Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Az OMSZ elõrejelzését figyelve is lassan, de egyre biztosabban kijelenhetjük, hogy az idei tél hamarosan lezárul. Az ország nagyobbik részén már az utóbbi pár nap is inkább a koratavaszt idézte. Ma már itt is kifejezetten tavaszias hangulatú idõjárás uralkodik, szinte a levegõben is lehet érezni, mutathatnak bármit az egyes modellek x óránál. A tél osztályzata nálam eddig gyenge hármas, ami már nem nagyon fog szerintem változni. És természetesen egy-egy hózápor vagy éjszakai havazás nálam bõven belefér a tavasz kategóriába, mielõtt még bárki is meggondolatlan megjegyzéseket tenne. 
Tavaszvárás ide, hósiratás oda, 73 éve ezen a napon a Miskolc melletti Görömbölytapolcán -35.0-ig csökkent a T. A hivatalos adatbázisban azóta is ezt az értéket jelölik mint a Magyarországon mért legalacsonyabb hõmérséklet. Rövidebben: feltehetõen "nem szólt még a finálé" 
"..Én a telet hóelolvadásban és a nagyobb hideg elkerülésében mérem..." Link
Én a márciust, az elsõ felét, ( illetve február második felét) az idõ elõtti túl nagy enyheségek elkerülésében mérem, (ebben a verzióban van érdekeltségem) a telet meg egy jó erkölcsû hideg/ hó viszony tobzódásában.
Ha a március hoz még havat, viselhetõ hideget, magasan jobb értékelést kap majd nálam. Link
Én a márciust, az elsõ felét, ( illetve február második felét) az idõ elõtti túl nagy enyheségek elkerülésében mérem, (ebben a verzióban van érdekeltségem) a telet meg egy jó erkölcsû hideg/ hó viszony tobzódásában.
Ha a március hoz még havat, viselhetõ hideget, magasan jobb értékelést kap majd nálam. Link
Mekkora hó eshetett Olaszországban abból a ciklonból, amibõl itt is esett, ha a nappali 8-10 fokok mellett még nem olvadt el Link
Jól látni, hogy az Appenninek északkeleti felén, Firenze és Milánó között és a síkon is van még hó.
Csaucsi!
Ha Nálad esik akkor nála nem, és ha nála esik akkor Nálad nem!
Jól látni, hogy az Appenninek északkeleti felén, Firenze és Milánó között és a síkon is van még hó.
Csaucsi!
Ha Nálad esik akkor nála nem, és ha nála esik akkor Nálad nem!
Közben az intenzív csapadék miatt halmazállapotváltás kezdõdött, szép kövér pelyhekben hull a hó az esõ mellett. 
A szezon elsõ , igazi tavaszi hangulatú napja van ma, derengõ idõ, gyenge szél, kellemes tavaszias illatú levegõ...Szép ez na..
Irigyellek benneteket keleten, de ha egyszer rááll valamire ez a rohadék idõjárás, akkor arról le nem száll hetekig, hónapokig!
Egyébként vicces, hogy a hó és télfanok úgy nézem feladták, már egyre többen várják a jóidõt és a tavaszt, ehhez a váltáshoz elegendõ néhány nap 5-10 fok!
Mivel sokéves átlagban felénk a legenyhébb a tél, itt ezek szerint nem sokáig tartana a hófanság!
Én mondjuk már az októberi havazásnál feladtam a hófanságomat!
Egyébként vicces, hogy a hó és télfanok úgy nézem feladták, már egyre többen várják a jóidõt és a tavaszt, ehhez a váltáshoz elegendõ néhány nap 5-10 fok!
Mivel sokéves átlagban felénk a legenyhébb a tél, itt ezek szerint nem sokáig tartana a hófanság!
Én mondjuk már az októberi havazásnál feladtam a hófanságomat!
Igen, nagyon szép napsütéses idõnk van, bár télimádó vagyok de megcsapott a tavasz lehelete!
Miskolcon az ország nyugati felével szemben szerda óta kora tavaszi az idõ! A szerda reggel még összefüggõ 7-8cm hó csütörtök reggelre 2-4cm körülire zsugorodott és a borítottság sem volt már 100%-os. A péntek itt a városban már nem is hótakarós, hiszen már csak kiterjedt hófoltok maradtak. A napocska szerdán még csak 2-3 órát, ma pedig egész nap süt! (bár erõsen fátyolfelhõs az ég, de még így is érezhetõ az ereje)
Én most ennek örülök! Száraz utak, melengetõ napsütés 5 fok: veszem elõ a bringát és Gooo!
(bár erõsen fátyolfelhõs az ég, de még így is érezhetõ az ereje)Én most ennek örülök! Száraz utak, melengetõ napsütés 5 fok: veszem elõ a bringát és Gooo!
Hasonló idõ van erre is, most konkrétan szakad az esõ, kicsit záporos jellege van a dolognak, de az áramlás nagyon lassú így ahol kialakul egy ilyen tömböcske ott jópár mm csapadék hullhat, este megmérem mennyi esett ha eláll végre. Tocsog a föld.
A fõvárosban azt kaptuk, ami egy átlagos télre jellemzõ: idõnként nagyobb havazások gyors elolvadással, utána esõkkel, legtöbbször csak vékonyabb hótakaró, ritkán 0 fok alatti Tmax-ok. Egyedül a csapadék volt átlag feletti.
Verõfény, + 5,6 C , madárcsicsergés...
Csak a mérsékelt szelecske ront picit az összképen..
Csak a mérsékelt szelecske ront picit az összképen..
Itt úgy mint egész héten borult az ég, néha gyengén havas esõ esik, iszonyatosan lehangoló idõ van Takt.3,1 fok.
Nekem gyakorlatilag egész télen ilyen érzésem volt/van, néhány napot leszámítva. Ez a ""tél"" itt egy hatalmas kerek nulla, egy paraszthajszál választja csak el a 2006/2007-es förmedvénytõl
11 óra, majdnem 7C, kis kabátban kint semmi,mondhatni olyan elõtavaszi érzés kapja el az embert mint amikor október végén megkezdõdik a hidegebb idõjárás.
Én a telet hóelolvadásban és a nagyobb hideg elkerülésében mérem, egyrészt nem szeretem a havat és a hideget úgy alapban, másrészt vannak érdekeltségeim, amiknek a -25 fokos 850 nem tenne jót.
Alapesetben nem tartanék a nagy hidegtõl, de amilyen durván szélsõséges lett a klíma, semmit sem zárok ki.
Na szóval, elolvasztottunk ezt a telet is beleértve az elmúlt 4 télen több alkalommal is 30-40 centi havakat, megúsztunk egy, a 2003-as januárinál a magasban 2 fokkal hidegebb telet, a 2009-es és 2010-es genovait, a múlt tél februárját, ami nem kis dolog volt, és a mostani tél extra hómennyiségei mellett is úgy néz ki, hogy nagy hideg nem alakul ki.
Ami minden télen nálam a fellélegezést jelenti, az a március 1.
Március 1-étõl nem tud már lenni akkora hideg, hogy az érdekeltségi területeimen bárminek is baja essék.
Kis túlzással február 28-án még tud, március 1-én már nem.
Illetve bocsánat, most nézem, hogy a március 1-i hidegrekordot Lenti tartja -27,0 fokkal 1963-ból.
GFS térkép Link
Nem sok híja van Link
Na ez a 100 év alatt egyszer típusú dolog, hogy március 1-én ekkora hideg legyen.
A napállás, az éjszaka rövidsége már az ilyen nagy hidegek ellen szól, és a Lentiben mért -27 fok mellett a dombon még mindig lehetett "csak" -15 fok, bár kicsi a valószínûsége.
Szóval, megõrülnék, ha ilyen telek után, amikor Damoklész kardja minden télen ott lebegett a fejünk felett, egy márciusi -25 fokos 850 bezúgna ide.
A másik dolog viszont, hogy látva ezt a szélsõségességet, simán benne van a pakliban.
Alapesetben nem tartanék a nagy hidegtõl, de amilyen durván szélsõséges lett a klíma, semmit sem zárok ki.
Na szóval, elolvasztottunk ezt a telet is beleértve az elmúlt 4 télen több alkalommal is 30-40 centi havakat, megúsztunk egy, a 2003-as januárinál a magasban 2 fokkal hidegebb telet, a 2009-es és 2010-es genovait, a múlt tél februárját, ami nem kis dolog volt, és a mostani tél extra hómennyiségei mellett is úgy néz ki, hogy nagy hideg nem alakul ki.
Ami minden télen nálam a fellélegezést jelenti, az a március 1.
Március 1-étõl nem tud már lenni akkora hideg, hogy az érdekeltségi területeimen bárminek is baja essék.
Kis túlzással február 28-án még tud, március 1-én már nem.
Illetve bocsánat, most nézem, hogy a március 1-i hidegrekordot Lenti tartja -27,0 fokkal 1963-ból.
GFS térkép Link
Nem sok híja van Link
Na ez a 100 év alatt egyszer típusú dolog, hogy március 1-én ekkora hideg legyen.
A napállás, az éjszaka rövidsége már az ilyen nagy hidegek ellen szól, és a Lentiben mért -27 fok mellett a dombon még mindig lehetett "csak" -15 fok, bár kicsi a valószínûsége.
Szóval, megõrülnék, ha ilyen telek után, amikor Damoklész kardja minden télen ott lebegett a fejünk felett, egy márciusi -25 fokos 850 bezúgna ide.
A másik dolog viszont, hogy látva ezt a szélsõségességet, simán benne van a pakliban.
GFS-nél elgurult a gyógyszer,szerintük jövõ héten szerdától csapihegyek megint,mondjuk ECM jóval óvatosabb.Remélem õnekik lesz igazuk!Link
Mondjuk attól még lehet nálunk 10-12 fok nappal.
Más kérdés, hogy ha az a "néhány" tényleg csak néhány, akkor az durva lenne!
Az idén nagyon nehezen akar tavaszodni....bár aztán lehet hogy a hóból és a hidegbõl 3 nap alatt +20 fokba kerülünk át, mint ahogy ez lenni szokott!
Az ECM is szép fejtetõre állást vár Link
Más kérdés, hogy ha az a "néhány" tényleg csak néhány, akkor az durva lenne!
Az idén nagyon nehezen akar tavaszodni....bár aztán lehet hogy a hóból és a hidegbõl 3 nap alatt +20 fokba kerülünk át, mint ahogy ez lenni szokott!
Az ECM is szép fejtetõre állást vár Link
Nincs már észlelõ Nagykanizsán, Szentgotthárdon, Mosonmagyaróváron, Nyíregyházán, Taszáron, ha jól tudom, akkor Veszprémben sem. Van még pár állomás, ahol már nem 24 órában észlelnek. Így hirtelen ennyi jutott eszembe. Több hagyományos klímaállomas is megszûnt.
Nincs is szebb kora tavaszi idõ,mint a -25 fokos T850 néhány kilométerre tõlünk.
Bár egyre hidegebb levegõ áramlik fölénk, Link kíváncsi vagyok a mai és holnapi maxikra, lehet, h ma is lesz 1-3 fokos alálövés legalábbis regionális szinten.
Mióta is van automata mérõhálózat?
Azt hiszem 100 körüli az automata állomások száma (az újonnan telepített vízügyeseket most nem számolom), ezek között van 10 észlelõs mérõ, ahol kézi mérés is van.
Meg vannak a társadalmi észlelõk, akik csak csapadékot mérnek, õk 500 körül voltak még néhány éve, azóta nem tudom mennyire csökkent a számuk, õk csak kézi méréssel mérnek.
A társadalmi észlelõ mûszerébe sem esik bele a hó ha tombol mellette a szél, úgyhogy az automatás számának növelése nem tudom okozhatott-e mérési hiányt?!
Azt hiszem 100 körüli az automata állomások száma (az újonnan telepített vízügyeseket most nem számolom), ezek között van 10 észlelõs mérõ, ahol kézi mérés is van.
Meg vannak a társadalmi észlelõk, akik csak csapadékot mérnek, õk 500 körül voltak még néhány éve, azóta nem tudom mennyire csökkent a számuk, õk csak kézi méréssel mérnek.
A társadalmi észlelõ mûszerébe sem esik bele a hó ha tombol mellette a szél, úgyhogy az automatás számának növelése nem tudom okozhatott-e mérési hiányt?!
Mivel a csapadékmérés húsbavágóbb talán mint a napfénytartam és szeszélyes területi eloszlást mutat, ezért persze sokkal több is van belõlük, talán az elhelyezésre jobban figyelni kéne. Valóban a mûszerek korszerûsítésével többlethez jutnánk, de ez mûszercseréknél is elõfordult (errõl antibulvár írt sokat) már a múltban. Kimutatták, hogy csökkent az utóbbi évtizedekben az országban a csapadék kb.10 %-al. Adataim alapján ez nem egyértelmû (voltak ugyan valóban szárazabb évek, évtizedek), ugyanakkor ha az automaták elpárologtatják a havat vagy hóviharban 0 mm-t mérnek, akkor havasabb telû években (voltak azétr az utóbbi 3 évtizedben is szép nagy havak meg hófúvások) a meg nem mért téli csapadék is vezethet 10%-os csökkenéshez és ezzel cáfolva a sivatagosodás globálmeleg teóriája. Szerintem a csapadék nem kevesebb, hanem szeszélyesebb lett. Pl. a tavalyi aszály után ennek az évnek elsõ másfél hónapja itt hozott 152 mm csapadékot (a nyárádi automata, ami az internetes adatbázisokba szolgáltat, a sok hócsapadék miatt lehet, hogy 30-40-et képtelen volt megmérni ebbõl), ami közel akkora többlet, mint amennyi a tavalyi éves adatból hiányzik (közel 100 mm-es plusz).
Szép jó reggelt!
Szépen süt a napocska, hó nincs, túl hideg sincs -> azaz TAVASZIAS napnak nézünk elébe ismét!
Ma meglesz az év elsõ "nagyobb" bringázása is.
Szépen süt a napocska, hó nincs, túl hideg sincs -> azaz TAVASZIAS napnak nézünk elébe ismét!
Ma meglesz az év elsõ "nagyobb" bringázása is.
Nehéz dolog ez, mert ha olyan mérõhelyet választok ki, ahol a havat a szél jobban lerakja a környezeti körülmények miatt, akkor meg a napfényt nem tudom megmérni.
Más kérdés, hogy havazás közben az esetek 95 %-ban északias szektorból fúj a szél, a nap meg délrõl süt.
Bár aztán Varasdon is és Pestszentlõrincen sem 2 méter magasságban van a napfénymérõ, hanem sokkal magasabban.
Olyan mérõhelyet, ahol minden meteorológiai elemet jól meg lehet mérni, és egy adott térségben mindent képvisel, nagyon nehéz kiválasztani, sõt, szinte nem is lehet, mert nem lehet egy helyen egy éjszakán egyszerre -8 és -22 fokot is mérni.
Ezért kell a beérkezõ adatokat megfelelõen könyvelni.
A nagykanizsai állomás fák között volt, a napfényt gyakorlatilag árnyékban mérte, így 200-300 órával a térségi átlag alá mérte!
Ezt nem a csapadékra, a sok felhõre, az óceáni klímára kellett volna fogni.
Hanem ha már ott az állomás, a fák is ott vannak, tankok és kommandósok állnak elõttük, hogy ne lehessen õket kivágni, akkor vagy korrigálom a napfényadatokat, ami ugyan adathamisítás, tehát helytelen, vagy felemelem a napfénymérõt a fák fölé.
Mint ahogy Varasdon Link és Pestszentlõrincen Link láttam.
Vagy bármi módon, de megoldom, úgy, hogy ne kerüljön sokba, biztonságos legyen a személyzetnek és kielégítõ adatokat kaphassak.
Mert különben nem ér semmit az egész.
Az nem magyarázat, hogy úgysem érdekel senkit, meg vannak nagyobb gondok az országban ennél, meg nincs rá pénz, mert az idõjárás óriási kihatással van a emberek életére, mezõgazdasági ország lévén a magyar gazdaságra is (persze aki soha nem járt utána, az ezt nem tudhatja, nem tudni valamit meg nem mentség...), ennél vannak nagyobb gondok, de a nagyobb gondoknál is vannak mégnagyobbak, meg a mégnagyobbnál is mégnagyobbak, ennyi erõvel semmit sem kellene jól csinálni, pénz meg arra van, amire az ember akarja, illetve nem kerül több pénzbe valamit jól csinálni, mint rosszul.
Az biztos, hogy a meteorológia tudománya még bõven fejleszthetõ, rengeteg olyan dolog van, amiben bõven lehet elõrelépni mind mûszaki, mind elméleti-gyakorlati szempontból.
Én biztos ott kezdeném, hogy az oktatásban a földrajz tananyag éghajlati részét darabokra tépném, és olyan dolgokat taníttatnék a diákoknak az éghajlatról, az idõjárásról, amiknek hasznát veszik, és nem zavarja õket össze.
Az, hogy 1935-ben nem tudtak olyan mûszert csinálni, ami téli idõszakban a hófúvásos havat megméri, egy dolog, de a mai technikai fejlettség mellett biztos megoldható....lenne!
Bár akkor meg az lenne a baj, hogy amennyiben mondjuk 2013. január 1-tõl pontosabban mérõ mûszerek mérnék a csapadékot, akkor azt látnánk, hogy a globális felmelegedés miatt megemelkedett az országos éves csapadékmennyiség!
Vajon melyik lehet az ország azon térsége, ahol a leggyakrabban van hófúvásos havazás, és melyik, ahol a legritkábban?
Vajon egy csapadékmérõ az erõs szélben hulló esõ esetében mennyivel mér kevesebbet a valóstól?
A hónál látjuk, de szerintem az esõnél is biztos számít.
Egy mediterrán ciklonnál sok esetben erõs szélben esik a nem túl nagy cseppméretû esõ, azokat biztos nehezebben méri az automata.
Más kérdés, hogy havazás közben az esetek 95 %-ban északias szektorból fúj a szél, a nap meg délrõl süt.
Bár aztán Varasdon is és Pestszentlõrincen sem 2 méter magasságban van a napfénymérõ, hanem sokkal magasabban.
Olyan mérõhelyet, ahol minden meteorológiai elemet jól meg lehet mérni, és egy adott térségben mindent képvisel, nagyon nehéz kiválasztani, sõt, szinte nem is lehet, mert nem lehet egy helyen egy éjszakán egyszerre -8 és -22 fokot is mérni.
Ezért kell a beérkezõ adatokat megfelelõen könyvelni.
A nagykanizsai állomás fák között volt, a napfényt gyakorlatilag árnyékban mérte, így 200-300 órával a térségi átlag alá mérte!
Ezt nem a csapadékra, a sok felhõre, az óceáni klímára kellett volna fogni.
Hanem ha már ott az állomás, a fák is ott vannak, tankok és kommandósok állnak elõttük, hogy ne lehessen õket kivágni, akkor vagy korrigálom a napfényadatokat, ami ugyan adathamisítás, tehát helytelen, vagy felemelem a napfénymérõt a fák fölé.
Mint ahogy Varasdon Link és Pestszentlõrincen Link láttam.
Vagy bármi módon, de megoldom, úgy, hogy ne kerüljön sokba, biztonságos legyen a személyzetnek és kielégítõ adatokat kaphassak.
Mert különben nem ér semmit az egész.
Az nem magyarázat, hogy úgysem érdekel senkit, meg vannak nagyobb gondok az országban ennél, meg nincs rá pénz, mert az idõjárás óriási kihatással van a emberek életére, mezõgazdasági ország lévén a magyar gazdaságra is (persze aki soha nem járt utána, az ezt nem tudhatja, nem tudni valamit meg nem mentség...), ennél vannak nagyobb gondok, de a nagyobb gondoknál is vannak mégnagyobbak, meg a mégnagyobbnál is mégnagyobbak, ennyi erõvel semmit sem kellene jól csinálni, pénz meg arra van, amire az ember akarja, illetve nem kerül több pénzbe valamit jól csinálni, mint rosszul.
Az biztos, hogy a meteorológia tudománya még bõven fejleszthetõ, rengeteg olyan dolog van, amiben bõven lehet elõrelépni mind mûszaki, mind elméleti-gyakorlati szempontból.
Én biztos ott kezdeném, hogy az oktatásban a földrajz tananyag éghajlati részét darabokra tépném, és olyan dolgokat taníttatnék a diákoknak az éghajlatról, az idõjárásról, amiknek hasznát veszik, és nem zavarja õket össze.
Az, hogy 1935-ben nem tudtak olyan mûszert csinálni, ami téli idõszakban a hófúvásos havat megméri, egy dolog, de a mai technikai fejlettség mellett biztos megoldható....lenne!
Bár akkor meg az lenne a baj, hogy amennyiben mondjuk 2013. január 1-tõl pontosabban mérõ mûszerek mérnék a csapadékot, akkor azt látnánk, hogy a globális felmelegedés miatt megemelkedett az országos éves csapadékmennyiség!
Vajon melyik lehet az ország azon térsége, ahol a leggyakrabban van hófúvásos havazás, és melyik, ahol a legritkábban?
Vajon egy csapadékmérõ az erõs szélben hulló esõ esetében mennyivel mér kevesebbet a valóstól?
A hónál látjuk, de szerintem az esõnél is biztos számít.
Egy mediterrán ciklonnál sok esetben erõs szélben esik a nem túl nagy cseppméretû esõ, azokat biztos nehezebben méri az automata.
Itt este hat óta fagy gyengén, még most sincs 0 felett. A vastag hó és szél hiánya csak lehûtötte, de külterületen kevesebb a hó (már hómentes részek is lehetnek a (el)fúvásos területeken), így nem lehetett nagy hideg.
Hát még te milyen gyönyörû helyen élsz! 
Bakonyvár ! Érdekes a felvetésed a hófúvásos helyzettel kapcsolatban! Idõsebbek elmondása alapján el se tudom képzelni mennyi hó eshetett, amikor "ez a lapos színig volt hóval, eddig, meg addig érõ fúvatagok voltak, egymás házát ásták ki...stb " 99' - ben a hófúvás 45 cm körüli havat hordott, erõs, viharos széllel , nagy felületek , szántók voltak hómentesek, mégsem volt a fasorban sem a régi "nagy " hóviharokhoz képest, mondanom sem kell a 87'-es sem. Értetlenül állok ez elõtt , nehéz elképzelni hogy 50 cm körülinél sokkal több porhó összejöjjön, de azt is nehéz elképzelni, hogy sokkal erõsebb szél miatt alakult ki.
Bakonyvár ! Érdekes a felvetésed a hófúvásos helyzettel kapcsolatban! Idõsebbek elmondása alapján el se tudom képzelni mennyi hó eshetett, amikor "ez a lapos színig volt hóval, eddig, meg addig érõ fúvatagok voltak, egymás házát ásták ki...stb " 99' - ben a hófúvás 45 cm körüli havat hordott, erõs, viharos széllel , nagy felületek , szántók voltak hómentesek, mégsem volt a fasorban sem a régi "nagy " hóviharokhoz képest, mondanom sem kell a 87'-es sem. Értetlenül állok ez elõtt , nehéz elképzelni hogy 50 cm körülinél sokkal több porhó összejöjjön, de azt is nehéz elképzelni, hogy sokkal erõsebb szél miatt alakult ki.
Így van, egy barázdát se Sándor - Józsefig! Igaz ezt a "semmi" idõt rohadtul unom, ha meg már most emberkedne a tavasz az is baj lenne! (Korai rügyfakadás, virágzás gyümölcsnél.)
Igaz ezt a "semmi" idõt rohadtul unom, ha meg már most emberkedne a tavasz az is baj lenne! (Korai rügyfakadás, virágzás gyümölcsnél.)
Épp errõl írtam az elõbb, egyre gondoltunk mindhárman. Találkoztam olyan aláméréssel is (viharos esõnél sem mindegy), hogy pár méterre a csapadékmérõtõl pár évtized alatt a fenyõk 10-15 m-re nõttek. Szerencsétlen csapadék nem tudott nagyobb szélben beleesni a sûrû fenyõlombok miatt. ( bakonyszentkirályi adatok tõlem 600 m-re, összehasonlítottam a cseszneki hellmannommal és ledöbbentem) 
Eddig két helyen ( a pápai és cseszneki) kertben mértem csapadékot (elég sok év óta már), de a hófúvások pontatlan mérése nem játszott közre, egyik hely patak völgytalp, a másik közelében sok a bokor, fa kerítés,épület (de a mérõedény közvetlen környéke persze nyílt) így nagy mérési hiba nincs. A hóréteg mérésekor sem szokott a szélárnyék miatt 0-100 cm körül szóródni, ma este is 10-15cm közti értékeket mértem. A prérire (reptér) kitett állomásokon van gond (alámérés), persze a gasztonyi helyszín meg talán éppen azért mér sokat mert egy dombról, nyílt síkról odafúj minden havat a nap meg télen sosem süti mert árnyékolt völgykatlan ? Igazából nem csak az automaták meg a spórolás itt a baj, hanem megfelelõ helyet kéne választani állomásnak, hogy a környezetet reprezentálja, akár hóról, csapadékról, szélrõl, napfénytartamról vagy hõmérsékletrõl van szó. Ha 25 féle hibaforrás lép fel, ki fogja ezeket mindenféle módszerekkel interpolálni meg korrigálgatni ? (pontosak ettõl nem lesznek csak pontosabbak) Ezeknek a fizetése nem kerül sokba ? Nekünk az elõrejelzéshez nem évek múlva kéne tudni, hogy mi is volt tegnap? Klimatológiában még elmegy, de manapság láttam olyat, hogy hóvége elõtt kiadják a havi összegzést (ZAMG), annyira felgyorsult a világ, hogy senkit nem fog valami érdekelni hónapok, évek múlva. A modellek beválását sem lehet eldönteni, ha összevissza mérjük a megtörtént eseményeket. Meg ott van a modellbe betáplált kiinduló helyzet... 
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Melegfront hoz havazást, ónos esőt, fagyott esőt és enyhülést is
Időjárás-változás | 2026-01-11 10:28
Szabályzat