Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
A szombatról- vasárnapra lévõ éjjelt sikerült odakint a szabadban töltenem.
A Kánó-Imola-ragályi részeket körülvevõ dombok tetjén a kocsi hõmérõje +7- +11 fokot, a völgytalpakon -2 - -4 fokot mutatott.
A völgytalpakon errefelé a kökényes, a domboldalakon a szilvafa az illeszkedõ tájképi struktúra. Így itt fagykárról nem nagyon lehet látványos képeket készíteni, mert nem jellemzõ, hála a gondos gazdáknak.
+A kökény még nem volt teljes virágban, a szilva meg már magasabban volt a fagyáshoz.
Így szerencsére lesz mibõl a lepárlókat mûködtetni késõ õsz folyamán.
ATTI! Hazafelé láttalak, Rudabányán lefelé jövet a szerpentinen jöttetek kocsival.
A Kánó-Imola-ragályi részeket körülvevõ dombok tetjén a kocsi hõmérõje +7- +11 fokot, a völgytalpakon -2 - -4 fokot mutatott.
A völgytalpakon errefelé a kökényes, a domboldalakon a szilvafa az illeszkedõ tájképi struktúra. Így itt fagykárról nem nagyon lehet látványos képeket készíteni, mert nem jellemzõ, hála a gondos gazdáknak.
+A kökény még nem volt teljes virágban, a szilva meg már magasabban volt a fagyáshoz.
Így szerencsére lesz mibõl a lepárlókat mûködtetni késõ õsz folyamán.
ATTI! Hazafelé láttalak, Rudabányán lefelé jövet a szerpentinen jöttetek kocsival.
Tokajban 110m-en az 5 perces adatokból számolt közép ma délutánig 10,94.
Ezen a szinten a havi abs. Tmax: 21,7; a havi abs. Tmin: +1,2.
(A többi majd az összes logger leolvasása után, kb. 1 hét múlva.)
Ezen a szinten a havi abs. Tmax: 21,7; a havi abs. Tmin: +1,2.
(A többi majd az összes logger leolvasása után, kb. 1 hét múlva.)
Igen, ahogy azt hiszem Derick is írta már, a múlt március, sõt, az egész tél átlaghõmérsékletileg nem volt egy hideg tél, csak a folyamatos szûnni nem akaró havazás miatt volt rendkívül télies.
A folyamatos mediterrán ciklonok miatt (szerencsére) soha nem tudott nyugalomba jutni a levegõ, így nem lettek kemény hideg éjszakák.
Meg túl hideg levegõ sem volt felettünk, volt hogy -1-2 fokos 850 mellett havazott.
A 2005-ös nem is olyan rég volt, itt felénk az elmúlt 15-20 év leghidegebb tele volt, Iklódban -25 fok volt február 10-én, az volt az egyetlen tél amikor a szõlõhegyen lévõ fügék fagykárt szenvedtek.
Aztán március elején visszatért a tél, Iklód -19 fokkal rukkolt ki.
A folyamatos mediterrán ciklonok miatt (szerencsére) soha nem tudott nyugalomba jutni a levegõ, így nem lettek kemény hideg éjszakák.
Meg túl hideg levegõ sem volt felettünk, volt hogy -1-2 fokos 850 mellett havazott.
A 2005-ös nem is olyan rég volt, itt felénk az elmúlt 15-20 év leghidegebb tele volt, Iklódban -25 fok volt február 10-én, az volt az egyetlen tél amikor a szõlõhegyen lévõ fügék fagykárt szenvedtek.
Aztán március elején visszatért a tél, Iklód -19 fokkal rukkolt ki.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#224298 - 2014-03-29 08:24:4
Szép reggelt kívánok!
Mához 1 éve egy olyan gusztustalan mediterrán ciklon érkezett,ami még az én ingerküszöbön felsõ szintjét is megüti.
Kora hajnalban intenzív havazás indult,reggelig 5 cm vizes hó hullott,a már meglévõ 8-10 cm-re,így közel 15 cm-es hótakaró alakult ki 0 - 0,5 fokon.
Reggel átváltott változó intenzitású ónos esõre,majd reggel további hol ónos esõ,hol esõ váltogatta egymást.
Délelõtt órákon át intenzíven esett az esõ,sõt heves záporok is voltak délelõtt,ultrabrutál-mega-giga-lucsok alakult ki mindenütt,dél körül gyengébben,de tovább esett az esõ,majd kora délután a gyengébb esõt óriás-giga-pelyhes havazás váltotta föl,ami alig maradt meg,50 Ft-os érme nagyságokban havazott,ilyet nagyon ritkán látni,majd a majd a kora délután,délután további részében még esett kisebb esõ.
A ciklon 24,2 mm csapadékot adott.
Persze ott áll még a január 14.-i ciklon is holtversenyben a 2012/2013-as télbõl hiszen aznap hajnaltól reggelig olykor erõs keleti szél,hófúvás kíséretében átlagban 13-15 cm porhó hullott kb -2-3 fokon,majd reggeltõl-másnap hajnalig gyakori,változó intenzitású vegyes csapadék hullott,hol esõ,hol ónos esõ,hol havas esõ,hol jégdara,hol pedig hó.
Mivel egész nap 0 fok volt,még éjjel is,ezért a havazásos részeknél 3,5 cm-t gyarapodott a hó,így a meglévõ 3 cm után összesen 20 cm-re gyarapodott a hótakaró,melyben rengeteg víztartalom volt,34,7 mm csapadék hullott összesen.
Ez volt a 2 legszebb/legizgalmasabb,de egyben leggusztustalanabb mediterrán ciklon 2013 elsõ negyedévében.
Szép reggelt kívánok!
Mához 1 éve egy olyan gusztustalan mediterrán ciklon érkezett,ami még az én ingerküszöbön felsõ szintjét is megüti.
Kora hajnalban intenzív havazás indult,reggelig 5 cm vizes hó hullott,a már meglévõ 8-10 cm-re,így közel 15 cm-es hótakaró alakult ki 0 - 0,5 fokon.
Reggel átváltott változó intenzitású ónos esõre,majd reggel további hol ónos esõ,hol esõ váltogatta egymást.
Délelõtt órákon át intenzíven esett az esõ,sõt heves záporok is voltak délelõtt,ultrabrutál-mega-giga-lucsok alakult ki mindenütt,dél körül gyengébben,de tovább esett az esõ,majd kora délután a gyengébb esõt óriás-giga-pelyhes havazás váltotta föl,ami alig maradt meg,50 Ft-os érme nagyságokban havazott,ilyet nagyon ritkán látni,majd a majd a kora délután,délután további részében még esett kisebb esõ.
A ciklon 24,2 mm csapadékot adott.
Persze ott áll még a január 14.-i ciklon is holtversenyben a 2012/2013-as télbõl hiszen aznap hajnaltól reggelig olykor erõs keleti szél,hófúvás kíséretében átlagban 13-15 cm porhó hullott kb -2-3 fokon,majd reggeltõl-másnap hajnalig gyakori,változó intenzitású vegyes csapadék hullott,hol esõ,hol ónos esõ,hol havas esõ,hol jégdara,hol pedig hó.
Mivel egész nap 0 fok volt,még éjjel is,ezért a havazásos részeknél 3,5 cm-t gyarapodott a hó,így a meglévõ 3 cm után összesen 20 cm-re gyarapodott a hótakaró,melyben rengeteg víztartalom volt,34,7 mm csapadék hullott összesen.
Ez volt a 2 legszebb/legizgalmasabb,de egyben leggusztustalanabb mediterrán ciklon 2013 elsõ negyedévében.
A nem min/max-os közép pedig 8,6 fok volt Link
Érdekes tél-tavasz volt, január elsõ felében rendes téli idõ volt végig állandó fagyokkal, szerintem hidegpárna lehetett.
Aztán január közepén véget ért a tél, attól fogva minden nap 5-10-15 fokok voltak, éjszaka persze voltak fagyok, de a február is meleg nappalokkal telt csapadék nélkül.
Úgyhogy a március közepi -3-5 fokos fagyok már biztos okoztak károkat.
Érdekes tél-tavasz volt, január elsõ felében rendes téli idõ volt végig állandó fagyokkal, szerintem hidegpárna lehetett.
Aztán január közepén véget ért a tél, attól fogva minden nap 5-10-15 fokok voltak, éjszaka persze voltak fagyok, de a február is meleg nappalokkal telt csapadék nélkül.
Úgyhogy a március közepi -3-5 fokos fagyok már biztos okoztak károkat.
Szombathelyen 1901 óta a legmelegebb március 1990-ben volt (hihetetlen 26,1 fokos havi Tmax értékkel), amikor a min-maxból számított középhõmérséklet 9,1 fokon zárt.
A tegnapi nappal bezáróan az idei március 9,0 fokon áll. A hátralevõ napok elõrejelzései alapján 9,2-9,3 fok körül zárhat az átlag.
Az év elsõ hónapjai igen jelentõs mértékben eltérnek pozitív irányban az átlagtól, ha nem kapunk egy átlagos, vagy átlagosnál hûvösebb nyarat, akkor az idei év szép helyezést érhet el a TOP legmelegebb évek között...
A tegnapi nappal bezáróan az idei március 9,0 fokon áll. A hátralevõ napok elõrejelzései alapján 9,2-9,3 fok körül zárhat az átlag.
Az év elsõ hónapjai igen jelentõs mértékben eltérnek pozitív irányban az átlagtól, ha nem kapunk egy átlagos, vagy átlagosnál hûvösebb nyarat, akkor az idei év szép helyezést érhet el a TOP legmelegebb évek között...
Néhány hete azt mondta hogy most szünetelteti kicsit a MetNetet, aztán majd valamikor beír!
A legmelegebb március, a legmelegebb téli félév, a legtöbb napsütéses év, a legtöbb csapadékú év, a legszárazabb év, március végi hóviharok 3 napig negatív T mellett, a leghosszabb zord napú periódus, a legcsapadékosabb elsõ negyed év, legleglegleglegleglegleglegleglegleg....
Még ha nincs is feldolgozva minden adat, és minden második "leg" csak dobogós, akkor is durva.
A legmelegebb március, a legmelegebb téli félév, a legtöbb napsütéses év, a legtöbb csapadékú év, a legszárazabb év, március végi hóviharok 3 napig negatív T mellett, a leghosszabb zord napú periódus, a legcsapadékosabb elsõ negyed év, legleglegleglegleglegleglegleglegleg....
Még ha nincs is feldolgozva minden adat, és minden második "leg" csak dobogós, akkor is durva.
A téli félévben én is csaknem biztos vagyok. Ha lesz egy kis idõm, akkor kiszámolgatom.
Lacit viszont lehet, hogy nem látjuk már itt....
[esõ]
Lacit viszont lehet, hogy nem látjuk már itt....
[esõ]
Nálam +9,09°C eddig a márciusi középérték. Simán megfelel egy kicsit hûvösebb áprilisnak.
Az egész téli félévet tekintve (október 15-tõl április 15-ig) pedig lehet, hogy a mérések kezdete óta a legmelegebb félévet fogjuk magunk mögött hagyni.
Lász biztosan tudna hozzá adatot is mondani. Kár, hogy régóta nem látom a fórumon, remélem nem beteg!
Az egész téli félévet tekintve (október 15-tõl április 15-ig) pedig lehet, hogy a mérések kezdete óta a legmelegebb félévet fogjuk magunk mögött hagyni.
Lász biztosan tudna hozzá adatot is mondani. Kár, hogy régóta nem látom a fórumon, remélem nem beteg!
Siófokon.
Azt gondolom, hogy országosan is a legmelegebb. Legfeljebb a mértéke lehet kisebb. Nemsokára majd jelentkeznek a többiek is a havi átlagokkal, akkor tisztább lesz a kép.
Azt gondolom, hogy országosan is a legmelegebb. Legfeljebb a mértéke lehet kisebb. Nemsokára majd jelentkeznek a többiek is a havi átlagokkal, akkor tisztább lesz a kép.
Siófokon vagy országosan?
Gondolom Siófokon!
És országosan is a legmelegebb lehet?
Gondolom Siófokon!
És országosan is a legmelegebb lehet?
Ma reggelig 9,29 °C.
Annyira elõkelõ, hogy vastagon az eddigi legmelegebb márciust írjuk. A vége valahol 9,4 °C körül lehet (az eddigi rekord 8,9 °C volt)....
Csak érdekességként: ez az érték nem férne be a top 25 leghidegebb április közé.
Annyira elõkelõ, hogy vastagon az eddigi legmelegebb márciust írjuk. A vége valahol 9,4 °C körül lehet (az eddigi rekord 8,9 °C volt)....
Csak érdekességként: ez az érték nem férne be a top 25 leghidegebb április közé.
Az elébb "meg akartam nézetni" az izoterma térképet, csak elfelejtettem belinkelni. Íme:
Link
Még két tanulsága jut eszembe a 2013 március 14-15-i helyzetnek. Mindkettõrõl írtam már, de nem árt õket felidézni a konkrét eset kapcsán.
Az elsõ: ha igen nagy tömegû, igen hideg levegõ halmozódik fel a közelünkben, akkor az aktuális légnyomási és légáramlási viszonyok másodlagosak ehhez képest. Ha a hidegtömeg expanzív hajlamú és felénk "akar" terjeszkedni, akkor a bárikus mezõ fog tüneményes sebességgel átrendezõdni úgy, hogy a hidegelárasztás megtörténhessen.
Link
Még a fenti, március 10-i helyzet is igazi elõoldali, és az északkeleti hidegtömeg híján kifejezett melegadvekciót okozhatott volna az atlanti-parti cikloncentrumtól keletre.
Így viszont ez lett belõle 4 napon belül:
Link
A másik tanulság: a tél barátai által rendszerint joggal elátkozott atlanti ciklontevékenység nemritkán a leghavasabb, legzordabb idõszakaink kialakulásának egyik elõsegítõ tényezõje. Mint ahogy az volt 2013 március közepén is. Végeredményben az észak-atlanti légnyomási minimum egy kimélyült, és Közép-Európa fölé jutott ciklonja okozta a havazást, a hófúvást. És az rántotta ránk a rendkívül hideg levegõt is. Ha hiányzott volna ez az atlanti behatás, lehetett volna egy száraz hidegfront, majd többé-kevésbé (de inkább kevésbé) dinamikus, magasnyomású hidegbeáramlás északról, északkeletrõl. Néhány változóan napos-felhõs, szeles, 5 fok körüli, talán valamivel az alatti csúcshõmérsékletû nap lett volna az eredmény. Igaz, erõs éjszakai fagyokkal.
Link
Még két tanulsága jut eszembe a 2013 március 14-15-i helyzetnek. Mindkettõrõl írtam már, de nem árt õket felidézni a konkrét eset kapcsán.
Az elsõ: ha igen nagy tömegû, igen hideg levegõ halmozódik fel a közelünkben, akkor az aktuális légnyomási és légáramlási viszonyok másodlagosak ehhez képest. Ha a hidegtömeg expanzív hajlamú és felénk "akar" terjeszkedni, akkor a bárikus mezõ fog tüneményes sebességgel átrendezõdni úgy, hogy a hidegelárasztás megtörténhessen.
Link
Még a fenti, március 10-i helyzet is igazi elõoldali, és az északkeleti hidegtömeg híján kifejezett melegadvekciót okozhatott volna az atlanti-parti cikloncentrumtól keletre.
Így viszont ez lett belõle 4 napon belül:
Link
A másik tanulság: a tél barátai által rendszerint joggal elátkozott atlanti ciklontevékenység nemritkán a leghavasabb, legzordabb idõszakaink kialakulásának egyik elõsegítõ tényezõje. Mint ahogy az volt 2013 március közepén is. Végeredményben az észak-atlanti légnyomási minimum egy kimélyült, és Közép-Európa fölé jutott ciklonja okozta a havazást, a hófúvást. És az rántotta ránk a rendkívül hideg levegõt is. Ha hiányzott volna ez az atlanti behatás, lehetett volna egy száraz hidegfront, majd többé-kevésbé (de inkább kevésbé) dinamikus, magasnyomású hidegbeáramlás északról, északkeletrõl. Néhány változóan napos-felhõs, szeles, 5 fok körüli, talán valamivel az alatti csúcshõmérsékletû nap lett volna az eredmény. Igaz, erõs éjszakai fagyokkal.
Emlékezzünk az egy évvel ezelõtti rendkívüli idõjárásra, 2013 március tizennegyedikének délutánjára és éjjelére! Orkán, sívó porhó, embermagas fuvatagok, betemetett autók... Mozdulatlanságba dermedt pályák, sok száz veszteglõ jármû, sok ezer tanácstalan, ijedt, didergõ ember...
Olyan hóvihar, ami még télen se gyakori, március közepén pedig egyszer látunk ilyet az életben, ha szerencsénk (balszerencsénk?) van.
Vizsgáljuk meg még egyszer a történteket a meteorológia aspektusából annál inkább, mert érdekes tanulságokkal szolgál ez az eset.
A márciusi hideghullám és nagy havazás elõzményeit már csaknem egy hónappal korábban tetten érhetjük. Az elsõ, kezdetben még elmosódott jelek február 15-tõl kezdtek mutatkozni:
Link
Link
Link
Link
Link
Látjuk, hogy Grönlandtól északra nagy területen -30 fokig, illetve az alá szállt a hõmérséklet a 850 hpa-s nyomásnívón. A február 15-tõl február 20-ig tartó idõszakban ez a hidegtömeg kelet felé, Svalbard irányába terjeszkedett.
Nézzük, mi lett a sorsa a felhalmozódott rendkívül fagyos légtömegnek. Kövessük nyomon a történteket, immár 5 naponként:
Link
Link
Link
Link
Link
A környezetüknél jóval hidegebb légtömegek ezek szerint mindvégig a Grönlandtól Novaja Zemlja-ig terjedõ régióban tartózkodtak.
Legelõször is magyarázatot kellene találni ennek a hidegmagnak a kifejlõdésére, és huzamos fennmaradására. A körülhatárolt,ugyanazon a helyen sokáig fennálló hidegtömeg feltehetõleg valamilyen kumulatív, önerõsítõ mechanizmusnak köszönheti létét. Több lehetõség közül most csak egyet említek: a magára hagyott lehûlõ légtömeg kicsapódás révén vízgõztartalmának mind nagyobb részét elveszti, harmatpontja folytonosan lejjebb száll. Ez persze elõsegíti a további lehûlést. A száraz levegõben egyre kevesebb felhõ képzõdik, s ez a kisugárzás malmára hajtja a vizet. Ha megnézzük a szinoptikai térképeket, azt látjuk, hogy a Grönland fölötti levegõ mindig igen alacsony harmatpontú. Fentiek értelmében ez természetes is: a hó és jégfelszínen fekvõ fagyos levegõ csak rendkívül kevés vízpárát képes onnan felvenni (szemben a tengerfelszín fölötti légtömeggel). A grönlandi felföld nagy tengerszint fölötti magassága is nyilván szerepet játszik az ottani levegõ szárazságában -hiszen a ritka levegõnek eleve kicsi a páranyomása.
Nem csoda tehát, hogy a tavaly márciusi rendkívüli idõjárás "bölcsõje Grönlandon ringott", ha szabad így kifejezni magamat.
De hogy lehetséges az, hogy az itt fejlõdésnek indult hidegtömeg végül a Novaja Zemlja környékére került, és onnan kezdte befolyásolni Európa idõjárását? A sarkvidék keleti szélrendszerének a hidegmagokat inkább nyugat felé kellene mozdítania! Lehetséges, hogy a magyarázatot a jet idõleges lassulásában és amplitúdó-növekedésében kell keresnünk. Feltételezésem az, ha a jet zárt és gyors, akkor az azzal ellenáramlásban mozgó sarki keleti szél is erõs és egyirányú. Ennek indikátora az AO pozitivitása: például idén az õsz második felében és tél elején az AO tartósan pozitív volt -nem is tudott a grönlandi hidegtömeg kelet felé mozdulni egy tapodtat sem. Inkább nyugat felé mozgott, és az amerikai arktikus szigetvilágban és a Hudson-öböl táján alakított ki hatalmas, tartós hidegmagot.
Ezzel szemben tavaly tél végén az AO erõsen negatívvá vált, és az arktikus keleti szelek meggyengülése lehetõvé tette a grönlandi hideg légtömegek jelentõs keletre vándorlását.
A másik légkörfizikai összefüggés, amit iskolapálda-szerûen adott ki ez a szituáció: a hõkontraszt ciklogén hatása. Tudjuk, hogy a polárfront kvázi lineáris áramlásai tartósan örvényesedni, cirkulárissá válni csak akkor képesek, ha a megfelelõ hõkontraszt a környezetben adott. Ez utóbbit a környezeténél jóval alacsonyabb hõmérsékletû hidegmag "szállítja" is. Tehát, stacionárius, fejlett ciklon képzõdik a polárfronton, ha egyidejûleg hidegmag is jelen van a közelben. Nézzük, így volt-e ez esetünkben is?
Link
Link
Link
Link
A polárfronti ciklogenezis kissé késve követi a hidegmag kiképzõdését, de ez természetes is. A folyamatnak "tehetetlensége" van. Az utolsó két térképen mindenesetre feltûnik, hogy a ciklontevékenység, a ciklonképzõdés a polárfronttól az alacsonyabb szélességek felé terjeszkedik. Ez a folyamat is törvényszerû, és legtöbbször alacsony nyomású teknõ kiképzõdéséhez vezet.
Esetünkben azonban kissé más irányt vettek az események. A történéseket erõsen komplikálta az észak-atlanti ciklontevékenység. Március 10-re a következõ kép alakult ki:
Link
Erre a szinoptikai berendezkedésre külön felhívom a figyelmet. A magam részérõl "skandináv V-nek" (vagy "éknek") neveztem el a fenti bárikus ábrát. Jellemzõje a Grönlandtól a Skandináv-félszigetig terjedõ, ény-dk tengelyû AC ék, melynek elõldalán (Északkelet-Európában) is, és a hátoldalán (atlanti-part) is, fejlett ciklonok helyezkednek el. Pusztán morfológiailag is nagyon figyelemreméltó ez a helyzet, és még inkább az, ha belegondolunk ennek cirkulációs, idõjárásmódosító hatásába. Arról van szó, hogy a dél felé törõ nagy tömegû fagyos levegõ (vagy ha úgy tetszik annak aerodinamikai következménye, az ék alakú AC)
a páradús, enyhe atlanti-óceáni légtömegeket délebbi pályákra kényszeríti, azaz, az izlandi minimum alacsony nyomású, nedves légtömegei kénytelenek alacsony szélességekre helyezõdni ("csúszópályás" szituáció) Ugyanakkor, ezen páradús, enyhe levegõ az alacsony szélességeken (térségünkben) "randevúzik" az AC ék elõoldalán szintén dél felé mozgó rendkívül hideg sarki levegõvel. Ergo, a skandináv V szituáció kifejezetten hajlamos keveredési zónákat létrehozni Közép-Európában nagy csapadékkal -a hidegadvekció folytán fõképp havazással. Nem csoda, hogy leghavasabb, legzordabb téli idõszakaink egyik jellegzetes makroszinoptikai elrendezõdése ez.
Most már csak néhány térkép van hátra, érdemes végigfutni ezeken is:
Link
Link
Link
Link
Link
Látható, hogy a fentebb leírt mechanizmus alapján az észak-atlanti depresszió egyik ciklonmagja Bretagne térségébõl pár nap alatt a Kárpát-medence környékére jutott. Kezdetben kissé töltõdött a ciklon, majd újra kimélyült, "bepörgött". Centrális nyomása a Kárpátoktól keletre 985 hpa-ra zuhant, alacsonyabbra, mint az atlanti-parton mutatott érték.
Nézzünk ehhez egy izoterma-térképet is: a ciklon két oldalán igen jelentõs a hõmérsékleti különbség: a -10 fokos és a +15 fokos T850 izoterma talán ha 1000 km távolságra húzódik egymástól. Térségünk teljesen a hideg oldalon helyezkedik el, Északnyugat-Magyarország felett -10 fokos a T850. A cikloncentrum közelében, erõs csapadékhullásban, éjszaka a T2m se volt jelentõsen magasabb ennél az értéknél: észak-Dunántúon -5 fok közelében lehetett.
Az izobártérképen az is látszik, hogy az izobárok igen sûrûek, nagy volt a nyomásgradiens a ciklonban. Ennek volt köszönhetõ az orkánerejû szél március 14. délutánján és a rá következõ éjszaka. A közlekedési káoszt is fõként a rendkívül erõs szél okozta, s nem a lehullott hómennyiség. Igaz, ez északkeleten 20 cm körüli (vagy még több) volt, de éppen ott a szél némileg gyengébb volt. Az igazi katasztrófahelyzet Közép-Dunántúlon alakult ki, ahol talán ha 10 cm hó esett, de pusztító erejû szélviharban. A rendkívüli hófúvásban szerepet játszott az elég erõs fagy is -az, hogy végig száraz porhó esett. A rendkívül erõs szél a neki kitett helyekrõl teljesen lesöpörte a havat, és végül a szántók "liofil" talaját hordta.
Érdekes kérdés, vajon mi lett volna, ha ugyanez a hóviharos helyzet pl. januárban áll elõ. Véleményem szerint a hidegadvekció akkor se lett volna erõsebb. Viszont hosszasabban nyugalomba juthatott volna a beáramló igen hideg levegõ, és a hosszabb éjszakákon jóval -20 fok alatti zord fagyok lehettek volna.
Olyan hóvihar, ami még télen se gyakori, március közepén pedig egyszer látunk ilyet az életben, ha szerencsénk (balszerencsénk?) van.
Vizsgáljuk meg még egyszer a történteket a meteorológia aspektusából annál inkább, mert érdekes tanulságokkal szolgál ez az eset.
A márciusi hideghullám és nagy havazás elõzményeit már csaknem egy hónappal korábban tetten érhetjük. Az elsõ, kezdetben még elmosódott jelek február 15-tõl kezdtek mutatkozni:
Link
Link
Link
Link
Link
Látjuk, hogy Grönlandtól északra nagy területen -30 fokig, illetve az alá szállt a hõmérséklet a 850 hpa-s nyomásnívón. A február 15-tõl február 20-ig tartó idõszakban ez a hidegtömeg kelet felé, Svalbard irányába terjeszkedett.
Nézzük, mi lett a sorsa a felhalmozódott rendkívül fagyos légtömegnek. Kövessük nyomon a történteket, immár 5 naponként:
Link
Link
Link
Link
Link
A környezetüknél jóval hidegebb légtömegek ezek szerint mindvégig a Grönlandtól Novaja Zemlja-ig terjedõ régióban tartózkodtak.
Legelõször is magyarázatot kellene találni ennek a hidegmagnak a kifejlõdésére, és huzamos fennmaradására. A körülhatárolt,ugyanazon a helyen sokáig fennálló hidegtömeg feltehetõleg valamilyen kumulatív, önerõsítõ mechanizmusnak köszönheti létét. Több lehetõség közül most csak egyet említek: a magára hagyott lehûlõ légtömeg kicsapódás révén vízgõztartalmának mind nagyobb részét elveszti, harmatpontja folytonosan lejjebb száll. Ez persze elõsegíti a további lehûlést. A száraz levegõben egyre kevesebb felhõ képzõdik, s ez a kisugárzás malmára hajtja a vizet. Ha megnézzük a szinoptikai térképeket, azt látjuk, hogy a Grönland fölötti levegõ mindig igen alacsony harmatpontú. Fentiek értelmében ez természetes is: a hó és jégfelszínen fekvõ fagyos levegõ csak rendkívül kevés vízpárát képes onnan felvenni (szemben a tengerfelszín fölötti légtömeggel). A grönlandi felföld nagy tengerszint fölötti magassága is nyilván szerepet játszik az ottani levegõ szárazságában -hiszen a ritka levegõnek eleve kicsi a páranyomása.
Nem csoda tehát, hogy a tavaly márciusi rendkívüli idõjárás "bölcsõje Grönlandon ringott", ha szabad így kifejezni magamat.
De hogy lehetséges az, hogy az itt fejlõdésnek indult hidegtömeg végül a Novaja Zemlja környékére került, és onnan kezdte befolyásolni Európa idõjárását? A sarkvidék keleti szélrendszerének a hidegmagokat inkább nyugat felé kellene mozdítania! Lehetséges, hogy a magyarázatot a jet idõleges lassulásában és amplitúdó-növekedésében kell keresnünk. Feltételezésem az, ha a jet zárt és gyors, akkor az azzal ellenáramlásban mozgó sarki keleti szél is erõs és egyirányú. Ennek indikátora az AO pozitivitása: például idén az õsz második felében és tél elején az AO tartósan pozitív volt -nem is tudott a grönlandi hidegtömeg kelet felé mozdulni egy tapodtat sem. Inkább nyugat felé mozgott, és az amerikai arktikus szigetvilágban és a Hudson-öböl táján alakított ki hatalmas, tartós hidegmagot.
Ezzel szemben tavaly tél végén az AO erõsen negatívvá vált, és az arktikus keleti szelek meggyengülése lehetõvé tette a grönlandi hideg légtömegek jelentõs keletre vándorlását.
A másik légkörfizikai összefüggés, amit iskolapálda-szerûen adott ki ez a szituáció: a hõkontraszt ciklogén hatása. Tudjuk, hogy a polárfront kvázi lineáris áramlásai tartósan örvényesedni, cirkulárissá válni csak akkor képesek, ha a megfelelõ hõkontraszt a környezetben adott. Ez utóbbit a környezeténél jóval alacsonyabb hõmérsékletû hidegmag "szállítja" is. Tehát, stacionárius, fejlett ciklon képzõdik a polárfronton, ha egyidejûleg hidegmag is jelen van a közelben. Nézzük, így volt-e ez esetünkben is?
Link
Link
Link
Link
A polárfronti ciklogenezis kissé késve követi a hidegmag kiképzõdését, de ez természetes is. A folyamatnak "tehetetlensége" van. Az utolsó két térképen mindenesetre feltûnik, hogy a ciklontevékenység, a ciklonképzõdés a polárfronttól az alacsonyabb szélességek felé terjeszkedik. Ez a folyamat is törvényszerû, és legtöbbször alacsony nyomású teknõ kiképzõdéséhez vezet.
Esetünkben azonban kissé más irányt vettek az események. A történéseket erõsen komplikálta az észak-atlanti ciklontevékenység. Március 10-re a következõ kép alakult ki:
Link
Erre a szinoptikai berendezkedésre külön felhívom a figyelmet. A magam részérõl "skandináv V-nek" (vagy "éknek") neveztem el a fenti bárikus ábrát. Jellemzõje a Grönlandtól a Skandináv-félszigetig terjedõ, ény-dk tengelyû AC ék, melynek elõldalán (Északkelet-Európában) is, és a hátoldalán (atlanti-part) is, fejlett ciklonok helyezkednek el. Pusztán morfológiailag is nagyon figyelemreméltó ez a helyzet, és még inkább az, ha belegondolunk ennek cirkulációs, idõjárásmódosító hatásába. Arról van szó, hogy a dél felé törõ nagy tömegû fagyos levegõ (vagy ha úgy tetszik annak aerodinamikai következménye, az ék alakú AC)
a páradús, enyhe atlanti-óceáni légtömegeket délebbi pályákra kényszeríti, azaz, az izlandi minimum alacsony nyomású, nedves légtömegei kénytelenek alacsony szélességekre helyezõdni ("csúszópályás" szituáció) Ugyanakkor, ezen páradús, enyhe levegõ az alacsony szélességeken (térségünkben) "randevúzik" az AC ék elõoldalán szintén dél felé mozgó rendkívül hideg sarki levegõvel. Ergo, a skandináv V szituáció kifejezetten hajlamos keveredési zónákat létrehozni Közép-Európában nagy csapadékkal -a hidegadvekció folytán fõképp havazással. Nem csoda, hogy leghavasabb, legzordabb téli idõszakaink egyik jellegzetes makroszinoptikai elrendezõdése ez.
Most már csak néhány térkép van hátra, érdemes végigfutni ezeken is:
Link
Link
Link
Link
Link
Látható, hogy a fentebb leírt mechanizmus alapján az észak-atlanti depresszió egyik ciklonmagja Bretagne térségébõl pár nap alatt a Kárpát-medence környékére jutott. Kezdetben kissé töltõdött a ciklon, majd újra kimélyült, "bepörgött". Centrális nyomása a Kárpátoktól keletre 985 hpa-ra zuhant, alacsonyabbra, mint az atlanti-parton mutatott érték.
Nézzünk ehhez egy izoterma-térképet is: a ciklon két oldalán igen jelentõs a hõmérsékleti különbség: a -10 fokos és a +15 fokos T850 izoterma talán ha 1000 km távolságra húzódik egymástól. Térségünk teljesen a hideg oldalon helyezkedik el, Északnyugat-Magyarország felett -10 fokos a T850. A cikloncentrum közelében, erõs csapadékhullásban, éjszaka a T2m se volt jelentõsen magasabb ennél az értéknél: észak-Dunántúon -5 fok közelében lehetett.
Az izobártérképen az is látszik, hogy az izobárok igen sûrûek, nagy volt a nyomásgradiens a ciklonban. Ennek volt köszönhetõ az orkánerejû szél március 14. délutánján és a rá következõ éjszaka. A közlekedési káoszt is fõként a rendkívül erõs szél okozta, s nem a lehullott hómennyiség. Igaz, ez északkeleten 20 cm körüli (vagy még több) volt, de éppen ott a szél némileg gyengébb volt. Az igazi katasztrófahelyzet Közép-Dunántúlon alakult ki, ahol talán ha 10 cm hó esett, de pusztító erejû szélviharban. A rendkívüli hófúvásban szerepet játszott az elég erõs fagy is -az, hogy végig száraz porhó esett. A rendkívül erõs szél a neki kitett helyekrõl teljesen lesöpörte a havat, és végül a szántók "liofil" talaját hordta.
Érdekes kérdés, vajon mi lett volna, ha ugyanez a hóviharos helyzet pl. januárban áll elõ. Véleményem szerint a hidegadvekció akkor se lett volna erõsebb. Viszont hosszasabban nyugalomba juthatott volna a beáramló igen hideg levegõ, és a hosszabb éjszakákon jóval -20 fok alatti zord fagyok lehettek volna.
Gyorsan végigpörgetve azt a szezont ott azért jóval több zonalitás volt, különösen decemberben és januárban. Összességében 1-másfél hónapot is kitett a zonális idõszak akkor.
Néhány kiragadott példa: Link Link Link Link Link Link Link Link
Nagyobb blocking kezdetben csak december végén és január végén volt: Link Link Link
Aztán a február már tényleg inkább blockingos volt, viszont akkor valóban mindig máshová szakadt le a hideg.
Nem hiába mondták többen is korábban, hogy a két szezon között ég és föld volt a különbség a keleti AC miatt. 2006-ban gyakorlatilag ki sem épült, most viszont szinte végig megvolt, csak sosem tudott érdemlegesen nyugatabbra terjeszkedni.
Néhány kiragadott példa: Link Link Link Link Link Link Link Link
Nagyobb blocking kezdetben csak december végén és január végén volt: Link Link Link
Aztán a február már tényleg inkább blockingos volt, viszont akkor valóban mindig máshová szakadt le a hideg.
Nem hiába mondták többen is korábban, hogy a két szezon között ég és föld volt a különbség a keleti AC miatt. 2006-ban gyakorlatilag ki sem épült, most viszont szinte végig megvolt, csak sosem tudott érdemlegesen nyugatabbra terjeszkedni.
Ez mondjuk igaz!
A 2006/2007-es rekordenyhe tél is hasonló volt, ott sem volt azt hiszem zonalitás, csak a hideg mindig vagy tõlünk nyugatra, vagy keletre zuhant le.
A 2006/2007-es rekordenyhe tél is hasonló volt, ott sem volt azt hiszem zonalitás, csak a hideg mindig vagy tõlünk nyugatra, vagy keletre zuhant le.
Nem hinném, de valószínûleg ilyen nem is fog, mivel alig volt zonalitás Európában a télen.
Nézzük szépen sorban, december egy jókora brit blockinggal indult: Link Utána volt egy-két nap, amikor próbálkozott a zonalitás: Link De aztán jött a 6-ai viharciklon: Link Mögötte pedig stabil anticiklonális blokk épült ki: Link Igaz ezt követõen Észak-Európában közel egy hétig zonalitás volt: Link Link Majd jött a karácsony és vele együtt az erõs meridionalitás: Link Így mentünk át a januárba: Link A hónap elején folytatódott a meridionalitás, erõs teknõsödésekkel: Link Link Amit egy pár napos zonalitás követett: Link Majd kezdõdött az újabb blocking: Link Ez már igen tartósnak és erõsnek bizonyult, csak februárban lett vége: Link Link Link Link Egészen pontosan nagyjából 7-én, de még itt sem volt teljes zonalitás: Link És a következõ napokban is maradt a teknõsödési hajlam: Link Link Link Ezt viszont zonalitás követte: Link Amit hamar megtört a keleti AC: Link Link És megérkeztünk márciusba: Link (Aztán a kezdeti meridionalitást 10-e óta zonaális jellegû áramlás váltotta fel, de azért voltak menne átmeneti meridionális helyzetek is, vasárnap pedig újból borul az áramlási kép, jön a teknõ: Link Link Link Link )
Szóval egész télen összességében kb. 2-3 hétnyi zonalitás volt, nagyrészt meridionális irányítás uralkodott, fõként a kelet-európai anticiklon miatt. Mi viszont rendre a teknõk elõoldalán helyezkedtünk el, ezért volt tartósan enyhe a tél. Egyébként a zonalitás hiányát jól jellemzi a tél hõmérsékleti maximumainak értéke és eloszlása is, egy zonális télen nálunk a rendre be-becsúszó fõnös napok miatt nem 12,7 fok lett volna az abszolút maximum, ahogy az idén történt, hanem legalább 15 fok.
Nézzük szépen sorban, december egy jókora brit blockinggal indult: Link Utána volt egy-két nap, amikor próbálkozott a zonalitás: Link De aztán jött a 6-ai viharciklon: Link Mögötte pedig stabil anticiklonális blokk épült ki: Link Igaz ezt követõen Észak-Európában közel egy hétig zonalitás volt: Link Link Majd jött a karácsony és vele együtt az erõs meridionalitás: Link Így mentünk át a januárba: Link A hónap elején folytatódott a meridionalitás, erõs teknõsödésekkel: Link Link Amit egy pár napos zonalitás követett: Link Majd kezdõdött az újabb blocking: Link Ez már igen tartósnak és erõsnek bizonyult, csak februárban lett vége: Link Link Link Link Egészen pontosan nagyjából 7-én, de még itt sem volt teljes zonalitás: Link És a következõ napokban is maradt a teknõsödési hajlam: Link Link Link Ezt viszont zonalitás követte: Link Amit hamar megtört a keleti AC: Link Link És megérkeztünk márciusba: Link (Aztán a kezdeti meridionalitást 10-e óta zonaális jellegû áramlás váltotta fel, de azért voltak menne átmeneti meridionális helyzetek is, vasárnap pedig újból borul az áramlási kép, jön a teknõ: Link Link Link Link )
Szóval egész télen összességében kb. 2-3 hétnyi zonalitás volt, nagyrészt meridionális irányítás uralkodott, fõként a kelet-európai anticiklon miatt. Mi viszont rendre a teknõk elõoldalán helyezkedtünk el, ezért volt tartósan enyhe a tél. Egyébként a zonalitás hiányát jól jellemzi a tél hõmérsékleti maximumainak értéke és eloszlása is, egy zonális télen nálunk a rendre be-becsúszó fõnös napok miatt nem 12,7 fok lett volna az abszolút maximum, ahogy az idén történt, hanem legalább 15 fok.
Ha nincs az óceánon anticiklon, ami blokkolná az észak-amerikai hidegbetörések "lökéshullámait" Európa felé, akkor ennyire szoros kapcsolat áll fenn a két kontinens között.
Az utóbbi 2 évtized rendkívül erõs, hetekig, hónapokig az óceán felett terpeszkedõ anticiklonjai gyakran elvágták egymástól Észak-Amerikát és Európát.
Az utóbbi 2 évtized rendkívül erõs, hetekig, hónapokig az óceán felett terpeszkedõ anticiklonjai gyakran elvágták egymástól Észak-Amerikát és Európát.
Jelent már meg valami tanulmány arról, hogy az idei télen az Észak-amerikai meridionalitás mennyire erõs zonális kényszert fejtett ki Európára? A téli szezon legnagyobb meglepetése számomra ez volt.
Lassan az elsõ negyedév végéhez közeledve aggasztó a kép: Link 90 napos csapadékösszeg: no comment... 
A mítoszok, legendák vége, szezonális mundérbecsülettel
( A 2013-14-es téli elõrejelzési csokor verifikációja )
A tavaszi napéjegyenlõséghez közeledve elérkezett ennek: Link a szubjektív verifikációja.
Hõmérséklet :
Ez esetben a véleménycsokor eredõje és a szezonális elõrék között nagy kontraszt mutatkozott, hisz elõbbi egyértelmûen átlag körli vagy hidegebb téllel számolt addig a szezonális elõrék enyhébb télre tették le voksukat.
Tudjuk, h a téli átlaghõmérséklet 2.6 fokkal volt magasabb, mint a 81-10-es átlag Link , csapadék szempontjából pedig 70 % körül (+/- 5%) végzett ugyanezen idõszakhoz képest.
Ennek fényében az elõzetes várakozási csokrunk órisási bukását hozta ez a tél. A természet/állatvilág szintén példa nélkül fogott mellé , hiszen a szignifikánsan hidegebb tél helyett az egyik legmelegebb tél következett, így a 6. télre rossz elõrét készített, ezzel 5-1-re módosult az eddigi hibátlan mérleg.
A szezonális elõrék viszont megmentették a mundér becsületét, mivel enyhébb telet adatk, úgy, h ezen belül a december átlag körüli lehet, míg a január-február tandem szignifikánsan enyhébb. Bár az elõrejlezett intervallumból õk is bõven kilógtak (több mint 1 fokkal), de mivel az irány határozott volt, ezeket az elõréket teljesen rossznak nem minõsíteném , fõként, hogy egyfajta különbséget is képesek voltak adni a hónapok eltérései között.
A DAI verifikációján már túlvagyunk: Link
Csapadék:
Nagykanizsa vs. Orosháza ~170-180 vs. ~30-40 mm
A téli csapadékot tekintve azt hiszem mindent elmond a fenti egy sor. Országos viszonylatban 70% körülire futott ki a csapadékmennyiség, de ez irtózatos nagy különbségek között. Az ország kb. nyugati negyede átlag fölött, míg másik három negyede jócskán vagy kevésbé átlag alatt végzett.
Az általában durva felbontással (kontinensnyi léptékben) dolgozó szezonális elõrék természetesen ilyen eltéréseket nem képesek megfogni, így õket én országos átlag tekintetében értékelem. Ebben a tekintetben kis vagy mérsékelt bukást hozott az átlag alatti csapadékú tél, az elõrejelzett (85-115%) intervallumból 15%-kal lógott ki. Az extrém szárazra sikerült decembert valamennyire megmentette tehát a következõ két hónap.
Elképzelhetõ, h el vagy benéztem vmit, akkor elnézést érte! Legközelebb, ha minden jól megy, május közepe táján jövök a nyári várakozási csokrunkkal. Egy kis beharangozó: az elmúlt 3 nyár absz. maximumai (h.á-on): 2011: 39.2, 2012: 40.4, 2013: 40.6, 2014: ???
( A 2013-14-es téli elõrejelzési csokor verifikációja )
A tavaszi napéjegyenlõséghez közeledve elérkezett ennek: Link a szubjektív verifikációja.
Hõmérséklet :
Ez esetben a véleménycsokor eredõje és a szezonális elõrék között nagy kontraszt mutatkozott, hisz elõbbi egyértelmûen átlag körli vagy hidegebb téllel számolt addig a szezonális elõrék enyhébb télre tették le voksukat.
Tudjuk, h a téli átlaghõmérséklet 2.6 fokkal volt magasabb, mint a 81-10-es átlag Link , csapadék szempontjából pedig 70 % körül (+/- 5%) végzett ugyanezen idõszakhoz képest.
Ennek fényében az elõzetes várakozási csokrunk órisási bukását hozta ez a tél. A természet/állatvilág szintén példa nélkül fogott mellé , hiszen a szignifikánsan hidegebb tél helyett az egyik legmelegebb tél következett, így a 6. télre rossz elõrét készített, ezzel 5-1-re módosult az eddigi hibátlan mérleg.
A szezonális elõrék viszont megmentették a mundér becsületét, mivel enyhébb telet adatk, úgy, h ezen belül a december átlag körüli lehet, míg a január-február tandem szignifikánsan enyhébb. Bár az elõrejlezett intervallumból õk is bõven kilógtak (több mint 1 fokkal), de mivel az irány határozott volt, ezeket az elõréket teljesen rossznak nem minõsíteném , fõként, hogy egyfajta különbséget is képesek voltak adni a hónapok eltérései között.
A DAI verifikációján már túlvagyunk: Link
Csapadék:
Nagykanizsa vs. Orosháza ~170-180 vs. ~30-40 mm
A téli csapadékot tekintve azt hiszem mindent elmond a fenti egy sor. Országos viszonylatban 70% körülire futott ki a csapadékmennyiség, de ez irtózatos nagy különbségek között. Az ország kb. nyugati negyede átlag fölött, míg másik három negyede jócskán vagy kevésbé átlag alatt végzett.
Az általában durva felbontással (kontinensnyi léptékben) dolgozó szezonális elõrék természetesen ilyen eltéréseket nem képesek megfogni, így õket én országos átlag tekintetében értékelem. Ebben a tekintetben kis vagy mérsékelt bukást hozott az átlag alatti csapadékú tél, az elõrejelzett (85-115%) intervallumból 15%-kal lógott ki. Az extrém szárazra sikerült decembert valamennyire megmentette tehát a következõ két hónap.
Elképzelhetõ, h el vagy benéztem vmit, akkor elnézést érte! Legközelebb, ha minden jól megy, május közepe táján jövök a nyári várakozási csokrunkkal. Egy kis beharangozó: az elmúlt 3 nyár absz. maximumai (h.á-on): 2011: 39.2, 2012: 40.4, 2013: 40.6, 2014: ???
Nehéz lesz elkerülni, hogy március ne kerüljön be az eddig mért tíz legmelegebb közé. Mi több, még akár elõkelõ helyezés is lehet belõle....
Nem szégyelled magad? Egy ilyen tél után képes vagy berakni ezt az albumot??? Teringettét! 
A mai napi minimumok szépen mutatják, hogy mennyire is változékony a Kárpát-medence idõjárása.
Az 1 évvel ezelõtti kemény mínuszok már csak múló rossznak tûnnek ilyen távlatból.
Tavaly ezen a napon a töbrökben mérhettük az eddig általunk megmért leghidegebb hõmérsékleteket.
(-33,6 fok.)
Link
A helyenként 80-100 cm-es hóvastagsággal változatos képet mutatott akkor a Bükk-fennsík.
Akkor azt hihettük, "sosem olvad el".
Link
És most pedig már virágpompával találkozat az ember, ha kirándul.
A hóvirág, a kék csillagvirág, a kökörcsin, kankalin, hérics, kikerics festi a tájat tavaszi színekre, tölti az ember milliõjét.
Az 1 évvel ezelõtti kemény mínuszok már csak múló rossznak tûnnek ilyen távlatból.
Tavaly ezen a napon a töbrökben mérhettük az eddig általunk megmért leghidegebb hõmérsékleteket.
(-33,6 fok.)
Link
A helyenként 80-100 cm-es hóvastagsággal változatos képet mutatott akkor a Bükk-fennsík.
Akkor azt hihettük, "sosem olvad el".
Link
És most pedig már virágpompával találkozat az ember, ha kirándul.
A hóvirág, a kék csillagvirág, a kökörcsin, kankalin, hérics, kikerics festi a tájat tavaszi színekre, tölti az ember milliõjét.
Sõt, eszerint még hidegebbek is lehetnek a telek Európában a jövõben: Link Persze ez csak találgatás, semmi más. De érdekességnek jó.
"- A globális felmelegedés ma már általánosan elfogadott tény, így valószínûleg nagyobb meglepetés lett volna egy átlagnál jóval hidegebb tél, mint enyhébb."
Eközben évek óta az évszázad leghidegebb telét várják a szakemberek!
Ha Észak-Amerikában tudott lenni olyan, amilyen lett, akkor itt miért lett volna meglepetés?
A telek az elmúlt idõszakban alig néhány tizedet melegedtek csak, a nyarak lettek jóval melegebbek!
Eközben évek óta az évszázad leghidegebb telét várják a szakemberek!
Ha Észak-Amerikában tudott lenni olyan, amilyen lett, akkor itt miért lett volna meglepetés?
A telek az elmúlt idõszakban alig néhány tizedet melegedtek csak, a nyarak lettek jóval melegebbek!
Márton fórumtársunk cikke a Kisalföldben az elmúlt télrõl.
Link
A cikkbõl látszik, hogy van azért olyan újság, amely hiteles helyrõl szerzi be információit.
Link
A cikkbõl látszik, hogy van azért olyan újság, amely hiteles helyrõl szerzi be információit.
Elképesztõ idõszak ez a mostani téli félév, hisz november óta vastag pozitív anomália van minden hónapban, ennek ellenére fagy is sokszor volt, hisz pl. a magasan enyhe januárban és februárban is volt 17 ill. 14 nap. A 3,1 fokos januári és 4,4 fokos februári közép ugyanakkor elmarad 2007-tõl de 2008-tól is. 2008-ban március is olyan enyhe volt, hogy a 16-án elültetett krumpli nem fagyott el, bár a Bakonyban Húsvétkor hótakaró is kialakult.Az meg még elképesztõbb, hogy ennek ellenére nov. 8. után nem alakult ki 15 fokot elérõ T, vagyis nem volt a pápai kertünkben 120 napja ! Talán ma....?
Remélem a csapadék nem úgy alakul, hogy egy csapadékos, 2 száraz hónap. November rekordesõs volt itt, dec-jan-ban alig esett, február hozott egy nyolcvanast, most meg 2 hét alatt esett 1,1 mm. Ha most is száraz 2 hónapunk lesz és melegebb az átlagnál, akkor még megszívhatjuk...
U.I.: Még egy érdekesség: a Karácsony volt a télen a legenyhébb, mindkét napon 11 fokos napi közép, ami áprilisi szint ! Meg a téli max is akkor alakult ki 13,7 fokkal. Mivel itt 20 év alatt ha 2 fehér Karácsony volt olyan érzésem van, hogy ez az idõpont éppen statisztikailag a leghótlanabb a télen.
Remélem a csapadék nem úgy alakul, hogy egy csapadékos, 2 száraz hónap. November rekordesõs volt itt, dec-jan-ban alig esett, február hozott egy nyolcvanast, most meg 2 hét alatt esett 1,1 mm. Ha most is száraz 2 hónapunk lesz és melegebb az átlagnál, akkor még megszívhatjuk...
U.I.: Még egy érdekesség: a Karácsony volt a télen a legenyhébb, mindkét napon 11 fokos napi közép, ami áprilisi szint ! Meg a téli max is akkor alakult ki 13,7 fokkal. Mivel itt 20 év alatt ha 2 fehér Karácsony volt olyan érzésem van, hogy ez az idõpont éppen statisztikailag a leghótlanabb a télen.
Nálam a 2013/14-es tél négyadatos középhõmérséklete 1,8°C (az elmúlt 23 tél második legmelegebbje, csak 2006/2007 volt ennél enyhébb), 2,6 fokkal enyhébb az elmúlt 23 tél átlagánál.
A leesett hó mennyisége 20 cm (az elmúlt 23 tél negyedik legkevesebbje), az elmúlt 23 tél átlagának harmada.
A hótakarós napok száma 19 nap (az elmúlt 23 tél ötödik legkevesebbje), az elmúlt 23 tél átlagának fele.
Azaz igen enyhe, hószegény telet hagytunk magunk mögött.
Ellenben a 76,5 mm-es téli csapadék megfelel az átlagosnak (az extra-száraz decembert kipótolta az év elsõ két hónapja).
A leesett hó mennyisége 20 cm (az elmúlt 23 tél negyedik legkevesebbje), az elmúlt 23 tél átlagának harmada.
A hótakarós napok száma 19 nap (az elmúlt 23 tél ötödik legkevesebbje), az elmúlt 23 tél átlagának fele.
Azaz igen enyhe, hószegény telet hagytunk magunk mögött.
Ellenben a 76,5 mm-es téli csapadék megfelel az átlagosnak (az extra-száraz decembert kipótolta az év elsõ két hónapja).
A téli középhõmérséklet 2,23 fokos lett, napi tmin/tmax értékekbõl számolva.
Néhány adat :
- decemberi átlag : 0,6 fok, 1 hótakarós nap
- januári átlag : 2 fok, 8 hótakarós nap
- februári átlag: 4,1 fok, 3 hótakarós nap
A hõmérséklet lényegesen a sokévi átlag felett alakult mindhárom téli hónapban, a hótakarós napok száma messze elmarad a sokévi átlagtól.
További adatok: Link
A tél számokban Sopronból:
Átlaghõmérsékletek:
December: +3,22°C
Január: +3,08°C
Február: +4,35°C
Fagyos napok száma: 35
Téli napok száma: 10
Zord napok száma: 0
Hótakarós napok száma: 20
Összes lehullott hó mennyisége: 24 cm
(A Soproni-hegységben 500 méteren 45-50 cm között).
Átlaghõmérsékletek:
December: +3,22°C
Január: +3,08°C
Február: +4,35°C
Fagyos napok száma: 35
Téli napok száma: 10
Zord napok száma: 0
Hótakarós napok száma: 20
Összes lehullott hó mennyisége: 24 cm
(A Soproni-hegységben 500 méteren 45-50 cm között).
A 2013-14 Tél számokban.
Középhõmérséklet 3,3°C
Legalacsonyabb hõmérséklet -8,9°C január 26.
Legmagasabb hõmérséklet 13,5°C december 25.
Összes csapadék 115,5 mm
Fagyos nap 41. Téli nap 13. Zord nap 0.
Hótakarós nap 15. Havazás 12 napon volt. Legnagyobb hóvastagság 5 cm januárban.
Köd 34 napon volt
Ónos esõ 7 nap fordult elõ.
Középhõmérséklet 3,3°C
Legalacsonyabb hõmérséklet -8,9°C január 26.
Legmagasabb hõmérséklet 13,5°C december 25.
Összes csapadék 115,5 mm
Fagyos nap 41. Téli nap 13. Zord nap 0.
Hótakarós nap 15. Havazás 12 napon volt. Legnagyobb hóvastagság 5 cm januárban.
Köd 34 napon volt
Ónos esõ 7 nap fordult elõ.
Februári adatok röviden.
Havi középhõmérséklet 4,1°C
Legalacsonyabb hõmérséklet -4,4°C még 1-én
Legmagasabb hõmérséklet 12,7°C 15-én
Csapadék összesen 75,3 mm
Fagyos nap 12. Téli nap 4. Zord nap 0.
Hótakarós nap 7. Havazás 3 napon volt. Legnagyobb hóvastagság 4 cm.
Ködös nap 9.
Ónos esõ 2 napon fordult elõ.
Havi középhõmérséklet 4,1°C
Legalacsonyabb hõmérséklet -4,4°C még 1-én
Legmagasabb hõmérséklet 12,7°C 15-én
Csapadék összesen 75,3 mm
Fagyos nap 12. Téli nap 4. Zord nap 0.
Hótakarós nap 7. Havazás 3 napon volt. Legnagyobb hóvastagság 4 cm.
Ködös nap 9.
Ónos esõ 2 napon fordult elõ.
2013/14 tele nálam: (zárójelben az 50 éves átlag illetve a dátum)
Átlaghõmérséklet: 2,09+2,61+4,37= 3,02 °C. (0,51 °C.)
T min. átlag: -0,27+0,40+1,43= 0,52 °C.
T max. átlag: 5,03+5,57+8,05= 6,22 °C.
Abszolút T min.: -10,7 °C. (01.26.)
Abszolút T max.: 13,4 °C. (02.27.)
Téli abszolút hõingás: 24,1 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -7,1 °C. (01.26.)
Legmagasabb napi átlag: 9,2 °C. (01.17.)
Napi átlagok hõingása: 16,3 °C.
Napi legnagyobb hõingás: 14,2 °C. (02.26.)
Napi legkisebb hõingás: 1,2 °C. (12.14., 12.16.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1000,8 hPa. (12.26.)
Legmagasabb légnyomás: 1041,3 hPa. (12.11.)
Fagyos nap: 16+12+10= 38 db. (57)
Hideg nap: 1+5+3= 9 db. (1
Zord nap: 0+2+0= 2 db. (6)
Téli nap: 3+5+1= 9 db. (20)
Ködös nap: 12+7+9= 28 db.
Ónos esõs nap: 0+0+4= 4 db.
Hóeséses nap: 2+4+1= 7 db. (21)
Hótakarós nap: 1+7+7= 15 db. (26)
Téli leesett hómennyiség: 1+14+0= 15 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 7 cm. (01.25., 01.26.)
Téli csapadék: 3,1+33,4+65,7= 102,2 mm. (109,6 mm.)
Csapadékos nap: 9+17+19= 45 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 6+16+16= 38 db.
Jelentõs csapadékú nap: 0+4+5= 9 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 17,4 mm. (02.11.)
Az átlagnál 2,5 °C-kal melegebb (ezzel az elmúlt 120 év 4. legmelegebb tele!) és átlagos csapadékú tél volt.
A január-február fordulóján beköszöntõ két hetes hideget leszámítva egy rendkívül enyhe, ugyanakkor gyakorta párás, ködös, nyirkos, borongós, a 70-es évek teleit idézõ 3 hónap van mögöttünk. Minden téli jelzõnap jelentõsen elmarad az átlagtól, a telet csak a már említett két hét idézte.
Átlaghõmérséklet: 2,09+2,61+4,37= 3,02 °C. (0,51 °C.)
T min. átlag: -0,27+0,40+1,43= 0,52 °C.
T max. átlag: 5,03+5,57+8,05= 6,22 °C.
Abszolút T min.: -10,7 °C. (01.26.)
Abszolút T max.: 13,4 °C. (02.27.)
Téli abszolút hõingás: 24,1 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -7,1 °C. (01.26.)
Legmagasabb napi átlag: 9,2 °C. (01.17.)
Napi átlagok hõingása: 16,3 °C.
Napi legnagyobb hõingás: 14,2 °C. (02.26.)
Napi legkisebb hõingás: 1,2 °C. (12.14., 12.16.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1000,8 hPa. (12.26.)
Legmagasabb légnyomás: 1041,3 hPa. (12.11.)
Fagyos nap: 16+12+10= 38 db. (57)
Hideg nap: 1+5+3= 9 db. (1
Zord nap: 0+2+0= 2 db. (6)
Téli nap: 3+5+1= 9 db. (20)
Ködös nap: 12+7+9= 28 db.
Ónos esõs nap: 0+0+4= 4 db.
Hóeséses nap: 2+4+1= 7 db. (21)
Hótakarós nap: 1+7+7= 15 db. (26)
Téli leesett hómennyiség: 1+14+0= 15 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 7 cm. (01.25., 01.26.)
Téli csapadék: 3,1+33,4+65,7= 102,2 mm. (109,6 mm.)
Csapadékos nap: 9+17+19= 45 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 6+16+16= 38 db.
Jelentõs csapadékú nap: 0+4+5= 9 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 17,4 mm. (02.11.)
Az átlagnál 2,5 °C-kal melegebb (ezzel az elmúlt 120 év 4. legmelegebb tele!) és átlagos csapadékú tél volt.
A január-február fordulóján beköszöntõ két hetes hideget leszámítva egy rendkívül enyhe, ugyanakkor gyakorta párás, ködös, nyirkos, borongós, a 70-es évek teleit idézõ 3 hónap van mögöttünk. Minden téli jelzõnap jelentõsen elmarad az átlagtól, a telet csak a már említett két hét idézte.
Gyõrszemere-Nagyszentpál 2014. Február:
Havi középhõmérséklet szélsõértékekbõl 4,7 °C
Havi középhõmérséklet fõterminusokból 4,64 °C
Havi átlagos minimumhõmérséklet 0,7 °C
Havi átlagos maximumhõmérséklet 8,8 °C
Havi átlagos relatív légnyomás 1014,66 hPa
Havi átlagos relatív légnedvesség 91,66%
Havi legalacsonyabb hõmérséklet -5,0 °C (5.)
Havi legmagasabb hõmérséklet 13,4 °C (15.)
Legnagyobb napi hõingás 14.7 °C (15.)
Havi összes csapadék 52,0 mm
Legcsapadékosabb nap 12,3 mm (22.)
Csapadékos napok száma 18
Fagyos napok száma 12
Téli napok száma 1
Ködös napok száma 5
Hótakarós napok száma 0
Havi középhõmérséklet szélsõértékekbõl 4,7 °C
Havi középhõmérséklet fõterminusokból 4,64 °C
Havi átlagos minimumhõmérséklet 0,7 °C
Havi átlagos maximumhõmérséklet 8,8 °C
Havi átlagos relatív légnyomás 1014,66 hPa
Havi átlagos relatív légnedvesség 91,66%
Havi legalacsonyabb hõmérséklet -5,0 °C (5.)
Havi legmagasabb hõmérséklet 13,4 °C (15.)
Legnagyobb napi hõingás 14.7 °C (15.)
Havi összes csapadék 52,0 mm
Legcsapadékosabb nap 12,3 mm (22.)
Csapadékos napok száma 18
Fagyos napok száma 12
Téli napok száma 1
Ködös napok száma 5
Hótakarós napok száma 0
Februárban 56mm csapadékot mértem.
Természetesen hó nem esett, így hótakarós napunk sem volt.
És akkor ez a botrányosan gyenge tél, számokban.
A 90 napból:
40 nap volt fagyos (ami nem lenne rossz szám, de ezek döntõ többsége csak gyenge fagy volt)
-5 fok alatt: 5 nap
Az abszolút Tmin: -9,7 fok
Tehát nem volt zord napunk sem.
Téli nap: összesen 6 nap
(december és január is 3-3 nap, február 0)
Maximális hóvastagság: 3cm (vicc)
Hótakarós napok száma: 2
A tél összcsapadéka: 7+29+56 = 92mm
Ez történt Budaörsön, tél gyanánt, ebben a szezonban!
Ennél csak jobb jöhet!
Természetesen hó nem esett, így hótakarós napunk sem volt.
És akkor ez a botrányosan gyenge tél, számokban.
A 90 napból:
40 nap volt fagyos (ami nem lenne rossz szám, de ezek döntõ többsége csak gyenge fagy volt)
-5 fok alatt: 5 nap
Az abszolút Tmin: -9,7 fok
Tehát nem volt zord napunk sem.
Téli nap: összesen 6 nap
(december és január is 3-3 nap, február 0)
Maximális hóvastagság: 3cm (vicc)
Hótakarós napok száma: 2
A tél összcsapadéka: 7+29+56 = 92mm
Ez történt Budaörsön, tél gyanánt, ebben a szezonban!
Ennél csak jobb jöhet!
2014. február Bükk-fennsík, töbör
T átlag: -0,139 °C.
T min. átlag: -5,58 °C.
T max. átlag: 5,26 °C.
Absz. T min.: -20,8 °C. (4.)
Absz. T max.: 9,8 °C. (16.)
Absz. hõingás: 30,6 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -13,1 °C. (4.)
Legmagasabb napi átlag: 5,05 °C. (19.)
Napi átlagok hõingása: 10,85 °C.
Legalacsonyabb T max.: 1,3 °C. (01.)
Legmagasabb T min.: 2,4 °C. (19.)
Napi legnagyobb hõingás: 24,9 °C. (4.)
Napi legkisebb hõingás: 2,2 °C. (22.)
RHI: 3 nap.
HRHI: Nem volt.
Fagyos nap: 21 db.
Hideg nap: 13 db.
Zord nap: 6 db.
Téli nap: Nem volt!
A téli hónapok (dec- feb.) a számok tükrében.
3 hónap átlaga: -1,48 °C.
3 hónap hõingásának átlaga: 10,46934 °C.
Fagyos napok száma: 78 nap.
Hideg napok száma: 53 nap.
Zord napok száma: 28 nap.
Téli nap: mindössze: 18 nap.
T absz. min: -20,8 °C. (2014.02.04.)
T absz. max: +9,8 °C. (2014.02.16.)
T min -20 °C alatt: 2 nap.
RHI: 25 nap.
HRHI: 7 nap.
T átlag: -0,139 °C.
T min. átlag: -5,58 °C.
T max. átlag: 5,26 °C.
Absz. T min.: -20,8 °C. (4.)
Absz. T max.: 9,8 °C. (16.)
Absz. hõingás: 30,6 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -13,1 °C. (4.)
Legmagasabb napi átlag: 5,05 °C. (19.)
Napi átlagok hõingása: 10,85 °C.
Legalacsonyabb T max.: 1,3 °C. (01.)
Legmagasabb T min.: 2,4 °C. (19.)
Napi legnagyobb hõingás: 24,9 °C. (4.)
Napi legkisebb hõingás: 2,2 °C. (22.)
RHI: 3 nap.
HRHI: Nem volt.
Fagyos nap: 21 db.
Hideg nap: 13 db.
Zord nap: 6 db.
Téli nap: Nem volt!
A téli hónapok (dec- feb.) a számok tükrében.
3 hónap átlaga: -1,48 °C.
3 hónap hõingásának átlaga: 10,46934 °C.
Fagyos napok száma: 78 nap.
Hideg napok száma: 53 nap.
Zord napok száma: 28 nap.
Téli nap: mindössze: 18 nap.
T absz. min: -20,8 °C. (2014.02.04.)
T absz. max: +9,8 °C. (2014.02.16.)
T min -20 °C alatt: 2 nap.
RHI: 25 nap.
HRHI: 7 nap.
Ez nem gyenge: Januárban hazánkban mért legmagasabb hõmérséklet 16,8: Sellye, legalacsonyabb mért: -17,4 : És ez is Sellye!!!
2014. február nálam:
T átlag: 4,37 °C.
T min. átlag: 1,43 °C.
T max. átlag: 8,05 °C.
Absz. T min.: -6,1 °C. (04.)
Absz. T max.: 13,4 °C. (27.)
Absz. hõingás: 19,5 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -3,2 °C. (01.)
Legmagasabb napi átlag: 9,1 °C. (16.)
Napi átlagok hõingása: 12,3 °C.
Legalacsonyabb T max.: -1,5 °C. (01.)
Legmagasabb T min.: 6,7 °C. (16.)
Napi legnagyobb hõingás: 14,2 °C. (26.)
Napi legkisebb hõingás: 2,2 °C. (17.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1001,2 hPa. (09.)
Legmagasabb légnyomás: 1025,1 hPa. (03.)
Fagyos nap: 10 db.
Hideg nap: 3 db.
Zord nap: 0 db.
Téli nap: 1 db.
Ködös nap: 9 db.
Ónos esõs nap: 4 db.
Hóeséses nap: 1 db.
Hótakarós nap: 7 db.
Lehullott hómennyiség: 0 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 5 cm. (01., 02.)
Havi csapadékmennyiség: 65,7 mm. (éves: 99,1 mm.)
Csapadékos nap: 19 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 16 db.
Jelentõs csapadékú nap: 5 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 17,4 mm. (11.)
Az átlagosnál 3,2 °C-kal melegebb és sokkal csapadékosabb (215 %) hónap volt február. Ezzel a 10. legmelegebb és a 13. legcsapadékosabb februáron vagyunk túl. A hónap elején a januárról áthúzódó átmeneti téli idõ (sok ónos esõvel!) volt jellemzõ, majd a hónap többi részében végig az átlagosnál lényegesen melegebb idõ volt. Csupán a sok csapadéknak és a többségében ködös, párás, borongós idõnek köszönhetjük, hogy a havi maximum ennek ellenére nem lett kiemelkedõen magas. Az idei február inkább novemberi jellegû volt.
T átlag: 4,37 °C.
T min. átlag: 1,43 °C.
T max. átlag: 8,05 °C.
Absz. T min.: -6,1 °C. (04.)
Absz. T max.: 13,4 °C. (27.)
Absz. hõingás: 19,5 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -3,2 °C. (01.)
Legmagasabb napi átlag: 9,1 °C. (16.)
Napi átlagok hõingása: 12,3 °C.
Legalacsonyabb T max.: -1,5 °C. (01.)
Legmagasabb T min.: 6,7 °C. (16.)
Napi legnagyobb hõingás: 14,2 °C. (26.)
Napi legkisebb hõingás: 2,2 °C. (17.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1001,2 hPa. (09.)
Legmagasabb légnyomás: 1025,1 hPa. (03.)
Fagyos nap: 10 db.
Hideg nap: 3 db.
Zord nap: 0 db.
Téli nap: 1 db.
Ködös nap: 9 db.
Ónos esõs nap: 4 db.
Hóeséses nap: 1 db.
Hótakarós nap: 7 db.
Lehullott hómennyiség: 0 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 5 cm. (01., 02.)
Havi csapadékmennyiség: 65,7 mm. (éves: 99,1 mm.)
Csapadékos nap: 19 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 16 db.
Jelentõs csapadékú nap: 5 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 17,4 mm. (11.)
Az átlagosnál 3,2 °C-kal melegebb és sokkal csapadékosabb (215 %) hónap volt február. Ezzel a 10. legmelegebb és a 13. legcsapadékosabb februáron vagyunk túl. A hónap elején a januárról áthúzódó átmeneti téli idõ (sok ónos esõvel!) volt jellemzõ, majd a hónap többi részében végig az átlagosnál lényegesen melegebb idõ volt. Csupán a sok csapadéknak és a többségében ködös, párás, borongós idõnek köszönhetjük, hogy a havi maximum ennek ellenére nem lett kiemelkedõen magas. Az idei február inkább novemberi jellegû volt.
Ma Dobogókõ környékén 8-tól fél 9-ig tartó záporesõt kb. 9 óráig jégesõ váltotta fel. Mogyoró/cseresznye méretû darabok hullottak!
A ma délutáni Kecskeméten átvonuló zápor a város déli részét borsónyi jéggel szórta meg. Dörgést viszont nem hallottam.
A Tokaji-hegy ~300m-es szintjén a februárban mért legalacsonyabb hõmérséklet mindössze -1,6°C volt (02.05.) és több, mint három hete nem fagyott.
1984-85 és 2013-14 telét hasonlítottam össze az alábbi grafikonon (helyszín: Sopron, a 84-85-ös tél napi középhõmérsékletek napi három mérésbõl, a 13-14-es tél napi nyolc mérésbõl).
A grafikonon csak a 0°C alatti átlag középhõmérsékletû napok vannak ábrázolva.
A különbség a két tél között szemléletes.
Link
1985-ben még a tavaszi hónapok is tartogattak meglepetést Sopronban.
Például 40 cm vastag hótakaró alakult ki március 17-én estére egy 8 órás hóviharból, vagy az elsõ 20°C-ot meghaladó hõmérsékletet (legalább 21°C) május 11-én mértem.
A grafikonon csak a 0°C alatti átlag középhõmérsékletû napok vannak ábrázolva.
A különbség a két tél között szemléletes.
Link
1985-ben még a tavaszi hónapok is tartogattak meglepetést Sopronban.
Például 40 cm vastag hótakaró alakult ki március 17-én estére egy 8 órás hóviharból, vagy az elsõ 20°C-ot meghaladó hõmérsékletet (legalább 21°C) május 11-én mértem.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat