Meteorológiai esélylatolgatások
Arról a modell nem tehet, ha valaki nem ért hozzá és olyanokat lát benne, ami nincs ott.
Ja-ja. Asszem 1992 volt talán olyan év, hogy november 7 és 14 körül is síkvidéki havazás volt, itt délen is, úgy hogy meg is maradt a hó. Sõt arra is emlékszem jól, hogy a sárga falevelekkel tarkított havas táj valami egészen különleges élmény volt!
szeke nem is csak két hónap, mert már az aug. eleji lehülés után beállt a kemény Ac-s irányítás, és maradt is... én azt mondom hogy várjon még egy-két hetet ez a lehülés. Szépen látszik hogy ha ki-be rakosgatja is gfs, amikorberkaja egyre keményebb hidegbetörést valószinüsít. ha ez még húzódik pár hétig, akkor leszakadtat, és jöhet az ítéletidõ. Ráadásul akkor már az utánpótlás is meglesz...
Az azért mindenképpen bíztató, hogy az utóbbi két hónap alapvetõen egy hosszú - az átlagosnál jóval melegebb hõmérsékletû idõszak volt. Ezért jó esélyünk van a november eleji télre!
Csak zörög ez a haraszt! 
Nagyon remélem az égiek is úgy akarják, hogy a jövõ hét végén megérkezik az igazi tél elsõ hulláma síkvidéki hóval, fagyokkal. Bár, ha belegondolok, hogy 2 napja még szombat vasárnapra vártuk a lehûlést, most pedig már csak hétfõ, keddre, akkor a fennt említett dolgok már dugába is dõltek.
Szóval nem bizakodok túlságosan, alapja alig lenne. Tegnap este is többen jócskán beleélték magukat a zivatarba, hát esõ is alig esett, nemhogy zivi. Na ennyit a túlzott reménykedésrõl...

Nagyon remélem az égiek is úgy akarják, hogy a jövõ hét végén megérkezik az igazi tél elsõ hulláma síkvidéki hóval, fagyokkal. Bár, ha belegondolok, hogy 2 napja még szombat vasárnapra vártuk a lehûlést, most pedig már csak hétfõ, keddre, akkor a fennt említett dolgok már dugába is dõltek.

Azért arra is kíváncsi loennék, hogy ezek a futtatások mind különállók-e, vagy már ezek is valamiylen átalgolás eredményei: azaz mi lenne, ha nem 10 hanem mondjuk 1000 görbe lenne és a grafikonon mewgjelenne valamiylen sûrûségeloszlásként színekkel.
Az is kérdéses, hogy ugye a különbözõ színek különbözõkezdetiérték-perturbációkat jelentenek. Vajon mi lenne, ha ugyanazokkal az értékekkel futtatnák le többször (úgy tudom, hogy az ilyen numerikus eljárások esetén, pont a nemlinearitás miatt, hiába indítjuk ugyanazokkal az értékekkel az programot, akkor is más és más eredmény jön ki minden futás után. Vagy esetleg pont az elhanyagolás miatt ugyanaz jön ki és azért keverik be a hibát, hogy belevegyék a bizonytalanságot...), vagy ugyanazokkal az adatokkal, de eltérõ felbontásban) Lényeg, hogy szerintem elég kevés ez a 10 vagy 12 görbe, csak ritkán láthatók rajta a pályák szétválásai.
Az is kérdéses, hogy ugye a különbözõ színek különbözõkezdetiérték-perturbációkat jelentenek. Vajon mi lenne, ha ugyanazokkal az értékekkel futtatnák le többször (úgy tudom, hogy az ilyen numerikus eljárások esetén, pont a nemlinearitás miatt, hiába indítjuk ugyanazokkal az értékekkel az programot, akkor is más és más eredmény jön ki minden futás után. Vagy esetleg pont az elhanyagolás miatt ugyanaz jön ki és azért keverik be a hibát, hogy belevegyék a bizonytalanságot...), vagy ugyanazokkal az adatokkal, de eltérõ felbontásban) Lényeg, hogy szerintem elég kevés ez a 10 vagy 12 görbe, csak ritkán láthatók rajta a pályák szétválásai.
Tévedés azt hinni, hogy a fáklyánn látható különbözõ futások átlaga lenne a helyes és a legnagyobb valószínûséggel bekövetkezõ lehetõség. Én úgy mondanám, hogy akkor igaz ez, ha a hõmérsékletek egyenletes eloszlásúak lennének. De mivel nem azok, ezért máshogy érdemes kalkulálni. Persze ez a módszer sokkal nehezebb, mint a sima átlagolás, csak uyge a legtöbb esetben az átlagolásnak nincs értelme.
pL: 10 görbe közül 5 mutat 20 fokot 850-re 5 mutat 0 fokot 850-re akkor az egyáltalán nem igaz, hogy a legvalószínûbb érték a 10 fok 850-en. Az iylen átlagolásokkal nagyon kell vigyázni. Ezeket úgy lehet megfogalmazni, hogy a futások szétválnak (bifurkáció) ésmindkét pálya ugyanakkora valószínûséggel következhet be, vagy az egyik, vagy a másik teljesül, de még véletlenül sem az összes átlaga.
Az iylen szétválások léteznek 2,4,8 stb felé is, csak ezeket már sokkal nehezebb észrevenni, pedig ezek tudnak igazából segíteni az elõrejelzésben. A mostani futáson az látszik, 3 görbe megmarad a +5-10 fokos tartományban, a többi szóródik -5 fok körül. Az majd csak a késõbbiekben fog eldõlni, hogy melyik pályára áll rá a 850es T: a felsõre vagy az alsóra. Olyan ez, mintha messze elõttünk kettéágazna a 10 sávos autópálya és a nagy forgalomban ide-oda sodródunk, az, hogy merre is fogunk továbbmenni, az csak a keresztezõdés elõtt dõl el, ha akkor jobb oldali 7 sávban leszünk, akkor jobbra, ha bal oldali háromba leszünk, akkor balra. Addig meg mindkét irány lehetséges, sõt, újabb szétválások teljesen át is alakíthatják.
pL: 10 görbe közül 5 mutat 20 fokot 850-re 5 mutat 0 fokot 850-re akkor az egyáltalán nem igaz, hogy a legvalószínûbb érték a 10 fok 850-en. Az iylen átlagolásokkal nagyon kell vigyázni. Ezeket úgy lehet megfogalmazni, hogy a futások szétválnak (bifurkáció) ésmindkét pálya ugyanakkora valószínûséggel következhet be, vagy az egyik, vagy a másik teljesül, de még véletlenül sem az összes átlaga.
Az iylen szétválások léteznek 2,4,8 stb felé is, csak ezeket már sokkal nehezebb észrevenni, pedig ezek tudnak igazából segíteni az elõrejelzésben. A mostani futáson az látszik, 3 görbe megmarad a +5-10 fokos tartományban, a többi szóródik -5 fok körül. Az majd csak a késõbbiekben fog eldõlni, hogy melyik pályára áll rá a 850es T: a felsõre vagy az alsóra. Olyan ez, mintha messze elõttünk kettéágazna a 10 sávos autópálya és a nagy forgalomban ide-oda sodródunk, az, hogy merre is fogunk továbbmenni, az csak a keresztezõdés elõtt dõl el, ha akkor jobb oldali 7 sávban leszünk, akkor jobbra, ha bal oldali háromba leszünk, akkor balra. Addig meg mindkét irány lehetséges, sõt, újabb szétválások teljesen át is alakíthatják.
Viszont már hetekkel ezelött hallani lehetett TV-ben olyat meg a GFS futásai is azt várták hogy lehülés lehülés lehülés,és mégsem lett belõle semmi...
Söt tegnap 20 fok körüli T maxok voltak átlagban,viszont a front után is 20 fok van...
Söt tegnap 20 fok körüli T maxok voltak átlagban,viszont a front után is 20 fok van...
6 napra elõre 31-re van kiírva a versenyem a lenti modelleknél, a késõbbi "brutális lehûlés" még odébb van, azzal nem is számolok egyelõre, a legrosszab modell fekete pontot kap, a JMA nem játszik mert ki van zárva olyan rossz

Én nem szeretem nézni a hosszútávõ elõréket, mert sose jönnek be, mert minnél messzeb nézzük annál bizonytalanabb.azért én inkább csak ezt használom leginkább:Link
Szibéria: Igaz, he-he !
Floo: Most kíváncsi vagyok, részleztezd a mostani elméleted !
Floo: Most kíváncsi vagyok, részleztezd a mostani elméleted !
floo: november elejei nappali +4+5 fok nem szokott tovább tartani 1-2-3 napnál, így nem nehéz elõre jósolni a felmelegedést
Tehát egyetértek veled

Hát ha az elméletem helyes(márpedig a jövö hétvégi hideg ezt bizonyitja),akkor nem tart sokáig a hideg mert jövö hónap közepén,10-e körül (+- 1-2 nap)melegedni kéne...
Csak nehogy beálljon a köd mert akkor falramászok
Csak nehogy beálljon a köd mert akkor falramászok

frissült a fáklya: bizony a reggelihez képest alig változott, nov 3-5 között továbbra is 7-8 futás jelez legalább 1-2 napig legalább 0+5 fokot nappalra.
Dúrva a hosszútávú,ebbe simán benne van a síkvidéki havazás,csak hát még messze van.
Hát kemény lenne ha már november elején nappal is fagypont körüli T-t kéne megadni,a mostani futás szerint

A friss GFS fõfutás nem adta lejjebb egyelõre az éjfélihez képest: továbbra is kemény hidegbetörés elõjelei 1 hét mulva !
Hát én nem a zonalitás felé hajlok, az azért nem igy néz ki mint a mostani modellfutások.kiegyensúlyozott napok sorozata elõrejelzése könnyebb és hosszú távon megbízható. a fáklya zonalitás esetében pl sokkal "szorosabb". úgyhogy tartós zonalitás ebben sz esetben nemigen lesz
ad/sziberia - en is legalabb 3-4 modellt futok at, amig vmi kovetkeztetest vonok le. Ugy latom, hogy reszleteiben nagyon nehez lesz az elkovetkezo 10 nap idojarasat elorejelezni, de a fo irany szerintem a tersegunkben reg nem tapasztalt zonalitas beindulasa, valtakozo enyhebb/huvosebb legtomegekkel, mikozben a trend a fokozatos, am osszessegeben hatarozott lehules iranyaba mutat. Realisnak tartom a nappali T-k 5-10 fokos tartomanyba valo csokkeneset (nov. 5-e tajekan), a 0-5 fokos varianst ugyan az utolso fofutas adja, viszont ugye meg emlekszunk a mostani hetvegere beigert "nagy durranasra", oszt abbol bizony nem lesz semmi. Meglatjuk :-)
Igen.inkább átlagolni kell a futásokat és akkor valóban kijön a +5,10 fokos T november elejére,ami éppen megfelelõ lenne.
Hétvégére le fog valamelyes tisztulni a jövõ heti helyzet,bár még a most hétvégi is bizonytalan nagyon,érdekes....jó nézni a fáklyán a nagy bizonytalanságot.....
Hétvégére le fog valamelyes tisztulni a jövõ heti helyzet,bár még a most hétvégi is bizonytalan nagyon,érdekes....jó nézni a fáklyán a nagy bizonytalanságot.....
Én meg szibéria északi részét figyelem (tavasztól nyárig)..és várom a ......
Egyébként a fákla alapján, mint nagy lehûlések elõtt általában megnõ a bizonytalanság. ez most is jól látszik. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy nov 3-5 körül 11 futásból 5-6 futás alapján feltételezhetõ akkortályt a nappali -1:+5 fokos nappali max,ami ugyebár mától számítva 10 napon belül van, azaz nem a túl távoli jövõben.
Az is igaz, hogy épp a fõfutás adja a legradikálisabb lehûlést.
Én azt mondom, hogy 10 nap mulva jó középértékeket véve +5+10 fok lehet a nappali max
Egyébként a fákla alapján, mint nagy lehûlések elõtt általában megnõ a bizonytalanság. ez most is jól látszik. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy nov 3-5 körül 11 futásból 5-6 futás alapján feltételezhetõ akkortályt a nappali -1:+5 fokos nappali max,ami ugyebár mától számítva 10 napon belül van, azaz nem a túl távoli jövõben.
Az is igaz, hogy épp a fõfutás adja a legradikálisabb lehûlést.
Én azt mondom, hogy 10 nap mulva jó középértékeket véve +5+10 fok lehet a nappali max
ad/ferri 
szumm:
Ne 1 modellt nézz: összességében az ismert modellek 120-192 óra körül majdnem 100 %-ban mutatják a hidegbetörést megelõzõ- kialakuló makroszin. helyzetet. ezeknek 80%-a sejteti (pl. fax, gfs, jma, ngp), hogy a kárpát medence is a zónában lesz(azaz legalább 10 fok alá lemegy a max hõmérséklet az ország nagy részén), 20% alapján viszont tõlünk keletre lesz a bumm (és 10 fok fölött marad a napi T, bár keletrõl ezek is hidegbeszivárgást jeleznek) pl ECMWF.

szumm:
Ne 1 modellt nézz: összességében az ismert modellek 120-192 óra körül majdnem 100 %-ban mutatják a hidegbetörést megelõzõ- kialakuló makroszin. helyzetet. ezeknek 80%-a sejteti (pl. fax, gfs, jma, ngp), hogy a kárpát medence is a zónában lesz(azaz legalább 10 fok alá lemegy a max hõmérséklet az ország nagy részén), 20% alapján viszont tõlünk keletre lesz a bumm (és 10 fok fölött marad a napi T, bár keletrõl ezek is hidegbeszivárgást jeleznek) pl ECMWF.
Cassano: én Moszkván, Szentpétervárt és Helsinkit figyelem a mai napig, ugyanilyen eredménnyel

Na szóval nem nyáron, hanem tavasz vége felé.
De azért érthetõ volt remélem.

Ferri: nem, én most e hét péntekre-szombatra gondoltam, amiután már a jövõ hétre nagyobb biztonsággal lehet következtetni (miután Jóskával arról beszéltünk, mennyire tisztult le a kép a folytatást illetõen). Pont az általad is leírt periódusok váltása illetve tartama kérdéses, de hát ezt úgy is tudjuk

Floo én is megfigyeltem már hasonló dolgokat, régen(aki tudjuk ki volt
) amikor nem volt Netem, csak a txt-t meg a tévés idõjárás-jelentéseket néztem. Akkor az európai városok közül ilyenkor õsszel mindig Moszkvát figyeltem. Amikor elõször hózáport, vagy fagypont körüli hõmérsékleteket írtak oda, rá 3 hétre ide is megérkezett a tél elsõ fuvallata. (A múlt héten nem tudom pontosan, mikor, Moszkvában már havazott)
Nyáron pedig Lisszabont és Madridot figyeltem, tavasz vége felé amikor elõször vannak ott 30,35 fokot, rá 2, 3 hétre megérkezik ide is a kánikula.

Nyáron pedig Lisszabont és Madridot figyeltem, tavasz vége felé amikor elõször vannak ott 30,35 fokot, rá 2, 3 hétre megérkezik ide is a kánikula.
ad/nyuli - most a jovo het pentekre-szombatra gondolsz ugye? Az aktualis ecmwf szerint igy nez ki a forgatokonyv: (most) szombat-vasarnap zonalitas, lassu valtas eny-i iranyitasra. hetfon kisebb merteku hidegbetores, kedd-szerda-csutortok: ujra zonalitas, majd jon a kovetkezo hetvege, amikor az aramlas eszakira fordul, de - most ugy latszik, mintha mi csak a szelet kapnank el, a hideg levego zome keletre vonul el. Ez meg nagyon kerdeses am.
statisztikák szerint ennek a hidegnek keletre kellene elmenni a jövõ hét végén, bár a GFS is egy variációt ad. Jobban örülnék, ha ez jönne be.
Jóska: való igaz, a jövõ hét most még talán hordoz magában némi bizonytalanságot, de erre a távlatra bevállaltam ezt a rizikót
A következõ fordulópont ebbõl a szempontból péntek-szombat lesz.
