Meteorológiai társalgó

Tipikus hozzáállás, de kétségkívül jobb volt a régi! Ám azért lássuk meg a jót is! Az országrészenkénti felosztás (gyengébbek kedvéért ÉNY, DNY, DK, ÉK), ebbe a kategóriába tartozik!
Más: akkora a dunszt a levegõben a hét eleji 35 mm után, hogy indulok a legelõkre szegfûgombázni!

Ez most pont nem jó példa... A radar esetében egyértelmûen az történt, hogy egy színvonalas alkalmazást gagyira cseréltek.

Ha visszaállítanák a régit, akkor meg azon menne a sopánkodás, hogy miért nem hagyták meg ezt a szép újat. Akár ugyanazoktól az emberektõl is... tipikus magyar hozzáállás, jót nem lehet tenni a néppel, az egyszer szent

Közben szalad fel a hõmérséklet, vége a friss idõnek, jöhet ismét a meleg.

Sajnos erre szinte 0-az esély, pedig ég-és-föld a különbség a régi javára.Ha szavaztatnák a népet, magasan a régi gyõzne szerintem. Hahó! Drága OMSZ, nem lehetne legalább valamit javítani ezen??

Én fordítva emlékszem. A többségnek nem tetszett már akkor sem az új, amikor lecserélték a régit. Nem lehetne valahogy visszacsinálni?

Volt a francot*... meg se közelíti a régit.. Nem is értem a lényegét, mert állítólag a laikusok miatt változtattak.

Hát én beszéltem egy-két éppen csak rá-rá pillantóval de nekik se tetszik...

Pedig akkor, amikor bejött ez az új, mindenki el volt tõle ájulva.
Én már akkor mondtam, hogy sokkal gyengébb.

Szigorúan nappal.

De szép volt a régi radar, nagyon sajnálom, hogy az OMSZ lebutította a mostanira...

Hm, azért van ebben némi számolási hiba a Napról, Budapestre érkezõ energiát illetõen. 1300W/m2-rel számolva, ami ideális esetben juthat a Földre (merõleges sugárzással számolva, mindig napsütéses, derült eget figyelembe véve) is csak ~200 milliárd MJ jöt ki nekem

Budapestet nem hozhatom fel, arról le lettem tiltva Így most nem megyek bele a részletekbe, azonban az szemre is feltûnt gyors fejszámolással, hogy 500 millió liter özemanyagból nem 25 milliárd MJ, hanem kb a fele szabadul fel hõként. (hatásfok + a sûrûsége kisebb a vízénél) stb

Örökre emlékezetes marad itt is. Brutális volt. Akkor szélviharral h na..

Erre a viharra én is emlékszem, nálunk a téren komoly faaprítást végzett.

Most kivételesen péntekre és az egész hétvégére a naposabb, lehetõleg csapadékmentes verziót fogadnám el, mivel fotózni nem lesz idõm/lehetõségem.

Én inkább egy Budapest példával közelíteném meg a kipufogógáz témát.
Budapest területe 625 millió m2. Kiszámolnám, hogy egy év alatt a napsütésbõl mekkora energia érkezik ekkora felületre, és ennek hányad része nem verõdik vissza egybõl a világûrbe (erre nyilván vannak adatok). Tételezzük fel, hogy ez az energiamennyiség melegíti az itteni levegõt.
Ezt az energiamennyiséget vetném össze a nagyjából 500.000 autó által egy év alatt a benzin és gázolaj elégetésébõl származó energiával. Saccra ez kb. 500 millió liter üzemanyag lehet.
Nem számoltam ki, de becslésem szerint több nagyságrendnyi különbség van az elõzõ javára az utóbbival szemben.
Szerk.:
Végül durva közelítéssel kiszámoltam és a napsütésbõl 1900 milliárd MJ energia érkezik Budapestre egy év alatt, a kocsikból pedig 25 milliárd MJ.

Péntekre ezt elfogadnám.. Brutál vihar volt, 120-as kifutószéllel érkezett, rengeteg fát kivégzett.

Csak illúzió, hogy a megfigyelést valaha is háttérbe szoríthatja az algoritmuskeresés, a spekuláció. Egyébként pedig igen álszent dolog úgy tenni, mintha a nagybetûs tudomány tévedhetetlen lett volna a múltban. Rengeteg baromságot állított számos tudós, akadémista stb. az elmúlt évszázadokban. De tisztelték az eredményeiket, mert õk TUDÓSOK voltak. Ne azért legyen igaza valakinek mert õ kijárta az iskolákat, meg azért mert már doktor, hanem azért legyen igaza, mert vette a fáradtságot, hogy kritikusan álljon néha még az axiómákhoz is.

Egyébként hálásan köszönöm jóindulatú támogatásodat, de egy félreértést el kell oszlassak: én sohasem állítottam olyat, hogy "a megfigyelés többet ér, mint a tudomány"
Különben sem lehet ezt a kettõt szembeállítani egymással. A természettudmányi ágak jó része experimentális (megfigyelõ és kísérletezõ) még napjainkban is. Az egzakt tudomány a jelenségek megfigyelésével kezdõdik, majd azok magyarázata, a mechanizmus kiderítése következik. Ezután jön a mérés, majd a matematikai megformulázás -ha lehetséges. Igaz, mindez néha fordítva történik, mint a relativitáselmélet esetében: ott a koncepció és a matematika volt az elsõdleges, a kísérleti igazolás csak jóval késõbb történt meg.
Az igaz, hogy mára annyira elõrehaladt a legtöbb természettudomány, hogy magas szintû mûveléséhez komoly elõtanulmányok szükségesek. Az emberek legyintenek, mondván: én ehhez úgysem értek, érdemben hozzátenni valamit meg mégúgy se tudok. A társadalom szétszakadt a maroknyi "tudó", és a töméntelen tudatlan csoportjára. Ez baj, és nem feltétlenül kellene, hogy így legyen. A tudomány népszerûsítése, az ismeretterjesztés, felvilágosítás jelenleg nem sláger. (Illetve, ami ismeretterjesztés van, egyre inkább a bulvársajtó jegyeit viseli)
Einstein vállalkozott egyik könyvében arra, hogy elméletét olyan emberek számára is érthetõvé teszi, akiknek matematikai ismeretei nagyjából a négy alapmûveletre terjednek ki. Kitûzött feladatát kitûnõen oldotta meg. (A könyvet elolvastam)
Szóval, nem reménytelen próbálkozás ma sem, hogy a természettudomány széles körben hasson.
Hogy így van, ennek vagyunk élõ, két lábon járó példái mi, meteorológiai amatõrök.
S ha valaki lelkesedik ezért a tudományért, tevékenysége nem fog kimerülni mérések eszközlésében -mely különben nagyon hasznos elfoglaltság. Hanem óhatatlanul elgondolkodik a jelenségek összefüggéseirõl, és elkezd elméleteket fabrikálni. Ezek nem feltétlenül állják ki az egzakt tudományosság próbáját, de felállításuk izgalmas szellemi játék, agytornának kitûnõ. Aztán mások megerõsítik, vagy megcáfolják ezeket az elképzeléseket, így felvillanyzó polémiák folyhatnak itt a fórumon. (Persze a vita úgy nem mehet, hogy helybõl lehülyézem a másikat valamely állítása miatt)
Természetesen "tudom, hány kiló vagyok", olyat sose állítottam, hogy jobban tudok valamit az arra szakosodott, profi meteorológusoknál. Ez butaság is volna, meg bicskanyitogató is.
Igaz viszont, hogy a tudomány épületének megvannak a hézagai, léteznek bizonyos sztereotípiák, van megmerevedett praxis az egyébként tiszteletre méltó egzaktságban. És ki tudja? Hátha ott tér nyílik a nem céhbelinek is. Schliemannt kinevették a hivatásos régészek, történészek, mikor meg akarta találni az eposzbeli Tróját. Aztán mégis megtalálta...

Na, hoztam kólát meg ropit, oszt olvasok tovább

-10 C-ban nappal vagy éjszaka?

Nos igazad van, de 0 lényegi tartalomra én is csak annyit tudok visszalökni. Nem írom le mégegyszer A Mesterrel szemben fennálló öszzekülönbözések hátterét, mert már megtettem párszor, de ha tehetem, válaszolni fogok neki mindig, ha a hasára csap. Nyilván ez a válasz sem lesz cizellált

Az aszfalt más tészta. A hõkapacitása majdnem háromezerszerese a gázokénak, és még sorolhatnám. Már a vitaindító hozzászólásban is volt némi felhívás keringõre ("sokan viccelõdnek az aszfalttal"), és persze el is lett csúsztatva általános érvényûre a dolog, pedig a viccelõdés mindig az abszolút tagadás - nevezetesen, hogy nincs semmilyen felmelegedés - egyik ellenpontjaként jelent meg eddig, az elmúlt évtizedek legalacsonyabb kiterjedésûnek mért északi jégtakaróira és gleccsereire, ahol nyilván többezer kilométeres körzetben sincs aszfalt. Ettõl még lehet hatása, sõt, van is, de erre alapozni azt, hogy emiatt látunk mindenfelé melegebb átlagokat, az tényleg vicces. Nos hát innen születet az aszfaltos vicc.

Szerk.: és szerinted a 185091-re most mit kellene mondanom?

Szerintem az aszfalt példával nagyon eltértél a tárgytól.

Azt is jó lenne lemérni, hogy télen amikor -10 fok van, hány fokkal nõne a hõmérséklet, ha Budapest teljes lakossága meztelenül kimenne a szabadba a 36-37 fokos testhõmérsékletével. Jó buli lenne!

Bár Nanovich mester némileg elvette a kenyeremet, néhány gondolatot idevésnék kipufogógáz-ügyben.
Próbáljuk meg szisztematikusan végigmenni a dolgokon! Ha jól emlékszem a középiskolai fizika-anyagra, egy gáz (és bármilyen anyag) hõenergia tartalma annak tömegétõl, fajhõjétõl és hõmérsékletétõl függ -tulajdonképp mindhárommal egyenesen arányos. Mit mondhatunk ennek fényében a forró gáz hordozta energiamennyiségrõl? Elõször is, a szilárd és folyékony halmazállapotú anyagokhoz képest a gáz kis sûrûségû: egységnyi tömeghez tartozó térfogata igen nagy. Ebbõl kifolyólag a gáz nem valami jó energiatároló közeg. Viszont óriási volument bocsájt ki belõle a belsõégésû motor. Pontos adatok nem állnak ugyan rendelkezésemre, de itt nyilván nem néhány liter/sec mennyiségekrõl van szó. A gáz hõmérséklete igen magas (jó lenne tudni, pontosan mennyi). A fajhõrõl sincs adatom, de ha emlékezetem nem csal, a gázok fajhõje 1-nél jóval kisebb szám.
Tehát, abban egyetérthetünk, hogy kis sûrûsége és fajhõje ellenére a nagy térfogatban levegõbe kerülõ, magas hõmérsékletû kipufogógáz számottevõ hõenergiát hordoz.
Ennek a hõenergiának jó részét a kipufogógáz leadja, hisz tapasztalati tény, hogy a motorból kikerülve erõsen lehûl. Tegyük fel, hogy jórészt valóban nem a környezõ hidegebb levegõnek adja át az energiát. Akkor viszont hova tûnik a leadott hõenergia, mely -mint tudjuk- nem veszhet el?
Az tény, hogy gázok rossz hõvezetõk. Ezért lehetséges például, hogy a meteorológia légtömegei hosszú utat tudnak megtenni eltérõ hõmérsékletû közegben úgy, hogy eredeti hõmérsékletük alig változik. Viszont hõáramlás, elkeveredés révén a hõkülönbség elõbb-utóbb kiegyenlítõdik -nyilván ez helyzet a kipufogógáz esetében is.
Az nekem is eszembe jutott, hogy a forró gáz fölfelé száll, mint hõlégballon. De emelkedése nem tart örökké: elõbb-utóbb valamiféle cirkuláció jön létre az adott helyen, mely a gáznak legalább egy részét újra a talaj közelébe hozza. Ha nem így lenne, nem kellene, hogy sokat fájjon a fejünk a kipufogógáz káros vegyületei miatt.
Az kiderült, hogy a kitûnõ Nanovich sem tagadja a kipufogógáz valamekkora melegitõ effektusának létezését. Csak a méreteket kérdõjelezi meg. Én sem állítom, hogy nagyon jelentõs tényezõrõl van itt szó - hiszen számszerûség nem áll rendelkezésemre.
Csak azt mondtam, hogy ilyen hatás biztosan létezik.

Pedig könnyen elõfordulhat, hogy nem értek Thermometerrel egyet, mert nekem nem tetszik a "megfigyelés többet ér, mint a tudomány" megközelítés, mert a tudomány a mai (egyszerû halandóhoz képest) elõrehaladott állapota, szakmai kutatócsoportok képessége túlságosan nagy lépéselõnyben van. Vannak brilliáns elmék, akiknek hipotézisei, megérzései túlmutathatnak a tudomány mai álláspontjain, és még a tudomány nem tart ott, hogy megmagyarázza, de ilyennel egyelõre szerintem még nem találkoztam, csak olyannal, aki ilyennek tartja magát (Dávid Mihály, hogy egy szélsõséges példát hozzak).
Ezúttal szimplán puritán volt a megszólalásod, tele sarkítással és személyeskedõ támadással, lényegi tartalom 0.

Vissza a kérdéshez: nos, a referenciamérés nem is lenne nehéz (100-200 m-ekre kell helyezni mérõt egymástól). Valamint egy (ördögtõl való, hehe) tapasztalati megfigyelésem: bringával leizzadok az M0-ás mellett, a kamionok döntik a hõt, viszont elõtte és utána igen kellemes az idõ. A leginkább döbbenetes megfigyelés az aszfalt és az erdei út közötti különbség volt, fõként nagy aszfaltozott területen (1 sávos út, tehát nem járda): lepörkölõdött a lábam nagy melegben aszfalton, míg kis bringaúton a hûvös szellõ simogatta. De aki néz Forma 1-et, érdekes lehet számára a T levegõ és a T aszfalt közötti különbség is
Ami az én véleményem, az az, hogy az aszfalt sokkal durvábban beavatkozik a mérhetõ T-be, mint az autók, az arány lehet kb. 300:1, ami az autók hatását nézve kisebb, mint 1%, tehát tényleg kár számításba venni. Az viszont egyszeri gyalogosként is érezhetõ, hogy egy gyengéd szellõ aszfaltozott területrõl milyen hõséget képes lökni a megfigyelõ felé. Ha egy ilyen löket pl. egy mérõállomás felé sodródik, hány fokot mér felül a kritikus (leolvasási) pillanatban? 2-t? 10-et?

Ez már nem ide tartozik, de szeretem az erdõ-mezõ közötti különbséget is: este az erdõ "fogja" a meleget, és érzésre 4-5 °C-kal melegebb is lehet az erdõbe érve. Reggel pedig a gyorsan melegedõ mezõk hagyják le a végre lehûlt erdõt, így délelõtt erdõbe érve hûvösebb idõ várhat. Ha van némi légmozgás, az is bele tud kavarni pl. erdõszéli klímaállomások adataiba.


A megoldás szerintem sok-sok mérõállomás lenne, hogy kihulljon a "férgese", a többi (helyesre törekvõ elhelyezés mellett) elnyomná. Persze ettõl még nem lesznek historikus adataink.

Már megszoktam, hogy amikor én elsõk között megyek rá A Mester elméleteire, te az elsõk között vagy aki ügyvédjévé teszed magad Nem emlékszem az akkori levezetésre, csak a konklúzióra (talán majd a "szerzõ" emlékszik rá).

Oké. Hagyjuk Budapestet! Pedig ha a hatás ott sem nagyon jelentkezik, akkor hol máshol? (ráadásul összeszedtem azóta néhány közlekedési statisztikát, ha már egyszer amúgy is a KSH-t bújom) Vegyünk egy tényleg forgalmas utat mondjuk az M -1-es auótópálya iszapszentgilisztási szakaszát, pontosabban közvetlenül az autópálya melletti vadvédõ háló mellé telepített klímaállomást. Legyen olyan forgalmas ez az autópálya, hogy éjjel-nappal mind a 4 sávjában egymást érjék az autók, mint egy vasúti szerelvény. Csak tényleg "érzésbõl" vegyük az útszakasz egy 100 méteres szakaszát (50 a mérõtõl balra 50 jobbra), ahol sejtjük, hogy onnan hatással lehet a szenzorra a "roppant magas hõmérsékletû" gáz. Tekintsük tehát ezt a 100 méteres szakaszt, majd szintén érzésbõl mondjuk, hogy 10 m magasságig hat felfelé (szerintem tovább, mert annak a roppan forró kupufogógáznak megvan az az eleve szemét tulajdonsága, hogy a környezeténél roppantul forróbb, tehát esze ágában sincs oldalra mászkálni holmi szenzorokra, hanem felfelé igyekszik), és mondjuk, hogy az útszakasz 50 méter széles. Átlagosan 100 km/h-t sebességet, 10 l/100 km fogyasztást feltételezve, a benzin égéshõjébõl, a levegõ fajhõjébõl és a mai motorok 30%-os hatásfokából kiindulva a térrészbe így 1 nap alatt szállított hõenergia 4 fokkal emeli meg a hõmérsékletet. Úgy, hogy a levegõ tömegáramát és mindenféle hõveszteséget kizártam. A konklúziót vonja le mindenki maga

Viszont annak örülnék, ha valaki utánaszámolna, mert csak kapkodva püföltem a billentyûzetet és elég önkényes a modell is. Igaz érzésem szerint inkább az energiabeviteli oldalon.

Termometer ezen "érdekességével" nem is foglalkoznék többet, mert a befektetett energia nem éri meg. Meg amúgy is gyárt újabbat, nap mint nap

Az igazi megoldás egyébként tényleg a kimérés lenne, csak hát az egy kicsit bajos. Gondoljunk bele csak a referenciamérõ helyzetébe. Végülis mindegy, mert úgy sincs ilyen klímaállomás

Annak ellenére, hogy én tisztelem Nanovich tudását és olykor még jókat röhögök is a beírásain, leírta Balintaj a lényeget! Ez NEM egy hivatalos, tudományos met oldal, hemzsegnek a lelkes amatõrök, az köt össze minket, hogy imádjuk az idõjárást figyelni.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy mindenféle marhaságot be lehessen ide írni, de ne kelljen már mindent matematikailag, fizikailag, statisztikailag bebizonyítani...! Én érdeklõdve olvasom Thermometer írásait, akkor is, ha nincs mindig igaza.
Ha valaki csak a száraz tényekre kíváncsi, az nézze az OMSZ oldalát, az észlelési naplót és kerülje ezt a társalgót!

Nano ez nem volt szép tõled, hátrább az agarakkal!
Ha ferdítesz és csípõbõl tüzelsz valakire, akkor vedd arra is a fáradtságot, hogy a saját "vélt" igazad bebizonyítod. Ha pedig nem tudod (nincs idõd, fáradt vagy, lusta vagy, esetleg nincs igazad), akkor illene ennél sokkal finomabban reagálni (vagy hallgatni).
A fórum (nem tudományos!) pedig arra való, hogy ki-ki a saját elméletével, ötleteivel elõrukkoljon. Lehet aztán cáfolni, helyeselni, továbbfejleszteni.

Nem tudok ilyen klímaállomásról, Budaörsön lakom, a völgy alján ott egy kis földút, az M1-M7 közös bekötõ szakasza. Ezért gondolkodtam el, nincs-e kihatással a völgy hõmérsékletére, Sõreg Ádám (Hidegség) szerint elhanyagolható ez a hatás (mondta pár éve, amikor neki felvetettem).

Viszont, ha kritikus (és kicsit igénytelen) stílusban válaszolgatsz, nem hagyok szó nélkül egy kis apróságot én sem:
Thermometer:
"Ugyanígy van jelentõsége véleményem szerint a kipufogó gázoknak is. Ezek roppant magas hõmérsékletûek, és ha nagy az autóforgalom a mérõhely mellett , szinte biztosan meghamisítják annak adatait.(Nem tudom, végeztek-e már vizsgálatokat ezzel kapcsolatban)"
(tele kérdésekkel, feltételezésekkel)
Nanovich:
"Egyszer volt már itt valaki pár éve, aki azt mondta, hogy Budapest belvárosában azért van meleg , mert a nagy forgalom miatt az autók motorja, és annak kipufogógázai felmelegítik a levegõt."
Ki beszélt egész Budapestrõl, a hõsziget egyetlen és fõ hõforrásáról? Ne ferdíts, ha kritizálsz!

Egybként az autómennyiségbõl és megtett útból (forgalommérés van), a benzinmotorok hatásfokából, átlagos (városi) fogyasztásból történetesen még ki is lehetne számolni a keletkezett hõt. Persze ennek döntõ része elillan, befolyásolja a szélirány stb. stb., de lehetne viszonyítgatni. Az a régi számítás mire alapozott? Ilyenekre vagy csak más hõforrásokkal nagyságrendi összevetés volt?

Azért az autóknak és a burkolt felületeknek más a hõtényezõje. Amíg éjszaka az autók lehûlnek, addig a beton és az aszfalt csak úgy hányják a meleget.

Ugyanakkor én elítélem az adatok visszamenõleges kozmetikázását. Esettanulmányok kellenének arra nézve, hogy egy mérõhely körbeépítése, körbeaszfaltozása milyen hatással van a mérési eredményekre.

Errõl jut eszembe, ha valaki bemásolná ide az állomástelepítés részletes elõírásait, megköszönném.

Igen, igazad van, javítok, mert pontatlan voltam. Tehát éves szinten 0,01°C fok nagyságrendû az általa okozott többlet. Azaz van többlet, és nem igaz, hogy ugyanannyi lenne a kocsik nélkül. Bocsánat!

De én nem akarok belemenni a hasracsapogató játékba, szóval majd elõveszem a témát komolyabban is, ha végre szusszanok majd egyet

Az tehát nem igaz, hogy semmi köze a kocsiknak a belvárosi meleghez. Még akkor sem igaz, ha a városi hõsziget képzõdéséhez csak kis mértékben járul hozzá.

Az állomások környezetének valóban nagy a szerepe. A városiasodással párhuzamosan szinte bizonyos, hogy a globális hõmérsékleti trendekbe építve van egy többlet, amit sok munkával bár, de ki lehetne szûrni.

Majd ha lesz idõm akkor levezetem én is. Mert hülyeséget lehet mondani 10 másodperc alatt is, viszont cáfolásához azért kell némi meló. Sokan kihasználják ezt itt.

Rudi: 1; mutass nekem egy állomást egy forgalmas autópálya mellett! (nyilván klímaállomásra gondoltam, nem az aszfalthõmérõkre) 2; A Mester ezzel ugye azt is sugalmazta, hogy ennek komoly hatása lehet a mostani adatokra

Szeke: legyen inkább egy autók által teljesen lefedett város, folyamatosan túráztatott motorral és hõszigetelõ géllel körbefalazva településtáblától települétábláig, plusz 0 légmozgással, oké? Ja, és el ne felejtsük begyújtani a CO-t. Na, így már talán közelebb állunk a valósághoz.

Hát ha valóban sikerült ezt bizonyítani, akkor gratulálok, mert ez azt jelenti, hogy sikerült az alap kiindulási paramétereket figyelmen kívül hagyni.

Ha ugyanis veszel két teljesen megegyezõ várost és az egyikbõl kiüríted az autókat, a másikba beleraksz úgy 100 000 belsõ égésû motorral hajtott gépjármûvet járó motorral egy szélcsendes AC helyzetben, akkor azért nem vennék mérget arra, hogy az utóbbiban ugyanakkora lesz a hõmérséklet, mint az elõbbiben.

Moshogy fogalmazva a kérdést sem igaz? 10 m-re egy forgalmas autópályától (pl. M0, vagy bekötõ szakasz) melegebb van a kocsik miatt, mint 200 m-re, vagy nincs? (urbán környezet tegyük fel, hogy nincs, csak az autópálya aszfaljta)

Gratulálok briliáns megnyilvánulásodhoz! De ha már ilyen szellemesen, remek iróniával írsz, nyilván elmagyarázod nekem, fizikához tök hülyének, hogy miért nincs hõkicserélõdés a forró és hideg gáz között annak mintájára, ahogy a meleg és hideg folyadék összekeverésekor is köztes hõmérséklet áll elõ. Igen érdekelne kitûnõ magyarázatod.

LOL! Egyszer volt már itt valaki pár éve, aki azt mondta, hogy Budapest belvárosában azért van meleg, mert a nagy forgalom miatt az autók motorja, és annak kipufógógázai felmelegítik a levegõt. Bár ez szinte elsõ látásra nyilvánvaló volt egy fizikában kevésbé jártas embernek is, hogy nem így van, de azért Usrin András vette a fáradtságot és levezette, hogy gyakorlatilag semmi köze a melegnek a kocsikhoz. Több évet kellett rá várni, hogy a Thermometer-féle elméletgyár egy újabb elemeként ismét feljöjjön ez a dolog Gratulálok!

Azért nagyon sajnálom a szélnyírás elmaradását. Végre lenne energia a légkörben, erre elillant a futásokból a nyírás fokozatosan.... Nem baj, csak legyen már egy kiadós esõt okozó szépséges zivatar. Erre azért meg van az esély, az osztrák modell is egész ütõs 3. futás óta.

A visszapörgõ hidegörvénybõl most újra zápor kezdõdött.

A mérõállomások elhelyezése roppant nagy fontosságú. Nem annyira a napi jelentés szemszögébõl, hiszen a gyakorlatban nincs nagy jelentõsége, ha egyik-másik rendszeresen fölé vagy alá mér 1-2 fokokkal. A klímaváltozás, a klímamodellek területén van jelentõsége ennek, ha összehasonlító vizsgálatokat akarunk végezni. Az ilyen vizsgálatoknak sarkalatos elemei az input adatok, és szerintem éppen ez a dolog achilles-sarka.
Nagyon sokat számít, például, az urbanizáció. A városok az utóbbi évtizedekben területileg is alaposan megnõttek: az egykor városon kívül elhelyezett mérõállomás emiatt városon belülre kerül (ilyen eset volt a nemrégiben megszüntetett gyõri-likócsi meteorológiai állomásé is)
Itt a fórumon néhányan szeretnek viccelõdni az aszfalttal, pedig az aszfalt igenis számít: pontosabban, a növényzet -fû, fa, bokor- hiánya számít. A növényzet párologtat, ezzel tetemes hõt von el. Maximum hõmérsékletek szempontjából biztosan nem mindegy, hogy nagy erdõség, vagy pedig több tíz négyzetkilométernyi lebetonozott térség van az állomás szomszédságában.
Ugyanígy van jelentõsége véleményem szerint a kipufogó gázoknak is. Ezek roppant magas hõmérsékletûek, és ha nagy az autóforgalom a mérõhely mellett, szinte biztosan meghamisítják annak adatait.(Nem tudom, végeztek-e már vizsgálatokat ezzel kapcsolatban)
Fentiek miatt sok helyen bizonyára a nagyvárosi mikroklímát "mérik" az állomások. Ellenérvként felmerülhet persze, hogy milliók élnek urbanizált környezetben, s számukra a városi mikroklíma jelenti az idõjárást. Ez igaz is. Baj akkor van, ha az itt nyert "fölémért" hõmérsékleti adatokból a globális felmelegedés tendenciáját olvassuk ki. Hiszen az ilyen "melegedés" nem a légóceán széndioxid tartalmának növekedése miatt állt elõ.
Felmerült írásodban a meteorológus felelõsségének kérdése. Természetesen az ilyen szakember is visel valamekkora felelõsséget a prognózisaiért, de ennek mértékét és jellegét nem lehet összehasonlítani például egy építészmérnök felelõsségével. Ha a mérnök jól végezte el a számításait, az anyag és a kivitelezés megfelelõ volt, akkor a ház vagy a híd biztonságos lesz, dehogy dõl össze. Az orvosi felelõsség más tészta. Ott mint biológiai ágens, komoly tényezõ a beteg szervezete is. A korrekt kezelés mellett sem gyógyul egyforma jól mindenki.
Ezért orvosi kezelésre nincs eredmény garancia, az orvos csak azt vállalhatja, hogy a tudomány elveinek megfelelõen, gondosan kezeli a beteget. A gyógyulás helyes kezelés melletti elmaradásáért az orvost nem terheli felelõsség.
Véleményem szerint a meteorológus felelõssége valahol a mérnöki és az orvosi között helyezkedik el. Az elsõnél kisebb, a másodiknál viszont nagyobb.
Az egykori, a szakértõi módszer alapján készült elõrejelzéseknél a mostaninál kevésbé volt felelõsségre vonható a meteorológus. Napjainkban, a numerikus modellek korában egzaktabbá vált ugyan az elõrejelzés, de mérnöki pontosságot még ezzel együtt sem várhatunk az elõrejelzõtõl.

Nagyon jók ezek a vadászatos videók, a zúzós zenéktõl még pörgõsebbnek tûnik az egész. Legközelebb azért egy Fluor Tomis Mizut is betehetnétek...

---

Péntek akár hasonlóan is elsülhet, mint amit a vadászatos vidin látunk. Igen erõs MNSZ-es helyzetet látok, napközben sok magas és középszintû felhõzetre számítok, az emelt konvekció fog dominálni véleményem szerint. Díjaznám, ha este jönne egy agresszívan villogó MKR nagyobb csapadékkal!

Domaháza 1951.-óta jelent, a mai napig mûködõ állomûs, hiánytalan adatsorral. Karcsi bácsi 1958-ban kezdett, majd felesége halála után 2007-ben Susán folytatta a méréseket 2010.-ig. Az új észlelõ Domaházát 2007. május 1.-tõl vette át. Hõmérséklet adatokat hivatalosan az OMSZ részére nem adott, az adatokat magának mérte, valószínû mint érdekesség került bele a jelentésbe. Hivatalos klímaként nem mûködött. Egyenlõre ennyit tudunk.

Emelt konvekciós szupercella, éjszakai MKR - 2013. május 2-i viharvadászat: Link

A péntek maradt, mint konvektív nap, nagy CAPE lehet kis nyírással és sok nedvességgel, így ez a nap sem a látványról fog szólni, viszont nagy csapadékok hullhatnak majd.

Pedig nyugodtan mérget lehet rá venni!
Az utóbbi években talán, de 30-40 és 10-15 éve nem.

Ez a keleten pörgõ hidegcsepp vagy mi ez úgy néz ki Karácsonyig itt marad, jó kis havazás lenne ott belõle

A klíma-adat dolog szíven ütött Szerencsére régebb óta van meteorológiai észlelés, mint számítógép, így értelemszerûen hatalmas mennyiségû papíron lévõ adatot kellene varázsütésre gépre vinni. Azon szerencsés emberek közé tartozom, akik járhattak az OMSZ archívumában, és jelentem hatalmas mennyiségû adat van, ez hónapról-hónapra még ma is gyarapszik, amit szintén rögzíteni kell. Ezután marad idõ az archív adatbevitelre. Elõször is az állomást katalogizálni kell, összeszedni a teljes anyagát. Ez az adatokra és az egyéb levelekre, ellenõrzési jegyzõkönyvekre is vonatkozik. Egyenként átnéznek minden dokumentumot, levelet és amely a mérésre befolyással lehet feljegyzik. Ez nem túl könnyû feladat,amikor már nemhogy az észlelõ nem él, hanem az sem aki az anyagot pl. az archívumban elhelyezte. Az összeállított ún. meta adatokat kell elõször gépre vinni, megállapítani az esetleges korrekciókat, majd ezután jöhet az adatbevitel, pl. 100 évre, napi szinten. Ezt a munkát szorozzuk be mondjuk csak 100 állomással. Higgyétek el, az a néhány kolléga, aki ezzel foglalkozik a legjobb tudásuk szerint dolgoznak, de az erõforrások végesek.

Nagyon sok olyan adat van, amely a párhuzamos magyarországi mérõhálózatok (Vízügy, Erdészetek, egyetemek stb.) miatt az OMSZ-nak nincsen meg, és nem is vállalhat érte garanciát, bár feljegyzésük akár OMSZ nyomtatványokban, OMSZ-tól kapott vagy vett eszközökkel történt. Ismerek olyan állomást a környékünkön, aki egy észlelõvel szolgáltatott az OMSZ-nak csapadék adatot, a vízügynek csapadék és hósûrûség adatot, a helyi erdészetnek pedig hõmérsékletet. A munkát nem három külön nyomtatványon, hanem egy az OMSZ-ban használatos íven vezette saját maga részére. Az utókor tegyen igazságot, hogy kinek-mit mért és jól mérte-e?

A soproni és környékbeli csapadék adatok rendezésekor vért izzadtunk itt az állomáson, mire rendet tudtunk tenni, mert kikértük a saját mérések mellé az Egyetem, az ERTI,a Vízmû és a helyi Vízügyi Igazgatóság adatait, eredeti jegyzõkönyveit.

Lász: várunk szeretettel, lehetõleg még idén nyáron

"Tudom azt is, hogy az elõrejelzések után semmiféle verifikálás nem szokott történni, senki soha meg nem nézte, hogy egy adott napra elõrejelzett hõmérsékletek valóban úgy lettek-e, mint ahogy azt várták..."

Erre azért ne vegyél mérget...
Bár nem derül ki, hogy 30-40 évvel ezelõttre írod vagy 10-15 évvel ezelõttre vagy pl. az utóbbi évekre.

Volt valami, hisz egy napi jelentés adatból indultam ki és ott volt megemlítve a neve, így 1963 február 28-án biztosan jelentett hõmérsékletet az OMSZ számára. De a bácsi elmondás szerint minden paraméter be lett küldve a szolgálat részére. Sajnos a többi klímakönyvben még a állomás sem volt megemlítve.
Ennyit tudunk, volt jelentés, egy adat szerepel csak, és az elmondás alapján volt küldve minden majd felszámolták az állomást 2010-ben. Ja igen a vízügynek a csapadék volt jelentve. Két kemény adat ismert tehát onnan.

Elõre is köszönöm a segítséget, azt hiszem Sopronba is el kell látogatni egyszer:-)

Na attú azé még odébb vagyunk.

Remélem, ez a mai nap kizökkenti az idõjárást az eddigi kerékvágásból!

A vízügynek csak csapadékot jelentett sajnos