Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Nem a hosszú ú szúrta a szemem a legjobban. Hozzá sem szóltam volna, ha az lett volna az egyetlen baj.
Én csak azért írtam, amit írtam, mert egyesek itt azt szokták mondani, h a hidegmagnak közel kell lenni Európához a hideghez, hacsak nem alakul ki anticiklon, ami behúzza a hideget egészen Szibériából.
Nanovich elnézést kérek Tõled a hosszú u miatt. Látom, nagyon szúrta a szemed.
Nanovich elnézést kérek Tõled a hosszú u miatt. Látom, nagyon szúrta a szemed.
Nálunk bármikor jön amikor megnyitom a csapot
Egész jó idõ van, 10 fok körüli T-vel
Egész jó idõ van, 10 fok körüli T-vel
Sõt, azért mert ott (tegyük fel: egész Kanadában) negatív anomália van novemberben, az nem jelenti azt, hogy máshol csakis pozitív lehet, ráadásul "az egész tél folyamán". Ááááááá, agyrém 
Ez teljes félreértése ám a dolgoknak! 
Az igaz, hogy Észak-Amerika keleti, északkeleti része (keleti part) és Európa idõjárása között télen gyakran van egyfajta libikóka játék, antagonizmus. Az ide szakadó hideg által az Atlanti-óceánon generált ciklonok elõoldala enyhe, óceáni levegõvel áraszt el minket.
Az általad linkelt hõanomália térképeken ellenben éppen az látszik, hogy decemberben a keleti part vaskosan pozitív anomáliát mutat fel, februárban átlag közeli. Egyedül január az, ami a Labrador-félsziget környékén hidegebbnek néz ki az átlagnál.
Nyugatabbra valóban negatív az anomália, de az ránk sokkal kevésbé van melegítõ hatással.
Az igaz, hogy Észak-Amerika keleti, északkeleti része (keleti part) és Európa idõjárása között télen gyakran van egyfajta libikóka játék, antagonizmus. Az ide szakadó hideg által az Atlanti-óceánon generált ciklonok elõoldala enyhe, óceáni levegõvel áraszt el minket.Az általad linkelt hõanomália térképeken ellenben éppen az látszik, hogy decemberben a keleti part vaskosan pozitív anomáliát mutat fel, februárban átlag közeli. Egyedül január az, ami a Labrador-félsziget környékén hidegebbnek néz ki az átlagnál.
Nyugatabbra valóban negatív az anomália, de az ránk sokkal kevésbé van melegítõ hatással.
Nyugatabbra került az AC az utóbbi futásokban, ez talán kicsit eltolja a hidegpárna kezdetét.
Link
Talán még szezonrekord minimum is lehet belõle.
A folytatás érdekesnek néz ki, lehet ugyan gyenge ciklon tevékenység a mediterrán térségben, de az AC nem engedné be a térségbe, viszont helyette becsurogna némi lábas, persze komoly hidegektõl nem kell tartani.
Link
Talán még szezonrekord minimum is lehet belõle.
A folytatás érdekesnek néz ki, lehet ugyan gyenge ciklon tevékenység a mediterrán térségben, de az AC nem engedné be a térségbe, viszont helyette becsurogna némi lábas, persze komoly hidegektõl nem kell tartani.
Új GFS futás elég szép téli verziót kezd felvázolni nov.23 környékétõl. Még a végén igaza lesz a román met intézetes figurának
GFS jelen futásában 2m-en is nagyon jól látszik az északkeleti hideg expanziója dny felé a terminus végén. Nov. 26-27.-én a 0 fokos izoterma erõsen megközelíti a Kárpátok vonulatát, Moszkva környékén -10 fok közelében van, míg innen északabbra, a sarkkör közelében -30 fok és az alatti. A modell szerint csinos hidegmag alakulna ki északkeleten november végére. Azonban hangsúlyozni kell, mindez ûridõ.
Ehhez nekünk nem sok közünk van.Amerika (és Kanada)idõjárása csak közvetve van hatással Európára közvetlenül nem.Elég sokszor kitárgyaltuk már hogy egy Amerikára rázúdult hideg leszakadás által keltett ciklon,elég sokszor nem tud direkt módon érvényesülni az öreg kontinensen.Fõleg ha blokkoló AC van ny-ény Európa felett.Tehát ilyenkor nagyon nagy jelentõsége van a magasnyomású központok elhelyezkedésének.
1980-81, 1986-87, 1995-96, csak két kiragadott példa,(biztos van még több is)hogy igenis lehet mindkét kontinensen egyszerre hideg,havas tél.És nem csak egy-két jelentõsebb,hanem többszöri hidegelárasztással. Fõleg 1995-96-ban.
1980-81, 1986-87, 1995-96, csak két kiragadott példa,(biztos van még több is)hogy igenis lehet mindkét kontinensen egyszerre hideg,havas tél.És nem csak egy-két jelentõsebb,hanem többszöri hidegelárasztással. Fõleg 1995-96-ban.
Na, akkor nézzük át újra a dolgokat, lehet, az elõbb nem tudtam elég jól kifejezni magam.
Én a GFS fõfutás alapján nyilatkoztam, nov. 25-26-27 tekintetében (Te nov. 21.-i térképeket mutattál) Feltételes módban beszéltem: a hideglevegõ utat találhat hozzánk. Nem azt akartam mondani, hogy a jelzett idõpontban hideghullám látszik nálunk, csupán azt, hogy a mutatott kép alapján a szinoptikai helyzet a hidegelárasztás felé tendál (aztán, hogy eléri-e ezt az állapotot, már kérdés) Utaltam az ûridõre is, a november végi szinoptikai térképeket természetesen nem szabad kész tényként fogadni.
Ami a légnyomás eloszlásnál és az áramlási iránynál sokkal fontosabb, az az északkeleti hidegfelhakmozódás ténye, ami a GFS-nél 144 óránál kezd mutatkozni.
Abban neked igazad van, hogy télen a kontinens északkeleti pereme rendszerint hidegebb az egyéb részeinél. De a mutatott -20 fokos T850 ott sem olyan gyakori novemberben. Ráadásul sokat számít a Grönland környéki, ill. a Skandináviától északkeletre elhelyezkedõ hidegtömegek aránya. Ha ez utóbbi relatív erõs, sokkal inkább várhatunk téli hidegeket országunkban, mintha fordítva volna. GFS szerint pedig a grönlandival összehasonlítva is nagy lesz az északkeleti hideg mennyisége.
Tapasztalataim azt mutatják, ha van kellõen nagy tömegû hideglevegõ észak-északkeleten, amellett megvan az alacsonyabb szélességek felé mozdulási hajlam, akkor az aktuális nyomáseloszlás nem sokat számít. Ilyen esetben reménytelenül elõoldali, zonális áramlási képek néhány nap alatt a legdurvább hidegelárasztásosra képesek fordulni.
Én a GFS fõfutás alapján nyilatkoztam, nov. 25-26-27 tekintetében (Te nov. 21.-i térképeket mutattál) Feltételes módban beszéltem: a hideglevegõ utat találhat hozzánk. Nem azt akartam mondani, hogy a jelzett idõpontban hideghullám látszik nálunk, csupán azt, hogy a mutatott kép alapján a szinoptikai helyzet a hidegelárasztás felé tendál (aztán, hogy eléri-e ezt az állapotot, már kérdés) Utaltam az ûridõre is, a november végi szinoptikai térképeket természetesen nem szabad kész tényként fogadni.
Ami a légnyomás eloszlásnál és az áramlási iránynál sokkal fontosabb, az az északkeleti hidegfelhakmozódás ténye, ami a GFS-nél 144 óránál kezd mutatkozni.
Abban neked igazad van, hogy télen a kontinens északkeleti pereme rendszerint hidegebb az egyéb részeinél. De a mutatott -20 fokos T850 ott sem olyan gyakori novemberben. Ráadásul sokat számít a Grönland környéki, ill. a Skandináviától északkeletre elhelyezkedõ hidegtömegek aránya. Ha ez utóbbi relatív erõs, sokkal inkább várhatunk téli hidegeket országunkban, mintha fordítva volna. GFS szerint pedig a grönlandival összehasonlítva is nagy lesz az északkeleti hideg mennyisége.
Tapasztalataim azt mutatják, ha van kellõen nagy tömegû hideglevegõ észak-északkeleten, amellett megvan az alacsonyabb szélességek felé mozdulási hajlam, akkor az aktuális nyomáseloszlás nem sokat számít. Ilyen esetben reménytelenül elõoldali, zonális áramlási képek néhány nap alatt a legdurvább hidegelárasztásosra képesek fordulni.
Ez a nyomáseloszlás, ti. délnyugaton és középen alacsony, északon és északkeleten magas, a kontinens nagy része tekintetében keleties légmozgással jár, ami alapjában ellentmond a tartós téli enyheségnek. Különösképp így van ez, ha számottevõ hidegtömegek helyezkednek el északkeleten.
Persze, abban igazad van, hogy a mutatott képet kézenfekvõ elõoldali helyzetként értelmezni.
De a fentiek fényében lehet úgy is, hogy a délnyugati ciklonok enyhe, nedves levegõt sodornak fölénk az elõoldalukon, mely éppen fölöttünk keveredik az északkeleti hideggel: esik a hó.
Például, 1993 híres novemberében is fõleg délies komponensû -elsõsorban dk-i- szelek voltak. Mégis nagyon hideg volt és sok hó.
Persze, hasztalan elõre inni a medve bõrére (vagy keseregni), hisz távelõrejelzésrõl van szó, amit hiba készpénznek venni.
Persze, abban igazad van, hogy a mutatott képet kézenfekvõ elõoldali helyzetként értelmezni.
De a fentiek fényében lehet úgy is, hogy a délnyugati ciklonok enyhe, nedves levegõt sodornak fölénk az elõoldalukon, mely éppen fölöttünk keveredik az északkeleti hideggel: esik a hó.
Például, 1993 híres novemberében is fõleg délies komponensû -elsõsorban dk-i- szelek voltak. Mégis nagyon hideg volt és sok hó.
Persze, hasztalan elõre inni a medve bõrére (vagy keseregni), hisz távelõrejelzésrõl van szó, amit hiba készpénznek venni.
Én sajnos ilyen tényeket nem tudok megerõsítani. A kontinens ÉK határás állandóan hideg halmozódik fel novemberben. És az a hideg kizárólag dél felé mozdul el, azaz Kelet-európára. Az ÉK -i AC valóban makacs épp ezért van ilyen idõ nálunk amilyen és ilyen is néz ki még hosszabb ideig. Nem látom azt a makroszinoptikus helyet kialakulását amit te említesz.
Lásd ENS ECM:
24 h:
Link
240 h:
Link
ugyanaz !
JMA: Link
Nincs változás
Fáklya szórása minimális és végig átlag feletti !
Link
GEM
24h:
Link
240 h:
Link
Ugyanaz a kettõ
CPTEC:
Link
Nincs változás
Egyedül a BOM erõsíti meg az általad vázoltakat:
Link
Lásd ENS ECM:
24 h:
Link
240 h:
Link
ugyanaz !
JMA: Link
Nincs változás
Fáklya szórása minimális és végig átlag feletti !
Link
GEM
24h:
Link
240 h:
Link
Ugyanaz a kettõ
CPTEC:
Link
Nincs változás
Egyedül a BOM erõsíti meg az általad vázoltakat:
Link
A januári T anomália térkép valóban elgondolkodtató...
De én ezen a nyomás anomália térképen erõs elõaldali helyzetet látok..
De én ezen a nyomás anomália térképen erõs elõaldali helyzetet látok..
Az tény, hogy a GFS már többedik futásban mutatja a kontinens északkeleti határán felhalmozódó hideg légtömeget. Hogy arrafelé alacsonyabb szélességek irányába mozdul a sarki hideg, a makacskodó északkelet-európai AC is tanúskodik.
A terminus vége felé (nov.27) pedig olyan szinoptikai helyzet van kialakulóban (ciklonok tõlünk kelet-délkeletre, magasnyomás északon és nyugaton), hogy a hideglevgõ utat találhat hozzánk.
Igaz, még ûrtávlat, de elgondolkodtató.
A terminus vége felé (nov.27) pedig olyan szinoptikai helyzet van kialakulóban (ciklonok tõlünk kelet-délkeletre, magasnyomás északon és nyugaton), hogy a hideglevgõ utat találhat hozzánk.
Igaz, még ûrtávlat, de elgondolkodtató.
Mondjuk tényleg érdekes, hogy gyakorlatiag egész télre kemény negatív anomáliával számol hõmérsékletileg.
Link
Link
Link
Ez így az évtized leghidegebb tele lenne minden bizonnyal.
Méghozzá tartós keleti áramlás miatt, hiszen a magas nyomás területeket Észak európára számolja, ami nálunk gyakori keleti szibériai hideget jelentene:
Link
Link
Link
Link
Ez így az évtized leghidegebb tele lenne minden bizonnyal.
Méghozzá tartós keleti áramlás miatt, hiszen a magas nyomás területeket Észak európára számolja, ami nálunk gyakori keleti szibériai hideget jelentene:
Link
Én tegnap nézegettem szezonális anomália térképeket. Be sem linkeltem egyet se mert volt egy rakat de nem tudtam elmenni rajtuk. Az egyik hidegebbet, a másik melegebbet jelzett, csapadékban dettó. És nem találtam leírást mi a különbség a térképek között.
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22022)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22021)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22020)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22019)
Ha már kiragadtad a pozitív példákat
, akkor beírom az én 325mm-es értékemet is.
, akkor beírom az én 325mm-es értékemet is.
Menjünk vissza a latinra,az még komolyabb történelmi hagyományokra tekint vissza!
Még annyit az origo-s cikk miatt akartam, hogy a klimatológiában egy idõsorból készített statisztikát azért csinálunk, mert szeretnénk megtudni, hogy az adott meteorológiai elemnek a jövõben milyen értékei mekkora valószínûséggel fordulhatnak elõ.
Az idõsor elemeire illeszthetõ egy valószínûségi sûrûségfüggvény.
A hõmérséklet pl. normális eloszlású(nak tekinthetõ, a 0 Kelvin elég messze van ehhez). (Méghozzá akármelyik hõmérséklet, a napi közép, az éves absz. max és a havi ötödik legkisebb 9:30-kor mért T is.) Az eloszlás két paraméterét többféleképpen határozhatjuk meg, de normális eloszlásnál az jön ki, hogy az egyik épp az adatok átlaga, a másik meg épp az adatok szórása, ez puszta véletlen. Az is véletlen, hogy az eloszlás várható értéke szintén az adatok átlag, szárasa pedig szintén az adatok szórás (ne keverjük össze a fogalmakat). Fontos azt is megjegyezni, hogy ha az adatok végtelen pontosak, akkor azok átlaga és szórása is végtelen pontos, de az eloszlás paramétereinek mégis van hibája.
Ebbõl az eloszlásból pedig közvetlenül meg tudjuk mondani, hogy az adott elem két konkrét értéke közötti elõfordulásának mi a valószínûsége.
Másik, hogy az adatokra (közvetlenül az idõsorra) illeszthetünk görbét. Ennek is vannak paraméterei, és ennek is lesznek hibái. Megtehetjük azonban azt is, hogy az adatok helyén egy környezõ (állandó hosszú) idõsor-darabra kiszámoljuk az eloszlás paramétereit, és arra illesztünk. Ez azért fontosabb, mert ezzel a várható érték és a szórás változását jelezhetjük elõre.
(Bonyolultabb módszer, de minden elemre jó, hogy nem egy konkrét eloszlást próbálunk illeszteni, hanem közvetlenül az adatok átlagát, szórását, ferdeségét, csúcsosságát és a többi eloszlás-paramétert, vagy még inkább közvetlenül a momentumokat határozzuk meg. A baj csak az, hogy ezekbõl végtelen sok van, és mindet ismerni kell ahhoz, hogy az eloszlást meg tudjam határozni.)
Nézzük most a jelzõnapok éves számát (tkp. a most következõk miatt írtam az egész hsz-t, és az origo-s cikkre is itt fogok utalni). Azzal a legnagyobb gond az, hogy két érték között kell lennie. Az egyszerûség kedvéért vegyünk olyat, ami általában kevésszer fordul elõ. (Általában max. 30-50, de mondjuk ritkán mehet 100 köré is.) Errõl azt feltételezhetjük, hogy lognormál eloszlású, aminek az a tulajdonsága, hogy negatívban nincs értelmezve. Annak is van két paramétere, de pl. az "átlag"-nak megfelelõ paraméter, a várható érték, és az adatok átlaga itt három különbözõ érték lesz, csakúgy mint a szóráshoz "hasonlító" értékek. (Az illesztési módszertanból pl. az jön ki, hogy az átlagnak megfelelõ paraméter az adatok logaritmusának az átlaga.)
Az ilyen idõsorokra is illeszthetünk görbéket. Fontos azonban, hogy olyan görbét illesszünk, ami az adatok természetének megfelel, és itt jön a lényeg. Lognormál eloszlású változó idõsorára nem illeszthetõ polinom, mert az negatívba is mehet. Az origo-s cikkben is ezt láttam a "hõhullámos" (forró?) napoknál. Ha meghosszabbítjuk, a XIX. sz. elején már kb. -3 ilyennek kellene lennie évente.
A lognormál eloszlás olyan változó eloszlása, melynek a logaritmusa normális eloszlású. Tehát a jelzõnapok logaritmusa lehet normális, és arra illeszthetõ lineáris trend-görbe is, vagyis a jelzõnapra magára exponenciális (exp[a*x+b]) illesztést lehet csinálni. Ez pl. a mindig viszonylag "nagy" számban elõforduló nyári napok esetében egy száz éves idõsoron lineárishoz igen közeli lehet.
(Ezen kívül az idõben változó eloszlás-paraméterekre a sztochasztikus folyamatokra vonatkozó törvények további megkötéseket szabnak.)
Az idõsor elemeire illeszthetõ egy valószínûségi sûrûségfüggvény.
A hõmérséklet pl. normális eloszlású(nak tekinthetõ, a 0 Kelvin elég messze van ehhez). (Méghozzá akármelyik hõmérséklet, a napi közép, az éves absz. max és a havi ötödik legkisebb 9:30-kor mért T is.) Az eloszlás két paraméterét többféleképpen határozhatjuk meg, de normális eloszlásnál az jön ki, hogy az egyik épp az adatok átlaga, a másik meg épp az adatok szórása, ez puszta véletlen. Az is véletlen, hogy az eloszlás várható értéke szintén az adatok átlag, szárasa pedig szintén az adatok szórás (ne keverjük össze a fogalmakat). Fontos azt is megjegyezni, hogy ha az adatok végtelen pontosak, akkor azok átlaga és szórása is végtelen pontos, de az eloszlás paramétereinek mégis van hibája.
Ebbõl az eloszlásból pedig közvetlenül meg tudjuk mondani, hogy az adott elem két konkrét értéke közötti elõfordulásának mi a valószínûsége.
Másik, hogy az adatokra (közvetlenül az idõsorra) illeszthetünk görbét. Ennek is vannak paraméterei, és ennek is lesznek hibái. Megtehetjük azonban azt is, hogy az adatok helyén egy környezõ (állandó hosszú) idõsor-darabra kiszámoljuk az eloszlás paramétereit, és arra illesztünk. Ez azért fontosabb, mert ezzel a várható érték és a szórás változását jelezhetjük elõre.
(Bonyolultabb módszer, de minden elemre jó, hogy nem egy konkrét eloszlást próbálunk illeszteni, hanem közvetlenül az adatok átlagát, szórását, ferdeségét, csúcsosságát és a többi eloszlás-paramétert, vagy még inkább közvetlenül a momentumokat határozzuk meg. A baj csak az, hogy ezekbõl végtelen sok van, és mindet ismerni kell ahhoz, hogy az eloszlást meg tudjam határozni.)
Nézzük most a jelzõnapok éves számát (tkp. a most következõk miatt írtam az egész hsz-t, és az origo-s cikkre is itt fogok utalni). Azzal a legnagyobb gond az, hogy két érték között kell lennie. Az egyszerûség kedvéért vegyünk olyat, ami általában kevésszer fordul elõ. (Általában max. 30-50, de mondjuk ritkán mehet 100 köré is.) Errõl azt feltételezhetjük, hogy lognormál eloszlású, aminek az a tulajdonsága, hogy negatívban nincs értelmezve. Annak is van két paramétere, de pl. az "átlag"-nak megfelelõ paraméter, a várható érték, és az adatok átlaga itt három különbözõ érték lesz, csakúgy mint a szóráshoz "hasonlító" értékek. (Az illesztési módszertanból pl. az jön ki, hogy az átlagnak megfelelõ paraméter az adatok logaritmusának az átlaga.)
Az ilyen idõsorokra is illeszthetünk görbéket. Fontos azonban, hogy olyan görbét illesszünk, ami az adatok természetének megfelel, és itt jön a lényeg. Lognormál eloszlású változó idõsorára nem illeszthetõ polinom, mert az negatívba is mehet. Az origo-s cikkben is ezt láttam a "hõhullámos" (forró?) napoknál. Ha meghosszabbítjuk, a XIX. sz. elején már kb. -3 ilyennek kellene lennie évente.
A lognormál eloszlás olyan változó eloszlása, melynek a logaritmusa normális eloszlású. Tehát a jelzõnapok logaritmusa lehet normális, és arra illeszthetõ lineáris trend-görbe is, vagyis a jelzõnapra magára exponenciális (exp[a*x+b]) illesztést lehet csinálni. Ez pl. a mindig viszonylag "nagy" számban elõforduló nyári napok esetében egy száz éves idõsoron lineárishoz igen közeli lehet.
(Ezen kívül az idõben változó eloszlás-paraméterekre a sztochasztikus folyamatokra vonatkozó törvények további megkötéseket szabnak.)
Én is menek.
Most,hogy megéttem a sült tikmonyt, meg a kolompért, a serclit kidobom, aztán felhúzom a muffot és járok egyet mámma.
Hives idõ van. Mire pitymallik tán 5 fok se lösz.
Most,hogy megéttem a sült tikmonyt, meg a kolompért, a serclit kidobom, aztán felhúzom a muffot és járok egyet mámma.
Hives idõ van. Mire pitymallik tán 5 fok se lösz.
Igen, a mérsékelt övi sivatagban alacsonyabb kell.
De akkor:
Köppen rendszerben Link egy féle sivatag van, annak négy viszonylag bonyolult feltétele van, és a Góbi és a Szahara is belekerül.
A Péczely-Trewartha rendszerben Link viszont a Szahara a B1-be, a Góbi a B3-ba kerül.
Sze: a Budyko rendszer egy ariditási indexen alapul, mely elsõsorban növényföldrajzilag használható: Link A Kiskunságon egy picit 2 fölé megy a 'H' értéke. (Errõl volt egy térképem, de nem találom.)
Egyébként amit eltévesztettem, az az, hogy nem az éves átlag Tmax-ra, hanem a legmelegebb hónap átlag Tközép-jére vonatkozik a feltétel.
De akkor:
Köppen rendszerben Link egy féle sivatag van, annak négy viszonylag bonyolult feltétele van, és a Góbi és a Szahara is belekerül.
A Péczely-Trewartha rendszerben Link viszont a Szahara a B1-be, a Góbi a B3-ba kerül.
Sze: a Budyko rendszer egy ariditási indexen alapul, mely elsõsorban növényföldrajzilag használható: Link A Kiskunságon egy picit 2 fölé megy a 'H' értéke. (Errõl volt egy térképem, de nem találom.)
Egyébként amit eltévesztettem, az az, hogy nem az éves átlag Tmax-ra, hanem a legmelegebb hónap átlag Tközép-jére vonatkozik a feltétel.
Tökéletes észrevétel, így van!
A nyugati áramlásos idõszakban nem voltak jellemzõek ezek a néhány nap alatt két évszakot ugró idõszakok, most pedig vagy fent vagyunk a padláson, és nem szépen lassan lesétálunk a pincébe, hanem fejest ugrunk!
Vertnagy!
Az egész klímaváltozásnak vagy "nevezzük aminek akarjuk"-nak a lényege a szélsõségesség és a kiszámíthatatlanság.
Igaz ez mindegyik évszakra, így a télre is.
A 2006/2007-es tél rekordenyhe volt, majd a 2010-es januárról ezt írtam 2010 februárjában: "2002/2003 hideg, havas telén a Rax-hegy (Ausztria, Soprontól nem messze) 1500 méteres magasságában -5,4 fokos januári átlagot hozott, míg most januárban ez az átlag -7,4 fok volt.
2 fokkal hidegebb."
Csak a folyamatos ciklonképzõdés és folyamatos áramlások miatt nem tudott az alsóbb légrétegekben is hideg lenni, ezért a 2010-es január nem volt 2 méteren annyira hideg.
Illetve itt az idei február sem volt kutya.
2006/2007 tele elõtt 2006-ban a január végi hidegbetörés volt durva, 2005 februárjában többfelé voltak -20-25 fokok.
Szóval elég hideg idõszakokkal tûzdelt telek közé ékelõdött be a 2006/2007-es tél.
A telek alakulását illetõen régebbi írásaim Link Link Link
Valahol kiszámoltam azt is, hogy azt hiszem 2000 és 2010 között a telek talán ha 1 vagy 2 tizeddel lettek melegebbek, ami szinte elhanyagolható változás, szemben a nyarak 6-8 tizedes melegedésével.
Rossmann!
Nem keresek ciklikusságot, csak az adatok mutatják, nem kell azt keresni, ott van!
1890-1920 nyugati áramlásos, kiegyenlítettebb idõszak volt
1920-1950 szélsõséges, forró nyarak és hideg telek
1960-1990 nyugati áramlásos, kiegyenlítettebb idõszak volt
1990- óta szélsõséges, forró nyarak és hideg telek
(Annyi különbséggel kísérteties a hasonlóság, hogy az elmúlt 20 év teleinek abszolút minimumai nagyon alacsonyak, az átlagok nem annyira.)
Én ezeket a 30-35 éves idõszakokat nézve komoly ciklikusságot látok, hogy miért, kinek, hogyan, merre, honnan, hányszor, azt nem tudom, de sokkal lényegesebb felismerni valamit, mert ha nem ismered fel, akkor nem is tudod feltenni a kérdést, hogy miért, kinek, hogyan, merre, honnan és hányszor!
Réthly Antal könyveiben leírt szélsõségektõl függetlenül az 1960-1990 közötti idõszak kiegyenlítettebb idõjárásához képest a mostani szélsõséges!
Hogy régen is volt, az nem cáfolja azt, hogy most az van!
A nyugati áramlásos idõszakban nem voltak jellemzõek ezek a néhány nap alatt két évszakot ugró idõszakok, most pedig vagy fent vagyunk a padláson, és nem szépen lassan lesétálunk a pincébe, hanem fejest ugrunk!
Vertnagy!
Az egész klímaváltozásnak vagy "nevezzük aminek akarjuk"-nak a lényege a szélsõségesség és a kiszámíthatatlanság.
Igaz ez mindegyik évszakra, így a télre is.
A 2006/2007-es tél rekordenyhe volt, majd a 2010-es januárról ezt írtam 2010 februárjában: "2002/2003 hideg, havas telén a Rax-hegy (Ausztria, Soprontól nem messze) 1500 méteres magasságában -5,4 fokos januári átlagot hozott, míg most januárban ez az átlag -7,4 fok volt.
2 fokkal hidegebb."
Csak a folyamatos ciklonképzõdés és folyamatos áramlások miatt nem tudott az alsóbb légrétegekben is hideg lenni, ezért a 2010-es január nem volt 2 méteren annyira hideg.
Illetve itt az idei február sem volt kutya.
2006/2007 tele elõtt 2006-ban a január végi hidegbetörés volt durva, 2005 februárjában többfelé voltak -20-25 fokok.
Szóval elég hideg idõszakokkal tûzdelt telek közé ékelõdött be a 2006/2007-es tél.
A telek alakulását illetõen régebbi írásaim Link Link Link
Valahol kiszámoltam azt is, hogy azt hiszem 2000 és 2010 között a telek talán ha 1 vagy 2 tizeddel lettek melegebbek, ami szinte elhanyagolható változás, szemben a nyarak 6-8 tizedes melegedésével.
Rossmann!
Nem keresek ciklikusságot, csak az adatok mutatják, nem kell azt keresni, ott van!
1890-1920 nyugati áramlásos, kiegyenlítettebb idõszak volt
1920-1950 szélsõséges, forró nyarak és hideg telek
1960-1990 nyugati áramlásos, kiegyenlítettebb idõszak volt
1990- óta szélsõséges, forró nyarak és hideg telek
(Annyi különbséggel kísérteties a hasonlóság, hogy az elmúlt 20 év teleinek abszolút minimumai nagyon alacsonyak, az átlagok nem annyira.)
Én ezeket a 30-35 éves idõszakokat nézve komoly ciklikusságot látok, hogy miért, kinek, hogyan, merre, honnan, hányszor, azt nem tudom, de sokkal lényegesebb felismerni valamit, mert ha nem ismered fel, akkor nem is tudod feltenni a kérdést, hogy miért, kinek, hogyan, merre, honnan és hányszor!
Réthly Antal könyveiben leírt szélsõségektõl függetlenül az 1960-1990 közötti idõszak kiegyenlítettebb idõjárásához képest a mostani szélsõséges!
Hogy régen is volt, az nem cáfolja azt, hogy most az van!
Ez így is van: a kb. 250 évre visszamenõ évi középhõmérséklet görbén jól látszik a nagy amplitúdójú, szélsõséges (tehát feltehetõen meridionális túlsúlyú), illetve a kisebb amplitúdójú (zonális) idõszakok váltakozása. A ciklusok természetesen közel sem egyforma hosszúak.
Az én 1890-es születésû, földrajz tanár nagyapám mindig azt mondogatta: Magyarország klímája forró nyarú, hideg telû, szélsõséges szárazföldi klíma, s hogy idõjárásunkra a legnagyobb hatással a Kelet-Európai síkság van. Az 1970-es években nem akartam hitelt adni állításának...
Holott az õ ifjú korában, még inkább tanárainak fiatal korában tényleg ilyen volt az éghajlatunk. Egyébként nagyszüleim generációja elõszeretettel mondogatta, hogy régebben "rendes" volt az idõ, télen tél volt, nyáron meg nyár -nem úgy, mint most, mikor se tél, se nyár nincs (1960-as, 1970-es évek) Az ember él a gyanúperrel, hogy itt a "megszépítõ messzeségrõl" van szó, de mindjárt más megvilágításba kerül ez az állítás, ha figyelembe vesszük a meridionális (kontinentálisabb), és a zonális (kevésbé kontinentális) idõszakok váltakozását.
Az én 1890-es születésû, földrajz tanár nagyapám mindig azt mondogatta: Magyarország klímája forró nyarú, hideg telû, szélsõséges szárazföldi klíma, s hogy idõjárásunkra a legnagyobb hatással a Kelet-Európai síkság van. Az 1970-es években nem akartam hitelt adni állításának...
Holott az õ ifjú korában, még inkább tanárainak fiatal korában tényleg ilyen volt az éghajlatunk. Egyébként nagyszüleim generációja elõszeretettel mondogatta, hogy régebben "rendes" volt az idõ, télen tél volt, nyáron meg nyár -nem úgy, mint most, mikor se tél, se nyár nincs (1960-as, 1970-es évek) Az ember él a gyanúperrel, hogy itt a "megszépítõ messzeségrõl" van szó, de mindjárt más megvilágításba kerül ez az állítás, ha figyelembe vesszük a meridionális (kontinentálisabb), és a zonális (kevésbé kontinentális) idõszakok váltakozását.
"máma már nem hasad tovább -
aludj el szépen, kis Balázs."
Menek lassan én is.
aludj el szépen, kis Balázs."
Menek lassan én is.
Néhány részlet Réthly Antal, Idõjárási események és elemi csapások Magyarországon 1700-ig c. könyvébõl
Európa:
"Hallatlanul forró és aszályos év egész Közép-Európában, még Angliában is. Valószínûleg a legforróbb, amilyen eddig elõfordult, az 1000 és 1473 évek mellett a legszárazabb is. Zürichben február 19.-szeptember 19. közt csak 4-szer esett, Regensburgban márciustól július végéig egyszer sem volt esõ, úgyszintén Milánóban is 5 hónapon át teljes szárazság uralkodott (...) A Temze oly alacsony volt, hogy a tengervíz Londonig nyomult fel. A bor rendkívül erõs volt"
Magyarország:
"Lágy tél, égetõ meleg nyár. Néhol a víz drágább volt, mint a bor"
"Ez az év annyira száraz volt, hogy az összes patakok kiszáradtak."
Európa:
"Hallatlanul forró és aszályos év egész Közép-Európában, még Angliában is. Valószínûleg a legforróbb, amilyen eddig elõfordult, az 1000 és 1473 évek mellett a legszárazabb is. Zürichben február 19.-szeptember 19. közt csak 4-szer esett, Regensburgban márciustól július végéig egyszer sem volt esõ, úgyszintén Milánóban is 5 hónapon át teljes szárazság uralkodott (...) A Temze oly alacsony volt, hogy a tengervíz Londonig nyomult fel. A bor rendkívül erõs volt"
Magyarország:
"Lágy tél, égetõ meleg nyár. Néhol a víz drágább volt, mint a bor"
"Ez az év annyira száraz volt, hogy az összes patakok kiszáradtak."
Keveredik ott sok minden. Az Alföld közepén mérhettek "többévtizedes átlagot" 450 mm körül a 70-es 80-as években (Békés megye északnyugati része és Szolnok környéke), de az nem a homokhátság Link
A 25 vagy 30 foknál magasabb Tmax átlag bizonyosan hibás. Az legfeljebb a trópusi sivatagi éghajlatra érthetõ. Gondolj pl a Góbira, Atacama-ra, ahol ezek szinte biztosan nem teljesülnek. Viszont a 200-250 mm helytálló lehet, ha az évi közép a megfelelõ tartományban van.
Attól függõen, hogy milyen klímaosztályozást tekintünk, a sivatagi éghajlat definíciója némileg eltérhet, de ált. évi 200mm-nél kevesebb csapadék, és 25, vagy 30°C-nál nagyobb évi Tmax-átlag kell hozzá. Ettõl mi nagyon-nagyon messze állunk.
(Van olyan klímaosztályozás azonban, mely szerint a Kiskunság egy nagyobb része félsivataginak minõsül).
Floo-nál pedig úgy érzem, az aszály és a szárazság fogalma keveredik. Sivatagban mindig szárazság van, de sosincs aszály. Lengyelországban pl. sosincs szárazság, de olykor elõfordul aszály. Azt sem értem, milyen az "eleve aszályos hely". Ahol mindig aszály van?
Az aszály átmeneti, szokatlan csapadékhiány. Ahol "mindig aszály van", ott valójában sosincs aszály, hanem szárazság, és ott az a normális. Szóval "aszályos hely" nem létezik, csak egy adott idõszakban, akkor, ha ott épp szokatlanul kevés a csapadék.
(Van olyan klímaosztályozás azonban, mely szerint a Kiskunság egy nagyobb része félsivataginak minõsül).
Floo-nál pedig úgy érzem, az aszály és a szárazság fogalma keveredik. Sivatagban mindig szárazság van, de sosincs aszály. Lengyelországban pl. sosincs szárazság, de olykor elõfordul aszály. Azt sem értem, milyen az "eleve aszályos hely". Ahol mindig aszály van?
Az aszály átmeneti, szokatlan csapadékhiány. Ahol "mindig aszály van", ott valójában sosincs aszály, hanem szárazság, és ott az a normális. Szóval "aszályos hely" nem létezik, csak egy adott idõszakban, akkor, ha ott épp szokatlanul kevés a csapadék.
Jogos.Hála a jó istennek itt soha senki nem szól semmiért. Én kérek elnézést.
135028.
Csak halkan jegyzem meg.A kommentemben nem kérdõjeleztem meg a szó létezését,sõt,azt sem, hogy helyes-e így használni.
135028.
Csak halkan jegyzem meg.A kommentemben nem kérdõjeleztem meg a szó létezését,sõt,azt sem, hogy helyes-e így használni.
Bár több vízgõz van a légkörben, mint szén-dioxid és a vízgõz abszorpciója a "legkényesebb" energiaspektrumra nézve több, mint 3-szor annyi, mint a CO2-é, de pl a sûrûségi viszonyok miatt mégis "csak" az üvegház hatás kb 65%-áért felel. A többi nagyrészben a szén-dioxid számlájára írható (és persze az egyéb IR-ben gerjeszthetõ gázra). Szóval derék egy mákszem lesz az
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Mediterrán ciklon fordítja téliesre az időjárást, több helyre megérkezik az első hó!
Időjárás-változás | 2025-11-19 13:57
Szabályzat