Időjárási visszatekintő

Esetleg a külterületi mérési hely felé a belterület felõl fújt a szél? Úgy néz ki, onnan veszi át az 'adatot'. Hõsziget felfûtött levegõje?

Tegnap este a Bajai úton ez az érthetetlen forró szél kerek 5 fokos hõmérséklet-ugrást okozott éjfél elõtt: Link 23.6 fokról 28.6 fokra. Döbbenetes. És még mindig nem értem.

A 2000. aug-i békéscsabai Tmax. rekordról: A Bcs-i met. állomás Canossa-járása során éppen a Vízmûvek telephelyén mûködött. A telephely Békéscsaba északkeleti kertvárosi részén található.
A hõmérsékletmérést befolyásoló épületek:
A meteorológiai állomás egy kelet-nyugat irányítottságú, kb. 50x20-as egy emelet + magastetõs irodaépület hossztengelyében, a falsíktól kb. 30 m-re nyugatra volt. A tetõ gerincmagassága kb. 10 m. Az irodaépülettõl északra 50 m-re egy vele párhozamos, kb. azonos alapterületû, de 2+1/2 emelet-es magastetõs irodaépület van. Az épületek mellett közvetlenül, K-re kb. 3,000, m2-es aszfaltozott parkoló van. Az épületek között K-Ny-i irányú szélcsatorna van, az épület mögötti turbulencia rendesen elkeveri az aszfaltozott parkoló + cserepes tetõk fölött felmelegedõ levegõt, aminek a hõmérsékletét a szabályosan elhelyezett meteorológiai állomás megfelelõ pontossággal megmérte.
DDny-ról fújószél esetén a kb. 250 m-re levõ, az ország akkoriban 3. legnagyobb sportcsarnokának fekete laposteteje emelheti a T-t, Ny-i szélirány esetén egy 1000 m2-es víztározó és egy kb. 500 m2-es szivattyú gépház bitumenes laposteteje emelheti a városközpont amúgy is izzó levegõjének hõmérsékletét.
Nyilvánvaló, hogy nem a meteorológus szakma nézte ki a met. állomás optimális helyszínének a Vízmûvek telephelyét, hanem mivel kipattant egy sötét szikra egy fekete lyukból (valamelyik politikus agyából: ÉRTÉKESÍTENI KELLETT a korábbi met. állomás ingatlanát), HELYET KELLETT TALÁLNI a met. állomásnak. A Vízmûvek telephelyén mért Tmax rekorddal kapcsolatban fenntartásaim vannak, amit a környezõ mérések közötti kiugró volta is megerõsít. Szerintem a Tmax rekortban porördög hatásának valószínûsége nagyságrendekkel kisebb a nem megfelelõ állomás-elhelyezkedés hatásánál.

Azért, barátom, mert azok az értékek rosszak is voltak.

2011-ben végeztünk összehasonlító méréseket több hónapon keresztül, és ebbõl azt kellett megállapítanunk, hogy sajnos a 2011 decembere elõtti automata-mérõrendszer nyári idõszakban, zavartalan napsütésnél, magas napállásnál 0,5-1,5 fokos felülmérést produkált. Az ok egészen banális: nem a szenzor maga volt hibás, hanem az árnyékolás nem volt megfelelõen megoldva, éjszaka ugyanis a nappallal szemben több tizedes alámérést tapasztaltunk.
Az árnyékoló lamellák (értsd: tányérok) száma a régi rendszernél 5, azaz öt darab volt, míg az elfogadott sztenderd érték 12, jelen pillanatban is annyi van.

Sajnos a mérések a rossz rendszerrel 2004-tõl 2011-ig zajlottak. Hogy miért nem szúrt ez szemet senkinek, azt ne kérdezd...

Ilyen módon pl. a 2007-es értékek, így a július 20-i 41,7 is egészen biztosan hibásak. Ez van sajnos. Amúgy Szolnok ugyanez volt.

Most már jók vagyunk, de az a pár év menthetetlenül elment...

Engem ezzel kapcsolatban az aggaszt, hogy hasonló fizikai jelenség léphetett fel az utóbbi évek nyarain Kecskemét Repülõtéren is. Azaz valamilyen lokális eredetû légmozgás kibillentette a földfelszín közeli 3 akár 4 fokkal is melegebb légréteget, amely, ha rövid idõre is de elérte a 2 méteren lévõ szenzort. Ott viszont kíméletlenül kivették az adatsorokból a 40 fok fölötti értékeket azzal a magyarázattal, hogy hibás a mûszer. És ami még aggasztóbb, helyette származtatott, lényegében fiktív adatokkal pótolták a vitatott idõszak adatait.

Köszönöm a magyarázatot, valami ilyesmire vágytam.
Ha jól értem, a jelenség bekövetkezéséhez a porördögnek két alapvetõ kritériumot volt szükséges teljesítenie. Kezdeti stádiumban kellett, hogy legyen, és/vagy viszonylag gyengének és kis méretûnek kellett lennie ahhoz, hogy a felszínközeli fél-egy méteres réteg hõjébõl bizonyos mértékû keveredés nélkül, annak hõmérséklete függvényében eleget tudjon a szenzorhoz szállítani.

Fizikai alapon: nappal a talaj mentén, azzal közvetlenül érintkezõ levegõ hõmérséklete több fokkal magasabb lehet, mint a 2 méteren található levegõ az idõjárási helyzet, a talaj fajtája, borítottsága, stb. függvényében (ez gondolom világos). A porördög ezt a magasabb hõmérsékletû levegõt juttatja intenzíven, hirtelen magasabbra, többek között a 2 méteren levõ érzékelõhöz is akár, ezáltal ott hirtelen ("tüskeszerû") hõmérsékletemelkedést okozva.

Szerintem ez nem tekinthetõ intenzív átkeverésnek, legalábbis a kezdeti szakaszban még nem, mikor az intenzív forgás miatt a felemelkedõ meleg levegõ alig keveredik a hidegebb környezetével.

Intenzív átkeveredést az "egyszerû" (azaz pl. nem porörvényhez kapcsolódó), kellõ erõsségû turbulens áramlás okoz, amely egy vastagabb rétegre kiterjed, s a turbulens mozgás révén adiabatikus (száraz esetben száraz adiabatikus) légrétegzõdés kialakítására "törekszik", mindezzel megakadályozva vagy megszüntetve a felszínközeli überadiabatikus légrétegzõdést, ami nem csak közvetlenül a felszín közelében létezhet, hanem az alsó pár 10 m vastag rétegre (így 2 m-es magasságra is) kiterjedhet.

A bécsi júl. 27. 12 UTC-s felszállás példáján keresztül: Link

Ezt a felszínközeli überadiabatikus rétegzõdést az extrémgyenge áramlás "békén hagyta", de erõsebb áramlás könyörtelenül megszûntette volna, száraz adaiabatikusra átalakítva => ehhez képest 2 m-en T-csökkenés.

Viszont egy porördög ehhez, az egyébként is überadiabatikus rétegzõdés miatt a "kelleténél" magasabb hõmérsékletû T-hez még hozzátett volna a még melegebb alacsonyabb szintû levegõ felemelésével => hirtelen T-növekedés

Oké fõnök, csak gondoltam kicsikarok valami meggyõzõ magyarázatot mondjuk fizikai alapon. Ettõl eltekintve számomra sincs különösebb jelentõsége.

A mechanizmus majdhogynem mindegy is a rekord szempontjából, mert a kiugrás éppen akkor jelentkezett, amikor átsöpört a mûszerparkon az ördögfióka, ha jól emlékszem. Több mint véletlen

Igen, ezt mindjárt gyanítottam, esetleg még a megnövekedett súrlódás jöhetett volna a képbe, vagy az ördög által egyenesen a pokolból transzportált kénkõ hõtehetetlensége.
Valójában maga a mechanizmus nem volt világos. Akkora szélsebesség, ami egy portölcsérben jellemzõ, szerintem már túl intenzíven kever át, a sima szellõ alkalmasabbnak tûnik a forró levegõ szenzor köré löttyintésére. De biztos rosszul logikázok.

A talajközeli forró levegõt juttatta a szenzorhoz. Legalábbis a magyarázazat szerint.

Részletkérdés ugyan, de nekem nem egészen világos a porördög és a magas Tmax közötti összefüggés. Az intenzív átkeverés az én logikám szerint inkább a kiugró T ellen dolgozhatott abban a néhány percben.

Igen-igen, UTC természetesen.

Nyári idõszámítás +2 óra!
(17 órakor van ott egy 6-os jelenidõ kód, illetve az igen száraz levegõ alapján is elképzelhetõ a porördög. Szél is 4-5 m/s körül.)

Link "...és elvileg egy porördög vágtatott át a állomás körül délutáni órákban, valószínû az a körülmény játszhatott közre a magas érték kialakulásában."

A 10 perces adatok hogy festenek a max. kialakulása idején?
Az órás adatok alapján Link du. 1 és 2 órakor mért felfelé kerekített 40-et, ennyi szerepel maximumként Pitvaros környékén is: Link

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#69242 - 2013-07-27 07:24:56)

Természetesen muszáj. Itt is nézem pl 1946 Link
Bizony bõven befigyelhet a 40 fok, fõként hosszú kánikula után.
Ez a 2000 augusztusi 41,7 fokos Békéscsabán mért rekordértéke 850hPa-os analízis térképe:
Link

Itt sokat volt vita, hogy meglehetett-é vagy sem, hisz torony magasan verte a mezõnyt. Volt aki más okokat hozott, volt aki nem, és elvileg egy porördög vágtatott át a állomás körül délutáni órákban, valószínû az a körülmény játszhatott közre a magas érték kialakulásában. Gyakorlatilag a többi állomásra közel több mint 3 fokot vert rá, de mégis elfogadásra került.
Aznapi adatok.
Link
A szegedi állomás adatihoz képest még nagyobb az eltérés.
Szóval nem egyszerû, de 3 fokkal már el lehet fogadni az többi állomás adatihoz viszonyítva. Azt ne feledjük a rekord mindig csak véletlen mûve egy-egy helyen, kevesebb felhõ, erõsebb vagy gyengébb légmozgás, kevesebb csapadék elõzõ idõszakban, más talaj, erõsebb kiszáradás, kisebb inverzió stb összetett bonyolult néha, hogy miért mikor alakul ki.
Persze ha mindenhol 37 fok van és nincs 20 fokos izoterma hazánk fölött és van egy 43 fok teljesen abnormális helyen az nem elfogadható.
Ezeket mindig megnézem és úgy írom csak le az értékeket.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#69241 - 2013-07-27 00:16:25)

Azt meg szoktátok nézni, hogy pl egy orosházi 42 fok esetén Szegeden, Békéscsabán, Csongrádon stb is ezt közelítõ értékek vannak? Azaz hogy nem lóg úgy ki, mint most a GFS op.?

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#69239 - 2013-07-26 21:41:33)

Senkit nem értettem félre, inkább köszönöm, hogy foglalkoztok a témával.

Egy kedves hölgy felhívta a figyelmemet, hogy sikerült szabályosan Krisztián nevét leírnom, bocs, szóval Antibulvár:-)))))

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#69238 - 2013-07-26 21:23:02)

OK, köszi a válaszokat Laci, remélem nem értettél félre, eszem ágában nem volt kötözködni. Szuper, amit csináltok

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#69236 - 2013-07-26 20:33:1

Krisztáinak köszönöm, annyit még hozzátennék, hogy 1871-tõl az OMSZ hivatalos kiadványaiban szerepelnek az adatok.
Azonban igaz, hogy van minden mint a búcsúban, de többé-kevésbé elfogadható. Már kb az 1780-as évek elejétõl próbáltak árnyékolni, bokrok, fák, északi fal stb. Majd bódék és házikók.

Most felteszek egy kérdés, hogy mennyire hiteles állomás az, ha épp a hõmérõ házikon mindössze nyomokban van festék? Vagy egy város körbeépült az állomáson? Ezeket tudjuk 2013 július 26-án és mûködnek. Itt nincs fals mérés? Dehogynem! Ennyi erõvel a régi adatok is helyesnek mondahatók.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#69235 - 2013-07-26 20:23:1

Elfogadhatjuk...

Egyszerûen az elképesztõ mértékû feldogozatlanság az oka annak, hogy nem szerepelnek az adatbázisban még.

Minõségileg semmivel sem rosszabbak ezek az adatok, mint a jelenleg hivatalosként elismertek, azaz természetesen lehetnek köztük fals értékek ilyen-olyan okból kifolyólag, de ilyenek sajnos a már bekerültek között is elõfordulhatnak. Hogy mást ne mondjunk, egészen az 1950-es évekig nem volt egységes az elhelyezési magasság, ahány állomás, annyiféle megoldás kb. 1,4-2,2 m között, régebben aztán persze még hõmérõházikó sem volt, és így tovább. (És ez utóbbi gondolatok a legfõbb fõállomásokra is vonatkoznak, ami talán sokak számára meglepõ lehet. )

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#69234 - 2013-07-26 20:18:5

Laci, ezek az adatok mennyire hiteles mérések eredményei? Lehet tudni valamit az akkor mérési körülményekrõl? Bár ha abból az idõbõl más adatok bent vannak a rendszerben, akkor gondolom ezeket is elfogadhatjuk hitelesnek.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#69233 - 2013-07-26 16:15:27)

Picit szét vagyok még, de hoztam néhány napot.
pl: július 28-án van ilyen, hogy 38,8 Hõgyész, 1936, vagy Kaposvár 38,8 1946, de a csúcs arra a napra 41,0 Szerep 1921.
Július 29-án van szintén 39,6 fok Bábolna és a Debreceni adat ami 40,6 fok, de emlékszem még 1905-bõl 40 fok feletti értékre azt hiszem Mezõhegyes de ezt meg kell nézni.
30-án mind 1917-bõl mind 1905-bõl van nagyon magas érték.
Így igaz egyre több értrék lesz feldolgozva én már kb 3-szor átírtam a rekordlistámat és tényleg kéne egy picit rendbe rakni mert lassan úgy járok mint az OMSZ:-)
Ami hihetetlen, hogy 1946-47-48-50-52 is hozott 40 fok körüli értéket ebbõl már pl találtam augusztus 18-án mért 40,6 fokot Sarkad 1946-bõl, és 40,0 fokot Békéscsabáról is, nem rossz lesz itt jó sok négyessel kezdõdõ érték:-)

Azta, ez tényleg durva! Hatalmas köszönet a fáradozásodért!
Az állomásra rátérve: 1940-ben épült az erõmû, nem sokra rá pedig a hûtõtó. Valószínû, hogy valahol az erõmû külsõ részén lehetett esetleg az állomás, bár ezt már csak a régi öregek tudnák megmondani. Hogy utána hova helyezték át (1951-tõl 1989-ig vannak adatok arról az amerikai honlapról, amit szerintem tuti, hogy te is ismersz ), magam sem tudom, bár sejtésem van, hogy a cukorgyárba vihették át, mert a múltkor láttam belül egy erõteljesen lepukkant hõmérõházat.
Visszatérve a rekordokra: én eddig egyrõl tudtam, ami megyei hidegrekord: az ominózus 1987. január 13-a, amikor -27,9 fok volt a faluban. Aznap Paks licitált ránk, ami azóta is országos rekord arra a napra.

Közben keresgéltem és emlékeztem, hogy van még komoly fagy onnan, méghozzá -30,9 fok 1947 február 1. Ez Lõrinci-Erõmû állomáson mérték. Ez is hivatalos OMSZ állomás volt akkor. Ez arra napra több mint valószínû, hogy országos rekord, ettõl hidegebbet február 1-jére még nem találtam. Talán van még valahol adat onnan de át kéne nézem a rekordlistámat ami nem kevés idõ:-) Ha lesz ígérem megírom.
Szerk: Elõzõ nap is hideg volt -27,2 fokot mértek ott.

Ráadásul a szélvédõ ritkán készül fémbõl, nem tudom honnan szedtem ezt a fém dolgot.

Egyébként az az érdekes, hogy amikor volt az a majdnem fagy Zabaron, akkor sem voltak fagykárok, de szerintem még dér sem, de legalábbis nem beszéltek róla az emberek, ami azért furcsa. Vagy a HAARP emberei megtiltották nekik!

------------------------

Jó kis hõingások lehetnek most a töbörben, Zabar a tegnapi 30 fok után leszaladt 7 fokra, az sem rossz.

Bizony a településed tart némi " rekordot" addig míg nem lesz másik, most ezeket már átnéztem, így ezeket tudom, de még feldolgozva nincs hivatalosan.

Volt itt ilyenkor ilyen hideg is?
Egyszer, ha majd ráérek, fel kéne dolgozgatni az elérhetõ adatokat, elvégre mégiscsak itt élek.

Kapartam már én is szélvédõt 4 fokban így ez hihetõ. Tény a falusiak szeretnek nagyítani, azonban õ pont a polgármester volt aki reggel indult munkába, ráadásul nála van a logger felállítva így ha teheti figyeli az eseményeket. A mérések miatt hihetõ a történet és bizony el tudom képzeli. A növényeknek semmi baja hisz ott dér nem tudott kialakulni mivel õk ilyenkor jóval magasabb hõmérsékleten élnek és ehhez azért ez nem volt elég a hideg. Zabar is képes volt 0,3 fokra június 28-án így elvileg július elsõ napjaiban is lehet ilyen alacsony érték száraz idõ esetén, és ebben deresedés jelentkezik a fémeken.
A kérdés mikor alakul ki 2 méteren negatív elõjelû érték júliusba és nem a töbörben mert van rá esély.
Ez hozta a 0,3 fokot akkor:
Link
És itt lehetett fagy július elsõ napjaiban mikor a töbörben -7,8 fok volt ha jól emlékszem.
Link
Ez épp elég egy zabari mínusz néhány tizedhez hisz június akkor is meglehetõsen száraz volt. Ezért sajnálom hogy nem találom Domaháza értékeit sehol, hisz az finom értéket mérhetett azokban a napokban.
Egyébként tudunk Lõrincibõl 3,5 fokot 2-án, 3-án 4,3 fokot Salgótarjánból, és 6-án Lentibõl és Lõrincibõl 3,4 fokot szintén 1960-bõl, így tuti, hogy pl Zabar és a többi mély völgy fagypont körül végzett július elsõ napjaiban.

Hát azért ezt az állítólagos deresedést 2-3 fokos Td-vel nehéz lenne fagynak elkönyvelni...nem tudom mennyire ismered a vidéki mentalitást, de azért egy kis túlzásért nem mennek messze a falusi emberek, fõleg ha irányítottan érdeklõdik a messzirõl jött "városi".

Meg hát a fém az fém, de pl. konyhakerti növényeknek lett baja?

Ez a meridionális cirkulációs korszak, amelyet élünk, ilyen. Csak a tavalyihoz hasonló szubtrópusi idõ ne köszöntene be...

Közben meg a tél és az év elsõ 3 hónapja rendkívül csapadékos volt.
Fel, le, fel, le, fel, le.

Eddig úgy állunk...

Ez esetben 2011 novembere és 2012 márciusa után az idei év sem maradna kerekített 0 mm-es hónap nélkül, azért ez kétségkívül ritkaságszámba megy (mármint egymást követõ 3 évben is nullázás), még hosszabb lélegzetvételû adatsorokat tekintve is.

(2012 augusztusa pedig csak azért nem lett nullás, mert volt egy 2 mm-es záporunk...)

Köszönöm a választ és remélem minél elõbb lesz mérés onnan.
Nagyon szép a 302 év, az adatok is megvannak?

Közben hoztam némi érdekességet az elsõ fagyot váróknak. Hisz már meg is történt:-)
Hegyszín Zala-megye Szentpéterfölde.
Június 28-án és bizony július 1-jén is deresedésrõl számoltak be az ott élõk és azok akik igen korán hajnalban indultak munkába. 3,3 és 4,4 fok volt 2 méteren árnyákban a mérések szerint azonban harmatpontok melyek 2-3 fok körül voltak, és ezért pl az autók szélvédõje túlhûlés miatt egy kis kaparást lehetõvé tettek ezen a két napon:-) Tehát a fagyzugokban gyenge fagy kb július közepéig elõfordulhat két méteren is van rá esély ezek szerint. Természetesen ezen a településen volt mind a két napon a legalacsonyabb érték.

Közben Csokma 28-án 9,0 fokot, 1-jén 11,6 fokot adott, így az inverzió 7-8 fok között állandósul azonos körülmények között többnyire.

Az is nyilvánvaló, hogy Iklódbördõce egy nagyon jól elhelyezett OMSZ állomás köze sincs fagyzughoz, hisz többnyire 1-2 fok eltéréssel együtt fut Csertalakos, Páka, és Gutorfölde is, így nagyjából elmondható, hogy ezen a térszínen ahol a települések helyezkednek el, a belsõ göcseji rész hõmérsékleti viszonyait jól tükrözi Iklódbördõce. Páka-Csokma, a dombi, valamint Szentpéterfölde fagyzug klíma, pozitív és negatív irányba leng ki, két szélsõséges mikroklíma közel egymáshoz. De egy jó klimatikus viszony meghatározására és szélsõségek kizárásár valamit érdesség képen az elfogadásra nagyon jó szolgálatot tesznek ezek az adatok, mérések. Úgy mint Baranyában Váraljamet loggerei valami Kess és Robi mért értékei a töbörben és néhány településen, valamint Tokaj környékén is.

Akár 0 mm-es hónap is lehet akkor?

Kecskemét repülõtér a tegnapi nappal bezárólag 0,0 mm csapadékkal, 21 nyári nappal (csak 1-je nem volt az) és 8 hõségnappal áll júliusban.

Amúgy 3 alkalommal fordult elõ nyomnyi záporesõ, sõt egyszer dörgött is, tehát zivataros napnak sem leszünk már híján ebben a szûk hónapban.

Bizony Csesznek és Pápa térségében 25 napja csapadékmentes idõjárás van: 8,3 ill. 1,9 mm a jún.25. óta hullott csapadék. Ugyanakkor jún. 25-én már 527,9 ill. 510,7 mm volt az évi állás.
Könnyen lehet, hogy nem lesz 10 mm a havi szumma, ami szokatlan. Pl. Cseszneken az utóbbi 25 évben, 1987. óta csak egyszer jegyeztem fel ilyet: 1995-ben 3 mm-t.25 mm alatt is csak a következõ években volt:
1988: 22 mm
2006: 18 mm

További egyszámjegyû nyári hónapok:
1992 aug. 2 mm
2000 jún. és aug. 9 ill. 6 mm
2012 aug. 5 mm

Cseszneken a jún.-júl. összege 56,7 mm (Pápán 87,1 mm), ami párját ritkítja, hisz a száraz nyarakon is sokkal több volt. Pl.:
1987: 82 mm
1988: 77 mm
1992:161 mm
1995:103 mm
2000: 84 mm
2001: 94 mm
2003: 67 mm
2012:193 mm
A többi száraz, forró vagy aszályos nyáron viszont nem volt ilyen csapadékbõ téli-tavaszi elõzmény.

Hát igen. Azért kíváncsian olvasnám azokat a szakmai érveket, amelyekkel alátámasztható egy szabványosan telepített állomás kivétele a hálózatból. Már ha egyáltalán vannak ilyenek. És csak remélni tudom, hogy nem csak azzal a rozoga indokkal támasztották alá Bugac bezárását, hogy többet mér minden állomásnál... Mert ilyen alapon végsõ soron minden mérõállomás felszámolható.

Kõris-hegy kapcsán: megpróbáljuk újraszervezni az állomást, talán valaki vállaja a dolgozók közül. Magam is fontosnak tartom, hogy legyenek onnét csapadék adatok, csak ha nincs ember aki csinálja elég nehéz a dolog. Mindenesetre az itt leírtak is meggyõztek arról, hogy újra megpróbáljuk és mindent megteszünk azért, hogy legyen ismét mérés.(A gyakorta kritikus hangok mellett azért remélem értékelitek, hogy nem célja senkinek az állomások megszûntetése, szétverése, csak jóval nehezebb a mai emberek életébe egy napi elfoglaltságot igénylõ munkát beiktatni, így egyre nehezebb új állomások szervezése)
Váralja: Letöltöttem az elõadást, szép munka és külön értékelem, hogy Sopront is belevetted, mostanában kezdik elfelejteni, hogy a soproni mérések, megfigyelések a 302. évet tapossák
Amennyiben sikerül az újjászervezés jelentkezm!

Nagyon nagy kár érte. Nem tudom, ki van és ki nincs tisztában a Kõris-hegy fekvésével. Utóbbiak kedvéért elmondom, hogy ez a 700 m tengerszint feletti magasságu rög északnyugatról teljesen nyitott, ezért abszolut frissen kapja a Dévényi-kapun át az Észak-Dunántulra belépõ frontokat. Kitüntetett klimatikus helye az országnak, szerintem jelentõsége vetekszik a Kékesével.

Nagybátyám több száz hektáros szántóföldi gabonája bánta...

A 11-i északi határszélt érintõ szupercellából Hídvégardó és Tornaszentjakab térségében komoly jégverés és felhõszakadás volt. Elõbbi településen 60 mm-hez közeli csapadék és 2-3 cm körüli jég, míg utóbbin szintén nagy esõ és tyúktojás nagyságú jég is volt.

2013. június Cegléden

Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) 20,3°C (30 éves átlag 20,0°C)
max. 36,6°C (19-én), min. 9,0°C (2-án).

Csapadék: 55,9 mm (átlag 65 mm, tavaly 56 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 28,8 mm (22-én).
Zivataros nap: 8

Részletes napi adatok: Link

Közel átlagos hõmérsékletû és csapadékú volt a nyár elsõ hónapja Cegléden. A mérsékelten meleg napok közé beékelõdött egy 8 napos hõhullám, amikor 5 forró nap és két trópusi éjszaka is elõfordult. A hõség heves zivatarral ért véget 22-én este, amikor rendkívül erõs jégverést kaptunk. Az erõs széllel zuhogó 4-5 cm-es jégdarabok a város É-i részén pusztítottak.

Éves csapadék júl. 1-jén: 411,8 mm.

Köszönöm a választ, így is sajnálatos,de a leírtakat tartom ha itt más ok volt a megszüntetés tárgya.

Bugac sincs már? Ehh.. Pedig az aztán produkálta volna az eredményeket.. Mondjuk fel is tûnt, hogy amikor volt az a pár napos hõhullám, akkor nem volt megemlítve. Igaz ezzel az erõvel Fülöpháza is érdekes, holott mindkettõt sárga homok, meg puszta vesz körül, nem a mérõ rossz..
Márton: ha nem szakmai ok, akkor miért? Egy új automatát nem kapcsolnak le csak úgy, vagy tévedek?
szerk.: mondjuk állomáshálózat térkép sem készült mostanában. Állítólag lett egy rakás hidromet. állomás, de azok szelet gondolom nem mérnek.

Nem szakmai okokból lett leállítva. Kõrishegyen nincs állandó lakó, az ott dolgozók közül aki végezte és koodinálta a hagyományos mérést elment, a többiek pedig nem vállalták. Megpróbáltuk, hogy legyen folytatás, de nem vállalta senki.

Ráadásul úgy tudom, hogy Bugac is le lett kapcsolva!
Szakmai magyarázat: mert túl magast mér! Gratulálok! Ha szabványosan van árnyékolva és kalibrált mérõeszközökkel van felszerelve mert úgy tudom, hogy más nem lehet mikor egy állomást beállítanak. Akkor rá 1 évre nem hiszem hogy ennyire megrongálódna valami ha még olykor karban is van tartva.
Akkor Zabar túl hideget mér van Kab-hegy túl szeles! Ugyan már ez aztán a szûk látókör példamutató magatartása, így tovább elõre Észak-Korea lassan ott tartunk!

Hurrá! Végre valami jó hír!!:-( Most erre mit is mondjak, szánalom, nevetséges, felháborító, szakmaiatlan! Sok kifejezés van rá, de már nem tud meglepni ami ebben az országban megy szinte minden téren az maga a töketlenség! Ez van, ezt kell szeretni sajnos továbbra is olyanok ülnek ezekben székekben akiknek halvány lila gõzük sincs errõl az egészrõl, de itt mondhatnám a politikai barátainkat is amit végre bírnak hajtani az élet minden terén az tényleg maga az ostobaság netovábbja!

Olyan állomásokat szüntetek meg ami tényleg egy-egy ponton volt kiemelt mikroklíma, lásd Máza, Tiszaroff, stb! Ebbõl is látszik, hogy tök hülyék az egészhez, és most ismét egy érdekes állomást lõttek le! A következõ Kékestetõ lesz, vagy mi vár a megsemmisülés útjára? Van még mibõl lehet válogatni, de meddig?!?!

Azért pedig kár, kevés kifejezetten hegyi állomás van. Mégha valami alföldi lenne, arra mondanám, hogy nem akkora veszteség, bár amennyi mostanában megszûnt (kb. 25 év alatt az állomások több mint 40%-a), lassan mindegyikért kár lesz. A Trianon utáni állapotokhoz képest viszont még mindig rózsás a helyzet, hiszen az akkorihoz képest még mindig kétszer annyi állomás mûködik. Link

Bakonyszücs-Kõrishegy csapadékmérõ állomás áprilistól megszûnt...