2025. június 16., hétfő

Meteorológiai esélylatolgatások

Adott napon: 
Keresés:
#19634
Link
Végre megvan... ez tökéletesen követi az esélyeinket a hónap közepe utáni télrõl. Vagy nagy szívás, elég sokféle verzióban, vagy a pár futás által adott zamatos negatív NAO index, és akkor meggebed az izlandi minimum. Szerintem pár nap, és eldõl a csata!
#19632
Hogy valami jót is mondjak, a népi megfigyelések közül nálunk már 3 megvan!
1. Ha katalin locsog, karácsony kopog.
Idén locsogot katalin.
2. Ha november 28.-án csillagos az égbolt, akkor hideg telünk lesz nagy hóval.
Idén ez is megvolt, ugyanis délután 4 órakkor derült ki az égbolt, és egészen másnap hajnalig, amíg köd nem lett, csillgaos volt az égbolt.
3. Ha december 4.-én esik az esõ, akkor rövid idõn belül havazás fog lenni.
Idén ez is megtörtént, ugynais ezekben a percekben esik kint az esõ.
Ha ezek mind hamis következtetések leszenk, eldobom az agyam. nevet
#19631
A várakozásnak "megfelelõen" gyalázatosak a elõrék a jövõt illetõen. Készülhetünk a mediterrán karácsonyra, újévre!
Ha lenne annyi pénzem elutaznék legalább az egyik ünnepen valam tuti havas helyre. Jó messze kéne utaznom hogy a fene egye meg!
#19621
Link
Link
Link
Nem nagyon akarja elérni még az átlagot sem :-(
#19619
Tiszta Szahara Link
#19616
A talajmenti fagy is olyan ritka, mint a fehér holló. Szánkókat ne vegye még elõ senki, a hólapát sem kopik még. Mindenbe van valami jó is és még fokozódik a meleg az elkövetkezõ napokban, tavaszias hangulat lesz, hétvégefelé talán még csapi is lesz, ha elnem marad, de esõ formájába. Gyönyörû a virággal teli udvar, így december tájékán, nyílik a barka is a tartós meleg hatására, horgászok sem panaszkodhatnak, mert még mindenhol megy a hal.
#19613
Persze: fellépõ hibáknak 3 nagy oka van:

1.: a numerikus módszer hibái
2.: az adatok elégtelensége és hibái
3.: a dinamikus rendszer megjósolhatatlansága

+1: amikor le akarjuk olvasni azt, hogy miyeln idõt is jelez elõre, akkor valamiylen feldolgozórendszeren le kell fordítani a nyers adatokat valamiylen térképes vagy numerikus általunk kezelhetõ adathamazra. Az ilyenkor fellépõ tévedések is hibaként jelentkeznek a prognózisokban.
Pl ha valaki havat akar elõrejelezni és nincs tisztában a hó kialakulásának viszonyaival.
#19611
De nem "kizárólag" emberi nevet.. szóval vannak olyan mûveletek, ahol adott esetben, adott körülményeknél egy-egy hiba beeshet, de nyilván az idõjárási modelleknél nem ilyenek miatt adódnak az eltérések. Az idõjárási modell sohasem "téved", ez igaz nevet maximum nem az történik meg IRL, amit kiszámolt, de ez nem az algoritmus/szoftver hibája, és a vita elkerüléséért felejtsük ki most a hardverhibát is nevet
#19609
Tévedni emberi dolog...
#19608
*OFF Attól még ugyan nem igaz - vannak olyan körülmények amikor téved... de nem menjünk el OFFba nevet
#19607
Azt meg tévedés lenne hinni, hogy a hiba a készülékben található. De ezt már ezeredredszer ismételem el: hiába lenne 100%-os adatlefedettség attól még a legnagyobb technika sem tudná kiszámítani a pontos elõrejelzést akár 1 hónapra elõre. Ez van, ilyenek a fizika törvényei.
#19606
Igy van a gép sohasem téved ! Aki programozást tanul ezt tanítják meg az elsõ órán !
#19605
vallószínûség = valószínûség nevet
#19604
A gép nem von le semmi téveset. Megadja, hogy az adatokból miyeln végeredmény születhet. Ehhez tartozik egy vallószínûség. A modell sosem 100%-os, ha nem az jön be, attól az még nem téves.
#19603
A számítógép nem von le dolgokat, csak számol. Az egyenletek helyességének bizonyítása a matematika és a fizika feladata, és bizony ezen már túl van. Az újjítások abban állnak hogy a gépteljesítmény növelésével olyan inputokkal is tudnak számolni amivel eddig nem (elhanyagolták).
#19602
Igen ,igy van..De az adatokból is vonhat le téves dolgokat a számitógép is és akkor az egész borul..
#19601
Amúgy az elõrejelzést is sokan félreértik: ez enm úgy mûködik, hogy belemegy egy csomó adat és a gép statizikailag megvizsgálja, hogy mi volt, aztán mi a valószínû ebbõl (statisztikai módszer, általánosságokra esetleg jó, de konkrét elõrét nem lehet belõle csinálni), hanem van egy rakás parciális differenciál-egyenlet, azt egy számítógép numerikusan megoldja bizonyos kezdeti feltételekre, kiszámol pár paramétert minden rácspontra (T, q, P, wx wy). A többi a meteorológus dolga, ezekbõl elõrejelzést gyártani.
#19600
De akkor soha nem lesz hideg meg változás? Sokszor volt ilyen helyzet, bár ez már eléggé hosszúra nyúlt és nyúlik, de ahogy néztem az arhívumokba is, hirtelen lett vége ezeknek a végtelenül unalmas és enyhe anticiklonos idõnek.
#19599
Igen, az egymást követõ napok idõjárása valóban mutat némi korrelációt: hosszútávon kb 60% az esély arra, hogy holnap is ugyanilyen idõ legyen, mint ma.
Viszont már csak egy kicsivel is hosszabb távon szinte semmi kapcsolat sincs. Pl az adott nap és a 4-5 napra rákövetkezõ napok közti idõjárás esetében iylen már nem nagyon mutatható ki. Azaz hiába van rövidtávú kapcsolat, az hosszútávon már nem mûködik, éppen a mindenki által emlegetett (de általában nagyon kevéssé megértett" pillangó-effektus miatt: így ezek már független eseménynek tekinthetõk.
#19598
Lehet, hogy túlzás lehet, hogy nem mindenesetre volt itt már lehülés " tervezve" dec. elejére 6.-a környékére most tizennemtudommikorra. Sajna ezek elmentek. Én úgy gondolom semmi lényegi változást ne látni amíg mutat (nak) a modell (ek). Egyszerûen nem tud jönni a hideg. De még fent északon se gyûlik valahogy Link Link
Az elõbb meg megijedtem mert nem láttam kedvenc cikonunkat Link , de aztán csak ott van Izlandnál, nem is egy van rossz helyen, a másik meg fent Skandinávia északi részén.
#19597
Vince: Ez a helyzet amiben most vagyunk az egyik legtartósabb, gyakorlatilag állandóan újratermeli magát.

Egyetlen ilyen nincs, gondoljátok csak el mi lenne ha sorozatban 1 hónapon keresztül jönnének a mediciklonok ránk, vagy folyamatosan lenne fennoskandinávia Fölött anticiklon - Ezek mind, mind csak napokig tudnak csak fennmaradni.

Ami most van viszont önmagában is ujratermeli magát, amint az látható. ÉK-DNY-i vergencia

Észak-amerika északi részére folyamatosan zúdul a hideg, nálunk az elõoldalon meg a meleg.

Ha ciklon lennék én bizony ezt ebben szeretnék élni,mert ez biztosítja számomra a biztos fennmaradást.
#19596
Hát igen...A labradori ciklon sokat fog dönteni..Ha nem alkul ki akkor lehetséges/!/, hogy 15.-e körül a hömérséklet nappal is 0 fok körül maradjon,majd arra jöhetne az igazi lehülés 20.-a körül..Valo igaz a GFS mást "vár", de elég sokszor mellényult,remélhetöleg most is téved:-)

Az hogy karácsonykor esö vagy hó??Ugyan már Uraim...
Várjunk azzal és 20.-a után foglalkozzunk vele..
Bár pesszimista sugallatok esöt adnak,de én örök optimista bizok, hogy lesz még tél..Idén is!

A fiam szánkozni akkar!:-) :-)
#19595
Az esetleges komolyabb lehûlés esélyét vágná tönkre. Mint lehet látni, az Amerikaiak hidege egy ciklont fog generálni a Labrador-tenger felett, ami pont akkor kezd majd Izland felé mozogni, amikor ott egy kiépülõ anticiklon lehetne, és ha ott anticiklon van, az nekünk csak jó jel, de ha ez a labradori ciklon közbelép, akkor jóval enyhébb levegõ érkezik föölénk a hétvégén. Kíváncsi leszek a következõ napokra, és a folytatásra.
#19594
Szerintem is azért túlzás ennyivel elõtte kijelenteni, hogy karácsonykor esõ lesz !
#19593
bocsi modik, az offért nevet
#19592
bazz ez a szar szerver idézõjelet csinál a sima felsõ vesszõbõl

#19591
vagyis jó" tönkrevághat
véletlen idézõjel lett belõle nevet
#19590
Jó" tönkrevághat minket...
gondolom ezt.. :-)

Utolsó észlelés

2025-06-16 12:59:45

Kõszeg

21.1 °C

RH: 87 | P: 1021.1

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

141323

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata

MetNet | 2025-05-01 14:48

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 42.