Külföldi időjárási események

2014-12-07 10:01:09

Ez azért nem egészen így van.
Az adatok nincsenek megfelelõen feldolgozva, a mérések pontossága hagy némi kívánnivalót maga után, hol több vagy hol kevesebb mérési pont volt, de azért az eléggé szembetûnõ, ha az egyik évben a valaha mért legmagasabb éves csapadék esik, a következõ évben meg a legkevesebb.
Teljesen mindegy, hogy eddig 1455 mm volt a rekord, most pedig 1550 mm lett, és közben volt két év 1885-ben és egy 1967-ben, amikor valójában 1610 mm-t mértek volna, ha lett volna több mérõ, ha precízebben mértek volna, vagy ha ... stb stb, tehát az a két év lenne a rekord.
És a másik véglet, ugyanez eljátszható a 200-300 mm-es éves átlaggal vagy állomási rekorddal, az idõjárás szélsõségeit nem az határozza meg, hogy megdõlt-e a rekord van nem, viszont ha mindig a két véglet közelében történnek az idõjárási események, akkor az biztosan szélsõség.
Itt nem csak az adatok, amik bizonyítanak, hanem a józan ész.
Amikor egymást követik az olyan események, amik pont ellentétei egymásnak, akkor az szélsõséges.
Ami nem azt jelenti hogy soha nem volt ilyen, mert régen is volt szélsõség.
Volt hogy kiszáradtak a tavak, volt hogy a tetõkig ért a hó, meg hasonlók.
De lehet, hogy amikor a tetõkig ért a hó, és az emberek létrával másztak ki a tetõn a házból, akkor az egy nem ennyire szélsõséges idõszak volt, csak volt egy anomália.
Valószínû különbözõféle idõszakok vannak, van hogy folyamatosan szélsõséges az idõjárás, de nincs rendkívül kiugró esemény, mert mire az aszály elérnél a kritikus szintet, addigra átcsap rendkívül esõsbe, és mire úszna az ország, azért nem úszik, mert az elõtte csonttá száradt talaj nyeli a vizet mint kacsa a nokedlit.
Az 1960-1990 közti zonálisabb idõszakhoz képest ez a mostani idõszak rendkívül más, rendkívül ellentétes.
Persze lehet az a zonális idõszak volt ritkább, és ez a meridionális a gyakoribb, ehhez kellenének az adatok régrõl, mondjuk az 1800-as évek második felérõl és az 1900-as évek elsõ felérõl, de az adatok leírás, részletes leírás nélkül nem elegendõek.

Nem kell nekem fénykép, okostelefon meg adatsor 1756-ból ahhoz, hogy lássam, a mi klímánkon nem gyakori, hogy az egyik évben december 7-én még nem volt fagy és a legfagyérzékenyebb növény is él és zöld, 1-2 éven belül meg megtörténik az, hogy április 5-én ér véget a tél.
Ugyanis ha ezek nem kirívó esetek, hanem úgy vesszük hogy belefér, normál esemény, akkor az lenne a kirívó, hogy június 3-án ér véget a tél és a havazás, majd a következõ évben meg február 23-án fagy le elõször a bab levele?
Nem!
Persze biztosan volt rá példa arra is hogy júniusban ért véget a tél, de tudjuk, az más klímakorszak, az nem említhetõ fel mint szélsõség, az annál durvább dolog.
Ezek az elmúlt évek eseményei mind-mind sorozatosan, közvetlenül egymás után(!!) a mi klímánkon olyan események, amik az elmúlt 100-200 év legeit súrolgatják vagy el is érik.
Egy-egy ilyen esemény nem is lenne szembeötlõ, a durva szerintem az benne, hogy csak és kizárólag ilyen eseményekbõl áll az idõjárás.

És ha itt nálunk így zajlik, így zajlik Európa más országaiban is.
Olaszországban a gyümölcstermesztés miatt követem az eseményeket, az olasz szaklapok folyamatosan arról beszélnek, hogy ott is "soha nem látott" (azért idézõjel, mert soha nem mond hogy soha

) események sorozata van Link Link
A 2012-es havazásokhoz hasonlót 1929-ben éltek át ott.
Idén 1000 mm körüli novemberi csapadék Genovában, ezt írták is hogy ilyen nem fordult elõ soha.
Meg többszáz eseményrõl nem is tudunk, de ha nálunk egyik végletbõl a másikba csapunk át, akkor ez értelemszerûen Európa más részein is így történhet.
Angliában 2010 körül két egymást követõ rekordhideg tél vagy téli idõszak volt.
Meg hosszasan lehetne sorolni.
Nagykanizsán a 2011 és 2012-es év volt az 1901 óta mért két legszárazabb év (ez akkor is durva, ha volt ennél szárazabb mondjuk 16 mm-el kétszer is, csak nem mérték vagy rosszul mérték).
2010-ben meg 2014-ben meg 1000 mm felett.
A 4 év átlaga a sokévi átlagnak felel meg nagyjából.
2 évig szorulása volt, két évig meg hasmenése, az átlag tökéletes széklet, csak közben soha nem volt normális.
Kényes téma ez, mert megfelelõ összehasonlítási alap valóban nincs, amivel kiállna az ember egy Bolygóközi Klímakutató Konferenciára, de az elmúlt évek eseményei azért több mint figyelemreméltóak.
És nekem nem valamelyik klímaváltozásból vagy felmelegedésbõl profitálni akaró cég tömi a zsebem és írja elõ hogy mit mondjak, hanem csak kinyitom a szemem és látok.
Bár az elsõ verzió is jó lenne, amennyiben ugyanezt kellene mondanom