Bioszféra
Hú köszönöm! 
Sőt, lehet, egy következő kérdésre is választ kaptam. Nevezetesen, hogy Magyarországon miért volt jellemzőbb a monokultúrás erdőtelepítés, pl. egy bükk régióban, míg pl. Szlovákiába átmenve (pl. Jósvafőtől északra) a fennsíkon a bükk régióban ott van a magas kőris, nagylevelű hárs, egy-egy nyír, juhar ( természetesen nem a mezei juhar) is a bükkök között min. 30 %-ban. Nem lehet, hogy ezek ellenállóbbak is adott esetben?
De nálunk a csonka Mo.-on hirtelen a kevés erdőből gyors és egyszerűbb módon kellett erdőt “csinálni”, ahogy hallhattuk előadásodból, míg a szerencsés szlovákoknak ilyenen nem kellett agyalni? Vagy csak szakmai különbözőségről van szó?
Kérlek tényleg röviden
!
Sőt, lehet, egy következő kérdésre is választ kaptam. Nevezetesen, hogy Magyarországon miért volt jellemzőbb a monokultúrás erdőtelepítés, pl. egy bükk régióban, míg pl. Szlovákiába átmenve (pl. Jósvafőtől északra) a fennsíkon a bükk régióban ott van a magas kőris, nagylevelű hárs, egy-egy nyír, juhar ( természetesen nem a mezei juhar) is a bükkök között min. 30 %-ban. Nem lehet, hogy ezek ellenállóbbak is adott esetben?
De nálunk a csonka Mo.-on hirtelen a kevés erdőből gyors és egyszerűbb módon kellett erdőt “csinálni”, ahogy hallhattuk előadásodból, míg a szerencsés szlovákoknak ilyenen nem kellett agyalni? Vagy csak szakmai különbözőségről van szó?
Kérlek tényleg röviden
! 
Szia Bölke!
Nem feledtem a kedves megkeresést és a sok érdekes kérdést!
Mindig szívesen és örömmel válaszolok, amire tudok.
De szakmai ártalomból (grafomán) eredően hosszabb, udvariasan nevezve, részletesebb kifejtést igényelnek, mert több kapcsolódó résztémát érintenek, amiből összeállhat egy bizonyos kép az erdőgazdálkodás, vagy ahogy ma jobban szeretjük hívni, az erdőkezelés mibenlétének összetett alapjairól.
Meg jó kérdésekről jó emberektől fontos dolgok jutnak eszembe és arról pedig mindig eszembe jut egy másik fontos dolog, úgy, hogy haladok előre, mint lymantria-gradáció a tölgyerdőben.De ezek így szépen egymásba fonódva talán nem "l art pour l art" és ad hoc dogok.
( Csak egy kóstoló: pl. a szálalás: sokszor elővett jolly joker megoldás, de kevés erdei állományt génerodáló, degradáló üzemmódot ismerek ,mint a híres őrségi kisparaszti szálalást. Majd elmondom miért.)
Jelentkezem, majd inkább egy-egy kérdésedre adott válasszal, ha jó így, ahogy az időm engedi. (Kedvem mindig van, ezért voltak a régi Metnet-Ipoly Erdő Zrt. Nyílt Napok)
Talán még a régi Bioszfórum időket idéző eszmecsere is lehet belőle
.
Addig is minden magamutogató, nagyképű célzat nélkül!!
Elsőre egy kis videót ajánlanék, amivel "kedves" meglepetést okoztak nekem az átadó, avató rendezvényt szervező kollégáim, mivel csípőből felkértek, hogy tartsak előadást a kútbereki vendégházunk, kulcsos turistaházunk átadásán, mert a háttérben lévő két roll up tartalmát úgy is én szerkesztettem. Az indokot nem tudtam kohézióba tenni, főleg, hogy szólhattak volna egy telefonal előtte este, hogy Isten szent szabad ege alatt kell majd prezentálnom, de mindegy, megoldottuk, így vagy úgy, ennek megítélését a nézőre, hallgatóra bízom.
Jó volt, mert én mint meghívott vendég mentem oda, szakfolyóirat főszerkesztői minőségben tudősítani, és nem a mikrofon és nagy kamera elé állni, így séróból kellett vagy 5-6 évvel ezelőtti kutatások anyagát valahogy értelmesen és érdekesen előadni, és röviden, a megjelent prominens személyek miatt, akik a dög melegben és a cikázó millió szitakötő között, inkább már a cateringre voltak kíváncsiak.
De hát Ipolyos is vagyok, így a meghívott vendégből a vezérigazgatói ukázra (joggal) szakmai ismeretterjesztővé kellett avanzsálnom, s az ottani erdőket egykor kezelő Prímácia (Esztergomi érsekség) erdőgazdálkodásáról beszélnem (Maga az épület is az érseki erdőgondokságé volt valaha.).
Szerencsére akkor már terveztük a Börzsöny monográfia második kiadását, mivel az első 2000 példány egy év alatt elfogyott és jajongott napi szinten a nép, hogy venné, keresi, de nincs. Ez persze öröm. A 600 oldalas, 35 szerzős Vadregényes erdőtáj - a Börzsöny az első hegytáji monográfia a hegségről, aminek nem csak vezető szerkesztője lehettem, de szerzője is voltam és pl. a történeti részben (II. nagy fejezet) az erdők történetén keresztül mutatjuk be a tájtörténetét, hiszen a táj meghatározó eleme a hegtájon mindig is a zárt, egybefüggő erdőtakaró volt.
Karátson Dávid vulkanológus prof. ( korábbi egyetemi tanárom) anyaga itt elérhető, ez a nyitófejezet és ebben a borító, a tartalomjegyzék és a hátsó könyvajánló is benne van.
Link
Batizi Zoltán régész kolléga ( Ma a Börzsöny Múzeum igazgatója) a török kori időket írta meg, kiválóna, rengeteg levéltári anyagból. Az előtte lévő fejezetekben a nemzetközi hírű várrégész Miklós Zsuzsa alkotott nagyon komoly váras anyagokat. Sajnos a hiánypótló könyv első megjelenést, 2014 októberében már nem várta meg, májusban az örök régészmezőkre költözött.
A második kiadás 2019-ben jelent meg. Összesen 3500 példány talált már gazdára és vitték mint egy ponyva regényeket, pedig vagy 45 kiló a kötet. Szerintem a másodikból sincs már sok. Az ebben megjelent szakírásai voltak sajnos az utolsóak.
Batizi Zoli fejezetét folytatva, én a Hódoltság utáni Habsburg- korszakokból adtam összefoglalást a könyvben, meg a következő másik fejezetben Trianontól a II. világháború végéig, az erdők teljes államosításáig. Az utóbbit dr. Oroszi Sándor professzorral jegyezve közösen - de ő akkor már inkább csak lektorált, s nem írt, megfáradt korára tekintettel. (A Mezőgazdasági Múzeum erdészeti-vadászati kiállítás főkurátora volt, erdőmérnök, főmúzeológus.)
Nem hosszú az egész, talán érdemes meghallgatni, nézni, a Hazai Erdész/Hazai Vadász vette fel és adta le műsorban még a Echo TV-én, majd már később az M5-ön. Békési Janiék. Ez még a muszteres anyag, azért látszódnak a két kamera mozgásai is időnként.
Szerintem ebben sok alap benne van, amiből majd pl. a Sajkúti vágásokat is meg lehet érteni, ha leírom a következőkben.
Íme:
Hát most se lettem rövid, pedig esküszöm koncentráltam!
Nem feledtem a kedves megkeresést és a sok érdekes kérdést!
Mindig szívesen és örömmel válaszolok, amire tudok.
De szakmai ártalomból (grafomán) eredően hosszabb, udvariasan nevezve, részletesebb kifejtést igényelnek, mert több kapcsolódó résztémát érintenek, amiből összeállhat egy bizonyos kép az erdőgazdálkodás, vagy ahogy ma jobban szeretjük hívni, az erdőkezelés mibenlétének összetett alapjairól.
Meg jó kérdésekről jó emberektől fontos dolgok jutnak eszembe és arról pedig mindig eszembe jut egy másik fontos dolog, úgy, hogy haladok előre, mint lymantria-gradáció a tölgyerdőben.
De ezek így szépen egymásba fonódva talán nem "l art pour l art" és ad hoc dogok.( Csak egy kóstoló: pl. a szálalás: sokszor elővett jolly joker megoldás, de kevés erdei állományt génerodáló, degradáló üzemmódot ismerek ,mint a híres őrségi kisparaszti szálalást. Majd elmondom miért.)
Jelentkezem, majd inkább egy-egy kérdésedre adott válasszal, ha jó így, ahogy az időm engedi. (Kedvem mindig van, ezért voltak a régi Metnet-Ipoly Erdő Zrt. Nyílt Napok)
Talán még a régi Bioszfórum időket idéző eszmecsere is lehet belőle
.Addig is minden magamutogató, nagyképű célzat nélkül!!
Elsőre egy kis videót ajánlanék, amivel "kedves" meglepetést okoztak nekem az átadó, avató rendezvényt szervező kollégáim, mivel csípőből felkértek, hogy tartsak előadást a kútbereki vendégházunk, kulcsos turistaházunk átadásán, mert a háttérben lévő két roll up tartalmát úgy is én szerkesztettem. Az indokot nem tudtam kohézióba tenni, főleg, hogy szólhattak volna egy telefonal előtte este, hogy Isten szent szabad ege alatt kell majd prezentálnom, de mindegy, megoldottuk, így vagy úgy, ennek megítélését a nézőre, hallgatóra bízom.
Jó volt, mert én mint meghívott vendég mentem oda, szakfolyóirat főszerkesztői minőségben tudősítani, és nem a mikrofon és nagy kamera elé állni, így séróból kellett vagy 5-6 évvel ezelőtti kutatások anyagát valahogy értelmesen és érdekesen előadni, és röviden, a megjelent prominens személyek miatt, akik a dög melegben és a cikázó millió szitakötő között, inkább már a cateringre voltak kíváncsiak.
De hát Ipolyos is vagyok, így a meghívott vendégből a vezérigazgatói ukázra (joggal) szakmai ismeretterjesztővé kellett avanzsálnom, s az ottani erdőket egykor kezelő Prímácia (Esztergomi érsekség) erdőgazdálkodásáról beszélnem (Maga az épület is az érseki erdőgondokságé volt valaha.).
Szerencsére akkor már terveztük a Börzsöny monográfia második kiadását, mivel az első 2000 példány egy év alatt elfogyott és jajongott napi szinten a nép, hogy venné, keresi, de nincs. Ez persze öröm. A 600 oldalas, 35 szerzős Vadregényes erdőtáj - a Börzsöny az első hegytáji monográfia a hegségről, aminek nem csak vezető szerkesztője lehettem, de szerzője is voltam és pl. a történeti részben (II. nagy fejezet) az erdők történetén keresztül mutatjuk be a tájtörténetét, hiszen a táj meghatározó eleme a hegtájon mindig is a zárt, egybefüggő erdőtakaró volt.
Karátson Dávid vulkanológus prof. ( korábbi egyetemi tanárom) anyaga itt elérhető, ez a nyitófejezet és ebben a borító, a tartalomjegyzék és a hátsó könyvajánló is benne van.
Link
Batizi Zoltán régész kolléga ( Ma a Börzsöny Múzeum igazgatója) a török kori időket írta meg, kiválóna, rengeteg levéltári anyagból. Az előtte lévő fejezetekben a nemzetközi hírű várrégész Miklós Zsuzsa alkotott nagyon komoly váras anyagokat. Sajnos a hiánypótló könyv első megjelenést, 2014 októberében már nem várta meg, májusban az örök régészmezőkre költözött.
A második kiadás 2019-ben jelent meg. Összesen 3500 példány talált már gazdára és vitték mint egy ponyva regényeket, pedig vagy 45 kiló a kötet. Szerintem a másodikból sincs már sok. Az ebben megjelent szakírásai voltak sajnos az utolsóak.
Batizi Zoli fejezetét folytatva, én a Hódoltság utáni Habsburg- korszakokból adtam összefoglalást a könyvben, meg a következő másik fejezetben Trianontól a II. világháború végéig, az erdők teljes államosításáig. Az utóbbit dr. Oroszi Sándor professzorral jegyezve közösen - de ő akkor már inkább csak lektorált, s nem írt, megfáradt korára tekintettel. (A Mezőgazdasági Múzeum erdészeti-vadászati kiállítás főkurátora volt, erdőmérnök, főmúzeológus.)
Nem hosszú az egész, talán érdemes meghallgatni, nézni, a Hazai Erdész/Hazai Vadász vette fel és adta le műsorban még a Echo TV-én, majd már később az M5-ön. Békési Janiék. Ez még a muszteres anyag, azért látszódnak a két kamera mozgásai is időnként.
Szerintem ebben sok alap benne van, amiből majd pl. a Sajkúti vágásokat is meg lehet érteni, ha leírom a következőkben.
Íme:
Hát most se lettem rövid, pedig esküszöm koncentráltam!
Szia LAM!
Inkább ide való a kérdésem:
de nem akarom rabolni az idődet egy hosszú válasszal: 15-25 évvel ezelőtt rengeteget túráztunk a Börzsönyben, és pl. emlékszem, hogy ki voltam bukva, hogy pl. a Bugyihó déli lejtője elég szépen le volt tarolva (annak is inkább a kelet felé eső része, vagy a Kenyeres Balázs forrás környéke fölötti északi oldali bükkös, vagy a Saj-kút feletti rész, ahol a kék jelzés megy fel a Foltán kereszthez, majd tovább.
Ezek teljesen normálisak voltak anno? Esetleg betegség volt, és azért kell ekkora területen vágni? Persze a Mátrában ez hatványozottan volt jelen, sőt a Bükkben is egy helyen. A Börzsönyt ezért is szerettem, mert itt kevés ilyen helybe botlottam. Persze a Mátra "csak" TK, nem NP, lehet ez is számít. Egyébként mostanában pont, hogy kevesebb ilyet látok, mintha több lenne a szálalás, kisebb területek kivágása, felújítása, stb, pl. itt a Velencei hg-ben ezt látom. (Na pl. a Vértesben láttam talán a legnagyobb területű vágást fent a fennsíkon, de ott több helyen, de mintha itt is teret kezdene nyerni a szálalás.
Inkább ide való a kérdésem:
de nem akarom rabolni az idődet egy hosszú válasszal: 15-25 évvel ezelőtt rengeteget túráztunk a Börzsönyben, és pl. emlékszem, hogy ki voltam bukva, hogy pl. a Bugyihó déli lejtője elég szépen le volt tarolva (annak is inkább a kelet felé eső része, vagy a Kenyeres Balázs forrás környéke fölötti északi oldali bükkös, vagy a Saj-kút feletti rész, ahol a kék jelzés megy fel a Foltán kereszthez, majd tovább.
Ezek teljesen normálisak voltak anno? Esetleg betegség volt, és azért kell ekkora területen vágni? Persze a Mátrában ez hatványozottan volt jelen, sőt a Bükkben is egy helyen. A Börzsönyt ezért is szerettem, mert itt kevés ilyen helybe botlottam. Persze a Mátra "csak" TK, nem NP, lehet ez is számít. Egyébként mostanában pont, hogy kevesebb ilyet látok, mintha több lenne a szálalás, kisebb területek kivágása, felújítása, stb, pl. itt a Velencei hg-ben ezt látom. (Na pl. a Vértesben láttam talán a legnagyobb területű vágást fent a fennsíkon, de ott több helyen, de mintha itt is teret kezdene nyerni a szálalás.
Fújja a szél a mogyoró bokrot. Csak úgy füstöl! 
Gyanítom, hogy igen korán kezdődik idén az allergia szezon.
Gyanítom, hogy igen korán kezdődik idén az allergia szezon.
A friss napi-olajjal nincs is baj, amig csak 2-3-szor használjuk, hevítjük. Én a második sütés után leszüröm, a harmadik után megy a gyűjtőbe..Oxidok miatt.
Amennyire én tudom a napraforgóolajban a kettős kötések nagy hő hatására jó kis rákkeltő vegyületekké (is/részben) át tudnak alakulni, de erről persze temérdek cikk van a neten. Desznyózsír nem tud ilyet, mert telített. No meg nem is hexánnal vonják ki a desznyóból
Úgy emlékszem, számít hogy mennyire telítetlen a zsír (ezért jó a kacsazsír illetve busa, és nehézkes a marhafaggyú / tejzsír) illetve hogy az oldalláncai milyen alakzatot formáznak (cisz és transz) - volt egy nagy növényi olaj divat, most ez lecsengett.
Erős a gyanúm, hogy egyforma egészséges, hacsak nem viszi túlzásba az ember. Arra is emlékszem, hogy egy réges-régi gyerektábor egyik napján, a fánkok benne maradtak a napraforgó-olajban véletlenül. Délután sorban állás volt... friss jó fánkok voltak, csakhát olajkúrát kapott a társaság.
Erős a gyanúm, hogy egyforma egészséges, hacsak nem viszi túlzásba az ember. Arra is emlékszem, hogy egy réges-régi gyerektábor egyik napján, a fánkok benne maradtak a napraforgó-olajban véletlenül. Délután sorban állás volt... friss jó fánkok voltak, csakhát olajkúrát kapott a társaság.
Újabban állítólag a disznózsír egészségesebb mint a növényi olaj. Mi az igazság? Mind a kettö elég drága, de ez most nem számít, csak az egészség..
Ebből eredően már régi kérdésem volna, Mi a különbség - egészség ügyileg és alapanyag miatt - a zsirban (disznó, kacsa,) sütés, és vagy az olajban (napraforgó, olíva, len) sütések közt. ??
Ha veszek egy nyers kolbászt és hurkát, (disznó alapanyag) azt a "saját zsírjában" - > fólia alatt, vagy ha más nincs olajban süssem ki?
Ha veszek egy nyers kolbászt és hurkát, (disznó alapanyag) azt a "saját zsírjában" - > fólia alatt, vagy ha más nincs olajban süssem ki?
Nagyon szépek a csiperkék, remélem finomak lettek! Tipp: kicsit lemosva, nyersen húsdaráló, és fasírtgolyónak elkészítve zsírban kisütni ropogósra! Finomra fölszeletelni, és levesben megfőzni zöldséggel. Darálva hústöltelékbe is finom a jó gomba. Ami a lényeg: aprítva sokkal jobban kijön nemcsak az íze, de a fehérje-tartalma is. A gomba ellenálló jószág, nem hagyja magát könnyen emészteni. Sokkal többet nyerünk belőle, ha fölaprítjuk.
Lehet kapni Tescóban, egyéb helyen, belga Shiitake , tinóru gombás, (plusz még ötféle gombás) félkilós fagyasztott csomagokat. Volt aki a zacsin található leírást követve, megette mind az egészet és magyarázhattam, hogy ezek fűszergombák... Kár érte, mert ezek a gombakeverékek finomak, csak otthon szét kell tízfelé a fagyóba csomagolni, és tízszerre megenni aprítva... A Rozmár magyar keverékre legalább ráírják, hogy a konyha mestereinek. Finom a fagyott vegyes gomba, jó termék, de odafigyelést igényel.
Lehet kapni Tescóban, egyéb helyen, belga Shiitake , tinóru gombás, (plusz még ötféle gombás) félkilós fagyasztott csomagokat. Volt aki a zacsin található leírást követve, megette mind az egészet és magyarázhattam, hogy ezek fűszergombák... Kár érte, mert ezek a gombakeverékek finomak, csak otthon szét kell tízfelé a fagyóba csomagolni, és tízszerre megenni aprítva... A Rozmár magyar keverékre legalább ráírják, hogy a konyha mestereinek. Finom a fagyott vegyes gomba, jó termék, de odafigyelést igényel.
Igen, ezt sok helyen komolyba’ is alkalmazzák amúgy
Én még kontaktig nem jutottam el, csak jelezték, hogy natakaroggyáel!
Én még kontaktig nem jutottam el, csak jelezték, hogy natakaroggyáel!
Ezért előbb utóbb csak helyrezökken a világ. Madör nécsör téx hör rivendzs.(-:
Link
Link
Helló Satya! Szép gombász közeli képjeid vannak, de ezek hogy néznek ki a fazékban?
Kérdésem; meg kell mosni hideg vízben a dombát, méghogy a tálcán, fóliában lévőt is?
Ha már megmostam, a nagyobbakat fágjam ketté hosszában?
A Horty Miklós féle 5 forintosakat, és a 200-50 féle mostani átmérőjüket feleztem. A 20-10-forintos és 50 filléreseket hagytam egybe. Mind fenn van avízen mint a záptojás, de a végén szépek, és finomak 1-1,5 óra fözés alapjáraton elég?
A Lidl-ben vettem egy félkilós tégelyest. Már feltettem főni.
Képek:
Kérdésem; meg kell mosni hideg vízben a dombát, méghogy a tálcán, fóliában lévőt is?
Ha már megmostam, a nagyobbakat fágjam ketté hosszában?
A Horty Miklós féle 5 forintosakat, és a 200-50 féle mostani átmérőjüket feleztem. A 20-10-forintos és 50 filléreseket hagytam egybe. Mind fenn van avízen mint a záptojás, de a végén szépek, és finomak 1-1,5 óra fözés alapjáraton elég?
A Lidl-ben vettem egy félkilós tégelyest. Már feltettem főni.
Képek:
Na nem várom meg. A lakásban felfűzve "teleltetem elfogyásig".
Ha valaki szándékosan berepül drónnal egy vonuló madárcsapat mellé, az bizony zavarhatja őket.
Nekem nincsenek ilyen irányú heppjeim, de bizony “engem” is megtámadott már sok madár. Természetesen a prédaállatok a legpotensebbek; szarka, szajkó, galamblalkaúak. De a ragadozók sem tűrik sokszor, hogy a területükön “eszed a kenyerüket”. Leggyakrabban héjják, ölyvek és karvalyok rontanak rá a drónra pedig én csak meteorológiai megörökítés szándékából szállok fel.
A legburvább az volt, amikor a Zemplénben (valahol Hollóházától délre) eredtem egy lecsapózós zivatar nyomába, erre kb 5 család méh lekísérte a cuccost (sajnos lehetett hallani, ahogy a forgószárny darálása a földi rovarevők asztalálra juttatja a raj számos tagját, de leszálláskor nekem is be kelletett menekülnöm a kocsiba
Ja és igen, nyáron a fecskék látak “bennem “ rgadozót, de azok csak leszarnak, köpködnek
Nekem nincsenek ilyen irányú heppjeim, de bizony “engem” is megtámadott már sok madár. Természetesen a prédaállatok a legpotensebbek; szarka, szajkó, galamblalkaúak. De a ragadozók sem tűrik sokszor, hogy a területükön “eszed a kenyerüket”. Leggyakrabban héjják, ölyvek és karvalyok rontanak rá a drónra pedig én csak meteorológiai megörökítés szándékából szállok fel.
A legburvább az volt, amikor a Zemplénben (valahol Hollóházától délre) eredtem egy lecsapózós zivatar nyomába, erre kb 5 család méh lekísérte a cuccost (sajnos lehetett hallani, ahogy a forgószárny darálása a földi rovarevők asztalálra juttatja a raj számos tagját, de leszálláskor nekem is be kelletett menekülnöm a kocsiba
Ja és igen, nyáron a fecskék látak “bennem “ rgadozót, de azok csak leszarnak, köpködnek
Köszönöm
Laskát még csak egyszer szedtem, nem nagyon ismerem, engem főleg a vastag tönk hozott zavarba..
Ha még lesz belőle, megmutatom,
a Flórián téren korrektek az ellenőrök.
Laskát még csak egyszer szedtem, nem nagyon ismerem, engem főleg a vastag tönk hozott zavarba..
Ha még lesz belőle, megmutatom,
a Flórián téren korrektek az ellenőrök.
Laskának (kései laskának) látszó gombák. Ekkorát még sose láttam. Érdemes bemutatni ellenőrnek, mert évről-évre arathatjátok, minden nagyobb eső után.
Sziasztok, segítsetek gombahatározni, ha meglehet a mellékelt képekből,
kertben nőtt fűzfagyökéren:
Jelenleg is ott tartózkodik
kertben nőtt fűzfagyökéren:
Jelenleg is ott tartózkodik
Pénteken a nagy "kártya feltöltő ünnepen" megyek a Lidl.-be gombákat venni . 3 jó féle kinálat, barnás-fehér pereszke,laska gomba. Ha már a hal az egekbe ugrik kinjában!
A Márton napi ajánlat libából kicsit elszállt; 5-7 ezer/ kg. ( már megint menetrend szerint megérkezett Bácskiskun-Csongrád felé a madárinfluenza, mint ár felhajtó..Röhelyes!!!
A Márton napi ajánlat libából kicsit elszállt; 5-7 ezer/ kg. ( már megint menetrend szerint megérkezett Bácskiskun-Csongrád felé a madárinfluenza, mint ár felhajtó..Röhelyes!!!
Tegnap ismét Tétényi-fennsík, csodálatos hely lett, amióta elköltöztek róla a katonáék. Ligetes virágos-kőrises foltok az arasz-magas zuzmóval fedett kövön. Az ültetett fenyőerdőkben a rizikét már felváltotta a sokféle (kesernyés, rózsás lemezű, rákízű, szappanszagú, sárgás lemezű) pereszke és a fenyőtinóru, helyenként járhatóvá szelídült a sűrűsége. A tisztás felületeken, ahol jártak a szárzúzóval, ott szépséges sziklagyepes területek zöldellnek, még a nyári aszály után is... a mostohább fenyérfüves foltok a szabadság tágas látványával kedveskednek. Ahol a cserjés uralkodik (és még a kutyák számára is inkább átjárhatatlanul) ott se aljnövény, se gomba. (Sajnos tegnap belekeveredtem, 150 méteren egy órát küzdöttem hogy kijöjjek, rég sikerült ilyen alaposan eltévedni...) Viszont biztató jel, hogy a galagonya monoton uralmát, felváltja lassan a feketefenyő újulata, a fagyal, és a pusztaszil, vadkörte. A galagonya karvastag tövei pedig olyan alaposan kiszáradtak (és nagy területen, ez általános) - hogy könnyedén kijönnek a földből is. Viszonylag könnyen haladtam, mihelyt az "áttöréses" technikára rájöttem. Elgondolkoztam azon, hogyan lehet, hogy ennyi szép száraz rőzsére, senki nem tart igényt a környékben... Igaz, a terület védett, sok kutyás jár, és a BV lőtér is közel van; de Nagytétényből nem lenne nehéz feljönni, és a Balatoni-út túloldala már, nem védett. Ha helyi környezetvédő lennék, bizony áthordanám a túloldalra, hadd vigyék a célszörű szögény embörök tüzelőnek. A vegetációnak is, bizony jót tenne, ha a száraz faanyagot letisztítanák. Vaddisznónak nem láttam nyomát; róka lehet, a szagát két helyen is éreztem.
Fűszeres olivaolajon, megfuttattam 2 deka Croogomphus gombát és egy marék rizst. 3 deci vízzel, 20 perc alatt csodás gombás rizs lett! Nem véletlen hogy a Croogomphus a kedvencem
Finom lilatönkűek és vörös-nyálkásgombák pihennek a fagyóban. Vörösfoltos csigagomba "elvetve" a kertben, fenyőtinó és fenyőpereszke kíséretében; hátha valamelyiket felveszi a Gingko gyökérkapcsoltnak. Mások már szürke tölcsér(pereszkét) is találtak. 
Jöhet a TÉL!
Vörösfoltos csigagomba "elvetve" a kertben, fenyőtinó és fenyőpereszke kíséretében; hátha valamelyiket felveszi a Gingko gyökérkapcsoltnak. Mások már szürke tölcsér(pereszkét) is találtak. Jöhet a TÉL! 
Én a darvak közti reptetését minősítettem, mert a Tvt. 37. szakasz (3) bekezdés alapján szerintem ez simán zavarásnak minősül.
Szerintem ez kimondottan nagy f@szág és felelőtlenség volt tőle...
A Hortobágyi Nemzeti Park is biztos lájkolta.
A Hortobágyi Nemzeti Park is biztos lájkolta.
Régi bejegyzés, de ez a begöngyöltszélű cölöpgomba, majdnem az amit bölke írt. Az egyik leggyakoribb mérgező faj, Paxillus-szindrómát okoz.
Én a vargányát - ha van - akár egy héten keresztül reggel délben este képes vagyok megenni. Szerencsére emésztési problémám (eddig) nem vot tőle. Kedvencem lesütve, tejföllel friss kenyérrel.
Én ma több mint 1 kg rántottnál járok már, meg se nyikkan Most jön a vacsora Az idei lilatönkű felénk prémium minőségűOlyan finom rántva hogy arra nincsenek szavak, természetesen tartármártással Ma így kezdődött a napom, volt gomba dögivel
Most jön a vacsora Az idei lilatönkű felénk prémium minőségűOlyan finom rántva hogy arra nincsenek szavak, természetesen tartármártással Ma így kezdődött a napom, volt gomba dögivel
Kicsit drámaira sikeredett. Évekig tartok szárított gombát, semmi baja sincs, a gombapornak sem. Ki az aki megvárja, míg belerepül a moly? Van azon fedő is. Az emésztés meg nemigen egyforma. Viszont szerintem sem kell sokat zabálni, de ez más kajákra is vonatkozik.
Évekig tartok szárított gombát, semmi baja sincs, a gombapornak sem. Ki az aki megvárja, míg belerepül a moly? Van azon fedő is. Az emésztés meg nemigen egyforma. Viszont szerintem sem kell sokat zabálni, de ez más kajákra is vonatkozik.
Pulyasètáltatás közben, se kés, se szatyor Majdnem lekéstem, holnap komolyabban ráállok
Majdnem lekéstem, holnap komolyabban ráállok
Kedves Talaci,
Panaszkodtam a kialvatlanságra... Nos.
Gomba van hála Istennek, és vadásszák is, többnyire olyanok, akik ismerik.
A gomba finom, jó fehérjeforrás, értékes.
- de -
Sokan meg se rágják, pedig a gomba amúgy is nehezen emésztődik, legszívesebben mindenkit arra kérnék, hogy darálja meg.
Leér a vastagbélbe, ((mint pl. a tejcukor)) és ott a bacikkal keresztbe reagál és ott a "másnapi" hasfájás...
Aztán sokan meg se főzik rendesen, pedig elolvashatnák pár helyen, mi mindent kell 20 percekig főzni...
Aztán sokan az epekövükre ráfalatozzák a gombát, és epegörcs vagy hasonló miatt okolják az őzlábat...
Aztán sokan annyira szeretik, hogy négynapi adagot is fölfalnak, pedig 50 fölött napi 10 deka, 70 fölött napi 5 deka lenne a megfelelő maximális adag.... Kisgyerek kétéves korig egyáltalán nem kaphat gombát. Utána meg kell tanítani, hogy csakis főzve ehető, a fűből nem!
Aztán a Covid miatt páran annyira szagvakok, hogy még a karbolszagú csip. is a fazékba kerül.
Aztán jönnek föl délről a mediterrán gombák, újság a hasunkba.
Aztán páran annyira szagvakok, hogy a hűtőládából előjött gombáról nem veszik észre, hogy undi már...
Aztán ha a szárított gomba felét megette a moly, inkább már mi ne együk meg a maradékot.
Aztán a Zinterneten szép fotók vannak, de szaga/illata egyiknek sincs, és a "fogása" is fontos határozóbélyeg a gombának...
Caeterum censeo, meg kell mutatni ellenőrnek .
Aztán megfogadni a diétás tanácsokat is.
Mennyivel kevesebb munkánk lenne...
Panaszkodtam a kialvatlanságra... Nos.
Gomba van hála Istennek, és vadásszák is, többnyire olyanok, akik ismerik.
A gomba finom, jó fehérjeforrás, értékes.
- de -
Sokan meg se rágják, pedig a gomba amúgy is nehezen emésztődik, legszívesebben mindenkit arra kérnék, hogy darálja meg.
Leér a vastagbélbe, ((mint pl. a tejcukor)) és ott a bacikkal keresztbe reagál és ott a "másnapi" hasfájás...
Aztán sokan meg se főzik rendesen, pedig elolvashatnák pár helyen, mi mindent kell 20 percekig főzni...
Aztán sokan az epekövükre ráfalatozzák a gombát, és epegörcs vagy hasonló miatt okolják az őzlábat...
Aztán sokan annyira szeretik, hogy négynapi adagot is fölfalnak, pedig 50 fölött napi 10 deka, 70 fölött napi 5 deka lenne a megfelelő maximális adag.... Kisgyerek kétéves korig egyáltalán nem kaphat gombát. Utána meg kell tanítani, hogy csakis főzve ehető, a fűből nem!
Aztán a Covid miatt páran annyira szagvakok, hogy még a karbolszagú csip. is a fazékba kerül.
Aztán jönnek föl délről a mediterrán gombák, újság a hasunkba.
Aztán páran annyira szagvakok, hogy a hűtőládából előjött gombáról nem veszik észre, hogy undi már...
Aztán ha a szárított gomba felét megette a moly, inkább már mi ne együk meg a maradékot.
Aztán a Zinterneten szép fotók vannak, de szaga/illata egyiknek sincs, és a "fogása" is fontos határozóbélyeg a gombának...
Caeterum censeo, meg kell mutatni ellenőrnek .
Aztán megfogadni a diétás tanácsokat is.
Mennyivel kevesebb munkánk lenne...
A cölöpgombák termőrétege lehántható, úgy mint a tinóruké. Erről egyből felismerhetőek
Sötétspórás cölöpgomba esetleg? Nekem is van hasonló
Mindenesetre nálam amelyik fát "eléri" a kertben, az utána nagyon jól fejlődik. Együtt lakik az egyik nyírfával, ami nő is mind a bolondgomba. Mostanában ér majd el egy szelídgesztenyét, kíváncsi vagyok mit hoznak majd össze együtt.
Mindenesetre nálam amelyik fát "eléri" a kertben, az utána nagyon jól fejlődik. Együtt lakik az egyik nyírfával, ami nő is mind a bolondgomba. Mostanában ér majd el egy szelídgesztenyét, kíváncsi vagyok mit hoznak majd össze együtt.
Ezért kell az óriást szedni. Bármint pöfeteget. A körték itt jók. Entoloma egész télen is volt már. Entoloma saundersii var. hiemale pontosan.
Bármint pöfeteget. A körték itt jók. Entoloma egész télen is volt már. Entoloma saundersii var. hiemale pontosan.
Egyik barátom Hollandiában evett ilyet, és nem tudott felállni a bárszékről..persze nem józanul evett belőle, az sem segített a dolgon nyilván...
Igen, én is láttam a Velencei-hg.-ben sokfélét (pedig majdnem megjegyeztem, hogy na, hozza a formáját a hegység még ilyenkor is, és nem lesz gomba...aztán beljebb haladva szép számmal jöttek elő, meglepetésemre már a gyűrűs tuskógomba is, igen nagy számban. Szóval én is láttam susulykát, világító tölcsérgombát, viaszfehér tölcsérgombát, ha már a mérgezőkről beszélünk), de volt pár db aranytinórú, természetesen fehér penészes állapotban is már, pár kisebb őzláb, barna csengettyű, 1 db pici csiperke, galambgombák (több bordó példány, meg 1 db varashátú), természetesen az ilyenkor szinte mindig fellelhető harkály tintagomba, ráncos, gyapjas is, de azokból kevés.
Nem emlékszem ennyi lencse formájú gubacsra a tölgy leveleken. Olyan sűrűn potyognak mintha havazna. Vastagon áll a fák alatt.
Érkeznek a világító tölcsérgombák, a napokban az első kettő Entolomát (döggombát) is megkaptam, és érkezett már Hebeloma (fakógomba) is. Itt az ősz... bár ez a susulykák nemzetségét láthatóan nem zavarja: szorgosan tevékenykednek.
Tétényi-fennsík tele gombákkal, de azokkal is az történt, mint 'Tarjánban a körtékkel: apróbbak lettek a szokásosnál. Csiperkéből a "Minores" gondolom, nem a kétcentis idős példányt jelenti és a pici vörös mmérges őzlábra az alig centis kalapjával, alig ismertem rá... a pöfik 3 - 5 milliméteresek lettek odafent.
Tétényi-fennsík tele gombákkal, de azokkal is az történt, mint 'Tarjánban a körtékkel: apróbbak lettek a szokásosnál. Csiperkéből a "Minores" gondolom, nem a kétcentis idős példányt jelenti
és a pici vörös mmérges őzlábra az alig centis kalapjával, alig ismertem rá... a pöfik 3 - 5 milliméteresek lettek odafent. 
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat