Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Be is jön, felszámolás alatt a meleg-ablak, az elmúlt egy órában 1,4 fokot hûlt a levegõ (3,2->1,
.
. 
Én meg éppen napsütésre vágyom, de pont napnyugta után fog elkotródni a felhõzet. 
Nagyon keveset sütött a Nap ebben a hónapban, hiányzik már..
Nagyon keveset sütött a Nap ebben a hónapban, hiányzik már..
Értem,köszönöm. 
Hát,ebbõl kiindulva itt a hótakarós napok száma nagyon kevés lehet,mert dec.8-án volt utoljára normális hótakaró,akkor is csak pár napig talán 2, azóta viszont vagy nem maradt meg,vagy át sem váltott hóra.
Aztán senki ne mondja,hogy ez olyan nagyon irigyelni való,vagy ez egy mozgalmas tél...
A fenét mozgalmas...
Hát,ebbõl kiindulva itt a hótakarós napok száma nagyon kevés lehet,mert dec.8-án volt utoljára normális hótakaró,akkor is csak pár napig talán 2, azóta viszont vagy nem maradt meg,vagy át sem váltott hóra.
Aztán senki ne mondja,hogy ez olyan nagyon irigyelni való,vagy ez egy mozgalmas tél...
A fenét mozgalmas...
Ettõl függetlenül zöld radar mellett órákon át semmi sem ért talajt, és azóta is csak piszmogott. Ezt én nem tudom mással magyarázni, mint ahogy a reggel óta 3 fokot emelkedett T2m-et sem.
Sehol a közelben nem volt még csak hasonló meleg sem. Nap sem sütött ki, stb.
Sehol a közelben nem volt még csak hasonló meleg sem. Nap sem sütött ki, stb.
Minden létezõ modell és analízis konvergenciát számol. OMSZ analízis alapján a légnedvesség nem rossz 80-90 % körül. A modellek alapján még a 0-3 km is bõven 80% felett van.
Ami nehezítheti a csapadékhullást nálatok, hog a GFS emagram szerint 800-900 hPa között labilis a légréteg. Ha ez tényleg így van, akkor ott nehézkesen hullik át a csapadék. Ez egyébként éppen most számolódik fel. Pluszban még konvergencia is jelen van.
Nyugaton borzasztóan alacsony a harmatpont, hogy ott kisütött a nap pillanatok alatt átmelegíti a levegõt, de ilyen áramlásnál fõn lehetetlen az Alpokalján.
Ami nehezítheti a csapadékhullást nálatok, hog a GFS emagram szerint 800-900 hPa között labilis a légréteg. Ha ez tényleg így van, akkor ott nehézkesen hullik át a csapadék. Ez egyébként éppen most számolódik fel. Pluszban még konvergencia is jelen van.
Nyugaton borzasztóan alacsony a harmatpont, hogy ott kisütött a nap pillanatok alatt átmelegíti a levegõt, de ilyen áramlásnál fõn lehetetlen az Alpokalján.
A mai nap havas, ha holnap reggel 7-kor lesz 1 cm összefüggõ hóréteg akkor a holnapi nap hótakarós lesz.
/Elõre is bocs a hosszért, de többször láttam némi kavarodást, nem meglepõ dolgokon meglepõdést itt a fórumon, fõleg tegnap és ma. Elõ is került a téma ("általános makroszinoptika") már tegnap, de úgy gondolom, érdemes egy hosszabb fejtegetést megejteni. Esetleg, ha valakinek van pontosabb tudása, az kiegészíthet, kijavíthat, mert nem biztos, hogy mindent jól tudok./
Tegnap is esett már szó róla, ma is elõkerül (ha nem is "direkt módon"). A különbözõ eredetû légtömegek hatása a csapadékra - vagy valahogy így nevezhetném a dolgot. A fõ csapása a hsz-emnek, amit még Thermometer írt tegnap valamikor. Ugyan egy T850-fáklya, fõleg sok egymás utáni T850-fáklya is használható már erre-arra (tendenciák megfigyelése, a beláthatósági tartomány megbecslése, stb.), arra totálisan alkalmatlan, hogy az esetleges csapadék-halmazállapotot, sõt, akár csak a T2m körülbelüli alakulását megbecsüljük belõle. Thermometer mondta ki a kulcsmondatot: ha látszik a T850-fáklyán, hogy a hõmérséklet (akár hirtelen, akár lassan) valamilyen irányba megváltozik, az elsõ dolog, hogy a térképeken nézzük meg honnan érkezik az a légtömeg hozzánk!
Nyilván sokféle típusú légtömeget tudunk elkülöníteni, de nálunk télen ezek közül három típus fordul elõ a leggyakrabban. Az óceáni, a sarkvidéki és a kontinentális. (Negyediknek tekinthetjük akár a mediterrán ciklont is, de az azért eléggé külön kategória.) Ezen három levegõtípus ugyanis az alsó 1-2km légrétegzõdését (hõm. és nedvesség profil) tekintve alapvetõen különbözik.
Óceáni típusú légtömeg esetén az óceán alulról fûti és nedvesíti is a levegõt, az alsó légréteg meleg és nedves. Emiatt egyben instabilabb is, ezért könnyen alakulnak ki benne konvektív áramlások, ami miatt nem csak a legalsó, de a fölötte lévõ légréteg is melegszik és nedvesedik, s az állapotgörbe eléggé kirúgott tud lenni. Ezért van az, hogy az ilyen levegõ elején közlekedõ hidegfront mentén gyakran alakulnak ki zivatarok télen. Ha beér ez a levegõ a kontinensre, egy picit meghûl az alja, ami miatt stabilabbá válik, ezért innentõl kezdve nem a leghatékonyabb a függõleges átkeverés, vagy ha mégis, akkor a termodinamika gondoskodik arról, hogy az állapotgörbe viszonylag kirúgott maradjon. Ezért az óceáni levegõ nem hûl. A kirúgott állapotgörbe aztán a csapadékot tekintve több jelenséget is okozhat: pl. azt, hogy -7°C-os T850 és +5°C-os T2m esetén sem tudjuk eldönteni, milyen lesz a halmazállapot. Csapadékintenzitástól, és a csapadékképzõdés magasságától függõen ugyanis bármi elõfordulhat.
A sarkvidéki eredetû levegõ ehhez képest két dologban különbözik (általában, de nem feltétlenül mindig): kevésbé meleg, és kevésbé nedves. Ez, ha a Norvég-tengeren keresztül jön, akkor jelentõs nedvességet, és némi plusz hõt is felvehet, így gyakran az óceánihoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. Ha viszont Skandinávia felõl érkezik, akkor viszonylag hideg és "száraz" maradhat. Az idézõjel annak szól, hogy azért ezek a légtömeg is bõven hoznak nedvességet. Ezek állapotgörbéje gyakran inkább izoterm, vagy gyengén kirúgott. Itt a Kárpát-medencében ezekkel a légtömegekkel van egy nagy baj: a Kárpátokon kétféleképpen tudnak átjönni. Fölötte átbuknak, és akkor hajszárító van (fõnös bemelegedés az ország 90%-án, kivéve Alpokalja, meg a csapadék kinyírása), vagy megkerülik, és akkor konvergencia (ekkor épp a szél miatt az Alpokalja és ÉK meleg, Romhányban, meg Gödöllõn pedig leesik 53 centi konvergenciás havazásból). A csapadék halmazállapota ilyenkor viszonylag jól becsülhetõ a T850-T925 párosból, nagyobb kihívás a csapadékképzõdés helyének meghatározása.
Az, hogy a légtömeg a Kárpátokon hogyan jön át, azt megint az befolyásolja, hogy az állapotgörbéje mennyire kirúgott (és a horizontális áramlás erõssége is fontos). Ha sikerül kb. izotermnek maradnia, vagy szárazabb egy kicsit, akkor kevésbé tudnak kialakulni függõleges áramlások, ezért hiába van ott a hegy, nagyobb eséllyel inkább megkerüli, mint hogy felmásszon, fõleg, ha a horizontális áramlás gyenge.
Fontos még, hogy mivel hidegebb a levegõ (bár lehet, hogy RH-t tekintve hasonlóan telített, mint az óceáni), a kevesebb abszolút nedvességtartalom miatt az ilyen légtömegbõl általában kevesebb csapadék esik
A kontinentális levegõ meg a kelet felõl becsorgó "lábas hideg", az alsó pár száz méteren jókora inverzióval. Ez aztán olyan stabil, hogy függõleges áramlást még az ember lehelete sem képes kialakítani. Fõleg, ha egy ilyen légtömeg nyugalomba jut, a magasban meg meleg csúszik fölé. Az ilyen légtömeg ráadásul igen száraz, így van hova hûlnie alulról. Persze a hûtõszekrény-effektus (hõáram általi hûtés) az megy alulról, de a lényeg, hogy ezt nehéz átkeverni. Így szélsõséges esetben +5, +10-es T850-ekhez -20, -30°C-ok is társulhatnak talajon (ez azért már egy durvább, szibériai változat, de elvileg lehetne itt is). Ebben aztán a havazás, ónos/fagyott esõ és a gyémántpor is gyakori jelenség. Ha a levegõ alul a harmatpontjáig lehûl, onnantól kezdve a zúzmarás köd, és a gyémántpor további nedvességet is kivonhat, ami aztán a harmatpontot is csökkenti, így akár tovább hûlhet a levegõ.
Összefoglalva: a három légtömeg típus az alsó rétegeit tekintve elsõsorban a hõmérsékletében, az állapotgörbéjében és a labilitásában különbözik, és ezek alapvetõen meghatározzák a bennük lezajló csapadéktevékenységet mind halmazállapot, mind mennyiség terén.
A mediterrán ciklont talán nem kell bemutatni, arról nem írnék most hosszan .
(
Elhangzott az is, hogy az óceáni levegõnek nagyobb a hõkapacitása, mint a kontinentálisnak. Ez azért nem igaz, minden levegõnek ugyanakkora a hõkapacitása (3*R, á la Dulong & Petit), és ez még a páratartalomtól is független (az üvegházhatás /vö. fülledt levegõ/ az más tészta).
)
Most az óceán felõl érkezett a levegõ hozzánk, ezért itt lent meleg van (bár fent most már hideg), mégis esik hó is, meg mennyiségre is nagyon sok csapadék esett egyes helyeken, s volt zivatar is. Aki elolvasta, és olvasás közben próbálta összevetni a jelenlegi, vagy a két-három héttel ezelõtti szituval (de nem a mediciklonokkal), az láthat összefüggést adott esetben: most eléggé tankönyvbeillõen kijöttek ezek az általános jellemzõk, amit fentebb írtam, máskor azért nem mindig ennyire egyértelmû.
Tegnap is esett már szó róla, ma is elõkerül (ha nem is "direkt módon"). A különbözõ eredetû légtömegek hatása a csapadékra - vagy valahogy így nevezhetném a dolgot. A fõ csapása a hsz-emnek, amit még Thermometer írt tegnap valamikor. Ugyan egy T850-fáklya, fõleg sok egymás utáni T850-fáklya is használható már erre-arra (tendenciák megfigyelése, a beláthatósági tartomány megbecslése, stb.), arra totálisan alkalmatlan, hogy az esetleges csapadék-halmazállapotot, sõt, akár csak a T2m körülbelüli alakulását megbecsüljük belõle. Thermometer mondta ki a kulcsmondatot: ha látszik a T850-fáklyán, hogy a hõmérséklet (akár hirtelen, akár lassan) valamilyen irányba megváltozik, az elsõ dolog, hogy a térképeken nézzük meg honnan érkezik az a légtömeg hozzánk!
Nyilván sokféle típusú légtömeget tudunk elkülöníteni, de nálunk télen ezek közül három típus fordul elõ a leggyakrabban. Az óceáni, a sarkvidéki és a kontinentális. (Negyediknek tekinthetjük akár a mediterrán ciklont is, de az azért eléggé külön kategória.) Ezen három levegõtípus ugyanis az alsó 1-2km légrétegzõdését (hõm. és nedvesség profil) tekintve alapvetõen különbözik.
Óceáni típusú légtömeg esetén az óceán alulról fûti és nedvesíti is a levegõt, az alsó légréteg meleg és nedves. Emiatt egyben instabilabb is, ezért könnyen alakulnak ki benne konvektív áramlások, ami miatt nem csak a legalsó, de a fölötte lévõ légréteg is melegszik és nedvesedik, s az állapotgörbe eléggé kirúgott tud lenni. Ezért van az, hogy az ilyen levegõ elején közlekedõ hidegfront mentén gyakran alakulnak ki zivatarok télen. Ha beér ez a levegõ a kontinensre, egy picit meghûl az alja, ami miatt stabilabbá válik, ezért innentõl kezdve nem a leghatékonyabb a függõleges átkeverés, vagy ha mégis, akkor a termodinamika gondoskodik arról, hogy az állapotgörbe viszonylag kirúgott maradjon. Ezért az óceáni levegõ nem hûl. A kirúgott állapotgörbe aztán a csapadékot tekintve több jelenséget is okozhat: pl. azt, hogy -7°C-os T850 és +5°C-os T2m esetén sem tudjuk eldönteni, milyen lesz a halmazállapot. Csapadékintenzitástól, és a csapadékképzõdés magasságától függõen ugyanis bármi elõfordulhat.
A sarkvidéki eredetû levegõ ehhez képest két dologban különbözik (általában, de nem feltétlenül mindig): kevésbé meleg, és kevésbé nedves. Ez, ha a Norvég-tengeren keresztül jön, akkor jelentõs nedvességet, és némi plusz hõt is felvehet, így gyakran az óceánihoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. Ha viszont Skandinávia felõl érkezik, akkor viszonylag hideg és "száraz" maradhat. Az idézõjel annak szól, hogy azért ezek a légtömeg is bõven hoznak nedvességet. Ezek állapotgörbéje gyakran inkább izoterm, vagy gyengén kirúgott. Itt a Kárpát-medencében ezekkel a légtömegekkel van egy nagy baj: a Kárpátokon kétféleképpen tudnak átjönni. Fölötte átbuknak, és akkor hajszárító van (fõnös bemelegedés az ország 90%-án, kivéve Alpokalja, meg a csapadék kinyírása), vagy megkerülik, és akkor konvergencia (ekkor épp a szél miatt az Alpokalja és ÉK meleg, Romhányban, meg Gödöllõn pedig leesik 53 centi konvergenciás havazásból). A csapadék halmazállapota ilyenkor viszonylag jól becsülhetõ a T850-T925 párosból, nagyobb kihívás a csapadékképzõdés helyének meghatározása.
Az, hogy a légtömeg a Kárpátokon hogyan jön át, azt megint az befolyásolja, hogy az állapotgörbéje mennyire kirúgott (és a horizontális áramlás erõssége is fontos). Ha sikerül kb. izotermnek maradnia, vagy szárazabb egy kicsit, akkor kevésbé tudnak kialakulni függõleges áramlások, ezért hiába van ott a hegy, nagyobb eséllyel inkább megkerüli, mint hogy felmásszon, fõleg, ha a horizontális áramlás gyenge.
Fontos még, hogy mivel hidegebb a levegõ (bár lehet, hogy RH-t tekintve hasonlóan telített, mint az óceáni), a kevesebb abszolút nedvességtartalom miatt az ilyen légtömegbõl általában kevesebb csapadék esik
A kontinentális levegõ meg a kelet felõl becsorgó "lábas hideg", az alsó pár száz méteren jókora inverzióval. Ez aztán olyan stabil, hogy függõleges áramlást még az ember lehelete sem képes kialakítani. Fõleg, ha egy ilyen légtömeg nyugalomba jut, a magasban meg meleg csúszik fölé. Az ilyen légtömeg ráadásul igen száraz, így van hova hûlnie alulról. Persze a hûtõszekrény-effektus (hõáram általi hûtés) az megy alulról, de a lényeg, hogy ezt nehéz átkeverni. Így szélsõséges esetben +5, +10-es T850-ekhez -20, -30°C-ok is társulhatnak talajon (ez azért már egy durvább, szibériai változat, de elvileg lehetne itt is). Ebben aztán a havazás, ónos/fagyott esõ és a gyémántpor is gyakori jelenség. Ha a levegõ alul a harmatpontjáig lehûl, onnantól kezdve a zúzmarás köd, és a gyémántpor további nedvességet is kivonhat, ami aztán a harmatpontot is csökkenti, így akár tovább hûlhet a levegõ.
Összefoglalva: a három légtömeg típus az alsó rétegeit tekintve elsõsorban a hõmérsékletében, az állapotgörbéjében és a labilitásában különbözik, és ezek alapvetõen meghatározzák a bennük lezajló csapadéktevékenységet mind halmazállapot, mind mennyiség terén.
A mediterrán ciklont talán nem kell bemutatni, arról nem írnék most hosszan
.(
Elhangzott az is, hogy az óceáni levegõnek nagyobb a hõkapacitása, mint a kontinentálisnak. Ez azért nem igaz, minden levegõnek ugyanakkora a hõkapacitása (3*R, á la Dulong & Petit), és ez még a páratartalomtól is független (az üvegházhatás /vö. fülledt levegõ/ az más tészta).
)
Most az óceán felõl érkezett a levegõ hozzánk, ezért itt lent meleg van (bár fent most már hideg), mégis esik hó is, meg mennyiségre is nagyon sok csapadék esett egyes helyeken, s volt zivatar is. Aki elolvasta, és olvasás közben próbálta összevetni a jelenlegi, vagy a két-három héttel ezelõtti szituval (de nem a mediciklonokkal), az láthat összefüggést adott esetben: most eléggé tankönyvbeillõen kijöttek ezek az általános jellemzõk, amit fentebb írtam, máskor azért nem mindig ennyire egyértelmû.
Igen, egy jó 10 perce eltûntek a hópelyhek.
És ahogy Petya írja, a páratartalom is felment, úgyhogy ennyi volt a csapadék hûtõ hatása. Nehéz menet lesz ez
A radaron látszik, hogy nyugat felõl csökken az intenzitás, szerintem ez is a gond.
És ahogy Petya írja, a páratartalom is felment, úgyhogy ennyi volt a csapadék hûtõ hatása. Nehéz menet lesz ez
A radaron látszik, hogy nyugat felõl csökken az intenzitás, szerintem ez is a gond.
Hamar örültem, már szinte semmi hó nincs az esõ között, olyan 10 / 90 % a hó-esõ arány ...
Nagy szenvedés ez...
Nagy szenvedés ez...
Értem,akkor ez most minek számít,havas napnak?
Hoppálá,közbe kisütött a nap.
Hoppálá,közbe kisütött a nap.
A gyenge esõt hirtelen havas esõ váltotta fel, a hõmérséklet 2,4°(fokozatosan csökken), a páratartalom 73%-ról 83%-ra nõtt. 
Itt most olyan 20:80 az esõ javára, de hullámzik rendesen!
Szerk: 15:14 itt most egyáltalán nincs benne hó [esõ]
Szerk: 15:14 itt most egyáltalán nincs benne hó
[esõ]
Naaahhh, csoda történt. Jó 10 perce egyre nagyobb pehelyszázalékban HAVAS ESÕ esik. Hirtelen jött a váltás.
Most 70 / 30% már a pelyhek javára!
Most 70 / 30% már a pelyhek javára!
Hótakarós nap, ha az adott napon 06 UTC-kor a talajt legalább 1 cm-nyi vastagságú hóréteg borítja.
****************
Havas nap, ha az adott nap 06 UTC és következõ nap 06 UTC között hó, havas esõ, szemcsés hó, fagyott esõ, jégtû, hózápor, záporszerû havasesõ, hódarazápor típusú csapadékok bármelyike elõfordul.
****************
Havas nap, ha az adott nap 06 UTC és következõ nap 06 UTC között hó, havas esõ, szemcsés hó, fagyott esõ, jégtû, hózápor, záporszerû havasesõ, hódarazápor típusú csapadékok bármelyike elõfordul.
Bezzeg a kérdésre nem sikerült válaszolni!
Egyébként meg a probléma mindig ugyanaz. Nem képes esni hosszú ideig megmaradó hó,de ami még nagyobb probléma,hogy már hó sem...
Ha zavar,hát hadd zavarjon.
Egyébként meg a probléma mindig ugyanaz. Nem képes esni hosszú ideig megmaradó hó,de ami még nagyobb probléma,hogy már hó sem...
Ha zavar,hát hadd zavarjon.
Hali!
Írtam üzit, de ahogy látom mindekttõnk elmélete úgy néz ki beválni látszik a február 10-tõl kezdõdõ idõszakra
Írtam üzit, de ahogy látom mindekttõnk elmélete úgy néz ki beválni látszik a február 10-tõl kezdõdõ idõszakra
Egyáltalán nem gyors a váltás. Cserébe viszont nagyon látványos. Tisztára, mintha teniszmeccset néznél.
Azért nem kell irigyelni azt ami itt Pécsen van,látom pár embernek sikerült.
Ami itt van/volt.
A hõmérséklet jó kivételesen így hó tudott esni,a megszokott havasesõ/esõ helyett. Most azonban a talaj van szépen átmelegedve a tegnapi 12-3fokok után,ami nem is csoda.
Szóval,reggel óta folyamatosan havazott néha erõsen,DE a füvön nem lett összefüggõ hó,csak itt ott állt meg ott 1-2cm volt szerencsésebb helyeken,a tereptárgyakon(kocsik) meglett az összefüggõ lepel-3cm. A betonon esélye nem volt megmaradni a hónak.
Mostanra már a füvön lévõ hó 2/3a elolvadt a többi pedig zsugorodik és hamarosan eltûnik.
Az autókról csúszik le a hó.
Valamint elég frankón derülget ény felõl,talán még a nap is kisüt ma. Ha kisüt akkor félóra se kell és elmegy a kis lepel is,ami megmaradt.
Szóval,nem kell irigyelni azt ami itt van,mert ez megint csak egy nagy kínlódás volt,és összefüggõ nehagyisten TARTÓS hó megint nem tudott esni.
Tényleg, mekkora mennyiségû hónak és mennyi ideig kell megmaradnia,ahhoz hogy egy napot hótakarós napnak lehessen elkönyvelni?
Ami itt van/volt.
A hõmérséklet jó kivételesen így hó tudott esni,a megszokott havasesõ/esõ helyett. Most azonban a talaj van szépen átmelegedve a tegnapi 12-3fokok után,ami nem is csoda.
Szóval,reggel óta folyamatosan havazott néha erõsen,DE a füvön nem lett összefüggõ hó,csak itt ott állt meg ott 1-2cm volt szerencsésebb helyeken,a tereptárgyakon(kocsik) meglett az összefüggõ lepel-3cm. A betonon esélye nem volt megmaradni a hónak.
Mostanra már a füvön lévõ hó 2/3a elolvadt a többi pedig zsugorodik és hamarosan eltûnik.
Az autókról csúszik le a hó.
Valamint elég frankón derülget ény felõl,talán még a nap is kisüt ma. Ha kisüt akkor félóra se kell és elmegy a kis lepel is,ami megmaradt.
Szóval,nem kell irigyelni azt ami itt van,mert ez megint csak egy nagy kínlódás volt,és összefüggõ nehagyisten TARTÓS hó megint nem tudott esni.
Tényleg, mekkora mennyiségû hónak és mennyi ideig kell megmaradnia,ahhoz hogy egy napot hótakarós napnak lehessen elkönyvelni?
Annyit hadd jegyezzek meg tisztelettel, hogy a febr. 10.-re mutatott -9C T850 teljesen máshogy kezelendõ valószínûség szempontjából, mint a febr. 14.-én esedékes +2C. Az egy hét távolságra levõ eseménnyel már óvatosan számolhatunk a gyakorlatban is, a 10 napon túli rendszerint az érdekesség kategóriájába tartozik, amit nem kell, nem is szabad véresen komolyan venni.
Aztán: a T850 semmit sem ér a szinoptikai térkép ismerete nélkül. Nagyon nem mindegy, hogy ez a szám sarki tengeri, vagy kontinentális levegõre vonatkozik. Nézzük febr. 9.-t: Link
Bár nem tipikus lábashideg-beáramlás, de nem is a sarki-tengeri advekció képe, mikor -9 fok T850 mellett pluszfokok lehetnek 2m-en. Jelen állás mellett bizony a tél visszatérése látszik középtávon, s ez az idõtáv miatt hihetõ is.
Ha mégis ellátogatunk febr. 14.-15. környékére, akkor ezt találjuk: Link
Északkelet-európai blokkoló AC, nálunk kontinentális levegõ beszivárgás, a légnyomás 1020 és 1025 hpa között. Ilyen helyzetben a +2 fok T850 nem jelent kiköpött tavaszt 2m-en. Ráadásul a dolog így alakul tovább: Link
Link
Link
A blokkoló AC centruma valamelyest nyugat felé mozdul, nálunk feltehetõleg élénkül az északkeleti hidegáramlás.
Mindez mérsékelten hideg, nyugodt téli idõt jelentene, legalábbis reggelente viszonylag erõs fagyokkal. De, hangsúlyozni kell: ez már a mese tárgykörébe esik.
Abban igazad van, hogy az évek TÚLNYOMÓ TÖBBSÉGÉBEN február harmadik harmada már a tél elerõtlenedésének jegyében telik. Azért a nagybetûs kiemelés, mert vannak karakteres kivételek is, mikor nagy tél, komoly fagyhullám van egészen március legelsõ napjaiig -igaz, az ilyen idõjárás ritka madár.
Aztán: a T850 semmit sem ér a szinoptikai térkép ismerete nélkül. Nagyon nem mindegy, hogy ez a szám sarki tengeri, vagy kontinentális levegõre vonatkozik. Nézzük febr. 9.-t: Link
Bár nem tipikus lábashideg-beáramlás, de nem is a sarki-tengeri advekció képe, mikor -9 fok T850 mellett pluszfokok lehetnek 2m-en. Jelen állás mellett bizony a tél visszatérése látszik középtávon, s ez az idõtáv miatt hihetõ is.
Ha mégis ellátogatunk febr. 14.-15. környékére, akkor ezt találjuk: Link
Északkelet-európai blokkoló AC, nálunk kontinentális levegõ beszivárgás, a légnyomás 1020 és 1025 hpa között. Ilyen helyzetben a +2 fok T850 nem jelent kiköpött tavaszt 2m-en. Ráadásul a dolog így alakul tovább: Link
Link
Link
A blokkoló AC centruma valamelyest nyugat felé mozdul, nálunk feltehetõleg élénkül az északkeleti hidegáramlás.
Mindez mérsékelten hideg, nyugodt téli idõt jelentene, legalábbis reggelente viszonylag erõs fagyokkal. De, hangsúlyozni kell: ez már a mese tárgykörébe esik.
Abban igazad van, hogy az évek TÚLNYOMÓ TÖBBSÉGÉBEN február harmadik harmada már a tél elerõtlenedésének jegyében telik. Azért a nagybetûs kiemelés, mert vannak karakteres kivételek is, mikor nagy tél, komoly fagyhullám van egészen március legelsõ napjaiig -igaz, az ilyen idõjárás ritka madár.
Ha olyat teszek (elég régen nem jellemzõ), akkor mindig érdekességnek, soha nem tippelem, hogy az is fog bejönni. Elég lényeges különbség!
exante: Közben itt is megjelentek az elsõ pelyhek a hó-esõ arány: 2:98 !
Na, ha a váltás tényleg ilyen gyors, akkor kiülök az ablakba egy itallal a kézben
Szibéria: nyilván, de nem azonnal... jó 4-6 hétre rá egész esélyes Ezt persze csak egy látnok tudhatja elõre. Én semmiképpen nem vagyok az
exante: Közben itt is megjelentek az elsõ pelyhek
a hó-esõ arány: 2:98 !Na, ha a váltás tényleg ilyen gyors, akkor kiülök az ablakba egy itallal a kézben
Szibéria: nyilván, de nem azonnal... jó 4-6 hétre rá egész esélyes
Ezt persze csak egy látnok tudhatja elõre. Én semmiképpen nem vagyok az 
Valami nálam is készül az esõben, de 99,9%-a még esõ. Közel a váltás.
Donnie: Pedig most Saleknek igaza lesz, olyan 99%- esély van rá, február közepérõl erõteljesen elkezd tavaszodni.
Donnie: Pedig most Saleknek igaza lesz, olyan 99%- esély van rá, február közepérõl erõteljesen elkezd tavaszodni.
No majd ezt visszakapod amikor 300 óra felett téli helyzetet linkelsz!
Mert ugye volt már ilyen.Akkor nem tökmindegy ugye?
Mert ugye volt már ilyen.Akkor nem tökmindegy ugye?
Itt már bõven több a hó, mint az esõ. Kb. 5 perc alatt szépen váltott az arányon. Szerintem ott is 5-10 perc, és elkezd váltani. Élmény nézni a váltás folyamatát. Ha a tiszta hónál is marad ez az intenzitás, az gyönyörû lesz.
A melyik több, az folyamatosan változik. Most éppen az esõ. Szép csata.
Ha a tiszta hónál is marad ez az intenzitás, az gyönyörû lesz. A melyik több, az folyamatosan változik. Most éppen az esõ. Szép csata.
Itt még nem... de van még bõ másfél órája sötétedésig
Anarki: biztos, hogy nem, mert eddig csapadék sem igen volt reggel óta. Az konvergenciánál eléggé lehetetlen.
Fõnnél viszont pont jellemzõ.
Anarki: biztos, hogy nem, mert eddig csapadék sem igen volt reggel óta. Az konvergenciánál eléggé lehetetlen.
Fõnnél viszont pont jellemzõ.
Nem hiszem, hogy fõn van. Az Alpohalján meg pláne.
Szerintem egy konvergencián vagyok, oda beragadt a magasabb harmatpontú levegõ, ezért hültök nagyon lassan. De szépen lassan feltöltõdik az a terület is hidegebb levegõvel.
Szerintem egy konvergencián vagyok, oda beragadt a magasabb harmatpontú levegõ, ezért hültök nagyon lassan. De szépen lassan feltöltõdik az a terület is hidegebb levegõvel.
Itt is megindult hosszú órák után lefelé..
20 perc alatt 0,3 tized C ment le 2,3 C jelenleg.
20 perc alatt 0,3 tized C ment le 2,3 C jelenleg.
Teljesen tökmindegy, mi látszik a fáklyán 300 óra felett.
Ezt egy újonc meteorológiafigyelõ tudja. Te mióta is vagy itt?
Snowhunter, Dom: ilyenkor sajnálom, hogy nincs hõmérõm.... legalább ez a T zuhanás lelkesítene
Gondolom most nedvesedik át a légréteg is újra felettünk...
Csak aztán legyen is tényleg csapadék éjfélig is.
Ezt egy újonc meteorológiafigyelõ tudja. Te mióta is vagy itt?
Snowhunter, Dom: ilyenkor sajnálom, hogy nincs hõmérõm.... legalább ez a T zuhanás lelkesítene
Gondolom most nedvesedik át a légréteg is újra felettünk...
Csak aztán legyen is tényleg csapadék éjfélig is.
Budapesten tel van, ez nem vitás Link kb 4-5 centi hó van Normafan faggyal, hofuvassal
Link kb 4-5 centi hó van Normafan faggyal, hofuvassal
Itt is ez történik, már csak 2,6 fok. 15 perc alatt hûlt 0,8 fokot
Nálam már 20 perce nincs érdemi csapadék. Pár pihe szálldos.
Ezzel együtt a T is emelkedett pár tizedet.
Ezzel együtt a T is emelkedett pár tizedet.
Visszaolvastam a pécsi hozzászólásokat, szép idõ lehetett itt délelõtt. Hát én az egészet átaludtam. Amikor felkeltem egy órája, ugyanaz volt, mint most, szállingozó hó, 1-2 cm-es nagyon vizes hóréteg.
Amikor felkeltem egy órája, ugyanaz volt, mint most, szállingozó hó, 1-2 cm-es nagyon vizes hóréteg.
Hamarosan elindul a látvány-havazás, a t nálam 15 perce ütemes csökkenésbe kezdett, a meleg-ablak most fog felszámolódni.
Megmaradás estére jöhet.
Megmaradás estére jöhet.
Látod-látod te sem veszed észre amit nem akarsz!
Azt írod semmi köze modellhez?Dehogynincs!Hiszen írtam hogy ECM GFS fáklya.Link
Szerinted mi látszik rajta a hónap közepétõl?
Azt írod semmi köze modellhez?Dehogynincs!Hiszen írtam hogy ECM GFS fáklya.Link
Szerinted mi látszik rajta a hónap közepétõl?
Ó, ez az ütem kiváló lenne, így 1 órán belül (2,5-2 foknál) válthat a halmazállapot, és délután 5 felé elkezdhet megmaradni.
ECM szerint éjfél utánig is esegethet, szóval.... már megint felébredt a Reményhal.
ECM szerint éjfél utánig is esegethet, szóval.... már megint felébredt a Reményhal.
Nálam már csökken, igaz túlzásba nem viszi. Akt T 3,4 fok.
Most 5 perc alatt csökkent 0,4 fokot, de most egy deka hó nincs benne
Most 5 perc alatt csökkent 0,4 fokot, de most egy deka hó nincs benne
A hõtérképet és a csapadékot elnézve az Alpokalja és Borsod ma eddig fõn-sújtotta terület :/
Most voltam kint, tartja magát a 4,5 fok (kocsi 4 és 5 közt ugrált), de már nagyobb esõcseppek is keverednek a szemerkélésbe.
Egyszer csak abbamarad a fõnhatás is?
Salek: látod, errõl van szó: "egyszer csak eltálalod"?
Persze, de ezzel is mindenki számára világos, hogy csak lottózol, a tippjeidnek semmi köze semmilyen tudományos szemponthoz, méréshez, tendenciához, modellekhez, stb.
Most voltam kint, tartja magát a 4,5 fok (kocsi 4 és 5 közt ugrált), de már nagyobb esõcseppek is keverednek a szemerkélésbe.
Egyszer csak abbamarad a fõnhatás is?
Salek: látod, errõl van szó: "egyszer csak eltálalod"?
Persze, de ezzel is mindenki számára világos, hogy csak lottózol, a tippjeidnek semmi köze semmilyen tudományos szemponthoz, méréshez, tendenciához, modellekhez, stb.
Már csak tizedekre vagyunk attól, hogy az olvadás is elálljon, továbbra is jócskán nyomja neki, színtiszta hó esik. A szél meg külön élvezet mindemellett - 40-50 km/h-s lökések.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Melegfront hoz havazást, ónos esőt, fagyott esőt és enyhülést is
Időjárás-változás | 2026-01-11 10:28
Szabályzat