2025. június 03., kedd

Meteorológiai esélylatolgatások

Adott napon: 
Keresés:
#15389
Nyuli!
A próféta szóljon belõlednevet Jó lenne, ha egy kicsit felpörögnének az eseményeknevet
#15388
Most úgy látszik, hogy a blocking még (ill. már csak) egy-két napig marad meghatározó az ország Ny-i felében. Ma és holnap marad a nyugodt idõ, azonban Franciaország felõl egy ciklon közelít, aminek hatására holnap már az Alpokalján fõn kialakulására lehet számítani, majd a ciklon pénteken az Adria térségét is eléri, csapadékzónája Ny-on és ÉNy-on okoz majd esõket. A folytatás még bizonytalan, az látszik valószínünek, hogy a pénteki átmenetileg hüvösebb idõ után a hétvégén ugyan kissé melegszik az idõ, de emellett (vagy éppen ezért) akár zivatarok kialakulása sem lesz kizárt, elsõsorban Ny-on.
#15386
Kissé sok lett a majd...
#15385
Én minden esetre szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban(a makrohelyzet az még ok, de két-három hónapra elõre a természet jelzései stb.). Majd 10 év múlva lehet, hogy majd elõrébb látok majd, mint most nevet
#15384
Na most, ami a hosszú távú elõrejelzéseket illeti, csak annyit róluk, hogy egy nagy hülyeség! 5 napon túl szerintem egy egyszerû embert nem is érdekli milyen idõ lesz! Engemet ami már érdekel, az csak is a közeledõ tél. Na most arra leszek nagyon kíváncsi, hogy hol mennyi hó fog esni, pl. tavaly erre felénk december elején és ezután csak márciusban esett nagyobb mennyiségû hó! Pl. tavaly Karácsonykor északkelet szépen járt, utána 30 körül a Dunántúl járt jól, mi meg hoppon maradtunk egészen márciusig! Még ami érdekes, az utolsó években erre felénk a legtöbb hó márciusban esett, a januárok és a februárok hó szempontjából semmik sem voltak, na erre varjatok gombotnevet! Na ezért vagyok kíváncsi, hogy fog alakulni az idei tél!
#15383
Egyetértek, a hosszútávú prognózisokat megfelelõen kell értelmezni, a benne foglaltak csak támpontok, nem konkrét következtetések, ezt felejtette el Németh Lajos, errõl ennyit.

Amennyiben a körülmények adják, lehet távolabbra kacsingatni, ám ezek sosem konkrét elõrejelzések, csak eshetõségek kiemelése.
Tavaly pl. látni engedett számomra (Észak-Atlanti-térség tengervíz és áramlási viszonyai, makrohelyzet alakulása és bizony természet megfigyelése, ezeket tavaly részletesebben leírtam, Kalit megerõstem tehát), hogy készül egy blocking-keménykedés, Október közepén és végén többször jeleztem is.
Igaz nem December, hanem Január közepén-végén érkezett, tehát félsikerem volt csupán, ennyi benne van, így kell elfogadni.
#15381
Persze, ez sem 100%, de ha már ott az AC blokking, akkor a hátsó oldalon lecsoroghat a hideg, ami igaz, csinálhat mediciklont, de az utána úgy is ránkrántja a hideget...

Jobb esetben persze úgy megy el, hogy havat is hoz, de ezt még 6-12 órára is nehéz megmondani, hogy pont hol lesz a határ (van néhány kivétel is, csak az ritka)!

A lényeg, vannak olyan jelek (tengeráramlás, tengervíz T, természet jelei, madarak viselkedései) a földön, akik alapján lehet következtetni (azaz többet látni, mint a vakszerencse), bár olvasni is tudni kell ezekbõl!
#15380
Ez világos, de attól még lehet egy mediterrán ciklon, ami mondjuk nyomja ide fel a meleget D-rõl, de lehet K-i áramlás is ami télen hideget hoz stb.
#15379
Nem nagy mûvészet 1 éves elõrejelzést készíteni, aki tisztában van vele, hogy télen hideg van, nyáron meleg, a tavasz és az õsz pedig átmenet ezek között, az már nem tévedhet nagyot. nevet Az már más kérdés, hogy ki adja ehhez a nevét...
#15378
ferri: végre vki írt hosszú távú elõrét!nevet Mert úgylátom itt egyelõre más a téma..
#15377
gbond: úgy jelentkezik, hogy ha hidegebb az óceán, akkor ott gyengébbek a ciklonok, erõsebb anticiklonok képesek kialakulni és ha Anglia vagy a Skandináv-félsziget felett AC van, akkor ugye nem kell mondanom nálunk milyen az idõnevet



#15376
Én a nao-indexben nem nagyon hiszek, ugyanis az csak két pont nyomáskülönbsége, Közép-Európáról semmit nem mond, esetleg az óceán közelében jelent valamit. Egy É-ÉK-rõl érkezõ hidegbetörés itt a Kárpát-medencében hogy jelentkezik a tengervíz-hõmérsékletben? nevet
#15375
Link
illetve Link Ezek szerint 2005 nyara hûvösebb volt, mint 2006 nyara.

Az ilyen hosszútávú elõrejelzésekkel az is a baj szerintem, hogy mivel hosszabb távra szólnak, sokkal általánosabbak, így félreérteni / mást érteni is könnyebb belõlük. Pl. Néhány az átlagtól nagy mértékben eltérõ nap jelentõsen befolyásolhatja az átlagot. Pl. Ha augusztusban valahol 2 nap alatt leesett 150 mm esõ, egyéb napokon meg sütött a nap, akkor ott az augusztus az átlagosnál csapadékosabb volt vagy nem?
#15374
10 napon túl is meg lehet mondani a tendenciákat egész jó valószínûséggel, ahogy ez tavaly is történt a Nao-indexbõl és a tengervíz hõmérsékletekbõl!

Ezekre lehet építeni és biztos van más is, ami nagyban képes befolyásolni és lehet vele számolni!

Na de itt persze azt nem lehet megmondani, hogy dec. 22-én milyen idõ lesz, hanem 1-2 hét vagy hónap idõjárási jellege jobban elõrejelezhetõ...

Amúgy az omsz progija augusztusra jó volt, július nem jött be és június második fele sem, szerintem ennyi az egész!
#15373
Ájájájájáj jó, ha tudjátok, hogy bármilyen hosszútávú elõrejelzés légbõlkapott. Igaz, hogy tud adni esetleg 3-4% plusz információt a viszonylag közeljövõre nézve (max 1-2 hónap jobb esetben) de pontosan az érdemi szignifikáns eseményekrõl nem mond semmit.
Pl: ha azt mondja a modell, hogy az idei nyár kissé melegebb lesz, mint az átlag és bejön akkor most jó az az elõrejelzés? Mert ugye a kissé melegebb, mint az átlag az sokféle képpen összejöhet.
#15372
ad/ Dexion: mielott itt virtualisan pufolni kezdjuk egymast, sorold mar nekem fel azt a 6 parametert? Tovabba mi ezeknel a sokevi atlag, s mi ehhez kepest az idei valosag.

Idojaras november vegeig :-) Na ez jo - ilyet tolem ne varj el, mert szerintem 8-10 napnal tavolabbra elorejelezni keptelenseg. Az effajta eloreknek olyan az "erteke" mint gyermekkoromban az "oreg belgradi hajoskapitany" un. holtbiztos elorejelzesei.
Egy osztrak mokus probalkozott ilyesmivel, oszt´rendre felsult a negyedeves hosszutavuival, s most mar o is csak
maximum tiz napra kepes elorejelezni. Ja, egy kis szerenyseg sose art, dehat erre mindenkinek sajat maganak kell rajonnie, ugyebar :-)

#15371
Utoljára 2 mondat:

1. Akkor mondd meg légyszives, milyen lesz az idõ november végéig, lássuk a te légbõl kapott elõrejelzésed beválik-e. Ha nem, akkor majd mit fogsz mondani? Ha igen, hogy fog esni, ha majd azt mondják rá, hogy semmit sem ért?


2. Akárhova szépíted, a tény az, hogy a 6 elõrejelzett paraméterbõl 4-et eltaláltak. Elõbb csinálj jobbat, aztán kritizáld azt, aki náladnál kevesebbre képes.

#15370
A kozeljovo meg egy (utolso?) igazi nyari idoszakot tartogathat a tarsolyaban. Az eddig kozelunkben fekvo Oroszorszag fele tavozik, nyugati eke viszont egesz a Karpat-medenceig fog nyulni tovabbra is. A hullamzo Ny-Europai frontrendszer elott erosodo deli aramlassal subtropusi legtomegek erhetnek el bennunket, 30 T kozelebe tornaszva a nappali csucsokat vasarnap es hetfon. Utana ket lehetseges szcenario latszik - vagy fennmarad a Dny-i aramlas, amely gyengiti a felenk igyekvo frontokat, vagy utat tor maganak a zonalis muszter. E tekintetben csak a het legvegen leszunk okosabbak. De meg a hetvegi meleghullam sem teljesen biztos szerintem.
#15369
ad/Dexion - ne kertelj már annyit korulotte, valld be, hogy Te vagy a Nemeth Lajos :-)
Egyebkent, a tenyek tenyek maradnak, minden mas, ahogy a nemetek mondjak, WUNSCHDENKEN. Olvasd el pld. a wetteronline.de nyari merleget, ott is elolvashatod, hogy forro julius, de a junius masodik fele is a METEOROLOGIAI nyar merleget az atlaghoz kepest VALAMIVEL MELEGEBB tartomanyba billentette.
Bevallom, a csapit meg nem vizsgaltam, de ennek nincs is sok ertelme, mert nyaron kis teruleten akkora kulopnbsegek vannak, hogy elkepzelheto, egyik helyen a sokevi atlag mondjuk 80%-a hullott le, mig par km-el odebb akar 180%-ot is kitett a csapi-merleg.
Ugyhogy meg egyszer es lassan: az OMSZ nyari eloreje LEGBOL KAPOTT s valotlan volt. Nem emlekszem egyetlen nyarra sem, hogy Juniustol augusztus vegeig vegig forro es szaraz lett volna - vagy a Medard elhuzodott julius derekaig es azutan jott a kanikula (1992), vagy elmaradt a Medard, es augusztus sikerult huvosebbre (pld. iden). Nem ismerek mas modszert, mint a napi kozephomersekletek 90 napos nyari atlagat veve, az orszag tobb pontjarol venni egy ossz-atlagot, s abbol megallapitani, hogy OSSZESSEGEBEN a nyar melegebbre, avagy huvosebbre sikerult, mint a sok (50-100) evi atlag. So, errol ennyit.
#15368
... mert különben mi sem leszünk jobbak azoknál, akiket kritizáluk, mert elveszik az objektivitás.
#15367
Snowhunter:

ezt nem is vitatom, ezért mondtam a 60%-ot.

Többiek (akatThe Others nevet ):

Egyébként az átlagosnál hidegebb ÉS csapadékosabb nyár elõrejelzése vagy-vagy alapon 25%-ban válik be, hiszen 4 variáció van.

Ehhez képest a 60% (de még az 50 is) igen barátságos eredmény.

Nem a számokon akarok vitatkozni, csak ha már szapulni olyan jól tudjuk az OMSZ-t, akkor említsük meg azt is, ha valami többé-kevésbé bejön nekik, különösen a Németh Lajost ért elég kemény hangú júniusi beszólások után!
#15366
Link
Itt van a GFS elõrejelzésének vizsgálata, egyelõre ennyire futotta az idõmbõl, majd még folytatom.
#15365
Árpi tanár bácsi, akkor ezért lehetéges az, hogy speciel az idei nyár egy-egy részét(rövidebb idõtartamát) kiragadva lehetett szélsõségesen forró, illetve szélsõségesen hideg, de ha már a tágabb részét nézzük, és homogenizáljuk a nyarat az átlagokra, akkor csak minimális eltérést látunk az elmúlt 5 év nyarainak átlagához? illetve ha az elmút 5 év nyaraiból pl kivesszük mintának a 2000-2003-as évek nyarait akkor kijelenthetjük, hogy melegednek a nyarak, ellenben ha a 10 éves intervallumot vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy minimális a változás az átlaghoz képest? vagy esetleg rosszul értelezem?
#15364
Dexion: Az lehet, ám a Július annyival felette volt az átlagnak, hogy a nyár összességében melegebb lett az átlagnál, igaz nem sokkal.
#15363
Egy párszor elmondtam már, hogy egy kaotikus rendszert az jellemez a leginkább, hogy vannak benne periódusok, de ezek sohasem tartanak sokáig.
Az sem mindegy hogy mekkora tér illetve idõskálán vizsgáljuk a rendszert.
MOndok egy példát a térebli skálák megtévesztõ hatásaira, az általunk használ fogalmak képlékenységére:
Pl: mi az, hogy sima, rendezett
Nézzünk egy fakérget néhány cm-rõl : rücskös, összevissza, kezdjünk el távolodni, szépen néhány méterrõl az erdõ és a fák kérgei szép szimmetrikus sima mintát vesznek fel, ha tovább távoludunk az erdõtõl 10-50 méterre akkor feltûnnek az aszimetriák, törzsek+lombkorona, menjünk tovább 500-1000 méterre felülrõl szép sima felületként látszik az erdõ, egy viszonylag sík vidéken. Ahogy emgyünk messzebb, az erdõ maga és a simaság lassan eltûneik, elõjönnek a dombok, a hegyek egyenletlenségei, távolodunk tovább több ezer km magasra a föld már csak egy tökéletesen sima gömbdarabnak látszik, megyünk tovább és a sima lapból már elõjön a föld maga, ami egy tömegaszimmetria a naprendszer terében, megyünk tovább ki a naprendszerbõl, csak a csillagok sima egyenletes háttere látszik, majd tovább, ki a galaxisból, megint rendezetlen, a galaxis egy tömegaszimetria a galaxisokközti térben és így tovább, akár a néhány mm-tõl a kisebb tartományok felé is haladhattunk volna, ugyanezt a fogalomtorulást találtuk volna le egészen az atommagokig.
#15362
Elnézést a pontatlanság miatt, Vince (Karancslapujtõ) felvetésére válaszoltam. Nem akartam személytelen választ adni.
#15361
olvastam valakitõl a nyár-tél párhuzamot, ahol is a "jó nyarat egy , jó tél követi" ezzel azért én nem értenék egyet, akár gyakorlati példán: 2003 nyara, nagyon meleg, és száraz volt, ellenben 2003/2004-es tél itt erõsen gyatra. Azért az igazsághoz, hozzátartozik, hogy a 2002/2003-as tél viszont iszonyatosan jó volt, hó hideg, és még meg is maradt! Nincs kizárva szerintem a nyár-tél kapcsolat, hiszen ez ugyebár egy dinamikus rendszer, és hatás-kölcsönhatás érvényesül, de szerintem a nyár-tél kapcsolat elhamarkodott, és számomra nem bizonyított összefüggés.
#15360
Nem volt baklövés, bár a 60%-os beválási valószínûség az alig jobb a fej vagy írásnál, ez be is bizonyosodott.
#15359
ad/Dexion: szerintem meg nagy fraszt - mar bocsanat a kifejezesert - talalt el az OMSZ, s nem azt, hogy "az atlagosnal huvosebb, csapadekosabb nyar lesz". Ha a meteorologiai nyarat vesszuk, junius 1-10 pocsek volt, de nemi atmenet utan junius 15. korul bekoszontott a meleg (helyenkent a hoseg), es ket kisebb megszakitassal tartotta magat augusztus 1-ig. Az augusztus az tenyleg huvos es csapadekos volt, de mindent egyuttveve az idei nyar a forro juliusnak koszonhetoen meg igy is az atlagosnal valamivel melegebbre sikerult.
Ha meg a csillagaszati nyarat vesszuk, ez meg jobb szinben tunteti fel az idei nyarat - a szeptember eddig zomeben igen kellemes idot hozott, atlag koruli vagy valamivel afeletti homersekletekkel, es ugy latszik, ezen a kozeljovoben sem fog semmi erdemben valtozni. Ugyhogy az OMSZ nyari eloreje velemenyem szerint egy jo nagy bakloves volt.
#15358
Azért csak 60%, ui 6 paraméterbõl ( csapi x 3 és hõm x 3 ) 3-at teljesen eltaláltak és 2-t félig (fél hónap volt hátra csak).
#15357
Azért a tárgyilagosság kedvéért a júniust vegyük ki ebbõl, mert az az ominózus elõrejelzés valamikor június közepén hangzott el, ha jól emlékszem.
#15356
Noshát... mindenki röhögött az OMSZ-en amiklor az átlagosnál hûvösebb és csapadékosabb nyarat jósoltak.

Ehhez képest Snowhunter statisztikái alapján a nyár "jóval" csapadékosabb volt az átlagnál és a 3 hónapból 2 hidegebb is volt az átlagnál.

Szvsz ez kb 60%-os beválás...

#15355
Persze olyan apróságokról ne is beszéljünk, hogy Jugoszláviát csak 29-tõl hívták Jugoszláviának, elõtte Szerb-Horvát-Szlovén Királyságként nevezték stb. Csak tudnám ki volt Annuska néni, mert a feleséget ugye Erzsikének hívtáknevet
#15354
vidám vidám vidám
Mezei pinty, k...a jó vidám
#15353
"amikor a meterológusok is csak egy hétre mernek elõre tervezni"
Most üvöltözzek vagy ne? :-DDD
#15352
Hát igen, bár szerintem a legtöbben már ennél a bevezetõnél visszafordulnak :-)
#15351
:-D
#15350
Cauchy :-)
#15349
A hõséget a déli szelek hozzák.


Hááát mi mások hoznák? Talán Sándor, József, Benedek? Uhrin Benedek?
#15348
Augusztus hónapban változékony idõre kell számítani. Az idõváltozások gyakoriak lesznek, a forró kánikulát egy kis kehülés váltja fel, és fordítva

Ja kehülés vaze.
#15347
Egy kedves barátom rendszeresen elküld egy idõjárás jelentést évek óta, ami nagyon pontosnak bizonyult eddig, sokan már a nyári szabadságukat is ennek a figyelembevételével tervezik meg, ami nagy szó ebben a felfordult meterológiai rendben, amikor a meterológusok is csak egy hétre mernek elõre tervezni.

nevet
Ez oylan szinten HOAX szagú, hogy csak röhögni lehet rajta, de sajnos tapasztalatból tudom, hogy még a legnagyobb "küldd tovább 23452353456436 embernek és minden email után 3 cente4t utal át akárki a rákos mezei pintyek ellátásáért dolgozó üzbegisztáni nõegyletnek" marhaságot is jó sokan beveszik és elhiszik.
#15346
: )
#15345
Aki 10 napnál távolabbi elõrejelzéssel próbálkozik, az nagyobb galádságokra is képes! :-)
#15344
Én meg azt éreztem meg,hogy az országban idén/jövõ télen sem lesz olyan hely,ahol nem esne 1cm megmaradó hó.
#15343
Vince: lehet feléd kevésbé volt meleg a júni közepétõl júli végéig tartó pediódus, de szerintem ez jó nyár volt..aug. kicsit elromlott de több mint 6 hétig kánikula volt.. Egyébként nem csak felétek van ilyen mondás! nevet Szerintem idén jó telünk lesz olyan értelemben, hogy több havas nap lesz! Ez csak megérzés tõlem..
#15342
Én úgy gondolom, hogy ha most még nem is tudunk biztosat mondani 5-10 napon túlra, azt sohasem szabad állítani, hogy sohasem fogunk mondjuk akár 30-180 napra is nagyvonalakban biztosat mondani az idõjárás alakulásáról. Ez elõítélet. Csak arról mondhatunk valamit, amit tudunk, ismerünk, de arról semmit sem állíthatunk, amit még nem ismerünk. Ezért még az ilyen, Ballagó által említett módszerrõl is csak akkor jelenthetjük ki, hogy semmit sem érnek, ha azt megvizsgáltuk.
A hosszútávú elõrejelzési próbálkozások alapja általában az elõzõ idõszakokban tapasztalalt hasonlóságok keresésében áll. Ez azonban bizonyára kevés a megbízható hónapos elõrejelzésekhez. El tudom képzelni, hogy még vannak olyan összefüggések a világban, amiket nem ismerünk és amelyeknek lehet közük az idõjárás alakulásához. Egyáltalán nem tartom elképzelhetetlennek azt, hogyha ismernénk minden számba veendõ körülményt, akár 20-30 nap múlva várható idõjárásról is biztosat mondhatnánk, legalábbis nagyvonalakban, nem napra lebontva.
#15341
Felénk van egy olyan mondás, hogy: "amilyen a nyár olyan lesz a tél is". Tehát ha a nyáron nem volt igazi nyárias meleg, akkor télen sem lesz igazi szép hó, vagy hideg. És ez eddig bevállt. Csak részletesebben kell értelmezni, mert nincs oylan nyár avgy tél ami egy tökéletes évszak lenne. Amúgy ez relytélyesen hasonlít arra amit ballagó mutatot. És ezt nekem a nagymamám mondogatja mindig, tehát már régóta ismert errefelé.
#15340
Valaki számára kiderült, hogy ki is az az Annuska néni? Mert én már ott elvesztettem a fonalat, így nem csoda, hogy nem tudok egy hosszútávú elõrejelzést sem értelmezninevet

Utolsó észlelés

2025-06-03 07:08:15

Csesznek

19.0 °C

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

140689

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata

MetNet | 2025-05-01 14:48

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 42.