Külföldi időjárási események
Igen, ott is nagy a bizonytalanság. Szerintem min. 10, de akár 30-40 cm friss hó is lehet.
Holnap indulunk Ravasclettora síelni ( Olaszország), elég gyérek a hóviszonyok, azt látom hogy hétvégére várható havazás. Gondolom a mediterrán ciklon miatt ott is nagy a bizonytalanság, de valaki tudna nekem valamiféle információval szolgálni a havazás nagyságáról?
Elõre is köszi
Elõre is köszi

...mindazonáltal Vlagyivosztok Marseille-el van kb. egy szélességen...
Jól látszik mit "köszönhetünk" a Golf áramlatnak [esõ]
Jól látszik mit "köszönhetünk" a Golf áramlatnak [esõ]
Annak rendje és módja szerint az Idõkép is gondolkodás nélkül átvette a cikket...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#252334 - 2014-12-19 16:51:12)
Ojmjakon és Verhojanszk környéke az északi félteke 2 hidegpólusa. Ebben az évszakban teljesen természetesek arrafelé ezek a hõmérsékleti értékek.
Ojmjakon és Verhojanszk környéke az északi félteke 2 hidegpólusa. Ebben az évszakban teljesen természetesek arrafelé ezek a hõmérsékleti értékek.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#252330 - 2014-12-19 16:25:15)
Így van: Verhojanszk és azt hiszem, Ojmjakon is, medencében fekszik. Ez a hely ideális "jégszekrény", ahol a sarki légtömegek teljesen kiszáradhatnak és mértéktelenül tovább hûlhetnek. Ez az északi félteke hidegpontja: a legalacsonyabb hõmérsékletet a mi féltekénken ott mérték.
Kár, hogy az ottani idõjárás még közvetve is bajosan hat a miénkre.
Így van: Verhojanszk és azt hiszem, Ojmjakon is, medencében fekszik. Ez a hely ideális "jégszekrény", ahol a sarki légtömegek teljesen kiszáradhatnak és mértéktelenül tovább hûlhetnek. Ez az északi félteke hidegpontja: a legalacsonyabb hõmérsékletet a mi féltekénken ott mérték.



Kár, hogy az ottani idõjárás még közvetve is bajosan hat a miénkre.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#252327 - 2014-12-19 16:19:10)
Ojmjakon: -52c fok
Hetek óta figyelem ezt a helyet, -40-nél nem volt melegebb. Ez valami különleges klíma, vagy ez ott alap?
Ojmjakon: -52c fok
Hetek óta figyelem ezt a helyet, -40-nél nem volt melegebb. Ez valami különleges klíma, vagy ez ott alap?
A friss GFS szerint Észak-Amerika nem kis részén meglehetõsen vad idõjárással telhet a Karácsony: Link


Bár ténykedésérõl nem sok szó esett csak kialakulásáról és én is elkéstem vele, de azért leírom :
A hétvégén igazán mozgalmas, ítélet idõt hozott a Billie viharciklon Németország északi részein.
A viharos, orkán erejû 100-150 km/h közötti széllökéseket heves esõzések, sõt szórványosan zivatarok, jégesõk, egyes térségekben pedig havazások, hózáporok, hózivatarok kísérték!
A hétvégén igazán mozgalmas, ítélet idõt hozott a Billie viharciklon Németország északi részein.
A viharos, orkán erejû 100-150 km/h közötti széllökéseket heves esõzések, sõt szórványosan zivatarok, jégesõk, egyes térségekben pedig havazások, hózáporok, hózivatarok kísérték!
Link
Itt már -50°C a napi középhõmérséklet.
Nézem, hogy milyen kicsi a hõingás náluk (-47°C - -51°C). Három -négy fok naponta.
Aztán rájöttem, hogy nálunk sincs télen nagyobb hõingás, csak ott k..va nagy számokkal mérik a hõmérsékletet, és ahhoz képest tûnik kevésnek a hõingás.
Itt már -50°C a napi középhõmérséklet.
Nézem, hogy milyen kicsi a hõingás náluk (-47°C - -51°C). Három -négy fok naponta.
Aztán rájöttem, hogy nálunk sincs télen nagyobb hõingás, csak ott k..va nagy számokkal mérik a hõmérsékletet, és ahhoz képest tûnik kevésnek a hõingás.
Ma kifejezettem szeles idõ van itt Rodgauban. A legerõsebb széllökés elérte a 80 km/h-t és a fákról ágakat tör le, de egyelõre csak kisebbeket.
Alexandra hosszan elnyúló hidegfrontján kialakult a Billie viharciklon. Bár nem olyan mély, mint elõdje. Azonban fejlõdése során volt olyan idõszak, amikor 12 óra alatt 21 hPa-t csökkent a középpontja. Reggel 6 UTC-kor 984 hPa-os centrummal rendelkezett a Bracknell szerint. Link
Pontosan, Alexandra és nem Andrea
Kicsi hasonlóságot mutatott a szinte napra pontosan 3 évvel ezelõtti 2011 december 7.-8.-i szörnyeteggel az Észak - Atlanti térségben!
Skóciában akkor igaz hogy erõsebb szél volt 250 km/h körül.

Kicsi hasonlóságot mutatott a szinte napra pontosan 3 évvel ezelõtti 2011 december 7.-8.-i szörnyeteggel az Észak - Atlanti térségben!
Skóciában akkor igaz hogy erõsebb szél volt 250 km/h körül.
Valaki nem tud hivatalos forrást arról, hogy a hét legeleji Andrea viharciklonban mennyi volt a pontos legalacsonyabb légnyomás!?
Láttam 925 hPa-t, de több helyen, többek között itt a fórumon is 940 hPa-os értéket is.
A lényegen viszont mit sem változtat, hogy ez volt a téli félév eddigi legerõsebb viharciklonja.Imádom ezeket a téli félévben az észak-Atlanti térségben, már pusztán a mûholdképek, idõjárási modellek nézegetése is öröm, kiváltság ilyenkor, a videókról, képekrõl nem is beszélve, az a hab a tortán.
Kis kiváltságosok : Irigykedem ilyenkor a britekre, skótokra, írekre, Benelux - állambeliekre, a Skandináv - félszigeten élõkre, vagy akár az Izlandiakra
Láttam 925 hPa-t, de több helyen, többek között itt a fórumon is 940 hPa-os értéket is.
A lényegen viszont mit sem változtat, hogy ez volt a téli félév eddigi legerõsebb viharciklonja.Imádom ezeket a téli félévben az észak-Atlanti térségben, már pusztán a mûholdképek, idõjárási modellek nézegetése is öröm, kiváltság ilyenkor, a videókról, képekrõl nem is beszélve, az a hab a tortán.
Kis kiváltságosok : Irigykedem ilyenkor a britekre, skótokra, írekre, Benelux - állambeliekre, a Skandináv - félszigeten élõkre, vagy akár az Izlandiakra

Szintén tegnap, Izlandon: Link
Végy egy viharciklont, kerülj a hátoldalára, s labilizáld a levegöt...
Végy egy viharciklont, kerülj a hátoldalára, s labilizáld a levegöt...


Jó búvárkodást! Nekem vigaszt nyújt ha néha felütöm, hogy micsoda telünk lehetne akár, vagy olyan szempontból hogy nincs új a nap alatt, hazánkban rendre visszatérõ dolog az enyhe tél, illetve telek sorozata.
Ez az OMSZ-tõl rendelhetõ 4 kötetes változat, az ár nem is változott, pár éve ugyanennyi volt. Link

Újabb érdekesség a nagy Oroszországból, ezúttal a hõmérõ túlsó végérõl: az ország legenyhébb klímájával rendelkezõ fekete-tengeri partvidéki sávban ma többfelé mértek 20°C fölött (ez még annyira nem is ritka), de pl. Anapa-ban a 22.3°C az eddigi decemberi rekord (21.1°C, 1996.12.03.)megdõlését jelentette.Link Ennél is melegebb volt a közeli Novorosszijszkban (24.2°C).
(Egyébként a decemberi országos csúcsot 27.2°C-kal Vlagyikavkaz tartja, amit 2010.12.05-án, egy kaukázusi "fõnös" hirtelen felmelegedés alkalmával regisztráltak.)
Eközben a Fekete-tenger keleti medencéjének "túlpartján", a török oldalon is hasonló felmelegedés volt, Trabzon-ban 25.7°C-ot mértek. Link
(Egyébként a decemberi országos csúcsot 27.2°C-kal Vlagyikavkaz tartja, amit 2010.12.05-án, egy kaukázusi "fõnös" hirtelen felmelegedés alkalmával regisztráltak.)
Eközben a Fekete-tenger keleti medencéjének "túlpartján", a török oldalon is hasonló felmelegedés volt, Trabzon-ban 25.7°C-ot mértek. Link
Én is élvezem, imádom a történelmet, ha lenne egy idõgépem, nem vagyonszerzésre használnám, hanem visszamennék a múltba és megnézném, hogyan éltek akkor az emberek!
Ha jól láttam eddig 940 volt az alja, még most is gyönyörû a mûholdképen

Rendkívül szigorú (hosszan tartó, vastag havas, hosszan tartó rendkívül hideg) idõszakokban az állatok nagyon elcsigázódhatnak, a madarak is a borzalmas , tartós hideg, vastag hó miatt nem találnak kellõ élelmet, és ekkor a " szálló madár lefagy" effektus bizony már bejátszhat. Nem véletlenül él a nép szólás - mondásában ez. Réthlynél debreceni - hortobágyi adat, hogy a kazlakra éjszakára leszálló varjak tömegesen fagytak meg. Nos a varjú nem az a madár ami könnyen adja a bõrét. Ez számomra az egyik legborzalmasabb adat, valami nagyon zord idõszak mûvelhet ilyet, természetesen ilyen idõszakban történt az esemény. (Hacsak nem fertõzés, mérgezés, mert biztosak még abban sem lehetünk amit saját szemünkkel látunk.
) Vastag hótakaró a szõlõt megvédheti a fagykároktól, nem beszélve arról, hogy régen nem kordonos mûvelés volt, a szõlõ vesszõt is takarhatták mulccsal a fagy ellen, és képesek voltak akár hóval takarni + ban. Rengeteg adat van arra, hogy a Duna BP.-nél beállt. A mederszabályozás, és az általad említett okok miatt ma már nehezebben fagy be, de azért a Duna beállásához kell a HRHI akárhogy ragozzuk.
Réthly igazán az 1600 - as évek végétõl részletes annyira, hogy párhuzamos adatokat találunk. Ezek örömteli módon egybevágnak, eltekintve egy - egy elírástól.
Nem árt ha a középkor gondolatvilágába bele próbálod élni magad. A középkor képi világa, írásmódja, gondolkodásmódja gyökeresen eltér a maitól. Én speciel élvezem is, én is jókat derülök rajta. A lényeg azért kibogozható.

Réthly igazán az 1600 - as évek végétõl részletes annyira, hogy párhuzamos adatokat találunk. Ezek örömteli módon egybevágnak, eltekintve egy - egy elírástól.
Nem árt ha a középkor gondolatvilágába bele próbálod élni magad. A középkor képi világa, írásmódja, gondolkodásmódja gyökeresen eltér a maitól. Én speciel élvezem is, én is jókat derülök rajta. A lényeg azért kibogozható.

Marhajó!
Az 1740-es télre azt írják, hogy a tehenek a kocsik elõtt megfagytak, az emberek utazás közben belefagytak a szekérbe (biztos a minisztérium galambjára vártak, hogy üljenek át egy másikba, csak a galamb megfagyott útközben
), a szarvasok futás közben, a madarak reptükben fagytak meg, a sör bor, ecet megfagyott a pincékben.
És az ebben az évben termett borok savanyúak voltak.
Amikor megfagy reptében a madár, akkor hogyan éli túl a szõlõ a telet?
A szõlõ -25 fokban kifagy, a madár -25 fokban még nem fagy meg, meg ha -30 fok van reggelre akkor sem.
Persze ha a szõlõ a dombon fagy el, akkor az már komoly lehet, de hogy a madarak fagyottan potyognak le, a szõlõ meg nem fagy el háááát....
Hány fokban fagy meg a madár reptében szerintetek?
1775-rõl azt írja, hogy Bécsben a csillagvizsgáló toronyban "18-19 gradust mutatott a Reaumor mérõje".
A Réaumur-skáka 0 foknak a víz fagyáspontját adja meg, 80 foknak a forráspontját, tehát nagyjából megfelel a Celsiusnak?
Tehát -18-19 fok volt?
Azt írják ebben a században ez volt a legnagyobb hideg, jeges, fergeteges tél.
-18-19 fokkal?
Oké hogy torony, oké hogy Bécs, de az nem egy veszélyes érték.
Persze ki tudja lehet hogy bent az épületben mérték.
1785-ben Lipcsében -23 fok volt, Waldheimban -28 fok, Bécsben -21 fok.
1985-ben befagyott a Duna az biztos.
A Duna vize azért mondjuk nagyban változott a többszáz évvel ezelõttihez képest sokkal szennyezettebb (szennyvíz, olaj, benzin, meg egy csomó más mocsok), így a fagyáspontja is biztos emelkedett valamelyest.
Az 1740-es télre azt írják, hogy a tehenek a kocsik elõtt megfagytak, az emberek utazás közben belefagytak a szekérbe (biztos a minisztérium galambjára vártak, hogy üljenek át egy másikba, csak a galamb megfagyott útközben

És az ebben az évben termett borok savanyúak voltak.
Amikor megfagy reptében a madár, akkor hogyan éli túl a szõlõ a telet?
A szõlõ -25 fokban kifagy, a madár -25 fokban még nem fagy meg, meg ha -30 fok van reggelre akkor sem.
Persze ha a szõlõ a dombon fagy el, akkor az már komoly lehet, de hogy a madarak fagyottan potyognak le, a szõlõ meg nem fagy el háááát....
Hány fokban fagy meg a madár reptében szerintetek?
1775-rõl azt írja, hogy Bécsben a csillagvizsgáló toronyban "18-19 gradust mutatott a Reaumor mérõje".
A Réaumur-skáka 0 foknak a víz fagyáspontját adja meg, 80 foknak a forráspontját, tehát nagyjából megfelel a Celsiusnak?
Tehát -18-19 fok volt?
Azt írják ebben a században ez volt a legnagyobb hideg, jeges, fergeteges tél.
-18-19 fokkal?
Oké hogy torony, oké hogy Bécs, de az nem egy veszélyes érték.
Persze ki tudja lehet hogy bent az épületben mérték.
1785-ben Lipcsében -23 fok volt, Waldheimban -28 fok, Bécsben -21 fok.
1985-ben befagyott a Duna az biztos.
A Duna vize azért mondjuk nagyban változott a többszáz évvel ezelõttihez képest sokkal szennyezettebb (szennyvíz, olaj, benzin, meg egy csomó más mocsok), így a fagyáspontja is biztos emelkedett valamelyest.
Találtam ilyet is:Link
Itt vannak korai írások egymást követõ igen hideg idõszakokról 15-30 évenként, de vannak egymást követõ évek is.
A Réthly könyveket igyekszem én is beszerezni.
Itt vannak korai írások egymást követõ igen hideg idõszakokról 15-30 évenként, de vannak egymást követõ évek is.
A Réthly könyveket igyekszem én is beszerezni.

Persze ha Réthly könyvében egymás utáni vagy nagyjából egymás utáni években vannak a mostaniaknál durván szélsõségesebb események, az valóban jelent valamit.
Ott már csak a forrás pontossága és hitelessége a kérdés.
Ott már csak a forrás pontossága és hitelessége a kérdés.
A jelenkorról, sõt a jövõrõl is ír, külföldi kitekintéssel is (Svájc, Anglia, Kassa, Pozsony), úgyhogy akármelyik fórumba elfér.
Azért érdekes ez, mert 30-50-100-200 évek telnek el egy-egy ilyen esemény között, amirõl a krónika ír.
20-30-50-100 évente most is elõfordul egy-egy olyan év, amit ha most lennénk azon a fejlettségi szinten, a krónikások biztosan felírták volna õket, és 400 év múlva olvasnánk hogy hûûû micsoda szélsõségek voltak akkoriban, vagyis most.
Olyan, mintha azt írnánk, hogy 1929-ben dermesztõ tél volt óriási havazásokkal, ugyanez megismétlõdött 1942-ben, 1985-ben és 1987-ben.
1960-1990 közti idõszakban voltak rendkívül enyhe telek hasonló februári virágzásokkal, meg most is van 2-3.
2013 tavaszán meg nem akart véget érni a havazás, még áprilisban is havazott.
2014-ben meg Karácsonykor gombászni jártak az emberek.
Sõt, 2014-ben a Kerka folyó 4-szer áradt ki akkorára, amire a legöregebbek sem emlékeznek.
Utána két télen meg hatalmas enyheség volt.
Csak most egy fogalmazzunk úgy fejlettebb kor van, kevésbé kötõdünk a helyi idõjáráshoz, ha kemény tél van, attól még lesz étel az asztalon, akkoriban egy zord, elhúzódó tél és egy esõs hûvös nyár kombináció óriási élelmezési problémákkal járt.
Mondjuk a folyók befagyása az durva azért, bár hozzá kell tenni, hogy ez csak tipp, de a folyók szabályozása után sokkal gyorsabban folytak szerintem a folyók, a régi kanyargós folyók sokkal lassabban folyó vize könnyebben befagyhatott.
Nem tudom mennyire részletes a Réthly könyv, de holnap elvileg a kezemben lesz!
Egyébként mikor fagyott be utoljára a Duna?
Azért érdekes ez, mert 30-50-100-200 évek telnek el egy-egy ilyen esemény között, amirõl a krónika ír.
20-30-50-100 évente most is elõfordul egy-egy olyan év, amit ha most lennénk azon a fejlettségi szinten, a krónikások biztosan felírták volna õket, és 400 év múlva olvasnánk hogy hûûû micsoda szélsõségek voltak akkoriban, vagyis most.
Olyan, mintha azt írnánk, hogy 1929-ben dermesztõ tél volt óriási havazásokkal, ugyanez megismétlõdött 1942-ben, 1985-ben és 1987-ben.
1960-1990 közti idõszakban voltak rendkívül enyhe telek hasonló februári virágzásokkal, meg most is van 2-3.
2013 tavaszán meg nem akart véget érni a havazás, még áprilisban is havazott.
2014-ben meg Karácsonykor gombászni jártak az emberek.
Sõt, 2014-ben a Kerka folyó 4-szer áradt ki akkorára, amire a legöregebbek sem emlékeznek.
Utána két télen meg hatalmas enyheség volt.
Csak most egy fogalmazzunk úgy fejlettebb kor van, kevésbé kötõdünk a helyi idõjáráshoz, ha kemény tél van, attól még lesz étel az asztalon, akkoriban egy zord, elhúzódó tél és egy esõs hûvös nyár kombináció óriási élelmezési problémákkal járt.
Mondjuk a folyók befagyása az durva azért, bár hozzá kell tenni, hogy ez csak tipp, de a folyók szabályozása után sokkal gyorsabban folytak szerintem a folyók, a régi kanyargós folyók sokkal lassabban folyó vize könnyebben befagyhatott.
Nem tudom mennyire részletes a Réthly könyv, de holnap elvileg a kezemben lesz!
Egyébként mikor fagyott be utoljára a Duna?
Ma voltam gombászni, szedtem õzlábgombát, laskát és fenyõalját is.
A szõlõhegyet járva azon filóztam, ha most bejönne egy két-három hetes elõoldal 10-15-17 fokokkal, lehet hogy az alacsonyabb hõigényû gyümölcsfák kivirágoznának.
Sõt, mindez úgy is lehetne, hogy nem lett volna ennyire esõs a nyár, vagy csak jobban lettek volna permetezve a szõlõk (igaz 1783-ban nem permeteztek úgyhogy ez csak fikció), de amennyiben a szõlõk levélzete megmaradt volna, most szõlõlevéltõl sárgulna a hegy.
Sõt!
A szõlõ másodtermését itt szentmártonszõlõnek nevezik, mert Szentmárton napján szokták szedni.
Amennyiben nem ilyen pocsék esõs nyár lett volna, akkor most az összes szentmártonszõlõ meg lenne érve, kisebb szüreteket lehetne tartani.
Tehát nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy beírják a "kalendáriumba", hogy 2014-ben kétszer szüretelték a szõlõt és Karácsonykor virágoztak a fák.
A nagyon közel vagyunk hozzá az nem úgy értendõ hogy mindig közel vagyunk hozzá, hiszen csak nem kell fagy decemberig és kész, hanem most nincs fagy december 8-át írunk, és amennyiben bejönne egy déliszeles elõoldalas helyzet, ami még bejöhet, akkor akár meg is történhet.
Egy idõjárásban rendkívül jártas barátom mesélte ma épp ennek kapcsán, hogy 1966 nyarán valami anomália miatt kivirágoztak az almafák nyáron, majd a másodvirágzásból októberre megérett a nyárialma.
Találgattuk hogy jégesõ vagy sok csapadék vagy mi miatt virágozhattak újra, megnéztem, és Szombathelyen júniusban 108 mm, júliusban 171 mm, augusztusban 112 mm esõ hullott, majd szeptemberben 32 mm, októberben 43 mm.
Nem kizárt, hogy itt felénk még több esõ volt a 3 nyári hónapban.
Azaz száraz és meleg szeptember és október volt, így a hûvös és csapadékos nyárban kivirágzott nyárialmák beértek októberre.
Tehát ha valakinek almaültetvénye volt, akkor kis túlzással kétszer szüretelhetett volna almát.
Egy jégesõ után is ez a helyzet, letarol mindent a jég, majd kivirágzik minden újra.
Csak a Réthly könyv kapcsán jutott eszembe, olvasni ilyen durva dolgokat, hogy ekkor meg akkor mik történtek, hogy tavasszal fürödtek a folyókban, kétszer arattak vagy szüreteltek, ezek ugyanilyen anomáliák miatt jöhettek létre, mint amik most vannak nálunk.
A szõlõhegyet járva azon filóztam, ha most bejönne egy két-három hetes elõoldal 10-15-17 fokokkal, lehet hogy az alacsonyabb hõigényû gyümölcsfák kivirágoznának.
Sõt, mindez úgy is lehetne, hogy nem lett volna ennyire esõs a nyár, vagy csak jobban lettek volna permetezve a szõlõk (igaz 1783-ban nem permeteztek úgyhogy ez csak fikció), de amennyiben a szõlõk levélzete megmaradt volna, most szõlõlevéltõl sárgulna a hegy.
Sõt!
A szõlõ másodtermését itt szentmártonszõlõnek nevezik, mert Szentmárton napján szokták szedni.
Amennyiben nem ilyen pocsék esõs nyár lett volna, akkor most az összes szentmártonszõlõ meg lenne érve, kisebb szüreteket lehetne tartani.
Tehát nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy beírják a "kalendáriumba", hogy 2014-ben kétszer szüretelték a szõlõt és Karácsonykor virágoztak a fák.
A nagyon közel vagyunk hozzá az nem úgy értendõ hogy mindig közel vagyunk hozzá, hiszen csak nem kell fagy decemberig és kész, hanem most nincs fagy december 8-át írunk, és amennyiben bejönne egy déliszeles elõoldalas helyzet, ami még bejöhet, akkor akár meg is történhet.
Egy idõjárásban rendkívül jártas barátom mesélte ma épp ennek kapcsán, hogy 1966 nyarán valami anomália miatt kivirágoztak az almafák nyáron, majd a másodvirágzásból októberre megérett a nyárialma.
Találgattuk hogy jégesõ vagy sok csapadék vagy mi miatt virágozhattak újra, megnéztem, és Szombathelyen júniusban 108 mm, júliusban 171 mm, augusztusban 112 mm esõ hullott, majd szeptemberben 32 mm, októberben 43 mm.
Nem kizárt, hogy itt felénk még több esõ volt a 3 nyári hónapban.
Azaz száraz és meleg szeptember és október volt, így a hûvös és csapadékos nyárban kivirágzott nyárialmák beértek októberre.
Tehát ha valakinek almaültetvénye volt, akkor kis túlzással kétszer szüretelhetett volna almát.
Egy jégesõ után is ez a helyzet, letarol mindent a jég, majd kivirágzik minden újra.
Csak a Réthly könyv kapcsán jutott eszembe, olvasni ilyen durva dolgokat, hogy ekkor meg akkor mik történtek, hogy tavasszal fürödtek a folyókban, kétszer arattak vagy szüreteltek, ezek ugyanilyen anomáliák miatt jöhettek létre, mint amik most vannak nálunk.
Egyre biztosabb, hogy Norvégiában sok helyen rekordmeleg év lesz 2014. Sõt, több állomás esélyes a 10,0°C-os évi középhõmérséklet elérésére is - miközben a mérések kezdete óta az országban 9,5°C az abszolút csúcs. (Ezt Slatteroy, a nyugati part elõtti egyik kis sziget szállította 2006-ban.)
Ebben a cikkben: Link a táblázat azt mutatja, hogy az elsõ 11 hónap átlaga hol éri el a 10 fokot, és milyen december kell ahhoz, hogy az évi közép se kerüljön 10 fok alá. Stavanger reptéri állomása (Sola) és Bergen +4,6°C-os decemberi átlaggal elérné az "álomhatárt", és a hosszútávú elõrék alapján ez könnyen összejöhet.
Ebben a cikkben: Link a táblázat azt mutatja, hogy az elsõ 11 hónap átlaga hol éri el a 10 fokot, és milyen december kell ahhoz, hogy az évi közép se kerüljön 10 fok alá. Stavanger reptéri állomása (Sola) és Bergen +4,6°C-os decemberi átlaggal elérné az "álomhatárt", és a hosszútávú elõrék alapján ez könnyen összejöhet.
Igen az abból lehetett. Azért sok adat összevág, átfedések vannak, ha hiányosak, helyenként ellentmondásosak is. Ez a kutató munka egy ember lehetõségeit messze meghaladja, ráadásul az információ áramlás Réthly idején még igen nehézkes volt. Helyenként sajnos hiányosak az adatok. Ha rajtam múlna feltölteném a netre, és létrehoznék egy szerkeszthetõ wikipedia szerû oldalt is, ahová akinek valami adata van, valamely évrõl , forrásmegjelöléssel, szerkeszteni, kiegészíteni tudná a meglévõ adatokat. Kár hogy keveseket érdekel az ilyesmi, de ha némileg bõvülne az adatsor már akkor megérné.
Egyébként sok - sok év van amirõl átfogó képet ad a kötet, fõleg az 1600 -as évek végétõl. Élvezetes látni, hogy nincs új a nap alatt: Pl. Arad, és Kassa egy adott év idõjárását összevetve.
Egyébként sok - sok év van amirõl átfogó képet ad a kötet, fõleg az 1600 -as évek végétõl. Élvezetes látni, hogy nincs új a nap alatt: Pl. Arad, és Kassa egy adott év idõjárását összevetve.

Rajta vagyok, lehet holnap már meg is lesz, a kanizsai könyvtárban elvileg van egy, ezek szerint akkor az ami 1700-ig szólt.
A többkötetest meg majd még kitalálom.
Megér 10 rugót persze hogy meg, ha van 10 rugó.
Ha nincs, akkor is megéri, csak nem tudom megvenni.
Valaki linkelt be sorokat talán a visszatekintõbe, ahol évekre lebontva írták hogy milyen idõ volt.
Az lesz az?
Mivel az emberek alapvetõen nem jó megfigyelõk, azért vannak kétségeim, mert óriási munka összegyûjteni ezeket, ezért....na majmeglássuk!
A többkötetest meg majd még kitalálom.
Megér 10 rugót persze hogy meg, ha van 10 rugó.
Ha nincs, akkor is megéri, csak nem tudom megvenni.
Valaki linkelt be sorokat talán a visszatekintõbe, ahol évekre lebontva írták hogy milyen idõ volt.
Az lesz az?
Mivel az emberek alapvetõen nem jó megfigyelõk, azért vannak kétségeim, mert óriási munka összegyûjteni ezeket, ezért....na majmeglássuk!
Volt egy elsõ kiadás, ami 1700 - ig szólt, az megvolt közkönyvtárban, régi, 80 - as évekbeli, kölcsönözhetõ volt. Aztán mostanában az új, többkötetes , teljes életmû.... ismered. Biztos vagyok benne, hogy Te is nagy érdeklõdéssel olvasnád.
Hidd el a "mifélénknek" ez vastagon megér tíz rugót.

Hidd el a "mifélénknek" ez vastagon megér tíz rugót.

Hát megyei könyvtárban, egyetemi könyvtárban már lehet, hogy van. De ha nincs, könyvtárközi kölcsönzés is van. A SZTE egyetemi könyvtárában biztosan van 1-2 helyben használható kötet. Ha nem jársz sikerrel, akkor lefénymásolom neked azt a kötetet, amihez hozzáférek és elpostázom!
Csak már egyszer vehetném a kezembe azt a 4 kötetet.
De 10 000 Ft-om nincs rá.
Kíváncsi lennék, mi van benne.
De 10 000 Ft-om nincs rá.
Kíváncsi lennék, mi van benne.
Réthly köteteiben tetten érhetõ számos ennél léptékekkel durvább változékonyság, néha az az érzésem , hogy a mai kor a béke idõszaka. Az utóbbi 100 év viszonylatában egy változékony idõszakot élünk , de gondolj arra is, hogy a középkornak nincsenek viszonylag nagy lefedettségû mérési adatai, sõt 1700 elõtt semmilyen, mégis hajmeresztõ dolgokat találni Réthly gyûjteményében szinte minden oldalon.! Olyan dolgokat, ami ha adatokkal alá lenne támasztva, magasan ûberelne mindent a jelenkorban. Speciel nem vitatom hogy egy igen érdekes idõszakot élünk,már csak az a kérdés mihez képest? Tudjuk ezt pontosan? Na , a globális izémizé síkján találtuk ismét magunkat.
