Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
De azért így visszanézegetve tényleg nem semmi, ami akkor volt, hogy a légkör alsó 5-5 és fél km-es rétegében végig pozitív a hõmérséklet...egy "mezei" mérsékelt övi meteorológusnak még belegondolni is furcsa, hogy alkalmanként nálunk is elõállhat ilyen helyzet.
Nekem úgy tûnik, hogy 500 hPa-os szinten a pozitív T még a trópusokon is nagy-nagy különlegességnek számít, ha elõfordul egyáltalán. A Wetterzentrale térképeit és a Föld legforróbb tájairól vett nyári szondaadatokat böngészgetve hirtelenjében nem látok -2, -3°C-nál magasabb hõmérsékletet ebben a szintben. Valamit az is sejtet, hogy a Wetterzentrale-nál az 500 hPa magassága 6000 gpm-ig van skálázva, tehát a mi 2007. júliusi példánknál érdemben melegebb légoszlop már nem is nagyon szokott elõfordulni.
Emellett szól az is, hogy az 5000-6000 m körüli magasság már az Egyenlítõ környéki hegyeken is az örök hó birodalma. Az ottani klíma pedig a miénknél jóval kiegyenlítettebb, tehát nemigen fordul elõ, hogy mondjuk egy erõteljes melegbeáramlás hatására 6000 m fölé emelkedjen a fagyhatár. (Hiszen nincs olyan hely, ahonnan még melegebb légtömeg érkezhetne.)
Emellett szól az is, hogy az 5000-6000 m körüli magasság már az Egyenlítõ környéki hegyeken is az örök hó birodalma. Az ottani klíma pedig a miénknél jóval kiegyenlítettebb, tehát nemigen fordul elõ, hogy mondjuk egy erõteljes melegbeáramlás hatására 6000 m fölé emelkedjen a fagyhatár. (Hiszen nincs olyan hely, ahonnan még melegebb légtömeg érkezhetne.)
Érdekességképpen megnéztem néhány állomás aznapi adatát itt Közép-, Kelet, illetve Dél-Európában (a 00 UTC-s méréseket, mert 12 UTC-kor több helyen nincs szonda), íme:
- Szeged: -8,7 °C
- Kolozsvár: -7,9 °C
- Bukarest: -6,1 °C
- Szimferopol: -5,7 °C
- Odessza: -8,3 °C
- Rosztov-Na-Donu: -7,5 °C
- Belgrád: -8,1 °C
- Zágráb: -9,1 °C
- Thesszaloniki: -6,1 °C
- Brindisi: -8,9 °C
- Pratica Di Mare: -7,1 °C
- Ajaccio: -7,1 °C
A legmelegebb azokban a napokban egész Európában ugyebár a Kárpát-medence, a Balkán illetve a Fekete-tenger térségében volt, de a mérések szerint még ezeken a területeken sem érte el sehol a T500 még a -5 °C-ot sem.
Tehát valószínûleg még a 40 °C-nál is jó pár fokkal melegebb kellene itt lent, hogy ott fent közeledjünk a 0 °C-hoz. Csakhogy egy valamit ne felejtsük el közben: már ezen a július 20-i napon is az említett állomásokon 5800-6000 gpm között volt az 500-as szint magassága! Vagyis ha még tovább melegedne a légoszlop, akkor ez az érték is tovább nõne, azaz feltehetõen akkor sem tudnánk számottevõen megközelíteni.
Vagyis szerintem nem túl nagy rá az esély, hogy ez bekövetkezzen.
- Szeged: -8,7 °C
- Kolozsvár: -7,9 °C
- Bukarest: -6,1 °C
- Szimferopol: -5,7 °C
- Odessza: -8,3 °C
- Rosztov-Na-Donu: -7,5 °C
- Belgrád: -8,1 °C
- Zágráb: -9,1 °C
- Thesszaloniki: -6,1 °C
- Brindisi: -8,9 °C
- Pratica Di Mare: -7,1 °C
- Ajaccio: -7,1 °C
A legmelegebb azokban a napokban egész Európában ugyebár a Kárpát-medence, a Balkán illetve a Fekete-tenger térségében volt, de a mérések szerint még ezeken a területeken sem érte el sehol a T500 még a -5 °C-ot sem.
Tehát valószínûleg még a 40 °C-nál is jó pár fokkal melegebb kellene itt lent, hogy ott fent közeledjünk a 0 °C-hoz.
Csakhogy egy valamit ne felejtsük el közben: már ezen a július 20-i napon is az említett állomásokon 5800-6000 gpm között volt az 500-as szint magassága! Vagyis ha még tovább melegedne a légoszlop, akkor ez az érték is tovább nõne, azaz feltehetõen akkor sem tudnánk számottevõen megközelíteni.Vagyis szerintem nem túl nagy rá az esély, hogy ez bekövetkezzen.
Elõfordulhat hazánk területén 0 fok feletti T500 hPa-os szint?
Még 2007.07.20-án 12 UTC-kor is -9,1 fokos volt: Link
Még 2007.07.20-án 12 UTC-kor is -9,1 fokos volt: Link
A napi rendszerességû adatok nem találhatók meg a könyvtárban sem... Maximum az archív napijelentésbõl lehet régebbieket kiszedni...
Én elég gyakran járok ott egy hosszabb kutatómunka keretében, ha fontos esetleg rá tudok kérdezni a napi részletességû adatokra.
Itt viszont megtalálod a napi adatokat Kékesrõl 1975 májusa óta: Link
Itt viszont megtalálod a napi adatokat Kékesrõl 1975 májusa óta: Link
Köszönöm, de nekem napi rendszerességgel kéne. Gondoltam esetleg a neten hozzáférhetõek a napi mérések (valami ÉKÖVIZIG adatok vagy ilyesmi), pár nap csúszás belefér. Az OMSZ könyvtárában nem tudom mennyire naprakészek ezek, és nem szeretnék illetve nem is tudok 2-3 naponként berohangálni oda. Úgyhogy egyelõre marad az egyedüli kékesi támpont.
Javaslom látogass el az OMSZ szakkönyvtárába, ott biztosan találsz bõven információt. Sajnos a belsõ rendelkezések miatt adatokat tartalmazó dokumentumok nem fénymásolhatóak, viszont valamilyen jegyzetelõ eszközre nyugodtan ki lehet írni bármit.
Tudomásom szerint Galyatetõn mûködik csapadékmérõ, de ha esetleg néhány havi adat hézagos lenne vagy teljesen hiányozna, akkor ott a mátraszentlászlói állomás a szinte közvetlen szomszédságában. A lászlói csapadékmérõ egy erdészház udvarán van elhelyezve, személyesen ismerem az észlelõt is.
Tudomásom szerint Galyatetõn mûködik csapadékmérõ, de ha esetleg néhány havi adat hézagos lenne vagy teljesen hiányozna, akkor ott a mátraszentlászlói állomás a szinte közvetlen szomszédságában. A lászlói csapadékmérõ egy erdészház udvarán van elhelyezve, személyesen ismerem az észlelõt is.
Olaszország vidékén valóban alakulóban van egy sekély mediterrán ciklon, ezt láthatod "érdekes örvénylésként az Adria térségében". De az is kiderül a mûholdképekrõl, hogy ez nem azonos a mi hidegörvényünkkel, ami szépen, ettõl különállóan örvénylik, most épp Szlovákia feletti középponttal. Pl. itt egy jó mûholdanimáció, amin szépen látszik, hogy két különbözõ örvényrõl van szó: Link
Az rendben van, ám a hidegörvény az nem mediterrán ciklon.
Noha a tegnapi csapadékrendszere és hûvös idõjárása emlékeztethetett rá.
Noha a tegnapi csapadékrendszere és hûvös idõjárása emlékeztethetett rá.
Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#3563 - 2009-06-01 09:23:51)
Elfogadom a választ, nyilván ez az elsõdleges magyarázat, de van 2 dolog, ami miatt bennem felvetõdik ez a kérdés:
1. A két évvel ezelõtti nagy júniusi esõzésekre emlékeztet, illetve az adriai felhõzet-mozgás elég érdekes... [esõ]
Elfogadom a választ, nyilván ez az elsõdleges magyarázat, de van 2 dolog, ami miatt bennem felvetõdik ez a kérdés:
1. A két évvel ezelõtti nagy júniusi esõzésekre emlékeztet, illetve az adriai felhõzet-mozgás elég érdekes... [esõ]
Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#3562 - 2009-06-01 09:18:34)
Írtuk, hogy nem az, de ha elolvasnád az utolsó cikket ott felül.......
Persze írjon egy mod....
Írtuk, hogy nem az, de ha elolvasnád az utolsó cikket ott felül.......
Persze írjon egy mod....
Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#3561 - 2009-06-01 09:14:50)
Kedves moderátor, sokan cáfolják, hogy ez egy ilyen mediciklon-féleség volna, ami itt észak-magyarországot öntözi rendületlenül, te mit mondasz? [esõ]
Kedves moderátor, sokan cáfolják, hogy ez egy ilyen mediciklon-féleség volna, ami itt észak-magyarországot öntözi rendületlenül, te mit mondasz? [esõ]
Amennyiben eléred a 30 észlesét, kérned kell a jogot hozzá, amit megadunk, ha addig nem mutatsz fel negatív dolgokat.
Több évvel ezelõtt én is bátorkodtam negatívan észrevételezni a Szolgálat munkáját és e fórum keretében hasonló tájékoztatást kaptam akkor, mint a mostani. Utána felvettem velük a kapcsolatot egy konkrét esemény kapcsán, a válaszuk nagyon egyszerû volt, valahogy így hangozhatott: vannak szabadon hozzáférhetõ információk, és vannak díjköteles információk. Na, a kettõ között kifelé óriási megnyilvánulási különbség lehet szerintem, és ez már üzletpolitika. Lehet, hogy most is ez a helyzet?
Szakmai együttmûködési megállapodások élnek közöttünk, amiknek feltételrendszerében megtörténõ változásokra oda-vissza hatással vannak a külsõ folyamatok mellett a szolgálatban és nálunk megtörtént változások, jelenségek.
Így csak a mi oldalunkról szólva mondhatom, nem szerencsés a berkeinken belül túlzott módon nekirontani a szolgálatnak, hatásai messze vezethetnek.
A jogos és mérsékelt kritika persze más tészta.
Összességében öt-hat éve még más volt a helyzet, mint az utóbbi egy-két évben.
Így csak a mi oldalunkról szólva mondhatom, nem szerencsés a berkeinken belül túlzott módon nekirontani a szolgálatnak, hatásai messze vezethetnek.
A jogos és mérsékelt kritika persze más tészta.
Összességében öt-hat éve még más volt a helyzet, mint az utóbbi egy-két évben.
Moderátori javaslatra, mindenféle hátsó szándék nélkül, csupán a tisztánlátás miatt szeretném megkérni illetve megkérdezni az illetékeseket, hogy az OMSZ és a MetNet közös munkájáról, kapcsolatáról egy részletes leírást sziveskedjenek adni!
Arra lennék kíváncsi, hogy mennyiben árt a MetNet-nek, ha kritizálja valaki az OMSZ jelenlegi vagy múltbéli munkáját, hibákat tár fel, rávilágít problémákra?!
Lehet-e, szabad-e olyan elemzéseket közzétenni a MetNeten, amelyek eredményei nem egyeznek az OMSZ régi vagy jelenlegi állásfoglalásaival, leírásaival, illetve amelyek egyéb tevékenységeiben található hibákat tárnak fel?
A választ elõre is köszönöm!
Arra lennék kíváncsi, hogy mennyiben árt a MetNet-nek, ha kritizálja valaki az OMSZ jelenlegi vagy múltbéli munkáját, hibákat tár fel, rávilágít problémákra?!
Lehet-e, szabad-e olyan elemzéseket közzétenni a MetNeten, amelyek eredményei nem egyeznek az OMSZ régi vagy jelenlegi állásfoglalásaival, leírásaival, illetve amelyek egyéb tevékenységeiben található hibákat tárnak fel?
A választ elõre is köszönöm!
Nagyon szépen köszönöm a magyarázatot!
Elmentve! (ha nem gond)
Elmentve! (ha nem gond)
Nehezen tudom elképzelni, hogy higanyos hõmérõvel mérik a minimumot. A Six-félében van higany, de nem hivatalos mérésekhez való.
Itt tulajdonképpen a közép- és felsõ-troposzféra nagy amplitúdójú, stacionárius (vagy álló-)hullámaihoz kapcsolódó jelenségrõl van szó, vagyis a blocking jelenségkör egy típusáról, amely idõrõl idõre bekövetkezik. Tulajdonképpen az egész dolog onnan indul ki, hogy idõben igen gyorsan növekvõ amplitúdójú, labilis hullám alakul ki a mérsékelt övi cirkulációs rendszerben.
Tekintsünk most egy szabályos, észak-déli irányú hullámot. Ekkor a két végpont felõl adott tulajdonságú légtömegek indulnak el, így a sarkvidéki területrõl igen hideg levegõ indul el dél felé, a szubtrópusi területekrõl pedig igen meleg levegõ észak felé. A labilis hullám amplitúdója tehát gyorsan nõ, és végül a két légtömeg elszakad származási helyétõl, és amolyan "zárvány"-ként beágyazódik az ellenkezõ hõmérsékleti stb. tulajdonságú légtömegbe (ez a leszakadási vagy cut-off folyamat).
Azonban azt is tudnunk kell, hogy ezek a környezetükhöz képest sokkal melegebb/hidegebb, elszigetelt légtömegek igen erõs örvényességi mezõvel rendelkeznek, mégpedig a hideg terület ciklonális (pozitív) elõjelû, a meleg terület anticiklonális (negatív) elõjelû örvényességet hoz magával. Ez pedig ahhoz vezet, hogy a hullám teknõ-részénél a magasban erõs ciklonális örvénylés alakul ki, a gerinc-résznél pedig anticiklonális örvénylés. Vagyis kialakul egy hideg magassági teknõ, és egy meleg magassági gerinc. Ezeknek a magassági képzõdményeknek az örvényességi mezeje aztán a talaj közelében is kialakít valamilyen erõsségû cirkulációt (ez a differenciális örvényesség-advekció jelensége), de igen gyakran elõfordul, hogy az erõs pozitív örvényességû, magassági hideg ciklon alatt csak gyenge, vagy semmilyen ciklonális örvénylés nincs - no hát ezt nevezzük magassági hidegcseppnek.
Ezek a képzõdmények, mivel nagyon lassan mozognak, vagy éppen szinte semmilyen mozgást nem végeznek, néha jó hosszú idõre blokkolni tudják a zonális áramlást, így aztán sokáig meghatározzák egy terület nagy térségû idõjárási helyzetét.
Ez a mostani egy nagyon szép példája annak, hogyan alakul ki egymás mellett, egy idõben két ilyen képzõdmény: a délre hatolt sarkvidéki eredetû levegõ létrehozza a hideg, ciklonális területet itt Közép-Európában, az északra fölkerült szubtrópusi légtömeg pedig az anticiklont Skandináviában. Ha mostantól számítva kb. hétfõig végignézzük az egyes elõrejelzett mezõket, nagyon szépen kivehetõ, hogy a két objektum szinte alig változtatja majd helyzetét, a területükön az egyes magassági szinteken (pl. 850 hPa-on is) egy-egy hideg illetve meleg csepp, a környezettõl elszigetelt zárvány-légtömeg alakul ki, a felsõ-troposzféra áramlási mezõit (pl. 300, 500 hPa-os szint) vizsgálva pedig tökéletesen látszik a két ellentétes örvényességi mezõ egymástól való elkülönülése.
Remélem, nem magyaráztam túl.
Tekintsünk most egy szabályos, észak-déli irányú hullámot. Ekkor a két végpont felõl adott tulajdonságú légtömegek indulnak el, így a sarkvidéki területrõl igen hideg levegõ indul el dél felé, a szubtrópusi területekrõl pedig igen meleg levegõ észak felé. A labilis hullám amplitúdója tehát gyorsan nõ, és végül a két légtömeg elszakad származási helyétõl, és amolyan "zárvány"-ként beágyazódik az ellenkezõ hõmérsékleti stb. tulajdonságú légtömegbe (ez a leszakadási vagy cut-off folyamat).
Azonban azt is tudnunk kell, hogy ezek a környezetükhöz képest sokkal melegebb/hidegebb, elszigetelt légtömegek igen erõs örvényességi mezõvel rendelkeznek, mégpedig a hideg terület ciklonális (pozitív) elõjelû, a meleg terület anticiklonális (negatív) elõjelû örvényességet hoz magával. Ez pedig ahhoz vezet, hogy a hullám teknõ-részénél a magasban erõs ciklonális örvénylés alakul ki, a gerinc-résznél pedig anticiklonális örvénylés. Vagyis kialakul egy hideg magassági teknõ, és egy meleg magassági gerinc. Ezeknek a magassági képzõdményeknek az örvényességi mezeje aztán a talaj közelében is kialakít valamilyen erõsségû cirkulációt (ez a differenciális örvényesség-advekció jelensége), de igen gyakran elõfordul, hogy az erõs pozitív örvényességû, magassági hideg ciklon alatt csak gyenge, vagy semmilyen ciklonális örvénylés nincs - no hát ezt nevezzük magassági hidegcseppnek.
Ezek a képzõdmények, mivel nagyon lassan mozognak, vagy éppen szinte semmilyen mozgást nem végeznek, néha jó hosszú idõre blokkolni tudják a zonális áramlást, így aztán sokáig meghatározzák egy terület nagy térségû idõjárási helyzetét.
Ez a mostani egy nagyon szép példája annak, hogyan alakul ki egymás mellett, egy idõben két ilyen képzõdmény: a délre hatolt sarkvidéki eredetû levegõ létrehozza a hideg, ciklonális területet itt Közép-Európában, az északra fölkerült szubtrópusi légtömeg pedig az anticiklont Skandináviában. Ha mostantól számítva kb. hétfõig végignézzük az egyes elõrejelzett mezõket, nagyon szépen kivehetõ, hogy a két objektum szinte alig változtatja majd helyzetét, a területükön az egyes magassági szinteken (pl. 850 hPa-on is) egy-egy hideg illetve meleg csepp, a környezettõl elszigetelt zárvány-légtömeg alakul ki, a felsõ-troposzféra áramlási mezõit (pl. 300, 500 hPa-os szint) vizsgálva pedig tökéletesen látszik a két ellentétes örvényességi mezõ egymástól való elkülönülése.
Remélem, nem magyaráztam túl.
Én is úgy tudtam, hogy alkoholossal, míg egyszer meg nem kérdeztem. Azután meg azt hittem, hogy akkor biztosan mindenütt higanyossal mérik, de nem...bár ez most mindegy is. Látni ugyan nem láttam, de ami késik, nem múlik. Egyébként olyanra gondolok, mint a Fuess, csak alkohol helyett higannyal.
Tud valaki nekem egy olyan linkkel szolgálni, ahol leírják, hogy mi is az a hidegcsepp pontosan? Hogy alakul ki, mik az elõzmények, következmények? stb.
A metnet kislexikonban nem találtam erre a fogalomra magyarázatot.
Nagyjából tudom, hogy mi ez a dolog, de szívesen olvasnék róla egy kis szakmai magyarázatot.
A metnet kislexikonban nem találtam erre a fogalomra magyarázatot.
Nagyjából tudom, hogy mi ez a dolog, de szívesen olvasnék róla egy kis szakmai magyarázatot.
) 
Ez egy picit furcsa nekem: "...A zivatar befejezõdési idõpontját a WMO az utolsó hallható mennydörgés idõpontjával javasolja azonosítani..." Honnan tudjuk melyik az utolsó? :-) Persze 10 percen túl is lehet "utolsó", de azért ott nagyobb az esélye hogy tényleg az utolsó volt a 10 perccel ezelõtti. (Hú milyen kacifántosra sikeredett...)
Így van, a 10 perc a helyes megoldás.
De nézzük csak meg, hogyan is rendelkezik errõl az OMSZ megfigyelési kézikönyve:
"A zivatar befejezõdési idõpontját a WMO az utolsó hallható mennydörgés idõpontjával javasolja azonosítani. A magyar gyakorlat ettõl eltér, a zivatar 10 perccel az utolsó hallható mennydörgés után fejezõdik be."
De nézzük csak meg, hogyan is rendelkezik errõl az OMSZ megfigyelési kézikönyve:
"A zivatar befejezõdési idõpontját a WMO az utolsó hallható mennydörgés idõpontjával javasolja azonosítani. A magyar gyakorlat ettõl eltér, a zivatar 10 perccel az utolsó hallható mennydörgés után fejezõdik be."
Milyen higanyos hõmérõre gondolsz? Az állomáson is alkoholossal mérik a radmin-t, úgy tudom.
Ejj de kár, nekem is ilyenek vannak, csak a higanyos hiányzik, épp ami az itteni állomáson is mér.
Azért köszönöm a választ!
Azért köszönöm a választ!
Fuess-féle (OMSZ). Nem kettéágazó végû és nem színezett az alkohol.
Szerintem is van különbség a hõmérõk kisugárzások lehûlése közt. Pl. egy falap a Hg v. alkoholtartály alatt alacsonyabb értékekhez vezet, mert alulról szigetel a levegõtõl.
Szerintem is van különbség a hõmérõk kisugárzások lehûlése közt. Pl. egy falap a Hg v. alkoholtartály alatt alacsonyabb értékekhez vezet, mert alulról szigetel a levegõtõl.
Köszi, pont ezt a fórumot nem néztem. Remélem sikerül helyrehozni!
Napi adatoknál üres táblázat jelenik meg 
. Napi körkép, havi összesítés mind üres. Másnál nincs ilyen probléma? Remélem nem veszett el az összes adatom... Tegnap még jó volt.
. Napi körkép, havi összesítés mind üres. Másnál nincs ilyen probléma? Remélem nem veszett el az összes adatom... Tegnap még jó volt. Én 10-et, ugyan nagy jelentõsége nincs neki, de hogy képben legyünk reméljük valami szolgálatos eligazít bennünket.
Azt hiszem, ha jól tévedek, 10 vagy 15 percnek kell eltelnie az utolsó dörgés után, utána már nem zivatar!
Valahogy így van!
Valahogy így van!
A mostani idõjárási helyzettel kapcsolatban felvetõdött bennem egy kérdés:
Ha csendes esõ van már órák óta, de nagyon ritkán, kb. fél óránként dörren egy nagyon halkat, akkor zivatart észlelünk. De az utolsó dörrenés után mennyi idõ múlva lehet esõvé minõsíteni a zivatart (ha nincs több dörgés villámlás már jó ideje)?
Van erre valami egzakt meghatározás? Vagy a szubjektív értékelésemre kell hagyatkoznom?
Ha csendes esõ van már órák óta, de nagyon ritkán, kb. fél óránként dörren egy nagyon halkat, akkor zivatart észlelünk. De az utolsó dörrenés után mennyi idõ múlva lehet esõvé minõsíteni a zivatart (ha nincs több dörgés villámlás már jó ideje)?
Van erre valami egzakt meghatározás? Vagy a szubjektív értékelésemre kell hagyatkoznom?
Ez igen, nagyszerû kísérlet...no meg jó kis mûszerpark!
Azt meg lehet kérdezni egyébként, hogy az árnyékolatlan, hagyományos minimum hõmérõk milyenek voltak pontosan? Világos, hogy a felszín tulajdonságai, nedvesség, stb. meghatározók, és ezek függvényében elég változatos és változékony mintázat tud kialakulni, azonban ami szöget ütött a fejembe már egy ideje, hogy mennyiben alakulnak másképp az eredmények, ha különbözõ típusú hõmérõkkel mérjük, természetesen elõbb összekalibrálva és árnyékolás nélkül használva.
Különösen érdekelne, hogy a higannyal töltött hõmérõ mérése különbözik-e így az alkoholosétól, illetve az egyéb szenzorokétól. Ez még hiányzik a "tesztelt" mûszereim közül, de az alkoholost már próbáltam együtt fekete mûanyag testû, könnyû szenzorral, ott nem volt kimutatható különbség...bár kísérletezem még vele.
Egyik féle elgondolásom szerint ennek akár lehet szerepe a közelben lévõ állomás alacsony radmin értékeinek kialakulásában, illetve abban, hogy mindezt én nem tudom reprodukálni. Nyilván más ok is közrejátszhat (most nem részletezem), épp azért szeretném elõbbi elméletemet vagy megdönteni, vagy igazolni, hogy tovább lehessen lépni az ügyben.
De mellette kíváncsian várom a további mérési eredményeket, elemzéseket is. Hátha megint sikerül okosodnom.
Azt meg lehet kérdezni egyébként, hogy az árnyékolatlan, hagyományos minimum hõmérõk milyenek voltak pontosan? Világos, hogy a felszín tulajdonságai, nedvesség, stb. meghatározók, és ezek függvényében elég változatos és változékony mintázat tud kialakulni, azonban ami szöget ütött a fejembe már egy ideje, hogy mennyiben alakulnak másképp az eredmények, ha különbözõ típusú hõmérõkkel mérjük, természetesen elõbb összekalibrálva és árnyékolás nélkül használva.
Különösen érdekelne, hogy a higannyal töltött hõmérõ mérése különbözik-e így az alkoholosétól, illetve az egyéb szenzorokétól. Ez még hiányzik a "tesztelt" mûszereim közül, de az alkoholost már próbáltam együtt fekete mûanyag testû, könnyû szenzorral, ott nem volt kimutatható különbség...bár kísérletezem még vele.
Egyik féle elgondolásom szerint ennek akár lehet szerepe a közelben lévõ állomás alacsony radmin értékeinek kialakulásában, illetve abban, hogy mindezt én nem tudom reprodukálni. Nyilván más ok is közrejátszhat (most nem részletezem), épp azért szeretném elõbbi elméletemet vagy megdönteni, vagy igazolni, hogy tovább lehessen lépni az ügyben.
De mellette kíváncsian várom a további mérési eredményeket, elemzéseket is. Hátha megint sikerül okosodnom.
Akkor ezekszerint a látható animációt lespórolják. Kár.
C. Szilvi: Holnap hajnaltól lehetnek Nógrádban is záporok, zivatarok, és még napközben is. A konvektív elõre és a modellek alapján azt mondanám, h. arrafelé, nem nagyon valószínû igazán komoly esemény, de azért intenzívebb zivatar nem kizárt, és akkor az esetleges jégesõ lehet a fõ veszélyforrás, a szél nem annyira.
Legalábbis én ezt tudom elképzelni elõrejelzések/modellek alapján.
C. Szilvi: Holnap hajnaltól lehetnek Nógrádban is záporok, zivatarok, és még napközben is. A konvektív elõre és a modellek alapján azt mondanám, h. arrafelé, nem nagyon valószínû igazán komoly esemény, de azért intenzívebb zivatar nem kizárt, és akkor az esetleges jégesõ lehet a fõ veszélyforrás, a szél nem annyira.
Legalábbis én ezt tudom elképzelni elõrejelzések/modellek alapján.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat