Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Ha zh-kérdés, akkor nem, egyébként igen.
De komolyan mondom. Nekünk is így tanította Ács, hogy csak vegyes fázisú felhõben fordulhat elõ zivatartevékenység, ez ugye a klasszikus graupeles-jégkristályos töltés-szétválasztódási elmélet, és õ meg van gyõzõdve róla, hogy csak az lehet a helyes. De olvastam olyat, hogy más kutatások szerint a fõleg a trópusi övben elõforduló "meleg" (vagyis csak vízcseppekbõl álló) felhõk esetén is elõfordulhat elméletileg.
De komolyan mondom. Nekünk is így tanította Ács, hogy csak vegyes fázisú felhõben fordulhat elõ zivatartevékenység, ez ugye a klasszikus graupeles-jégkristályos töltés-szétválasztódási elmélet, és õ meg van gyõzõdve róla, hogy csak az lehet a helyes. De olvastam olyat, hogy más kutatások szerint a fõleg a trópusi övben elõforduló "meleg" (vagyis csak vízcseppekbõl álló) felhõk esetén is elõfordulhat elméletileg.
Kérdezni szeretnék ismét egyet.
A jégkristályokat nem tartalmazó felhõben képzõdhet-e villám? (zh kérdés)
Szerintem nem, mert Cb-ben képzõdik csak és annak az üllõje már tartalmaz jégkristályt. De nem vagyok biztos benne.
A jégkristályokat nem tartalmazó felhõben képzõdhet-e villám? (zh kérdés)
Szerintem nem, mert Cb-ben képzõdik csak és annak az üllõje már tartalmaz jégkristályt. De nem vagyok biztos benne.
Oké, oké!
Hogy pontosak legyünk, igen W/m2-rõl beszélünk, beszéltem! Bocs, hogy rövidítettem!
Róla van szó: Link
Hogy pontosak legyünk, igen W/m2-rõl beszélünk, beszéltem! Bocs, hogy rövidítettem!
Róla van szó: Link
De ha te mértékegységként W-t adsz meg, akkor az általad mért mennyiség bizonyára nem azonos az irradianciával, hisz az meg W/m2. Vagyis innen származhatnak a konkrét értékbeli különbségek.
Szívesen meghallgatnám valakinek a véleményét, aki szakértõje a témának.
Szívesen meghallgatnám valakinek a véleményét, aki szakértõje a témának.
Köszönöm Neked is!
Ez azért érdekes, mert ma délelõtt például felhõs idõben volt 200-300W is, abszolút nem volt naposnak nevezhetõ idõszak. Persze ettõl a szabvány még szabvány marad! Köszönöm szépen a kiegészítésed!
Szolár pyranometer
Ez azért érdekes, mert ma délelõtt például felhõs idõben volt 200-300W is, abszolút nem volt naposnak nevezhetõ idõszak. Persze ettõl a szabvány még szabvány marad! Köszönöm szépen a kiegészítésed!
Szolár pyranometer
"A 120 Wattot a tényleges vagy mint elvárható sugárzás alatt kell érteni?"
Egész egyszerûen arról van szó, hogy mûszerrel (pirano- vagy pirheliométerrel vagy nem tudom milyen -méterrel, ezeket mindig összekeverem) mérik a beesõ sugárzást (egész pontosan egy bizonyos sugárzási paramétert, amit irradianciának nevezünk), és azok az idõszakok, amelyek során ez 120 W/m2-nél nagyobb, WMO-szabvány szerint napsütésesnek tekinthetõk.
Egész egyszerûen arról van szó, hogy mûszerrel (pirano- vagy pirheliométerrel vagy nem tudom milyen -méterrel, ezeket mindig összekeverem
) mérik a beesõ sugárzást (egész pontosan egy bizonyos sugárzási paramétert, amit irradianciának nevezünk), és azok az idõszakok, amelyek során ez 120 W/m2-nél nagyobb, WMO-szabvány szerint napsütésesnek tekinthetõk.
Köszönöm szépen a segítséget mindkettõtöknek!
Akkor jól sejtettem, hogy az adatok így nem épp összevethetõek. Ezt Cambell-Stokes mûszert én még csak így a képtárban láttam, élõben nem volt hozzá szerencsém.
A 120 Wattot a tényleges vagy mint elvárható sugárzás alatt kell érteni?
Bocs, ha láma kérdés!
Megpróbálok még a specifikációból valamit kihámozni. Köszönöm még egyszer a segítségeteket!
Akkor jól sejtettem, hogy az adatok így nem épp összevethetõek. Ezt Cambell-Stokes mûszert én még csak így a képtárban láttam, élõben nem volt hozzá szerencsém.
A 120 Wattot a tényleges vagy mint elvárható sugárzás alatt kell érteni?
Bocs, ha láma kérdés!
Megpróbálok még a specifikációból valamit kihámozni. Köszönöm még egyszer a segítségeteket!
Én azt túl erõs feltételnek érzem, mert a fátyolfelhõzet takarja a napot, akkor nem biztos,hogy az a 75% realizálódik...
WMO-defínició alapján napénzes idõszaknak tekinthetõ a 120 W/m2-nél nagyobb irradiacia (sugárzás) idõszak.
(az már más kérdés, hogz a Cambell-Stokes-féle mérõknél ez mit jelent
WMO-defínició alapján napénzes idõszaknak tekinthetõ a 120 W/m2-nél nagyobb irradiacia (sugárzás) idõszak.
(az már más kérdés, hogz a Cambell-Stokes-féle mérõknél ez mit jelent
Szeretnék kérdezni egy hozzáértõt! Mégpedig, a hivatalos mérésekbõl hogyan jön ki a napsütéses órák száma? A kérdésemre az apropó az lenne, hogy nálam a Vantage Pro2 akkor számol napsütéses idõszakkal, amikor az adott idõpontban elvárható legnagyobb sugárzás legalább 75%-a realizálódik. A tegnapi napot hasonlítottam a környezõ állomások adataival: Nálam 4,7h, Pécs és Paks 8-8 órát hoz a napi jelentésben.
Mivel nálam ez "csak" gyári beállítás, ezért kérdezem, hogy esetleg más paraméterre kell beállítanom? (Van rá lehetõség!)
Nem bogarásztam most át napokra, hetekre vissza (most nem értem rá), végül ennyi eltérés talán lehet...
Mivel nálam ez "csak" gyári beállítás, ezért kérdezem, hogy esetleg más paraméterre kell beállítanom? (Van rá lehetõség!)
Nem bogarásztam most át napokra, hetekre vissza (most nem értem rá), végül ennyi eltérés talán lehet...
Nyáron alkalmas a Tmax elõrejelzésére, a Scherhag-képlet szerint:
Tmax=0,55*(RT-511),
ahol RT a relatív topográfia dekaméterben.
Tmax=0,55*(RT-511),
ahol RT a relatív topográfia dekaméterben.
Ááá, lejárt...
Még egy kérdés eszembe jutott.
Hogy télen leginkább mire jó a retop, azt tudom. De nyáron mire szokták használni? Hõmérséklet elõrejelzésére?
Még egy kérdés eszembe jutott.
Hogy télen leginkább mire jó a retop, azt tudom. De nyáron mire szokták használni? Hõmérséklet elõrejelzésére?
A nedvességi térképeken miért pont a 70%-os határ van kiemelve?
Ha már itt vagyok, akkor megkérdezném, hogy mi a nedvesség konvergencia mértékegysége?
A szupercella.hu-n már kérdezve lett, válasz még nem jött, így én is megkérdezem itt. Mire jó a negatív értékû helikalitás?
Ha már itt vagyok, akkor megkérdezném, hogy mi a nedvesség konvergencia mértékegysége?
A szupercella.hu-n már kérdezve lett, válasz még nem jött, így én is megkérdezem itt. Mire jó a negatív értékû helikalitás?
Helo,igen van.Rámész a Megfigyelések fülre,majd a Radarképek-re és ott az évet be lehet állítani
Estét!
Létezik valahol 2008 elõtti radarkép archívum? Konkrétan 2007-es és 2006-os évrõl.
Köszönöm!
Létezik valahol 2008 elõtti radarkép archívum? Konkrétan 2007-es és 2006-os évrõl.
Köszönöm!
Teljesen jogos, én is írtam már róla, és fõleg azért sem érthetõ, mert azóta több napon volt bõven 5 fok alatti minimum is, ami lefelé több fokkal túlhaladta a skálát, de hogy felfelé a 45 fokot nem nagyon fogja még megközelíteni sem, az elég valószínû(pont)
A magyarázatodnak, gyanítom, köze van ehhez a hozzászólásomhoz Link
A magyarázatodnak, gyanítom, köze van ehhez a hozzászólásomhoz Link
Természetesen értem mire gondolsz, és ezt meg is említettem az elõzõ hsz-ban is: Ha például a 25 fok körüli hõmérséklet narancsszínû árnyalattal lenne ábrázolva, miközben a 35-36°c sötétpirossal, akkor azt mondom nem baj ha egészen 45°c-ig folytatódik a skála felfelé
Itt inkább az a zavaró, hogy a júliusi országos átlagnak (ami a legmelegebb hónapunk) megfelelõ +21°c kékes színnel kerül ábrázolásra. Most májusban ennél ráadásul sokkal szembetûnõbb ez a nem túlzottan elõnyös beállítás, még egy ehhez hasonlóan meleg napon is csak kékes-zöldes az OMSZ hõtérkép - miközben a májusi középhõmérséklet orságos átlagban kb. 16°c.
Itt inkább az a zavaró, hogy a júliusi országos átlagnak (ami a legmelegebb hónapunk) megfelelõ +21°c kékes színnel kerül ábrázolásra. Most májusban ennél ráadásul sokkal szembetûnõbb ez a nem túlzottan elõnyös beállítás, még egy ehhez hasonlóan meleg napon is csak kékes-zöldes az OMSZ hõtérkép - miközben a májusi középhõmérséklet orságos átlagban kb. 16°c.
Az volt a gond a hõtérképpel, hogy a hõmérsékleti színezése nem volt fix (mint például nálunk), hanem állandóan változott, amelynek metódusát nem is lehetett követni.
Azzal nincs gond, hogy -40 és +45 között van beosztva, sõt!
Ám csak ha jól van kiválasztva, így minden hõmérséklethez jól jellemzõ színárnyalat adódik.
Ezt nagyon nehéz belõni, nálunk is nehéz volt, nálunk a színezés így valósul meg:
Link és Link és Link és Link
Ne a térképeket kell nézni, csupán az oldalt szereplõ skálákat, nagyjából le fedik a spektrumot.
Azzal nincs gond, hogy -40 és +45 között van beosztva, sõt!
Ám csak ha jól van kiválasztva, így minden hõmérséklethez jól jellemzõ színárnyalat adódik.
Ezt nagyon nehéz belõni, nálunk is nehéz volt, nálunk a színezés így valósul meg:
Link és Link és Link és Link
Ne a térképeket kell nézni, csupán az oldalt szereplõ skálákat, nagyjából le fedik a spektrumot.
Link Szép az új OMSZ hõtérkép, illetve nem is konkrétan a hõtérképre gondolok, hanem a hozzá mellékelt "egekbe szökõ" beosztásra...
Van-e valakinek bármilyen magyarázata arra, miért van szükség 45°c-ig terjedõ hõmérsékleti skálára Magyarországon? Illetve ez önmagában még nem feltétlen lenne probléma, ha még ilyen felsõ határ mellett is lehetne értelmes színekkel ábrázolni egy 20-23°c körüli, igencsak kellemesnek nevezhetõ hõmérsékletet.
Én személy szerint rejtélyes módon nem igazán tudok fázni +21°c-ban, hiába ábrázolja azt az OMSZ kékes színnel. A +35-36°c-ot viszont nehezen tudnám annyira könnyedén elviselhetõnek nevezni, hogy csak sárgás színnel legyen ábrázolva. A következtetést le lehet vonni: nem egy túlzottan életszerû beosztással "felszerelt" hõtérképpel állunk szemben.
A legmelegebb hónap, a július középhõmérséklete Magyarországon +19-22°c között változik 300m tszfm. alatt. A maximum hõmérsékletek sokéves átlaga ebben a hónapban +26-28,5°c. Az OMSZ által "favorizált" mérések kezdete, vagyis 1901 óta (csak érdekességképpen: a valós évszám 1775!) soha nem észleltek hivatalosan +41,9°c-nál magasabb hõmérsékletet. Ezek alapján feltenném a kérdést mégegyszer: mivel magyarázható, hogy ilyen beosztású térkép mellett döntöttek a Szolgálatnál az illetékes szakemberek? Egyetlen lehetséges magyarázatot tudnék elképzelni így hirtelen, azonban ezt egyelõre nem szándékozom itt leírni - hagy találgasson egy kicsit minden kedves érdeklõdõ
Van-e valakinek bármilyen magyarázata arra, miért van szükség 45°c-ig terjedõ hõmérsékleti skálára Magyarországon? Illetve ez önmagában még nem feltétlen lenne probléma, ha még ilyen felsõ határ mellett is lehetne értelmes színekkel ábrázolni egy 20-23°c körüli, igencsak kellemesnek nevezhetõ hõmérsékletet.
Én személy szerint rejtélyes módon nem igazán tudok fázni +21°c-ban, hiába ábrázolja azt az OMSZ kékes színnel. A +35-36°c-ot viszont nehezen tudnám annyira könnyedén elviselhetõnek nevezni, hogy csak sárgás színnel legyen ábrázolva. A következtetést le lehet vonni: nem egy túlzottan életszerû beosztással "felszerelt" hõtérképpel állunk szemben.
A legmelegebb hónap, a július középhõmérséklete Magyarországon +19-22°c között változik 300m tszfm. alatt. A maximum hõmérsékletek sokéves átlaga ebben a hónapban +26-28,5°c. Az OMSZ által "favorizált" mérések kezdete, vagyis 1901 óta (csak érdekességképpen: a valós évszám 1775!) soha nem észleltek hivatalosan +41,9°c-nál magasabb hõmérsékletet. Ezek alapján feltenném a kérdést mégegyszer: mivel magyarázható, hogy ilyen beosztású térkép mellett döntöttek a Szolgálatnál az illetékes szakemberek? Egyetlen lehetséges magyarázatot tudnék elképzelni így hirtelen, azonban ezt egyelõre nem szándékozom itt leírni - hagy találgasson egy kicsit minden kedves érdeklõdõ
most nekem sem mûködik, az egész tanszék honlapja bedöglött, úgy látszik... talán késõbb érdemes próbálkozni.
Köszönöm a segítõ szándékot, de... ( )
Nekem nem mûködik a link [esõ] Másnak?
)Nekem nem mûködik a link [esõ] Másnak?
Link
itt letölthetõ az oktatóprogram menüpont alatt, a jelszó: "villea", azt hiszem. F1-gyel lehet az ábrához angol nyelvû magyarázatot kérni.
a szakértõ meteorológusok ne botránkozzanak meg nagyon az elsõ fejezet túlzott felületességén, ennek a tárgynak a konvekció alapvetõen nem tárgya, csak nagyon leegyszerûsítve írnak róla ott. bár egyébként ez kölcsönös, legalábbis még márciusban úgy hallottam tjanos88-tól Pécsett (és ha pitom rácsodálkozása is õszinte, az is ezt támasztja alá), hogy az ELTE-meteorológián nem foglalkoznak ilyen részletességgel a villámokkal (a tananyag második része persze nem is fontos annyira, de a "Becsapási folyamat" c. fejezetig szerintem érdemes lenne).
az élettani hatásról szóló rész amúgy pont nincs benne, arról külön volt szó, és bevallom, nem is nagyon jegyzetelgettem, inkább figyeltem és megjegyeztem.
itt letölthetõ az oktatóprogram menüpont alatt, a jelszó: "villea", azt hiszem. F1-gyel lehet az ábrához angol nyelvû magyarázatot kérni.
a szakértõ meteorológusok ne botránkozzanak meg nagyon az elsõ fejezet túlzott felületességén, ennek a tárgynak a konvekció alapvetõen nem tárgya, csak nagyon leegyszerûsítve írnak róla ott. bár egyébként ez kölcsönös, legalábbis még márciusban úgy hallottam tjanos88-tól Pécsett (és ha pitom rácsodálkozása is õszinte, az is ezt támasztja alá), hogy az ELTE-meteorológián nem foglalkoznak ilyen részletességgel a villámokkal (a tananyag második része persze nem is fontos annyira, de a "Becsapási folyamat" c. fejezetig szerintem érdemes lenne).
az élettani hatásról szóló rész amúgy pont nincs benne, arról külön volt szó, és bevallom, nem is nagyon jegyzetelgettem, inkább figyeltem és megjegyeztem.
NO, az ilyen hozzászólásokért érdemes olvasni a metnetet
Köszönjük ezt a színfoltot, sok olyan információt kaptam, amit eddig nem tudtam
A másik fórumban megint elkezdõdött a vita a zalai 0.6 fokokon... Azt hiszem, a klasszikus idézet szerint most az igazság NEM odaát van
Köszönjük ezt a színfoltot, sok olyan információt kaptam, amit eddig nem tudtam
A másik fórumban megint elkezdõdött a vita a zalai 0.6 fokokon... Azt hiszem, a klasszikus idézet szerint most az igazság NEM odaát van
Igen, ezt Nyuli is írta, jó lesz megjegyeznem, hogy terpeszben nem szabad állni.
Jó, hogy "ennyire" szakik is vannak köztünk, a MetNet színvonalához tesztek rengeteget hozzá.
Sokan tanultunk szerintem ezekbõl a sorokból.
Jó, hogy "ennyire" szakik is vannak köztünk, a MetNet színvonalához tesztek rengeteget hozzá.
Sokan tanultunk szerintem ezekbõl a sorokból.
jaj, annyit még hozzátennék, hogy zivatarban nem érdemes terpeszben állni, ti. lépésfeszültség jöhet létre egy közeli becsapásnál (ez fõleg marháknál, lovaknál veszélyes igazán, de rossz esetben embernél is kárt okozhat, ezért inkább érdemes összezárt lábakkal állni).
megjegyzem, - ne értse senki félre, nem elbagatellizálni szeretném (tényleg nagyon veszélyes dolog), de szerintem - a villámlásnak "nagyobb a füstje, mint a lángja".
az persze tudott tény, hogy bár nagy a feszültség, nagy az áram, ezért ezek szorzata, a teljesítmény is nagy, de annyira rövid ideig tart az egész, hogy a végzett villamos munka nagyon kevés (a professzor úr egyszer kiszámolta, hogyha a Magyarországon egy évben becsapó összes villámot be tudnánk fogni, és villamos energiát állítanánk velük elõ, akkor kb. a paksi erõmû egy hetes munkájával felérõ energiát kapnánk, ami ugyan nem kevés, de azért nem is túl sok ahhoz képest, hogy technológiailag milyen komplikált lenne ezt megoldani ). az embernek "belül" nagyon kicsi az ellenállása (a száraz bõré már több), ami nagyon jó ebbõl a szempontból, hiszen nem végez munkát az itt folyó áram. a legtöbb kárt, ahogy én értettem, az okozza, hogy a vegetatív funkciókat is ellátó idegrendszert (legrosszabb esetben a légzés és a szívverés vezérlését) idõlegesen leblokkolja. állítólag ez tényleg olyan idõleges hatás, hogy a villámcsapott embert nagyon érdemes megpróbálni újraéleszteni azonnal, mert gyakran magától újra be is indul(na) a légzés/szívverés a sokk után (csakhát sajnos addigra legtöbbször bekövetkezik az exitus 
); én privát elképzelésem szerint nem ~10% lenne a túlélési aránya a közvetlen(!) villámcsapásnak, ha lenne mindig képzett mentõorvos az ember mellett, hanem sokkal-sokkal jobb. na persze, ez nem mindig lehetséges.
más károkat persze tud okozni, nekem pl. házi feladatban jött ki, hogy egy nagyjából reális méretû, elhelyezésû vezetõhurokhoz közel történõ villámcsapás során ~51 kV feszültség indukálódik. ezért érdemes legalább a számítógépet és a tartozékait túlfeszültségvédelemmel ellátni.
megjegyzem, - ne értse senki félre, nem elbagatellizálni szeretném (tényleg nagyon veszélyes dolog), de szerintem - a villámlásnak "nagyobb a füstje, mint a lángja".
az persze tudott tény, hogy bár nagy a feszültség, nagy az áram, ezért ezek szorzata, a teljesítmény is nagy, de annyira rövid ideig tart az egész, hogy a végzett villamos munka nagyon kevés (a professzor úr egyszer kiszámolta, hogyha a Magyarországon egy évben becsapó összes villámot be tudnánk fogni, és villamos energiát állítanánk velük elõ, akkor kb. a paksi erõmû egy hetes munkájával felérõ energiát kapnánk, ami ugyan nem kevés, de azért nem is túl sok ahhoz képest, hogy technológiailag milyen komplikált lenne ezt megoldani
). az embernek "belül" nagyon kicsi az ellenállása (a száraz bõré már több), ami nagyon jó ebbõl a szempontból, hiszen nem végez munkát az itt folyó áram. a legtöbb kárt, ahogy én értettem, az okozza, hogy a vegetatív funkciókat is ellátó idegrendszert (legrosszabb esetben a légzés és a szívverés vezérlését) idõlegesen leblokkolja. állítólag ez tényleg olyan idõleges hatás, hogy a villámcsapott embert nagyon érdemes megpróbálni újraéleszteni azonnal, mert gyakran magától újra be is indul(na) a légzés/szívverés a sokk után (csakhát sajnos addigra legtöbbször bekövetkezik az exitus ); én privát elképzelésem szerint nem ~10% lenne a túlélési aránya a közvetlen(!) villámcsapásnak, ha lenne mindig képzett mentõorvos az ember mellett, hanem sokkal-sokkal jobb. na persze, ez nem mindig lehetséges. más károkat persze tud okozni, nekem pl. házi feladatban jött ki, hogy egy nagyjából reális méretû, elhelyezésû vezetõhurokhoz közel történõ villámcsapás során ~51 kV feszültség indukálódik. ezért érdemes legalább a számítógépet és a tartozékait túlfeszültségvédelemmel ellátni.
Köszönöm a Te válaszod is, sok okos dologra rávilágítottál.
Aki felmegy a Gellért-hegyre fotózni, az arra gondol, hogy " Jaj, de szép fotóim lesznek!
"
Aki felmegy a Gellért-hegyre fotózni, az arra gondol, hogy " Jaj, de szép fotóim lesznek!
"
Én is úgy tanultam Villámvédelembõl, hogy a guggolás a legjobb, ha nincs semmi más magas tárgy a közelben. A fákkal kapcsolatban elvileg az a tanítás, hogy tõlük min. 5, max 10. méterre érdemes állni (persze ez a fa magasságától is függ) - tudniillik, ha túl közel áll az ember a fához, akkor elõfordulhat, hogy áthúz rá az ív, és az áram egy része rajta keresztül folyik.
Ha viszont ~10 méternél távolabb áll valaki a fától, akkor meg már nem sokat véd a magasabb objektum. úgy kell elképzelni, hogy minden tárgyhoz rendelhetõ a tulajdonképpen kizárólag a helyzetérõl függõ vonzási tér (a pozitív villámoknál ellipszoid (nyilván nem zárt), a negatív villámoknál hiperboloid, eredõként paraboloidnak szokták figyelembe venni), amelyben ha a villám orientációs pontja létrejön (az a pont, ahol az elõkisülés tart, amikor az ellenkisülés elindul a föntrõl), akkor szinte biztos lesz a becsapás (azért írom, hogy szinte biztos, mert az ábraként bemutatott laboratóriumi kísérleten a negatív kisülések tényleg mind ugyanoda csaptak be, a pozitívak viszont nem mind; részletesebben erre nem tértünk ki, gondolom megengedhetõ elhanyagolás van itt). az embernek is van ilyen, de ha egy magas tárgyhoz közel áll, akkor a magasabb tárgy vonzási tere valamekkora mértékben fedi az övét - ilyen szempontból érdemes lenne egészen a fa alatt állni, de ugye az a fenti okok miatt ellenjavalt. ha túlságosan távol áll az ember a magasabb tárgytól, már alig fedi valami a saját vonzási terét, ezért nagyobb az esélye a villámcsapásnak (ami egyébként (ezen az éghajlaton) nagyon kicsi, minden számításnál 2 csapás / km^2 /év-vel számolnak, csakhát ez nagyon is sok, ha épp velünk történik
). egyébként a villámhárító mûködési elve is pont ez.
pontosabban ebbõl kiindulva akartam már régóta megkérdezni, hogy akik a Gellérthegyre mennek fel fotózni, azok mire gondolnak ilyenkor, ti. szerintem sokkal-sokkal veszélyesebb ott lenni, mint azt a közhiedelem gondolná: a magas Szabadság-szobor szerintem nem "véd" annyira, viszont a domborzati magasság nagyon sokat számít. más kérdés, hogy én is szeretnék majd kimenni oda, ha lesz végre rendes zivatar.
Ha viszont ~10 méternél távolabb áll valaki a fától, akkor meg már nem sokat véd a magasabb objektum. úgy kell elképzelni, hogy minden tárgyhoz rendelhetõ a tulajdonképpen kizárólag a helyzetérõl függõ vonzási tér (a pozitív villámoknál ellipszoid (nyilván nem zárt), a negatív villámoknál hiperboloid, eredõként paraboloidnak szokták figyelembe venni), amelyben ha a villám orientációs pontja létrejön (az a pont, ahol az elõkisülés tart, amikor az ellenkisülés elindul a föntrõl), akkor szinte biztos lesz a becsapás (azért írom, hogy szinte biztos, mert az ábraként bemutatott laboratóriumi kísérleten a negatív kisülések tényleg mind ugyanoda csaptak be, a pozitívak viszont nem mind; részletesebben erre nem tértünk ki, gondolom megengedhetõ elhanyagolás van itt). az embernek is van ilyen, de ha egy magas tárgyhoz közel áll, akkor a magasabb tárgy vonzási tere valamekkora mértékben fedi az övét - ilyen szempontból érdemes lenne egészen a fa alatt állni, de ugye az a fenti okok miatt ellenjavalt. ha túlságosan távol áll az ember a magasabb tárgytól, már alig fedi valami a saját vonzási terét, ezért nagyobb az esélye a villámcsapásnak (ami egyébként (ezen az éghajlaton) nagyon kicsi, minden számításnál 2 csapás / km^2 /év-vel számolnak, csakhát ez nagyon is sok, ha épp velünk történik
). egyébként a villámhárító mûködési elve is pont ez.pontosabban ebbõl kiindulva akartam már régóta megkérdezni, hogy akik a Gellérthegyre mennek fel fotózni, azok mire gondolnak ilyenkor, ti. szerintem sokkal-sokkal veszélyesebb ott lenni, mint azt a közhiedelem gondolná: a magas Szabadság-szobor szerintem nem "véd" annyira, viszont a domborzati magasság nagyon sokat számít. más kérdés, hogy én is szeretnék majd kimenni oda, ha lesz végre rendes zivatar.
Teljesen nyílt területen volt. Tehát akkor a leguggolás lehasalás helyett. Köszi.
A jégveréstõl viszont az sem fog megmenteni.
(Szerencsémre az nem volt akkor.)
Köszi.A jégveréstõl viszont az sem fog megmenteni.
(Szerencsémre az nem volt akkor.)
Több mód is van egy "viszonylagos biztonság" elérésére. Keress egy árkot (pl. út mentén) vagy gödröt, és gugolj bele. Egy erdõ közepén, 3 m-re a fák törzsétõl gugolj le (kerülve a legmagasabb fák közelségét). Teljesen nyílt területen gugolj le és húzd össze magad. Ügyelj a teljesen zárt lábtartásra (combokat, vádlit összezárni), elkerülendõ a lábak feszültségosztó hatását. Ha többen vagytok, tartsatok legalább 3 m távolságot egymástól a szabadban.
Én a hasalásra voksolok. Nem 10m2-re fekszel le gondolom, szóval az a kockázat hogy fekvés közben csapás ér, szerintem nagyon kicsi, viszont ha egy tök sík részen állsz, akkor igencsak megnõ az esélye, hogy kapsz egy erõsebb szikrát.
Ha nincs fedett hely, ahova mehetsz, akkor szerintem mindenféle eshetõségben van egy kis kockázat, szóval igazából én sem tudom mi lenne a legjobb választás ilyen szituációban, úgyhogy erre én is várom a hozzá jobban értõk válaszát, kíváncsivá váltam..
Megeshet, hogy egyszer idén is kint ragadok a szabadban zivatar közepette...
...ezért kérdezném, hogy mi a helyes eljárás.
Lehasaltam anno a földre, hogy ne érvényesüljön a csúcshatás. De azt olvastam most, hogy ez sem feltétlen jó, mert lefeküdve megnõ a testfelület fentrõl nézve, ezzel az esély a villámcsapásra.
Én továbbra is a lehasalást tartom a megfelelõ viselkedésnek, ha nincs semmi oltalom a közelben. Mi a helyes?
Tavaly még attól is féltem, hogy a szalmabálákba csap bele, amelyek mellett guggoltam az elsõ pillanatokban. (Így elkúsztam onnan.)
Szerk: Azért sem gondolom jelentõs változásnak a lehasalást felületi szempontból, mert az egész térrésznek még így is elhanyagolható részét fedem le akkor.
...ezért kérdezném, hogy mi a helyes eljárás.
Lehasaltam anno a földre, hogy ne érvényesüljön a csúcshatás. De azt olvastam most, hogy ez sem feltétlen jó, mert lefeküdve megnõ a testfelület fentrõl nézve, ezzel az esély a villámcsapásra.
Én továbbra is a lehasalást tartom a megfelelõ viselkedésnek, ha nincs semmi oltalom a közelben. Mi a helyes?
Tavaly még attól is féltem, hogy a szalmabálákba csap bele, amelyek mellett guggoltam az elsõ pillanatokban. (Így elkúsztam onnan.)
Szerk: Azért sem gondolom jelentõs változásnak a lehasalást felületi szempontból, mert az egész térrésznek még így is elhanyagolható részét fedem le akkor.
Az elõzõ hsz-emhez hozzátéve: észrevettem, hogy napközben felfele csal 2 fokot, míg késõ este lefele. 3kor 30-at mért, mikor 28 volt, most este 20,6-ot, miközben az állomás 22-õt mért.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy a soltvadkerti automata kint van a pusztában, én meg bent vagyok a városban. Igaz itt azért nincs akkora hõsziget.
3kor 30-at mért, mikor 28 volt, most este 20,6-ot, miközben az állomás 22-õt mért.Azt is érdemes megjegyezni, hogy a soltvadkerti automata kint van a pusztában, én meg bent vagyok a városban. Igaz itt azért nincs akkora hõsziget.
És az eltérés a magasságból adódik, avagy az árnyékolásból? Amúgy az eddigi tapasztalataim szerint olyan 1,5-2 fokot téved. (Összehasonlítottam a soltcvadkerti OMSZ automata adataival)
Lenne egy kérdésem. Szerintetek mekkora különbségek tapasztalhatóak akkor, hogyha a hõmérsékletet nem 2 méteres magasságban mérjük, hanem úgy 105 cm-es magasságban, és nem hõmérõházban, hanem egy diófán egy kis "árnyékolóféleségben".
Le is fényképeztem, íme: Link
Le is fényképeztem, íme: Link
Szuper!
Jó kis kísérlet, köszönöjük, kár, hogy nem zárult eredménnyel!
Na majd õsszel az elsõ fagyoknál lehet folytatni!
Mivel áttették a társalgóba, ezért lehet nem olvastad, de ezzel ki lehet egészíteni a kísérleted Link
Jó kis kísérlet, köszönöjük, kár, hogy nem zárult eredménnyel!
Na majd õsszel az elsõ fagyoknál lehet folytatni!
Mivel áttették a társalgóba, ezért lehet nem olvastad, de ezzel ki lehet egészíteni a kísérleted Link
Kíváncsisággommal továbbra sem bírva a Floo által is reklámozott péntek hajnalra beállítottam egy kis mérési próbát, hátha sikerül elõbbre lépni valamivel radmin ügyben.
Összesen 4 db minimum- (ebbõl 2-2-t radmin-mérésre és 2 m-es árnyékolós mérésre), illetve egy felszíni talajhõmérõt, valamint egy adatgyûjtõs termo-higro szenzort vetettem be a szent cél érdekében. Ez utóbbit szintén radmin magasságban, árnyékolás nélkül, percenkénti mintavétellel, hogy az idõtényezõ se maradjon ki ezúttal. Sokat vártam tõle, már csak azért is, mert így a folyamatos adatsoron kívül RH adatok is rendelkezésre álltak, ami látatlanban is elég hasznos infónak tûnt.
A mérés egy része a kertben, száraz homokfelszínen, s a környékhez képest magasan, más része egy kicsivel (talán fél méter) lejjebb, öntözött gyep felett folyt. Kiegészítésként és viszonyítási alapként pedig a 10 méterrel alacsonyabban és 3 km-rel messzebb fekvõ, egyébként kötött talajú reptér megfelelõ adatait vettem elõ.
Nos, a kísérlet a tekintetben sikertelennek bizonyult, hogy negatív radmin értékek híján nem sikerült további információhoz jutni a fagyérzékeny növények radminhoz való viszonyáról, pedig épp ezért telepítettem a mûszerek zömét a paradicsom, kukorica és bab növények közelébe. Újfent megmutatkozott viszont a reptéri nagy radmin-T2m differencia, amit a kerti és gyep feletti mérés tükrében ki-ki ízlése szerint értékelhet.
Hogy ne kelljen sokat ragoznom, a következõ Link -en megtekinthetõ egy vázlat, amit a mérési helyekrõl és at adatokról állítottam össze, ezen a másik Link -en pedig az adatgyûjtõ perces T és RH adatsora látható.
Végül pár dolog kiegészítésként. A gyepes terület a mérés elõtti estén öntözve volt, ott harmat is lecsapódott a hõmérõre. Ezzel szemben a kerti talaj felülete tökéletesen száraz volt, ott szándékosan nem öntöztem elõzõleg.
Anyagát tekintve a termohigro szenzor teste mûanyag, olyan 10-20 dekát nyom, és fekete színû, tehát elméletileg merõben más emissziójának kell lennie, mint az esetemben alkoholos, sima min. hõmérõknek. Továbbá, ahogy a folyamatos adatsorból is látszik, éjjel szél is lehetett több alkalommal...hacsak nem a macska feküdt oda a szenzor mellé egy-egy félórára.
Bõvebb értékelést nem készítek egyelõre, mert nem az jött ki a mérésbõl, amit szerettem volna, s így még gondolkodnom kell...hehehe...de komolyra fordítva, szükség lesz további mérésekre is, így majd azokkal együtt azt hiszem több értelme lesz bármit is kijelenteni. Feltételezésekkel már úgyis tele a padlás...
Összesen 4 db minimum- (ebbõl 2-2-t radmin-mérésre és 2 m-es árnyékolós mérésre), illetve egy felszíni talajhõmérõt, valamint egy adatgyûjtõs termo-higro szenzort vetettem be a szent cél érdekében. Ez utóbbit szintén radmin magasságban, árnyékolás nélkül, percenkénti mintavétellel, hogy az idõtényezõ se maradjon ki ezúttal. Sokat vártam tõle, már csak azért is, mert így a folyamatos adatsoron kívül RH adatok is rendelkezésre álltak, ami látatlanban is elég hasznos infónak tûnt.
A mérés egy része a kertben, száraz homokfelszínen, s a környékhez képest magasan, más része egy kicsivel (talán fél méter) lejjebb, öntözött gyep felett folyt. Kiegészítésként és viszonyítási alapként pedig a 10 méterrel alacsonyabban és 3 km-rel messzebb fekvõ, egyébként kötött talajú reptér megfelelõ adatait vettem elõ.
Nos, a kísérlet a tekintetben sikertelennek bizonyult, hogy negatív radmin értékek híján nem sikerült további információhoz jutni a fagyérzékeny növények radminhoz való viszonyáról, pedig épp ezért telepítettem a mûszerek zömét a paradicsom, kukorica és bab növények közelébe. Újfent megmutatkozott viszont a reptéri nagy radmin-T2m differencia, amit a kerti és gyep feletti mérés tükrében ki-ki ízlése szerint értékelhet.
Hogy ne kelljen sokat ragoznom, a következõ Link -en megtekinthetõ egy vázlat, amit a mérési helyekrõl és at adatokról állítottam össze, ezen a másik Link -en pedig az adatgyûjtõ perces T és RH adatsora látható.
Végül pár dolog kiegészítésként. A gyepes terület a mérés elõtti estén öntözve volt, ott harmat is lecsapódott a hõmérõre. Ezzel szemben a kerti talaj felülete tökéletesen száraz volt, ott szándékosan nem öntöztem elõzõleg.
Anyagát tekintve a termohigro szenzor teste mûanyag, olyan 10-20 dekát nyom, és fekete színû, tehát elméletileg merõben más emissziójának kell lennie, mint az esetemben alkoholos, sima min. hõmérõknek. Továbbá, ahogy a folyamatos adatsorból is látszik, éjjel szél is lehetett több alkalommal...hacsak nem a macska feküdt oda a szenzor mellé egy-egy félórára.
Bõvebb értékelést nem készítek egyelõre, mert nem az jött ki a mérésbõl, amit szerettem volna, s így még gondolkodnom kell...hehehe...de komolyra fordítva, szükség lesz további mérésekre is, így majd azokkal együtt azt hiszem több értelme lesz bármit is kijelenteni. Feltételezésekkel már úgyis tele a padlás...
Értem, köszönöm! Szóval csak akkor ha nagy mennyiségben, tartósan... Ok!
Ha elég tartósan fennmarad a kondenzcsíkká átalakult Cc, akkor igen, de fontos, hogy dominánsnak is kell legyen. Amellett, hogy a legelsõ helyen áll a magasszintûek között. Tehát ha több Ci1 van, akkor azt adják meg inkább. Ha mondjuk 5 okta magasszintûbõl 4 okta lenne a Cc és egy okta Ci1, akkor biztos a Cc-t adják meg.
Link
Link
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat