Meteorológiai esélylatolgatások
Így van!Mindenkinek bõven van még mit gyarapítania az ismeretein,hiszen abból sosem elég :-)
Goldman még az sem biztos hogy jön a hideg,úgyhogy lehet hogy fagyok se lesznek.November 11 meg fél hónap idestova,tehát foglalkozni nem érdemes vele.
Goldman még az sem biztos hogy jön a hideg,úgyhogy lehet hogy fagyok se lesznek.November 11 meg fél hónap idestova,tehát foglalkozni nem érdemes vele.
Örülök svadász a hozzászólásaidnak, teljesen érhetõ és világos amiket eddig írtál. Ha idõd engedi, akkor fejtsd ki a lehetõ legrészletesebben a dolgokat, mert ránk fér a tanulás. 
Tudom, hogy az már még messzebb van. De azt olvastam november 11.-tõl ismét enyhül az idõ és már fagy sem lesz!
El is olvastam az általad leírtakat. Én az ilyen elõrejelzésekre úgy tekintek mint egy lehetséges verzió, akárhányat látok elolvasom mert érdekel, viszont lehet az elõrejelzés ellenkezõje.
Ez a vulkános ötlet nem is rossz! Mondjuk ha a kitörés miatt 2-3hónapi nem lenne napsütés akkor tuti hideg tél lenne:-) Bár ezt inkább személy szerint kihagynám!
Ez a vulkános ötlet nem is rossz! Mondjuk ha a kitörés miatt 2-3hónapi nem lenne napsütés akkor tuti hideg tél lenne:-) Bár ezt inkább személy szerint kihagynám!
Tiszteletben tartom a nézõpontod és nem is szándékozom meggyõzni téged. Viszont mindenesetre ha megengeded pár mondatot hozzáfûznék. Hogy hol mit olvasunk el az egy dolog, de nem árt néha mögé menni, hogy honnan is van az. Ezért próbáltam részletesen leírni az elõzetes eredményeket.
A több hónapra elõre készülõ, vagy évszakokra készülõ elõrejelzések nem a megszokott idõjárás elõrejelzések módján készülnek. Természetesen a jövõt sok minden meghatározza és pl ha kitör egy vulkán egy hónap múlva a trópusokon, mely mondjuk 30-40 km magasba jutattja a hamut akkor lõttek ennek a verziónak és egybõl módosulnak a dolgok. Én magam úgy tekintek erre, mint egy a valóságos kimenetelekhez közel álló "forgatókönyvi átlagnak". Igazából még nem tudok jó szót rá, de ha meg lesz szólok
A több hónapra elõre készülõ, vagy évszakokra készülõ elõrejelzések nem a megszokott idõjárás elõrejelzések módján készülnek. Természetesen a jövõt sok minden meghatározza és pl ha kitör egy vulkán egy hónap múlva a trópusokon, mely mondjuk 30-40 km magasba jutattja a hamut akkor lõttek ennek a verziónak és egybõl módosulnak a dolgok. Én magam úgy tekintek erre, mint egy a valóságos kimenetelekhez közel álló "forgatókönyvi átlagnak". Igazából még nem tudok jó szót rá, de ha meg lesz szólok
Én most is azt mondom hogy 3hónapra elõre jelezni nem lehet. Ez mind szép és jó ami levan írva de nem hiszek benne. Persze szeretnék egy szép telet én is, csak már sok helyen olvastam hogy ez a tél milyen hideg és havas lesz, ám nem kell nagyon vissza menni a multba hogy az ilyen sokhavi elõrejelzésekbõl találjunk olyant ami nem jött be pl az erre a nyárra adott elõrejelzés!
Ami meg a nagy lehüléseket illeti még mindig csak most következik november, tehát messze van még a tél!
Ami meg a nagy lehüléseket illeti még mindig csak most következik november, tehát messze van még a tél!
Szerintem meg Te is nagyon jól vágod, hogy nem az idõjárás ellen ágáltam, hanem a GFS szokásos elhamarkodott "túlkapása" ellen emeltem fel a hangom...
Igazad van amúgy, és szerintem várjunk még. Az igazi tél ide DK-re márciusnál hamarabb úgyse fog megérkezni (akkor is csak egy hét erejéig), úgyhogy én hátradõlök és nézem, ahogyan szokás szerint az ország többi részét 2-3 hetenként majd betemeti a hó, itt pedig addig csak langyos kis téli esõk öntözik a földet. Bár én már annak is örülnék, a brutál szárazság után.
De nem társalgok tovább, mert még ránkszólnak.
Igazad van amúgy, és szerintem várjunk még. Az igazi tél ide DK-re márciusnál hamarabb úgyse fog megérkezni (akkor is csak egy hét erejéig), úgyhogy én hátradõlök és nézem, ahogyan szokás szerint az ország többi részét 2-3 hetenként majd betemeti a hó, itt pedig addig csak langyos kis téli esõk öntözik a földet. Bár én már annak is örülnék, a brutál szárazság után.
De nem társalgok tovább, mert még ránkszólnak.
Elnézést de éppen elszálltak a szép körmondataim. 
A valószínûséggel kapcsolatban azt kell, hogy mondjam elég nagy. Illetve kevés. Megmagyarázom miért. Utóbbi fél évszázadban nem fordult elõ olyan, hogy ilyen alacsony Napfoltszám mellett januárban El Nino is legyen. Tehát ha így vesszük, akkor ennek elég kicsi volt az esélye. Ellenben az elõrejelzések elég bátran adják, hogy meg lesz januárra az El Nino, az alacsony Napfoltszám pedig biztos. Így máris megugrott az esély. Esélyeket nem igen mondanék, hiszen ezek átlag mezõk egyenlõre. Mihelyst elkészülnek a további elemzések kiderülnek a lehetséges variációk és hogy azoknak milyen gyakorisági értékük van. Akkor a valószínûségrõl többet lehet mondani. Egy nagyon bizonyosnak tûnik. A pozitív nyomási anomália januárban meg lesz a Norvég-tenger térségében, egyedül az erõssége még nagyon fontos kérdés, valamint mekkor területeket érint.
Mellesleg még az említett NARC egy ciklikusság gyakorlatilag, mely Európa idõjárását sokban meghatározza a tél közepén. Arról van szó, hogy a Norvég-tenger térségében hosszabb idõszakot tekintve (mondjuk 30 év) a nyomásváltozás tendenciája oszcillál. Ennek az osszcillációnak megvannak a kvázi periódus idejei.
Az utóbbi pár évben a tendencia értéke negatívból pozitívba halad át, vagyis gyakoribb pozitív nyomási anomáliák kialakulását mutatta az elmúlt években.
A valószínûséggel kapcsolatban azt kell, hogy mondjam elég nagy. Illetve kevés. Megmagyarázom miért. Utóbbi fél évszázadban nem fordult elõ olyan, hogy ilyen alacsony Napfoltszám mellett januárban El Nino is legyen. Tehát ha így vesszük, akkor ennek elég kicsi volt az esélye. Ellenben az elõrejelzések elég bátran adják, hogy meg lesz januárra az El Nino, az alacsony Napfoltszám pedig biztos. Így máris megugrott az esély. Esélyeket nem igen mondanék, hiszen ezek átlag mezõk egyenlõre. Mihelyst elkészülnek a további elemzések kiderülnek a lehetséges variációk és hogy azoknak milyen gyakorisági értékük van. Akkor a valószínûségrõl többet lehet mondani. Egy nagyon bizonyosnak tûnik. A pozitív nyomási anomália januárban meg lesz a Norvég-tenger térségében, egyedül az erõssége még nagyon fontos kérdés, valamint mekkor területeket érint.
Mellesleg még az említett NARC egy ciklikusság gyakorlatilag, mely Európa idõjárását sokban meghatározza a tél közepén. Arról van szó, hogy a Norvég-tenger térségében hosszabb idõszakot tekintve (mondjuk 30 év) a nyomásváltozás tendenciája oszcillál. Ennek az osszcillációnak megvannak a kvázi periódus idejei.
Az utóbbi pár évben a tendencia értéke negatívból pozitívba halad át, vagyis gyakoribb pozitív nyomási anomáliák kialakulását mutatta az elmúlt években.
Nehogy már októberben eltemessétek a telet! Ráadásul az elõjelek alapján nincs is miért.
Szerintem meg Te is nagyon jól tudod, hogy az idõjárást nem a GFS irányítja, hanem saját maga alakul úgy ahogy akar.
Amit eddíg leírtál az mind jól érthetõ,én kíváncsi vagyok rá bõvebben is,meg szerintem a többiek részérõl is nyugodtan elmondhatom ugyanezt.Így örülnék neki ha egy kicsit részletesebben is kifejtenéd ezt a dolgot.De az eddigieket is nagyon szépen köszönöm.
Egyébként ennek az egésznek mennyi az esélye arra hogy valósággá válik,mennyire valós ez?
Egyébként ennek az egésznek mennyi az esélye arra hogy valósággá válik,mennyire valós ez?
A pozitív kifejezetten csak az Észak-atlanti régióra koncentrálódó erõs pozitív nyomási anomália góc a zonalitá "megtorpanását, leállását" jelenti - az anomália mértékétõl függõen - abban a térségben. A óceán délebbi fele feletti negatív anomália azt sejteti, hogy a ciklon pályák a szokottnál kissé délebbi pályán vonulhatnak, vagy a szokottnál kevesebb ciklon halad át az óceán felett. Fel szeretném hívni arra a figyelmet, hogy a Kara tenger közelében (Észak-szibéria felett) gyenge negatív nyomási anomália mutatkozik szintén. Vagyis gyakoribbá vagy mélyebbé válhatnak abban a térségben az átlagoshoz képest a ciklonok.
Figyelembe véve az eddigi röviden elmondottakat a légáramlatok zöme ebben a hónapban északias pályájúnak igérkezik. Vagyis a ciklonok hátoldalán többnyire észak, északkelet felõl áramlik majd a hideg az Európai térség felé. Remélem sikerült tömören összefoglalni. Nagyon sok mindent lehetne errõl elmondani. Ha gondolod részletesebben leírom priv. üzenetben, vagy itt tovább boncolgatva a dolgok hátterét.
Figyelembe véve az eddigi röviden elmondottakat a légáramlatok zöme ebben a hónapban északias pályájúnak igérkezik. Vagyis a ciklonok hátoldalán többnyire észak, északkelet felõl áramlik majd a hideg az Európai térség felé. Remélem sikerült tömören összefoglalni. Nagyon sok mindent lehetne errõl elmondani. Ha gondolod részletesebben leírom priv. üzenetben, vagy itt tovább boncolgatva a dolgok hátterét.
Csúcs-szívás, még jó, hogy nem éltem bele magam. Szerintem még lehûlés is alig lesz. Szánalmas próbálkozás volt ez a GFS részérõl. Rosszabb, mint tavaly, már novemberben elkezdõdött a hitegetés...
Metwolf éppen most javítottam.
Észervételed teljesen jogos, csak gondoltam a technikai problémákat elhárítom elõtte.
Az elemzés jó egyezést mutat más interneten elérhetõ évszakos elõrejelzésekkel, nevezetesen, hgoy a téli idõszakban a Norvég-tenger térésge felett az átlagosnál magasabb légnyomás értékek várhatókk. Ez mindegyik verzióban közös. A Pozitív nyomási anomália góc nagysága azonban eltér már kicsit. A másik közös az Atlanti-óceán középsõ részei felett, nagyjából a 40. hosszúsági kör mentén, az negatív nyomási anomália. Gyenge El Nino esetén kiterjed Európa déli részei fölé is.
Azokban az esetekben, amikor az átlagosnál nagyobb nyomási értékek jelentkeznek a Norvég-tenger felett, hazánkban (itt most továbbiakban Budapesti adatokat érts) - az anomália mértékétõl függõen - átlagoshoz közeli vagy hidegebb 2 méteres havi középhõmérséklet várható. Természetesen nagyon sokat számít az anomália úgymond alakja is.
Észervételed teljesen jogos, csak gondoltam a technikai problémákat elhárítom elõtte.
Az elemzés jó egyezést mutat más interneten elérhetõ évszakos elõrejelzésekkel, nevezetesen, hgoy a téli idõszakban a Norvég-tenger térésge felett az átlagosnál magasabb légnyomás értékek várhatókk. Ez mindegyik verzióban közös. A Pozitív nyomási anomália góc nagysága azonban eltér már kicsit. A másik közös az Atlanti-óceán középsõ részei felett, nagyjából a 40. hosszúsági kör mentén, az negatív nyomási anomália. Gyenge El Nino esetén kiterjed Európa déli részei fölé is.
Azokban az esetekben, amikor az átlagosnál nagyobb nyomási értékek jelentkeznek a Norvég-tenger felett, hazánkban (itt most továbbiakban Budapesti adatokat érts) - az anomália mértékétõl függõen - átlagoshoz közeli vagy hidegebb 2 méteres havi középhõmérséklet várható. Természetesen nagyon sokat számít az anomália úgymond alakja is.
Ez megint ahhoz hasonlít mintha december idõjárást kezdenétek el találgatni.Megint nagyot fogtok koppanni,meg lehet hogy az egész jövõ héttel is.
Nekem még 1 mindig nem jön be az egyik.Mégpedig ha erõs az El Nino.
De nem teljesen értem hogy melyik esetben milyen idõ várható itt európában.Kérlek fejtsd ki hogy mindenki értse.
De nem teljesen értem hogy melyik esetben milyen idõ várható itt európában.Kérlek fejtsd ki hogy mindenki értse.
A friss GFS futás biztosan nem váltja be a hóvárók és télvárók reményeit,köztük az enyémet se.
A friss futás szerint nem lesz igazi hideg,csak olyan érintõleges,végig tõlünk északra marad a hideg légtömeg.
A friss futás szerint nem lesz igazi hideg,csak olyan érintõleges,végig tõlünk északra marad a hideg légtömeg.
Az elemzés:
Tekintsük azokat az éveket, amikor januárban El NIno tevékenység volt. Továbbá azokat az éveket, amikor a január havi Napfoltszám 20 alatt alakult. A vizsgált idõszak 1948 - 2006. A vizságlathoz most egyenlõre a tengerszinti légnyomás mezõket vegyük figyelembe. Ezeket az adatokat az NCEP/NCAR reanalízis adatbázisból vesszük. Mindenkori referencia idõszak 1968 - 1996.
A vizsgálatok során az alacsony Napfoltszámú január hónapok közül, csak a speciális alkalmúakat, vagyis minden második ciklushoz tartozót veszünk figyelembe. Elsõ fázisban az El Nino-s januárok átlgos nyomási anomália mezeje készült el. Ezt követõen az alacsony Napfoltszámú januárok átlagos nyomási anomália mezejét. Ezek kompozitját mutatja a következõ kép: Link Anomaly "forcast all" for 2007 Jan.jpg
Ellenben két El Nino-s idõszak között is van különbség, evezetesen lehet erõs illetve átlagos. Ennek megfelelõen vizsgáljuk meg ugyanezen átlagos anomália mezõket akkor ha az EL Nino erõs: Link Anomaly "forcast strong" for 2007 Jan.jpg, ha az El NIno gyenge: Link Anomaly "forcast weak" for 2007 Jan.jpg
Ezek a kompozit képek egyben elõzetes elõrejelzések is a tengerszinti légnyomási mezõ anomáliájára.
Tekintsük azokat az éveket, amikor januárban El NIno tevékenység volt. Továbbá azokat az éveket, amikor a január havi Napfoltszám 20 alatt alakult. A vizsgált idõszak 1948 - 2006. A vizságlathoz most egyenlõre a tengerszinti légnyomás mezõket vegyük figyelembe. Ezeket az adatokat az NCEP/NCAR reanalízis adatbázisból vesszük. Mindenkori referencia idõszak 1968 - 1996.
A vizsgálatok során az alacsony Napfoltszámú január hónapok közül, csak a speciális alkalmúakat, vagyis minden második ciklushoz tartozót veszünk figyelembe. Elsõ fázisban az El Nino-s januárok átlgos nyomási anomália mezeje készült el. Ezt követõen az alacsony Napfoltszámú januárok átlagos nyomási anomália mezejét. Ezek kompozitját mutatja a következõ kép: Link Anomaly "forcast all" for 2007 Jan.jpg
Ellenben két El Nino-s idõszak között is van különbség, evezetesen lehet erõs illetve átlagos. Ennek megfelelõen vizsgáljuk meg ugyanezen átlagos anomália mezõket akkor ha az EL Nino erõs: Link Anomaly "forcast strong" for 2007 Jan.jpg, ha az El NIno gyenge: Link Anomaly "forcast weak" for 2007 Jan.jpg
Ezek a kompozit képek egyben elõzetes elõrejelzések is a tengerszinti légnyomási mezõ anomáliájára.
úgy illik néhol, hogy elmondjuk hogyan is születtek az eredmények és utána megmutatjuk.
Több fontos tényezõ szerepet játszik abban, hogyan alakul Közép-Európa tele, legfõbb képpen a tél közepe. Kettõ ilyen tényezõ az El Nino és a Naptevékenység, a Napfolt szám alakulása. Természetesen nem azt állítom itt, hogy ezek a legfontosabbak, de ezekkel is számolnunk kell, bizonyos idõszakokban figyelembe kell venni.
2007 januárjában a Napfoltszám 20 alatt várható az elõrejelzések szerint, és eddig úgy fest, hogy 2007 januárjában El Nino is lesz. Utóbbi erõssége még bizonytalan. Ezeket az eseményeket megvizsgálva, hogy a közeli múltban milyen nyomási anomáliákat okoztak a tengerszinti légnyomás mezõkben, elõzetes képet kaphatunk mi várható 2007 januárjában. Természetesen ez egyfajta analógia módszernek tekinthetõ, és a megfelelõ mezõk elkészítésével kell kiértékelni azt. Elsõként az átlagos mezõk készültek el. Folyamatban vannak a szórás mezõk (vagy a minimális maximális deviencia mezõk meghatározása). Mivel ezek elég nagy adatbázisok így egy-két napot igénybe vesznek.
Több fontos tényezõ szerepet játszik abban, hogyan alakul Közép-Európa tele, legfõbb képpen a tél közepe. Kettõ ilyen tényezõ az El Nino és a Naptevékenység, a Napfolt szám alakulása. Természetesen nem azt állítom itt, hogy ezek a legfontosabbak, de ezekkel is számolnunk kell, bizonyos idõszakokban figyelembe kell venni.
2007 januárjában a Napfoltszám 20 alatt várható az elõrejelzések szerint, és eddig úgy fest, hogy 2007 januárjában El Nino is lesz. Utóbbi erõssége még bizonytalan. Ezeket az eseményeket megvizsgálva, hogy a közeli múltban milyen nyomási anomáliákat okoztak a tengerszinti légnyomás mezõkben, elõzetes képet kaphatunk mi várható 2007 januárjában. Természetesen ez egyfajta analógia módszernek tekinthetõ, és a megfelelõ mezõk elkészítésével kell kiértékelni azt. Elsõként az átlagos mezõk készültek el. Folyamatban vannak a szórás mezõk (vagy a minimális maximális deviencia mezõk meghatározása). Mivel ezek elég nagy adatbázisok így egy-két napot igénybe vesznek.
Üdvözlet mindenkinek!
Úgy gondoltam, itt lenne az ideje, hogy egy kicsit a késõbbieket is
megvizsgáljuk. Egy néhányan már jól ismernek innen, illetve a munkáimat. Sõt már emlegetve is voltam Így hamár meg lettem említve, talán itt az ideje, hogy mutassak is valamit.
2007 Januárja minden szempontból - már régebb óta, de most még inkább - érdekesnek igérkezik. A NARC alakulásának legkedvezõbb fázisában vagyunk. Gyakorlatilag hosszú idõk óta (közel 20 év) nem voltak ilyen kedvezõ idõszakok, mint 2006, 2007 (és még talán 2008 éve, habár az már nagyon kis mértékben). 2006 végére egy nagyon szép hosszantartó rendkívüli hideg idõszak (HRHI, késõbbiekben majd még írok róla) alakult ki a Kárpát-medencében január hónap végén. Hasonlóra lehet számítani 2007 januárjában is. Habár ennek elõrejlezései és pontos behatárolásai még folynak, úgy gondoltam talán érdemes lehet az elõzetes eredményeket megszemlélni.
Úgy gondoltam, itt lenne az ideje, hogy egy kicsit a késõbbieket is
megvizsgáljuk. Egy néhányan már jól ismernek innen, illetve a munkáimat. Sõt már emlegetve is voltam
Így hamár meg lettem említve, talán itt az ideje, hogy mutassak is valamit.2007 Januárja minden szempontból - már régebb óta, de most még inkább - érdekesnek igérkezik. A NARC alakulásának legkedvezõbb fázisában vagyunk. Gyakorlatilag hosszú idõk óta (közel 20 év) nem voltak ilyen kedvezõ idõszakok, mint 2006, 2007 (és még talán 2008 éve, habár az már nagyon kis mértékben). 2006 végére egy nagyon szép hosszantartó rendkívüli hideg idõszak (HRHI, késõbbiekben majd még írok róla) alakult ki a Kárpát-medencében január hónap végén. Hasonlóra lehet számítani 2007 januárjában is. Habár ennek elõrejlezései és pontos behatárolásai még folynak, úgy gondoltam talán érdemes lehet az elõzetes eredményeket megszemlélni.
Péntekre kisebb havazást, hózáport jósoltak kelet-Magyarországra és nyugat-Romániába is! Bárcsak be is válna...
Én most néztem meg a reggeli futást,és annyira nem szimpatizálok vele,azt mondom várjuk meg a fõfutást :-)
Tényleg úgy néz ki, hogy inkább északnyugatias irányítás alakul ki, mintsem tartós hátoldali hidegbeáramlás... Úgy néz ki, Ferri megérzése bejön.
Egyébként a bizonytalanságot mutatja, hogy az eddigi, biztosnak tûnõ szerdai jelentõs csapadék majdnem eltûnt.
Egyébként a bizonytalanságot mutatja, hogy az eddigi, biztosnak tûnõ szerdai jelentõs csapadék majdnem eltûnt.
Épp azt nézem én is, november 7-12 között nagyon sok csapadékot mutat. Persze akár mutatahatna +-40 fokot is, egyik sem jön be.
Most mondták a radio gagaba,hogy csütörtöktõl jelentõs lehülés és ÉK-en hózáporok is lehetnek,ugyhogy egyre bíztatóbb a helyzet.
Tényleg, elírtam, bizony 2003-ban volt ama kies télies hétvége, he-he !
Nem véletlenül hoztam fel párhuzamként a #16573-ban, igaz csak hõmérsékletileg van rá esély, csapadék szempontjából kár még vele foglalkozni.
Az Usrin által belinkelt német oldalon bizony fenntartással kezelendõk azok a bizonyos paraméterek.
Nem véletlenül hoztam fel párhuzamként a #16573-ban, igaz csak hõmérsékletileg van rá esély, csapadék szempontjából kár még vele foglalkozni.
Az Usrin által belinkelt német oldalon bizony fenntartással kezelendõk azok a bizonyos paraméterek.
Igen, szerintem ez azért van, mert a 2003-as évrõl sokaknak a januári, februári havazások jutnak eszébe elsõsorban.
Érdekes, hogy milyen sokan emlékeznek úgy, hogy 2004-ben volt. Ilyenkor jó, hogy van archívumunk
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat