Meteorológiai esélylatolgatások

Ha bejönne ez a forgatókönyv(zonalítás)akkor jó eséllyel pont Karácsony környékére esne a következõ váltás.Mivel általában 3-4 hetes váltások vannak.Hacsak nem tart el most egyfolytában a zonalítás hosszú hónapokig.

Milyen lesz az idei tél idõjárási szempontból?

A szokásos szezonnyitó kérdésre én most sem tudom a választ, mindazonáltal megpróbálom egy csokorba összefésülni (óhatatlanul szubjektív módon), h mi(fórumozók), a természet (ha jön mérvadó jelzés onnan, sajnos eddig nem jött) ill. a különféle szezonális modellek (ill. azok verziói) milyen telet várnak.
Ez alapján megpróbálok belõni egy T-anomáliára (1971-2000-hez viszonyítottan) és csapadékra vonatkozó intervallumot. Ehhez képest vannak az úgynevezett meglepetések/meglepõdések.

Hõmérséklet:
A 2011-12-es téli szezon elõtt, a számomra érzékelhetõ többség inkább enyhe telet vár, de fõként az óvatosabb, rutinosabb öreg rókák hozzáteszik, h bármi lehet(hófelhalmozódás stb.), és akár átlag körüli tél is "kifagyhat" ebbõl a szezonból. A CFS 1. verziója sokáig átlag körüli vagy picivel az alatti T-vel számolt, majd az utóbbi idõben õ is bedobta a törölközõt és enyhítette a várakozásait, de a legfrissebben elérhetõ anyag ismét inkább átlag körüli T-vel kalkulál. A CFS2. verziója relatíve stabilabban adja az átlag fölötti T-t, bár a december benne is inkább átlag körüli, és a legfrisebben inkább csak a február enyhülne számottevõen.
Egy másik modell (ill. annak szezonális elõréje) amit gyakran hasonlítunk a GFS-el számomra kissé meglepõ módon átlag körüli T-vel számol. Az állat és növényvilág megfigyelõitõl nem igazán érkezett be olyan jelzés, ami használható lenne, így önkényesen azt gondolom, h a természet sem készülhet valami kemény télre, az ellenkezõje(enyhe tél) azonban benne lehet. Ha keményebb télre készülne, nyílván már bejött volna vmi infó...

Összességében szubjektív módon: nagyjából ezt várjuk: a 3 téli hónap T anomáliája 0.0 és +1.5 között lehet. Bombameglepetés lenne a többség számára egy minimális negatív anomália is (a szezonális elõrék alapján azonban nem lenne meglepõ!!). Egy 2 fok körüli vagy azt meghaladó pozitív anomália mérsékelt meglepetést okozna (itt inkább a szezonális elõrék "lepõdnének meg" a fórumozók többsége kevésbé). Mindemellett nem lenne meglepetés, ha a tél folyamán lenne összességében kb. 3-6 hét téli, vagy keményen téli szakasz (akár hóval és/vagy kemény hideggel).
((Itt hívnám fel a figyelmet, h egy 3 havi pozitív átlag létrejöhet úgy is, h az idõszak 25-40 %-ában brutál hideg van, míg a maradék 60-75 % átlag felett alakul. ))

Csapadék:
Csapadékról talán kevesebben nyilatkoztak, de a szezonális elõrék alapján (CFS 1v. 2v. + a másik modell ) inkább az átlagosnál szárazabb téli 3 hónap elé nézünk, esetleg a december lehet átlag körül vagy kissé a fölött.

Itt a várakozási tartomány kb. -10 és -50 % a sokévi átlaghoz képest . Bombameglepetés lenne egy átlag fölötti csapadékú tél (>10-20%). Az átlagosnál jóval szárazabb tél (-50% körül vagy alatt) csak mérsékelt meglepetést okozna, hasonlóan egy átlag körüli tél is (+/- 10%)

Verifikáció márciusban

Igen, egyértelmûen jövõ hét csütörtökön várható makroszinoptikus váltás. Megszûnik az AC központi helyzet amirõl 3-4 napja írtam. És 2 lehetõség adódik, vagy a Floo elméletbõl következõen erõs lehûlés 25-e körül, vagy tartós zonalitás kialakulása ami újra hetekig elhúzódhat. 23.-a után a fáklya szórása 20 fokossá válik, most kezd már a bizonytalansági kategóriába esni. Várhatón ez a bizonytalanság tartós lesz az elõrejelzésekben. azaz 23.-ig kiszámítható minden azután viszont 2 fõ irány lehetséges. A modellek egy része egyébként egyre inkább arra hajaz, hogy vagy keletre vagy északra tõlünk AC blokkolás következtében egy esõsebb/csapadékosabb idõszak veheti kezdetét.
Link
Link

Én is vigyorgok, mint a vadalma, mert az idõszak végére újra Észak-Amerika felé helyezõdik egy masszív hidegmag, ami generálja majd a szebbnél szebb ciklonokat az óceánon. Link s skandinávok környékén és a kelet-eui síkságon pedig további magasnyomás uralkodhat el, így a hidegleszakadások továbbra is tõlünk keletre szakadhatnak le, és javarészt kaphatjuk nyugatról-délnyugatról az enyhébbnél enyhébb légtömegeket, természetesen csapadékszegényen, ahogy azt már jól megszokhattuk, mert a ciklonok nem jönnek majd annyira közel.
Ha a nagy északi blocking felszámolódik, akkor hasonló ciklonaktivitás mellett jöhet decemberre a zonalitás
Õszintén szólva egy rövid makrováltáson kívül semmi extra nem változott a kilátásokban...
Van egy olyan érzésem, hogy szeretni fogom a következõ téli szezont... Ja, persze jelentõsebb havazások ismét csak Kelet-Szibériában lehetségesek... felénk nem nagyon...

Az a vicces dolog történt, hogy pont a jövõ hét közepi lehûlés fogja meghozni számunkra a hosszú zonális idõszak kezdetét, sok elõoldallal és további melegedéssel, érintõ frontokkal, olykor magas nappali hõmérsékletekkel. Nagyjából erre számítottam.
A stabil anticiklont szétzilálja a délkeletre történõ hidegmag és benne a nyomás igen alacsonyra csökken. Így a anticiklon dominancia megszûnik. Ezzel egyidejûleg északon ciklonok fognak vonulni, olykor lefûzõdõ peremciklonokkal, hidegfrontokkal a mediterrán térségben.
A hidegmagok messze elkerülik a Európa középsõ térségét, sõt az egész kontinensen ez lesz a jellemzõ. Még nagyon messze van az igazi téli váltás. Hogy nálunk mi lesz? Egyelõre egy kis maradvány anticiklon tarja majd magát, de ez már beillenékeny lesz, így hidegpárnára sincs sok esély. Szóval átmeneti hidegöblítés, majd egy gyors mozgású front szépen utat enged a nyugati áramlásoknak, így itthon elõoldal, és érintõ frontok fogják váltogatni egymást. Ebben még a rekord meleg is benne van, egy-egy front elõtt:-)
Véleményem szerint hosszú enyhe idõre kell felkészülnünk a jövõ hét közepe utáni idõszaktól. Csapadék is nagy talány, sajnos ebben a helyzetben ez sem nagyon várható, talán egy-egy jól irányzott peremciklon idején kiadós esõ hullhat, talán?!

Jelenleg úgy tûnik, hogy a lehûlést(aminek a java tõlünk keletre szakad le) követõen lassú visszamelegedés várható, majd körülbelül 1 hét múlva aktiválódna a mediterrán térség, nagy valószínûséggel elõoldalon lennénk és a melegedéssel együtt megnövekszik a csapadék esélye is.Mindezek mellett van lehetõsége tartós AC uralomnak is, ez esetben kevéssel 0°C feletti 850, és tartósabb hidegpárna lenne napirenden.Még képlékeny a dolog, mind a kettõre megvan az esély, de a csapadékosabb idõre most kicsit nagyobb esély mutatkozik.

Az operatívot - fõleg 144 óra felett - csak érdekességképpen nézem, ami a tendenciát illeti, az alapvetõ paraméterekben alig látok változást (AC-dominancia, csapadékmentesség). Az AC ugyan fokozatosan gyengülhet a kontinens felett, de hogy ebbõl mikor lesz érdemi makroszinoptikus váltás, és hogy ez milyen irányt vesz fel, arról most még korai lenne érdemi latolgatásokba menni. Egy biztos: a kelet-európai síkságot sorozatos hidegöblítések érik el, mi pedig véleményem szerint egyelõre csak az AC peremén olykor beszivárgó lábas hidegre számíthatunk.

Az utolsó mondattal nem értek egyet. Hiszen kelet felõl bejön a hideg ma éjszaka, illetve holnap reggel. Ilyen távlatból már csak nem tévesztik el a modellek . Bár az is igaz, futásról futásra 2-4 órát késlelteti a frontot a GFS: Link , most már csak holnap este érné el kb. a Tiszát 850hPa-n, de ne felejtsük el, hogy a lábas hideg frontja igen erõsen meg van dõlve: ekkor 2m-en már a Dunát is átlépi: Link .
Ez a hideg, komolyabb akadály hiányában szétterül a Kárpát-medencében. Az energiamérleg pedig már negatív. Igen jó esélyét látom annak, hogy az általad említett melegedés (ami jelentõs, de nem kimondottan nagy valószínûséggel bekövetkezhet), a hidegpárna fölött a magasban indul meg elõször, ami tovább stabilizálja a légrétegzõdést, így nehezen keveredhet át az alsó légréteg. Tehát maradhat a hidegpárna, a meleg majd ráfut a tetejére. Ezt a T850 és a T2m fáklya alátámasztja azzal, hogy a T850-es visszamelegedés mellett a 2m-es fáklyán bebetonozódik a Tmax 3-4°C-on. Link Link Ezt stabilan, sõt az elejét már egyértelmûen adja a gfs.
(Ha jól emlékszem, akkor nem elõször írok errõl. Az egyetemen is beszéltünk páran a dologról, úgy vettem észre, õk is hasonló véleményen vannak.)

Újdonság egyébként, hogy eddig az látszódott, hogy 15-ÉN lesz egy kisebb visszamelegedés (70-80%-ot is adott már rá a modell ma reggel), most helyette egy lassabb visszamelegedés lesz 850-en 15-éIG, aztán 16-án egyre inkább lefelé kezd szórni a fáklya az eddigi mindenfelé szórás helyett.
(Más modell sem adott ma már eltérõ kimenete erre az idõszakra, de 16-17-én még most is szétszaladnak azért, az még nem tisztázott.)

A mûholdas felhõanimációk szerint az oroszországi ciklon központjával együtt lassan-lassan, de egyértelmûen kelet felé fog elmozdulni. Elsõ, fátyolfelhõs spirálkarja elért, túl is haladt rajtunk, a következõ kettészakadt, újabb felhõsödést már nem okoz. A légörvény viszont magával viszi a hidegebb levegõ zömét, ami a Kárpátokon kivül marad. Nagyobb eséllyel elérhet viszont bennünket délrõl, a téritõi övezet felõl az enyhébb levegõ néhány napon belül. Késõbb egyáltalán nem biztos, hogy az óceáni ciklon frontrendszere áthalad fölöttünk: ennek bizonyos mértékig a skandináviai anticiklon fogja állni az útját. Elõoldali helyzete révén nálunk megenyhülhet az idõ. Hideg légpárna kialakulására a közeli jövõben nincs sok esély.

Én is ezt vallom.
És ami a GFS fáklyát illeti 14-15-dikétõl elkezd nyílni az olló.Talán esélyt adni egy esetleges változásnak !?
Bár nekem inkább kivált képpen nem B.angelo által várt 20-dikai "váltás" elõjelét próbálom bemagyarázni.Vagy épp azt,hogy anno Október 13-dikán írt hozzászólásban az általam várt November közepi kis téli fuvallatot próbálom érvekkel alátámasztani.Ami valljuk be akkora távból ilyen messzire pár nappal hamarabb(nov.11) be is jön.Csak nem a kritériumomnak megfelelõ -5-ot elérõ 850pha-os hideggel.
Hanem azt,hogy "nagy csata" zajlik most a légkörben melyik idõjárási áramlás tud Európa és térsége felett most dûlõre jutni.
Az esetleges kilengések eltérõ modell kimenetek már most meg meg figyelhetõk,de ez NEM! tendencia. Csupán egy újabb esély egy változékonyabb idõjárás felé.
Íme egy változat:
ECMWF: Link
GFS: Link
A probléma ott kezdõdik,ami kulcsa a bizonytalanságnak,hogy mind2 modell esetén nagyjából 14-15-dikén újból Kelet Eu. síkságra szabaduló hideg leszakadás egy alacsony nyomású ciklon hátoldalán generál- E? majd peremciklonokat,újabb ciklonokat.Továbbá leépül-e a Skandi anticiklon mert a nélkül nehéz lesz a hidegnek a közelünkbe leszakadnia.A gfs ezt jó messze keletre teszi míg maga az Ecmwf közelebb.
Ha még elõrébb akarom fejtegetni a dolgokat ami már nem hosszútáv.Magát az Ac központot is máshova számolja mint GFS mind az ECM.15-dikén délre-jelen futás alapján- GFS= majdnem Oslo központtal adja vs ECM nyugatabbra,Ény-ra majd nem Feröer szigetek központtal. Pár km ide oda és borul az eddigi séma.
Pontosabb képet majd péteken de inkább Szombaton lehet kapni.Marad-e az unalmas idõ avagy lehet-e már látni a "fény" -jól kivehetõ modell távlatban-az alagút végén(,ami talán meg is valósul).

Eltelt 2 és fél nap, volt mindenféle csapongás és bizony a jövõ hét közepi eksön továbbra is kissé sötét ló a modellek számára.

A hidegelöntés immáron 100 %, hogy érkezik, az viszont még abszolút nem dõlt el, hogy pontosan hova, mennyi és mikor. ECMWF kimenetek (nem épp a legáttekinthetõbb, de sokáig vissza lehet nézni, a bal alsó sarokban van Mo., amúgy fõként a Kelet-európai-síkság van rajta):

06/12: Link
06/00: Link
07/12: Link Link
08/00: Link
08/12: Link
09/00: Link
09/12: Link

Ide-oda tolódik a ciklonkp., így aztán, mint a búcsúban...T850 az ÉK-i határainknál: -9, -8, +4, +2, -7, +1, -5.

A GFS fáklyán 15 fokos szórás, pedig már csak 6 nap: Link

Nem kijavításként írom, de a modellekbõl, és némi plusz (régi hasonló helyzetek megfigyelésén alapuló) infóból most a következõ látszik. A 14-15-ei (egyébként nagyon kicsi) csapadékesély mellé várhatóan a magasban némi (vagy akár nagyobb) visszamelegedés társul: Link (ezen a modellkimeneten pontosan nulla a csapadékesély egyébként, a valóságban azonban "csak" nagyon kevés). A 2m-es hõmérséklet viszont nem fog emelkedni: Link . Hidegpárna van tehát.
Nos: ebben a helyzetben egy délután érkezõ csapadék biztosan esõ lenne, hisz a levegõ pozitív hõmérsékletû. Éjszaka is legfeljebb ónos (vagy még kisebb eséllyel fagyott) esõ képzelhetõ el, mivel csak az alsó néhány száz méter lesz éjszaka is negatív.
Node, ha éjszaka csapadékmezõ érkezne, akkor nem lenne kisugárzás, nem tudna hûlni éjszaka a levegõ, és pozitív maradna az egész réteg, tehát mégis csak esõ lenne az éjszaka is .

Ha marad a jelenlegi tendencia, akkor egyáltalán csapadékra sem sok esély lesz nov. 25-ig, bár a mostani nyomásfáklya azért pár (2-4) hPa-lal lejjebb fut 17-e után, mint a 6UTC-s.

Ebbõl Link miként szûrted le a 20.-i biztos makrováltást?

Az ilyen hozzászólások inkább a vágyakat tükrözik nem a valóságot.

Az operatívból nem érdemes kiindulni, mert 180 óra felett 6 óránként képes 180 fokot fordulni. Nem is szoktam nézni az operatívat, inkább nézem a fáklyát, és ott a tendenciát.

Na akkor megpróbálok összedobni egy értelmes összefoglalót, elemzést. Lássuk: Mint azt már észrevettük, hazánkban a régóta kora tavaszias, langyos, csapadékmentes idõ uralkodik. Ám a múlt hét legvégén felvillant egy reménysugár, hogy változás állhat be: A modellek lehülést jeleztek, kisebb csapadékkal. Elég sokáig kitartva e verzió mellett. Ám ezen a héten úgy látom, mind a lehülésbõl mind a csapadékból visszavettek. Legelõször tegnap este a 18h futás ugrott vissza. A lehülés szinte teljesen eltûnt a csapadékról meg ne is beszéljünk... A reggeli modellek tartották magukat a 18h futáshoz... A lehûlés ismét felcsillant, ám a csapadék még jobban kiveszett a futásokból. Na ez volt az összefoglaló része, (ha valamit rosszul írtam kérem javítsatok). Most jönne egy kis szubjektív "jóslás", vélemény az elkövetkezendõ idõszakról:
Amint egy picit tanultam elemezni a modelleket (sokat köszönhetek földrajztanáromnak), letisztáztam a fogalmakat az én meglátásom a következõ: Péntektõl változás áll be idõjárásunkba, melynek köszönhetõen jócskán visszaesnek a hõmérsékleti értékek. Éjszakai fagyok, és a nappali T-t sem jósolnám +6, +10 fok fölé... Ám az anticiklonális idõ maradna, egészen nov. 14-15-ig, amikor is egy kis csapadékot véltem felfedezni a modelleken, amely az alacsony T miatt fõleg havas esõ, hó lenne. Ez a csapadék fõleg az ország északi részét érintené. Én úgy gondolom, hogy az elsõ síkvidéki kiterjedtebb havazásra min. nov. 25-ig nem igazán van esély. ( Kérlek javítsatok ha valamit rosszul írtam, hisz abból tanul az ember...

Bár csak igazad lenne! a 06-os fáklyát még nem néztem (nincs is még fent), de a friss GFS operatívon a változás semmi nyomát nem vélem felfedezni. AC-dominancia, amíg a szem ellát, T a sokévi átlag körül, csapadék 240 óra felett, hol itt a makrováltás? OFF: ha ez így megy tovább, idén szán helyett porfelhõn érkezik a Mikulás

A gfs továbbra is tartja a 20.-i makrováltás esélyét. Ha nem tévedek ez már jó pár napja kivehetõ a fáklyán is, tehát ez kezd biztos lenni. Csapadék ügyben még teljes a bizonytalanság.

Azt valahogy mindig elfelejtik az emberek, hogy a déli irányú meridionális áramlás is blocking, nemcsak a hideget hozó északi/keleti.

Az a baj, hogy a blocking idõrõl-idõre azért megszûnt. Ha emlékeztek, akkor kb. egy éve még a NAO akkora negatív anomáliában volt, hogy annak hossza és maga az értéke is rekordgyanús a mérések óta. Akkor aztán tényleg nem tudott megszûnni a blocking. Amióta ez visszavett, és 0-hoz jóval közelebbi az anomália, azóta gyakrabban felbukkannak néhány napos zonális idõszakok. Mostanában újra gyakoribb és hosszabb blocking-idõszakok lettek (és láss csodát, a NAO kicsit lefelé is tart).
Akár milyen idõbeli hosszat kiválasztva és vizsgálva az annál hosszabb zonális és blocking helyzetek megjelenésének idõbeli gyakoriságát, az viszonylag erõs korrelációban van a NAO értékével, csakúgy, mint az egyes blocking vagy zonális periódusok átlagos hossza is az szerint változik.

A másik, amit páran néha elfelejtenek: a zonalitás az átlagos (kis szórású) hõmérsékletû, szeles, néha kevés csapadékot adó idõjárási helyzeteket adja. A blocking pedig a szélsõségeket, de hogy milyet (forró száraz nyár, zord száraz tél, nem nagyon hideg de havas tél vagy hideg csapadékos nyár), az függ az AC helyétõl. Ha most arrébb menne az AC valamerre néhány száz km-t, akkor gyökeresen változna az idõjárásunk, a blocking azonban blocking maradna.

Ilyen változás volt most, hogy Skandinávia fölé ment az AC, holnap meg is kezdõdik egy jó 5-10°C-os lehûlés (itt északon legalábbis biztosan). Holott makroszinoptikailag ez csak egy kisebb átrendezõdésnek számít.
Várhatóan az AC ránk húzódik majd, aztán 15-étõl keletebbre mozdulhat a gfs szerint. Ez (a magasban biztosan, itt lent a hidegpárna miatt talán nem) visszamelegedést okoz. Most azonban csak kicsit gyengülne közben az AC, így a zonalitás nem jöhet szóba. És ez a változás az elõzõ jó másfél hónaphoz képest, hogy két AC között nincs meg az a 2-4 nap zonalitás. Legalábbis most, sztán hogy ez visszaváltozik-e, vagy megmarad (télen általában utóbbinak nagyobb az esélye), azt majd még 2 AC-val késõbb meglátjuk.

Akkor pontosítok: A csapadékos, mediciklonos blocking végére vártunk, majdnem két évet . A 2010-2011-es tél elején kezdett megváltozni ez a helyzet, ennek köszönhetõen hagytunk ki akkor rengeteg téli ziccert, délebbi pályákon húztak el már a ciklonok jó része. Én az iménti hsz-emmel arra utaltam, ami már volt párszor tárgy a fórumban, konkrétan a dinamika, a változatosság hiánya, a periódikusság elnyúlása rendszertelensége, tehát ez az "elõbb-utóbb fordul" tényleg szó szerint értendõ.

A blocking megszûnésére várunk?! Ki? Kik várnak rá? Isten õrizz, hogy megszûnjön, és helyére zonalitás lépjen! A kárpát medencében éppen a blockingos helyzetek okoznak csapadékosabb periódusokat, persze egyáltalán nem mindegy a blocking elhelyezkedése... A zonális felállásnál jellemzõbb a gyér csapadékmennyiség, fõleg a téli félévben. Hiába esik hetente néhány milliméter, irgalmas kiáltást nem fog érni, fõleg nem enyhe, szeles (zonális) irányítás mellett.

A blocking megszûnésére, ha jól tudom majdnem 2 évet vártunk, sajnos ebbõl én nem tudok kiindulni, ugyanakkor tény, hogy elõbb- utóbb fordulnia kell, csak ezzel megint nem mondtam semmit.

Szerintem a kárpát-medencei helyzet nem egy légköri képzõdmény, vagy egy stabilan fennálló állapot. Ilyen állapot egy ciklon, egy stabil anticiklon-helyzet lehet, zonális áramlás, stb.
Annak, hogy ebbõl szerencsénkre/pechünkre mennyi csapadék hullott, már sokkal kisebb kapcsolata van ehhez - igen komoly elemzés sem biztos, hogy megállná a helyét.

A nagy számok törvénye kaotikus rendszerekben igazából: "minél nagyobb méretekben és minél hosszabb ideig volt már jelen egy állapot vagy egy bizonyos viselkedés, annál nehezebben szûnik meg, illetve valószínûleg annál hosszabb ideig fog tartani még a továbbiakban is."
Innen loptam: Link

Igen egyetértek, de már csak a nagy számok törvényét figyelembe véve egyre nagyobb az esélye az esõnek. Komolyan úgy képzelem el az itteni helyzetet mint amikor a sivatagban várják több év utáni csapadékhiány után a várva várt esõt.

Ez így rendben is van, hogy akkor meg-megjelenik csapadék, függetlenül annak racionális esélyétõl. Napi négyszer heti 28-szor próbálja kitalálni, mi lesz 10-16 nap múlva. Belefér, hogy néha csapadék is "belecsúszik" a számításokba. Ha zsinórban adja: esélye is van
Friss: Link

3 hónapja 240 óra felett mutogatja a csapadékot,és 150 körül tûnik el teljesen!
Majd ha 72 óra körül is mutat komolyabb csapit akkor talán hiszek neki!Link

A gfs 240h felett pedzegeti a csapadék lehetõségét. Elõbb-utóbb csak megszakad ez a csontszáraz periódus.

Pedig elképzelhetõ, hogy közelebb jön a szibériai-keleteurópai hideg: a mostani nagy anticiklonunk keleti oldalán minduntalan hidegbeáramlások érik a Skandináviától keletre elhelyezkedõ területet. Ehhez persze az kellene, hogy az alapfelállás változatlan maradjon. Megjegyzem, ez elég régen fennáll, talán már kimeríti a "witterung" fogalmát. Szóval, hosszas fennállás esetén valószínûleg elég hideg gyûlne össze északkeleten, és a mediciklonok azt a hátoldalukra véve, ránk zúdíthatnák. 2002-ben volt ehhez hasonló forgatókönyv tél elején. A kulcs tehát ennek a mostani blocking szituációnak a megmaradása -ha szóban forgó AC leépül, minden bizonnyal jön a zonalitás.

Statisztikai szempontot nézve az idei október a szárazság (emiatt a köd és inverzió viszonylagos gyengesége a nappali órákban) a hosszantartó déli áramlásos AC idõszakok ellenére éppen átlagos volt (felénk jó 2 fokkal hûvösebb, de ez más kérdés). Ez tapasztalataim szerint amolyan átlagos telet vetít elõre. A szibériai-keleteurópai hidegáltalában ebben az idõszakban fejlõdik, meglátásom szerint azonban tõlünk a megszokottnál távolabb marad, a hó és jégtérképet megnézve. Jelenlegi hidegbetörésre egy Skandináv kpú AC keleti peremi elhelyezkedése miatt számítunk ami nem lesz része a Szibériai tömegnek, inkább leszakadva tõlünk DK i kp al képezne szigetet tõlünk északabbra a meleget egy nyugatabbra tolódott elõoldal biztosítaná, ez -10 fokos vagy alatti éjszakákat "verõfényes" nappalokat hozna, de nem nyitna csatornát a Szibériai légtömegeknek.
Nem várok tartósan ködös inverziós idõt vastag beragadó stratussal, ahhoz "kicsit" több nedvesség kellene, (mint ahogy jelenleg is inkább a por füstköd okoz inverziót, homályosítja el idõrõl idõre az eget némi vékony kisugárzási esetleg ködhajlamosab területeken késõbb megemelkedõ és helyenként beragadó lepellel)
Ha pedig véletlenül megindulna mostanában nyugatról a nedvesebb levegõ fölénk, úgy hogy el is jutna idáig valami, akkor már valószínûsítem hogy pillanatok alatt egy medi hátoldalában találjuk magunkat sarkvidéki eredetû levegõvel, viszont ez esetben nem számítok a blocking azonnali visszaállására sem, azaz a hátoldal gyors leépülésével és, markánsabb elõoldallal is kell számoljunk. Ez nagyjából dec. közepéig nem valószínûsíti az általunk vágyott formában a Tél tartós beköszöntét.(Hacsak a -10 fokos éjszakákat és a szikrázó napsütést 5 fokkal már nem tekintjük annak.)

Tapasztalati tény, hogy a hideg telek a napciklus csökkenõ fázisában, vagy a minimum környékén fordulnak elõ a leggyakrabban. Saját megfigyelésem szerint a zord telek általában "párosával" járnak, a hideg kettõs után következõ harmadik rendszerint enyhébb. Az idei õsz AC dominanciája, csapadékszegénysége, meleg idõszakai és déliáramlás-hajlama szintén az enyhe telek elõzményeit juttatja az ember eszébe (1982, 1987, 1994, 1997, 2000 és 2006)
Másrészrõl idén ott van a kifejlõdés jeleit mutató szibériai-keleteurópai hideg. Figyelemre méltó még az a tény, hogy az északatlanti minimum peremciklonjai jelenleg dél felé tartanak, mediterrán ciklontevékenységben jelentkeznek. Igazi zonalitás esetén ezek északon, Skandinávián, Északkelet-Európán át vonulnának, délen magasnyomás lenne -most éppen észak-északkeleten van AC. Ha ez a hajlam tartósnak bizonyul, aligha lesz átlagnál lényegesen enyhébb idõ a télen.

Néhány éves megfigyelés alapján azt tapasztaltam hogy a napkitöréseket követõ kb 2 -hetes idõszakban erõsödött az izlandi ciklongyár azaz a zónalitás. Ha ez nem csupán statisztika, mivel csak hosszabb távú hatásai bizonyítottak, némiképp belekavarhat a képbe, vagyis tovább fenntarthatja az egyensúlyt az elõoldal javára, esetleg át is húzhat rajtunk egy mostanihoz hasonló medit ami a T850 fáklyán ismét az október hasonló idõszakát jellemzõ hupli lesz, a hátoldalában viszont havazással és átmeneti hidegbetöréssel. Egyébként ez az októberi medicikis helyzet nagyon 2006 ra hajaz.

Nem látom azokat a "roppant" nagy eltéréseket amikrõl beszélsz. Skandináviában meg ÉK Europában tényleg kevesebb a hó de ezek napok alatt behozható lemeradások. Tehát még semmi sincs elveszve, sõt. Hajrá tél!

Nahát, 2009-ben is ilyen siralmas volt a jégbázis felettünk? Azt hittem, ez idén ritkán látható módon le van maradva. Megnézve az archívumot akkor is hasonló volt az áramlás a skandináv területek felett: Link Link

Ezt tudom és a várakozásom is egy havasabb téli kimenet felé billent akkor.
Igen ám, de akkor megvolt az ami most hiányzik, akkor Európa északi vidékein rekordméretû hó volt még a Skandináv-félsziget is havasabb volt, és az atlanti térség vizei alacsonyabb hõmérséklettel rendelkeztek mint most, igaz a jégborítottság hasonló volt, de a többi tényezõ jobban ki tudta alakítani a hidegbázist fent északon.
Ezek roppant nagy eltérések.
Link
Jóval nagyobb területen összpontosulhatott a hidegmag két évvel ezelõtt. Most némi "hófoltocskák" vannak azon a területen ami hozzánk az igazi tél elõjegyeihez szükséges.
Tudod, nem szoktam össze-vissza beszélni, mindig azt írom ami a legvalószínûbb forgatókönyv.
Sajnos egyelõre idén nem jól állnak a tél szerelmeseinek a kilátásai.
Tudom megváltozhat, de idõ kell hozzá, és mi meg délen vagyunk a fõ centrumokhoz képest, így nálunk még több idõre van szükség.
Meglátjuk, ha változás van azt is írom szívesen:-)

Az a lényeg, hogy picit feldobtam a hangulatot, ez volt a cél:-)
Köszönöm az elemzéseket, kíváncsi voltam a véleményekre:-)
Ádám, bizony nincs kizárva. Figyelem, hogy realizálódik a hideg légtömeg. Egy tippem már van, de majd késõbb elárulom:-)
A friss GFS is sokat enyhített a lehûlés mértéken, tegnap még a -10 fok is felettünk volt, most inkább -3, -4 fok az alja. A szárazság miatt a -10 fok így is meglehet Zabar és társainál.
A távolabbi kilátásokról a véleményem nem változott, várhatóan visszabillen a trend, illetve eddig sem sokat változott:-)

Én is szkeptikus vagyok a közeledõ téllel kapcsolatban (a magam hideg és télisport szeretõ szempontjából), ennek ellenére óvatosabban fogalmaznék. Például úgy, hogy feltehetõleg némi pozitív hõmérséklet-anomáliával zár majd ez az évszak. Vagy, hogy vélhetõen a tél elsõ fele (december és január eleje) nem hoz tartósan zord idõt, nagy havazásokat. Több jel is utal arra, hogy enyhébb fajta tél van készülõben, de elég sok esetre emlékszem, mikor jellegtelenül, sõt kifejezetten enyhén indult ez az évszak, aztán január végére, februárra igencsak "beerõsített" (klasszikus példa az ilyen lefolyásra 1955/56)
Május elején sem jelenthetjük ki, hogy mert tartósan, visszatérõen hûvös idõvel járó makroszinoptikai képek állnak elõ, nem valószínû a júliusi, augusztusi kánikula.
Az északi hemiszféra hõmérsékleteloszlási képe is elég ambivalens mostanában. Tény, hogy éppen Európa térségében "hasadás" figyelhetõ meg az arktikus hideg légsapkában, a "meleg" izotermák egész magas szélességekig felhatolnak. De ez a kép korántsem rendkívüli, sõt, a cirkuláció általános törvényszerûségeit figyelembe véve bizonyos mértékig természetes. E "melegnyúlványtól" keletre egész tisztességes szibériai hidegpool látszik, mely az izotermák lefutása alapján éppen felénk terjeszkedik -a lábas hideg jellemzõ képét sokadszorra adják a modellek.
Az atlanti ciklontevékenység ugyan többnyire erõs, de klasszikus zonalitásról, atlanti futószalagról egyelõre nem beszélhetünk (bár ez a kép inkább tél közepére jellemzõ)
Szóval, nem teljesen egyértelmû a helyzet, kérdõjel bõven akad. Úgy érzem, okozhat még meglepetést ez a tél mind pro, mind pedig kontra.

Hát igen, egyre esélyesebb, hogy ismert fagyzugaink e hét végén már a -10 fokot közelítik (túllépik ?), helyenként akár 0 fok alatt maradhat a napi kh., ami azért nem olyan rossz november elsõ felében. Még az sem kizárt, hogy Lász latolgathat majd egyet-kettõt a Rövidtávúban.

(Adott esetben a legerõsebb zonalitásból is egy hét alatt ki tud alakulni a legkeményebb blocking, fõleg télen.)
Én most megint csak a GFS-t néztem, de azt hiszem elég részletesen megfigyeltem a viselkedését az utóbbi napokban. A következõkre jutottam.
Nemrég született egy beírásom, amiben Európa- és Atlanti-óceán-szerte nyomás-fáklyákat linkeltem. Akkor azok alapján azt mondtam, 7-e után makrováltás kezdõdhet. Ez megkezdõdött, hiszen a stabil keleti AC helyett valami magas nyomású tengely lett, amibõl majd Skandi AC lesz, egy ciklon ezt észak felõl megkerüli, majd csütörtökön megérkezik a hideg Kelet-Európába. Emellett egy újabb (már második) ciklon szakad le az izlandi rendszerrõl, és súlyosbítja a katasztrófát késõbb a Mediterráneumban (na jó, ez attól most nyugatabbra lesz).
Ezt a verziót 3 napja tendenciózusan mutatta, bár eleinte nagyobb kilengésekkel.
Mostanra a hidegbetörés utáni elsõ napokra letisztázódott, hogy kapunk (méghozzá az egész ország kb. egyformán) K-ÉK felõl a Kelet-Európai hidegbõl, ennek ma már a mértéke is egész jól behatárolható: ÉK: Link DNY: Link . Ez 11-én esedékes.
14-éig a "skandi" AC inkább még DNY felé mozdul. Van egy "esélyes folt" a szórástérképen, ilyenkor annak a mozgását érdemes nézni, az jelöli ki a legvalószínûbb mozgásirány: 13: Link 14: Link . Ugyanekkor az "esélyes folt" ezzel be is zárul. Így tehát nem mehetünk el ez után az elõrejelzésben, pedig az átlagtérképen még egy napra rá is határozottan erõs szerkezetû AC van jelen: Link
15-e utánra tehát nem tudunk mit mondani.

Alapvetõ áramlástani ismeret, hogy a makroszinoptikus légköri képzõdmények (ciklonok, anticiklonok) karakterisztikus ideje néhány nap. Az 5-7 nap már hosszúnak számít (ezért a "szigorú" blocking-definíció az AC legalább 5 napos fennállását követeli meg). A planetáris Rossby-hullámoké nagyjából hónapos, ez alatt az általuk kialakított (adott esetben blocking-) anticiklonok sosem folyamatosan vannak jelen, hanem (5-)7-10(-15) naponta újrakeletkeznek, és (figyelem!) nem biztos, hogy pont ugyanott.
Namost a mi konkrét esetünkben épp ez a dilemma. Újrakeletkezik-e az AC 15-e után IS, vagy megszûnik a blocking. És ha újrakeletkezik, akkor a konkrét idõjárás szempontjából az sem mindegy, hogy pontosan hol.
Most a konkrét változás (lehûlés 11-étõl) azért következik be, mert nem pont ugyanott keletkezik holnap újra az AC, hanem Skandináviában.

És még egy utolsó gondolat: a dilemma másik kimenetét (a zonalitásba váltást) pedig pontosan az befolyásolja, hogy az akciócentrumok hogyan viselkednek. Pl mely idõszakosak vannak jelen (tél van-e vagy nyár). Vagy ha mondjuk ezalatt erõsödik az izlandi ciklon és az azori maximum, akkor nagyobb az esélye a zonalitás kialakulásának.

/Bocsánat hogy sokszor nem írok konkrét esélylatolgatást, de néha úgy érzem, ilyen általánosított gondolatok többet segíthetnek végiggondolni a lehetséges kimenetek valószínûségeit (akár másoknak is), mint a modellkimenetek váltakozásai./

Az egyetlen tény az érvelésedben az izlandi ciklon.
Ezzel szemben én itt éppen az ellenkezõjét látom:
Link
De a többi modellen sincs nyoma klasszikus csigagyárnak.
Gondoljunk bele, most majdnem +10 fok van felettünk, és ma reggel 8kor még deres volt a kocsi. Ehhez képest 15-20 fokot hûlhetünk odafent, és semmi nyugati talajmenti enyhülés, vagy jelentõs légmozgás!

Szerk: hopp látom többen is megelõztek
Pár napja kezdtem el rendszeresen nézegetni a modelleket, és ami feltûnt, hogy amilyen gyorsan nemrég betették a blockingot "fölénk" (tõlünk északra, ény-i középponttal) és alá (délre) a keletrõl "ránkmászó" hidegcseppet, azóta olyan stabilan tartják is. Ne tévesszenek meg senkit a GFS színei: ez bizony kõkemény hideget jelent, nem nyugatról jön a magasban a -5 -10 fok, hanem kelet felõl: ez még így tél elején is kemény reggeli fagyokat, és alig pár + fokot jelent nappal is!
A csapadék más tészta, de ilyen erõs hidegbetörésnél azért valami nedvesség általában kicsapódik a légkörbõl, nyilván csak látványnak persze, megmaradás v. ilyesmi esélytelen.
Még 2 nap és ha nem veszik ki a modellek, akkor jövõ hétre megjön a tél, egyelõre lehet, hogy csak pár napra persze.
Ezt jelenti amikor egy ilyen telibekap Link

2009

11.08.: Link
11.14.: Link
11.18.: Link
11.20.: Link
11.22.: Link
11.25.: Link
11.30.: Link
12.13.: Link
12.18.: Link

Azt hiszem ezzel szavak nélkül is elmondtam a véleményem. Azt egyébként nem értem hogy a "hóömlés" és "-35 fok" honnan került elõ, az égvilágon senki nem említett ilyeneket.

Nem beszélve arról, hogy érdemleges zonális áramlás utoljára már majdnem 3 hete volt Link (meg volt még egy gyenge fellángolás, de elég nevetséges, hogy meddig tudott eljutni a HF Link ) és még vagy 10 napig esély sincs rá, hogy visszaálljon. Szóval blocking van erõsen, az már más kérdés, hogy milyen, Link Link Link Link Link de még pár hét és ha ez marad a tendencia, annak is meglesz a böjtje a nyáriasnak semmiképp sem nevezhetõ hidegpárna alatt. Ez utóbbit értem legkevésbé, hogy a többszöri, akár heteken át tartó stratus alatt senyvedés rémképét miért veted el ilyen magabiztossággal.

Nem így képzelem el a stabil izlandi csigagyárat: Link Link hanem valahogy így: Link
Izlandtól DK-re az óceán közepe: Link Brit-szk.: Link
Ezekkel nem azt akartam mondani, hogy végre beköszönt a -35 meg a tél, hanem azt, hogy makroléptékben sincs szó erõs izlandi ciklogenezisrõl, vagyis semennyivel sem erõsebb, mint az téli helyzeteknél lenni szokott (érdemes megnézni az archívumban havas helyzetek légnyomás-felosztását).

Miután mértéktartóak vagyunk senki sem vár egyenlõre igazi telet.Csak egy gyenge támadást a tél részérõl. A modellek sem ezt mutatják,sõt én még a dél-kelet-európai havas keményebb helyzetet is túl merésznek tartom a modellek részérõl.De komoly zonalitásra utaló jeleket a kárpát-medence felett sem nagyon látok hosszútávon.Ha pedig visszarendezõdés lesz az egyáltalán nem jelent enyhe idõt,a késöbbiek folyamán ez hideg nyirkos ködfelhõs,kevéssel fagypont feletti idõt eredményez.

Már elnézést, de hónapokra elõre ez igen bátor kijelentés! Elfogadom , hogy ezt látod a dolgok állásából ,már csak azért is, mert lövésem sincs mi lesz. Az izlandi csigusz bigusz ott figyel sokszor még a legkeményebb téli idõszakokban is , szépen kirekesztve az európai játszótérrõl!

Ez igaz!
Egy átmeneti kisiklás néz ki most,mint októberben.4-5 nap átlagos,vagy talán kicsit átlag alatti novemberi idõ jöhet a hét végétõl,aztán visszarendezõdés látszik.Úgy néz ki most ez a trend,ami könnyen eltarthat hosszú hónapokig még.

Itt semmi szkeptikusság nincs, egyszerû tények vannak. Nem nézek bele mindenféle hóömlést, vagy -35 fokot stb.
Semmi, de semmi jel nincs egy téli idõszakra, vagy még 2-3 hétig szinte biztosan. Az idei év véleményem szerint a sok-sok újra megújuló helyzet miatt inkább enyhe idõvel fog eltelni mintsem téli kemény hideggel. De ebbe ugyanúgy benne van egy-egy nagy havazás lehetõsége, vagy néhány hét kemény hideg is, de szerintem ennek is csekély az esélye.
Aztán még bõven fordulhat a kocka, nincs is ezzel semmi baj, de ahhoz nagy változásnak kell, hogy bekövetkezzen, és az igen hosszú idõ alatt szokott bekövetkezni. És minél hosszabb ez az idõ annál kisebb esélye van egy kemény téli idõjárás kialakulásának.

"...itt nagy tél még jó hosszú ideig biztosan nem lesz:..." A "biztosan" szó a meteorológiában, fõleg a hosszabb távú elõrejelzésekben, latolgatásokban "biztosan" nem szerencsés, mégha a legvalószínûbb kimenet az lehet, amit az elkövetkezõ hetekre felvázoltál, de azért korántsem "biztos"!

és te mitõl lettél ennyire szkeptikus?

Hmm mi ez a téli várakozás:-)
Nagyon gyorsan átnéztem a fáklyákat és az indexeket. Egy kis keleti hûvösebb lábas löttyön kívül itt nagy tél még jó hosszú ideig biztosan nem lesz:-)
Néhány északi és izlandi fáklya, csak úgy véletlenszerûen:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link

Link
Link

Látható, hogy Moszkva áll úgy ahogy valahogy a többi sehogy a tél kedvelõi számára. Izlandon sok-sok ciklon továbbra is, így nem sok esély van egy igazi téli kimenetre. Az indexek is ezt sejtetik. Az atlanti csigusz-bigusz nagyon jól szuperál, még várhatóan jó hosszú hónapokon keresztül.
Így néhány napos kisebb száraz hideg után ismét jön a jól megérdemelt zonális áramlás várhatóan.
Ezek a hatások csak a tévhit kedvéért, igen sokáig képesek erõsíteni egymást és saját magukat is.