Meteorológiai esélylatolgatások

A õszi idõszakban már segít, de se nyáron, se télen nem. Nyáron azért nem mert a ciklonokkal nagy mennyiségû hõtranszport keletkezik a térség fölött, ezek szállítják a meleg levegõt és cserében délre juttatják a hideget ezért törik szét a jeget, ennek a legnagyobb alakítása augusztusban van amikor a maximum alakul ki hõmérsékletileg az északi hemiszférában, erre utaltam. Az õszi ciklonaktivitás azért segít, mert a meleg légtömeg már nem tud annyira feljutni a sarkokig ellenben a hõszállítás megmarad, így a hideg légtömeg még fent marad, de már oszlik szét a sarkok környezetében és pesrze hûl is a levegõ így a jég termelõdik ez kb szeptember vége október eleji idõszak. Télen mikor beáll a jég maximuma sajnos egy jól irányzott ciklonaktvitás széttöri a jeget, fõként ha nagyon erõs zonális áramlás alakul ki mély ciklonokkal és erõs szelekkel.
Az elsõ gondolatomra jó példa az állandó Grönland feletti anticiklonra idén nyáron, és bizony a körülötte lévõ tengeren elég nagy volt végig a jégmezõ, lásd linket. Ezek felett erõs hidegmag volt a térségben és most is az van, néhány állomás a térségbõl. Szép igaz?:-)
Link
Link
Link
Link
Link
Sajnos maradtak ki adtok de jól látható az anticiklon hatás.

Szerintem a ciklonok egész évben a jégtakaró ellen mûködnek, hiszen a hatáskörzetükben lévõ erõsebb légmozgás, valamint az általa keltett hullámok a jég töredezését vonják maguk után.

A sarkokon pedig nyáron is nagyon alacsony a napállás, így aztán egy AC alatt bõven növekedhet hidegmag, a 24 órás nappal ellenére.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Kérdések és válaszok (#16800)

A ciklontevékenység épp segíti a jégfolymatok alakulását.
Visszanézve nyár második felét épp az AC-k általi meridionális helyzetek és az abban foglalt erõs térképileg függõleges hõkicserélõdés volt az ok (mindössze egy hétig volt ciklonális tobzódás, aug. elsõ felében).
Ez a nyári félévben a kopást, a téli félévben pedig a növekedést segítik (persze az AC-k helyzetének függvényében), azaz az egész évet felölelõ diagramokon a jégkiterjedés erõs ingadozását.

Ami látható, hogy a második legalacsonyabb jégkiterjedés várható idén.
Link
Ez köszönhetõ a ciklonok tevékenységének ami igencsak beindult a nyár végére. Ez a mindképp La Nina lesz méghozzá egy erõs fajtából várhatóan, igaz ez is csak találgatás. Ha ezek megvalósulnak akkor Amerikát betemeti a hó sokszor, illetve lesznek délre eljutó hidegleszakadások a mediterrán ültetvényekben sok-sok kárt okozva, narancs stb. Itt még ez mindig nem jelent semmit, ha a kontinensen anticiklon hajlam van, akkor maximum ránk nyomja a ciklontevékenység az anticiklont és jó párnánk lészen, a hideg fajtából!:-)
Viszont ha ez folytatódik ami most vagyon akkor könnyen lehet egy igen kellemes enyhe tél hazánk területén, ez is benne van a pakliban. Azonban ha ismét nagy hó halmozódik fel északon akkor várhatóan könnyen átrendezõdik Európa légköri helyzete, és nálunk is kialakulhat ez zord tél. Sok-sok tényezõtõl függünk még, korai bármilyen irányba jósolni most mert ez jóslás kategória nem más egyelõre.
Ami most várható további frontok közben gerincesedés, és folytatódik a hullámvasút véleményem szerint. Lehûlés, majd erõs felmelegedések váltják egymást. Olykor hideg-melegrekordokkal. Ez mikor változik meg jó kérdés, lehet, hogy csak valamikor október elején addig marad a változékony kevés csapadékkal tarkított idõjárás, gyakori frontátvonulással kísérve.

Némileg eltúlzottságot vélek felfedezni az AO, NAO adatsorokban: Link Link , illetve az utóbbi pár hónapban és elõrejelzésben: Link Link ami azok mértékét illeti.
Szerintem jóindulattal sem voltak ilyen alacsony, illetve magas indexek.

Elrugaszkodva a részletektõl viszont látszik, hogy a ciklonális tevékenység a sarkok környékére koncentrálódva, az anticiklonok pedig mérsékelt szélességeken voltak jellemzõek. Ebbõl következõen relatíve kevés hidegleszakadás volt jellemzõ, inkább csak idõszakos frontok rondították a hétvégékek elég nagy sikerrel.

Úgy néz ki, hogy legalább átmenetileg változhat a helyzet, aztán majd meglátjuk. Nem tudom tudományosan alátámasztani, de véleményem szerint a nagy "makro-periódusok" leginkább a téli félévben (amikor erõsödnek a hidegmagok) szoktak megváltozni, ha egyáltalán megváltoznak. A szezonális elõrék szerint La Nina lesz, ami Amerikában hideg havas idõvel szokott járni. Hatásai ránk csak közvetve vannak, tehát majd meglátjuk.
Szerintem a globális feltételek még mindig a blockingnak kedveznek jobban, de ezt majd nyilván meglátjuk, hogyha híznak a hidegmagok. Sokat beszéltünk a napfolt tevékenységrõl is, az is ezt támasztaná alá. A jégborítottság is lassan alulmúlja az eddigi nagy minimumot. Ember legyen a talpán, aki ebbõl valamit is kihoz. Hiába van ez a sok közvetett tényezõ..., az idõjárás tesz rá magasról.

Egyébként feltünõ módón még nem repkednek az "ezer év óta nem látott hideg tél következik" cikkek. Vagy erre még pár hónapot várni kell? Eléggé felsültek a brit és egyéb kutatók a témában. Lehet nem mernek véleményt formálni.

Nagyon úgy tûnik, hogy a blocking és a meridionális áramlási képek 2 éves uralma véget ért.
A korszakváltás már január elején megkezdõdött, ezt jelezte a szinte folytonos AC dominancia a következményes csapadékhiánnyal. Július végén, augusztus elején a régi éra utolsó fellobbanásaként a tavaly nyárira emlékeztetõ cirkuláció alakult ki, de ez nem tartott sokáig. A hónap végére visszatért az anticiklonok uralma, méghozzá a roppant fejlett azorié. Az általad említett "orrosodás" nekem is feltûnt, alig látunk ezekben a napokban olyan szinoptikai térképet, melyen azori orr ne lenne jelen. Ugyanakkor az izlandi ciklontevékenység is rég látott mértéket ért el.
Nem hiszem, hogy a fenti, frissen kialakult és igen erõsnek imponáló makrocirkulációs hajlam belátható idõn belül megváltozzék. Valószínûleg az eddig uralkodó idõjárási jelleg "ellenhatásáról" van most szó.
Ebbõl következõleg arra számítok, hogy elõoldali szituációk és nyugatias áramlások váltakozása jellemzi majd az elkövetkezõ heteket (hónapokat?). Természetesen elõ fog fordulni másfajta áramlási kép is, találkozunk majd blockinggal és hidegleszakadással, de összességében nem ez lesz a jellemzõ.
Az ilyen típusú évek sajátossága a nyárias õszelõ után október közepén-végén, november elején átmenetileg hidegre forduló idõ. Ez idén is könnyen elõfordulhat, érdemes lesz figyelni rá. A mostani õszkezdet mindenesetre erõsen emlékeztet 1997-re, 2000-re, 2006-ra. Hogy a kétféle idõjárási forgatókönyvben (ti. elõoldali-zonális koraõsz, meridionális, hidegleszakadásos késõõsz, zonális tél - ezzel szemben hidegleszakadásos koraõsz, zonális késõõsz, blockingos, hidegelárasztásos tél) "van valami", arra elég sok jel utal. Legjellemzõbb példa erre két, egymás melletti év õsze és tele: 2000-rõl és 2001-rõl van szó. Nem idézem fel a történéseket, mert ez a Visszatekintõbe való -ha érdekel, nézz utána.

Nekem az tûnt fel, hogy amióta megerõsödött a trópusi ciklonaktivitás az Atlanti-óceánon, azóta rég látott erõsségû zonális irányítás vette kezdetét Európa északi felében-kétharmadában, mely területnek mi a déli peremén helyezkedünk el. Véleményem szerint erõs összefüggés van a két esemény között. A délnyugat felõl érkezõ extratrópusi ciklonok az izlandi minimumba ütközve azt nagyon megerõsítik, így délnyugat felõl erõs melegbeáramlás zajlik Közép-Európában. Aztán a ciklon kelet felé mozdul, hidegfrontja mögött jelentõsen visszaesik a hõmérséklet.
Egyszóval: jelenleg a zonális irányításra jellemzõ idõjárás zajlik hazánkban, azzal a különbséggel, hogy a frontok közötti melegedések az ilyenkor szokásosnál erõsebbek. Amíg a trópusi ciklonaktivitás az óceánon ilyen erõs marad, addig véleményem szerint ez az idõjárás folytatódni fog.

Augusztus közepétõl jellemzõen a Közép-Európán felhúzódó többé-kevésbé tartós gerincek voltak jellemzõek. Változást a következõ héten várok ebben, amikor lezárulhat az augusztus közepe óta tartó tendencia. Talán az azori anticiklon kicsit erõre kaphat, viszont az északnyugatra található hidegmagok tartják az izlandi minimumot. Link Link augusztus közepe óta most teremtõdött meg az esély arra, hogy komolyabb hõtranszport játszódhasson le a mérskelt szélességeken, ám ez még mindig elég zsengének mutatkozik, illetve nagy a szórás.

Röviden összefoglalva: a két indexbõl arra következtetek, hogy az eddig gyakori délies jellegû áramlásokat északnyugatias irányítás váltsa fel. Tehát jövõhéttõl akár tartósabban õszre emlékeztetõ idõjárás törhet ránk.

Egyébként nem a tudatlanságodból erednek a kérdések, hanem baromi hülyén fogalmaztam meg a hozzászolást!

Egy kérdés, ami alapvetõen a tudatlanságomból ered, de mivel be akarom pótolni ezen hiányosságokat felteszem...
Szóval írod, hogy többek között a kevés csapadékot a gyenge, fél blocking-nak a beorrosodó azori AC-nek tulajdonítod, ez rendben van...
Valamint, a változást jövõ héttõl várod, ami a gerincesedés lenne.
Felvázolod hogy hosszabb távon: " továbbra is relatíve kevés csapadék és fokozatosan, nem túl drasztikusan csökkenõ hõmérséklet" -et lehet várni, valamint
"Grönland és Amerika északkeleti területein koncentrálódnak a hidegmagok, ami számunkra inkább zonális, fél-blocking jellegû idõvel kecsegtetne"
Szóval kérdezem én, akkor hol a változás?, mikor maradna a fél-blocking....
Illetve a gerincesedés is ugyanolyan jellegû idõjárást hozna mint a fél-blocking? Persze nem teljesen...
Egyébként öröm olvasni ezeket az elemzéseket, ezek a legjobb írások, úgyhogy minél gyakrabban!

Itt reagálva Thermometer meteorológiai társalgós válaszára:

Már augusztus elsõ harmadában intenzív jelei voltak a gerincesedére való hajlamnak. Ennek köszönhetõen hosszas kánikulák és elhúzódó nyár volt jellemzõ augusztus közepétõl, illetve a következõ pár napban is átlagon felüli hõmérsékletek lehetnek.

Hogy meddig marad ugyanez a helyzet?

Véleményem szerint a következõ napokban lassú változás indulhat el. Tényleges évszakváltást (az én kritériumrendszerem szerint) csak a jövõhéten várok. Erre utalnak a különbözõ makroindexek (AO, NAO), bár hozzá kell tenni, hogy nem ez lesz az utolsó átlagon felüli meleg idõszak a következõ egy-két hónapban.

Január közepe óta csaknem (!) országos szinten jellemzõnek mondható az átlagon aluli csapadékhozam. Ahol az átlagot közelítjük, ott is rendkívül hektikus idõbeli eloszlásban van a csapadék.
Ezt a relatíve gyenge blocking hajlam számlájára írom, ugyanis az utóbbi 3-4 hónapra jellemzõ helyzetek a beorrosodó azori anticiklonok jegyében teltek el, magyarul a fél-blockinghoz voltak közelebb (ha az utóbbi idõszak gerinceit nem számoljuk). Persze egy-egy periódus akad, ami kivétel, de javarészt ez volt a helyzet. Ezek télen max. átmeneti lehüléseket és néhány centis, 1 nap alatt elolvadó hótakarókat tudnának produkálni az északi országrészben.

A viccelõdés egyébként jogos így a negyedik évszakváltó front után. Az északon erõsödõ hidegmagok elhelyezkedésén nagyon sok múlhat a következõ hónapokban. Jelenlegi kiinduló adatok alapján úgy néz ki, hogy Grönland és Amerika északkeleti területein koncentrálódnak a hidegmagok, ami számunkra inkább zonális, fél-blocking jellegû idõvel kecsegtetne.

Vagyis a következõ idõszakban: továbbra is relatíve kevés csapadék és fokozatosan, nem túl drasztikusan csökkenõ hõmérséklet a hasonló idõszakokkal járó kisebb hõmérsékleti hullámzásokkal (idõszakos frontok).

Ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy milyen telünk lesz....

A tavalyi példából kiindulva elmondható, hogy a tél kellõs közepén is lehet teljes pálfordulás. (hidegen és havasan induló december, majd melegrekordos és eseménytelen január, február (illetve annak végén egy kis téllel)) Most viszont egy olyan periódusban vagyunk, ami ha kitart egész télen, akkor nem sok élvezetnek hódolhatnak majd a havas tél szerelmesei.

Tudom itt sok eretnekségnek nyilvánított dologról szó van, mint pl.: ciklikusság, periódusosság...., de lehet mégis van benne valami?!

Hangoljunk!:-) Vasárnap és hétfõ ígéretes, hétfõ igaz kesébbé, de rászámoltam a front várható csúszását, és az utolsó szó jogán a kemény bemelegedést a Tiszántúl déli felére!:-)
Vasárnapi dönthetõ értékek:
33,8 fok 1905 Orosháza, Budapest 32,7 fok 1928,
Hétfõi: 34,2 fok 1905 Kecskemét, és 1930 Szeged, Budapest 32,6 fok 1947,
850hPa-on akár a 18 fokot is megcsíphetjük, és a déli részeken közel lesz a 20 fokos izoterma is, kis szerencsével elérhet minket és egy szép forró napot is kihozhatunk belõle.
Hajrá nyár, és nem feladni még októberben sem:-)

Az idõszak végén ott a hûlõ tendencia döntõen. Legalább ez az eszünkbe juttathatja végre az õszies idõt, (bár ezek után, hogy a nyár alig bír elcsitulni, várjuk ki a végét, talán már vége lesz ) ha csapadék nem is nagyon lesz.

Tovább szárazodott: Link
Mondjuk én a csapadékra kihegyezve vizsgálok mindent (aggasztó jelek láthatóak újra a falu határában) .

Fogalmam sincs, hogy az elmúlt napokban milyen meridionalitást adott az ECMWF (nem értem rá figyelni), de most határozottan felfigyeltem én is a következõ 10 napra jelzett brutális zonalitásra: ciklonok északi pályán kelet felé mozognak, mélyen behatolva a kontinensre, délnyugaton (azori) anticiklon, a kontinens középsõ részét idõnként érintõ frontok, de semmi leszkadásra való hajlam. És ezt nem csak az operatív ECMWF, de az ECMWF ensemble is valószínûsíti. A fáklyákon is jól látható a hullámvasútjelleg, gyors felmelegedésekkel és átmeneti lehûlésekkel 850-en.

Ami a hétvégét (ill. jövõ hét elejét) illeti, simán benne van egy erõsebb átmeneti felmelegedés is a dologban, mert a markáns ciklonoknak délrõl van mit felszippantaniuk még, mielõtt még a hátoldara kerülnénk.

Hétfõ 00 UTC a ma 00UTC-s ECMWF futás alapján, T850 (jobb: operatív, bal: ens.átlag):
Link

Az operatívban ekkorra a 20 fokos izoterma is megjelenik déli határainknál, és ugyanez a meleg gerinc meg van az ens.átlagnál is 16-18 fokos T850-nel a Kárpát-medencében. Csodásan látszik az ens. átlagon is a gyors hullámzás: a nyugatról közeledõ átmeneti hátoldal után már ott van az újabb elõoldali meleg hullám.

Kérdés persze, hogy ez meddig tart majd ki, de remélem most figyelnek a zonalitást hiányolók is

Engedtessék meg nekem, hogy most kicsit "az ördög ügyvédje" legyek. Jelenlegi állás mellett, annak alapján, amit pl. az ECMWF mutat, erõsen rekordgyanús a vasárnapi, de méginkább a hétfõi nap.
Nemritkán elõfordul, hogy bizonyos makroszinoptikai képek szabályos idõközökben kiújulnak. Azonban mindig van valamennyi eltérés is az ilyen epizódok között: teljesen azonos formában nem jön vissza, ami elmúlt.
Persze, a jó humorú cinikus erre azt mondaná: naná, hogy nem lesz ugyanolyan -jövõ hétvégén még masszívabb lesz a melegedés!
A modellek mindenesetre meg vannak zakkanva: pár napja még kifejezett meridionális áramlási képet mutatott az ECM, most meg olyan bõdületes zonalitást helyezett kilátásba jövõ hét közepére, amilyen még tél közepén se mindennapi -valahogy valószínûtlenül néz ki.
Arra gondoltam, talán a sorozatos hurrikánok, trópusi ciklonok vannak ilyen hatással a modellre.

Már én is figyeltem, a reggeli elõrejelzésbe 30 fokot raktam be, egyelõre, és nem mertem nagyon nagyot álmodni még, de majd holnaptól már tisztultabb a kép:-) Egy fincsi rekordra mindig vevõ vagyok ám:-.) Sajnos az éjszakák ronthatják el ezt, már csípõsek lesznek, így nem tudom a légkör mire lesz képes napközben. Azonban az esély kétség kívül megvan rá:-)
Hajrá nyár jó sokáig még! Viszont a frontos idõ nem ér véget, sõt hétfõtõl még változékonyabbra fordulhatunk, meglátjuk káosz a köbön:-)

Hõségre hangolva, a rekordok útján! CVXII. fejezet; 2011. rész

Még a Monarchiában méretett a 11-ei vasárnapi rekord: 33.8 1905 Orosháza, amely a jelenlegi elõrék szerint jó eséllyel megdõl. Elsõ közelítésben a tippem: 33.5 és 34.6 között lesz a Tmax ezen a napon. A bp-i is hasonló cipõben jár: 32.7 1928 Budapest belterület, ide a tippem: 32.4 és 33.2
(mj.: A szokásosnál nagyobb bizonytalanság miatt van esély arra is, h minden a fejetetejére áll, és nem a hõséget vadásszuk majd...hanem [esõ] )

Megelõztem lász-t!

Én továbbra is úgy vélem, ahogy itt is írtam (utolsó bekezdés), h esélyes egy makrokép váltás, sztem a szokásosnál jóval nagyobb szórású ENS és a modellek csapongása is ezt sejteti: Link persze ez inkább csak tapasztalati megérzés/latolgatás, nem biztos, h így is lesz. Mindenesetre a hullámvasút jó szó arra is amit mostanában a fáklyák csinálnak.

Megpróbálom összefoglalni: az eddigiekhez képest a legnagyobbb változást az egyre mélyebb atlanti ciklonok megjelenése jelenti, ami a közeledõ évszakváltás egyik tipikus jele. Fontos viszont, hogy középtávon is megmaradni látszik a meanderezõ (kanyargó), ám alapvetõen délnyugati nagytérségû magassági áramlás. Ennek hosszabb távon vagy egy brit AC, vagy egy skandináv AC-blocking vethet véget. Elõbbi megoldást szemléltetõ módon mutatja a friss ECM 12.00 UTC operatív (jövõ kedd), ám ez is inkább egy átmeneti hidegöblítésbe torkoll. Vagyis egy kicsit hullámvasút, van benne AC-komponens, érintõ peremciklon is, de ez még mindig nyár, bár apránként visszavonuló tendenciával. Aki szereti a mozgalmas késõ nyári(kora õszi idõjárást, annak biztosan csemege lesz (lehet) az elõttünk álló idõszak

(
Mondjuk a váltás való igaz, a 38°C-os csontszárazsághoz képest biztosan, nameg nincs tartós AC-uralom, de a kb. rendszeres 25-30°C közötti T kevés csapival nálam még nyárias idõjárás, még ha júliusban pl. hûvösnek is számít. Ez persze erõs szubjektivitás .
)
A váltás helyileg leginkább annyi, hogy kicsit sûrûsödnek a frontok, meg nem oszlanak szét elõttünk, mint eddig. Stelvio is ír az azori AC-ról, lehet, hogy adhattam volna neki 10%-ot is, de nem mertem.
Itt inkább a "váltás", mint fogalom képlékeny , én inkább lassú változásnak nevezném, mely elsõ lépésként a frontok megszaporodásával, és kis mértékû lehûléssel kezdõdik a következõ 1-2 héten. /Legalábbis ennek van a legnagyobb valószínûsége/.
Az is fontos ilyenkor, amikor hullámvasút a fáklya, hogy rövid idõ alatt lesz nagy a bizonytalanság, ilyenkor a gyakran elhangzó "7-10 napra jók a modellek" nem állja meg a helyét: egy 4 napon túli HF simán tud az elõrejelzetthez képest komolyabb dolgokat produkálni (pl. elmaradni ). Ha ilyen kezd el letisztázódni (pl. kialakul rajta egy peremciklon, ami napokig fölöttünk marad), az már igazi váltás lehet (rövid idõ alatt). Én legalábbis így látom .

Helyzetértékeléseddel teljesen egyetértek, de szeretném ráirányítani a figyelmet egy tényre, mely az idõjárás hosszútávú alakulása szempontjából jelentõs lehet. A Skandináv-félszigettõl északra-északkeletre elhelyezkedõ anticiklonról van szó, mely több modellfutásban is megjelent, és idõrõl-idõre jelen van hetek óta.
Ennek jelenléte arra utal, hogy Északkelet-Európában, az Ural elõterében a sarki légtömegek hajlamosak dél felé törni. Tehát, van egy másik nagy légkörzési tartomány is relatív közelségben az északatlantin kívül. Megjegyzendõ, tavaly szintén e két tartomány nyomta rá a bélyegét az õsz és a koratél makroszinoptikai képére. Az északatlanti elõoldali enyhe légtömegeket sodort fölénk, az északkelet-európai pedig sarki hideget. A hõkontraszt volt az oka a sok õszi, tél eleji csapadéknak és a csapongó hõmérséklet-menetnek.
Idén annyi a változás fentiekhez képest, hogy az északi AC és a tõle keletre elhelyezkedõ alacsony nyomás egyelõre keletebbre helyezkedik el az egy évvel ezelõtti állapothoz képest, hideglevegõje nemigen ér el minket -a mérleg nyelve az elõoldali melegáramlás felé billent. Az idõjárás érezhetõen melegebb és szárazabb a tavaly szeptemberinél.
Azonban az egyensúly ingatag. Volt néhány modellfutás, mely tõlünk ény-ra tett AC hidat, annak elõoldali hidegáramlásába helyezve minket. Könnyen lehet, hogy a sarki hidegbázis erõsödésével, és a hurrikánszezon lecsengésével egyensúly-eltolódás jön létre az északatlanti és az északkeleti akciócentrum között az utóbbi javára.
Ebben az esetben a száraz, meleg õszkezdetet jelentõs, tartós lehûlés követné szeptember vége, október eleje tájékán.

Egyetértek veled.

Egyelõre továbbra sem egyértelmû, hogy meddig tart az idei nyár
Augusztus 15-én éppen itt jeleztem, hogy nagyon hasonló a makrohelyzet, mint amilyen 1994-ben és 2003-ban volt, amikor szeptember 15-ig és 22-ig kitolódott a nyár. (3 egymást követõ napon megközelíti vagy meghaladja a 28 fokot a Tmax.)
Valamennyi esetben az azori AC okozta a nyár eltolódását, s ez idén is elég erõteljes!
Szóval az igazi évszakváltófront még odébb van!

Hmm kb azt írtad le amit én, egy hullámvasút a fáklya, ahogy az várható volt, így váltás biztosan létrejött. Ciklonok haladnak...., de ezt már írtam, egyszer-kétszer:-)
A friss fáklya:
Link
ECMWF ragaszkodik a verzióhoz, pl szombat: Link
3 front már borítékolható lassan, tény lesz köztük felmelegedés ezt nem is vitatom, de teljesen más jellegû lesz idõjárásunk, azért az a 4-8 fok közötti 850hPa-os szint bizony a völgyekben 5 fok alatti minimumot hoz, sõt a szélcsendes idõ estén Zabar az elsõ talajmenti fagyot meghozhatja. Szóval ma, csütörtök és hétfõ is frontosnak néz ki.
Jóska, sajnos a csapadék kutya vacsorája, ilyenkor nem jellemzõ ezt is értem, néhány mm lehet, de országos nagy ebbõl aligha:-(

Szépen szárazodik, ahogy illik, he-he!
Továbbra is, hosszabb idõtávra átlagolva, közép-európai Ac-uralmat látok.

Itt a gfs fáklya már pár futás óta 9-étõl erõs visszamelegedést ad, majd 13-ától kezd néhány tag újra leesni, de az is gyengébbnek látszik a mostani fronttól. A legtöbb tag ûrtávlatban csak kisebb hullámzásokat mutat /de azt összevissza és ez adja a bizonytalanságot/, így nagy valószínûséget adok annak, hogy a néhány naponta átvonuló frontok csak kisebb lehûlést hoznak, egy-másfél napra hûvös, csapadékos idõjárást, és közöttük hosszabb (3-5 mapos) melegebb, szárazabb periódus lehet, leggyakrabban 25-30°C közötti maximumokkal (front érkezésekor sem menne nagyon 22-23 alá a Tmax, front elõtt meg akár a 31-32 is meglehet - ezek az értékek inkább ide északra vonatkoznak). Ami jobban jelezheti az õszt, azok a front utáni hajnali minimumok, egy-két esetben, kis szerencsével már 5°C alá is benézhetnek a völgyek. Csapadékra szintén inkább a frontokkal együtt számítok, front elõtti napon délutáni záporokból, valamint a front mentén akár csendes esõbõl is.
Mást most nem néztem, lehet, hogy a gfs nagyon eltér a többitõl, de az alapján olyan 70%-ot adnék most a fenti verziónak, 25% körülinek adnám a tartósabb hûvöst - gyorsabb õszbe hajlást -, és azért adok 5%-ot annak is, hogy visszatér egy hosszabb melegebb periódus (nem elhanyagolható a valószínûsége, hogy az azori ac benyúlik újra, láttam tegnap két ilyen futást is).

Ugyan, én nem ezt mondtam, még októberben is lehat nyárias idõ, sõt véleményem szerint lesz is. De az 5. váltás borítékolható, sõt a csütörtöki front is! Az is tény, hogy a ciklonok, frontok elõoldalán lesz felmelegedés, és abban is biztos vagyok, hogy nyári nap is lesz, és elõfordulhat 30 fok is, de a változás ténye elkerülhetetlen. Gyakori ciklonok, nagyon mély ciklonok, nálunk gyakori frontátvonulás, így õszbe hajló szép idõre nem számítok, egy-egy napot kivéve, mikor egy elõoldali szituáció kerül elõ a kártyák paklijából:-) Igazi hullámzó idõ, úgymond frontos idõ lesz. Északon ciklonok vonulnak frontokkal, ezt a térképek megerõsítik, most is tartom, gyakran szeles, frontos idõ lesz a mai naptól kezdve, sajnos. Én örülnék a legjobban ha maradna ez a szép nyár, ami az elõzõ napokban volt jellemzõ, legalább májusig, aztán meglátjuk, hogy jön a következõ nyár:-)

Én azért nem lennék ennyire pesszimista: bár a hûvös légtömegek többször is elérik a Kárpát-medencét, de a térképeket nézve nem értek egyet azzal a véleménnyel, hogy szeptember 5-e után végleg búcsút intünk a nyárias napoknak. 32-33 fok ugyan már nemigen jön össze, ám az ex-hurrikánok elõoldalán a következõ 2-3 hétben többször is számítok nyárias idõszakok kialakulására, akár 30 fok közeli csúcsokkal is. Tartós õszies jelleghez blocking kellene (brit AC?), de ennek jelét egyelõre nem látom, így összességében Showhunter (és saját) verziómat tartom a legvalószínûbbnek: fokozatos átmenet az õszbe, viszonylag kevés csapadékkal

Én viszont biztos vagyok az 5. utáni váltásban. Nem igazán lehet más sajnos:-( A ciklonok nagyon erõsek lesznek a meleg légtömeget letaszítják délre rólunk. Eddig is ezt írtam, akár mit is mutatott egy-egy elszállt futás eztán is ezt írom, és ahogy látom kezd bejönni a gondolatom. Egy változékony szeles, olykor csapadékos idõjárásnak van a legnagyobb valószínûsége hétfõ utáni idõszaktól, sajnos:-(
Az ECMWF nagyjából jól fogta a dolgokat a GFS-t hagyjuk, idén egyelõre nem sokkal több mint kuka kategória!
A tegnapi hõhulláma mára a múlté!
Ez a friss fáklya:
Link
Pénteki napra a friss ECMWF futás.
Link
Meglátjuk, ne legyen igazam, nyarat szeretnék jó sokáig!:-(

Bizony, több tag (T850) a 0°C-ot nyaldossa 10-11.-én!

Hát itt látszik az a csütörtöki második hidegfront,amirõl beszéltünk(még a végén bejön az a pár tag)!Link Ezután már tényleg elég hûvös lenne!

A bõ két héttel ezelõtti körvonalazásom megvalósulása folyamatban, he-he!
A rezsimváltás nem akar megszületni, fáklyán fokozatosan csökkennek az újra és újra várt csapadékos idõszakok nagyságrendjei.
Így az idézem: "medencei (száraz) jelleget, a klasszikus, viszonylag nyugodt (késõ) õszbe hajlást" tartom immáron.

Ez még messze nem biztos! ECM most épp egy jóval melegebb verzióval számol,jövõhét végén újra 30 fok lehet.

Link
Szeptember közepén éri el általában a minimumát a jég kiterjedése,így talán ezután dõlhet el,hogy az elmúlt évekhez képest mire is lehet számítani,de az is csak találgatás lehet!

A képeken lévõ dátumok nem stimmelnek, benne van 10 nap differencia ami ilyenkor nagyon sokat számít. A megállapításod így nem pontos.

Jégtakaró alakulása:2010-2011 augusztusa:Link
2009-2011:Link

2009 és 2010- es években augusztus végén jóval nagyobb volt a jégkiterjedés mint most az idén.Ha csak ezen múlna a dolog,akkor a 2011-2012-es tél enyhébbnek ígérkezik mint az utóbbi kettõ.Meglátjuk!Várom a vadak viselkedését,de még egyelõre korai gondolom!

Kedd végül meghozza az igazi váltást,a határozottan nyárias idõjárás õszies jellegûvé alakul, nagy területen 10°C alatti T-min-okkal, és alig 20°C feletti maxokkal.

A front elõtti -az általam vártnál kissé erõsebb- MNSZ miatt második nekifutásra csökkentem a rekord esélyét: 32.8 és 34.3 közé várom a TopTmax-ot szept 5-re , ami kb. 5-10 %-os rekordesélyt (legalább beállítást)jelent.

Félreértettél! Itt nem a számuk a lényeg, hanem a pályájuk. Tavaly 35 körüli volt, 2006-ban 45 körül, mégis milyen más és más tél következett, így ez nem számít. 2002-ben is 45 körül volt ha jól emlékszem és milyen tél alakult ki! Majd volt egy kiugrás és azóta folyamatosan csökken a számuk. Itt az energia megmaradás, a hurrikánok és a trópusi ciklonok pályája a lényeg, no persze az erõsségük is számít. Ráadásul 2005-ben is sok hurrikán volt mégis kemény tél érkezett. Ha ezek a depressziók egy olyan pályát vesznek fel mint a drága Irénkénk akkor beindítja a csigagyárat, fõként úgy, hogy még egy erõs poláris légtömegcsere is kialakul ezektõl, így a csigagyár él és virágzik. Azonban itt sem mindegy, hogy az 50. széllességi kör mentén, avagy a 60. kör körül vonulnak, ha az elõbbi akkor nálunk enyhe tavaszias a tél. Ha viszont fent akkor masszív hófelhalmozódás van, de ez is zonalitás. Ez azonban abban segít, hogy a sok hó felett anticiklonok alakuljanak ki, ezek délre, délnyugatra vagy épp délkeletre húzódnak a ciklonok mozgása miatt. Itt már ez másodlagos, valószínû, hogy ezektõl is kialakul nálunk havas kemény tél. Szóval azonos ciklon számnál nálunk más-más tél alakult ki, nem egyszer, így ez nem döntõ. A tél szeretõknek a legjobb a 2009-es õszi szezon, egy közepes hurrikán idény viszont ezek által egy masszív ciklonális hatás fent északon és az egyik legnagyobb hóbázis jött létre ezáltal. Decemberre aszt hiszem a 8. leghavasabb északi hemiszféra volt a megfigyelések óta. Majd ezek felett kemény anticiklonok alakultak ki, így a hideg és a hóbázis megvolt ezek után már szinte törvényszerû egy jó elhelyezkedés és máris megtörtént a hidegleszakadás és a mediterrán ciklonok sorozata. Majd szinte egész Európa hó alatt, itt egy kép, és ez már a 2. vagy 3. leghavasabb északi félgömb volt ebben az idõszakban a megfigyelések óta ez 2010 január közepén.
Link
Jól látható az elõzõ évhez képest is a nagyságrendekkel több hó hullott.
A 2006-os év is hasonló volt és a ciklonszám több volt. de mégis egy zonális tél jött, ez köszönhetõ a szintén a ciklonok pályájának. Így ezt most még nem tudjuk, meglátjuk, mint írtam több esélyes még. Figyeljük a trendeket:-)

Van véleményem, bár csupán megfigyeléseimmel és egy amatõr légkörfizikus vélekedéseivel tudok szolgálni. Mindjárt az elején leszögezem, hogy én Lász állításának pont az ellenkezõjét tapasztaltam az elmúlt években: ha erõs a karibi hurrikán-szezon, sok a hurrikán, akkor nálunk hidegebb fajta tél felé hajlanak a dolgok -ezt prediktornak tartom, s ebben az értelemben veszem figyelembe.
Valami olyasmire gondolok, hogy a nálunk tapasztalható téli zonalitás a térítõi magasnyomás megerõsödésével, kiterjeszkedésével áll kapcsolatban. Nos, ennek a magasnyomású övnek az északi peremén helyezkedünk el mi, a délin a hurrikánok. Úgy hiszem, a fejlett térítõi anticiklonális öv nemcsak észak felé, de délre is terjeszkedik, s az ottani légnyomás-emelkedés "megöli" a trópusi ciklonokat. Gyengülés esetén a helyzet pont fordított: erõs a hurrikánképzõdés délen, és kevés a coriolis erõ által kelet felé fordítható magasnyomású, meleg levegõ északon.
Meg kell említeni még, hogy tavaly õsszel is kifejezetten sok volt az amerikai partok mentén északkelet felé vándorló trópusi ciklon, melyek beleolvadva az északatlanti minimumba, néha "õrjöngésig" fokozták annak ciklonaktivitását. De a mély ciklonok stagnáltak, nem vonultak át Észak-Európa felett, nem okoztak tartós zonalitást nálunk.

Úgy tûnik, h a "kár(ill. nyár)pótlási jegyek" kiosztása szeptemberben is folytatódik: Link A szept 5-ei rekord sztem is esélyes(ez még a 2008-as nagy rekord-döntögetõ hõhullám elõtti érték).

Ami inkább ellene szól:
-ezek a "felrángatott" 1-2 napos melegnyelvek hajlamosak alul lemaradni(pl.inverzió, izoterma, "görbeelhajlás" 925 felett).

Mellette:
a kiszáradt homok és löszbuckák között délután 16 órára létrejöhet olyan szuperadiabatikus rétegzõdés (fõként Bugacon) ami elég lehet a rekordra
Elsõ közelítésként 33.4 és 34.9 közé várom a TopTmax-ot szept 5-re , ami kb. 50-55 %-os rekordesélyt (legalább beállítást)jelent.

Ami még érdekes, csapi szempontjából, h 7-9 körül esélyes egy "rezsimváltás":
gerincbõl, félgerincbõl(amiket inkább érintõ dologok jellemeznek) inkább teknõ közelség; elõoldal, vagy akár leszakadó(bennaragadó) HCS-k, amelynek következtében már inkább elérnének minket a ny, ény felõl érkezõ rendszerek és nem csak lokális vagy regionális csapadékot hoznak. [esõ]

Pontosan, azért írtam a sok-sok feltételes módot. Azonban azt látni lehet, hogy aktív lesz, sõt az elmúlt idõszakhoz képest igen aktív lesz az óceánon a ciklonok mozgása. Meddig tart, jó kérdés? Egyelõre meg kell még két hónapot várni, és akkor lehet látni nagyjából, hogy mennyi energia marad a légkörben avagy már minden felemésztõdött.

- elõfordulhat
- lehet
- képzõdhetnek
- hullámoztathatja
Két verzióval számolt amelyek közül bármelyik bejöhet, kérdés, hogy mennyire lesz tartós a nyugat-keleti áramlás, tartós átrendezõdéssel kell számolnunk, vagy ugyanúgy nélkülöznünk kell a zonalitást mint ahogyan az elmúlt idõszakban.
Szóval hipotetikus, vagy ilyen tél lesz lesz vagy olyan, de a minden év meghatározott idõszakában lezajló hurrikánszezonból augusztus legvégén még nem lehet objektíven következtetni a télre.Elõször még látni kellene, hogy mennyire lesz aktív ez a szezon "hurrikánilag".

Bátorkodtam Lász bejegyzését bemásolni ebbe a topikba, remélem nem probléma mert sokak véleményére kíváncsi lennék ezzel kapcsolatban.

"Viszont valami mindenképp elõfordulhat ami már rég volt, így a zonalitást nem kedvelõknek ez rossz jel. Miszerint Irénke kedves szépen beindította az atlanti csigagyárat, ez bizony látszik az elõrejelzéseken. Akár lehet tartós is. Ha további hurrikán, trópusi ciklon kialakul akkor bizony hosszú hónapokra a depressziók sorra képzõdhetnek és az irányuk bizony nyugat-keleti lesz. Ha ez megvalósul akkor a tél zonalitás jegyében telik majd el! Tény, messze van és még csak holnap indul az õsz, de egy ilyen légköri képzõdmény nem pillanatok alatt múlik el, ha van és lesz még társa akkor akár tavaszig is hullámoztathatja a jó drága óceánunkat szép enyhe telet okozva nálunk:-)
A másik lehetséges forgatókönyv, hogy a ciklonok jó nagy adag havat halmoznak fel északon és felettünk anticiklon képzõdik, mi meg belefulladunk a hóba a hidegleszakadások és a mediterrán ciklonok miatt, lásd 2009-2010 tele, hasonló jelenség zajlott le akkor is. Van még választék, ez a hurrikán mindenesetre máris átformálta idõjárásunkat, nem hiába vártam szeptember 5 táján a váltást és egyre jóban látszik, hogy befog következni."

Hoppá, nem is gondoltam, hogy ilyen alacsony. Az szûkösen meglehet, ha minden így marad. Persze 1-2 fokot még tolódhat a melegnyelv erõssége mindkét irányba.

Finom, még nem mertem nézni, mert lelõnek, de látom van már aki foglakozik vele:-) bizony amit írsz reális lehet egy szép forró szeptemberi rekorddal kiegyeznék:-) Csak halkan hogy senki meg ne hallja 5-én 34,2 fok a rekord ez bizony dönthetõ lehet?!:-) Meglátjuk, nem kell vízbe felakasztani azért:-)

Ugyan miért kellene? Alig pár napja ért véget a brutális hõhullám, akkor a 22 fokos 12z-s T850 mellett 39 fok lett. Csapadék azóta sem volt, hétfõig sem lesz, a napállás 1,5 hét alatt nem változik jelentõsen, így ismét a levegõ szárazságán múlik minden. Persze meg lehet ismét említeni az inverziót, de hát júliusban és a múltkor is meg lett említve, feleslegesen. Szóval szerintem egy 18-19 fokos 12z-s T850 elég lenne a 35 fokhoz.

Ám mivel a GFS csak 16-ot vár, az ECMWF pedig 17-et, így nem valószínû 35 fok szerintem sem. 32-34 a reális jelen állás szerint.

Egyetértek az események körvonalazásával, de a 35 fok körüli Tmax-hoz szeptember ezen szakában kellene 20-22 °C 850 hPa-n szerintem! Mint a 2008-as szeptemberi hõhullámkor. (lásd 2008 szept. 7 -ei 850hPa-s archívumot - WZ)

Épp ezt nézegettem én is Link Link