Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Kecskemét reptér júniusban:
- havi középhõmérséklet: 19,9 °C (1981-2010-hez képest +0,3 °C)
- havi csapadékösszeg: 49 mm (1981-2010-hez képest -25%)
- abszolút maximum: 35,7 °C (21.)
- abszolút minimum: 8,4 °C (1.)
- a legalacsonyabb maximum: 16,7 °C (25.)
- a legmagasabb minimum: 22,2 °C (21.)
- nyári napok száma: 15
- hõségnapok száma: 7
- forró napok száma: 4
- trópusi éjszakák száma: 2
- csapadékos napok száma: 12 (nyomokkal 13)
- zivataros napok száma: 5
- az év középhõmérsékleti anomáliája június 30-ig: +0,5 °C
- éves csapadékösszeg június 30-ig: 390 mm (az 1981-2010-es átlag 161%-a)
- havi középhõmérséklet: 19,9 °C (1981-2010-hez képest +0,3 °C)
- havi csapadékösszeg: 49 mm (1981-2010-hez képest -25%)
- abszolút maximum: 35,7 °C (21.)
- abszolút minimum: 8,4 °C (1.)
- a legalacsonyabb maximum: 16,7 °C (25.)
- a legmagasabb minimum: 22,2 °C (21.)
- nyári napok száma: 15
- hõségnapok száma: 7
- forró napok száma: 4
- trópusi éjszakák száma: 2
- csapadékos napok száma: 12 (nyomokkal 13)
- zivataros napok száma: 5
- az év középhõmérsékleti anomáliája június 30-ig: +0,5 °C
- éves csapadékösszeg június 30-ig: 390 mm (az 1981-2010-es átlag 161%-a)
Itt a június 20,3°C középhõmérséklettel zárt, ez egy picit magasabb, mint a sokéves átlag. Köszönhetõen a hónap közepi forróságnak, a legmagasabb hõmérséklet 36,4°C volt 19-én. A hónapban 8 hõségnap és 4 forró nap volt.
Csapadék szempontjából 29 mm-rel zártuk a hónapot, ez az átlagnak kb. a fele. Ettõl függetlenül aszály nincs, és nagyon szárazság sincs. (Elõtte április: 29 mm és május: 57 mm-rel zárt). A szárazság és aszály kérdést én a kukoricákon szoktam a legjobban figyelni, és õk csak a nagy forróság idején "furulyáztak"
Éves csapadék: 378 mm, ez már most több, mint ami 2011-ben összesen esett. Sokan írták, hogy hasonlít az idei év 2010-hez, hát itt nyomába se érhet. Akkor májusban és júniusban 299 mm esett, meg ugye voltak mediterrán ciklonok is. Idén konvektív csapadékból van sok és abból a fajtából, ami szeret elkerülni, elõnye: nem kapunk jeget, hátránya: esõt se kapunk
Zivataros napok száma: 22 (júniusban: 9) ez azért nem annyira rossz.
Csapadék szempontjából 29 mm-rel zártuk a hónapot, ez az átlagnak kb. a fele. Ettõl függetlenül aszály nincs, és nagyon szárazság sincs. (Elõtte április: 29 mm és május: 57 mm-rel zárt). A szárazság és aszály kérdést én a kukoricákon szoktam a legjobban figyelni, és õk csak a nagy forróság idején "furulyáztak"
Éves csapadék: 378 mm, ez már most több, mint ami 2011-ben összesen esett. Sokan írták, hogy hasonlít az idei év 2010-hez, hát itt nyomába se érhet. Akkor májusban és júniusban 299 mm esett, meg ugye voltak mediterrán ciklonok is. Idén konvektív csapadékból van sok és abból a fajtából, ami szeret elkerülni, elõnye: nem kapunk jeget, hátránya: esõt se kapunk
Zivataros napok száma: 22 (júniusban: 9) ez azért nem annyira rossz.
Neked aztán kijutott a jóból ,itt csak 32,3 mm-t hozott ,ami nagyon vérszegény.De az évi csapadék mennyiség 370 mm felett van ,ami nem kutya.
Nálam júniusban 77,5 mm hullott, és hihetetlen aszály van:-) Idén 25 zivataros napom volt ami itt nagyon sok máshol gondolom szinte semmi:-)
Ebbõl májusban 14, júniusban 10, áprilisban 1 nap volt zivataros.
A havi átlag 19,19 fok ami a hosszú évek átlaghoz viszonyítva is 0,37 fokos negatív anomáliát hozott.
Így március és május után az év elsõ nyári hónapja is átlag alatt teljesített hõmérsékletileg.
Ebbõl májusban 14, júniusban 10, áprilisban 1 nap volt zivataros.
A havi átlag 19,19 fok ami a hosszú évek átlaghoz viszonyítva is 0,37 fokos negatív anomáliát hozott.
Így március és május után az év elsõ nyári hónapja is átlag alatt teljesített hõmérsékletileg.
Néhány júniusi adat az elmúlt évekbõl Zalaegerszegrõl:
ÉV Júniusi csapadék (mm) I. féléves csapadék (mm)
2009 122 460
2010 123 408
2011 82 198
2012 63 244
2013 61 508
Megállapítható, hogy a júniusi csapadék mennyisége a vizsgált években gyakorlatilag a felére csökkent és a legutóbbi 3 évben átlag alatti volt. A júniusi zivataros napok száma is kevesebb mint a felére esett vissza 7-rõl 2-re. Tehát a csapadékmennyiség és a zivataros napok száma között szoros kapcsolat van. Érdekesség, hogy az elsõ félévi csapadék ebben az évben volt a legtöbb, viszont az eloszlása nagyon rossz volt. Az év elsõ 3 hónapja magasan az átlag feletti csapadékot hozott, mindhárom hónapban 100 mm feletti havi mennyiségekkel. Viszont a tenyészidõszakban áprilisban és júniusban átlag alatti csapadék hullott, a május átlagos csapadékú volt. Jellemzõ volt még a rendkívül szeles idõ, ami egy-egy esõ után nagyon kiszárította a talaj felsõ rétegét, így hiába esett az elsõ félévben rekordmennyiségû csapadék, relatíve mégis szárazság van, mert a szél miatt májusban és júniusban az amúgy sem sok csapadék nagy része nem tudott hasznosulni.
ÉV Júniusi csapadék (mm) I. féléves csapadék (mm)
2009 122 460
2010 123 408
2011 82 198
2012 63 244
2013 61 508
Megállapítható, hogy a júniusi csapadék mennyisége a vizsgált években gyakorlatilag a felére csökkent és a legutóbbi 3 évben átlag alatti volt. A júniusi zivataros napok száma is kevesebb mint a felére esett vissza 7-rõl 2-re. Tehát a csapadékmennyiség és a zivataros napok száma között szoros kapcsolat van. Érdekesség, hogy az elsõ félévi csapadék ebben az évben volt a legtöbb, viszont az eloszlása nagyon rossz volt. Az év elsõ 3 hónapja magasan az átlag feletti csapadékot hozott, mindhárom hónapban 100 mm feletti havi mennyiségekkel. Viszont a tenyészidõszakban áprilisban és júniusban átlag alatti csapadék hullott, a május átlagos csapadékú volt. Jellemzõ volt még a rendkívül szeles idõ, ami egy-egy esõ után nagyon kiszárította a talaj felsõ rétegét, így hiába esett az elsõ félévben rekordmennyiségû csapadék, relatíve mégis szárazság van, mert a szél miatt májusban és júniusban az amúgy sem sok csapadék nagy része nem tudott hasznosulni.
Ami itt az év eddigi alakulását, és a júniust illeti, metnet garfikonjai igen beszédesek.
Talán kár is kommentárt fûzni hozzá.
Talán kár is kommentárt fûzni hozzá.
2013 június nálam:
T átlag: 20,65 °C.
T min. átlag: 15,39 °C.
T max. átlag: 26,08 °C.
Absz. T min.: 9,2 °C. (01.)
Absz. T max.: 36,3 °C. (20.)
Absz. hõingás: 27,1 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 13,6 °C. (03.)
Legmagasabb napi átlag: 29,2 °C. (20.)
Napi átlagok hõingása: 15,6 °C.
Legalacsonyabb T max.: 16,4 °C. (03.)
Legmagasabb T min.: 23,2 °C. (21.)
Napi legnagyobb hõingás: 16,1 °C. (18.)
Napi legkisebb hõingás: 2,5 °C. (25.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1004,0 hPa. (01.)
Legmagasabb légnyomás: 1025,2 hPa. (26.)
Nyári nap: 16 db.
Hõségnap: 8 db.
Forró nap: 3 db.
Zivataros nap: 7 db.
Jégesõs nap: 1 db.
Havi csapadékmennyiség: 42,5 mm. (éves: 403,5 mm.)
Csapadékos nap: 13 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 7 db.
Jelentõs csapadékú nap: 3 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 14,2 mm. (24.)
Átlagosnál kissé melegebb (0,8 °C.), és szárazabb (64 %) hónap volt. Az átlagnál magasabb átlagot a hónap közepén tomboló hõségnek köszönhetjük, ugyanakkor a hónap eleje és vége kifejezetten hûvös volt. Érdekesség, hogy tavaly és idén is -szinte napra egyezõen- a hónap közepe hozta meg a hõséget.
T átlag: 20,65 °C.
T min. átlag: 15,39 °C.
T max. átlag: 26,08 °C.
Absz. T min.: 9,2 °C. (01.)
Absz. T max.: 36,3 °C. (20.)
Absz. hõingás: 27,1 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 13,6 °C. (03.)
Legmagasabb napi átlag: 29,2 °C. (20.)
Napi átlagok hõingása: 15,6 °C.
Legalacsonyabb T max.: 16,4 °C. (03.)
Legmagasabb T min.: 23,2 °C. (21.)
Napi legnagyobb hõingás: 16,1 °C. (18.)
Napi legkisebb hõingás: 2,5 °C. (25.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1004,0 hPa. (01.)
Legmagasabb légnyomás: 1025,2 hPa. (26.)
Nyári nap: 16 db.
Hõségnap: 8 db.
Forró nap: 3 db.
Zivataros nap: 7 db.
Jégesõs nap: 1 db.
Havi csapadékmennyiség: 42,5 mm. (éves: 403,5 mm.)
Csapadékos nap: 13 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 7 db.
Jelentõs csapadékú nap: 3 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 14,2 mm. (24.)
Átlagosnál kissé melegebb (0,8 °C.), és szárazabb (64 %) hónap volt. Az átlagnál magasabb átlagot a hónap közepén tomboló hõségnek köszönhetjük, ugyanakkor a hónap eleje és vége kifejezetten hûvös volt. Érdekesség, hogy tavaly és idén is -szinte napra egyezõen- a hónap közepe hozta meg a hõséget.
Kiváncsi vagyok hogy az elmúlt napok után most hogy áll a Bükk csapadékügyileg. Kocka?
A hosszúnevû kolléga egy idõre fórumjogmegvonásban részesült. Kérlek benneteket tereljük visza ezt a fórumot is az eredeti medrébe (remélem még nemszáradt ki)! Köszönöm!
Itt 7 napról beszélsz egy éveben de még mindig nem láttam tõled, hogy mennyi mm hullott 2007-ben a fõvársora? Ha tudod írd meg legyél kedves egyébként lassan unalmas már az agymenésed, mert folyamatosan hülyeséget beszélsz folyamatosan. Én tényekkel támasztom alá az írásom Te üres fecsegéssel!
A másik a Szalajka vízesésnél gyakran elõforduló jelenség, hogy egy-egy részében eltûnik a víz ilyenkor nem szárd ki, csak víznyelõkön keresztül a víz a felszín alatt folytatja útját és ez tavaly sem volt másképp, ha az idióta cikkekre hagyatkozol akkor simán vezeted félre magad. Szóval nem száradt ki sõt egy részében végig volt víz felszínen is, a többi részén a csapadékhiány miatt és az aszály miatt a felszín alatt húzódott tovább. Így helyes és igen tavaly aszályos év volt nem vitatja senki de a növénykének és a fáknak semmi baja sõt mint írtam és továbbra is írom és többen is írják, hogy a LEGCSAPADÉKOSABB periódusban vagyunk.
Ezt tényleg ennyire nehéz felfogni? Vannak jó orvosok ebben a praxisban is ajánlom õket:-)
A másik a Szalajka vízesésnél gyakran elõforduló jelenség, hogy egy-egy részében eltûnik a víz ilyenkor nem szárd ki, csak víznyelõkön keresztül a víz a felszín alatt folytatja útját és ez tavaly sem volt másképp, ha az idióta cikkekre hagyatkozol akkor simán vezeted félre magad. Szóval nem száradt ki sõt egy részében végig volt víz felszínen is, a többi részén a csapadékhiány miatt és az aszály miatt a felszín alatt húzódott tovább. Így helyes és igen tavaly aszályos év volt nem vitatja senki de a növénykének és a fáknak semmi baja sõt mint írtam és továbbra is írom és többen is írják, hogy a LEGCSAPADÉKOSABB periódusban vagyunk.
Ezt tényleg ennyire nehéz felfogni? Vannak jó orvosok ebben a praxisban is ajánlom õket:-)
Szerintem részben elbeszéltek egymás mellett. Nem mindegy, hogy az "idõszak" melyik idõszak. És az sem, hogy hol. A csapadékösszegek bizonyára magasak, de az eloszlás egyre egyenlõtlenebb.
"Drága hosszú nevû kolléga, van adatod? Van feljegyzésed? Van mérésed? Van számításod? Legyél szíves tedd közzé ha nincs akkor felejtsük el egymást mert így nincs értelme amit mondasz!"
Az adatok, a mérések azok fontosak és szükségesek, de a kialakult helyzet értékeléséhez nem elegendõek. Még sok minden másra figyelni kell. A szárazság növényzetre gyakorolt hatása tekintetében elsõsorban nyitott szemmel kell járni a környezetben!
Régóta, több mint 25 éve figyelem az idõjárás növényekre gyakorolt hatását!
Tudom mirõl beszélek.
Az adatok, a mérések azok fontosak és szükségesek, de a kialakult helyzet értékeléséhez nem elegendõek. Még sok minden másra figyelni kell. A szárazság növényzetre gyakorolt hatása tekintetében elsõsorban nyitott szemmel kell járni a környezetben!
Régóta, több mint 25 éve figyelem az idõjárás növényekre gyakorolt hatását!
Tudom mirõl beszélek.
"Ráadásul a 2007 és 2009-es évet nagyon elbukfencezted,"
2007-ben volt az utóbbi idõszak legforróbb idõszaka, ha jól emlékszem július 13. és 20. között.
Akkor a 40 fokot közelítette a hõmérséklet!
A Fertõ-tónál csak 35 fok volt, az volt az ország "leghûvösebb" része akkor!
El tudod képzelni, mennyi vizet képes elpárologtatni az a hõmérséklet?
Szerintem lehetett volna nagyon sok esõ elõtte, azt is elvitte volna, de nem is volt!
Nem értem hol itt a bukfenc, egy rossz száraz év volt 2007 is!
2007-ben volt az utóbbi idõszak legforróbb idõszaka, ha jól emlékszem július 13. és 20. között.
Akkor a 40 fokot közelítette a hõmérséklet!
A Fertõ-tónál csak 35 fok volt, az volt az ország "leghûvösebb" része akkor!
El tudod képzelni, mennyi vizet képes elpárologtatni az a hõmérséklet?
Szerintem lehetett volna nagyon sok esõ elõtte, azt is elvitte volna, de nem is volt!
Nem értem hol itt a bukfenc, egy rossz száraz év volt 2007 is!
"Valamint a Mátrában és a Bakonyban valamint a Bükkben és a Mecsek legmagasabb pontjain is 2000 óta legalább 4-6 év volt 1000 mm körül illetve felette! Ez bizony azelõtt soha nem fordult elõ ilyen rövid idõ alatt."
Viszont olyan sem fordult elõ, hogy a Szalajka-vízesés kiszáradt volna, ami 2012-ben megtörtént!
Azért ehhez egy nem mindennapi szárazságnak kellett bekövetkeznie!
De azért szerinted most az egyik legcsapadékosabb idõszakban vagyunk!
Viszont olyan sem fordult elõ, hogy a Szalajka-vízesés kiszáradt volna, ami 2012-ben megtörtént!
Azért ehhez egy nem mindennapi szárazságnak kellett bekövetkeznie!
De azért szerinted most az egyik legcsapadékosabb idõszakban vagyunk!
Drága hosszú nevû kolléga, van adatod? Van feljegyzésed? Van mérésed? Van számításod? Legyél szíves tedd közzé ha nincs akkor felejtsük el egymást mert így nincs értelme amit mondasz!
Ráadásul a 2007 és 2009-es évet nagyon elbukfencezted, mivel én tudom mennyi esett tizedre pontosan Budapestre de ezek szerint Te nem igazán. Ráadásul a nyári hónapban is tudom mennyi csapadék hullott, és rossz hírem van aszály nem volt, igaz volt száraz idõszak de ezt a növények simán átvészelték.
A 2000, 2003, 2011, 2012 volt száraz ebbõl a 2003 és 2012 aszályos a többirõl ezt elmondani nem lehet mivel 2000 elõtt még sok csapadék hullott és 2011 elõtt volt a 2010-es év csapadéka, így máris 2, azaz két évrõl beszélünk ami nagyon csekély és gyenge lábakon áll, mármint az állításod.
Én tényleg befejeztem ha nem érted meg akkor nagyon sajnálom, több érvet nem kívánok felhozni, de legalább én tudom mirõl beszélek,
Ráadásul a 2007 és 2009-es évet nagyon elbukfencezted, mivel én tudom mennyi esett tizedre pontosan Budapestre de ezek szerint Te nem igazán. Ráadásul a nyári hónapban is tudom mennyi csapadék hullott, és rossz hírem van aszály nem volt, igaz volt száraz idõszak de ezt a növények simán átvészelték.
A 2000, 2003, 2011, 2012 volt száraz ebbõl a 2003 és 2012 aszályos a többirõl ezt elmondani nem lehet mivel 2000 elõtt még sok csapadék hullott és 2011 elõtt volt a 2010-es év csapadéka, így máris 2, azaz két évrõl beszélünk ami nagyon csekély és gyenge lábakon áll, mármint az állításod.
Én tényleg befejeztem ha nem érted meg akkor nagyon sajnálom, több érvet nem kívánok felhozni, de legalább én tudom mirõl beszélek,
Köszönöm szépen, akkor 3-ból hárman állítjuk ezt, akkor, hogy is van ez?:-) Pedig csak pici számítás kell és bizony kész is az eredmény.
Ráadásul Bakony, Hétházpusztán is hasonló eredmény jött ki az ottani észlelõvel beszélgetve, így 4-bõl 4 állítás mondja azt, hogy bizony az egyik legcsapadékosabb periódusban vagyunk.
Bakony 412 méteren Hétházpusztán 1505,1 mm hullott 2010-ben a 3. legcsapadékosabb állomás volt az országban abban az évben az más, kérdés, hogy 1495 mm-t csináltak belõle korrekciózás után!?! Mire fel azt senki sem tudja, pedig a társadalmi észlelõ 41 év már Hellmannal ott azon a ponton és érdekes csak ebben az egy éveben korrekciózták. Ja igen így lehet szárazságot csinálni!:-) Jó csak néhány mm van szó de akkor is sérti az ember önérzetét ez, de tök mindegy így is megvan a 3. hely igaz én az 1505,1 mm ismerem el mivel az volt lemérve!
Valamint a Mátrában és a Bakonyban valamint a Bükkben és a Mecsek legmagasabb pontjain is 2000 óta legalább 4-6 év volt 1000 mm körül illetve felette! Ez bizony azelõtt soha nem fordult elõ ilyen rövid idõ alatt.
Fent Bakonyszücs-Körishegy így nézett ki:
2007: 1011 mm,
2008: 1001 mm
2009: 1087 mm
2010: 1462 mm,
1013: ??? de közel lesz hozzá várhatóan.
de 1000 mm körül volt 1995, 1998, 1999 is.
Szóval ezt nagyon nehéz magyarázni a fák kiszáradásával mivel az erdõk országszerte óriási mennyiségû vizet kapnak!
Befejezem, remélem mindenki kezdi kapiskálni a lényeget!
Ráadásul Bakony, Hétházpusztán is hasonló eredmény jött ki az ottani észlelõvel beszélgetve, így 4-bõl 4 állítás mondja azt, hogy bizony az egyik legcsapadékosabb periódusban vagyunk.
Bakony 412 méteren Hétházpusztán 1505,1 mm hullott 2010-ben a 3. legcsapadékosabb állomás volt az országban abban az évben az más, kérdés, hogy 1495 mm-t csináltak belõle korrekciózás után!?! Mire fel azt senki sem tudja, pedig a társadalmi észlelõ 41 év már Hellmannal ott azon a ponton és érdekes csak ebben az egy éveben korrekciózták. Ja igen így lehet szárazságot csinálni!:-) Jó csak néhány mm van szó de akkor is sérti az ember önérzetét ez, de tök mindegy így is megvan a 3. hely igaz én az 1505,1 mm ismerem el mivel az volt lemérve!
Valamint a Mátrában és a Bakonyban valamint a Bükkben és a Mecsek legmagasabb pontjain is 2000 óta legalább 4-6 év volt 1000 mm körül illetve felette! Ez bizony azelõtt soha nem fordult elõ ilyen rövid idõ alatt.
Fent Bakonyszücs-Körishegy így nézett ki:
2007: 1011 mm,
2008: 1001 mm
2009: 1087 mm
2010: 1462 mm,
1013: ??? de közel lesz hozzá várhatóan.
de 1000 mm körül volt 1995, 1998, 1999 is.
Szóval ezt nagyon nehéz magyarázni a fák kiszáradásával mivel az erdõk országszerte óriási mennyiségû vizet kapnak!
Befejezem, remélem mindenki kezdi kapiskálni a lényeget!
Itt Zalaegerszegen az idén nem a csapadékmennyiséggel van elsõsorban a baj - bár a júniusi csapadék az átlag alatt lesz -, hanem a rendkívül szeles idõvel, ha esik valamennyi esõ utána mindig jön a szél és az sajnos jól "dolgozik", rendesen kiszárítja a talaj felsõ rétegeit. Nagykanizsa környékén más a helyzet, mert a júniusi csapadék az átlag egynegyede...
"Ami tény az tény az egyik legcsapadékosabb korszakban vagyunk és errõl nem nyitok vitát és nem is óhajtok ha a számokat mint olyan nem fogadod el, ez sajnálattal hallom."
Az elõbb már írtam, hogy az elmúlt 13 évben 6 súlyosan száraz év volt:
2000, 2003, 2007, 2009, 2011, 2012.
Valamennyit ellensúlyozza és segít a bajon, hogy 2005, 2006, 2008, 2010 csapadékos év volt, de nem eléggé.
Képzeljük el, hogyha ezek az évek is szárazak vagy átlagosak lettek volna.
Ma már nem lenne mirõl beszélnünk növényzet tekintetében, mert minden elpusztult volna.
Sajnos az aszályos évek gyakorisága és erõssége riasztó módon emelkedik.
Azelõtt ilyen nem volt (a közeli múltban).
Abban igazad van, hogy a 80-as években is sok aszályos év volt.
Csakhogy elõtte a 60-as, 70-es években még jó csapadékos korszak volt és volt még tartalék, a fák is még egészségileg erõsebbek voltak.
De a sok száraz év gyötrése összeadódik és halmozódik és egy idõ után megkezdõdik a pusztulás!
Lehet hogy egy szárazabb évet akkor még kibírtak, most már nem.
Régebben 3-4 évente volt egy száraz év, most már szinte évente!
A másik, hogy ne csak fákról legyen szó. A hatvanas-hetvenes években az Alföldön még lehetséges volt az öntözés nélküli, csak a csapadékra alapozó zöldségtermesztés!
Ma ez teljességgel lehetetlen!
Hozzátartozik a dologhoz, hogy valószínûleg a nyári magas hõmérsékletû forró idõszakok idõtartama is megnõtt, ami szintén sokat ront a helyzeten.
Az Alföld lecsapolása is most érezteti a legjobban a hatását.
Nyílván a Nyugat-Dunántúlon meg más helyeken nem ilyen rossz a helyzet.
A Duna-Tisza közi homoktalajú részeken azonban rendkívül rossz a helyzet (Pest is ide tartozik).
Hol van már a sok kis tavacska, ami még a 60-as, 70-es években megvolt a Kiskunságban?
Mára sok helyen szinte nyomtalanul eltûntek!
De szerinted nincs szárazság, sõt extra csapadékos korszakban vagyunk!
Az elõbb már írtam, hogy az elmúlt 13 évben 6 súlyosan száraz év volt:
2000, 2003, 2007, 2009, 2011, 2012.
Valamennyit ellensúlyozza és segít a bajon, hogy 2005, 2006, 2008, 2010 csapadékos év volt, de nem eléggé.
Képzeljük el, hogyha ezek az évek is szárazak vagy átlagosak lettek volna.
Ma már nem lenne mirõl beszélnünk növényzet tekintetében, mert minden elpusztult volna.
Sajnos az aszályos évek gyakorisága és erõssége riasztó módon emelkedik.
Azelõtt ilyen nem volt (a közeli múltban).
Abban igazad van, hogy a 80-as években is sok aszályos év volt.
Csakhogy elõtte a 60-as, 70-es években még jó csapadékos korszak volt és volt még tartalék, a fák is még egészségileg erõsebbek voltak.
De a sok száraz év gyötrése összeadódik és halmozódik és egy idõ után megkezdõdik a pusztulás!
Lehet hogy egy szárazabb évet akkor még kibírtak, most már nem.
Régebben 3-4 évente volt egy száraz év, most már szinte évente!
A másik, hogy ne csak fákról legyen szó. A hatvanas-hetvenes években az Alföldön még lehetséges volt az öntözés nélküli, csak a csapadékra alapozó zöldségtermesztés!
Ma ez teljességgel lehetetlen!
Hozzátartozik a dologhoz, hogy valószínûleg a nyári magas hõmérsékletû forró idõszakok idõtartama is megnõtt, ami szintén sokat ront a helyzeten.
Az Alföld lecsapolása is most érezteti a legjobban a hatását.
Nyílván a Nyugat-Dunántúlon meg más helyeken nem ilyen rossz a helyzet.
A Duna-Tisza közi homoktalajú részeken azonban rendkívül rossz a helyzet (Pest is ide tartozik).
Hol van már a sok kis tavacska, ami még a 60-as, 70-es években megvolt a Kiskunságban?
Mára sok helyen szinte nyomtalanul eltûntek!
De szerinted nincs szárazság, sõt extra csapadékos korszakban vagyunk!
"A fásszárú növények pusztulását a hatalmas téli sózás és az öregedés okozza."
Olyan helyeken ahol sosem sóztak és fiatal állományok is pusztulnak!
Olyan helyeken ahol sosem sóztak és fiatal állományok is pusztulnak!
Így van! Teljesen igazad van!
Két külön dolog az, hogy mennyi volt valahol a csapadék és az, hogy mennyit tudott abból a növényzet hasznosítani.
Többet ér egy lassú áztató esõ mint egy gyorsan lezúduló zápor/zivatar, mert a víz nagyrésze ilyenkor elfolyik.
Például a mostani miskolci 80 mm nagyrésze sem tudott hasznosulni, mivel egybõl elfolyt.
De még sík terepen is egy zárt erdõben az elsõ néhány mm esõt a lombozat még felfogja, az le sem ér a talajra.
Ráadásul ott van a szél, ahogy Gogo is írta. Rengeteg víz kárbaveszik miatta!
Talajtípusonként is nagyon különbözik a víz megtartás képessége.
Szóval a lényeg az, hogyha rossz a csapadék eloszlása, akkor összességében hiába mértek sok mm-t valahol, attól még lehet szárazság és aszály is.
Két külön dolog az, hogy mennyi volt valahol a csapadék és az, hogy mennyit tudott abból a növényzet hasznosítani.
Többet ér egy lassú áztató esõ mint egy gyorsan lezúduló zápor/zivatar, mert a víz nagyrésze ilyenkor elfolyik.
Például a mostani miskolci 80 mm nagyrésze sem tudott hasznosulni, mivel egybõl elfolyt.
De még sík terepen is egy zárt erdõben az elsõ néhány mm esõt a lombozat még felfogja, az le sem ér a talajra.
Ráadásul ott van a szél, ahogy Gogo is írta. Rengeteg víz kárbaveszik miatta!
Talajtípusonként is nagyon különbözik a víz megtartás képessége.
Szóval a lényeg az, hogyha rossz a csapadék eloszlása, akkor összességében hiába mértek sok mm-t valahol, attól még lehet szárazság és aszály is.
Eltelt az elsõ félév, és a közép T Pápán éppen a 8,63 fokos 1951-2008 közti féléves átlagot hozta. Íme a havi bontás:
Január : 0,0 /átlag -0,2 fok/
Február: 1,5 /1,6/
Március: 3,8 /5,8/
Április:11,8 /10,5/
Május : 16,1 /15,5/
Június: 18,7 /18,6/
Január : 0,0 /átlag -0,2 fok/
Február: 1,5 /1,6/
Március: 3,8 /5,8/
Április:11,8 /10,5/
Május : 16,1 /15,5/
Június: 18,7 /18,6/
Rávettem magam egy kis átlagszámításra és én is arra jutottam, hogy az utóbbi 112 év legcsapadékosabb periódusában vagyunk. Évtizedes átlagokat nézve Csesznek térségében a 2001-2010-es évtized a legesõsebb 779 mm-es évi átlaggal. A legszárazabb az 1981-90-es évtized volt 607 mm-rel. A második legesõsebb 1931-40 közt volt 756 mm-rel, míg a 2. legszárazabb 1941-50 közt 653 mm. A mostani évtized (2,5 év alatt) átlaga 655 mm-nél tart, míg az utóbbi 12,5 év 754 mm, tehát a száraz 2011-12-es év sem vitte nagyon le az átlagot. A 110 éves átlag 709 mm, de ha 30 éves átlagokat nézünk nagyon fals dolgok jönnek ki, mert általában az egymást követõ évtizedekbõl gyakran kettõ átlag (709 mm) alatti, egy feletti, vagy fordítva. Így követik egymást az átlag alatti (sz) és feletti (cs) és átlag közeli (á)- vagyis +-20 mm eltérésû- évtizedek:
cs-sz-á-cs-sz-cs-cs-sz-sz-á-cs
A két átlag közeli évtized is kis többletet hozott (723 és 719 mm). Pl. az 1971-2000 közti 30 év szerencsétlenül 2 nagyon száraz és egy éppen átlagot meghaladó (667-607-719, átlag :664 mm) évtizedbõl tevõdött össze. Ezért vonhatták le az elmúlt évtizedben a kiszáradás, sivatagosodás elméletet hazánkban, hisz mindehhez a zimankós 70-es-80-as évekhez képest végre egy kis melegedés is társult az ezredforduló környékén. Az idõjárás aztán egy csattanós választ adott erre a legcsapadékosabb évtizeddel, de a tavalyi aszály és hõség kedvükben járt, elhomályosítva a tendenciát. A mostani fél év hiába hozott nagy csapadékot és átlag közeli középhõmérsékletet, a klímabiznisz errõl nem vesz tudomást és jönnek a szárazságtól cserepes földdel, szájjal akármekkora árvizek vannak akkor is.
A szórás növekedéséhez pedig nézzük a legszárazabb és legcsapadékosabb top 5 évet:
1.1971-437 mm
2-3.1925-500 mm
2-3.2011-500 mm
4.1949-501 mm
5.2000-502 mm
1.2010-1203 mm
2.1940-965 mm
3.2005-953 mm
4.1915-942 mm
5.1954-941 mm
Tehát az utóbbi 13 évben fordult elõ a 112 év 10 legszélsõségesebb csapadékú évébõl 4, holott egyenletes szórás esetén 1,16 lenne az eredmény.
cs-sz-á-cs-sz-cs-cs-sz-sz-á-cs
A két átlag közeli évtized is kis többletet hozott (723 és 719 mm). Pl. az 1971-2000 közti 30 év szerencsétlenül 2 nagyon száraz és egy éppen átlagot meghaladó (667-607-719, átlag :664 mm) évtizedbõl tevõdött össze. Ezért vonhatták le az elmúlt évtizedben a kiszáradás, sivatagosodás elméletet hazánkban, hisz mindehhez a zimankós 70-es-80-as évekhez képest végre egy kis melegedés is társult az ezredforduló környékén. Az idõjárás aztán egy csattanós választ adott erre a legcsapadékosabb évtizeddel, de a tavalyi aszály és hõség kedvükben járt, elhomályosítva a tendenciát. A mostani fél év hiába hozott nagy csapadékot és átlag közeli középhõmérsékletet, a klímabiznisz errõl nem vesz tudomást és jönnek a szárazságtól cserepes földdel, szájjal akármekkora árvizek vannak akkor is.
A szórás növekedéséhez pedig nézzük a legszárazabb és legcsapadékosabb top 5 évet:
1.1971-437 mm
2-3.1925-500 mm
2-3.2011-500 mm
4.1949-501 mm
5.2000-502 mm
1.2010-1203 mm
2.1940-965 mm
3.2005-953 mm
4.1915-942 mm
5.1954-941 mm
Tehát az utóbbi 13 évben fordult elõ a 112 év 10 legszélsõségesebb csapadékú évébõl 4, holott egyenletes szórás esetén 1,16 lenne az eredmény.
Csak egy adatsor a témához szûk lakókörnyezetembõl. Link +11% az elmúlt 14 évben, az idei sem lesz gyenge. Szeged 30 éves átlaga 489 mm, korábban 495 mm.
Több dolgot is figyelembe kell venni, miszerint az aszály és szárazság között elég nagy különbség van. Az, hogy aszály kialakuljon sok idõ kell, hogy elteljen, ezekre ott vannak az aszályindexek. A szárazság kialakulhat néhány hét alatt is ha déli száraz forró levegõ érkezik és kevés csapadék hull, de ez nem aszály, valamint itt még mint olyan, hogy víz, illetve csapadékhiány is szerepet kap. Ami még fontos, hogy aszály nagy területet érint, szárazabb idõ akár kisebb környezetet, de az nem aszály és könnyen regenerálódik, míg a másiknak határozott csapadékos periódus kell.
Aszályról maximum tavaly beszélhettünk, de szárazság néhány helyen akár még 2010-ben is elõfordulhatott, ha jól tudom épp Szombathely környéke volt, de mivel a csapadékrendszerek ezt bepótolták már ott sem volt szárazság.
Én ezt nem tudom máshogy leírni minthogy számokkal támasztom alá miszerint egy csapadékos periódusban vagyunk, ha tetszik ha nem, ez tény. Ha valaki ellenkezõjét állítja és körbe járta a témát és annak is muszáj lenne számokkal alátámasztani, hogy miért állítja az ellenkezõjét. Nagyon egyszerû rámondani, hogy aszály van és sírni mindig.
Hazánk éghajlata rapszodikus nem is lehet más mert speciális éghajlati rendszerek dominálnak, így a csapadékeloszlása, és ez mindig is így volt és így is lesz. Azt hiszem ezt a számokból kiderül. A 30 éves csúzsó átlag egy nagy b...ság, nem is lehet más, mivel pont a lényeget eltakarja, így ástam be magamat a hosszú távú és a néhány év által létrejött adatok halmazába, így próbálom rávilágítani a tisztelt olvasósságot arra, hogy sok fals tény jelenik meg nap mint nap, sajnos a szakma keretin belül is.
Ha a zalai erdõ most szárad akkor mi volt 1940-50-es években? Mert ha ez így van mint amit a cikk állít akkor ott már Szaharának kéne lennie mert az összes növény kiszáradt volna abban az évtizedekben vagy akár a 80-as években mikor a nyári szárazság igen gyakori volt. Szerencsére gyakran járok ott és állíthatom hogy olyan szép erdõsség és olyan nagy és egybefüggõ kiterjedésû zöld terület sehol máshol nincs az országba így az ottani fák és erdõterület köszöni szépen igen remek állapotban van:-)
Hazánk állat és növényvilág fel van készülve ezekre, mivel a genetikai állományuk tartalmazza hazánk szélsõséges éghajlati elemeit, más kérdés a behurcolt és újonnan telepített egzotikus növényvilágról, persze, hogy nem tud érvényre jutni és normálisan elterjedni, lásd a mediterrán növények és egyéb fajok, mivel a mi éghajlati elemeink erre a termesztésre bizony nem igen alkalmasak.
Egy kis visszatekintést még.
Június ha a puszta számokat veszem Diósdon csapadékos és a 30 éves csúszó átlaghoz képest átlagos, az elõzõ évtizedhez képest hûvösebb a hosszú éves adathoz képest picit hûvösebbnek fog adódni. Csapadék jóval több hullott. A fél éves mennyiség is jóval magasabb eddig.
Még két érdekesség Zalából. Szentpéterföldén 28-án 3,3 fok volt, az ország leghidegebb pontja és a legalacsonyabb június havi adata lesz. Páka Csokmán 25,3 fokos minimum született 20-án ami várhatóan az ország legmagasabb minimum értéke lehet idén eddig:-)
Aszályról maximum tavaly beszélhettünk, de szárazság néhány helyen akár még 2010-ben is elõfordulhatott, ha jól tudom épp Szombathely környéke volt, de mivel a csapadékrendszerek ezt bepótolták már ott sem volt szárazság.
Én ezt nem tudom máshogy leírni minthogy számokkal támasztom alá miszerint egy csapadékos periódusban vagyunk, ha tetszik ha nem, ez tény. Ha valaki ellenkezõjét állítja és körbe járta a témát és annak is muszáj lenne számokkal alátámasztani, hogy miért állítja az ellenkezõjét. Nagyon egyszerû rámondani, hogy aszály van és sírni mindig.
Hazánk éghajlata rapszodikus nem is lehet más mert speciális éghajlati rendszerek dominálnak, így a csapadékeloszlása, és ez mindig is így volt és így is lesz. Azt hiszem ezt a számokból kiderül. A 30 éves csúzsó átlag egy nagy b...ság, nem is lehet más, mivel pont a lényeget eltakarja, így ástam be magamat a hosszú távú és a néhány év által létrejött adatok halmazába, így próbálom rávilágítani a tisztelt olvasósságot arra, hogy sok fals tény jelenik meg nap mint nap, sajnos a szakma keretin belül is.
Ha a zalai erdõ most szárad akkor mi volt 1940-50-es években? Mert ha ez így van mint amit a cikk állít akkor ott már Szaharának kéne lennie mert az összes növény kiszáradt volna abban az évtizedekben vagy akár a 80-as években mikor a nyári szárazság igen gyakori volt. Szerencsére gyakran járok ott és állíthatom hogy olyan szép erdõsség és olyan nagy és egybefüggõ kiterjedésû zöld terület sehol máshol nincs az országba így az ottani fák és erdõterület köszöni szépen igen remek állapotban van:-)
Hazánk állat és növényvilág fel van készülve ezekre, mivel a genetikai állományuk tartalmazza hazánk szélsõséges éghajlati elemeit, más kérdés a behurcolt és újonnan telepített egzotikus növényvilágról, persze, hogy nem tud érvényre jutni és normálisan elterjedni, lásd a mediterrán növények és egyéb fajok, mivel a mi éghajlati elemeink erre a termesztésre bizony nem igen alkalmasak.
Egy kis visszatekintést még.
Június ha a puszta számokat veszem Diósdon csapadékos és a 30 éves csúszó átlaghoz képest átlagos, az elõzõ évtizedhez képest hûvösebb a hosszú éves adathoz képest picit hûvösebbnek fog adódni. Csapadék jóval több hullott. A fél éves mennyiség is jóval magasabb eddig.
Még két érdekesség Zalából. Szentpéterföldén 28-án 3,3 fok volt, az ország leghidegebb pontja és a legalacsonyabb június havi adata lesz. Páka Csokmán 25,3 fokos minimum született 20-án ami várhatóan az ország legmagasabb minimum értéke lehet idén eddig:-)
Különösen, ha a statisztikai számok között szelektálunk.
Ami az álláspontunkat alátámasztja, az megkérdõjelzhetetlen tény, ami meg ellentmond neki, az pusztán egy félrevezetõ számadat.
Tudjátok egy tanyán vannak kettõ és négy lábú állatok.
Milyen ott egy statisztikailag átlagos állat?
Az átlagos állatnak 3 lába és 1 szárnya van.
Amúgy nagyon remélem, hogy az átlagos éves csapadék mennyiség az utóbbi években itt jelentõsen nõtt. Mert ha nem így lenne, akkor bizony igen komoly aszályokat kellene még elszenvednünk, hogy kijöjjön a régi átlag.
Itt az utóbbi 3 és fél év atlagos éves csapadékmennyisége kb. 900 mm!, míg a "régi" sokéves átlat 625mm körül lehet.
Ami az álláspontunkat alátámasztja, az megkérdõjelzhetetlen tény, ami meg ellentmond neki, az pusztán egy félrevezetõ számadat.
Tudjátok egy tanyán vannak kettõ és négy lábú állatok.
Milyen ott egy statisztikailag átlagos állat?
Az átlagos állatnak 3 lába és 1 szárnya van.
Amúgy nagyon remélem, hogy az átlagos éves csapadék mennyiség az utóbbi években itt jelentõsen nõtt. Mert ha nem így lenne, akkor bizony igen komoly aszályokat kellene még elszenvednünk, hogy kijöjjön a régi átlag.
Itt az utóbbi 3 és fél év atlagos éves csapadékmennyisége kb. 900 mm!, míg a "régi" sokéves átlat 625mm körül lehet.
Cseszneken mindössze 48,4 mm a júniusi csapadék, eddig eza legszárazabb hónap az idén. Az éves csapadék mindössze 527,9 mm, már csak orrhosszal vagyunk az 508 mm-es Zalaegerszeg elõtt. 2010-ben 690,3 mm volt a június végi állás, egyre reménytelenebb , hogy megdöntsük... 
Micsoda aszály... 
Pápán viszont az 510 mm a 2010 idõarányosát alaposan lealázta, akkor ilyenkor csak 486 mm volt az állás.
Biztosan súlyos a fenyvesek helyzete hazánkban, hisz a fenyveseknek ez a táj és éghajlat életidegen csak telepített fenyvesek tengõdnek hazánkban. Valamikor gyapotot és narancsot is próbáltak (no meg rizst és gumipitypangot is) itt termeszteni, de lehet, hogy már az ötvenes években is a klímaváltozást okolták a kudarcok miatt.
Viszont ha tényleg globális klímaváltozásos felmelegedéses szárazodásos szélsõségesedéses jégkorszakba torkollós mutymuruttyos akármi zajlik, akkor alighanem a Sarkkörön beindul majd a citrusfélék és kukorica termelése és pótolja hazánkban a terméskiesést ! (bocs, most hallom, hogy a szakemberek jó termést várnak az idén...
most akkor mi van... ? más szakemberek szerint a félév alatti 500 mm csapadéktól cserepesre száradtak a zalai földek és a szárazság öli a fenyõfát...most akkor melyik szakember ért az idõjárási adatokhoz ?... 40 éve méregetem a csapadékot, de alighanem nyugodtan abbahagyhatom. Sokak szerint ha havi 100 mm leesik, akkor is aszály van és kiég a fû. 
)
Micsoda aszály... Pápán viszont az 510 mm a 2010 idõarányosát alaposan lealázta, akkor ilyenkor csak 486 mm volt az állás.
Biztosan súlyos a fenyvesek helyzete hazánkban, hisz a fenyveseknek ez a táj és éghajlat életidegen csak telepített fenyvesek tengõdnek hazánkban. Valamikor gyapotot és narancsot is próbáltak (no meg rizst és gumipitypangot is) itt termeszteni, de lehet, hogy már az ötvenes években is a klímaváltozást okolták a kudarcok miatt.
Viszont ha tényleg globális klímaváltozásos felmelegedéses szárazodásos szélsõségesedéses jégkorszakba torkollós mutymuruttyos akármi zajlik, akkor alighanem a Sarkkörön beindul majd a citrusfélék és kukorica termelése és pótolja hazánkban a terméskiesést ! (bocs, most hallom, hogy a szakemberek jó termést várnak az idén...
most akkor mi van... ? más szakemberek szerint a félév alatti 500 mm csapadéktól cserepesre száradtak a zalai földek és a szárazság öli a fenyõfát...most akkor melyik szakember ért az idõjárási adatokhoz ?... 40 éve méregetem a csapadékot, de alighanem nyugodtan abbahagyhatom. Sokak szerint ha havi 100 mm leesik, akkor is aszály van és kiég a fû. )
Az aszályokról: Zalában az utóbbi években a lucfenyõ pusztul rendesen, de a bükkösökben is észleltek már pusztulást. Link
Az idei május, június is elég abnormális idõjárású itt Zalában, jellemzõ a tartósan szeles idõ és a zivatarok szinte teljes hiánya. Ha esik valamennyi esõ, akkor a szél azonnal kiszárítja a talaj felsõ rétegeit, most is éppen ez történik, mert hiába esett múlt szombaton és hétfõn itt Zalaegerszegen 30 mm esõ, a hatodik napja fújó szél már úgy kiszárította a talajt, hogy cserepesedik a felszíne.
Az idei május, június is elég abnormális idõjárású itt Zalában, jellemzõ a tartósan szeles idõ és a zivatarok szinte teljes hiánya. Ha esik valamennyi esõ, akkor a szél azonnal kiszárítja a talaj felsõ rétegeit, most is éppen ez történik, mert hiába esett múlt szombaton és hétfõn itt Zalaegerszegen 30 mm esõ, a hatodik napja fújó szél már úgy kiszárította a talajt, hogy cserepesedik a felszíne.
Az éghajlat szárazzá válása és az aszály két külön fogalom. Lehet egy rekordcsapadékos évben is egy-két hónapos szárazság és kevés csapadékú évben is lehet aszálymentes idõ. A rapszodikus csapadékból nem következik az éghajlat átalakulása, de azt már sokszor kifejtettük és matematikailag is igazolható (még 2006-ban készítettünk Csesznek-Bakonyszentkirály 106 éves idõsorából egy olyan vizsgálatot,amely kimutatta a növekvõ szórást, amit az azóta eltelt szélsõséges csapadékú idõszak vastagon tovább igazolt), hogy növekedett a szélsõségesség. Sajnos ezt sokan azzal vonják kétségbe, hogyha 500 év alatt volt már hasonló aszály vagy nagycsaoadék, akkor nem beszélhetünk semmiféle szélsõségrõl vagy rendkívüliségrõl. Szerintem ha elõfordul egy olyan esemény, ami százévente ha egyszer fordult elõ egy adott helyen, az akkor is rendkívüli, ha 150 éve volt (vagy igazolhatóan vagy nem ) egy hasonló.
Senkinek nem vagyok a partnere, de nem szabad csak a száraz számok alapján ítélni.
Érdekes módon a statisztika mögött megbújhatnak aszályos idõszakok. Egy papíron átlagos csapadékú idõszak úgy is lehet aszályos, hogy a csapadék a vizsgált perióduson belül rapszódikusan oszlik el. Magyarán egy papíron csapadékosabb év egyben lehet aszályosabb is, mint egy statisztikailag szárazabb. A növényzet pedig valószínûleg jobban megszenved egy magasabb csapadékátlagú ugyanakkor rapszódikus eloszlású idõszakot, mint egy összességében szárazabb, de kiegyensúlyozottabb csapadékeloszlású periódust.
Még milyen jó, hogy a matematika meg a számítás mint olyan egy kalap sz.. sem ér!
A fásszárú növények pusztulását a hatalmas téli sózás és az öregedés okozza. Errõl meg ennyit!
Ami tény az tény az egyik legcsapadékosabb korszakban vagyunk és errõl nem nyitok vitát és nem is óhajtok ha a számokat mint olyan nem fogadod el, ez sajnálattal hallom. Akkor neked a 100 forint csak 50 forint.
Pontosan ezért vannak a roppant nagy árvizek és ezért van az, hogy fals információval bombázzák a nagy közönséget, hogy száradunk, egy frászt száradunk épp, hogy sokkal több-több csapadék hullik mint bármikor az elmúlt 170 évben mióta normálisnak mondható csapadék mérések vannak.
Ráadásul ha picit vasszolvasól akkor láthatod, hogy pont a 80-as évek voltak a legaszályosabbak a nyári idõszakban! Tény voltak aszályos idõszakok ezekben az években is lásd tavaly, ezt nem vitatja senki, de a többségben nem ez a jellemzõ.
No akkor a számok, tudom, hogy nem érdekel és nem hiszel benne, de itt vannak a nyári hónapok adatai:
Még megnéztem a fõvárosi adatsor alapján, hogy melyik évtizedben volt a 3 nyári hónap adatai alapján 100 mm meghaladó mennyiség 1840-tõl kezdve és mennyi hónap, mivel évtizedenként 30 hónapról van szó.
Szóval egy évtized alatt 100 mm meghaladó csapadékhozamú hónapok száma a nyári idõszakban a fõvárosból.
1860-1869: 0 hónap
1900-1909: 0 hónap
1930-1939: 1 hónap
1940-1949: 1 hónap
1970-1979: 1 hónap
1980-1989: 1 hónap
1880-1889: 2 hónap
1910-1919: 2 hónap
1841-1849: 3 hónap ( itt 9 év van meg )
1850-1859: 3 hónap
1890-1899: 3 hónap
1920-1929: 3 hónap
1960-1969: 3 hónap
1950-1959: 4 hónap
1990-1999: 4 hónap
1870-1879: 6 hónap
2000-2009: 9 hónap!!!!!!
Hmm valami nem stimmel az állításoddal:-)
Itt vannak a legszárazabbak bontásban:
Akkor kezdem már az elõbb leírt séma szerint, tehát a 30 mm-nél alacsonyabb csapadékhozamú hónapokat vizsgáltam meg a nyári idõszakban.
1980-1989: 13 hónap
1910-1919: 10 hónap
1860-1869: 9 hónap
1890-1899: 9 hónap
1950-1959: 9 hónap
1900-1909: 8 hónap
1870-1879: 7 hónap
1880-1889: 7 hónap
1940-1949: 7 hónap ( itt 9 év van meg )
1920-1929: 6 hónap
1930-1939: 6 hónap
1990-1999: 6 hónap
1970-1979: 5 hónap
1841-1849: 4 hónap ( 9 év van meg )
1850-1859: 4 hónap
1960-1969: 4 hónap
2000-2009: 3 hónap!!!!!!
hmm itt sem stimmel valami, jó akkor nézzünk évtizedes bontást is:
Évtizedenkénti bontásban éves csapadék mennyiség a fõvárosra:
Száraztól a csapadékos felé:
1860-1869: 445,9 mm
1940-1949: 489,4 mm
1980-1989: 490,6 mm
1850-1859: 497,9 mm
1900-1909: 506,2 mm
1841-1849: 508,6 mm ( csak 9 év átlaga van itt meg)
1970-1979: 511,7 mm
1920-1929: 517,3 mm
1890-1899: 523,2 mm
1990-1999: 530,6 mm
1950-1959: 531,4 mm
2000-2009: 552,1 mm
1960-1969: 556,3 mm
1910-1919: 569,0 mm
1870-1879: 561,3 mm
1930-1939: 584,1 mm
1880-1889: 585,0 mm
Ha jön még hozzászólás, hogy mekkora sivatag van akkor én arról mint hülye gyerek nem vagyok hajlandó tovább vitát folytatni! Azt hiszem a tények magukért beszélnek, és nem csak tél tavasz hanem direkt a nyarakat is megnéztem, el lehet hinni az egyik legdurvábban csapadékos korszakban vagyunk, ha most sírunk akkor mi lenne itt az 1860 vagy az 1980-as években!!!!!!!!
[személyeskedõ rész törölve! ervin]
A fásszárú növények pusztulását a hatalmas téli sózás és az öregedés okozza. Errõl meg ennyit!
Ami tény az tény az egyik legcsapadékosabb korszakban vagyunk és errõl nem nyitok vitát és nem is óhajtok ha a számokat mint olyan nem fogadod el, ez sajnálattal hallom. Akkor neked a 100 forint csak 50 forint.
Pontosan ezért vannak a roppant nagy árvizek és ezért van az, hogy fals információval bombázzák a nagy közönséget, hogy száradunk, egy frászt száradunk épp, hogy sokkal több-több csapadék hullik mint bármikor az elmúlt 170 évben mióta normálisnak mondható csapadék mérések vannak.
Ráadásul ha picit vasszolvasól akkor láthatod, hogy pont a 80-as évek voltak a legaszályosabbak a nyári idõszakban! Tény voltak aszályos idõszakok ezekben az években is lásd tavaly, ezt nem vitatja senki, de a többségben nem ez a jellemzõ.
No akkor a számok, tudom, hogy nem érdekel és nem hiszel benne, de itt vannak a nyári hónapok adatai:
Még megnéztem a fõvárosi adatsor alapján, hogy melyik évtizedben volt a 3 nyári hónap adatai alapján 100 mm meghaladó mennyiség 1840-tõl kezdve és mennyi hónap, mivel évtizedenként 30 hónapról van szó.
Szóval egy évtized alatt 100 mm meghaladó csapadékhozamú hónapok száma a nyári idõszakban a fõvárosból.
1860-1869: 0 hónap
1900-1909: 0 hónap
1930-1939: 1 hónap
1940-1949: 1 hónap
1970-1979: 1 hónap
1980-1989: 1 hónap
1880-1889: 2 hónap
1910-1919: 2 hónap
1841-1849: 3 hónap ( itt 9 év van meg )
1850-1859: 3 hónap
1890-1899: 3 hónap
1920-1929: 3 hónap
1960-1969: 3 hónap
1950-1959: 4 hónap
1990-1999: 4 hónap
1870-1879: 6 hónap
2000-2009: 9 hónap!!!!!!
Hmm valami nem stimmel az állításoddal:-)
Itt vannak a legszárazabbak bontásban:
Akkor kezdem már az elõbb leírt séma szerint, tehát a 30 mm-nél alacsonyabb csapadékhozamú hónapokat vizsgáltam meg a nyári idõszakban.
1980-1989: 13 hónap
1910-1919: 10 hónap
1860-1869: 9 hónap
1890-1899: 9 hónap
1950-1959: 9 hónap
1900-1909: 8 hónap
1870-1879: 7 hónap
1880-1889: 7 hónap
1940-1949: 7 hónap ( itt 9 év van meg )
1920-1929: 6 hónap
1930-1939: 6 hónap
1990-1999: 6 hónap
1970-1979: 5 hónap
1841-1849: 4 hónap ( 9 év van meg )
1850-1859: 4 hónap
1960-1969: 4 hónap
2000-2009: 3 hónap!!!!!!
hmm itt sem stimmel valami, jó akkor nézzünk évtizedes bontást is:
Évtizedenkénti bontásban éves csapadék mennyiség a fõvárosra:
Száraztól a csapadékos felé:
1860-1869: 445,9 mm
1940-1949: 489,4 mm
1980-1989: 490,6 mm
1850-1859: 497,9 mm
1900-1909: 506,2 mm
1841-1849: 508,6 mm ( csak 9 év átlaga van itt meg)
1970-1979: 511,7 mm
1920-1929: 517,3 mm
1890-1899: 523,2 mm
1990-1999: 530,6 mm
1950-1959: 531,4 mm
2000-2009: 552,1 mm
1960-1969: 556,3 mm
1910-1919: 569,0 mm
1870-1879: 561,3 mm
1930-1939: 584,1 mm
1880-1889: 585,0 mm
Ha jön még hozzászólás, hogy mekkora sivatag van akkor én arról mint hülye gyerek nem vagyok hajlandó tovább vitát folytatni! Azt hiszem a tények magukért beszélnek, és nem csak tél tavasz hanem direkt a nyarakat is megnéztem, el lehet hinni az egyik legdurvábban csapadékos korszakban vagyunk, ha most sírunk akkor mi lenne itt az 1860 vagy az 1980-as években!!!!!!!!
[személyeskedõ rész törölve! ervin]
Így van!
1901 óta Nagykanizsán a 2011-es és a 2012-es év volt a két legszárazabb év.
Persze a 2010-es év valamelyest javított az átlagon, sõt, ha ezen két rendkívül aszályos év elõtt nem a 2010-es rendkívül csapadékos év van, akkor katasztrofális következményekkel járt volna az a két év.
2 hétig hasmesén, 2 hétig szorulás, de a hónap széklete átlagos.
1901 óta Nagykanizsán a 2011-es és a 2012-es év volt a két legszárazabb év.
Persze a 2010-es év valamelyest javított az átlagon, sõt, ha ezen két rendkívül aszályos év elõtt nem a 2010-es rendkívül csapadékos év van, akkor katasztrofális következményekkel járt volna az a két év.
2 hétig hasmesén, 2 hétig szorulás, de a hónap széklete átlagos.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat