Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Mi meg hiába vadásszuk a szupercellákat, itt az a nagyon ritka vendég, legalábbis olyan látványos struktúrával bíró felhõket nemigen látni itt keleten, mint amiket fotóztok a hûvös Alpokalján...
Lehet ez a baj, a kis semmitérõ felhõkre már fel sem figyelsz, pedig abból csak úgy lógnak az F2-esek!
Lehet ez a baj, a kis semmitérõ felhõkre már fel sem figyelsz, pedig abból csak úgy lógnak az F2-esek!
Hihetetlen, hogy ilyen semmittelen felhõkbõl tuba van, mi meg itt egész nyáron vadásszuk a szupercellákat földig érõ falfelhõvel, és nincs belõlük tuba.
Kíváncsi lennék az okára!
Kíváncsi lennék az okára!
Hááát nem tudom, erre a nedvességre meddig apellálhatunk. 1-2 hét AC-dominancia és 30 fok és a felsõ talajréteg kiszárad, onnantól a növények általi kipárologtatásban bízzunk?
Én bizony abszolút nem kívánom a tavalyi hõség-heteket, elegem lett a melegbõl, örülnék egy átlagos, vagy kissé hûvösebb nyárnak...
Én bizony abszolút nem kívánom a tavalyi hõség-heteket, elegem lett a melegbõl, örülnék egy átlagos, vagy kissé hûvösebb nyárnak...
T max 17,6 fok, közvetlenül a zivatarfelhõ elõtt, a beborulás elõtt 10 perc alatt ment fel fél fokot, így lett kerekített 18 fok.
Végre!
Végre!
Azért a tavalyi ápr-máj hónapforduló idején lévõ idõjárást nem kívánom. Az is elég szürreális volt, de ha most is jönnének a 30-33 fokok a szinte kopasz fákra, az kicsit éles lenne
Nyilván most más a helyzet már csak nedvességileg is...
Én aláírom azon nyomban. Bár a fáklya szerint elszáµt, de április végén egy nyári epizód elég gyakori, kellene a tartósabb meleg, a természet 1 hónapot késik, Donovalyn (900 m.) majdnem 1 méter hó van, sokáig tart még, míg a hegyek levetik a vastag hótakarót
Nézzétek el nekem, hogy nem a következõ decemberi hidegleszakadást linkelem, hanem egy 300 óra körüli igen jeles eseményt: Link
Lehet hamar jön a nyár?
Hol kell aláírni?
Klímaváltozás egyértelmû jelei mutatkoznak. Link
(egyébként csak egy hibás ECM térkép volt 1100 hepás orosz anticiklonnal)
(egyébként csak egy hibás ECM térkép volt 1100 hepás orosz anticiklonnal)
Naja az idén jól bekezdtünk. Érdekes délután semmi se volt szinte, most meg többfelé is zivatarok vannak. Link
Intenzív villogás jön DK,D,DNY felõl, parádés esti villámshow.
Szerbiában parádés eddig a konvektív szezon, nem értem, miért ilyen zivataros az a térség...
Szerbiában parádés eddig a konvektív szezon, nem értem, miért ilyen zivataros az a térség...
Hozzátenném még: köszönjük! Sokan azt nem értik, hogy ilyen komoly számítások után látod meg, mekkora a problématér mérete, és néhányan inkább a homokba dugják a fejüket és elkezdenek megérezni... Sajnos nincs erõm és idõm, hogy ennyire mélyen beleássam magam a témába, így hát csak kíváncsian figyelem, milyen új dolgokat fedeznek fel, kutatnak, mi éppen az érdek, az ellenérdek, és hol a valóság a kettõ között. Tíz éve mindenki a globális felmelegedésen remegett, ma már sokkal árnyaltabb a kép, de mi lesz 10 év múlva? Vagy 20? Hova tart a sarki jég? Nos, túlzás azt mondani, hogy "alig várom", mert elég sokat kell még várni hozzá, de mindenképp kíváncsi leszek.
Szép tuba volt ma 15:50-15:55 között Debrecen nyugati-északnyugati része felett. Csodálkozom, hogy nem sokan látták, pedig elég jól fejlett, nem lesgyanús példányról van szó.
Nekem sajnos nem jött össze a kép róla, bár nem sokon múlott...
Nekem sajnos nem jött össze a kép róla, bár nem sokon múlott...
Az tuti. Lestem is, hogy milyen tornyok növekedtek DK-re. Azokról nemsokára töltök fel 1-2 fotót. Itt a du. folyamán egy zivatar megközelített, olyannyira, hogy a felhõvillámok tipikus dörrenéseit kiválóan hallhattam. Azonban az intenzívnek mondható része Békéscsaba fölött ment el, onnan borsó nagyságú jégesõrõl informáltak.
Ez egy hatalmas film és minden benne van ami kell:-) Igazából nem is érdekel, aki nem hiszi járjon utána én is ezt csináltam. Jó néhány éjszakázás után eljutottam odáig, hogy tudjam azt amit leírtam az elõbb.
Ejj-ejjej, ma DNy és ÉK felé is kerülgettek a cellák, de itt csak csepergésre futotta. Az a szalontai (Salonta), most pedig a kõröskisjenõi (Chisineu Cris) cella-rendszer igen masszívnak tûnik, folyamatos újraképzõdéssel. Jó volt a megérzésem és keleten is voltak ma események!
Sajnos itt csak felhõkatyvasz volt, fotózni se lehetett, pedig több cella is lõtávolon belül volt! Talán majd legközelebb...
UI: Cassano, ha Cb-t látsz és fotogén, akkor mire vársz??? Nagyon szép kinézetük lehet a határmenti Cb-knek.
UI: Cassano, ha Cb-t látsz és fotogén, akkor mire vársz??? Nagyon szép kinézetük lehet a határmenti Cb-knek.
Itt szépen bedörrent, volt egy-két recsegõs lecsapó is.
Csapadék nem sok volt, de arra elég volt, hogy elázzak...
Csapadék nem sok volt, de arra elég volt, hogy elázzak...
Jó de matematikai érvekkel nem tudsz meggyõzni olyanokat, akik pusztán a hitre ée a megérzésre alapozva nyilatkozzák ki a 100%-os jóslataikat.
Nekem errõl mindig a Brian élete jut eszembe...
Link
Nekem errõl mindig a Brian élete jut eszembe...
Link
Nálam pont most ugyan ez a helyzet van. Az égbolt nagy részét magas szintû felhõk alkotják, illetve Délkelet felé valami zivatarfelhõ készülõdik, jelenleg Cumulus congestus stádiumban van, a felhõ elõtt Cirrus spitatus is megfigyelhetõ!
Szombathelyen már záporesõ van belõle, dörgés még nem csenditette meg érzékeny füleimet. Képek vannak, de csak éjjel vagy holnap lesznek láthatók.
Most értem haza így most olvastam csak. Elõször is szép zivatarunk volt ma szép lecsapóval, jó mély morgásokkal, és 3,3 mm csapadékkal, soha rosszabb konvektív kezdést:-)
A másik miatt én is morgok és egyben válaszolok rá, hogy igazából senkinek sincs fogalma sem arról, hogy épp mi zajlik, illetve arról van de mi lesz 50 vagy 1000 év múlva. Egyszerûen olyan kaotikus a légkörünk, hogy ezt most, és véleményem szerint soha nem fogjuk megmondani. Jól látunk elõre 10 napra kb 2-3 hétre az indexek szuperek, de karácsonykor lesz-é hó Deszken vagy sem azt nem lehet megmondani:-) Így minden féle napvilágra jutott okosok által megmondott elõrejelzés hülyeség, elnézést nincs sokkal jobb szó rá.
Az elmúlt 1,5 évet pont erre szenteltem, nagyon sokan tudnak itt arról, hogy mennyi anyagot dolgoztunk fel és mennyi nincs fel dolgozva. Mikor hazánk idõjárása egyik évtizedrõl a másikra tud 1,5-2 fokot csökkenni avagy emelkedni a hõmérséklet ahhoz képest a mostani 100 év 0,8 fokos emelkedése szinte eltörpül. Arra is rájöttem és lehet sokan nem értenek egyet, hogy a 30 éves csúszó átlag igazából sok mindent eltakar, mint a csipke, fontos de nem az igazi:-) Szóval ha évtizedes vagy 5 éves vizsgálatot folytatva megállapítható, pl, hogy 1980-as évtized hûvösebb volt mint az 1970-es , de melegebb mint az 1960-as, viszont hûvösebb mint az 1950-es évtizedek átlaga. Miért is? Mert az 1950-es évek forró nyarai eltörpülnek az 1980-as évek nem épp forró nyarai mellett, ellenben az 1970-es évek enyhe telei teljesen elvesznek az 1980-as évek jó néhány kifejezett durva tele mellett, és még sorolhatnám.
Sõt nem voltam rest ezt csapadékra és havi bontásban is kiszámolni, szintén egy kaotikus hullámzás jött ki, szóval egyértelmû melegedés vagy hûlés nincs a 234 éves adatsor alapján.
Néhányan látták már a számításokat, most itt beteszem a csapadék adatokat évtizedként bontásban. :
Legszárazabbtól haladva:
1860-1869: 445,9 mm
1940-1949: 489,4 mm
1980-1989: 490,6 mm
1850-1859: 497,9 mm
1900-1909: 506,2 mm
1841-1849: 508,6 mm ( csak 9 év átlaga van itt meg)
1970-1979: 511,7 mm
1920-1929: 517,3 mm
1890-1899: 523,2 mm
1990-1999: 530,6 mm
1950-1959: 531,4 mm
2000-2009: 552,1 mm
1960-1969: 556,3 mm
1910-1919: 569,0 mm
1870-1879: 561,3 mm
1880-1889: 585,0 mm
1930-1939: 584,1 mm
Látható, hogy szó sincs sivatagosodásról, sõt most az egyik legnedvesebb idõszakban vagyunk! Ebben a 2010 év még nincs benne.
Sajnos, hogy a választ befejezzem, akiknek ezt kéne tudni azoknak fogalmuk sincs a régi adatokról és feldolgozva sincs szinte semmi sem. Egyszóval fogalmuk sincs arról, hogy épp mi várható, csak üres szavakat és gazdasági érdekek motiválják az egészet!
Még egy gondolat, természetesen lehet, hogy a klímánk most épp melegszik, nincs kizárva, de az tuti és biztos vagyok benne, hogy ezt senki sem tudja. Mivel a klímánk egy állandó változó amely lehet, hogy épp most melegszik, igazából vagy hûl vagy melegszik, de nem mindegy, hogy mekkora idõintervallumot veszek alapul, és milyen térséget figyelek meg.
A másik miatt én is morgok és egyben válaszolok rá, hogy igazából senkinek sincs fogalma sem arról, hogy épp mi zajlik, illetve arról van de mi lesz 50 vagy 1000 év múlva. Egyszerûen olyan kaotikus a légkörünk, hogy ezt most, és véleményem szerint soha nem fogjuk megmondani. Jól látunk elõre 10 napra kb 2-3 hétre az indexek szuperek, de karácsonykor lesz-é hó Deszken vagy sem azt nem lehet megmondani:-) Így minden féle napvilágra jutott okosok által megmondott elõrejelzés hülyeség, elnézést nincs sokkal jobb szó rá.
Az elmúlt 1,5 évet pont erre szenteltem, nagyon sokan tudnak itt arról, hogy mennyi anyagot dolgoztunk fel és mennyi nincs fel dolgozva. Mikor hazánk idõjárása egyik évtizedrõl a másikra tud 1,5-2 fokot csökkenni avagy emelkedni a hõmérséklet ahhoz képest a mostani 100 év 0,8 fokos emelkedése szinte eltörpül. Arra is rájöttem és lehet sokan nem értenek egyet, hogy a 30 éves csúszó átlag igazából sok mindent eltakar, mint a csipke, fontos de nem az igazi:-) Szóval ha évtizedes vagy 5 éves vizsgálatot folytatva megállapítható, pl, hogy 1980-as évtized hûvösebb volt mint az 1970-es , de melegebb mint az 1960-as, viszont hûvösebb mint az 1950-es évtizedek átlaga. Miért is? Mert az 1950-es évek forró nyarai eltörpülnek az 1980-as évek nem épp forró nyarai mellett, ellenben az 1970-es évek enyhe telei teljesen elvesznek az 1980-as évek jó néhány kifejezett durva tele mellett, és még sorolhatnám.
Sõt nem voltam rest ezt csapadékra és havi bontásban is kiszámolni, szintén egy kaotikus hullámzás jött ki, szóval egyértelmû melegedés vagy hûlés nincs a 234 éves adatsor alapján.
Néhányan látták már a számításokat, most itt beteszem a csapadék adatokat évtizedként bontásban. :
Legszárazabbtól haladva:
1860-1869: 445,9 mm
1940-1949: 489,4 mm
1980-1989: 490,6 mm
1850-1859: 497,9 mm
1900-1909: 506,2 mm
1841-1849: 508,6 mm ( csak 9 év átlaga van itt meg)
1970-1979: 511,7 mm
1920-1929: 517,3 mm
1890-1899: 523,2 mm
1990-1999: 530,6 mm
1950-1959: 531,4 mm
2000-2009: 552,1 mm
1960-1969: 556,3 mm
1910-1919: 569,0 mm
1870-1879: 561,3 mm
1880-1889: 585,0 mm
1930-1939: 584,1 mm
Látható, hogy szó sincs sivatagosodásról, sõt most az egyik legnedvesebb idõszakban vagyunk! Ebben a 2010 év még nincs benne.
Sajnos, hogy a választ befejezzem, akiknek ezt kéne tudni azoknak fogalmuk sincs a régi adatokról és feldolgozva sincs szinte semmi sem. Egyszóval fogalmuk sincs arról, hogy épp mi várható, csak üres szavakat és gazdasági érdekek motiválják az egészet!
Még egy gondolat, természetesen lehet, hogy a klímánk most épp melegszik, nincs kizárva, de az tuti és biztos vagyok benne, hogy ezt senki sem tudja. Mivel a klímánk egy állandó változó amely lehet, hogy épp most melegszik, igazából vagy hûl vagy melegszik, de nem mindegy, hogy mekkora idõintervallumot veszek alapul, és milyen térséget figyelek meg.
Két érdekes dologra kivánom felhivni a figyelmet. Az egyik: a zivatarfelhõ megjelenése elõtt olyan fonalas pehelyfelhõket láttam, amelyek a tornyos gomolyfelhõk (Cumulus congestus-ok) vagy csupasz zivatartömbök (Cumulonimbus calvus) tetején alakultak ki, onnan leszakadtak, majd önállóan tovább sodródó jégsapkákból (pileus-okból) keletkeztek. A másik: a légnyomás a zivatar kipattanása elõtt 0,5 hPa értékkel megsüllyedt, elvonulta után ugyanannyival visszaemelkedett. Nem új felfedezés, régi tapasztalat.
500 méteren belüli lecsapó, erõs záporesõ, reccsenõ dörgés... Tavasz... Én így szeretlek!
Hol van már a "tavalyi" hó 
TLT: igen, jön a csodás esõ, gyorsan ki is megyek a kertbe, mielõtt ideér...
TLT: igen, jön a csodás esõ, gyorsan ki is megyek a kertbe, mielõtt ideér...
Ha hamarabb írsz, lefényképeztem volna, hogy lásd, milyen volt hátulról és távolabbról a zivatarod.
Volt egy szép záporunk, majd tõlünk keletre azonnal berobbant egy másik cella, ami be is dörrent az elõbb.
Rég nem volt zivatarunk, jó ismét észlelni. 
Már nem esik, és a Nap is tûz ismét, igazi tavasz végre.
Már nem esik, és a Nap is tûz ismét, igazi tavasz végre.
Nem úsztuk meg a zuborgó záport, borsszem nagyságú jéggel esett. A jó benne az, hogy rövid ideig tartott. (Ha nem lenne szinültig a vizesárok, a felhõszakadást sem bántam volna.)
Cassano: észlelésedrõl emlitést tettem a fészbukon. Köszönöm észlelõi éberségedet! Attila.
Cassano: észlelésedrõl emlitést tettem a fészbukon. Köszönöm észlelõi éberségedet! Attila.
Záporesõ. Nem hallok dörgést. Szól a Kossuth rádió AM-en. Ha villámlik, azonnal tudni fogom.
Ezt az egy dörgést hallottam én is. Nagyon klassz, dél felé fenyegetõ, sötét csapadéksávok, ott szépen eshet, itt csak permetezésre futotta. Kellemes.
Te egyébként hallottál éjjel dörgést? Én csak reggel láttam, hogy esett, és olvastam, hogy Budapesten volt zivatar állítólag.
Te egyébként hallottál éjjel dörgést? Én csak reggel láttam, hogy esett, és olvastam, hogy Budapesten volt zivatar állítólag.
