egy újságban, melyben az idei nyár várható alakulásáról volt szó (egyik nap rövidgatya msáik nap pulcsi). Egy éghajlatkutató volt a riportalany, aki bár nem mondott semmi konkrétat, de szerinte az idei nyár nagyban hasonlíthat a tavalyihoz sõt elõfordulhat, hogy hûvösebb lesz! Mindenesetre, ha olyan lesz, mint a tavalyi, már f@sz@: oda lesz az egész nyaralás!
Ha GFS bejön, akkor juni eleje, közepe megint katasztrofális lesz árvizi szempontból, bár szerintem nem lesz olyan brutkó, ahogy azt jelzik. Már holnap teljesen mást fog mutatni a GFS. Ennyi idõvel elõre még száz év múlva sem fogják tudni 50 %-os pontossággal sem elõrejelezni az idõjárást. Nem tudom ti, hogy látjátok, ti errõl többet hallottatok (legalább is a szakavatott meteorológusok), sõt ebben is dolgoztok.
Ferri nagyon jó a gondolkodásod,párhuzamok és összefüggések keresése nagyon fontos...
Junius 3-tól- junius 8.-ig..Nézzétek meg a GFS csapadék-elörejelzését...Ha az bejön...Tegnap még gyökeresen más szitu volt...Tehát nem biztos,de érdekes..Ennyi cspadék??
Melegkedveloknek: kereken husz eve pont ilyenkor hajszalra pontosan ugyanilyen idojarasi helyzet uralkodott, mint most.
(ezidotajt erettsegiztem, ezert emlekszem oly pontosan) Majus vegen neha napkozben sem volt tobb 10-12 foknal (ez varhato szerda-csutortokre ha nem tevedek), majd ugy junius 8-a korul 180 fokot fordult az ido es kelet felol bejott
a kontinentalis kanikula. Ugyhogy summa-summarum: ezt a mostani cidrit vehetjuk egy igen korai Medardnak, azutan meg pont a nevezetes 8-a utan bekoszonthet az idei elso igazi kanikula. - Ezek persze mind csak talalgatasok, parhuzam keresesek :-)
Ja, ami a konkret kozeptavu eloret illeti, itt a modellek tobbe-kevesbe csak a csutortokig terjedo idoszak megiteleseben egysegesek, utana minden benne van a pakliban - legvaloszinubb most egy tolunk Eny-ra levo Ac peremhelyzete, de elkepzelhetok mas verziok is. En meg mindig a "helyi hatasok idoszaka" bekoszoneset varom, mert a zonalis aramlas alobb-utobb kifullad ...
(ezidotajt erettsegiztem, ezert emlekszem oly pontosan) Majus vegen neha napkozben sem volt tobb 10-12 foknal (ez varhato szerda-csutortokre ha nem tevedek), majd ugy junius 8-a korul 180 fokot fordult az ido es kelet felol bejott
a kontinentalis kanikula. Ugyhogy summa-summarum: ezt a mostani cidrit vehetjuk egy igen korai Medardnak, azutan meg pont a nevezetes 8-a utan bekoszonthet az idei elso igazi kanikula. - Ezek persze mind csak talalgatasok, parhuzam keresesek :-)
Ja, ami a konkret kozeptavu eloret illeti, itt a modellek tobbe-kevesbe csak a csutortokig terjedo idoszak megiteleseben egysegesek, utana minden benne van a pakliban - legvaloszinubb most egy tolunk Eny-ra levo Ac peremhelyzete, de elkepzelhetok mas verziok is. En meg mindig a "helyi hatasok idoszaka" bekoszoneset varom, mert a zonalis aramlas alobb-utobb kifullad ...
Ha most lenne június,erre az idöre nyugodtan rá lehetne fogni hogy ez medárd,hisz ez a klasszikus medárd mikor egymás után 2 naponta jön egy front nyugatról és 2 naponta esik az esö...
Kissé szokatlan hogy ilyen kitartóan hûvõs van de még mindig jobb mint egy száraz ,tartós,30-35 fokos meleg.
Nekem sem,vicc hogy még júniusban is itt kavarog ez a mocsok zöld szin 850-en,hogy rohadnaketté....
Amugy szerintem elõbb utóbb beáll a kánikula akkor viszont megdöglünk olyan meleg lesz 1 hónapig egy deka esö sem lesz...
Amugy szerintem elõbb utóbb beáll a kánikula akkor viszont megdöglünk olyan meleg lesz 1 hónapig egy deka esö sem lesz...
Na, de havat már nem akarok látni novemberig...Osztom az elöbbi véleményt:hideg csak derült,szélcsendes éjszakán valoszinü..Egyébként a csütörtöktöl várható száraz idöszak még naon bizonytalan.
Davidi: a jövõ heti 0°C körüli minimumokat a modellek a derült éjszakákra alapozzák. Ha az adott 850 hPa-os T mellett mégis felhõsebb idõ lenne, a felszínen a fagynak a közelébe sem kerülnénk... Épp ilyen volt tavaly június 9., amikor az egész napos esõben éjjel-nappal 10°C körül maradt a T, és csak a környezõ országokban, 900-1000 m felett láttak havat.
Ferri: elvileg van alapja. Napfoltmaximum idején a Nap néhány tized %-kal eleve több energiát sugároz ki, a részecskesugárzása (ami a felsõlégkört közvetlenül éri, bár nagy kérdés, hogyan hat az idõjárásra) pedig nagyságrendekkel megnõhet. A hûvös 1996-os nyár valóban a minimum kellõs közepén volt, a maximum a 2000-es évek elejére esett, és most haladunk az újabb minimum felé - mintha ez látszana a nyári középhõmérsékleteken is: Link
Persze ennek a bizonyításához is hosszabb idõsor, és statisztikai vizsgálat kellene. Érdekes, arról még nem nagyon hallottam, hogy közvetlenül a hõmérsékletekbõl kihozták volna az összefüggést, szerintem érdemes lenne vele megpróbálkozni. Viszont különféle, elvileg idõjárásfüggõ adatsorokban (pl. talajvízszintek a Duna-Tisza közén!) meglepõen sokszor jelenik meg 11 éves periodicitás...
Persze ennek a bizonyításához is hosszabb idõsor, és statisztikai vizsgálat kellene. Érdekes, arról még nem nagyon hallottam, hogy közvetlenül a hõmérsékletekbõl kihozták volna az összefüggést, szerintem érdemes lenne vele megpróbálkozni. Viszont különféle, elvileg idõjárásfüggõ adatsorokban (pl. talajvízszintek a Duna-Tisza közén!) meglepõen sokszor jelenik meg 11 éves periodicitás...
Ferri:
"A naptevékenység és az idõjárás alakulása között is kimutatható statisztikai összefüggés, ez azonban prognózisok készítésére nem alkalmas. Az idõjárás naptevékenységi max. idején különösen az éppen téli féltekén változékonyabb, mint minimumkor. Azokban az idõszakokban (pl. 1650 és 1700 között), amikor alig voltak foltok a Napon, a Föld É-i féltekéjén hidegebb idõjárás uralkodott.."
(Forrás: Csillagászati földrajz c. tk.)
"A naptevékenység és az idõjárás alakulása között is kimutatható statisztikai összefüggés, ez azonban prognózisok készítésére nem alkalmas. Az idõjárás naptevékenységi max. idején különösen az éppen téli féltekén változékonyabb, mint minimumkor. Azokban az idõszakokban (pl. 1650 és 1700 között), amikor alig voltak foltok a Napon, a Föld É-i féltekéjén hidegebb idõjárás uralkodott.."
(Forrás: Csillagászati földrajz c. tk.)
Ha szereti a változatos, izgalmas helyeket, itt a helye!
A Dunántúli-középhegység egyetlen olyan hegységünk, amelynek teljes területe hazánkban van. Viszonylag gazdag ásványi anyagokban, hiszen megtalálható a bauxit, valamint a barnakõszén is. Kõzetét tekintve változatos, hiszen fellelhetõ itt a mészkõ-hegység (pl. Bakony), vörös homokkõ(pl Balaton-felvidék), gránit (pl. Velencei-hegység), bazalt (tanúhegyek). A bazalthoz kapcsolódóan érdemes megemlíteni a Szentgyörgy-hegy és a Badacsony bazalttufáit, melyek egyedülálló látványt nyújtanak.
A Tihanyi-félsziget
Szintén érdekes még a Káli-medencében található ún. "kõrengeteg". A túrázás a hegységben nagy élmény, hiszen a páratlan természeti értékek mellett szép kilátás nyílik a Balatonra. Ha itt vagyunk, érdemes ellátogatnunk a Tihanyi-fsz.-re, ahol megtekinhetjük a híres "barátlakásokat" és egy szép templomot. Hasonlóan izgalmas hely a Sümegben található vár, amely rendkívül jó állapotban maradt meg, õrizve ezzel a középkor hangulatát.
A sümegi vár
A Káli-medencében található kõrengeteg
Reméljük, felkeltettük érdeklõdését és ellátogat ezekre a csodálatos helyekre!
BÕVEBBEN...
De jo kis vita emberek, ez igen :-) A kozeljovohoz: a szerda-csutortoki nappali 13-14 fokok sajnos igen valoszinueknek latszanak, az ejszakai (akar talajmenti) fagyok eselye szinte a nullaval egyenlo (talan Csehorszagban es Nemetorszagban lesz).
Meg egy elmelet, s ezzel mara be is fejeztem: valahol azt olvastam, hogy a meleg es huvos nyarak valtakozasa a napfolttevekenyseggel (is) osszefugg. Ti. napfolt maximum - meleg nyar, napfolt minimum - huvos nyar. En ennek szemely szerint nem hiszek, de megis - szerintetek van ennek vmi tudomanyos alapja?
Meg egy elmelet, s ezzel mara be is fejeztem: valahol azt olvastam, hogy a meleg es huvos nyarak valtakozasa a napfolttevekenyseggel (is) osszefugg. Ti. napfolt maximum - meleg nyar, napfolt minimum - huvos nyar. En ennek szemely szerint nem hiszek, de megis - szerintetek van ennek vmi tudomanyos alapja?
Alföld: Ha egy kicsit jobban elmélyülsz a sorok közt, szerintem itt nem pesszimizmusról van szó. 
Usrin: Azért ez a lottós példa kicsit elvont, bár találó!
Szerintem igenis le lehet vonni következtetéseket akár hosszabb távra is, de fontos megemlíteni, hogy ezek csak megérzések.
Usrin: Azért ez a lottós példa kicsit elvont, bár találó!
A jövõ csütörtöki hidegrõl. Messze van sajnos bár igy lenne...Én hidegszeretõ vagyok. Na most a 0, -2 fokos 850hpa-s T és a földi 0-3fok esetleges csapadék esetén havazásközeli, bár a felmelegedett föld miatt ez sztem nem valószinû. De majd meglátjuk
Kedves Alföld! Egyetlen elõtted hozzászóló sem vont le pesszimista, és még kevésbé elhamarkodott következtetéseket és nem jósolt hideg nyarat. Azaz köszönöm, hogy megerõsítetted az elõtted szólók véleményét
Emberek! Ezt a sok pesszimizmust! Nem értem, minek kell rögtön elhamarkodott következtetéseket levonni csak azért, mert egy nem egész 1 hetes hûvösebb, csapadékosabb idõszak következik. Tisztán látható( csomó modell szerint), hogy jövõ csütörtöktõl erõteljes melegedés, száraz idõszak várható:
Link
Link
Link
Amúgy is- ahogy mondani szokás- a májusi esõ ARANYAT ÉR. Persze mindemellett napsütés is szükséges a jó term éshez, de még simán lehet forró, száraz nyarunk. Fölösleges ilyen messzire jósolgatni. Egyáltalán nem rendkívüli a májusi csapadékosabb, hûvösebb idõszak, a nedves kontinentális éghajlatra igencsak jellemzõ a tavaszi-koranyári változékonyság. Majd ha " Medárd napján megdördül az ég", akkor érdemes elkezdeni gondolkozni a hûvös nyár lehetõségén, mert ez eddigi megfigyeléseim szerint szinte mindig bevállt. Ahogy Ferri is mondta. az idõjárás szereti ismételgetni önmagát, és a Medárd napi esõ általában a nyugati áramlási rendszer tartóssá válását bizonyítja, vagyis néhány,igencsak változékony esõs hetet( persze lehet hosszabb idõ is, de ez ritka). Ez viszont nincs összefüggésbe SE a téllel, SE a tavsszal, ez egy adott évre nézve teljesen egyedi, véletlenszerû: vagy bekövetkezik, vagy nem. Persze lehet bízni a megfigyelésekben, de szerintem nincs alapjuk. Az idõjárás nem "sokszorosítja" önmagát", csak egy adott idõszakban "ismételgethet" egyes idõjárási eseményeket. A "kuruzslások" esetleges beválása a nagy számok törvénye alapján következik be, azaz teljesen a véletlen mûve, nem lehet belõlük hosszútávú következtetéseket levonni!
Link
Link
Link
Amúgy is- ahogy mondani szokás- a májusi esõ ARANYAT ÉR. Persze mindemellett napsütés is szükséges a jó term éshez, de még simán lehet forró, száraz nyarunk. Fölösleges ilyen messzire jósolgatni. Egyáltalán nem rendkívüli a májusi csapadékosabb, hûvösebb idõszak, a nedves kontinentális éghajlatra igencsak jellemzõ a tavaszi-koranyári változékonyság. Majd ha " Medárd napján megdördül az ég", akkor érdemes elkezdeni gondolkozni a hûvös nyár lehetõségén, mert ez eddigi megfigyeléseim szerint szinte mindig bevállt. Ahogy Ferri is mondta. az idõjárás szereti ismételgetni önmagát, és a Medárd napi esõ általában a nyugati áramlási rendszer tartóssá válását bizonyítja, vagyis néhány,igencsak változékony esõs hetet( persze lehet hosszabb idõ is, de ez ritka). Ez viszont nincs összefüggésbe SE a téllel, SE a tavsszal, ez egy adott évre nézve teljesen egyedi, véletlenszerû: vagy bekövetkezik, vagy nem. Persze lehet bízni a megfigyelésekben, de szerintem nincs alapjuk. Az idõjárás nem "sokszorosítja" önmagát", csak egy adott idõszakban "ismételgethet" egyes idõjárási eseményeket. A "kuruzslások" esetleges beválása a nagy számok törvénye alapján következik be, azaz teljesen a véletlen mûve, nem lehet belõlük hosszútávú következtetéseket levonni!
ad/ cassano, usrin: az idojaras persze hogy nem ragaszkodik az atlaghoz, szerintem csak arrol van szo, hogy idojarasunk szereti ismetelni onmagat, illetve az egyes idojarasi helyzeteket.
Pld. tavaly nyaron (foleg augusztusban) sorozatosan mediterran ciklonok vonultak at felettunk Dny felol, ezert volt olyan sok csapadek. Vagy tartos Ac-helyzetekne annak vagyunk tanui, hogy a meggyengult Ac-helyebe rogton egy uj lep - nyaron hetekig tarto meleg, szaraz, telen pedig nyirkos, kodfelhos idot okozva. A mostani tartos zonalitas is ezt bizonyitja - az europai aramlasi viszonyok raalltak egy bizonyos muszterre, s egy jo ideig varni kell ra, mig egy mas alaphelyzet kovetkezik be. En szemely szerint egy csekely legnyomaskulonbsegekkel jaro, helyi hatasok ervenyesulesenek nagy szerepet hagyo helyzettel szamolok a zonalis idoszakot kovetoen, s talan a zivatar kedvelok is megcsodalhatjak vegre a Cb-ikat meg a TCU-ikat :-)
Pld. tavaly nyaron (foleg augusztusban) sorozatosan mediterran ciklonok vonultak at felettunk Dny felol, ezert volt olyan sok csapadek. Vagy tartos Ac-helyzetekne annak vagyunk tanui, hogy a meggyengult Ac-helyebe rogton egy uj lep - nyaron hetekig tarto meleg, szaraz, telen pedig nyirkos, kodfelhos idot okozva. A mostani tartos zonalitas is ezt bizonyitja - az europai aramlasi viszonyok raalltak egy bizonyos muszterre, s egy jo ideig varni kell ra, mig egy mas alaphelyzet kovetkezik be. En szemely szerint egy csekely legnyomaskulonbsegekkel jaro, helyi hatasok ervenyesulesenek nagy szerepet hagyo helyzettel szamolok a zonalis idoszakot kovetoen, s talan a zivatar kedvelok is megcsodalhatjak vegre a Cb-ikat meg a TCU-ikat :-)
Szerintem hiába "ragaszkodik" hosszú távon az idõjárás az átlaghoz, erre sem lehet semmilyen elõrejelzést alapozni. Hosszú távon a lottón is minden számot ugyanolyan gyakorisággal húznak ki, egy adott húzáson mégsem javít semmit az esélyünkön, ha azt az 5 számot játsszuk meg, ami legrégebben jött elõ utoljára. Az idõjárás is ilyen: kiegyenlítõdik, de nincs "emlékezete", nem "tudja", hogy éppen minek kellene következni a kiegyenlítõdéshez...
Ferri: ezeket úgy írkáltam össze az olvasmányaimból, a neten talált adatokból, (komoly) folyóiratok cikkeibõl, stb.
Az a baj a HF-el, hogy nem a tipikus nagy melegben robognak át, hanem már elöoldalukon is hüvösebb levegö áraszt el minket és ez nem kedvez egyáltalán egy szupercellás zivinek..Itt nyugaton legalább is eddig egy nulla/zivik szempontjából/ az idöjárás..Csapi van böven 2-3 "pici" zivivel...És jóval átlag alatti T.
Hát nem tom, szerintem így nem lehet kijelenteni, hogy ha a tél hosszú, hideg, akkor a nyár hideg vagy épp meleg lesz. A mostani tél egy kissé ellentmondásosra sikerült. Egyaránt elõfordult a zonális irányítás, de gyakran érzõdtek a kontinentális hatások. Minden attól függ, hogy a nyári hónapokban mi fog dominálni.
Én a nyugati irányítással szemben inkább a helyi hatásokra számítok, azaz meleg, szárazabb periódus következhet. Ezt csupán abból gondolom, hogy az elmúlt hónapokban sok helyen az átlagtól több csapadék hullott, az idõjárás pedig hosszú távon "ragaszkodik" az átlaghoz.
Azt is meg lehet figyelni, - ahogy azt már többen feszegették - hogy a klasszikus NY-i frontok egyre ritkábbak. Ha úgy vesszük, akkor ebben is lehet elõbb-utóbb egy váltás. Szal az is elõfordulhat, hogy a nyár a menetrendszerûen érkezõ/átrobogó frontokról fog szólni.
Én inkább a meleg, száraz verziót tartom valószínûbbnek, de ez csak boszorkánykodás részemrõl.
Én a nyugati irányítással szemben inkább a helyi hatásokra számítok, azaz meleg, szárazabb periódus következhet. Ezt csupán abból gondolom, hogy az elmúlt hónapokban sok helyen az átlagtól több csapadék hullott, az idõjárás pedig hosszú távon "ragaszkodik" az átlaghoz.
Azt is meg lehet figyelni, - ahogy azt már többen feszegették - hogy a klasszikus NY-i frontok egyre ritkábbak. Ha úgy vesszük, akkor ebben is lehet elõbb-utóbb egy váltás. Szal az is elõfordulhat, hogy a nyár a menetrendszerûen érkezõ/átrobogó frontokról fog szólni.
Én inkább a meleg, száraz verziót tartom valószínûbbnek, de ez csak boszorkánykodás részemrõl.
Az uj gfs futasaban nezzetek meg a jovo-szerda-csutortokon varhato T ertekeket- azert ez nem semmi, majus legvegen 0 fok 850 hPa-on - ez ugy 13-14 fok sikvideken. Utana viszont kovetkezo hetvegere egy par napig tarto Ac-helyzet jon(ne). rankferne, mert ez a westdrift mar lassan ket hete (14-e) ota tart. Meglatjuk, bejon-e...
Nyuli, azt a mindenit, honnan veszed ezeket az evszazadokra visszanyulo idojarasi feljegyzeseket? Ezernegyszazvalamennyi, ezerhatszaz... stb.? Netan tortenesz lennel? Vagy ezek a weben is megtalalhatok? Ha igen, bitte egy linket, koszi :-)
Nyuli, azt a mindenit, honnan veszed ezeket az evszazadokra visszanyulo idojarasi feljegyzeseket? Ezernegyszazvalamennyi, ezerhatszaz... stb.? Netan tortenesz lennel? Vagy ezek a weben is megtalalhatok? Ha igen, bitte egy linket, koszi :-)
Ferri: szerintem nem függ össze a tél és a nyár hõmérséklete, statisztikailag biztosan nem lehetne közöttük korrelációt kimutatni. Emellett egyrészt nehéz lenne rá fizikai okot találni: ha pl. a zonális irányítás erõsödne fel hosszabb idõn át, akkor épp ellentétes irányú anomáliák lennének télen és nyáron. Másrészt ellenpélda is van bõven - emlékezzünk csak, milyen forró nyár jött az utóbbi idõk legzordabb tele (2002/2003) után...
Ferri: nehéz kérdés. Szólnak példák mellette, de ellene is. Az általad említett években valóban ez volt a helyzet. Kicsit utánanéztem és találtam még éveket, amikor szintén hüvös nyár következett egy hosszú és hideg télre.
Azonban feljegyzések tanusítják, hogy ez nem törvényszerüség. 1427-ben (persze, rég volt...) extrém hideg tél volt, a pincékben elfagyott a bor, majd a nyár kimondottan forró és száraz volt. 1580-tól 1590-ig, azaz 10 éven át a normális teleket követõen igen hideg, csapadékos nyarak következtek. 1680-1685-ben igen hideg telek voltak Közép-Európában, de a nyár a szokott módon alakult. 1955-56 tele ismét extrém hideg, de a nyár normális. 1969-70 tele hideg és extrém havas, de a nyár hõhullámokkal és erõs zivataros periódusokkal jellemezhetõ. 1983 nyarán tartósan 30 °C feletti hõmérsékletek voltak, a tél igen havas és hideg volt.
Szóval szerintem lehet így, de lehet úgy is.
Azonban feljegyzések tanusítják, hogy ez nem törvényszerüség. 1427-ben (persze, rég volt...) extrém hideg tél volt, a pincékben elfagyott a bor, majd a nyár kimondottan forró és száraz volt. 1580-tól 1590-ig, azaz 10 éven át a normális teleket követõen igen hideg, csapadékos nyarak következtek. 1680-1685-ben igen hideg telek voltak Közép-Európában, de a nyár a szokott módon alakult. 1955-56 tele ismét extrém hideg, de a nyár normális. 1969-70 tele hideg és extrém havas, de a nyár hõhullámokkal és erõs zivataros periódusokkal jellemezhetõ. 1983 nyarán tartósan 30 °C feletti hõmérsékletek voltak, a tél igen havas és hideg volt.
Szóval szerintem lehet így, de lehet úgy is.
Sziasztok,
nem akarok senkit riogatni, de az ideihez hasonlo hosszu kemeny tel utan altalaban huvos, csapadekos nyarak szoktak kovetkezni. Ket pelda jut eszembe: 1987 es 1996. Mindket esetben a tel aprilisig tartotta magat, majd utana nyaron
szunni nem akaro "west-drift" kovetkezett, naponta frontatvonulassal. ´96 juliusa olyan hideg volt, hogy pragai kirandulasom alkalmaval kardiganban es tavaszi dzsekiben jartam a varost, de ugy is dideregtem (vmi 12 fok ha volt).
Ugyhogy akinek van ideje es penze, irany a mediterran orszagok, mert iden a Karpat-medenceben legfeljebb szolariumban lehet majd lebarnulni.
Tenyleg, NYULI es tobbiek, ti mit tartotok a hideg tel - huvos csapis nyar osszefuggesrol?
nem akarok senkit riogatni, de az ideihez hasonlo hosszu kemeny tel utan altalaban huvos, csapadekos nyarak szoktak kovetkezni. Ket pelda jut eszembe: 1987 es 1996. Mindket esetben a tel aprilisig tartotta magat, majd utana nyaron
szunni nem akaro "west-drift" kovetkezett, naponta frontatvonulassal. ´96 juliusa olyan hideg volt, hogy pragai kirandulasom alkalmaval kardiganban es tavaszi dzsekiben jartam a varost, de ugy is dideregtem (vmi 12 fok ha volt).
Ugyhogy akinek van ideje es penze, irany a mediterran orszagok, mert iden a Karpat-medenceben legfeljebb szolariumban lehet majd lebarnulni.
Tenyleg, NYULI es tobbiek, ti mit tartotok a hideg tel - huvos csapis nyar osszefuggesrol?
Szerintem ez a május arra következtet, hogy idén is csapis és hüvös nyarunk lesz..Kevés zivivel és sok csendes esövel..Lesz kánikula is, de kitartó nem igen..Bár tévednék!
Oszt" lehet julius ,augusztus forró és száraz lesz..:-)
Oszt" lehet julius ,augusztus forró és száraz lesz..:-)
Hála isten, nem" ragadt" be...De nagyon hüvös periodust jön a modellek 90% szerint..Nyarat akarok,délutáni zivikkel!:-)
Tolódik a rendszer ha lassan is Kelet felé.
Érdekesség képpen itt egész nap Ék-i áramlást látom,még most este is..
Érdekesség képpen itt egész nap Ék-i áramlást látom,még most este is..
Géza75: õszintén szólva nem tudom; elképzelhetõ, de inkább nem... Animált müholdképeken látszik, hogy az egész rendszer határozottan Ny-K-i mozgást végez, miközben a csapadéksávok DNy-ÉK-i irányban mozognak. Az egyik ilyen sáv mostanra borította be a Ny-Dunántúlt, Ausztriába csak nagyon kis területen nyúlik be. A következõ csapadéksáv az Alpok felett van és várható, hogy ott is esi ki magát, szokása szerint. Ami még a beragadás ellen szól az az, hogy Ny felõl már egy átmeneti Ac-ablak terjeszkedik, azaz az éjszakai óráktól már a felhõzet kezdõdõ felszakadozásával számolok. Bár ez csak az én teóriám
a többit meglátjuk.
Nyuli!Ne legyen igazam, de szerintem ez a csapi-zona nem ragad be???Tudod már volt ilyen,senki nem várta..