Csillagászat és űrkutatás

Belvárosi fényszennyezés mellett is gyönyörûen látszanak a képeden látható égitestek (15x70-es, viszonylag újdonsült) binokuláromban. Le is megyek kedvenc égmegfigyelõhelyemre tüstént.

Jupiter: Link
(balra fenn az Uránusz)

És az eredmény, ahogy azt már linkelte pár sorral lentebb Zsegee kolléga:
Link
:-)

Az év csillagászati fotósa 2010 versenyre bárki küldhetett képeket.
Több mint 3000 fotó !

Link

Én sem felejtettem el, amit irtál, sõt, akkoriban magam is jeleztem a foltok különös - egyenlitõ környéki - helyzetét. Vajon mit hoz a jövõ? Annyi bizonyos: tudománytörténeti érdekességet élünk meg.

Most már jöhet a Jupiter-les!

Jól emlékezett Laci rám, mivel jeleztem anno, hogy az elsõ hónapokban bizony jórészt az egyenlítõnél próbálkoztak a (szinte pillangó-ábrákon nem is látható) foltok, most húzódtak "feljebb", ám jellemzõen 20-25-ös szélesség mentén játszottak eddig, ez is kisebb furcsaság.

Nem is a sarkoknál keletkeznek az új ciklus foltjai, hanem többnyire kb. 30-40 fokos szoláris szélesség mentén. Ezt figyelhetjük meg a jelenlegi 3 aktiv területnél, azaz napfolt(csoport)nál. Az új napciklus elsõ foltjai egyébként már az év elején (esetleg tavaly) jelentkeztek ugyancsak magas szoláris szélességeknél. A mostaniak biztosan közelebb találhatóak a naprajzi egyenlitõhöz, mert hiszen - ha nagyon lassan és vérszegényen - közeledik/közelednie kell a naptevékenységi maximumhoz, amelyet a napkutatók 2013-ra becsülnek.

De ha Jóska magyarázatára jól emlékszem, ezek az egyenlítõhöz közeli foltok nem illenek a jól ismert napfoltok sorába, mert nem a sarkoknál alakulnak ki. Ha ugyanis egy újabb napfoltciklus kezdõdne, akkor azok elõször a magas szélességeknél kellene, hogy megjelenjenek. Ugye?

És még közelebb a ciklonfelhõzet... :-((

Közel van a Jupiter: Link

Mostmár látszik, hogy tényleg nagy napfolt(csoport)tal van dolgunk, legterjedelmesebb magja azonban viszonylag kicsiny ahhoz, hogy meglepetést okozzon a már meglévõ rövidtávú idõjárási elõrejelzésben. Szabadszemes azonban még lehet ez az aktiv napterület.

Hm, tényleg szép nagy a folt!
Link

Szabadszemes napfolt (méretére kb. 50 ezer km-t becsülök) fordult be a Nap keleti peremén. Öt nap múlva eléri a centrálmeridiánt (a Nap északi és déli pólusát képzeletben összekötõ vonalat - ekkor fordul éppen szemközt bolygónkkal). A front elvonulta után napfogyatkozás-szûrõkkel vagy kellõen vastag felhõn át megkisérelhetjük megpillantani.

Bemutatták 2010 legjobb asztrofotóit [origo] Link

Farkasgyepû felé valahol, egy picike halastó az erdõ közepén. :-)

Tomi hol készítette ezt a képet?
Hol van ez a csinos kis tó a Bakonyban?

Ladányi Tomi képe a vödör címlapon:

Link

Link

Szerdán lenyûgözõ napkitörést rögzített a NASA szondája
Link

Ellenezheti, ettõl függetlenül történelmi viszonylatban a napfoltmentes idõszakok hidegebb periódusokkal esnek egybe. A napfoltok hiányában a nap kibocsátott energiája kisebb. Emiatt szükségszerû, hogy a földre is kevesebb energia jut a napból. A vita arról folyik, hogy a nap kisugárzott energiájában bekövetzkezõ csökkenés milyen idõskálán és területi eloszlásban történik a Föld légkörében.

Hold-Vénusz:
Link
Dél-Afrikában fedés volt. :-)

Vénusz-Hold nappali égen a csehektõl:
Link
Nálunk az együttállás technikai okok miatt elmarad....

Ez a gyönyörûség meg az iráni Esfahan-ból készült:
Link

Nagyobb, röntgensugarakat kibocsájtó napkitörésekre ilyenkor nem számithatunk, mivel az emlitett részecskesugárzás a (kiterjedt) napfoltokból származik. A jelenlegi "csendes Nap" állapot idõjárási hatásai erõsen vitatottak, sõt, egyáltalán a Napnak a földi atmoszféránkra gyakorolt hatásai kevésbé ismertek - a tudományos kutatók túlnyomó része a Nap-Föld(idõjárás) kapcsolatot kifejezetten ellenzi.

És az a szeplõtelen állapot... most számunkra jó, vagy rossz? Mikor van esély kitörésre stb. nem épp jó dologra? Mitõl függ ez? Bocsi, de most kezd érdekelni a "Napunk" téma.

Szép estét! A SOHO-ûrszonda szerint a Napon egyetlen folt (vagyis aktiv terület) sincs. Szeplõtelen. A www.spaceweather.com segitségével nap mint nap nyomon követhetjük éltetõ, sárga törpe csillagunk felszinét.

Hogy állnak a napfoltok?

Értem, szóval Te is melóztál az éccaka...

Mentem volna, de ez az az idõpont, amikor folyamatosan jönnek a melósjáratok tunkolni.. (4:50-tõl 5:45-ig, kb.) A kép 5:47-kor készült. Félórával elõtte még a hegy mögött kucorgott.

Micsoda mákod van! Gyönyörûûûû!
(ha kicsit korábban kimész, sötétebb idõben, láttad volna mellette a Regulus-t is)
Engem meg csak az vigasztal, hogya köd miatt akkor se láttam volna, ha történetesen nem melózom...

Ma reggeli sarló: Link

Köszönöm, fiúk!
A csacsi nem egy fázós állat. :-)))

Tényleg nem volt csúnya!
Gyönyörû képek!

Mi az hogy nem volt csúnya?! Nagyon szépek! Nagy gratula!
A csacsi nem fázott? ;]

Azért pár percem még volt a reggeli borulat elõtt:
Link
Link
Link
Tulajdonképp nem volt csúnya, amikor a Hold elbújt a felhõkben:
Link

És milyen jó helyen lesz!
Már várom!

Amikor felkeltem, még erõsen felhõs volt, de utána olyan szép tiszta lett. :-) Köszönöm!

Megnéztem, október 20-án lesz legközelebb, s a várható maximális fényessége 5 magnitúdó, vagyis a Hortobágyról akár láthatod is majd egy kis homályos koszfoltként...

Link

Na még egyet:
Link

Ahogy kinéz, holnap reggel nem nagyon lesz ég... :-(

Sziasztok!
Kérdésem lenne
Hallom jön a szabad szemmel is látható 103P/Hartley 2-üstökös!
Arra lennék kíváncsi, hogy a nap mely szakaszában, melyik irányban és milyen magasan keressem?
Szeretném látni, de nem tudom hol keressem, mennyire lesz egyáltalán látható.. annyit tudok, hogy október 20-án lesz a legközelebb a Földhöz.
Válaszotokat elõre is köszönöm

De jó eged volt!!
Nagyon jó kép! Gratulálok!

Egyet gyorsan, és már rohanok is:
Link

Képek délután, most megyek melózni, de szerencsére épp jókor húztak el a felhõk, mire az M44 kibújt a fák mögül, szép tiszta lett az ég. :-)

Holnap s hétfõn hajnalban gyönyörû együttállás lesz:
Holdsarló az M44 mellett, körben az õszi ég legszebb csillagképeivel.
vasárnap hajnal:
Link
Hétfõ hajnal:
Link
Közeli a Hold-M44-rõl:
Link

Már csak a felhõket kell elfújni hozzá. :-)

A jelenség "idegen" neve a szcintilláció ! A google elég sok oldalt kidob erre a szóra!
A jelenség segítségével pedig, ha felnézel az égre eldöntheted, hogy csillag-e vagy bolygó, amit látsz, ahogy Noli is írja!
Viszont a jelenség a zenit felé haladva (fejed felett) egyre kevésbé jelentkezik!

A légkör áramlásai miatt van, az áramló-kavargó rétegek ide-oda eltérítik a fénysugarat s az ettõl reszketni látszik. Majd figyeld meg, hogy a bolygóknál ezt nem tapasztalod!

Mibõl ered,hogy egyes csillagok (pl.az Antares a Skorpióban) folytonosan hunyorogni látszanak?

Hihetetlen jó átlátszóság van, belvárosból is olyan ég van, hogy ihaj, én meg melóban... :-(

Jereváni rádió internetes kiadásban :-)

Ugyan, nem te kavartál meg, hanem Noli kedvenc firkászai

Bizony jól mondod,erre kellene sokkal(!!)jobban vigyázni..