Meteorológiai társalgó

Na akkor ettõl hogy visítanál
Link
Link
Ha már 240 felett nézelõdünk....

A déli GFS futás március 1-ére Link
ÁMEN!
Az ECM csak 240 óráig lát el Link , de hasonlót vár, mint a GFS, hogy kint az óceánon ciklon keletkezne és betekerné a meleget Európába!
Ránk férne már!

Ha nyár lenne, visítva rohangálnék fényképezõgéppel a kezemben Link

Persze, hogyne emlékeznék!
Oda biztos többet be tudott rakni, mint az állomásnál, ahol most a növényzet letarolása miatt teljesen új környezetet kapott az állomás.
Minden esetre a kanizsai állomásnál most 20 mm hiányzik az éves csapadékból, meg a decemberi mediterrán ciklonnál is van hiány, amikor ott esett 2 mm csapadék, nálad meg 6.
Az a kanizsai dzsungelirtás megrövidíti rendesen a csapadékadatokat, évi 20-30 mm-el biztosan, de még talán többel is.

Egyébként megfigyelted, mennyire tönkrevágta a város útjait a sok csapadék, fõleg a hó?
Ahol eddig csak kicsit hullámos volt az úttest, most akkora gödrök vannak, hogy gyõztem kerülgetni õket!

Azért nagyon ne éld bele magad. Elszállt kicsit a fõfutás... Pl Szombathely: Link

A mérõm elhelyezése szerencsés ebbõl a szempontból, mert északról tuják védik nyugatról az épület(tisztes távolból) délrõl ugyancsak sövény, így az északi, északnyugati szél nem épít nagy buckákat a kertben. A kert északi felén azért kevesebb a hó, míg a délin több, a Helltaki, meg pont középen van, így többé kevésbé reális adatot ad szerintem. Most épp nem találok róla képet, de Floo te láttad, ha emlékszel még.

Érdekes ez a párás, felhõs, ködös, meleg idõ, most is +3 fok van, a száraz októberben ilyen T850 mellett már keményen fagyott...

A csapadékadatokhoz annyit, hogy a határ túloldalán a horvát és a szlovén mérõk automatái 30-33 mm-t mértek!

A magyar oldalon 16 mm Iklódbördõce.
5 mm Nagykanizsa!

Közel azonos csapadékmennyiség volt a térségben!
Még akkor is durva a különbség, ha feltételezzük, hogy ott kevésbé fújt a szél, a kanizsai állomáson 7, a varasdin 4 m/s-os átlagszél volt.
Viszont a Lendva szõlõhegyén 240 méter magasan lévõ állomás is 30 mm környékén mért, ott pedig a szintkülönbség miatt biztos szintén nagyon nagy szél lehetett.
Ksasi Nagykanizsán 24 mm-t mért.
Tehát meg lehet mérni.
A nagykanizsai nagyon alacsony mennyiség annak is lehet az oka, hogy kivágták az állomást övezõ fákat, bokrokat, dzsungelt (most lehetne frankón napfényt mérni!!!), így tud söpörni a szél, míg korábban körbe növényzet volt, és ott le tudta rakni a havat.

Nem beszeltem rola konkretan, csak eszrevehetoen stabilan pakolja. Ne feledd, hogy az elozo medit is fogtak kimt mar 8 nappal elotte, barmi lehet

Rögzítettem hozzá egy másikat Link azokra a napokra hasonlóságok mutatkoznak?

Micsoda kontraszt(pedig te még nem is laksz úgymond rossz helyen(hegyek, ék) Link vs. Link Gyönyörû helyen élsz, ott tényleg van mit fotózni!

Értelmetlen errõl beszélni,ilyen konkrétan. E heti ciklon elõtt,1 nappal úgy tûnt,hogy Gyõrben esõ lesz már ehelyett fél Dunántúl behavazódott. Ciklon is bizonytalan még,megváltozik a makro helyzet addigra,vége van a második körnek ezzel. Ha lesz is ciklon azt már az izlandi AC hozhatja majd össze...

Nálam is már csak apró, nem számottevõ foltocskák maradtak a természetes hóból.
Ezzel az igazi tél számomra véget is ért.
Jöhetnek még télies rohamok, ám azok már más jellegû rohamok lehetnek.

Mára az utolsó természetes hófoltok is eltûntek. Már csak az összehordott buckák emlékeztetnek arra, hogy még tél van...

A már megszokott képkészítõ-brigád ismét hozta a formáját. Köszönjük az élõ közvetítést!
Én személy szerint örülök, hogy ebbõl a havas szituból kimaradtunk és ízelítõt kaptunk a kora tavaszból.
Pár mai: Link Link Link
Ezeknek sem kellett túl sok, hogy beinduljanak: Link Link Link Link Link Link
A belvízellenes idõ jót tett a földeknek, de azért van még minek elszivárognia: Link
A tavaszi fílinghez a levegõben kavargó ökörnyálak is hozzátettek: Link
Egyebek: Link Link Link

Maradni is fog az osztotság, s ez a harmadik ez utan vége is szakad a rémálomnak...csak egy a baj hogy vége is lesz lassan de biztosan a télnek.
Azt hiszem még egy ilyen havas teletek nehezen lesz a következõ 5 évben arra, persze délnyugat más, meg mi is itt délen.

Óvatosan a télbúcsúztató mondatokkal. Nyugati kollégák sasoljátok, egy futásban tûnt el és visszatért:
Sopron: Link
Szombathely: Link
Szentgotthárd: Link
Zalaegerszeg: Link
Nagykanizsa: Link
Sárvár: Link

Azt hiszem magukért beszélnek a dolgok, Gyõrt inkább nem linkelem, keletebbre még inkább nem, mert marad az osztottság ezek szerint.

A csapadékmérésrõl néhány gondolat:
1. Hócsapadék estén a mért értékek korrigálására léteznek formulák. Az egyes csapadékmérõ típusokra (kb. 50 féle létezik a nemzeti meteorológiai szolgálatoknál) a szélsebesség és a hõmérséklet függvényében szorzószámokat lehet meghatározni. Errõl több száz oldalas WMO beszámolókat, illetve számtalan cikket a neten is lehet találni. A formulákat az operatív gyakorlatban nem nagyon használják, viszont az éghajlati adatok pontosítására néhol alkalmazzák.
2. A mérési hibák megállapításánál referencia csapadékmérõnek többnyire szabványosított, kettõs kerítéssel körülvett, árnyékolós mérõt használnak. Még ennél is kisebb a veszteség egy viszonylag nagyobb területû bokros résszel körülvett mérõnél (pl. 3-4 m-es magasságú cserjék, a mérõhöz közel a mérõ szintjével kb. azonos). Ez tekinthetõ "hibamentes" mérésnek, csak nem igazán lehet szabványosítani.
3. Az egyes országokban használt mérõk (különbözõ formájúak, szélárnyékoló van/nincs) eléggé eltérõek a mérési hibájukban. Az árnyékolatlan Hellmann a hóból lényegesen kevesebbet fog be, mint néhány szélárnyékolt szerkezet.
4. Ezektõl függetlenül én azt mondom, hogy a legjobb megoldás: Keressünk egy megfelelõ mérõhelyet. Települések belsejében, viszonylag távoli (több 10 m) épületekkel, de inkább fákkal körülvett helyen egész pontosan mérhetünk. A csapadékmérés pontossága nagyrészt a mérõhely kiválasztásán múlik. Igazából minden egyes csapadékmérõ állomás pontossága becsülhetõ lenne.

Nagyon durva!

Srácok, végignéztem az utóbb napok képeit - köszönjük, hogy nem kímélve magatokat elhoztátok nekünk ezeket a képek. Köszönet mindnyájótoknak, egyenként, és külön-külön is

Nem túlzok ha azt írom hogy ilyen képeket amiket készítettetek,legutoljára 1987 januárjában országosan,és 1999 februárjában Ék-Magyarországról láttam .Ha nem látom nem hiszem el innen a szürke fõvárosból,hogy felétek ilyen állapotok uralkodnak.És ez a ciklon lehetett volna még komolyabb is,ha egy-két fokkal hidegebb idõben zajlik le mindez.

Méltó képi lezárása ennek a téli szezonnak....
Szép munka volt..

Záporesõ volt az elõbb!
Hogy a túróba bír még mindig esni, egy napos sem hagyna ki csapadél nélkül!
T max 5-6 fok volt, a magas páratartalom mellett elég jól olvadt.

Haverommal aki 190 magas (késõbb ez fontos lesz a képeknél) körbenéztünk a környéken, mivel érdekelt minket hogy mekkora fúvások voltak az elzárt településekre vezetõ utakon. Az állunk leesett mikor egyre közelebb és közelebb értünk a falvakhoz. Kb innen 3 kmre délnyugatra busznál magasabb hófalak vannak még ma is (pár méter hosszan, máshol azért kissebbek). Tegnap ez csak durvább lehetett, mivel már esett össze sokat. Beszéljenek a képek: Link Link Link Link Fennt a falon Link S ez végig ilyen volt km-eken keresztül Link Link Link Link Mihályitól nyugatra 2km-re sem volt piskóta, bár itt csak 2 méteres kupacok voltak Link Link Mindezt eléggé megdobta látványban a felhõzet is Link

Részletek " TÉLI NAGY CSAPADÉKOS HELYZETEK
Babolcsai György, Hirsch Tamás
Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, Kitaibel Pál u.1., 1024 " c. munkájából

A csapadék a meteorológiai elemek közül az egyik legfontosabb, több más
paramétert is jelentõsen befolyásolni képes idõjárási elem. Tapasztalatok
szerint idõben és térben rendkívül nagy változékonysággal bír.......a jelenlegi közvetlen
mérõhálózat (Magyarországon maximum 500-600 csapadékmérõ állomás)
nagysága nem teszi lehetõvé, hogy minden esetben átfogó, pontos képet
kaphassunk a lehullott csapadék térbeli eloszlásáról. A közvetett, radaros
mérések – bár a közvetlen mérésektõl jóval nagyobb térbeli felbontásúak –
sem oldják meg az említett problémát, mivel nem a lehullott csapadékot,
hanem a légkörben található csapadék elemeket érzékelik, amelyeknek csak
egy része éri el a késõbbiekben, és nem feltétlenül a radarmérés által jelzett
helyen a felszínt. Ugyancsak csökkenti a radaros mérések pontosságát azok
idõbeli felbontása (~15 perc), amely különösen a kis idõskálájú, rendkívül
gyorsan kifejlõdõ konvektív folyamatok vizsgálatánál okoz gondot. Ezek
alapján nyilvánvaló, hogy ha csapadékot szeretnénk prognosztizálni, akkor
egy olyan mennyiség elõrejelzése a feladat, melynek még a múltbeli értékeit
sem ismerhetjük kellõ pontossággal.....A numerikus elõrejelzések verifikációja által
alátámasztott, általánosan elfogadott tapasztalat, hogy míg a modell által
közvetlenül leírt, magasabb szintekre vonatkozó paraméterek (pl. szél, Téli nagy csapadékos helyzetek.doc 2
hõmérséklet, nyomásszintek magassága) elõrejelzése a legmegbízhatóbb, és
ezek esetén mutatható ki a legnagyobb fejlõdés az elmúlt évtizedekben,
addig a felszínközeli rétegekre vonatkozó, illetve a parametrizált
meteorológiai elemek beválása sokkal csekélyebb. Mindezekbõl következik,
hogy a numerikus idõjárás elõrejelzõ modellek csapadék elõrejelzései
nagyon óvatosan kezelendõek.

Ha már mérésrõl esik szó. Én ugye az OMSZ Hellmannjával mérek, és bizony erõs szél melletti havazásnál óriási segítség a benne lévõ "hókereszt". Most a héten is ezzel mértem és nem kevesebb, mint 30mm jött össze! Már megint...
A hónap már 40mm felett jár, az év pedig 130mm felett!

Valószínû, hogy a linkelt ábra 2007-ben készülhetett. Ha egyszer ennyi helyen van csapadékállomás Link akkor miért kicsiben és csak ennyi helyen látható Link ?

Az is eszembe jutott, hogy akkor mennyire releváns pl a Magyarország éves csapadékmennyiség grafikonja...
A régi mérésekben is biztosan benne van ez a mérési hiba...

És végül tegyük fel a költõi kérdést, kinek fontos, egy adott ponton a hófúvásos csapadék egzakt, pontos megmérése?
A gazdának akinek úgyis lefújja a földjérõl a szél havat nem hiszem. Õt inkább a talaj vízzel való telítettsége érdekli.
A vízügynek? Õk jóval nagyobb területet vizsgálnak, a havat m3-ben és km3-ben mérik.
Talán az éghajlati statisztikákat készítõknek? Nem tudom.

Érdekes téma, valamikor régebben a mûszeres topikban linkeltek egy írást (angol) a hócsapadék vs. szél témakörben (számításokkal részletezve), de most nem nagyon találom...

Ne is mond! Én már alig várom a következõ dunántúli havazást!

Igazad van. Tényleg nagyon nehéz átlagot vonni, mert ha tegyük fel nagy teületet járok be vonalzóval és az legyen ez esetben egy legelõ, ami mélyedésben fekszik és átlag 40cm-t mérek NAGY! területen, a magasabban fekvõ x területû síkságról-domságról meg lekapja a havat a szél és ott meg alig marad valami. Hát passz! Esetleg egy speckó szélfogót kéne csinálni, és abba elhelyezni egy mérõt, de akkor is belekavar valamennyit a szél...

Tudom hogy nem te mondtad, korábban mások javasolták a beforgatást. Csak azért írtam, hogy nehogy bevésõdjön a köztudatba az elforgatásos módszer, mert egyszerûen hülyeség.
Abban is teljesen igazat adok neked, hogy mivel viszonylag kicsi a csapadékmérõ felülete, ezért erõs szél esetén a kialakuló nyomáskülönbség miatt nem esik bele a hó.
A mérésre Póni javaslata lenne a legjobb megoldás, csak sajnos nem kivitelezhetõ.

Elég nehéz átlagolni, mivel nem tudod, hogy mekkora területrõl vedd..
Pl a mérõhelyed egy szántóföld mellett van, a szántáson kilátszik a föld, mellette az árokban fél méter a hó.
Akkor most hogy súlyozod az adatokat?

Vagy a házadnál mérsz: a garázstetõn csak a hullámpala mélyedéseiben van hó, a garázs oldalában 1 méter magasságig....

Nem egyszerû a helyzet

Kéne csinálni egy olyan mérõt, ami mondjuk vmilyen sugarat bocsát ki és a visszaverõdésbõl vagy szóródásból megadja az érzékelt hópehelyszámot/méretet és ebbõl becsli a leesett hó menyniségét.
Bár ez is necces..

Ez igaz, viszont pont amiatt nem esik le a csapadékmérõ feletti hó, mert ott a csapadékmérõ és a benne lévõ nagyobb nyomás nem engedi leesni.

Én nem mondtam, hogy a forgatás megoldás lenne, csak annyit, hogy utána kéne számolni, mekkora magának a mérõnek a negatív hatása a mérésre.

Egy példa: vmikor régebben (2003 talán) Pécs-pogány 0,6 mm csapadékot mért és 26 cm hóvastagságot.
Itt szerintem egyértelmû, hogy vagy nem is esett bele a mérõbe a hó vagy az egészet elpárologtatta.

A csapadék mérésekor azt akarjuk meghatározni, hogy egységnyi vízszintes felületre (talajra) mekkora mennyiségû csapadék érkezik (mindegy, hogy milyen beesési szöggel).
A csapadékmérõ megdöntésével nem az elõbbi definíció szerinti mennyiséget mérjük. Ha a csapadék felé döntjük a csapadékmérõt akkor felülmérés, ha a csapadék irányától eldöntjük akkor alulmérés következik be.
Extrém példa: teljes hófúvás, a szél a talaj felett vízszintesen fújja a csapadékot. A talajra ekkor nem érkezik csapadék, tehát a mért csapadéknak nullának kell lennie. Ezzel szemben, ha befordítjuk függõlegesre a csapadékmérõt, akkor az összes havat felfogjuk, ami le sem esett volna az adott területre.
Ugyanígy nyári zivatarkor sem forgatjuk a csapadékmérõt, pedig akkor sem függõlegesen esik a csapadék.
Tehát a csapadékmérõ beforgatása hibás, halva született ötlet.
Vagy másik hasonló példa. Van egy 1m2-es napelemünk, amit leteszünk vízszintesen a földre. Ekkor a talaj 1 m2-re jutó beesõ napenergiát fogjuk fel vele. Ugyanezt feltesszük a déli tetõre a nap felé fordítva. Ekkor sokkal nagyobb mennyiségû napenergiát fogunk fel vele, ami köszönõviszonyban sincs a talaj 1 m2-re jutó napenergiával.

Szerintem hófúvásban egyszerûen nem lehet pontosan mérni. Esetleg egy magas torony tetejére állított minél nagyobb és mélyebb dézsával.

Ha szélcsendes helyen mérünk, ott biztosan több hó gyûlik össze, mint a területi átlag. Valószínû ez a kulcsa az erõsen eltérõ adatoknak.
A magas hegyekben a gerincen van 20 centi hó, a völgyben meg 2 méter. És akkor mi van?
A nyári záporoknál sem mondjuk, hogy milyen torz a mérés, mert mondjuk 2 km-rel arrébb a töredéke hullott az itteni égszakadásnak.

Én személy szerint nem szoktam mérni, de tényleg nagyon fogós kérdés az ilyen helyzet. Ha muszály lenne mérnem, akkor úgy csinálnám, hogy több mérésbõl becsülnék egy átlag hóvastagságot, (legkisebb és legnagyobb hóvastagság, és azok területi arányának átlaga) majd a hó halmazállapotának a milyensége alapján állítanám be a szorzót:
-tapadós vizes hó, átlag 10cm esetén, durván 10-13mm (milyenségtõl függõen)
-száraz porhó, átag 10cm esetén, durván 6-9mm-t (milyenségtõl függõen) számolnék.
Kizárólag becslés alapján, máshogyan nem is nagyon lehet szerintem.

Csütörtök délelõtti útviszonyok a 86. fõút és Szombathely környékérõl, videó Link

Szépen alálövik a modellek a maxikat az elmúlt napokban, a holnapit is érdemes erre a környékre megtoldani vagy 2-3 fokkal.

T. max. 8,4

A hófúvásos csapadékmérés problémájára reagálnék:

Szerintem a csapadékmérõ megdöntése sem segítene a dolgon. Én úgy gondolom,hogy a hó azért nem esik bele a mérõbe leginkább, mert a mérõ szája felett elszáguldó levegõnek kisebb a nyomása, mint a mérõben lévõ álló levegõnek és ez nem engedi beleesni még azt a keveset sem, ami esetleg a megfelelõ szögben érkezne.

Ha teljesen a szél felé döntenék a mérõt szerintem akkor sem esne sokkal több bele...

De ez csak tipp, ki kéne számítani a nyomáskülönbséget, a fellépõ erõt, kéne egy hópehelyméret eloszlást venni és megnézni melyik esne bele adott állásszögnél, adott szélsebességnél.

Kellemes szórakozást ígér ez a matematikus-programozó beállítottságú meteorológusoknak.. Talán még egy diplomamunkát is össze lehetne hozni belõle....

Közel 10 éves tapasztalatom alapján most következik azaz idõszak,amikor a népes tábor, tisztelet a kivételnek 3 élesen elkülöníthetõ csoportba tömörül:
Lesznek a mindenben havat látók,lesznek a pánikolva inkább tavaszt kiáltók,aki titkon azért hóért imádkoznak és lesznek a realisták. Félek az utóbbiak bõven kisebbségben.

Jó képek!

Ma nekem is volt végre idõm körülnézni kicsit a környéken. Itt is jelentetõsen olvadt már ma, de még voltak szép hófúvás maradványok. A szántóföld hava az árokban: Link Hófal 1: Link Építmény a növények között: Link Hóbucka az egyik földúton: Link Hófal 2: Link

Útközben egyszer át akartam menni egy hónyelven az árok másik oldalára, de már az elsõ lépésnél combközépig süllyedtem benne.

Jobb lesz ha felkészülsz rá! Viccet félretéve, még lehet bármi, de én némileg hiszek a népi mondásoknak, 3-ig nem áll meg. Vagyis MEGINT csak a kitaposott úton megy majd az egész, bár medirõl van szó, de ahogy a tendenciákat figyelem erre szezonra, Ny-ra, Ény-ra meglepõen jól fogják meg akár 5 nap, vagy annál is nagyobb távból a mediket a modellek. Amúgy hihetetlenül tavaszi idõnk van, a napon felhúzott pulóverben melegem volt, szélcsendben. Ez április elejére, közepére jellemzõ. Nekünk az erõs szezonkezdetet követõen, valahogy elfogyott a kraft, nem nagyon akar tél lenni, vagy csak átmenetileg, az is a gyenge fajtából. Na sebaj, csak nehogy nyáron Squall-line-okba verje le...Bár térségünk híres a zivatarelkerülésekrõl is!
Összességében ha a jövõ heti medit is elõoldallal, vagy SZÁRAZ elõoldallal zárjuk, akkor a nagy havak már felejtõsek lesznek erre a szezonra, vagy csak nagyon rövid életû késõ tél támadásokat kaphatunk, éjszakai mínuszokkal, nappali pozitívokkal.

Szemerkél az esõ. Természetesen... mi más is eshetne?
Hála istennek, úgy néz ki jövõ héten már tavaszodhat és végre vége ennek az itteni rémálom télnek.

Küldtem levelet.

A jövõheti helyett én még a régivel foglalkozom Vettem a fáradtságot és kigyalogoltam a múltkor már linkelt hóhordásos helyekhez a kertek alatt. Januári helyzet: Link Link Most közelebbrõl a már olvadozó, de igen látványos és nagy hónyelveket is lekaptam. Link Link hóbarlang Link Látszik, hogy a hó már olvadozgat, ezért ilyen csüngõ a formáció a hónyelvek hasán. Közben megy az utak kivágása Link

Te minek akarsz belém veszni mindenképp? Kezeld felkiáltójel nélkül, vigyorral a végén, talán akkor megnyugszol

Komolyan mondom, nem tudom hogyan kezeljem a válaszodat, de az írásjel a mondat végén mindent elárul. Valamit gyanítottam, de ezzel beigazolódott. Megint egy mondás: Quod licet Iovi, non licet bovi!

Az idõpont szabadon megválasztható, de a választott modellek mindegyike arra az idõpontra mutasson "GFS 72 órára", ahol "NGP 120 órára" pl. nem ér, stb.

Melyik idõpontra??

De várj, nekem most nem is kell változtatnom. Jövõ péntek GFS és kész, nyertem