Meteorológiai esélylatolgatások

Ne aggódj olvassuk, mint ahogy a többit is.

Majd egy hónap után újra körvonalazok, igaz lehet már nem is olvassátok õket, he-he!

Nos, a múlt hó közepi kiterjedt fagyokkal járó Ac-peremhelyzet és utána a zonalitás jött látott és gyõzött, meglehetõsen aktív volt az Észak-Atlanti térség, hozzánk javarészt érintõ frontokkal, gyakori elõoldali Ac-helyzetet okozva.
Az október csapadéka az ország medencei jellegét jól reprezentálta, csak az ország kisebb, délnyugati részén haladta az átlagot ( Link ).
A zonalitás a hó elejéig szépen kitartott, a hó közepéig már nem, 4-tõl kezdõdõen a szárazföld felõl terjeszkedõ AC-mezõ lassan fojtogatni kezdte a ciklontevékenység erejét.
Ez tovább folytatódik, a hó közepére bizony benne van pakliban egy direkt északi irányításban foglalt átmeneti (15-24-e között) télies idõszak.
A csapadékosság az, ami egyelõre mit sem változik, marad az alapvetõen száraz jelleg.

A hó második felében látom egy újabb zonális epizód lehetõségét, az észak-atlanti ciklontevékenység újjáerõsödését.
Ennek erõssége és tartóssága szerintem csekély lesz, a Kara-tenger erõs befagyási hulláma és az eurázsiai pajzs hûtõszekrény-effektusa együtt a nem túl acélos zonalitás miatt érvényre juttathatja december hónapban az északkelet felõl támadó igazi telet.

Hát igen, 15. után jöhet az elsõ komoly téltámadás ez egyre valószínûbb:
Link
Link
Viszont, hogy síkvidéken látunk havat, az még messze nem fix dolog, azonban az ECMWF 240h ENS-ben már ennek a lehetõsége is benne van:
Link

Felcsillant az elsõ télies idõjárási helyzet reménysugara!

Ami biztosnak tûnik, hogy a megerõsödõ "skandi", majd balti anticiklon délkeleti peremén ÉK-Európa felõl a mostaninál jóval hidegebb, ugyanakkor száraz légtömegek érkeznek a magasban. Már ebben az eseménysorozatban is benne van a kisebb térségekre korlátozódó kora télies idõjárás esélye, a fagyzugosnak tekintett helyeken elõfordulhat -10 fok körüli minimum, ill. az AC fokozatos Közép-Európára húzódása a medencejelleggel karöltve ismét okozhat regionálisan köd/hidegpárnát, ami helyenként már 5 fok alatti maximumokkal járhatna.

Eddig a középtáv, melynek azonban van még egy fontos építõeleme: a fentebb vázoltakkal egy idõben Grönland fölött legyengül a ciklontevékenység, sõt, igen gyorsan masszív AC alakul.

És akkor innentõl válik bizonytalanná, mondhatni érdekessé a helyzet. Több modell szerint is elõfordulhat, hogy a grönlandi és szárazföldi AC összekapcsolódik az északatlanti régión keresztül. Ezen felállás esetén máris megnyílik az út az Arktisz felõl és már "csak" egy ciklon kell, ami letekeri a hidegmagot, mely várhatóan eléggé megerõsödik Észak-Grönland és a szigettõl északra található terület fölött.

Az elõrejelzések szerint ez a ciklon nagyjából 5 nap múlva ki is alakul a Spitzbergák környékén. Innentõl kezdve azonban már lutri a dolog, hogy merre is fog haladni, mennyire lesz erõs, hol lesz pontosan az AC-híd (vagy új kp.). Ennek megfelelõen a hidegmag szakadhat Közép-Szibériára, vagy Kelet-Európára, vagy akár Kelet-Közép-Európára.

Innentõl kezdve minden más csak fikció lenne, mindenesetre én jó esélyt látok egy részben minket is érintõ hidegöblítésre, ami már nem kontinentális jellegû lenne, hanem nedvességet is hozna magával, így érkeznének a szezon elsõ síkvidéki hózáporai. A dolog a jövõ hét közepe felé esedékes, százalékban kifejezve: hidegelöntés esélye szerintem 80 %; ami Közép-Szibériára 30 %; Kelet-Európára 50 %; Kelet-Közép-Európa telibe 20 %. Hogy valamilyen szinten érintsen minket, arra összességében adok egy 30-40 %-ot. Meglátjuk.

Kiegészítés: ha be is következik, akkor is meglehetõsen átmenetinek látom a dolgot, jönnek majd megint az atlanti ciklonok, vagy egy AC, trallalala...

Az új fáklyákhoz szépen idomulnak az elõrejelzések is!Link
Erõsen hûlõ tendencia.Link
A meleg szept. okt. és nov. eleje után várható volt,hogy valamikor váltás fog kezdõdni.Vajon csapadék terén mikor kezdõdik a váltás?Szerintem annak is rövidesen itt lesz az ideje!

ECM a 00-s futásban is adja a hideget. Link
Ebbõl azért már lehet valami, bár tény, hogy eléggé kilóg a többi modell fõfutásai közül.

Link Hehehe, épp most említettem, micsoda változás...

Én úgy látom, hogy 15-e után, de még inkább november 3. hétvégéje felé egy most még csupán nagy vonalakban felvázolható makroszinoptikus váltás lehetséges, aminek egyik kulcsa az általad is említett izlandi ciklontevékenység lanyhulása, így - mint a korábbi években, novemberben már nem egyszer, a brit és a kelet-európai között egy skandináv KP-ú ciklon kialakulására van esély, amely leránthatná bizony a hideget többek között a Kárpát-medencébe is. Eddig én is inkább a lábas hideg szcenáriót tartottam esélyesebbnek, ám most inkább az északi légpályákat látom valamival esélyesebb befutónak. Egyébként a szezonális prognózisok igencsak csaponganak, az osztrák ZAMG néhány hete még az átlagosnál jóval enyhébb decembert mutatott, most pedig éppenséggel ennek a szöges ellentétét. Átfogóbb téli körvonalazással kb. 2 hét múlva jelentkezem

Átnézve az ECMWF és a GFS legfrissebb futását, azt látom, hogy az elõzõ kommentemben felvázolt cirkulációs mechanizmus bizony mûködik - a blokkoló AC-k Skandinávia és Északkelet-Európa fölé helyezõdnek, a hidegleszakadások a Keleteurópai síkság felé tartanak, nem direkte észak felõl érnek el minket. Viszont a kelet felõl való beszivárgás lehetõsége nagyon is nyitva áll (esetleg közvetlenebb, erõsebb lökésé is ék-rõl).
Tehát, a makroszinoptikai kép alapján nem beszélhetünk az atlanti hatások kizárólagos uralmáról. Igaz, nagyon aktív az északatlanti ciklogenezis, minduntalan "betolják a képüket" az erõs légörvények Izland térségébe. De úgy látszik, ezek az atlanti partvidék felé közeledve legyengülnek, lassulnak, és részben dél felé fordulnak (mediciklonok!)
A modell (GFS) szerint idõrõl-idõre még Izlandnál is csökken a ciklonális hatás. Ezért van bizonyos esély arra, hogy a ciklogenezisnek egy ilyen "holt idõszakában" elõtérbe helyzõdjön az északi vagy keleti hidegáramlás és a mediterrán ciklontevékenység. A magam részérõl nov. 20. környékére továbbra is makroszinoptikai váltást (de legalább erõs módosulást) várok.

A skandi AC déli peremén már most becsoroghat hideg, a néhány lezuhanó fáklyatag ezt támogatja a 00Z futásban (linkelni nincs értelme, pár óra és frissül, egyébként P13, P16). A kék tagok ezen ( Link ) a vége felé már más okból vannak: Borulna a makrohelyzet, brit AC, skandi-orosz ciklon és egész Európára berántaná a komoly hideget a kettõ közös áramlási rendszere (180 fokos áramlás egész Európa (Közép-Európa) felett!).
Néhány tagnak (az elején: P13 P16) nem is tulajdonítanék jelentõséget, de adta a Nogaps is, ami egészen meglepett GFS: Link Link Nogaps: Link Link
Jelentõsége nem sok lenne ennek a lehûlésnek, mert már körvonalazható, hogy utána mi fog történni. Lényegében annyi, hogy Link ebbõl kapunk-e ízelítõt (a koordináta tõlünk ÉK-re, a Kárpátokon túl van).

Ez azért nem így van! A kettõ között nincs összefüggés, hogy elpazarolódik a hideg vagy sem. A légkörnek az a törvénye, hogy mindig legyen egyensúlyi állapot. Az északi hideg mikor terjeszkedik akkor ennek is ezek a fizikai jelei. Tehát ha leszakad valahova az a egyensúlyi állapot megtartása miatt van és nem az elpazarolódása miatt. Nincs olyan, átalakulás, légtömeg csere van de ilyen nincs. Ha november elejétõl sorozatban olyan a helyzet, hogy ide és csak is ide szakad le a hideg akkor mi van? Volt ilyenre példa lásd a z 1995-96-os telet. November 4-én Békés megye hó alatt április 22-én Budapesten havazás, Bakony hó alatt, mindössze eddig tartott a tél:-) Itt hógolyóztam és fehér volt minden, áprilisban:-) Állandóan lapátoltam azon a télen. A fõvárosban a Dunába hordták a havat, mert több mint 2 méter hullott a Budapestre a tél folyamán és nem tudták hova tolni már:-) Szóval a tél milyenségét az áramlási rendszerek határozzák meg, egyszerû fizika az egész:-)

Gyönyörû a görög szigetvilágban elõbb lesz hó mint itthon. Lám-lám mégiscsak leszakad a hideg:-)
Link
Link
Kíváncsi vagyok jó rekordok lehetnek onnan, és Ciprusról is.

Link Érdekes itt az animációkat nézni, jól átláthatóvá teszik jelenleg az északi félteke idõjárását. Ahogy Amerikát sorozatosan újabb és újabb hidegelárasztások érik, az így az óceánra löttyenõ hidegek által képzõdõ ciklonok olyan erõs melegszektorral, dél-észak irányú hõtranszporttal rendelkeznek (fõleg, hogy végig fûzõdnek az Európa feletti AC-n), hogy egész Európát nagyon pozitív anomáliába tolják. Az AC hátoldalán Kelet-Európát érik a hidegelárasztások, de ezek önmagukban kevés csapadékkal járnak. Link 8 nap alatt 0-15 mm csapadék (vegyesen). Mindeközben a hidegelárasztások nagyon kedveznek az amerikai oldalon a jégnek is, a tavalyi szörnyû teljesítményt felmutató Baffin-öböl Link most túlteljesíti magát annak ellenére, hogy az átlagtól csúnyán lefelé maradunk el (ahogy az lenni szokott, ennek hitelességébe és telekre gyakorolt hatására nem utalva). Link A Kara-tenger késõn kapott észbe, a Barents tenger meg jégmentes. Ott, bár érintik a hidegek azt a térséget, -20 alatti T850-ekkel, a melegszektor a legtöbbször eddig a térségig is fellóg (+5 körüli T850!). Ezeket eddig mind ti is írtátok, sõt, fejtegettétek a kimeneteleket is. S valóban, ha a kelet-európai területen megerõsödne a hidegmag, létrejönne Európa felett egy jó elhelyezkedésû AC, akkor kaphatunk kelet felõl hideget. Ezzel az a gond, hogy a sokkal jobb helyzetben lévõ Amerika felõl az óceánra kifolyó hideg által generált ciklonokat február óta nem tudjuk lecsendesíteni európai részrõl. Tavaly februárig ennek az ellenkezõje állt fenn, kiváló télre adva lehetõséget (mégis egyesek állandóan panaszkodtak). Sajnos jó felállást egyelõre nehéz elképzelni, de jó lenne, ha most meg szerencsésen vennénk a havas-hóesélyes helyzeteket, mert akkor bebizonyosodna sokak és minden meteokedvelõ számára: A Kárpát-medence mindenre képes, holmi makroviszonyok ellenére is tud szép telet, télies napokat produkálni (hidegpárna, mediciklon, hidegcsepp, nem is kell sorolnom).
A francia Alpokban ilyenkor már 2000 m körül bõven alakulni szokott a hótakaró, most 2500-3000 m körül van a szilárd halmazállapot határa és ilyen vizesek 2100 m-en a pályák (itt szeptemberben és október elején már havazott): Link (fantasztikusan szépek a hegyek most is, de tavalyról a gyorsított videók nézegetése kiváló idõtöltés lehet tanulás helyett).
Frissek: Link Budapest és Link Nyíregyháza (fagyos esték!) valamint Link

Az a bizonyos mérleg amit Thermo kolléga említett valóban megtalálható Európában, hogy ez mikor billen azt jelenleg tényleg nem lehet megmondani hisz ugyan ugrálnak ide-oda a tagok, de a helyzet alapvetõen egyhangúnak ígérkezik hosszútávon.
Viszont az elõttünk álló téllel kapcsolatban télfanként bátran kimerem jelenteni én is, (mint errõl volt már szó) van értelme kiböjtölni ezt az idõszakot, ugyanis bitang tempóban erõsödhet a hideg mag, mert nincsenek "jelentõsebb" hideg leszakadások. Tehát igazolódni látszanak azon sejtések, miszerint minnél késõbb érkezik a tél, annál hathatósabbra sikerülhet majd, mind a megérkezés, mind az azt követõ idõszak szempontjából....persze ha billen!... Valljuk be ennek azért be kell következnie hamarosan.
Személy szerint én egyelõre hátradõlve várok. Majd január elején azért lehet, hogy aggódni kezdek.

Kialakulhat persze tartós zonalitás is (erre télen mindig megvan a lehetõség), de véleményem szerint nem mostanábam. A klsszikus, kifejlett zonalitás atlanti futószalaggal általában december második felében veszi kezdetét legkorábban. Addig is lehet enyhe idõ, de ezt tartós elõoldali szituáció valósítja meg, ny-ény-i áramlások helyett déliesekkel (ld. 2006)
Egyébként úgy gondolom, hogy ha zonálisra is vált Észak-Európában az áramlás (vannak erre utaló jelek a modellfutásokban), ez most átmeneti lesz, amit határozott lehûlés, idõlegesen téliesre forduló idõ követ november második felében (ettõl még lehet összességében enyhe a tél, sajnos)
Flurries: én is konstatáltam a több futásban megjelenõ, tõlünk északra bekövetkezõ hidegleszakadást az északkeleti ciklonnal, hátoldalán anticiklonnal Grönlandtól keletre, Skandináviától nyugatra. Ez a szitáció végeredményben közös nevezõre hozható a mostani makroszinoptikus képpel: a leszakadt hideg dk felé tart, elsõ megközelítésben minket elkerülve a Keleteurópai síkságot éri el. Ezzel párhuzamosan a blokkoló AC a Skandináv-félsziget, majd Északkelet-Európa fölé helyezõdik. A második lépésben ennek a déli oldalán beszivárog (beáramlik?) a hideg a Kárpát-medencébe, fõleg, ha mediterán ciklontevékenység is "rásegít" a keleties áramlásokra. Az a meglátásom, hogy elég nagy a hajlam lábas hidegre, s a téli idõt hozó lehetõségek közül most egyedül ez áll fenn. Ha ez nem fejlõdik ki, tényleg nem jön belátható idõn belül fagy, hó. A kialakuló szibériai hidegmag mindenesetre a tisztességes tél némi reményével kecsegtet a Kárpát-medencében. Valóban úgy tûnik, mintha délkeleten ( Fekete és Kaszpi tenger vidéke, Kisázsia) akarna zord lenni a tél (mindez szépen illik a lábashideg képébe), Északnyugat-Európában viszont enyhe, ahogy a CFS többször is mutatta.

Én továbbra is úgy látom, hogy az eddigi stabil elhelyezkedés helyett most jobban, sõt egyre jobban (már 1000 km-ekkel) tologatják a modellek az anticiklon középpontját, így 10-e után egyre bizonytalanabbnak tûnik a helyzet. Az valószínû, hogy marad a blocking, de most nem tudni, hol lesz, merre mozog az AC. Simán benne van a nyugatabbra helyezõdés, és ezzel együtt egy téliesEBB fordulat. Ezzel ÉK felõl jöhet be szárazabb hideg levegõ. Ugyanakkor K felé mozdulás esetén a most még a Földközi-tenger nyugat medencéjében örvénylõ ciklon uralma alá kerülhetünk, elõoldallal, vagy durvább esetben teljesen ránk is húzódhat csapadékával is.
A gfs-bélyegen már 10-11-e körül kettéválaszthatóak tagok aszerint, hogy elér-e K felõl a hideg, vagy nem. ÉK-i fáklya: Link , Közép-Hu: Link , DNY: Link . Látszik, hogy ÉK-n jobban hûtenek a leszálló tagok, de az a kék még DNY-on is durvul.
Most épp melegebbre sikerültek a fáklyák tényleg. Ugyanakkor ma már gyakrabban jelenik meg a futásokon, hogy Skandináviában erõsödik meg az AC már 9-ére, és mellette jön tõlünk keletre a hideg 11-ére.

Egyszóval: egyelõre annyit tudunk, hogy Kelet-Európára megérkezik a hideg 11-ére, de azt még nem tudjuk, ebbõl mi jut a Kárpát-medencébe. Ezután a gfs-es az eddigieknél jóval nagyobb magabiztossággal állítja, hogy az eddigi helyzet visszaáll (keletre nagyon közel lesz hozzánk az AC), ezért a fáklyán is eltûntek azok a verziók, miszerint a hideg tartósan itt marad.

A GEM és a NOGAPS szerint abszolút nem lesz lehûlés ÉK-en sem, a NAEFS-ben még vannak lehûlõ tagok. Még nem mernék tippelni, mikor tisztul le teljesen.

Jelenleg azért van egy átkeverõ mediciklon délnyugatra.
Már megszoktam egyébként, hogy a te véleményed az ellentéte az enyémnek, és talán igazad is lesz, de amíg ott van az a 2 lecsüngõ futás, azért még sem esélytelen az én verzióm sem.

Nyugodtan figyelmen kívül hagyhatod. Ha 5 modell fõfutása ugyanazt mutatja akkor figyelmen kívül hagyhatod a 300 óra feletti 1-2 tagos hidegleszakadást, mindig is lesz ilyen ezután. Nem kell ebben a fórumban messze menni néhány sorral lefelé még bizony 7-8-tól is erõs változást vártak, sõt a jövõ héten "síkvidéki havazásról" is szó volt. Erre már akkor fogadást mertem volna kötni hogy nem lesz belõle semmi.

Egyetlen futás alapján ilyen következtetést levonni, na ezt nem szabad hosszútávon. Ha meg mégis lesz egy kis "hideglötty" ködös hideg helyett napos hideget jelenthet. Egyelõre ezzel foglalkozni nem szabad. nagyobb az esélye a további enyhe levegõnek a magasban, szóval ezt kellene latolgatni hogy milyen meleg lesz fen nem azt hogy mikor jön az überbrutál. Ha lesz esélye akkor annak is ott lesz az ideje.

Egyelõre AC esetén is lehet langy melegrõl beszélni, így ez nem állja meg a helyét.
Jelenleg is AC dominancia van:
Link
és a 14-19 fokos hõmérsékletek "langymelegnek" számítani november elején/közepén

Szerintem azért nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a néhány lefelé szaladó tagot, hisz ahogy a modelleken is látszik, hajszálon múlhat egy komolyabb hidegöblítés északról.Nyugaton ott az AC, északon a ciklonok, pengeélen táncol a dolog, de szerintem van esélye, hogy 15.-16. környékén, ha csak átmenetileg is, de 0°C alá hûlhet 850-en a levegõ, meggyengítheti az északról ostromló front az itteni magasnyomást, nyugatra viszont erõsítheti.Ez ebben az esetben fordulhatna elõ.-> Link
AC esetén szintén nem beszélhetünk langy melegrõl, mivel nagy a sansza tartós hidegpárnának, de errõl már volt szó.

Így igaz rendkívül stabil berendezkedés, nem könnyen lesz vége. A nagy légköri elrendezõdések kiegyenlítik egymást, egyrészt az északkeleti sarki hideg másrészt a délnyugati ciklonok. Ezek kerülhetnek közelebb hozzánk, ha az anticiklon engedi vagy átmenetileg meggyengül. Igen ám, de ekkor sem várható téli fordulat, mivel ezek nedves, de továbbra is meglehetõsen enyhe idõt csalogatnak a Kárpátok térsége fölé. Így patthelyzet van, és tél nincs belátható idõn belül sem.
A további forgatókönyv ami várhatón azt megszüntetheti elõször egy gyors mozgású zonális áramlás, ami szintén nem könnyen szûnik meg, így a tél nagyobb részét ez tarthatja sakkban. Ami egyet jelent a tél igen enyhe kimenetelével. A másik a keleti hidegbeszivárgás, lényegesen kevesebb, de van esélye, így még ez hozhat télies, hidegebb fordulatot. Ami talán ha elég erõs a tél második felét átrendezheti. Ha nem akkor a meridionálisra utaló jelek jó eséllyel csak tavasszal bontakozhatnak ki, így akkortól érkezhet egy csapadékosabb az átlagnál hûvösebb, de koránt sem télies idõjárás.

Nem vagyok Nosztradamusz, se jövõbe látó, egyszerûen az idõjárási események leforgását veszem alapul és ezekbõl gondolkodok a további idõszakra. Nos, én eddig ezek a jegyeket látom a legnagyobb esélyesnek. Tehát hosszú anticiklon, amit rendszerint egy zonális áramlás válthat fel, amibõl kiépülhet egy északi-déli áramlási rendszer, megfelelõ cikloncentrumok elhelyezkedésével, de mivel az elsõ kettõ nagyon stabil, így félõ, hogy ez bõven a tél után fog bekövetkezni.

Helyzetértékeléseddel egyetértek, azonban figyelembe kell venni, hogy a mostani szituáció jellegzetesen "egyensúlyozó" : a mérleg nyelvét képezzük a keleti hidegleszakadások, és a délnyugati ciklontevékenység között. Innen az eseménytelen, s jobbára magasnyomású idõ. Az ilyen "szkanderezõ" felállás elõbb-utóbb borulni fog, tûnjön most bármilyen stabilnak. Valamelyik hatás a kettõ közül megerõsödik, és/vagy a másik meggyengül, és makroszinoptikai átrendezõdés áll elõ. Nagy valószínûséggel az északkeleti hidegfelhalmozódás lesz ami, ami borítja majd a "bilit". Az ECMWF, és fõleg a GFS is egy ideje visszatérõen ebbe az irányba mutogat, és noha minduntalan "visszatáncolnak", ez azért sokat mondó. Ha meggondojuk, a jelenlegi cirkuláció fennmaradása esetén az Északkelet-Európát kitöltõ hideglevegõ tovább hûl, s mivel utánpótlása is van, egyre nagyobb tömegûvé válik. Hasonló volt a helyzet 2002 novemberében, akkor szintén északkeleti hideg és mediterrán ciklontevékenység jellemezte Európa idõjárását, nálunk kelet-délkeleti légmozgásokkal, enyhe (bár nedves) idõvel. Akkor is a kontinentális-sarki légtömegek túlsúlyba kerülése "oldotta meg" a szituációt. Nem állítom, hogy most is elkerülhetetlenül így lesz, de véleményem szerint jó esély van rá.
Noha egyelõre elég csekély valószínûségét látom más forgatókönyvnek, pl. az északkeleti AC eliminálódásának, zonalitás majd északnyugati (grönlandi-izlandi-brit) blokkoló AC kialakulásának, ezt a lehetõséget sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ilyesféle teljes átrendezõdésre is utalt néhányszor a GFS ûrtávlatban.

Hát mondhattok itt bármit, hogy majd ekkor vagy akkor, de nem kell szépíteni a dolgot. Beton stabil ez a rendszer, még közel se látszik a vége. Itt is csak kiemelt futásokat látok megemlítve. A fáklyán a csökkenés nem a makrováltás miatt következik be, hanem attól függetlenül éghalatilag csökken a 850.-es T. Ha állandóan azonos az idõjárási helyzet ami hetekig fennáll akkor is csökken a T.

Én egyáltalán nem látok változásra utaló jeleket sem 2 nap mulva sem 7.-tõl sem jövõ hét végétõl. Nincs mit szépíteni, kár belemagyarázni 1-2 elkóborolt futás az nem kiindulási alap.

Magyarul AC dominancia, ennek keleti peremén Kelet-európában idõszakos hidegleszakadé. Délnyugat euban beragadó ciklon sok esõvel, nálunk tág melegszekror egyhangú idõvel.
Egyelõre holnap holnapután 1 hét mulva és közel 2 hét mulva is ez látszik kisebb kilengésekkel. Ez mind ezt a helyzetet jelzi:
BOM:
Link
GEM:
Link
JMA:
Link
ECM:
Link
GFS:
Link

A NAO index mintha lefelé indulna el:
Link

Emlékeztetõül: Mit is jelenthet ez?
Részlet a Kislexikonból:
"Negatív NAO-index esetén a rendszerközpontok csupán gyengén fejlettek, melynek hatására a nyugati széljárás legyengül. Ebben a helyzetben telente gyakoriak a közép-európai hidegbetörések északkelet felõl, miközben a gyenge nyugati széljárás délebbre tolódik, és a mediterrán térségben okoz csapadékos idõjárást."

Szerintem, úgy november 15. körül lehet már valami, sõt:
Link
Ez nem valami vad helyzet, de ebbõl már fagyos magasködös szitu is jöhet.

Persze hogy ingadoznak a modellek: a fölöttünk, ill. tõlünk északkeletre elterülõ AC határt képez a tõle keletre levõ észak-északnyugati hidegáramlás, ill. az anticiklon nyugati oldalának dél-délnyugati melegáramlása között.
Ez az állapot tartósnak ígérkezik, kisebb módosulásokkal november közepéig kitart az ECMWF legfrissebb futása alapján. A határhelyzetbõl adódóan csakugyan elõfordulhat, hogy az AC elõoldal hideg levegõje a magasnyomás déli peremén valamennyire beszivárog a Kárpát-medencébe. De komolyabb elárasztást ettõl a makroszinoptikai képtõl nem várhatunk -ehhez lényegesen nyugatabbra kellene lennie az AC középpontjának.
Ugyanezen oknál fogva tartós, erõs elõoldali délies légmozgás sem tud kialakulni. A magasnyomás nem hátrál kelet felé, ezért a tõle nyugatra található gyors légmozgások, frontok nem érhetnek el minket.
Megjegyzem, az ilyen "elhaló" elõoldali képek szinte mindig elõrevetítik a közelgõ makroszinoptikai váltást. A GFS ûrtávlatijában ez már feltûnt nov. 19.-re, kifejlõdõ északi hidegelárasztás képében (persze, realizálódása még több mint bizonytalan)

Kutyafuttában megnéztem, mi az oka a gfs-fáklya "melegítésének"(?).
Elõszöris, annyira nem melegít az általam eddig látottakhoz képest, nem tudom, délelõtt mi volt a konkrét felállás, a 00-s futással még "nem volt baj".
Az nem biztos (jelen számítások szerint), hogy elmarad a hidegbeszivárgás ÉK felõl, csak késõbb kezdõdik (7-éig tiszta a fáklya, 9-10-én lehetünk a lehûlés közepén - ez jó másfél napos eltolás), és valóban gyengébb is lehet. Link
A 8-ai átlagtérkép ( Link ) gyökeresen megváltozott. Izlandtól ÉK felé a Barents-tengerig megy elég nagy tempóval egy erõs ciklon, ezt eddig nem mozdította el a brit-skandináv térségbõl a modell 8-áig. A mi AC-nk pedig É helyett K felé mozdulna, és mi a következõ ciklon és az AC-nk között a "senki földére" kerülnénk. Ciklon-elõoldalnak nem mondanám, mert az átlagtérképen kirajzolódik egy hidegcsepp a Földközi-tenger nyugati medencéje fölött.
Oké-oké, de nlzzük meg a szórástérképet is: Link . Jól látható, hogy az eddigi közép-európai kis szórású terület, amit az AC-nknak köszönhettünk, eltûnt.

Összefoglalva tehát: a modell valami miatt megzavarodott. Eddig sem volt könnyû dolga: ahogy korábban írtam, a nyomásfákyák alapján sejthetõ volt egy makrováltás kezdete 9-10 körül. Ez abban nyilvánult meg, hogy 7-étõl a fáklyatagok az egész európai és észak-atlanti térségben elkezdtek szétszóródni. Mégis úgy lehetett gondolni, hogy a váltás elsõ fázisa körülbelül tisztázott (7-tõl 9-ig), ugyanis ezen a kb. két napon az addig meglévõ légköri képzõdmények megmaradtak, de mozgásba lendültek. Ráadásul a modellek, ill. a tagok többsége szerint nagyjából ugyanarra indultak volna.
Ez az a "kapaszkodó", ami most eltûnt. így most még annyit sem tudunk, mint eddig. Ha visszatér az elõzõ kép a modellkimeneteken, akkor talán csak átmeneti kilengés (és akkor várhatjuk a 9-e utáni idõszak tisztázódását). Ha nem, akkor 7-8-án végbemegy egy nagyobb makrováltás.

Link és a hó felhalmozódás is.

A képtisztulás tekintetében nagy változás lesz, ha bekövetkezik az Urál illetve Nyugat Szibériai Alföldre történõ hidegbetörés.

Dom,C. Szilvi25: Ez nem tendencia.Attól hogy az elmúlt pár napban folyamatosan adta az erõsebb lehûlést ûridõben és most kivételesen elsõ alkalommal "melegített" a helyzeten,még nem jelenti azt,hogy így is lesz.

Attól h közeledünk a várható idõponthoz nem jelenti azt,hogy innentõl folyamatosan melegíteni fog rajta.(Ez számomra November 15-dikét jelöl.Plusz,mínusz 1-3nap eltérést.) Csupán annyi történt,hogy jelenleg a GFS alapján a hideg zöme kicsit keletebbre szakad le.És még a 0 fok se igazán teríti be az országot.Az Ecmwf még keletebbre teszi. Csak az Ac központot rakja máshova.
Tegnap a GFS egy hideg cseppel "bohóckodott" ami az Ac keleti végén fûzõdött volna le dny-i irányban egyenesen hazánkat telibe verve -5 - -7fokkal,szórványos csapadékkal.(Ûridõben!)Azt hiszem-ha jól emlékezem-valami kis sekély ciklont(T) is adott a hcs mellé.Majd újra enyhülés.A Hcs lejut a Franciákhoz,közbe felépül valami blocking féleség és északról megindul felénk a hideg. Izgalmas kimenetel lenne. Attól hogy most így látják a modellek nem kell készpénznek venni,hogy így lesz.Ez még nem tendencia. A gfs fáklyán 7-dikétõl kezd igazán nyílni az olló.De örülnék neki ha 5nappal elõrébb lennénk.Tisztább lenne a kép a jövõre nézve mint most.

szerk.: ne feledjük hogy majdnem 180órán túlról próbálunk idõjárást elõrejelezni.Bár már maga a hideg leszakadás is két hullámban történik 180ó belülrõl egy most 3-dikán másik 8-9dike táján.

Szép estét mindenkinek! Ha leépül is a tõlünk keletre levõ anticiklon, a jelenleg nagyon intenziv kettõs magvú, óriási méretû mérsékelt égövi ciklonnak utat nyithat tájaink felé, okozhat némi csapadékot, inkább kevés esõt, mint többet, mert a téritõi anticiklonok az ismét (és ismét) fokozottabbá váló naptevékenység hatására megerõsödnek, magasabb szélességekre nyomulnak fel. Igy hosszabb távon (mert a ciklon hatalmas méreténél fogva csak lassan mozdul ki mostani helyzetébõl) nem lehûlésre, hanem tovább tartó, viszonylag enyhe idõjárásra számithatunk. Talán még decemberben is az esõ fog dominálni, és jó hir, hogy a csapadékhajlam valamelyest megnövekszik. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a késõbbiek folyamán ne lennének erõsebb fagyok és/vagy havazások, a hidegperiódusok több, mint valószinû nem lesznek hosszabb tartamúak.

Én csalódtam mikor ma délelõtt megnéztem a fáklyát. Náne lehûlés, pedig már nagyon várnám, mondjuk még van idõm, tavaly itt nov.27.-én láttuk meg az elsõ hópelyheket.

Az a baj, hogy egyre kevésbé támogatják már a modellek, legalábbis a komolyabb hideg eljövetelét. Sajnos az ECM is melegített, az eddigi 14 fokról kemény 12 fokra hülne, ami nudli.

A fáklyák alapján jövõ héttõl lassú lehûlés veszi kezdetét!Link Ez inkább K felõl beszivárgó hideg lesz,és úgy néz ki egyelõre,hogy a szárazabb fajtából!
A hidegebb idõ közeledtét jelzi az is amit nem rég tapasztaltam!Óriási ricsajjal,kb. 100 fõs vadliba raj húzott el felettünk,DK-rõl ÉNY felé.Nem lehetett nem oda figyelni olyan hangosak voltak.Kíváncsi vagyok a szokásos évi vadmegfigyeléses hozzászólásokra.Valaki mintha már ígérte volna!?

Nekem valahogy az a megérzésem, hogy egy ennyire napos és száraz õsz után ( szeptember óta ha 3-4 nap volt itt borús) nagy az esélye egy hideg csapadékos télnek, ami persze nem szentirás.

Egyébként a helyi rádióban már most havas hideg télrõl beszélnek, ami már a hónap végén beköszönt. Hogy honnan tudják, vagy mire alapoznak? Természetesen a meteorológusokra....

Egyetértek, bizony ott van plusz lehetõségként, hogy "borul" az eddigi szisztéma -különös tekintetel arra, hogy viszonylag régóta áll már fenn. A negatívvá vált energiamérleg könnyen kibillentheti egyensúlyából a "jól bejáratódott" cirkulációt. Néha van olyan érzésem, hogy mégsem lábas hideg beszivárgása (ami most valószínûnek tûnik) hozza majd meg a telet , hanem zonális epizód után északról szakad ránk a fagyos levegõ.

Egyetértek abban,hogy a mediterrán térségben beindulnak az események. A Földközi-tenger nyugati és középsõ medencéjét ellepik a ciklonok,ahogy észak felõl érkezik a hideg oda. A tenger hõmérséklete magas még,így könnyen aktív mediterrán ciklonos idõszak is következhet nemsokára,egy kis szerencsével,ha "jó" szögben érkezik a hideg majd.

Átfutottam a GFS, GEM, , NOGAPS és NAEFS nyomásfáklyáit egy-egy grönlandi, izlandi, azori-szigeteki, ibériaia, brit, dél-skandináv, észak-finn, kelet-európai, dél-lengyel, észak-olasz és márvány-tengeri rácspontra. Kivétel nélkül mindegyik 7-8-a után óriási szórást mutat. Addig a következõk állapíthatók meg: 7-éig Kelet-Európában csökken, a Brit-szigeteken nõ, Grönlandon csökken, az Azori-szigetek környékén kissé nõ, Észak-Olaszországban csökken a légnyomás. A többi helyen még ennyit sem tudunk egyértelmûen kimondani.
Mindezek alapján úgy vélem, a hétvégén kissé átalakul a makroszinoptikus helyzet. Ez nem lesz teljes felborulás, inkább csak arrébb mennek a most meglévõ képzõdmények (a térképek alapján legalábbis, illetve a grönlandi AC az tényleg leépül). Ugyanakkor ez a késõbbieben tovább fejlõdhet olyan irányban is, hogy mégiscsak felboruljon a kép. Egyáltalán nem biztos, hogy Kelet-Európában újra kialakul az AC késõbb. A 10-e utáni kép tehát szerintem még mindig nem tisztázott.

Valóban nem dõlt még el semmi, ami a tél elsõ felének milyenségét illeti (a második felével most még ne foglalkozzunk). Bár meg kell mondani, a makroszinoptikai körvonalak már jól látszanak. Az izlandi minimum nagyon aktív (ennek hátoldalán kapta meg a Keleti Part a hidegbetörést, s részben ugyancsak ennek köszönhetjük a hosszú ideje tartó délies légmozgásokat itt Közép-Európában). A másik momentum, melyre feltétlenül oda kell figyelnünk, a tartós ill. kiújuló kelet-északkelet-európai AC. Ennek fennállása nyilván összefügg az elõoldalán Kelet-Skandináviától az Uralig terjedõ sávban megfigyelhetõ sarki hidegáramlással. Ezen a területen már hosszabb ideje gyûlik a hideglevegõ, s megfelelõ hótakaró esetén könnyen kialakulhat hidegmag, mely nagy valószínûséggel beleszól(na) idõjárásunk késõbbi alakulásába. Egyelõre a "senki földjén" vagyunk, hol az egyik, hol a másik hatás erõsebb. Lehet olyan kimenetele a dolgoknak, hogy az északkeleti hidegfelhalmozódás megtorpan, a hideg AC leépül és az elõoldali-zonális hatások lépnek elõtérbe. Ebben az esetben természetesen átlagosnál enyhébb idõvel számolhatunk. De megtörténhet ennek az ellenkezõje is: olyan mértéket ér el északkeleten a sarki-szárazföldi légtömegek depoziciója, hogy igen aktív északatlanti minimum befolyása sem tud érvényesülni a hideggel elárasztott Kelet és Közép-Európában. Bár ez inkább csak januártól fordulhat elõ, decemberben igen nagy valószínûséggel erõsen hatnak még idõjárásunkra az északatlanti történések. Talán legvalószínûbb a lász-féle néhány hetes koriszezon száraz faggyal, de lehet ebbõl még komoly zord, havas tél is.
Ami a közelebbi jövõt illeti, a modellek az izlandi minimum gyengülését, az északkeleti magasnyomás erõsödését mutatják, ahogy több elõttem szóló utalt rá. Úgy tûnik, elõoldali intermezzó után valamilyen mértékben elér minket az északkeleti hideg, így november 2. dekádjában határozott hûlõ tendenciát lehet feltételezni. Persze nem okvetlenül fejlõdik ki ebbõl télies periódus, 1993 megismétlõdése nem nagyon valószínû. Az is lehet, végül az északkeleti AC összekapcsolódik a szintén erõs azori magasnyomással, és az AC hídtól északra zonalitás áll elõ, ahogy Anarki utalt rá. Azonban ez sem jelentené feltétlenül téli reményeink végét: az északkeleti hidegmagot ostromló nyugati áramlás nem biztos, hogy szétzilálja azt. Ilyenkor a hótakaró vastagszik a nedves, enyhe légtömegek hatására, ezért az epizódszerûen megerõsödõ atlanti befolyás paradox módon a hidegmagot erõsíti.

Kb. ugyanezt akartam írni én is ( az Atlanti-cikloncsalád kelet helyett észak felé mozog, szárazföldön AC), csak a megfogalmazás volt nehézkes

Nem tudom milyen tapasztalataid vannak, de a hétvégi amihó ciklonja sem tudja úgy fölerõsíteni az izlandi ciklont, hogy föltörje az anticiklont, déli blocking körítve gyenge elõoldallal, ez várható. A mezõgazdászoknak ez nem túl jó hír.
2-3 hét múlva visszatérek.

Off: Elnézést, elõször próbálkozom, nyugodtan kijavíthattok.
On: Az már szinte biztos, hogy a hét második felében az Atlanti-cikloncsalád É felé veszi az irányt, meggyengítve ezzel a Grönlandi AC-t. Ezzel egyetemben a szárazföldet AC uralja. Az AC-tól keletre a hideg-leszakadás is elég borítékolható. És szerintem az AC középpontja lehet a kulcs.
Ha a Skandináv-fsz. felett lesz(GFS verzió), akkor a keleti peremén legördülõ ciklon hátoldaláról lecsíphet egy kis hideget, ami az AC déli peremén érkezhet meg hozzánk.(Hasonló kb. 8-10 napos szituáció zajlott le:
1. 2009 decemberének elsõ felében Link Megfigyelhetõ egy az É felé mozgó cikloncsalád tagjáról leváló ciklon, amely 2009 dec 8-án hazánk nagy részén jelentõs csapadék hullott. Ez a leváló ciklon most is meglesz Link , de a tõle keletre levõ magasnyomás összeroppantja, nem tud továbbhaladni, ellentétben a példával, amely K-DK felé nem ütközik magasnyomásba.
2. 2010 januárjának második dekádja: Link Itt is megfigyelhetõ a leváló ciklon, de ez nem befolyásolta idõjárásunkat.Ez is ugyanúgy továbbhalad DK felé, ellenálló magasnyomás híján, de az AC központ is jóval északabbra van, mint amit most vár az ECM. )
Ha az AC kiterjedtebb, és kp-ja tõlünk jóval keletebbre-északkeletebbre lesz (ECMWF verzió), akkor a hideg-leszakadás nemhogy a hazánk, de Európa idõjárására sem lesz befolyással, így nálunk továbbra is folytatódhat a csendes, csapadékmentes idõjárás.

Én a magam részérõl az ECM félét tartom esélyesebbnek, a példában is említett peremciklon helyzete miatt, amelyet fel fog õrölni a tõle keletre-északkeletre elhelyezkedõ erõs, kiterjedt magasnyomás, amely nem lesz vélhetõen annyira északra, hogy déli peremén jusson nekünk is a jóból...pardon: hóból .

Ismét OFF: Hangsúlyozom, ez volt az elsõ, és csak a saját tapasztalataimat használtam fel, nyugodtan le lehet hurrogni

Sajnos nem e futás fog bejönni. Egyelõre csapadékot se nagyon látok 2 hétre elõre nem, hogy havat.

13 tag 0 és +5 fok között, 3 tag +8 fok körül, 4 tag -5 körül. Tehát ezen futás alapján 80%, hogy nem látjuk meg akkor az elsõ síkvidéki hópihéket és azt még nem is néztem, hogy a negatív értékekhez tartozik-e csapadék.

E futás alapján Link lehet 13-a körül meglátjuk az elsõ hópihéket?

Link
Véleményem és tapasztalataim szerint ez az ÉK amerikai hideg-elárasztás Európában kb. 2-3 hét múlva jelentkezik, valószínûleg az izlandi "csigagyárat" erõsítendõ jelenségként.
A tél-fanoknak rossz, a mezõgazdászoknak jó hír lehet.

Véleményem szerint, a következõ két hét idõjárását a gyengülõ izlandi minimum és az erõsödõ észak- és/vagy kelet-európai magasnyomás fogja meghatározni. A modellek többsége egybehangzóan adja a tõlünk északkeletre erõsödõ magasnyomást, ami többféle módon hathat idõjárásunkra, ugyanis az izlandi minimum gyengülésének mértékét, illetve az azori magasnyomás viselkedését a legtöbb modell más-más módon közelíti meg. Ennek köszönhetõen több forgatókönyvet tudok elképzelni november közepéig:

1. A tõlünk északkeletre erõsödõ magasnyomás hátoldalán és a nyugatra elhelyezkedõ ciklonok elõoldalán dél-délkelet felöl enyhe légtömegek áramlanak hazánk felé. Reggelenként javarészt ködös, de napközben (egy-két hely kivételével) napos és enyhe idõjárással, alig csapadékkal. ( 40% )

2. Az északkeleten erõsödõ magasnyomás és a nyugatra gynegülõ ciklonok elõoldalán eleinte enyhébb levegõ érkezne, majd az erõsödõ azori magasnyomás összekapcsolódna az északkeleti anticiklonnal és keletrõl-északkeletrõl kapnánk egy csipet kontinentális hidegbeáramlást (javarészt csapadékszegényet). ( 15% )

3. Az erõs északkeleti magasnyomás, az aktív izlandi minimum és azori maximum mellett északi zonalitás alakulna ki, felettünk javarészt ködös, szürke idõt okozva. ( 35% )

4. A kiterjedt északkeleti magasnyomás nyugati peremén északnyugatról gyenge ciklonok fûzõdnének le térségunkbe, okozva ezzel csapadékos, õszi idõjárást. ( 10% )

Köszönöm szépen elismerésedet. Nagy örömmel tölt el,hogy értékelhetõ a tudásom.És még az is,hogy úgy veszem észre Fejlõdöm! Jó hatással van rám a fórum,a szakik(hivatásos és profi amatõrök),meg sok modell nézegetés.És hogy ne csak OFF legyen:

A grönlandi magasnyomás gyengülése már 120óránál jár.(GFS alapján) Link Az a probléma,hogy vajon tartósabban képes-e majd fenn állni az általam említett 3-dik kulcs fontosságú dolog.Még pedig a New Foundland-i térség légnyomására gondolok.Magasnyomás dominálna majd ott a jövõben,aminek nyilván egy Ac lenne az oka.Így biztosítva lenne véleményem szerint hosszabb távon az északabbi ciklon gyár Grönland partjai mentén.Ami nem engedné az ottani magasnyomás kialakulását.Vagy csak átmenetileg,de az se lenne a ciklonok közelsége miatt túl hosszú életû.
Az ECMWF is adja.Ac uralom gyengülése majd a végtermék: (Tudom ûridõ és csak érdekesség képpen linkelem) 168ó-tól: Link Link Link Link 240-ig míg ellát.
Jelenleg ilyen távból: A grönlandi magasnyomás gyengülése már már mintha jó 50%-ba(félve mondom) borítékolható,de az általam várt november közepe körüli hideg leszakadás iránya,mértéke bizonytalan Még.Az hogy ott fönt megindul a "jeges maci" nem kérdés.(180óránál már adja a GFS.)Ha Grönland 50%-a bejön,akkor maga után vonja ezt a 45-35%-os hideg leszakadást is. A kis lábast! Az hogy merre megy és talán minket talál-e el 35% vagy az alatti.Nehéz megmondani.Mivel az Ac központ elhelyezkedésétõl függ majd.A százalékokban csak a jelenlegi beválási esélyt akarom érzékeltetni.

Én csak a tendenciát nézem.S ennek alapján az szûrhetõ le közeledünk az idõponthoz. (Dörzsöli a tenyerét)/Ha minden jól megy./
Az Ék-i rácspontot elnézve hazánkban hmm..mit is mondjak.Árulkodó az olló nyílása Nov.4-dikétõl Link

Nos, érdemes megnézni a tavaly október végi felállást
Meglepõen nagy a hasonlóság, s a téli fordulat csak november 20-a körül kezdett kialakulni. Úgyhogy kissé korainak tûnik a téltemetés

Már néhány napja írtam, hogy november 1. hétvégéje izmos déli áramlást hozhat, és ez beigazolódni látszik. A most Hochnebel borította nyugati megyékben is egyre inkább megadja magát a Hochnebelsuppe/leves/, ahogy az osztrákok gyakran emlegetik, és simán lehet 17-18 fok, a FOEHN-részeken (Alpok alja) simán meglehet a 20-21 fok is. A 25 fokhoz már nagyon sok mindennek stimmelnie kellene egyszerre, de - amennyiben a melegadvekció ebben a formában meglesz - egy-két helyen azért a kerekített 23 fok talán meglesz.
Egyébként gyakran emlegetitek a zonalitást, ám november 1. fele bizony nem ennek a jegyében telik majd: a pár nap múlva esedékes masszív hidegleszakadás Moszkvától keletre minket ugyan az 1. menetben szinte biztosan nem érint, ám nyomában egy tekintélyes hidegmag alakul ki, és a téllel kapcsolatos reményeimet mindenképpen erre koncentrálom - már most látok rá k. 30-40%-os esélyt, hogy ennek a hidegnek az egy része lábas/talpas hidegként november 2. hete folyamán (10-e után?) délkeleti áramlással beszivárogjon a Kárpát-medencébe, és amennyiben ezt az egyre tekintélyesebb hidegbázist nem zúzza szét a hidegbázist konzerváló AC összeomlása után beinduló (északi) zonalitás, így ennek hatásával majd a tél során mindenképpen számolnunk kell(ene). Még semmi sincs eldöntve, az enyhe, az átlagos és az átlagosnál hidegebb tél esélyei pillanatnyilag meglátásom szerint még teljesen egyenrangúak!
Szerk.: összehasonlításként visszalapoztam 2006. november végére, és akor bizony még egy átlagos/átlagosbál hidegebb tél esélyeit a legtöbben teljesen reálisnak tartottuk, és tudjuk, hány ziccert hagyott ki az utóbbi évtizedek egyik legenyhébb tele, melyeknek csak a fele, ha bejött volna, mindjárt gyökeresen másként alakult volna a télfanok éjjeli lidérc-tele. Éppen ezért csak mosolyogni tudok azon, ha valaki - akinek nem inge, ne vegye magára - most október végén kijelenti, hogy a tél "en bloc" enyhe/igen enyhe lesz. Tényleg, és a Télnek ezt már megmondta valaki?

Szegénykémnek igen elmentek otthonról:-)
Az ECMWF friss futása...... egyszerûen gyönyör nem találok rá szavakat, fantasztikus, nyár a javából:-)
Link
Link
Link
Nagyon szépen realizálódik a 20 fok körüli meleg szép idõ:-)
A 15 fokos izoterma is ott megbújik a bal felsõ sarokban:-)
Egy nyári nap novemberben, hmm de szép álom:-)
1997 november 8. Debrecen 25,5 fok. Ez az egy nyári nap létezik november hónapban, és természetesen ez a havi maximum is.
Ebbõl: Link ez lett: Link
Az elrendezõdés hasonló:-) Reménykedjünk:-)

Azt az egy tagot direkt csak Lász-nak rajzolták be!Link