Meteorológiai esélylatolgatások

Bizony ez az egy köphet bele a szép enyhe tél várakozásiba:-) Reméljük átmeneti, és jön a jól megszokott zonális áramlási kép a tél többi részében.
De vázoljuk ezt a variációt is fel ( mintha a fogamat húznák:-)
Ha ez tartósan kialakul, mégpedig akár így is lehet, akkor már a ló túlsó oldalára esünk át. Mostanra nagyon hideg levegõ alakult ki a Kelet-európai-síkságon, a friss mérések szerint már helyenként -20 fok alá csökkent a hõmérséklet. Ez bizony tovább fokozódik, így a -30 fokot is elérheti november elsõ napjaiban ami ebben az idõszakban igen emberesnek mondható. Ha ez így lesz márpedig valószínû, hogy így, akkor az ottani anticiklon sajnálatomra tovább erõsödik, és a hó és a hideg légtömeg felett nem igazán tud majd gyengülni. Az elmúlt évekkel ellentétben ez egy új forgatókönyv. 2009-10-es télen volt ilyen erõs, de csak januárban, és akkor másod kontinens rekordot hordozott magával. Ha jól emlékszem akkor Hoseda-Hard -56,4 fokot mért. Akkor nálunk havas-hideg tél volt.
No de nézzük ez mit is okozhat nálunk.
Ha elég erõs az azori anticiklon és a ciklonok északnyugaton akkor mi mindképp elõoldalon vagy zonális enyhe oldalon maradunk. ( Én továbbra is ezt a variációt látom esélyes befutónak a tél nagy részében ) Így az Keleti hidegelárasztások nálunk gyengék lesznek átmeneti száraz hideget hoznak majd, egy-két hét korcsolya szezonnal:-)
A másik variáció aminek van esélye sajnos, hogy az anticiklon tovább erõsödik picit délebbre és nyugatabbra húzódik. Aminek következtében kelet felõl több alakommal zord léghullámokat kapunk, de többnyire ez is száraz lesz, kevés hóval, fõként peremhelyzetbõl. Sajnos volt iylen tél, az egyik legfagyosabb telek forgatókönyve ez.
Így a tél kedvelõinek is van remény, jobban megnézve nem is annyira rossz kilátások számukra.
Sajnos ezt a forgatókönyvet is muszáj vagyok elismerni mert ott van, igaz én ennek még mindig 20-30%-nál nem adok többet, de mindenképpen, többet adok most mint mondjuk egy hete. A tendencia ezt erõsítette nagy bánatomra. Csokito kolléga jól látja a dolgokat el kell ismernem.

No de még ez messze van, egyelõre játszunk el a gondolattal, hogy egy hét múlva jó kis rekord meleg lesz, és hol van még a kelet fagyos légtömeg:-)
Nem véletlenül írom ezt. Egy ciklon elõoldalán igazi meleg légtömeget kapunk péntektõl. Egyre biztosabb a helyzet nagyjából már azon idõponton belül vagyunk, hogy érdemes vele foglalkozni.
Szombatra, vasárnapra a 10-12 fokos izoterma közelíti meg hazánkat, sõt felettünk lesz várhatóan 850hPa-on. A fõnös nyugati országrészben kellõ kirugódás estén 20 fok közelébe emelkedik a hõmérséklet és vasárnapra mikor tetõzhet a meleg bizony a rekord meglehet. 22,6 fok Békéscsaba 1963. Ez talán dönthetõ.
Pici visszatekintés a tél kedvelõinek:
Érdekes volt ez a 1963-64 tele. November ritkán látott, szinte tartós nyarat hordozott magával. Sok-sok rekord is született, még november 16-án is 24,7 fokot mértek Baján. Aztán történt valami, olyannyira fordult a kocka, hogy a tél feliratkozott a leghavasabb, legzordabb telek egyikére. Pl a vastag hótakaró alatt december 19-án a fügét érlelõ Zalában:-) Lenti környékén -24 fokot mértek, de karácsony napján Lentiben -26 fokig csökkent a hõmérséklet. Ezután is maradt a tartós zord hideg, több alkalommal -15, -20 fok alá csökkent a hõmérséklet, pl január 17-én Csengeren is kifutott egy -27 fok, de március 17-én Miskolcon -15,4 fokig csökkent a hõmérséklet. Így a nyárból, kemény sarki tél lett, jó kontraszt:-) Reméljük idén nem ez lesz a meghatározó.

Még valamit. Ezt nem bírom ki szó nélkül: A mostani GFS ûridõs álomfutás tovább bonyolódik: Ebbõl: Link Ez lesz.(Beszéljen a térkép) Link Link Link Link Link És most próbáljak meg nyugodtan aludni!?
Ez is ékes példája,hogy a hosszútávú csendes idõjárásunk nem tarthat sokáig.Persze egy huzamosabb viszonylag meleg idõjárás után értelemszerû,hogy csak lehûlés jöhet semmi más.

Csupán annyit akarok hangsúlyozni,hogy a mostani makroszinoptikus átrendezõdés jelei már most észrevehetõk hosszútávon a modellekben.Amit fent OFF-ba linkeltem ilyen is lehet,de szerintem ez túl über lenne,bár nem annyira ritka a novemberi havazás. Középutas vagyok ezért inkább valamiféle száraz hideg betörésre számítok november közepe táján mint sem egy ilyesféle izgalmas esetre.

Látható ûridõbe kerül a GFS-en az általam oly áhított hideg beszivárgás.
Tartom magam 2011-10-13-i elõrejelzésemhez(http://www.metnet.hu/?m=forum&topic=hosszutavu&fromto=67446a67446 ) .Azaz a Novemberi közepi hideg elárasztást!
A mostani légkör: Maga alatt vágja a fát!!!
Véleményem szerint az elkövetkezendõ 180órában északi sarki hideg légtömegek Europára az Atlanti óceánra és Grönlandra esõ részén egyértelmû erõsödése lesz tapasztalható. Ami persze többek közt a viszonylag csekély hideg leszakadások és csökkenõ besugárzás hatására történik.
Ami van hideg az is az inkább az Atlanti Óceánra fut ki ami bivaly erõs ciklonokat generál.Ezzel együtt több száz vagy ezer km-es ciklon elõoldalak képzõdnek ezzel hatalmas mennyiségû légtömeget,légkörzést indítva be ezzel.Mivel a hideg bázis erõsödik a jól "kitaposott úton" egyre hidegebb levegõ áramlik az óceán fölé egyre beljebb hatolva ezzel. Ez mint "kitaposott út"vonal szintén igaz a ciklonok viselkedésére is.Irányukat tekintve mind felkanyarodik északnak nem hatol be a kontinens belsejébe.Marad a magas nyomású övezet.Ezt már tudjuk tapasztaljuk.
Ezek az elõoldalak erõs sûrû izobár vonalaikkal rendre erõsítik az anticiklon hátoldalakat.Így Skandináv félszigeten is tartósabb magasnyomás veheti kezdetét. Link (egy rácspont úgy a félsziget keleti part menti részérõl)
Fontos momentum lehet a jövõben a Görnland feletti magasnyomás gyengülése is! Ami az épp erõsödõ hideg mag/magok hatására az óceánra kiszakadó jelentõs mennyiségû hidegnek tudható majd be.Aminek hátoldalán(a ciklon után) a kiegyenlítésre törekedõ légkör anticiklont hoz létre,felhúzva ezzel a melegebb légtömegeket északabbra. Link Link Amik mentén már nem a szokványos 50fok körül képzõdik majd ciklon,hanem a 60-dik fok mentén. Link E ciklon hatására a magasnyomás meggyengül majd beleolvad a Skandináv anticiklonba. Link Innentõl eldõltnek látszik a hideg leszakadás Kelet vagy Közép Europára mindenesetre a kimenetelt érintõleges látja. Még. Link (Kedves olvasó figyelmeztetem ez ÛRIDÕ!) Holnap úgy is más kimenetelt fog adni.
Foglaljuk össze tehát.
1. Kulcs fontosságú a hideg halmozódása Európa,Atlanti óceán és talán a legfontosabb Grönland és részben Észak Amerika felett. Maradjon a jól kijárt útvonal !!!,a hideg bázis erõsödésével erõteljesebb hideg leszakadások mennek végbe amik jobban felnyomják a meleget északra. Nem csak elõoldalon hanem hátoldalon is a ciklon után.Ami újabb ciklont generál majd még északabbra.
2. Grönland magasnyomás gyengülése az erõsebb hideg leszakadások miatt északabbra tolódó ciklon genezis miatt.
3. Ami mellett nem szabad elmenni,hogy ahhoz hogy a meleg felpumpálodjon Grönland irányába stabil és erõs magasnyomásnak kell kialakulnia New Foundland térségében.Ami biztosítja a meleget északabbra.

Hazánk és Közép Európai részével szándékosan nem foglalkoztam,mert a már számomra megjósolt Ék-i ill. Kelet Európai magasnyomás többé kevésbé kiépült.Már félig meddig jelen van,de így is további erõsödése,terjeszkedése lesz tapasztalható. Nem pont ugyan ott van ill. lesz,de kezdetnek nem rossz a helyzet. Nem érdemes MÉG vele foglalkozni,mert a megfelelõ Ac központ még nincs a helyén.Ami a tõle nyugatra található légkörzésnek tudható be.
És egy kis reményhal is legyen: Remélem(,Reményem!) mély lesz majd az a ciklon ami hátoldalán kiépülõ Ac kellõ meleget tol északra,hogy szétzúzza a grönlandi magasnyomást.Ami után a ciklonok még északabbi Grönland körüli mozgásuk során északnyugatabbra terjesztik húzzák a magasnyomást ez által az Ac központot is Skandináv félsziget területére húzva ezzel.

ÉS frissül a GFS! Tessék: Igazoló linkem: Link Link (Persze itt máshogy alakul ki az Ac a Skandiknál,de a amit leírtam ez kell hozzá.)
Én így várom de CSAK a GFS alapján merek hosszútávú következtetéseket levonni.Az ECMWF térképet nem véletlenül nem linkeltem õ máshogy látja.
Grönland magasnyomásának gyengülése csak az ami közös bennük. Link

Mindenesetre kíváncsi leszek rá az elkövetkezendõ 15nap kimenetelére.
(Elnézést kérek a hosszért.Ritkán írok,de ha igen akkor nagy lélegzetvételû az írásom.Bocsánat. )

Csak nézem, hogy a jelmagyarázat szerint az alsó és a felsõ vonal két vége között összesen 100% van. Ezek szerint a hõmérséklethez nem a klimatológiában is használt normál eloszlást használják, hanem valamilyen véges tartományon értelmezett eloszlást. Ez azért elég érdekes, és én nem tartom egzaktnak. Mibõl jön az, hogy az eloszlás értelmezési tartománya véges lehet? Úgy tudom, az energiaszállítási egyenletek olyanok, hogy a statisztikus viselkedésük (a struktúraelmélet miatt) nem adhat véges tartományt. (A részleteket sajnos nem tudom.) Lehet persze, hogy az OMSZ húzott egy határt, és igazából csak 99 vagy 99,9% (?) -ot fed le.

30 Éves átlag,

Most is ad ki az OMSZ 6 havi elõrejelzést: Link Október 26-án frissült utoljára. Összességében átlagosnál melegebb és csapadékosabb idõjárásra számítanak most.

Régebben az OMSZ is kiadott szezonális anomália-prognózisokat. hónapokra lebontva. Nem tudom, most mi a helyzet. Ezen kívül a Magyar horgász c. lapban is mindig ott van a havi elõre a hõmérséklet és a csapadék átlagtól való eltérésére vonatkozólag. Régóta figyelem ezeket az elõrejelzéseket. Tapasztalatom az, hogy csak ritkán válnak be, gyakori a melléfogás. Tanulságos példa volt az 1987/88-as tél: valamikor novemberben az OMSZ közzétette, hogy mind a három téli hónap az átlagnál hidegebb és szárazabb lesz, és különösen a december lesz zord. Az ember (már akinek tetszik a hideg) nagyon megnyugodott. Aztán emlékszünk, mi valósult meg mindebbõl -a tél kétharmadában zonalitás, enyheség...
A CFS prognózisait még messze rövid ideje követem nyomon ahhoz, hogy bármit is mondhassak róluk. Csapongásai bosszantóak (bár olyan is volt, hogy hosszú ideig következetesen ugyanazt adta). Többen hivatkoznak arra, hogy tavaly egész jól bejött az elõrejelzése, de halkan meg kell jegyeznem, ez lehetett a véletlen mûve is.
Mindenesetre azt mindenki sejti, hogy több hónapra elõre lehetetlen olyan pontos prognózist készíteni, mint 5 napra, pédául. S ez még akkor is így van, ha a távprognózisok csupán az anomália mértékét adják meg, s nem foglalkoznak az idõjárás idõbeli lefolyásával.
Minden nehézség ellenére a tudomány nyilván tovább kísérletezik a prognózisok idõ limitjének tágításával. Az embert csakugyan az teszi, hogy megpróbálja a látszólag lehetetlent, s ha nem tud bemenni az ajtón, akkor bemegy az ablakon.
Ha az egzakt módszerek ilyen szerény eredményt hoznak (egyelõre), akkor a mi amatõr, ilyen-olyan tényekkel megtámogatott (vagy támogatni vélt) találgatásaink a társasjáték kategóriába tartoznak. Mégis megpróbálkozunk ilyesmivel, mert lehetetlen, hogy másképp tegyünk. Akit õszintén érdekel az idõjárás, annak mindig van valamilyen elképzelése hónapokkal elõre.
Valóban érdekes az egyetértés a kollégák között arra vonatkozóan, hogy az idei tél valószínûleg enyhébb fajta lesz. Ezt az elképzelést jelenleg én is támogatom. Emlékeim szerint a kirívóan enyhe teleknek nagyon gyakran épp ilyenek voltak az elõzményei, nevezetesen: megemelkedett légnyomás-középérték az õszi hónapokban, kevés csapadék és a déli komponensû légmozgások uralma. Azori "orrosodás", ill. makacs keleteurópai AC-k.
A szóban forgó nagyon enyhe telek: 1974, 1982, 1987, 1997, 2000 és 2006 (az egyszerûség kedvéért csak a kezdõ évszámot írom ide). Valószínûleg más példák is akadnak, ez én számomra az említettek a tartósan zonális, enyhe tél kvintesszenciái. Érdemes lenne megvizsgálni ezek makroszinoptikai elõzményeit. (1974 nem teljesen illik a képbe az extrém ciklonális, óriási csapadékmennyiséget produkáló októberével)
Viszont, hogy több aspektusból nézzük a dolgokat, azt is meg kell mondani, egyetértek azzal a kollégával, aki a téli hideghullámok hirtelen, "elõzmények nélküli" kialakulása mellett tör lándzsát. Bizony, nekem is több évtizedes tapasztalatom, hogy ezek gyakran a "semmibõl" teremnek elõ, ill., a téli hideg vagy jön, vagy nem, ahogy "úri kedve diktálja". (Fentiek klasszikus példája 1956 februárja)
A hideg AC-k, hidegmagok létrejötte, kifejlõdése öngerjesztõ folyamat, s mivel ezt csekélységek is beindíthatják, elõre látása elég kétséges -sok benne a véletlenszerûség.
Jelenlegi elképzelésem mellett azért adok, mondjuk, 20% valószínûséget arra, hogy mégis átlagos hõmérsékletû, esetleg annál hidegebb lesz az idei telünk.

Viszont ha az emberek nem próbálkoznak, akkor még mindig gyertyafénynél néznénk a TV-t.

A te mentalitásod arra jó, hogy egy helyben toporogjunk. Alapfelfogásod: bizonyítsuk be mindenrõl, hogy rossz, hogy nem mûködik, hogy lehetetlen!

Az enyém és sok más emberé viszont ennek épp az ellenkezõje. Azaz próbálkozzunk ezzel is, azzal is, ha nem mûködik, akkor próbálkozzunk mással. Keressük meg a jó, mûködõ, lehetséges verziót!

A CFS szerintem nem jó, nem mûködik (még), úgyhogy majd keresek valami mást. És így tovább.

Kár foglalkozni a dologgal, azt hiszem 3 éve mondtam elõször.

Link

Érdekes, hogy felcserélõdtek a szerepek :Link

Az baj.

Szerintem abszolút nem mindegy, hogy Észak-Európában -2 fokos anomália van, vagy +1 fokos...

Ez nagyon jó hír, akkor jó esély van rá hogy a tél a maihoz hasonlóan kellemes idõt okoz, esetleg néhány fokkal alacsonyabb hõmérséklettel. Marad egy csomó tüzifa..hehe. Egyre inkább ez látszik körvonalazódni.

Nagyon egy irányba ( + v. ++ ) mutatnak a téllel kapcsolatos várakozások! Ne feledjük, h a CFS-nek már van egy 2. verziója is egyelõre eu kivágat nélkül, az is bizony egyre inkább a masszív melegbe csap át Link , míg a régi CFS (ahogy elõttem is linkelték) még átlag körüli téllel kacérkodik. Mi sül (vagy fagy) ki ebbõl?

Én igazából ez miatt aggódom!Link
Ismét közép Európa lenne a legszárazabb térség!
Remélem nem lesz igazuk!

Ezek szerintem nagyon hasonlítanak egymásra.

A CFS-sel mindössze ennyi a probléma: Link --> Link --> Link 10 naponta totálisan különbözõ kimenetek...

Érdekes a többi hónap is: keleten megmarad a negatív anomália, míg Európa nagy részén átalgos T-k várhatók. Ha marad az AC-uralom Kelet-Európában, akkor valahol meg kellene jelennie pozitív anomáliának. A november ebbõl a szempontból rendben van, az AC É-Skandináviában és ÉK-en okozna tartós meleget, a peremhelyzet miatt ettõl délnyugatra változékonyabb lehet az idõjárás, a zonális légtömegek nem egyformán blokkolódnának (egyszer elõoldali meleg, egyszer hûvös hidegcsepp), ez így még érthetõ. A decemberre lehet azt mondani, hogy az elsõ pár nap után keleten is zonalitás veszi kezdetét, az elsõ pár nap hidegje miatt maradna kevés negatív anomália keleten. A január viszont ebben a formában nem stimmel. Meleg anomália megjelenése nélkül nem tudom elképzelni, hogy hogyan erõsödne a hideg anomália keleten. Attól keletebbre a szibériai maximum miatt nem nagyon fog ugrálni a T se le se föl.
Ebbõl arra jutok, hogy januárra még nincs lehetséges kialakulható forgatókönyv, ami alapján várhatnánk bármit is, szerintem a január még sokat fog változni. Ugyanakkor, ha a többi hónapot is nézzük, a klímához képest átlagos idõjárás lehet, ami számomra zonális uralmat sejtet, ebben a legtöbb blocking január-februárban lehet (ahogy szokásos). A márciustól gyakorlatilag konstans nullává váló mezõ pedig a lassan visszahúzódó szibériai maximum mögött újra erõsödõ zonalitásra utal.
(Csupán azt próbáltam kitalálni, hogy a modellbõl milyen forgatókönyv jött ki /ami ezt a képet adja a T2m-anomáliában/, ami nyilván lehetséges a valóságban is; de nem magát a fizikai idõjárást próbáltam elõrejelezni a T2m-anomáliából.)

Érdekes, hogy a CFS tartja a negatív novemberi anomáliát:
Link
Láthatóan továbbra is anticiklon hátoldalán beszivárgó hidegre számít, valószínûleg november 2. felében, ami ezek szerint szerinte kompenzálhatja a november elsõ felére várható enyheséget. Tudom, hogy sokan utáljátok ezt a modellt, de azért talán érdemes néha ránézni. Ha más nem, utólag megint röhöghetünk egyet rajta.

Link Érdekes lehet a közép-európai térséget nézni csapadék szempontjából: Igencsak megnõhet a csapadékhajlam, nem lepõdnék meg, ha az idõ elõrehaladtával szépen körvonalazódnának a nagyobb puklik. Sajnos itt még csak a kezdete látható Link meg egy brit nyomásfáklya: Link Ha a fõfutás szintjét megütné a légnyomás, ránk is fordulhat a hideg: Link ennek az esélye azonban rendkívül sovány jelenleg (az izlandi minimum is csak csekély mértékben gyengülhet). A kiépült meleg szállítószalag igencsak akadályozza az északi jégtakaró kialakulását, ellenben segíthet a hófelhalmozódásnak. Most indult gyors növekedésnek a jég: Link

Persze, mindez semmit nem jelent, csak latolgatás, de alapvetõen egyetértek. Ugyanakkor október végén még nagyon korai a tél egészére véleményt mondani, hiszen lehet olyan iránya, amit leírtál, de fordulhat nagyot is.
Bár statisztikailag valóban várható egy szignifikánsan enyhe tél, akár rekord közeli, ám nem az idei évre, ugyanis egy rövid meleg periódus után most egy hideg periódus van. Ám az is lehet, hogy az elmúlt 2 - átlagosnál hidegebb - tél csupán kivétel volt a napfoltminimum miatt, s most visszatér az enyhe periódusra.
Ennek azonban kisebb esélyt adok, s valószínûnek tartom - amit korábban is írtam - a nagyon enyhe decembert, amelyet januárban és februárban jelentõs lehûlés követ, s összességében az átlagos körüli, vagy gyengén hidegebb tél lehet.
Szóval a tél elsõ felében egyetértünk, a folytatást pedig meglátjuk!

Nem kevertem, és hófelhalmozódást nem szibériai területekre értettem, hanem az egész északi féltekére, de ezt leírtam. Az északi részeken átlag alatt van a hófelhalmozódás összességében, tény vannak területek ahol több hó hullott, sõt volt ahol sokkal több. Azonban ami hozzánk közel van ott nincs, illetve nagyon gyatra ez egyelõre, és ez a területe nagyobb meghatározóbb. Az is tény nagyon jól indult idén, de a sok enyhe légtömeg, ami szerencsétlen áramlási rendszerek között haladt északra a további gyarapodást nem tette lehetõvé. Így ott pótlódni kell, ami idõ, és az idõ az enyhe télnek kedvez, amíg ez nem változik meg.
Azt írtam ami kedvez és latolgattam, a mostani elrendezõdésbõl kifolyólag, nem összekeverendõ ami lesz:-)
Mint írtam nagyot bukhatok, mert simán megváltozhat minden, nincs is ezzel gond, de a mostani állapot alapján, és várható tartósságán, plusz az elõrejelzéséken, egyelõre enyhe telet látok a legvalószínûbb kimenetnek.

A véleményt a tényekkel ne keverjük!
A szibériai hófelhalmozódás még mindig jóval átlag feletti, ebben nincs változás. 6 város 10 éves adatait megnézve 2001 óta nem volt ekkora az ottani hófelhalmozódás.
DE egy kicsit eltúlzott ez a hófigyelés. 2002-ben kifejezetten gyenge volt, aztán a 60-as évek óta nem mértek olyan hideg telet

Egyetértek Anarkival, elég csak visszagondolnom az 1984-85-ös télre (nézzétek meg, milyen volt a november és a december). Októberben és novemberben végig zonalitás, aztán meg brutális hidegbetörés januárban és februárban is. Akkor is a hidegmagok bolondultak meg egyik pillanatról a másikra, lényegében minden elõzmény nélkül.

Én egy kicsit bonyolultabbnak látom a helyzetet. Most a tõlünk északkeletre lévõ AC elõször alakult ki ilyen tartósan, bár hajlam, illetve rövidebb ideig tartó megjelenés korábban is elõfordult.
Az elsõ, amit nem szabad elfelejteni, hogy az õsz második felében a pozitívból negatív energiamérlegbe fordulás határa dél felé tolódik, keresztül a mérsékelt övön, ami nagyban megnehezíti egy-egy makrohelyzet tartós fennállását, mindemellett pedig az alulról már hûlõ levegõ miatt egy-egy blocking-AC kialakulásának esélyét növeli. Ennek gyakran következménye, hogy hol itt, hol ott jelennek meg pár napra AC-k (ami ugye szigorú definíció alapján nem is blocking).
Félretéve most ezt, azért mégis feltételezhetõ, hogy novemberre már normalizálódni kezd a helyzet.

Tegyük fel, hogy az atlanti erõs zonalitás tartós marad (egyelõre ez a lász által említett okok miatt reális).
1. Egyelõre tegyük fel azt is, hogy az északkeleti AC is stabil lesz, vagy legalábbis ki-kiújul. Ebben az esetben az AC pontos helye nagyban meghatározza idõjárásunkat.
a) Ha az AC nyugatabbra van kicsit, akkor a frontok nem érnek el, elõoldalukon meleg levegõ áramlik fölénk. Ha alacsonyabb szinteken is erõs az áramlás, akkor száraz, meleg idõre számíthatunk. Ha csak a magasban, akkor éjszakánként erõsödik a ködhajlam, a tél közepe felé ez átmegy tartósan ködös, kb. állandó hõmérsékletû idõbe.
b) Ha északabbra van az AC, akkor a déli oldalán kelet felõl érkeznek a légtömegek, ez a tél felé egyre hidegebb, éjszaka télen már sokszor csikorgó idõjárást okoz, szintén csapadék nélkül.
c) Ha ÉK felé van az AC, akkor a frontok elérnek minket, gyakran borús, csapadékos idõt okozva. Tél felé haladva a mediterrán ciklonok egyre inkább eluralkodhatnak, nagyon sok csapadékkal. A halmazállapot kérdését ekkor már a medik pontos helyzete szabja meg. Ekkor délnyugaton lehet a legtöbb csapadék, északnyugaton a legtöbb hó. Északnyugaton a leghidegebb, keleten a legmelegebb. No persze ez inkább átlag, a medik pontos helye nem ugyanott lesz, s így egy-egy medi esetében jelentõs eltérések is lehetnek. Szóval ez egy igen változékony verzió.
Fontos, hogy a nyugaton lévõ zonalitás nem kedvez a medik kialakulásának, medik helyett inkább a mostanihoz hasonló hidegcseppek lehetnek, fõleg eleinte. Ez a talajszinten melegebb idõjárással jár, mintha a medik behúznák északról a hideget talajon is. Viszont a téli konvektív események valószínûsége így nagyobb lehet.

Most lépjünk ki a Kárpát-medencébõl, és nézzük meg, hogy az elõzõ feltételezés kontinentális léptékben mit okoz!
A szibériai AC valamennyire biztosan erõsödni fog télen. Ha tartósan fennáll az ÉK-Európai AC, akkor annak keleti oldalán, valahol az Ural-hg környékén lesznek hidegleszakadások, amik hóval is ellátják Nyugat-Szibériát. Amikor ezt a területet megközelíti a szibériai maximum, akkor felgyorsul nyugat felé terjeszkedése. Ekkor két dolog történhet. Ha össze tud kapcsolódni az Ék-Eu AC-vel, akkor azt kitöltheti a hideg levegõje. Ennek kisebb a valószínûsége az Ural jelenléte miatt. Valószínûbb, hogy a két AC közötti hidegleszakadások nyugat felé tolódnak, ami eltolja a mi AC-nkat is, aminek következtében az könnyen legyengülhet.
Ez a 2. verzió (függetlenül a mi AC-nk õszi erõsségétõl, elég gyakori forgatókönyv kontinentális viszonylatban). Ebben tehát azt tesszük fel, hogy az AC leépül, s ezután átmenetileg zonalitás áll be, a maga ismert téli idõjárásával. Az lényeges, hogy ez mikor következik be. Ha elég hamar, akkor a kelet felõl nyugat felé tolódó hidegleszakadások még télen elérnek minket, s a tél vége, tavasz eleje ilyenkor gyakran hidegre sikeredik. Ha viszont túl késõn, akkor maradhat a zonalitás egész télen.

A szibériai maximum, mint idõszakos akciócentrum, téli megjelenése miatt a zonális áramlások a nyugati peremén északnak fordulnak, s azok meridionális légcserét indítanak el. Ez gyakran nem is az újabb hidegleszakadások nyugatra tolódását, hanem az elsõ hidegleszakadástól nyugatra újabb AC kialakulását eredményezi. A lényug, hogy a meridionális elmozdulás az alapáramláshoz képest a légtömeget mindig nyugat felé(!) mozdítja. Ezek egyfajta topografikus Rossby-hullámok.
A zonalitás és a szibériai maximum erõssége együttesen határozza meg elsõsorban, hogy milyen gyorsan jön kelet felõl, és hogy meddig jut egyáltalán a tél. Másodsorban az egyes hidegleszakadások erõsségét és mélységét határozzák meg a hidegmagok elhelyezkedése illetve a zonális szakaszon a hõkontraszt, ez közvetett módon kis mértékben szintén befolyásolhatja a hideg közeledtét.

Mindez, amit leírtam, egy viszonylag általános séma, ami a mérsékelt övben jellemzõ klímaviszonyok mellett a leggyakrabban tud kialakulni, beleértve azt, hogy egy õszi északkelet-európai AC erre milyen hatással van. A véleményem tehát, hogy túl nagy hatással hazánk szemszögébõl inkább csak a tél elejéig lehet. Ahhoz, hogy télen is fennmaradjon tartósan, a szibériai maximum szokatlan gyengesége kellene, ami a hideg AC-kra nem jellemzõ okokból alakulhatna ki, tehát az általános sémába nem illõ dolognak kellene történnie (ami persze elõ is fordulhat).

(Bocs a hosszért, csak ebbõl tartottam elõadást tavaly Klimatológián . Amúgy Angyalföldet ellepték a varjak.)

Gyerekek!
Rátok se ismerek...

Bár a közvetett tényezõk valóban igen rosszul alakulnak, de alapjában véve nem ez határozza meg a globális cirkulációt. Igaz, talán némiképp rásegíthet bizonyos makrohelyzetekre, de alapjában véve a hidegmagok pozíciója lehet a döntõ. Az utóbbi 2 év tele volt fordulatokkal, meleg jött, amikor hideggel számoltunk és fordítva... aszály lett, amikor mindenki bõ csapadékot várt.. és fordítva. A tavalyi téli szezon is elég lagymatag lett az eõs kezdés után, aminek most lehet az ellenkezõje is.

Annyi biztos, hogy a beinduló csigagyár általában nehezen áll le, de nem gondolom, hogy hosszútávon stabil ciklontevékenység fordulna elõ, pláne most, amikor elég gyorsan erõsödni kezd a sarki hideg légtömeg. Ez a zonalitás kicsit korai. Enyhébb télre akkor következtetnék, ha a november brutál hidegre sikerülne, de ha nem így lesz, akkor jó esélye van, hogy legalább a tél elsõ fele a hideg jegyében teljen el. Egy biztos, hogy javarészt tartósan hideg és havas téli 3 hónapra nem számítok. Szinte 0% az esélye, aztán gondolom sokan reménykednek abban, hogy nem lesz igazam. Jóindulattal 1 hónapot viszont biztos kitölt a télies idõjárás.

Viszonylag megegyezik a véleményem a tieddel,pedig én nagyon szeretem a telet.Talán annyi az eltérés részemrõl hogy nem számítok rekordközeli enyhe télre.Továbbra is nagyon erõs az Ac hajlam,ezt most októberben sem volt nehéz nem észrevenni.Volt két csapadékosabb idõszak,de ezt csak kisiklásnak nevezném,a légköri helyzet tulajdonképpen az év eleje óta változatlan.Én komoly rekordokat döngetõ enyheségre csak 850hPa-on számítok,a megfelelõ átkeverés hiányában már november végén beáll a ködös egyhangú 0+5 fokos nyálkás idõ.A csekély északi hófelhalmozódás is csak erõsíti ezt a véleményemet.Tulajdonképpen gyakori"hidegpárnára" számítok.Azért tettem idézõjelbe mert viszonylag enyhe levegõben is ki tud alakulni hidegpárna,ha megfelelõen áthül.
Összefoglalva,a tél ott fogja folytatni,ahol februárban abbahagyta.Kevés eseménnyel tarkított,viszonylag száraz(ködös,zuzmarás)és 2m-en átlagkörüli,vagy kevéssel az feletti.
Amit leírtam az csak a tél elejére vonatkozik,és helyén kezelendõ.

Az általad leírtakat korrektnek, megfigyeléseidet jóknak kell elfogadnom (sajnos, mert szeretem a hideg telet) Annyi kiegészítést kell tennem, hogy véleményem szerint, legalábbis ami a tél elsõ felét illeti, klasszikus zonalitás helyett inkább elõoldali helyzetek tesznek be hónak, fagynak. Úgy tûnik, blokkoló AC többször is "próbálkozhat", azonban ezt fõképp tõlünk k-ék-re tudom elképzelni - brit-izlandi blokkoló anticiklon tartósabb fennállását én is szinte kizártnak tartom a következõ 2-2,5 hónapban. A tõlünk északkeletre levõ AC elõoldali hideg levegõje lehet, hogy "meglegyint" néhányszor, vagy el is árasztja medencénket. Azonban, mivel az AC elõreláthatólag túlzottan keleten lesz, ezek az epizódok csak kevés csapadékot hoznak, és nem is lesznek hosszú életûek -hamarosan átkerülünk a nyugati ciklonok elõoldalára. Itt valóban nem hagyhatunk figyelmen kívül két momentumot: ha kifejezett lesz az anticiklonális hatás, a hideg levegõ hosszasabban megrekedhet a Kárpát-medencében. A másik mentsvára a tél kedvelõinek, hogy a hideglevegõ az AC déli peremén elég tisztességesen nyugatnak tud fordulni, fõleg, ha erõs a mediterrán ciklontevékenység. Így az 1993 novemberihez hasonló típusú idõjárás alakulna ki. Ezen jelenségek híján valóban meglehetõs enyheség uralkodna a tél elsõ felében. Mindamellett én nem merném kijelenteni, hogy extrém enyhe lesz a tél -ez azért még korai volna.û
Tulajdonképp még az sem teljesen lehetetlen, hogy az idõjárás végül más fordulatot vesz. November elég sokat elárul majd errõl. Ha az északeurópai zonalitás tartósodna, nálunk huzamos, csendes novemberi idõjárás állna elõ, akkor megerõsödhetnének az arktikus hidegmagok,s a sejthetõtõl teljesen eltérõ irányba fejlõdnének a dolgok.

Továbbra is egy kifejezetten enyhe télre látom a legnagyobb esélyt idén. Nem lennék meglepõdve, ha komolyabb hó és fagy nélkül múlna el. A mostani cirkuláció mind-mind a legenyhébb telekre vetíti az elõjeleket, így egy közel rekord enyhe tél is benne vagyon a pakliban.
Bizony nem a nyár mániám mondatja ezt velem, hanem az elõjelek amik látható. Pl a hófelhalmozódás megtorpant és lassul, már szinte átlag alatt van az északi hemiszférában. Pl Finnország területén alig van hó, sõt nálünk októberi hidegbetörés idején még alacsonyabb értékek elõfordultak mint ott eddig. Pl Budapesten 3-4 fagyos nap volt, Helsinkiben eddig egy sem! Pl Rovaneimiben idén -4,8 fok volt a legalacsonyabb érték nálunk -8,7 fok, sõt északabbra is alig fordult elõ -10 fok, és ez az egész Skandináv-félszigetre jellemzõ. Ergo a hó,- és hidegbázis nagyon hiányzik, és ez a helyzet a Kelet-európai-síkság európai felén is. Pedig már november van szinte, és a ciklonok északra folyamatosan nyomják az enyhe levegõt. Az azori maximum és az izlandi minimum köszöni szépen jól van, és esze ágában sincs gyengülnie egyiknek sem.
Grönland belsejében igen erõs a magasnyomás van és szépen hátoldalon folyik az óceánban a hideg fagyos levegõ, így ciklonok erõsödnek, generálodnak. Ördögi kör, nem lesz egykönnyen vége, így egyre nagyobb esélyt látok egy klasszikus zonális igen kellemes hõmérsékletû télre. Sõt, meg merem kockáztatni, hogy az elsõ 10 között fog végezni a tél a legenyhébbek sorában, mióta megfigyelések vannak.
Itt van viszont két dolog ami boríthat a bilin és azért ezeknek is van szerepe, mégpedig egy Kelet-Európa felett elterülõ anticiklon kiépülése és tartóssága, ha ez létrejön akkor valamelyest kompenzálhat a tél milyenségén, valamint a medence fagyos levegõ megtartása. Amit hidegpárnának nevezünk és nem lehet tudni, hogy kialakul avagy sem, ha igen és éjjel-nappal fagyok lesznek akkor lehet akár egy-másik téli hónap átlag alatt akár. De ez a kettõ kutya vacsorája, létrejöhet, de véleményem szerint ezekkel számolni nem érdemes.
Aztán lehet nagyot bukok, de egyelõre ennek áll a zászló, igaz mindig az idõjárásé az utolsó szó:-)

Ezt az olló nyitogatást már egy ideje mutogatja a GFS, de sose ér közelebb. A JoeJack féle verzió nekem tetszene, a 2009/10-es téllel nagyon elégedett voltam

Egy hét unalom,(ha csak esetleg a tartós ködöt nem vesszük izgalomnak)!
A fáklyákon is másodikától nyílik az olló,és lehet változékonyabb az idõ,ahogy vissza szorul ÉK felé a magas nyomás!Hogy utána mi történik még képlékeny.Ha mi leszünk a választó vonalon,akkor ismét csapadékosra fordulhat az idõ,de benne van egy langyosabb kellemes késõ õszi idõ is a pakliban.Én inkább erre szavaznék,és akkor nov. vége felé jöhetne az addig megerõsödõ ÉK-i hideg!Mondjuk 26 körül,és Anarkival besöpörnénk az elismeréseket!
Link
Link

No, én éppen azon lennék meglepõdve, ha nem lennének szélsõséges idõjárási helyzetek. Az utóbbi 25 esztendõ éppen ezt támasztja alá. De ezt is meg fogom nézni
Olyanokra gondolok, mint az extrém meleg télen, a 2006-07-esen január közepén éjfélkor mért 19 fokos melegre Vagy a következõ esztendõben érkezõ 2 viharciklonra , és más hasonló finomságokra.
Mivel decemberre és februárra jelentõs eltérést várok az átlagostól, ezekben a helyzetekben az extremitás is benne van

Egyetértve azzal a gondolattal, hogy a tél "vastagabbik vége" valószínûleg határozottan a második felére esik majd, hozzá kell tennem, hogy valamikor november 2. (esetleg a 3.) dekádjában elképzelhetõ, kóstolót kapunk hóból-fagyból. Egyrészt az õsz makroszinoptikai jellege, a történések egymásutánisága is ezt sugallja, másrészt a kialakulóban levõ, általad is említett északeurópai zonalitás, fölöttünk tartós anticiklonnal, a nyugati áramlási szalagtól északra, a szubarktikus övben "kóválygó" igen hideg légtömegekkel azt a benyomást kelti, mintha belátható idõn belül komolyabb hidegleszakadás készülne (bár ezt a modellek tényleg nem látják még)

A magam részérõl máshogy látom a helyzetet, ami a szélsõségeket illeti. Nagyon kiélezettnek igérkezik a "harc" az atlanti enyhe légtömegek és a szárazföldi hideg között. Egyfelõl ott van a zonalitásra való hajlam (ez 2009/10-ben praktikusan hiányzott), hiszen tartós, erõs az azori maximum, és ugyanilyen tartós az izlandi minimum aktivitása. Másrészrõl viszont a korán kialakult, vastag északkelet-szibériai hótakaró hideg telet sejtet azokon a tájakon. A kiújuló északkelet-európai AC nálunk keleties áramlásokkal szintén a kontinentális hatás erõsségérõl tanúskodik.
Eléggé úgy tûnik, hogy "lábas hidegek" fognak vetélkedni mediterrán és/vagy atlanti enyheséggel a közeljövõben, s hogy melyik lesz majd a meghatározó a Kárpát-medencében, még több mint bizonytalan. Például el tudok képzelni olyan verziót, hogy a három téli hónap összességében pl. 0,3 fokkal melegebb lesz az átlagnál, de tartalmazni fogja az évszázad leghidegebb 2 hetét.

Látom, hogy a tél egészére nézve a nézeteink igencsak egybevágnak (enyhe kezdet, egyre hidegebb folytatás). Lássuk azonban a közelebbi jövõt: még legalább 10 napot (+ áfa )adok a mostani felállásnak, azaz Kelet- és Közép-Európa felett AC, Skandinávia, a Brit-szigetek és Izland térségében erõs ciklonális tevékenység. A továbbiakban (a jövõ hét második felében) csak annyi változást látok, hogy az anticiklonális mezõ valamivel keletebbre húzódik, és a Nyugat-Európa felett kialakuló hosszúhullámú teknõ és az említett kelet-európai (inkább fekete-tengeri) AC közös áramlási rendszerében még inkább megerõsödik a melegadvekció, és ahol éppen nem lesz magasköd és érvényesül az átkeverõ hatás (ill. az Alpok alján a fõn-effektus), ott bizony a 20-21 fokot sem tartom kizártnak. Számottevõ lehûlésre, esetleg az elsõ mutatóba lehulló hópelyhekre leghamarabb november 10-e után számítok (azt is csak elméletileg, a modellek semmi konkrét támpontot nem nyújt(hat)nak jó 2 hétre elõre.

Én egy olyan megérzésre ébredtem fel, hogy az õsz eddigi lefolyása és a közeljövõre várható makrofelállások is meglehetõs hasonlóságot mutatnak a 2009-es évvel.

Az akkori szeptember a mostanihoz hasonlóan anticiklonos, száraz, az átlagosnál jóval melegebb volt, gyenge frontokkal.

Aztán októberben elkezdõdött a meridionális és zonális felállások harca, a hónap nagy változékonyságot, jóval több csapadékot hozott, beindultak a mediciklonok is. Mintha csak a mostani októberrõl írnék, nem?

Aztán november elsõ hetét zonalitás követte, jelentõs pozitív hõmérsékleti anomália, ami egészen december elsõ harmadáig eltartott. Az elõrejelzési térképekre ránézve most is elég jó esély lehet egy zonalitásba (persze átmeneti meridionális betétekkel tûzdelt) hajló hónapra.

A 09/10-es tél végül hatalmas változékonyságot hozott, komoly hidegelárasztás után "karácsonyi nyár", majd 2 hét enyheség, aztán jött az emlékezetes mediciklon január végén. A február elsõ fele igazi téli idõt hozott, aztán korai kitavaszodásba csapott át az idõjárás, csakhogy erre jött 2 hét tél márciusban.

Jómagam valami hasonlóra számítok, annyi különbséggel, hogy nem várok az akkorihoz mérhetõ extrém szélsõségeket (20 fokos napi kh. emelkedés 4-5 nap alatt, 30-40 cm havak fél nap alatt ugyebár...). Én úgy látom, hogy nagyon jó esély van egy tök átlagos télre, havi anomália tippjeimet majd leírom elseje után.

Ha már tippverseny is lesz, hát segít vagy megtéveszt
Mindenesetre a statisztikai adatok talán éppen megmagyarázzák myloh tapasztalatának bizonytalanságát, ugyanis ez alapján ellentmondásos télre számíthatunk.
December az átlagosnál szignifikánsan enyhébb lehet, ám a január már átlagos vagy gyengén hidegebb, míg február szignifikánsan hidegebb.
Összességében átlagos, vagy gyengén hidegebb telet várok a statisztika alapján!

Mint az elõzõ években, Jóskával ismét jövünk (hamarosan) élõvilágos-elõrejelzõs, rövidke cikkünkkel.
Elöljáróban annyit, hogy idén bizony vannak kérdõjelek a fejünkben (nem olyan egyértelmûek a jelek, mint az ezt megelõzõ években). Én - a cikkben leírt megfigyelések alapján - átlagos, esetleg picit enyhébb telet gondolok az átlagostól.

Látom megy a latolgatás a decemberrõl, mit szólnátok egy tippversenyhez a decemberi hõmérsékleti anomáliával kapcsolatban?

A játék:
Decemberben 1981-2010-ig 200 m alatti hivatalos állomásokon +0.4 fok volt az országos havi átlaghõmérséklet. Ehhez képesti anomáliát kell megtippelni tized pontosan(pl. +0.2) 2011. nov. 1. 00-ig. A tippeket PÜ-ben kérem( tárgy: Tipp). (Az elsõ tippelõnek elküldöm én is a tippemet)

Ezúttal a GFS "nyert" az ECMWF ellenében abból a szempontból, hogy az az északkelet-európai AC, melynek jelenleg a délnyugati peremén vagyunk, a hó végére dél felé távozik és leépül. Nyomában zonalitás alakul ki Észak-Európában, de mindkét modell szerint ez kérészéletû lesz, s hamarosan újra megjelenik az északkeleti magasnyomás. Ezzel párhuzamosan az atlanti ciklonok megtorpannak, alacsony nyomású légtömegeik kezdik dél felõl megkerülni az AC-szörnyeteget: kifejezett mediterrán ciklontevékenység néz ki november elsõ dekádjára a GFS szerint. Amennyiben az északkeleti hatás ekkor felül tud kerekedni a délin, úgy a 2. dekádban téliesre fordul az idõ, s a medek közelsége miatt komolyabb síkvidéki havazás sem kizárt.
Egyébként úgy fest, hogy a télelõ makroszinoptikus vezérmotívuma éppen ez lesz, ti. a zonalitás "birkózik" az idõnként kiépülõ északkeleti blokkoló anticiklonnal, óceáni légtömegek a szárazföldi hideggel. Hogy melyik hatás lesz túlnyomó, arra egyelõre tippelni se merek. Elképzelhetõ november végén, decemberben kifejezetten atlantikus idõjárás nagy enyheséggel, de száraz hideg, hidegpárnás periódus se nagyon lepne meg.
Hmvhely: bevallom férfiasan, még sohasem linkeltem. Ha megírod privátban, hogy kell csinálni, nagyon szívesen felteszem a kért térképeket.

Egyetértek! Valóban ezt valószínûsíti a modell! Inkább a kontinentális hideget valószínûsítem decemberre, néha kevés hóval! Szerintem a december hidegebb lesz az átlagosnál. Belinkelnéd nekem a CFS modellt, mert valamiért nem tudom a régi linken megnyitni? Milyen gyakran frissül ez a szezonális modell?

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#20824)

Az "erõs skandináv ciklon" kitétel elindított bennem egy gondolatmenetet. Éppen tegnap néztem meg a CFS szezonális hõmérsékletanomália-térképeit. Ez összességében teljesen átlagos hõnérsékletû telet prognosztizál a Kárpát-medence környékére, de az anomália területi eloszlása Európában sokat mondó. A Skandináv félszigeten kifejezetten erõs pozitív anomália figyelhetõ meg, ellenben Délkelet-Európában, és ehhez csatlakozva a Fekete-tenger valamint a Kaszpi-tenger vidékén, ill. Dél-Szibériában negatív az anomália. Mindez egy, a Skandináv-félszigettõl délkeletre elhelyezkedõ igen stabil AC-t sejtet, melynek ny-ény-i oldalán alacsony nyomású, enyhe légtömegek áramlanak az Atlanti-óceán felõl Skandináviába, ezzel szemben d-dk-i peremén hideg légtömegek árasztják el Délkelet-Európát. Kifejezett valószerûséget kölcsönöz e forgatókönyvnek a mostani, elég makacs s a fentihez hasonló makrocirkuláció. Közép-Európa könnyen választóvonalat képezhet az északnyugati enyheség és a délkeleti hideg között. Akármelyik oldal lesz is a meghatározó, az AC dominancia miatt a csapadék átlagon alulinak, legfeljebb átlagosnak igérkezik a modell szerint is. Ezen persze az ilyen idõtávlatban elõrejelezhetetlen mediterrán ciklontevékenység sokat változtathat.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#20823)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#20822)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#20821)

Így már világos. Nekem is vannak hasonló prediktoraim: például, elõoldali, déli légmozgásos szeptember tapasztalataim szerint "nem tesz jót" a téli hónak, fagynak. Ilyen esetben roppant gyakori, hogy a meleg õszelõt feltûnõ kontraszként igencsak hûvös-hideg õszutó követi, nemegyszer téliesre forduló idõvel már október végén, november elején. Az "igazi" tél viszont ekkor enyhe -fõleg a napforduló és az azután következõ hetek. Január végén, február elején aztán hajlamos visszatérni a hideg, a tél fagyos, havas része ilyenkor veszi kezdetét (ha egyáltalán).
Idén is ilyen típusú év van, de ennek azért nem kell feltétlenül a 2006/2007-hez hasonló "katasztrófába" torkollnia. Ahogy írod, lehetnek szép epizódok, még ha ez a tél valószínûleg nem is lesz 1928/29-es fajta. Amellett az észak-szibériai hómennyiség némi reménysugarat jelent arra nézve, hogy az elõjelek ellenére talán tisztességes telünk lesz.

Hm, érdekes (örülök, hogy a tél közeledtével újra itt vagy ).
A téllel kapcsolatban én egy picit mást várok. Ha megnézzük az idei nagytérségi áramlásokat, akkor jól látszik, hogy a beállt idõjárási helyzetek igencsak stabilak voltak (pl. a tavaszi AC-dominancia, ill. a nyári tartós DNy-i felállás). Ebbõl levezetve (találgatva ) én arra számítok, hogy a skandináv térségben erõs ciklontevékenység lesz jellemzõ és ennek következményeképpen nálunk gyakori hidegcseppleszakadásra és emiatt ugyancsak gyakori mediciklonképzõdésre lehetnek kilátások. Ez persze magában hordozza a tartós elõoldali helyzeteket is. Összességében átlagos, vagy annál picivel hidegebb telet várok (meg ugye a La Nina is újból beindul)

Prediktoromat a nyári-õsz eleji makroszinoptikus felállásokból, hazai idõjárásból, valamint eurázsiai hóadatokból eszkábáltam össze.

Rekordenyhe decemberre én se tennék nagy tétet, de az átlagosnál meggyõzõen enyhébbre (legalább plusz 2 fokos anomália) igen, ahogy anno a tavalyi átlagosnál hidegebb decemberre, és idei átlagosnál melegebb augusztusra is tettem volna.

Persze ez nem azt jelenti, hogy november második felére és decemberre nem reménykednék téli (akár nagyon szép) epizódokban. De tényleg csak epizódokban.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#20820)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#20819)