Meteorológiai esélylatolgatások

Itt van némi fogalomzavar.
A zonális áramlás épp nem segít a nyálkás idõszak kialakulásának, hisz az egy dinamikus áramlási rendszer. Ahhoz bizony anticiklon kell, fõként hogy felettünk legyen. Ha nyugati vagyis zonális az áramlás akkor enyhe de viszonylag tiszta a levegõ, sorozatos frontok miatt, és a két front közötti gerincen van anticiklon, így egy-egy napra lesz nyálkás az idõjárás, erre viszont simán emlékezhetsz. Ami még ezt segítette, (és itt jön képbe az összetett dolog) hogy az anticiklon délen míg a zonális áramlás északon húzódott, így fölénk enyhe de lassú légmozgású levegõ áramlott, ezek viszony tényleg kedvezõek a nyálkás, szürke idõjárásnak. Abban igazad van, hogy ez is egyfajta zonális áramlás, de nem a klasszikus ami nálunk szép tavaszi idõt okoz télen is, ejj de jók azok:-) 2006-07-es tele klasszikus, idõnként nyálkával, de enyhe, sokszor tiszta óceáni levegõvel megspékelve folyamatos melegrekordokkal.
A kedvencem volt ami szintén szép zonális áramlás az 1989 decembere, ejj több mint két hétig szinte tavasz több alkalommal 20 fok feletti rekorddal. Kint fociztunk rövid gatyában azon év decemberében, szép nyugati áramlás miatt:-) Lehetett szinte napozni is ebben az évben. Mit nem adnék egy olyan télért idén is hmmm!:-)
Az biztos, hogy az áramlási rendszereknek van egy periodikus váltakozása, hol erõsödõ nyugati szelekkel, hol erõsebb kontinentális, olykor erõsebb mediterrán beütéssel. Sokat foglalkoztam ezekkel és igen ez létezik, az elmúlt 120 évben amit visszanéztem. Azonban most még számomra káosz a kép, hogy miként fogunk változni. Meglátjuk.

Úgy tûnik, az 5-ei(! 5 nappal ezelõtti ) latolgatás nem rossz eddig: Link hisz a gyors visszamelegdés, már borítékolható, sõt hamarabb jön, már 12-tõl. A latolgatás további része már akkor is nagy bizonytalansággal volt terhelve (meddig tart, milyen erõsségû lesz), hisz most már jobban látjuk, h 16-a környékén jöhet egy front amelynek erõssége, érkezése bizonytalan, ezt követõen pedig ismét visszamelegedés is lehet. A júliusi kánikula 7-tõl tartott 19-ig, idõnkénti frontokkal visszavetve, a mostani szakasz 12-13-tól tarthat 16-ig, de kisebb-nagyobb(?) megbicsaklásokkal akár 20-21-ig is, sõt netán még tovább is, de az továbbra sem valószínû, h új szezonrekord születne ezen idõszak alatt, sõt a rosszabb forgatókönyvek alapján ezek a megbicsaklások nem kisebb lennének, hanem tartósabb (2-4 napos) átlag alatti T-t is hozhatnak.

Az ÉVF-ot most 21 és 25 közötti idõszakra teszem, 30-40%-os valószínûséggel!

Bár ez inkább a Globális jelenségek vagy az Éghajlatváltozás rovatba illik, de mivel ide írtad a kommentedet, itt is fûzöm hozzá a gondolataimat (modik remélem, megértõk lesznek).
Véleményem szerint nagyon fontos jelenség az, amit leírtál, ha van éghajlatváltozás vagy ingadozás, akkor ez nyilván oda tartozik.
Igen, a zonalitás határozottan ritkább lett, fõképp, ha a 70-es, 80-as évekkel teszünk összehasonlítást. Illetve, kissé finomítani kell ezt a megállapítást oly módon, hogy a zonalis légáramlás nem hatol olyan mélyen a kontinens belsejébe. Az Atlanti-óceán fölött most se ritkák a nyugatias légpályák. Fölöttünk, s még inkább tõlünk keletre, ezzel szemben leggyakrabban meridionális áramlások uralkodnak. Tulajdonképp érthetõ a dolog: a zonalitásnak nemcsak idõbeli, de térbeli eloszlása is van. A ciklogenezis a polárfrontnak Izlandhoz közel esõ részein folyik elsõsorban, az itt képzõdött fiatal ciklonokban az örvényesedés kezdeti stádiumban van, a polárfront zonális légmozgásai még nem váltanak meridionálisra. Ahogy múlik az idõ, a ciklonban növekszik az örvénylés, lassacskán megjelennek a meridionális áramlások, s közben a légörvény kelet felé mozdul el. Mire a szárazföld belseje fölé ér a ciklon, az áramlási kép már meridionális.
E folyamatot törvényszerûnek látom: európai viszonylatban keleten gyakoribb a meridionalitás, nyugaton a zonalitás. Az általad említett változás kulcsa, hogy a ciklonok kelet felé való vándorlása erõsen lelassult, ezért már nyugaton örvényesednek, a gyakori meridionalitás területe nyugatabbra jött. Hogy mitõl lassult le a légköri képzõdmények áthelyezõdése, az jó kérdés. Én bizonyos idõbeli egybeesések nyomán arra gyanakszom, hogy a tartósan csökkent naptevékenység áll a háttérben (a légkörfizikai mechanizmus is felderített). Persze lehet, hogy nem ez a fõ, vagy az egyetlen ok. A lényeg, hogy véleményem szerint egyhamar nem fog megszünni a ciklonok stagnálási hajlama, s ezzel együtt a meridionális áramlásokra való hajlam. Ennek hétköznapi idõjárásra gyakorolt hatásai nagyok: nagyobb ingadozások a hõmérséklet-menetben, gyakoribb tartós csapadék, vagy szárazság. Ezeket a változásokat leírták már mások, de általában a "globális felmelegedés" számlájára írták. Íme, a meglátásom szerinti igazi ok.

Közeledik a melegebb idõszak, de ez elõreláthatóan nem lesz zavartalan vagy kifejezetten forró. Aug. 15-én és 19.-én kerül fölénk a 16 fokos T850 izoterma. 15. elõtt, 15. és 19. között, ill. 20.-án elég távol maradnak a Kárpát-medencétõl a "hõségizotermák".
15.-re és 19.-re egyaránt gyenge hidegfront néz ki. A Derick-féle "júliusival összemérhetõ hosszúságú és erõsségû" hõhullám már csak augusztus 20.-a után alakulhatna ki, azonban nyár legvégén ilyennek a valószínûsége kicsi.

Én nem tudom hogy ez egy érzés vagy valóság, de vagy tavaly tavalyelõtt december 10-12-e óta megváltozott minden egy hirtelen váltással.
Gyakorlatilag nincs tartós zonalitás, folyamatos blokkoló helyzetek alakulnak ki, ez az elkövetkezõ hónapokban is fennáll, akkor az õsz se lesz eseménytelen.
Bármely modellt nézzük továbbra is folyamatos blokkoló helyzetek alakulnak ki.
Link
Link

Érzéki csalódás vagy valóban ez a régen oly jellemzõ unalmas zonális helyzetek tartósan nem alakulnak ki? Esetleg ha meg tudná valaki szerezni az elmúlt évek Péczely/Károssy féle makroszinoptikus kódjait lehetne látni.

Ennek talál legjellemzõbb mozzanata az õszi tartós ködös nyálkás idõ, amelyet kimondottan a zonalitás segít elõ. Gyerekkoromban rengeteg ilyen unalmas nap volt, az elmult 2 évben gyakorlatilag ilyen sem alakult ki.


Ami fölöttébb érdekes az utolsó ilyen hosszú idõszak vége egy dátumhoz köthetõ méghozzá ehhez: Link

Ettõl az idõponttól azt lehet mondani hogy 1-1,5 hétnél tovább nem alakult ki zonális idõszak.
Jó lenne megnézni az elmúlt években az 5 vagy 10 napos hõmérséklet szórás értékeit.
Logikusan gondolkodva a zonális idõszakokban a napi közepek szórása csekély, blokkoló helyzetek esetében logikusan több. Ha megvannak a szórásértékek grafikonra kell felvinni és megnézni ezek alakulását. Olyan kíváncsi lennék az eredményre.

Folytatva a sort:

08.12.-: úgy tûnik, hogy a legalább 5-7 napot meg lehet toldani legalább 10 napra. A mérsékelten meleg idõszakot megzavaró frontok ideje is sejthetõ már. Az egyik 17-e körül jöhet, a másik pedig meglátásom szerint valamikor 08.22. körül. Ezek egyike sem várható erõsnek, valószínûleg nem okoznak majd jelentõs lehûlést és a csapadék is csak elszórt formában érkezhet. Szerintem nem ezek lesznek az évszakváltó frontok!

Most jön a megérzés kategória: a 2. ("22-i") front után ismét visszaáll a mérsékelten meleg idõ.

Most valóban úgy tûnik, h megúszhatjuk a tartósan itt tekergõ HCS-et és a gyors visszamelegedés a legvalószínûbb 14-15-e után. Néhány kérdés azért marad:
-milyen erõsségû lesz
-meddig tart majd ez a kánikulai (szezonzáró??) periódus
- szeptember kioszt-e néhány (vagy több) kárpótlási jegyet (30 közeli/körüli napot) a nyárban csalódott embereknek
A közelgõ hõhullám véleményem szerint jó eséllyel összevethetõ (tartósság és erõsség szempontjából) lehet majd a júliusival, noha szezonrekordra nem számítok, persze egyértelmûen ki sem zárom.
Viszont a bizonytalan idejû, erejû hõhullámot lezáró hidegfrontot már komolyan kell "leszázalékolnom", hisz ekkortól minden front potenciálisan esélyes az "évszakváltó címre"(ami továbbra is csak egy szubjektív bohókás kategória, viszont kõkemény definíciója van, ezért könnyen lehet bukni vele). Ami érdekes, h ilyen front egyelõre nem látszik aug 20-21-ig...

Valóban, a jövõ hét elejére esedékes hidegfront mögött gyorsan AC épül ki a kontinens felett. Augusztus 15-én már eléggé megközelítenek a "hõségizotermák" (16 ill. 20 fokos 850 hpa-n) Nagyon úgy néz ki, hogy a hónap második felében itt a "pótnyár". Megnéztem a GFS "ûrtávlatit" is: aug. 21-ig nem ad számottevõ hidegadvekciót -így aztán legalább egy hét strandidõ elég valószínûnek látszik. Érdekesség, hogy a GFS 20-án és 21-én hurrikánt mutat nagyon északon: a labradori partoknál, majd Grönland déli csücskénél. Kialakulása esetén közvetett módon lehet, hogy hatással lesz Európa idõjárására.

Látom, hogy javában folyik a nyártemetés és a még igen messzi tél esélyeinek latolgatása, ám én még nem állok be a gyászolók sorába :-)
A Skandinávia feletti középpontú ciklon jó 4-5 napra visszahozza a július 2. feléhez hasonló "októberi", sõt jellegét tekintve talán inkább áprilisinak mondható szeles, viszonylag hûvös, záporokkal tarkított idõt. Utána viszont . amennyiben egy,a kelet-európai AC által blokkolt HCS meg nem keseríti a továbbiakban az életünket - az azori AC sikeresen pótvizsgázhat, és a jövõ hét végétõl, legalábbis néhány napra, visszahozhatja a kellemes nyári idõt. A most frissülõ ECM szépen mutatja ezt a tendenciát, habár az üdítõ gerincdesszert kontra fekete teknõleves csata valószínûleg véglegesen csak valamikor a jövõ hét közepén dõl el - reméljük az elõbbi javára

Átgondoltam én is, igazatok van. Ha alul érkezik a hideg, akkor is kiélezõdik a T-különbség a határréteg tetején, de akkor van igazán hideg alul.
Ha nedves, relatíve "meleg" levegõ kezd el alulról hûlni, az is elég lehet ahhoz, hogy kifagyjon a víz. A lényeg, hogy a nagy nedvességtartalom valahogyan belekerüljön a jóvbal hidegebb levegõbe.

Igen, erre én is tisztán emlékszem, ekkor a zárt ködbõl hirtelen nyílt köd lett és így tudott létrejönni a gyémántporos halókomlexum, de ehhez sötétben elég csak a gyenge köd is. Mind ez 12.29-én következett be, valamikor ekkor támadt be északról a hideg. De elég hozzá a -5°C is azért.

Mikor hideg fölé meleg érkezik az a hidegpárna! Ha gyors a melegedés akkor átkeveri a levegõt és enyhe idõt okoz kiugróan magas hõmérsékletekkel. ilyenkor nemhogy gyémántpor nincs de még gyémánt esõ csepp se sok:-) Ez a legszebb ilyenkor alakulnak ki jó kis rekord melegek, mivel a légkör ilyen esetben teljesen tehetetlen és a telítettségi állapot egyszerre kiszárad. Ez bizony 15 fokokat okoz fõként a fõnös Alpokalján ááá meseszép is ez:-)
A gyémántpor úgy alakul ki ahogy Ádám írja jó kis lábas, száraz, kemény hideg kell hozzá, legalább -8, -10 fok körüli 850hPa-os levegõ, és a talajon derült, száraz idõ, a legjobb ha -15 fok alatt vagyunk. Lásd Lappföld. Olykor persze elég ha -5 -8 fok van de ahhoz jó kis kifagyás szükségeltetik.

"Elég erõs áramlás már átkeverheti /ezek a tipikus gyémántpor-hullásos helyzetek, amikor az alsó hideg fölé meleg nedves levegõ érkezik, és elkezd keveredni."

Ez nem így van. A gyémántporhoz hideg, relatíve száraz idõ kell, nem pedig átkeverõ meleg áramlás. Gyémántpor leginkább akkor van, amikor ÉK felõl kapunk száraz, lábas hideget. Derült ég, nagyon erõs éjszakai lehûlés, felhõk sehol.

Mint pl. tavaly december végén, amikor jöttek a gyémántporos fotók: Link

A jégtakaró minden évben szeptemberben éri el minimumát, így szerintem még az októbert is minimum meg kell várni. A minimumbeli értéket hiába hasonlítjuk össze a többi évivel, a grafikonok alapján utána úgyis a többi évivel nagyjából együtt fog futni az idei.

"Az õsz elsõ felében (szeptember és október eleje) elõforduló tartós elõoldali szituáció magasnyomással párosulva, délies légmozgásokkal érdekes módon gyakran von maga után zonális, enyhe telet."
Szerintem ez a normális, hiszen az õszi délnyugati áramlások a polárfront környékén kiélezik a hõkontrasztot, az emiatt ott beinduló erõs nyugati áramlások a tél elsõ felében gyakran meghatározóak, viszont gyakran a tél végére alakul ki blocking a Rossby-hullámzás miatt.

"elõoldali szituációk ... szintén magas hõmérsékletet okozhatnak a téli hónapokban."
Háát, azért télen szeret kialakulni hidegpárna. A téli félévben a napi sugárzási egyenleg kisugárzás-többletû, így egy gyengébb áramlás a hegyeken átkelve a Kárpát-medence fölé kúszik, miközben a talajon megülepedõ légréteg hûlni kezd, és kialakul a hidegpárna. Elég erõs áramlás már átkeverheti /ezek a tipikus gyémántpor-hullásos helyzetek, amikor az alsó hideg fölé meleg nedves levegõ érkezik, és elkezd keveredni /. Egyszóval az elõoldal nem garancia a magas hõmérsékletekre.

Ha statisztikai alapon nézem, akkor átlag körüli, vagy annál hidegebb tél jöhet, és ezt én is a hideg telek "csoportos" elõfordulására alapozom. Ami még megerõsíthet ebben, az a gyenge naptevékenység, de ezt azért csak félve mondom.

A télre latolgatni még most is korai kissé. Véleményem az, hogy augusztus vége a legkorábbi idõpont, amikor valami mondható errõl azon az alapon, hogy ekkor már megfigyelhetõ, hogy reagál a sarki hidegbázis maradványa a hosszabbodó éjszakákra: van e hajlama a gyors növekedésre, expanzióra. Ha a hónap utolsó dekádjában a poláris légtömegek erõs beáramlása következik be, ez legalábbis felveti a gyanúját egy átlagos, vagy annál hidegebb télnek (ld. tavalyi év).
A nyár megelõzõ része legfeljebb nagyon halvány sejtést tesz lehetõvé a télre vonatkozólag.
Elmondható, hogy tartósan forró idõ esetén, ha nagy a pozitív anomália, a kifejezetten hideg tél valószínûsége kicsi (ld. 2000, 2006 és 2007). De nagyjából átlagos hõmérsékletû tél így is elõállhat (ld. 2003)
Az õsz elsõ felében (szeptember és október eleje) elõforduló tartós elõoldali szituáció magasnyomással párosulva, délies légmozgásokkal érdekes módon gyakran von maga után zonális, enyhe telet. Ellenkezõleg, az ilyenkor bekövetkezõ poláris hidegbetörések ugyanúgy értékelendõk, mint a már említett augusztus végiek.
Az õsz második fele teljesen más lapra tartozik. Ilyenkor az élénk légmozgások, gyakori frontátvonulás a zord tél ellen szól -átlagosat, vagy annál enyhébbet vetít elõre. Ellenkezõleg, a huzamosan magasnyomású, csendes, ködös késõõsz felveti a hideg tél lehetõségét, mert ezesetben a sarki hidegbázis felépül, s nem "elpocsékolódik".
Tanulságos megfigyelni az egymást követõ telek jellegét. Az állapítható meg, hogy a kifejezetten zord teleket 3- 4-5-6 éves "blokkok" veszik körül, melyeken belül enyhe nemigen van, csak átlagos vagy annál hidegebb ( pl. 1963-tól 69-ig, 1978-tól 1981-ig, 1983-tól 1986-ig, 2001-tõl 2004-ig és természetesen 2009/10, 2011/11 -??). Kivétel itt is akad: 1994/95 enyhe tél volt, 1995/96 hideg, 1996/97 úgyszintén elég hideg, de már az 1997/98-as újra enyhe.
Egzaktabb vizekre evezve láthatjuk, hogy az AO és NAO indexek még mindig inkább nulla körül, vagy negatív tartományban "szeretnek" tartózkodni, ez (feltéve, hogy az állapot fennmarad) ellene mond a kifejezetten enyhe télnek. A nyugatias légmozgások ímmár krónikus gyengélkedése hasonlóképpen a tartós zonalitás kiváltotta enyhe tél ellen szól, de itt már gondolni kell elõoldali szituációkra is, melyek szintén magas hõmérsékletet okozhatnak a téli hónapokban.
A CFS átlagos vagy átlagnál hidegebb téli idõszak között ingadozik jó ideje.
Fentieken kiki elgondolkodhat, konklúziót is levonhat (bár jobb, ha vár ezzel cca november elejéig).

És egy rekord meleg mondjuk 2006-07-es tél:-) Aztán jöhetne a nyár újra!

Sajnos már elõrelatolgatni nem merek ekkora bukás után, no de mégis picit:-) Vicces volt a július minden szépen indult erre meghalt az Azori, a mocsok!:-) Senki sem gondolta volna ezt, de neki sikerült elvéreznie nyár közepén. Hatalmas lekváros buktát okozva ezzel nekem:-)
Augusztusra már csak óvatosan, sajnos nincs erõs anticiklon így már nagy hõhullámra én sem számítok, ( remélem megcáfol megint és megerõsödik) így maradhat az átlagos nyár, talán azért picivel felette. 20. után már bármi jöhet lehet 1992-es esztendõ hõségekkel, de lehet a tavalyi év is, hogy be kellett fûteni. Meglátjuk, mindenesetre két hét volt igazi ebbõl a nyárból, no meg talán a mostani 5 nap lesz az, aztán kiderül! Igaz még lehet szép õsz, de egy beragadás meg a makacs ködök áá már nem az igazi, de a reményhal szép víziélõlény:-)

Évszakváltó frontnak még szerintem is korai lenne,de a jövõ hét az szépen megy a levesbe úgy néz ki! Link
A fáklya alapján a GFS számol a hidegcseppel,ahogy te is megemlíted,az pedig nagyon nem lenne jó nyár szempontjából!Link
Még két ilyen hét mint az elmúlt,és páran a kardjukba dõlnek!
Nekem mondjuk tökéletes a 20-25 fok(és mellesleg a vargánya is jobban szereti),de akkor már kicsi lesz az esély,egy igazi bemelegedésre szerintem!

A milyen lesz az idei nyár címû -május eleji- kérdés részverifikációja (becslés): azért ide írom, mert még nincs vége és folyamatban van a dolog így nem Visszatekintõ.

jún+júl: +0.4/0.5 körüli T anomália (jún. kevéssel egy fölött, júl. 0 alatt), míg a csapadék 110-115% körül áll ebben a két hónapban, vagyis eddig a statisztika nyelvén ennél átlagosabb nyár szinte már nem is lehetne. Igazából az átlag erre képes Most már minden az augusztuson múlik.

Nagyon úgy tûnik, h 9-ig elõbb átlag körül, majd határozottan (bár szezonrekordot nem veszélyeztetõ módon) átlag fölött leszünk T tekintetében, míg a csapadék meglehetõsen kérdéses, de úgy tûnik, h inkább alatta leszünk a sokévi átlagnak(országos szinten legalábbis). 9-e környékén relatíve "erõs" lehûlés érkezik, majd a hûvös levegõ ki tudja meddig idõzik fölöttönk; ha a teknõbõl HCS lesz és itt ragad akkor sok jóra nem számíthatunk. Ha a teknõbõl nem szakad ki HCS ill. nem alakul át azzá felettünk vagy a közelünkben, akkor jó eséllyel 4-6 nappal megúszhatjuk ezt a történetet. Mivel nyáron (fõként ilyenkor) nem igazán határozott a globális magassági áramlási mezõ, így van esély a beragadásra (kontinens fölötti ragadásra), amely már 7-8 napon túli "mindig a 4.-5. napon jön a javulás" címû már jól ismert, de alacsony nézettségû szappanopera lenne

Mindenesetre így, vagy úgy a 9-e környéki frontnak 5%-nál többet nem adok évszakváltó szempontból, hisz túl korai a lehûlés, így aug utolsó harmadában, vagy szeptemberben jöhet a definícióm szerinti évszakváltó front. Persze ez csak egy latolgatás, lehet, h nem így lesz...

Jó hír, hogy a mostani melegebb periódust lezáró hidegfront késik, és csak valamikor 9-e tájékán vonul át. Viszont ami rosszabb, az utána kirajzolódó hidegebb periódus sokkal elnyújtottabb, mint ahogy eddig látszott, és a visszamelegedés igencsak vontatottnak ígérkezik. Ennek oka az évszakhoz képest igen mély és tartós Skandinávia feletti KP-ú ciklon, amely a kontinens nagy részét hideg óceáni "lehellettel" árasztja el. Ez alól ismét a Kelet-európai síkság képez majd kivételt, esetleg a mediterrán térség déli része. Ennek fényíben igazat kell, hogy adjak Thermometer kollégának - ha egyáltalán még lesz kánikulai periódus, ez talán majd csak augusztus végén, szeptember elején érkezik meg, 2008-hoz hasonlóan.

Igen, ez az! Bizonyos tények vetették fel annak lehetõségét, hogy az erõs naptevékenység gátolja a hõkisugárzást a sarkvidékeken -úgymint: szokatlanul nagy jégborítottság és hidegbázis az Antarktiszon a legutóbbi napfoltminimum idején, vagy a Kis Jégkorszak maga, mint a Maunder-minimum valószínû következménye. Én is a részecskeáramlásra gyanakodtam, mert ez kizárólag a pólusok környékét érinti. Addig jutottam el, hogy ennek kinetikus energiája hõvé alakul valahol a magaslégkörben, és az így létrejött melegebb légréteg felel a csökkent hõkisugárzásért (valamiféle hõsugárzás-visszaverõdési alapon?)
Most már látom, nem errõl van szó. Amit leírtál, teljesen korrekt, ugyanis a sarkok lehûlésének, jegesedésének kardinális tényezõje az akadálytalan kisugárzás. Ráadásul itt pozitív visszacsatolásról, öngerjesztõ folyamatról van szó: a lehûlés hideg anticiklonokat generál, azok pedig derült, kisugárzásnak kedvezõ idõt okoznak. Természetes, hogy e visszacsatolást bármilyen felhõsödés, csapadékképzõdés lehetetlenné teszi.
A Maunder-minimum féle hosszú inaktivitási periódusok tehát elvileg lehûlést, jegesedést okoznak a sarkvidékeken, ugyanakkor a nyugati áramlás erejének csökkenését a mérsékelt szélességeken. Az atlanti hatás eljelentéktelenedése Európában meleg nyarakhoz vezet, ugyanakkor a nagyobb sarki hidegbázis zord teleket okoz. Ezen, a klímában jelentkezõ éles különbség megnyilvánul az évi középhõmérséklet görbe instabilitásán, mely jól nyomon követhetõ a XVIII. század végére, XIX. század elejére vonatkozó grafikonon (ld. Éghajlatváltozás rovat)

Mikiwan: egy szóval nem állítottam, hogy jelenleg erõs a naptevékenység. Sõt, az utóbbi hetekben alig volt napfolt. Mindössze arról van szó, hogy valamit növekedett az aktivitás ezekben a napokban, de ez -véleményem szerint- nem változtat a mostani ciklus rendhagyó jellegén.

S hogy a "köznapi" idõjárásról is ejtsünk néhány szót: még mindig erõs skandináv ciklont, dinamikus ény-i áramlást mutat az ECMWF a hét legvégére, jövõ hét elejére. Nagyon úgy néz ki, hogy augusztus eleje már nem hoz hõségidõszakot. Kissé szokatlan ez a forgatókönyv, mert éppen e hónap elsõ kétharmada szokta hozni a legtartósabb melegeket. Egyre inkább úgy látom, hogy késõi (esetleg szeptember elejére átnyúló) "pótnyárral" számolhatunk.

Szép napot! A leirottak hátterében empirikus/megfigyelésekkel igazolt és elméleti bizonyitékok szolgálnak.

Nem túlzottan messzemenõ követeztetések ezek?

Egyelõre csak érdekességként említem meg, de ami még esetleg befolyásolhatja az augusztus 15. körüli idõszakot, az az Emily hurrikán(?), illetve annak extratrópusivá alakuló maradványa, de mivel maga a trópusi ciklon még ki sem alakult (jelenleg formálódik a Kis-Antilláktól keletre, de szerintem még kell neki egy-két nap, hogy egyáltalán trópusi vihar legyen), így nehéz megmondani, hogy pontosan milyen és mekkora befolyással lehet majd Európa idõjárására.
Mindenesetre a GFS az elmúlt napokban már minden futásban adta, de volt olyan futás, amiben Amerika partjainál maradt, míg valamelyikben Közép-Európában landolt a belõle kifejlõdõ ciklon. A legtöbb modell alapján Florida környékén fordulhat majd észak-északkelet felé: Link De ilyen idõtávnál még simán benne lehet annyi tévedés is, hogy a végén az USA-ban landol majd.

Erõs naptevékenység? Az elmúlt napokban valóban több lett a napfolt csillagunk felszínén, de attól még ez nem tekinthetõ "erõs"-nek, csupán az eddigi rettentõ gyengéhez képest kevésbé gyenge. Ettõl függetlenül ez a ciklus továbbra is jóval elmarad a korábbiaktól.
Ha megnézed a spaceweather.com weboldalt, ott azt látod, hogy : sunspot number 128. De ha megnézed az elõzõ ciklus idõszakait, bõven találsz 300 feletti tartományokat is. Na az az Erõs Naptevékenység, emberek.

Igen! nagy valószínûséggel ilyesmi helyzet lesz.
Link

Jómagam így látom:

1. 08.02-07: mérsékelten meleg idõ, szerdát kivéve elszórt záporokkal, zivatarokkal. Nem biztos, hogy fokozatos lesz a melegedés, mert szerda, csüt. környékén ÉK felõl kapunk egy szolid hidegbeszivárgást. Ha máshol nem is, de ÉK-en tuti lesz hatása.

2. 08.07-08: a markáns HF érkezése, átvonulása, jelentõs lehûléssel, helyenként akár heves zivatarokkal.

3. 08.08-12: hûvös és az idõ elõrehaladtával szárazodó idõ. A kettõ együtthatójaként a szélleállás után hideg hajnalok, a hidegrekordot sem zárnám ki.

4. 08.12-: legalább 5-7 nap mérsékelten meleg idõ, de ekkor már 1-2 gyenge front is érinthet minket, záporokkal, zivatarokkal megspékelve.

5. Hogy azután mi lesz, az már csak fikció, de a fenti hullámzást és a CFS havi elõrejelzését figyelembe véve mind hõmérsékletileg, mind csapadékilag átlagos augusztusra számítok, engem nagy meglepetésként érne az átlagtól való jelentõs eltérés mindkét paraméter esetében. Az ÉNy-i irányítás miatt a csapadék területi eloszlását is "normálisnak" gondolom, azaz DNY-ÉK-en több, az ÉNY-i szélcsatornában és DK-en kevesebb.

Átnézve az elõrejelzési térképeket, az alábbi meglátásom van a következõ 10-14 napra (sajnos a hétfõ-szerda mérsékelten meleg elõre jobban bejött, mint a "betör a meleg már hétfõn" verzió):

A vasárnap - hétfõi front továbbra is tartja magát, elõtte jó kis zivatarlehetõségekkel Link . Maga a skandináv ciklon és egy csapadékmezõ-kivágat: Link és Link

A front elvonulása után azért mutatnak visszamelegedést is a modellek, bár kedden szerintem max. 20-25 fok lesz. Kedden kezd kiépülni egy magasnyomású öv az Azori-szigetektõl egészen hazánkig, a szerdai állapot itt látható: Link

Aztán persze - menetrendszerûen - újabb (ezúttal dániai központú) ciklon frontja érkezne, pénteken haladna át (elõtte az elõoldalon és a magasnyomás okán meleg, akár 30 fok felett is), jobb esetben csak érintene minket: Link

Utána újra melegedés látható, érdekesség az ûridõben, egy nbr-i anticiklon: Link

Remélem azért tudnak a gyerekek fürdeni a Balatonban augusztus 14-ig.

Szép estét! Erõs naptevékenység (ami sok és nagy méretû foltcsoportot jelent a napfelszinen) idején nem csak a szoláris ibolyántúli sugárzás intenzivebb, hanem a Nap külsõ mágneses terébe kijutó, görbült pályán haladó napplazma is. Utóbbi mindig és csakis a pólusoknál éri el bolygónkat. A sztratoszférát valamelyest felmelegiti, eközben ott örvények képzõdnek, azok pedig kapcsolódnak a troposzférikus ciklonokhoz. Naptevékenységi maximumkor túlnyomórészt a sarkkör táján idéz elõ a trópusokon ismert hurrikánokat, amelyek igen hidegek, rettenetes szelek fújnak - de végül is a magas szélességeken tombolnak, nem jutnak lejjebb. Amikor a napfoltok belsõ, kompakt magja, az umbra tartósan, egy-két héten át a Föld átmérõjének a kétszeresét - kb. 25 ezer kilométert - meghaladja, akkor a poláris ciklon hidegfrontjával akár Észak-Afrikáig is lejuthat, ahogyan természetesen hozzánk, a Kárpát-medencébe, "rossz" idõt, nagyobb csapadékot, erõs, viharos szelet és jelentõs lehûlést okozva. (Az ilyen jellegû napfoltok meglehetõsen ritkák, s hatásuk nálunk nem tart 3-4 napnál tovább - a téma kedvenc kutatási területem az 1970-es évek eleje óta.) A napplazma - az ismertetett jelenségek miatt - valóban akadályozza/akadályozhatja a terresztrikus hõkisugárzást kimondottan a pólusokon. (Tapasztalatom szerint az idõjárásunkat befolyásoló naphatás jóval rövidebb idõ, 10 nap, legtöbb 15 nap alatt már bekövetkezik.)

Köszönöm, hogy kisegítettél, és megírtad a térítõi AC-k erõsebb naptevékenységben való kiterjeszkedésének az okát: tudomásom szerint is a szoláris UV sugárzás növekedésérõl, ózont generáló hatásáról és abban való elnyelõdésérõl van szó.
Valóban az a kérdés, hogy a tevékenység erõsödése epizódszerû, vagy tartósabb lesz-e. Az nyilvánvalónak látszik, hogy a szoláris hatások késleltetve jelentkeznek az idõjárásban. Ha tartósan több lesz a napfolt, ennek befolyásával nyár legvégén, õsz elején számolhatunk. Egyelõre az (idõlegesen?) visszaesett aktivitás következményeit látjuk, és a modellek szerint még látjuk is több napon keresztül.
Egy kérdés: van tudomásod olyan mechanizmusról, melynek révén az erõs naptevékenység akadályozza a hõkisugárzást a pólusokon?

A naptevékenység erõsödõben van, jelenleg háram valóban hatalmasnak vagy legalább jókorának nevezhetõ foltcsoport található a Nap felszinén, a fotoszférán. Egyidejûleg. (Forrás pl. a www.spaceweather.com friss honlap fõoldala, balra fent a napkoronggal.) A legvalószinûbb ilyenkor, hogy a szubtrópusi anticiklonok lassan északabbra (vagy a déli féltekén délebbre), magasabb földrajzi szélességi területekre húzódnak fel. Ennek az egyenlitõt érõ, erõsödõ szoláris ibolyántúli sugárzás az oka. Következménye pedig Kárpát-medence-szerte fokozódó délies áramlás száraz, meleg idõjárással. Kérdés: vannak-e vagy sem újabb nagy foltcsoportok központi csillagunk hátoldalán. Ami az emlitett idõjárási helyzet tartósságát vagy éppen megszûnését jelentheti.

Most még nincs gond, igaz hûvös az idõ. A negatív indexek a grönlandi maximum jelenlétét jelentik ebben az estben. Részben ez az amerikai hõhullám miatt van, részben pedig a gyenge ciklontevékenység miatt az Óceánon. Nálunk a hûvös idõt a meggyengült Azori anticiklon okozza, és az, hogy nagyon kint van az Atlanti-Óceán felett. Ha ez a kontinens felé araszolna kb 500 km-t már mást lenne leányzó fekvése, de így sajnos utat enged az északnyugati áramlásoknak amik szerencsétlen estben csapadékot is hoznak magukkal. A másik kellemetlen hatás amit tavaly is eljátszott az idõjárás, hogy a tõlünk keletre erõs hõmérsékleti kontraszt alakult, ki illetve a Kelet-európai-síkságon makacs hõhullám van és ott is anticiklon tevékenykedik. Mi a kettõ közt szenvedünk kb 2 hete, és nincs egyelõre ami elkotorja innen. Pedig milyen szépen alakul a július elsõ fele, és sikerült ezt elrontani ejj:-)
Ha a tél közeledtével is így marad akkor kell elgondolkodni a tüzelõ beszerzésén:-)
Ha visszanézem az adatokat, akkor a 60-as 70-es években is valami hasonló játszódott le, és a nyarak nagy része így telt el mint az elmúlt két hetünk. Borzalmas lehetett:-) Hûvös nyarak, esõvel kisebb hõhullámokkal. Nincs is sok rekord érték abból az idõszakból, illetve van, csak hideg:-)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#61517)

Igen, az AAO=Antarctic Oscillation Link Link