Időjárási visszatekintő

1890 december 29-én ilyen 850-es térkép van kalkulálva Link , tehát -10-12 fokos 850 mellett tudott lenni -28-32 fok?
Milyen mûszerekkel és milyen árnyékolással mértek akkoriban?

Amit tudtam megnéztem azok közül amit írtatok, és így van ahogy írod 1962. 03. 19-én Pátyodon -19.5 fokig csökkent a T. Tehát évet tekintve az idei már csak a második (2013.03.17. Vnamény, -18.2) legkésõbbi legalacsonyabb orsz. absz. Tmin. Ellenben 1961 decemberében volt -20 alatti min is, így egyelõre úgy tûnik, h a szezont tekintve a 2012-13-as szezon az elsõ helyen van abban a tekintetben, h ilyen késõi legalacsonyabb Tmin még nem volt, mint a múlt télen.

Igen tisztába vagyok vele. Rendkívül erõs volt azokban az években a kontinentális hatás. Sok igen forró és sok-sok kemény hideg idõszak azokból az évekbõl származik. Nem hiába neveztem el extra vagy erõs kontinentális korszaknak.

"A leghidegebb fogcsikorgató december a 1879-es volt a fõvárosban -10,8 fokos középpel."

Sõt, ez is 1879-ben volt:
Link
Link

Ej, micsoda évek voltak régen! Ezt nevezem IDÕJÁRÁSNAK. Ehhez képest a jelenkori idõjárás szelíd bárány.

A két lista különbségeit emelném ki:

Ugyan nem vagyunk nagyon messze egymástól, ám 1975 nálam 21,6, 1983 pedig 17,3 mm-t hozott.

Köszönjük, böngésszük!

Nekem ugyan -sajnos- nincs ilyen hosszú adatsorom, ám érdekes, hogy nálam 1971-ben lényegesen több, 22,0 mm csapadék volt.

Legcsapadékosabb december Siófokon 120,8 mm-rel 1952, nem sokkal mögötte 1995, ekkor 120,3 mm csapadék volt.

Hoztam némi érdességeket, csokrot az elmúlt kb 230 év december hónapjaiból:-)

Kezdjük tehát:-)
A fõvárosban a 1780 óta legenyhébb december az 1825-ös volt 4,8 fokos középpel. Nagyon érdekes, hogy az elsõ 10 legenyhébb decemberei között 5 volt az 1800-as és 5 volt az 1900-as években. Az elmúlt 20 év legenyhébb decembere a 2008-as volt 3,0 fokkal ami csak a 19. rangsorban.

A leghidegebb fogcsikorgató december a 1879-es volt a fõvárosban -10,8 fokos középpel.
Az elmúlt 20 év leghidegebb december a 2001-es volt -4,3 fokos középpel. Ez a leghidegebbek rangsorában a 15. volt. 1900 kezdve pedig csak az 1963-as, 1933-as és az 1902-es volt a hidegebb, tehát a -4 fok alatti december igen ritka madár a mi éghajlatunkon. Természetesen ezt a fõvársora értem.

A legenyhébb 10 éves átlag az 1910-es években volt 1,62 fokkal. A leghidegebb pedig köszönhetõ a -10,8 foknak az 1870-es években volt -2,37 fokkal. A 233 éves adatsor alapján a fõvárosban decemberek átlaga -0,1 foknak adódott. Természetesen a régi adatokat kivéve mert kell korrekciózni ( itt nincs direkt) így az átlag ami már megbízhatónak mondható 0,4 fok.

A leghosszabb fagymentes sorozat mikor minden december 0,0 fok felett zárt az 1953 és 1960 között volt ez 9 év. De 8 év volt 1909 és 1916 között is. Valamint 1909 és 1921 között mindössze 1 év volt mikor a középhõmérséklete fagypont alatt alakult ez 1917-es év volt tehát 12 évben nem volt fagypont alatti december hónap. Természetesen a 10-es és a 70-es években voltak a legenyhébb egymást követõ decemberek valamit felzárkózik 1823-1824-1825-1826-os évek melyek szintén nagyon enyhe decembereket hoztak. Zonális évek ezek döntõen, látszik is rajtuk.

Térjünk rá a leghosszabb fagyos sorozatra. Érdekes itt csak két alkalommal 5 évet találtam az elsõ a már említett 1875 és 1879 közötti 5 év, igaz ebben az évtizedben sok hideg december fordult elõ és csak az 1872-es és 1874-es év zárt pozítv középpel, ezek voltak hazánk leghidegebb decemberei.
A másik a 1936 és 1940 közötti idõszak itt is 5 egymást követõ év volt negatív közepû hónap.

A legmagasabb adatot amit találtam az 1989-es év vitte 22,0 fok Marcali pont a mai napon, de itt 3 napon voltunk 20 fok felett az országban. Volt még 1872-ben 2009-ben is 20 fok feletti érték.
A leghidegebb adatok érdekesek mert nagy országunk területén pl 1902-ben mértek -33 fokot is. Itt nagyon nehéz volt találni adatokat egyrészt sok fõterminus mérés miatt ami a téli idõszakban nagyon fals, másrészt a fel nem dolgozott fagyzugok miatt is pl Terény és társai miatt is.
De ami tudunk a mostani ország területérõl pl -29,0 fok Terény december 5-én ezt 1925-ben mérték, valamit 1927-ben -29,0 fok Mezõhegyes ezt december 22-én rögzítették. Itt volt Zabar -28,3 fokkal 2002 december 26-án. December 29-én -28,2 fokot mértek 1890-bõl Zalaegerszegen itt a krónikák beszámolnak a nyugati országrészrõl pl Döbör, Lenti térségébõl -30, -32 fokokról is a sajnos pontos adat még nincs.

Csapadék a legszárazabb december a fõvárosban 1971-es volt ekkor 1 mm hullott mindösszesen. A legcsapadékosabb december az 1887-es volt 122 mm hullott. Itt a krónikák írnak több mint 1 méter hóról is fõként a hegyeinkben valószínû, hogy ez volt a leghavasabb december valamint a 2005-ös is szép címre pályázik ekkor is 50-60 cm hó hullott Bakony és magasabb hegyeinkben.

A szélrekord Kab-hegy tarja 2010 december 9-én mikor 47,7 m/s-os maximális széllökést mértek.

Jó szórakozást hozzá:-)

De azért jól néz ki, ma is lement -4 fok alá és a téli nap is kipipálva! Link

Nem jövök:-) Itt vagyok:-)
Semmi érdemlegeset nem tudok hozzáadni, annyit, hogy felosztottam a klímánkat 4 felé, illetve az elmúlt nagyjából 230 évet, és többnyire az jött ki, hogy a tényleg volt kiegyensúlyozott és a mostanira hasonló korszakunk. Nincs új a nap alatt, hogy mit a hoz a jövõ majd kiderül:-)

Váraljamet:
Nálam is többnyire fagyos napok sorozata van, igazából nov 25 óta 2 fagymentes napom volt mindössze. De csak ilyen gynege kis fagyoskák, jól néz ki a statisztikába de nem ér semmit sem, inkább lenne jó zonális áramlás:-)

Ide is beteszem a met társalgó mellett:
Képes beszámoló szombatról, a Kékesrõl.
Kilátás a déli sípályáról a hidegvánkos tetejére: Link
Galya-sziget: Link
Az utolsó napsugarak: Link Link Link
Nagyon érdekes árokszerû bemélyedés a felhõrétegben: Link Csak feltételezem, hogy a Gyöngyös feletti Sár-hegy domborzata "megzavarta" a ködöt.
Ez viszont egyértelmûen a visontai hõerõmû mûve: Link
Kis légköroptika, azaz földárnyék: Link Link
Magas- és Alacsony-Tátra. Link Link Számomra elképesztõ, hogy 140 km távolságból ennyire látszik a Lomnicin lévõ állomás fénye... Nem elõször látom a Tátrát a Kékesrõl, de ez döbbenetes.
Búcsú: Link
Elnézést a hosszért, de ha itt a hidegpárna, akkor nekem irány a Kékes. Ha tehetitek, Ti is menjetek föl, mert mindent megér a látvány. Sajnos tegnapra elborította a csúcsot is a "vánkos", nekünk még szerencsénk volt.

Nem kell bíztatni vagy hívni, szerintem jön magától is!
De legalább tanulunk tõle, ugyhogy jöjjön csak!

Te jössz, Laci

Nem volt mindig ennyire szeszélyes, mert ugye ez a két véglet közötti csapongás!
2010 csapadékrekord maximum, 2011 csapadékrekord minimum.
A két véglet!
A nagykanizsai állomás 100 éves adatsorát végignézve régebben sokkal kiegyenlítettebb csapadékeloszlás volt mint éves, mint havi lebontásban is.
Ezért lehetett olyan, hogy egy akár alacsonyabb csapadékösszegû évben sem volt szárazság, szemben az idei évvel, amikor bõven átlag feletti év lesz, mégis volt durva szárazság.
Az sem mindegy, hogy egy csapadékosabb hónap után nyáron 25-30 fok minden nap, és közben vannak felhõsebb idõszakok, amikor kevésbé párolog, vagy 30-35 fok van minden nap, és 3 hétig nem látunk felhõt.
Az elmúlt nyarakon ez utóbbi volt, sõt, gyakorlatilag az elmúlt években ez a módi, mintha most csúcsosodna ki az 1990-es évek eleje óta tartó szélsõségesebb idõszak.
Az 1960-1990 közötti 30 éves idõszakra jellemzõ volt, hogy erõs nyugati áramlás volt, ritkább meridionalitással, ami kiegyenlítettebb hõmérsékleti és csapadékviszonyokat teremtett.
Elõtte az 1920-1950 közötti idõszak szintén szélsõségesebb volt!
Ezért sem okoztak az elmúlt évek szárazságai katasztrófát, mert mindegyik elõtt rendkívüli csapadékok voltak, így a növényzetnek volt tartaléka a talaj mélyebb rétegeibõl.
Ha ezek a durva csapadékok nem lettek volna elõtte, akkor nagyon komoly gondok lettek volna.
Mint ahogy ha most nyár lenne, akkor a novemberi esõzések után most felhõ sem lenne az égen nem is tudom mióta.

A kiegyenlítettebb csapadékeloszlású idõszakok valószínûleg ritkábbak, de léteznek. Voltak idõszakok, mikor számolni se tudtad a sok egymást váltó meleg, hideg frontot.

"Amennyire esik a csapadékos blokkban, annyira nem esik az azt követõ száraz blokkban."

Ez nekem is feltûnt, meg is kérdeztem otthon a szüleimet, hogy õk hogyan emlékeznek: nem volt-e régebben kiegyenlítettebb a csap.eloszlás?
Erre azt válaszolták, hogy az õ gyerekkorukban is hasonlóan szeszélyes volt a csapadék idõbeli eloszlása. Meg hát tul.képpen az iskolában is ezt tanítják, szóval úgy tûnik, hogy ez tényleg hazánk egyik éghajlati sajátsága.

Emlékszem, 2010 decemberében még belvízkatasztrófától tartottak... Aztán 2011 januárjától kezdve sorjában jöttek a száraz hónapok, s õszre aszályhelyzet alakult ki.
Vagy pl. ott van 1999 igen csapadékos nyara, ami az (egyik) legcsapadékosabb nyár volt 1901 óta. Rá egy évre pedig az egyik legszárazabb nyár következett. Ekkor Szegeden az egész éves csapadék 203 mm volt. (Ez azóta is fennálló rekord.)

A december esetleg csapadéktalansága nem is önmagában, hanem a novemberrel szembenállítva érdekes.
Novemberben a Dunántúlon 140-180 mm-es csapadékmennyiségek voltak.
Szépen nézne ki ezután egy 0 mm-es december!
Persze ha lesz 5, 10 vagy 20 mm ebben a hónapban, az is durva különbség.
Ezt szoktam mondani, hogy esik hetekig hónapokig rendületlenül, egészen addig, amíg el nem áll, mert amikor egyszer végre eláll, akkor utána hetekig hónapokig semmi nem esik.
Amennyire esik a csapadékos blokkban, annyira nem esik az azt követõ száraz blokkban.
És ez megy évek óta, aztán hogy szélsõségnek hívják-e vagy sem, az egy dolog, de azért figyelemreméltó!

Nem egy eget rengetõen hideg december ez, de azért mégiscsak a hónap elsõ felében minden nap fagyott, ilyen pedig a méréseim kezdete óta (2005) még nem volt.
A havi csapadékösszeg eddig: 0,5 mm
Az öt legszárazabb december Váralján (1901-2012):
1. 1975: 2,1 mm
2. 1972: 4,2 mm
3. 1924: 8,0 mm
4. 1905: 11,0 mm
5. 1983: 12,2 mm

Köszönöm mindkettõtöknek!

Nálam:

1972: 6,2 mm.
2006: 6,5 mm.
1953: 6,6 mm.
1989: 7,6 mm.
1991: 9,0 mm.
1905: 10,5 mm.
1924: 12,3 mm.
1929: 14,2 mm.
1986: 16,3 mm.
1957: 16,7 mm.

a tíz eddigi legszárazabb december. Az idei jó eséllyel pályázik a listára való felkerülésre....

A december hónapban nem ritka a szárazság. Sok száraz decemberrõl tudunk amikor alig hullott csapadék.
pl: 1843, 1848, 1852, 1857, 1861, 1865, 1873, 1905, 1924, 1931, 1953, 1971, 1972, 1983, 1989.

Ezeknél az éveknél általában 0-10 mm hullott mindössze országosan. Kiemelkedõen száraz volt 1953, 1971, 1989 is. De az 1865-ös év amúgy is száraz volt ebbõl a december sem volt kivétel.
Megemlítendõ még a 2006-os december bár kissé csapadékosabb volt inkább az is a szárazabb decemberek közé tartozik.
Most még félidõnél tartunk de már kb hullott annyi mint a legszárazabb decemberek idején, tény még most is vannak 0,0 mm-es helyek.

Valaki tudna adni egy kis infót azzal kapcsolatban, hogy mikor volt az eddig mért legszárazabb december, és kb. mennyi csap. hullott országos átlagban?
Köszönöm elõre is!

12.11-ei és 12.12-ei minimumok a Tokaji-hegyen: Link Link

Szerk.: Egy laza +1-es kezdet a hónap elején:
12.01.: Link
12.02.: Link
12.03.: Link (ekkor még a legalsó, 98m-es szint is pluszban maradt)

Köszi, várjuk a fejleményeket:-)

egyébként ajánlom az alábbi lapot éghajlati adatok témakörben: Link

A Napijelentés csak egy felszín. A csapadékmérõ állomások sosem kerültek bele a Napijelentésbe, mert havonta egyszer postán jelentenek. Domaházáról, sõt elárulok egy titkot még Zabarról is van csapadék adat. Zabar, mint csapadékmérõ állomás 1949. augusztus elsején indult. Domaháza 1951. szeptember elsején. A csapadékmérõ állomások sosem mértek hivatalosan hõmérsékletet. A K2 és K4 állomások mértek, a K2 naponta kétszer (06 és 18 UTC) a K4 állomások pedig a négyterminusos, hagyományos klímaállomások, mint pl. Sopronhorpács, Máza stb. A K2 és K4 állomások naponta telefonon jelentették a mért értékeket a közeli fõállomásra.

Csapadékmérõ állomás, ami Domaháza is volt, sosem mért hivatalos hõmérséklet adatokat. Annyi lehetett, hogy felhívta, felhívatta az intézetet, hogy ennyit mért és azt leközölték. Ezért nem szerepel más napokon Domaháza.

Szerintem nincs Domaházáról semmiféle rögzítendõ anyag, a csapadékmérés eredményein túl, ahogy bár Zabar is 1949. óta mûködik, hõmérsékletet csak az automata telepítése óta mér.

Nem a hõmérséklet-mérési sorozat miatt akarták Domaházára telepíteni az állomást. Egyik kolléga, aki azóta már nyugdíjba ment részt vett a helyszínkeresésben. Rákérdeztem nála Zabarra. Az volt a cél, hogy az Északi-Középhegység egyik völgyébõl is legyen adat, és megbízható, jó helyre kerülhessen az automata. A terepszemlén a csapadékmérõknél is érdeklõdtek, hogy tudnak-e helyet adni, vagy ajánlani egy automata felszereléséhez, hiszen õk ismerik a környéket.

Beszéltem az akkori idõkben dolgozó hálózati ellenõrrel, aki Domaházát is ellenõrizte, de õ sem tud hivatalos hõmérséklet mérésrõl.


Én továbbra is azt hiszem, hogy egy nemlétezõ kincset keresünk. Ezt csak Domaháza írott anyaga döntheti el.

Szia,

Köszi, elõfordulhat. Mi beszéltünk vele, az õ szavait mondtam. Több tény is ellen szól. Pl egy adat mért került bele a napi jelentésbe ha nem volt hivatalos hõmérséklet mérés? Vagy mint kuriózum beleírták, de akkor mégis megkapták?!? Sok olyan hivatalos állomás volt amelyek nem kerültek bele de mégis volt hivatalos mérés.
A másik, hogy az automatizálási mánia a 90-es évektõl indult ami nem gond mert jó, hogy van online adatok és ebbõl lehet jó sok is. Azonban ha ott is ezt akarták, márpedig ezt, akkor ez valaminek a folytatása volt, így megint ellentmond, hogy hivatalosan csak csapadékmérés volt. Õ állítása szerint, de ezt személyesen is elmeséltem Neked, hogy bizony az adatokat küldte az OMSZ részére és ellenõrzés is volt. A másik bajom ezzel, hogy pl a csapadék adatok sincsenek sehol a napi jelentésben sem, így ez megint ellentmond sok mindenek. Elnézést, hogy felbolygatom a társaságot, tudod nem ez a szándékom, de a kíváncsiság nagy úr nálam:-)

Közben ha már itt vagyunk egy másik expedíciót is folytatunk, elmesélem az eredményt.
Õ is kemény fagyzug Nógrád-megyében a település neve Terény.
Rá szintén a napi jelentésbõl találtam rá.
Néhány szaftos rekord íme:
1925 november 30: -22,4 fok
1925 december 5: -29,0 fok
1927 december 21: -26,1 fok
Valószínû, sõt biztos, hogy az 1925 november vége és december 10 között a település -21 -29 fok között zárt minden egyes nap.

No elmentünk picit felderíteni a terepet. S tényleg szép település jó mélyen bent a Cserhát völgyébe a Terényi-dombság között:
Link
Link
Ott is picit járt a szám mint mindig:-) De sikerült sok információt megtudni a mérésrõl. Hol is volt a településen ki végezte stb? Ami itt fontos, hogy a település gondnoka szerint az 1920 évektõl közel ott is kb 50 évig volt mérés, kb 1970-ig. Nem kis pályás adatokat szolgáltatva ezen idõ alatt. Sajnos a napi jelentés itt is hiányos a mérésekrõl.
Sajnos ma már senkit nem találtunk aki a méréseket végezte, vagy rokona, leszármazottja volt. Így ez az expedíció így ért véget:-)

Beszéltem az Idõsek Otthonával Susán, holnap délelõtt beszélni fogok vele. Szerintem Domaházán csak a csapadékmérés volt hivatalos.

Igen, az könnyen lehet, hogy 1961/62 telén decemberben volt hidegebb is. Én csak az éveket vizsgáltam, a szezont nem.

Hú, köszi mindenkinek, nem is számítottam ilyen sok infóra, akkor megpróbálok utánanézni majd a 62-es márciusnak ill. évnek, ha jól értem Lacit a szezont (61-62 tele) nem vitte el az az érték. Ja és az 54-55-nek is. Azért is lenne különleges egy ilyen márciusi nap mert a nov-i min-al ellentétben egy teljes szezonban (ami már biztosan megvan) és egy másik szezon elsõ 2 hónapjában (vagyis az adott évben is) is a legalacsonyabb érték lenne. Mondjuk ez részben csak bûvészkedés a dátumokkal, csak ez ha így összejönne akkor tisztán szerepelhetne az évkönyvekben, persze bõven benne van a pakliban, h dec utolsó 10 napja ezt a kérdést tárgytalanná teszi.

A helyi észlelõvel beszéltünk, Susán az otthonban él azt hiszem 86 éves és teljesen jól van szellemileg is. Õ mesélt sokat a mérésekrõl. Meg, hogy 60 évig õ vezette a méréseket. Hivatalos állomás volt az adatok beküldve, de mint írtam jó Columbo révén csak egy, azaz egy adatból indultam ki amit bogarászásaim közben megtaláltam a 1963-as évkönyvben az a bizonyos -30 fok:-) Ekkor döbbentem rá, hogy az Zabar mellett van, és bizony nyomozni kezdtem:-)

Sajnos az adatok nincsenek már nála, de elvileg meg kell, hogy legyen. Mivel hivatalosan, és leírtam, hogy miért nem oda került az állomás, mármint az automata, hogy a mérés is folytatódjon. Kicsit hiányérzetem van ez miatt, ha nincs ló jó szamár is stílus. Nem gond a Zabar de így szebb lett volna.

Igen, meséltél az expedícióról.

És a helyi észlelõ nem rakta el az adatokat? Vagy róla semmit nem lehet tudni?

Köszi, a rekordról tudtam és õ is azt hiszem de már világos mit is írt, erre is késõbb jöttem rá:-)

Viszont picit pontisitok a domaházi észlelõ 2010-ig mért, igaz az utolsó 2 évben Susán, így 9 év van mikor Zabar és Domaháza együtt futott, de hogy errõl senki se tudjon ez számomra szomorú:-(

Még annyi ha a szélárboc Domaházán elfért volna akkor ott lett volna az állomás és nem Zabaron, mert eredetileg oda került volna, így folytatódott volna a méréssorozat. Így meg fõként bosszantó mert akkor tuti feldolgozták volt 1950-tõl az adatokat így meg sajnos ismét van valahol a többi között enyészik:-(

Hosszas expedíció után nyomoztuk Dalmával és Micivel:-)

"Vagy most nem értem mert még hajnal van"

Az 1954/55-ös téli szezon leghidegebb napja március 4-e volt: -23,4°C, Lenti.
Az 1955-ös év leghidegebb napja szintén március 4-e volt.

Március 4-ére az adatbázisban szereplõ Tmin rekord: -22,0°C, 1987, Paks.

Tehát Váraljamet véletlenül talált egy új rekordot március 4-re, pedig nem is kereste.

------------------------

Zabarral nem versenyezhet Domaháza, mert amikor Domaházán volt mérés, Zabaron nem.

Egyébként valószínûleg nagyon hasonló értékeket lehetne ott is mérni, igazából a környéken lehet még Zabarnál kicsit hidegebb hely. Középhõmérsékletre 100 %, mert vannak olyan, a zabarinál jóval meredekebb domboldalakkal határolt völgyek, melyek déli felébe télen szinte alig süt be a nap. Ott a Tmax több fokkal alacsonyabb, mint Zabaron, a Tmin viszont legalább annyi. Egyes pontokban elképzelhetõ, hogy Kékestetõnél is hidegebb éves kh. jönne ki.

Ha egyszer megnyerem a lottó fõnyereményét, lerakok pár száz klímaállomást a Vajdavár-homokkõvidéken, aztán minden kiderül.

Vagy most nem értem mert még hajnal van, vagy tényleg elírtad. 1987 január 13 -30,3 fok Paks.

Pomi: 1961 pont karácsony környéke nagyon hideg volt többfelé -20 fok alatti hõmérséklettel. Pl Putnok -22,0, Mátészalka -23,4 fok december 24. Így a 1961-62.es télen nem a márciusi volt a legalacsonyabb érték.

Viszont tegnap este jutott eszembe miután kikapcsoltam a gépet, hogy a legnagyobb fagy, legalacsonyabb érték március 1-jén volt 1963-ban. ez az állomás Zabar mellett mûködött 50 évig de a napi jelentésbe mégis 1 adatot találtam, róla miszerint február 28-án -30 fok volt Domaházán. Igen ám de kiderült, hogy március 1-jén -31 fokot mértek ugyanott, így azon a télen az volt a topp minimum. Ezt az állomást jó lenne feldolgozni mert jó kis verseny lenne Zabarral, és bizony nem õ lenne az egyeduralkodó sem.

Régebben készítettem egy gyûjteményt az egyes évek szélsõértékeirõl (hõmérséklet és csapadék) 1935-ig visszamenõleg az innen-onnan hozzáférhetõ adatok alapján. Azt átnézve egy ilyen esetet találtam, méghozzá 1962-ben. Akkor márc. 19-én Pátyodon -19,5°C-ot mértek, és az volt abban az évben a legalacsonyabb hõmérséklet.
Váraljamet: az én táblázatomban 1955-ben egy miskolci minimum szerepel jan. 6-ról szintén -23,4°C-kal. Úgy látszik, hogy én Lentit nem szúrtam ki, pedig valószínûleg a Havijelentésbõl (is) dolgoztam.

A havijelentésben 1954-55-ben szereplõ 54 állomás alapján az 1954/55-ös téli szezon leghidegebb napja március 4-e volt: -23,4°C;Lenti
Az 1955-ös év leghidegebb napja szintén március 4-e volt.
Bár most kifejezetten nem az volt a cél, hogy rekordokat keressek, de az adatbázisban szereplõ Tmin rekord március 4-ére: -22,0°C;1987;Paks

Igen ez mindenképp szép de igazából megválaszolhatatlan kérdés. Mivel 1871 óta rengeteg mérés volt ezt Te is tudod. Így biztos vagyok benne, hogy volt rá példa. Azt tudom, hogy pl 1912-1913 telén április 12-én volt a legnagyobb hótakaró az országban abban az évben, a fõvárosban is, illetve azon a télen.

Az viszont tuti, hogy 1920 november elsején volt Túrkevén a top minimum azon a télen -17,0 fokkal. aztán nem nagyon volt tél A fõvárosban a tél akkor október 31-én volt -9,5 fokkal az volt az alja. Ekkor még a következõ 1921 december 31-ig is az volt a legalacsonyabb minimum érték. Így példát lehet rá találni de ez is tuti kiugró lesz.
A tippem, hogy ilyet a 1910-es és az 1970-es zonális években kell keresni akkor van rá nagyobb esély.

1901-tõl, amik szóba jöhetnek elsõsorban, ahol érdemes utána nézni:
téli félév esetén:
1901/1902
1917/1918
1950/1951
1951/1952
1954/1955 (talán itt a legjobb esély)

naptári év esetén:
1918
1951
1952
1955 (talán itt a legjobb esély)

[holnap majd utána nézek ezeknek]

Van itt egy "apróság", mégpedig az idei évre vonatkozó minimum és annak eddigi dátuma(03.17.). Az adattenger ismerõit kérdezem (lász, antibulvár), h volt-e valaha olyan, h egy téli szezon/félév (okt-márc) legalacsonyabb országos minimuma márciusban, netán március közepe után állt be? A másik kérdés, ami sztem még nagyobbat szólhatna, volt-e olyan év amikor az országban mért legalacsonyabb hõmérséklet (természetesen az adott évben éppen elérhetõ állomáshálózat alapján) nem nov-febr között állt be? Még 21 nap van hátra és lehet, h idén ez utóbbi is megtörténik....tudtommal eddig november volt még az a hónap amely ritkán ugyan de beszállt az éves min-ot adó 3 téli hónap közé...

Nagyon szépen köszönöm!

OMSZ tevékenysége 2000-2001 (27. oldaláról): Link

Tudnátok segíteni abban, hogy hol nézhetném meg a 2000-es év hõmérsékleti anomáliáit havi bontásban?

Bizony rendkívül emelkedett a novemberek átlag az elmúlt 1,5 évtizedben. Okát nem tudom, tuti nem a globális felmelegedés, mert az baromság, ilyen volt az 1960 és 1930-as években is a novemberek azok is rendkívül enyhék voltak sorozatban. Viszont a decemberek és a szeptemberek átlaga csökkent.
Érdekes változások ezek, mint pl a decemberek átlaga soha nem volt olyan magasan mint az 1910-es években mikor elvileg egy zonális kiegyenlített klímánk volt és közben rendkívül tél nélküli decemberek sorozta jött.

Olvastam, azt hiszem, az 1917-es évkönyvben, hogy mekkora változás történt mivel decemberben se hideg, se hó nem volt és immáron sorozatban 7 évben. Tehát ott is, akkor is voltak globális felmelegedés hívõk:-)))) Majd jött az 1920-as évek zord decemberei és rácáfolt az idõjárás mindenre ahogy most is teszi, persze az üzlet nagy dolog és sokan bedõlnek a blõd zöldségeknek és sajnos vannak akik ezt az észt osztják mindenhol!:-) pl 1925-ös, vagy az 1927-es decemberei az élen mikor pl ezekben napokban sokfelé voltak -20 -30 fok közötti értékek:-) pl Terény -29,0 fok, vagy Mezõhegyes 1927 karácsony táján -29, -30 fok stb. A 2 évtized között 2,1 fokos hõmérséklet csökkenés következett be hmmmmm:-))))))

Link
Link
Link
Link

Érdekes, hogy a 2009-2013-as idõszak alatt szinte mindegyik november középhõmérséklete bõven az átlagos feletti volt.
Egy kivétellel: Link
Nem tudom, hogy statisztikailag mennyi ennek a valószínûsége, de azért szerintem mindenképpen ritka esemény!

A november középhõmérséklete 7,1°C lett, csapadéka 38,9 mm (semmi idõm nincs részleteket közölni).

Úgy látszik Miskolc mellett Pápa a második kivétel. Az éves közép egy tizeddel a tavalyi felett még(11,9). A héten már alatta lehet. A max-ok átlaga már most a tavalyi alatt van 3 tizeddel (16,9), a minimumoké még felette 5 tizeddel. Ha nem lesz egy übermeleg december, akkor a 7 éves T adatsorom 2. leghidegebb éve lehet 2010 után.

"Viszont ha a december csak átlagosra alakul, az év akkor is a hûvösebbek közé fog tartozni."

Ezt nem így látom. Pesten még mindig 17,8 fok körül jár az éves Tmax-átlag, ez talán le fog menni a tavalyi 17,2 alá év végéig. Máshol se lehet nagyon más a helyzet az erõs pozitív anomáliát illetõen.

Ma megvolt az év 90. fagyos napja.
Errõl elõször azt hittem, hogy magas értéknek számít, aztán megnéztem, tavaly 122, 2011-ben 134 fagyos napom volt. Így, ha tavalyhoz hasonlóan az összes hátralévõ nap fagyos lesz, akkor sem érjük el ezeket az értékeket.
Nem tudom, miért gondoltam azt, hogy az idei év annyira fagyos lett volna...

Én 5,6 fokos november havi középértéket mértem. Nem tudom, mennyi lehet itt a sokéves átlag, de a 2011 novemberi 0,2 fokhoz képest valóban igen meleg. Bár inkább ez utóbbi tûnik kiugró értéknek.

Viszont ha a december csak átlagosra alakul, az év akkor is a hûvösebbek közé fog tartozni.

Itt meg (11.29-ig -aznap olvastam le utoljára a 110 és a 145m-en lévõ loggert) 8,6°, ill. 8,7°C volt a Tközép az említett két szinten, ami 5 fokkal több, mint a sokéves miskolci átlag. Ennek az összevetésnek nem (sem) volt túl sok értelme.

11.27-én este az összes mért szinten fagypont alá süllyedt a hõmérséklet, így az idei évben a fagymentes szezon egy 243 napos idõszakot jelentett, ami ugyan jóval elmaradt a tavalyi 267 napostól, de azért elfogadnám 2014-ben is.