Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
A kõ, beton és aszfalt tenger nemcsak a forróságot, de a hûvösséget is raktározza egy ideig. Ezért nem hiteles pl. az ablakban mért hõmérséklet.
Külterületen szárnyal a T ,már kerekített 32. 2 fokkal van melegebb,mint belterületen...
A másik véglet, mikor a forró (vagy hideg) anticiklonok fejlõdésük, terjeszkedésük során közel kerülnek hozzánk. Ez fõképp a nyár (vagy a tél) közepén, második felében fordul elõ. Ilyenkor a f..g is elég, hogy ezek szélsõséges hõmérsékletû levegõje megérkezzen hozzánk.
Például, május legelején még viharos délies áramlás kellett a 30 fokhoz. Most csöndesen "settenkedik be" a 40.
Télen is sokszor heves frontjelenségek, gyors áramlások nélkül, "suttyomban" terítenek be a legerõsebb, legtartósabb fagyhullámok (ld. 2012 február!)
Például, május legelején még viharos délies áramlás kellett a 30 fokhoz. Most csöndesen "settenkedik be" a 40.
Télen is sokszor heves frontjelenségek, gyors áramlások nélkül, "suttyomban" terítenek be a legerõsebb, legtartósabb fagyhullámok (ld. 2012 február!)
Köszönöm, Nano, erre gondoltam, valóban.
Ezt elolvasva szerintem minden megvilágosodik.
Ezt elolvasva szerintem minden megvilágosodik.
Azaz, a péntek/szombati hf könnyen "évszakváltó" lehet abban az értelemben, hogy utána a maximum hõmérséklet a következõ nyári szezonig egyetlenegyszer sem éri el az elõtte mért csúcsértéket. Persze, ha augusztus végén, szeptember elején még vagy hússzor mérünk majd 30 fok körüli legmagasabb hõmérsékletet, az ilyen évszakváltó kutyafülét sem ér!
Az biztos, hogy erõs, tartós advektív hatások augusztus elsõ felében nem várhatók, az egész év folyamán ilyenkor a legkevésbé valószínûek.
A hõkontraszt, ezzel együtt a ciklontevékenység ilyenkor minimális, a helyi tényezõk dominálnak.
Tehát, az várható, hogy a hûvösebb levegõ beáramlása hamar megszûnik, újra napossá, igen meleggé válik idõjárásunk (ha nem is lesz a mostanit elérõ forróság)
Fenti állításomnak némileg ellentmondani látszik az észak-afrikai légtömegek jelenlegi advektálása.
Innen jutott eszembe, hogy az advekciót, mint olyat, érdemes kissé boncolgatni. Egyik véglete, mikor nagyon távolról érkezik hozzánk egy bizonyos légtömeg. Az ilyen fajta advekcióhoz élénk ciklontevékenység, gyors légáramlás szükséges.
Az biztos, hogy erõs, tartós advektív hatások augusztus elsõ felében nem várhatók, az egész év folyamán ilyenkor a legkevésbé valószínûek.
A hõkontraszt, ezzel együtt a ciklontevékenység ilyenkor minimális, a helyi tényezõk dominálnak.
Tehát, az várható, hogy a hûvösebb levegõ beáramlása hamar megszûnik, újra napossá, igen meleggé válik idõjárásunk (ha nem is lesz a mostanit elérõ forróság)
Fenti állításomnak némileg ellentmondani látszik az észak-afrikai légtömegek jelenlegi advektálása.
Innen jutott eszembe, hogy az advekciót, mint olyat, érdemes kissé boncolgatni. Egyik véglete, mikor nagyon távolról érkezik hozzánk egy bizonyos légtömeg. Az ilyen fajta advekcióhoz élénk ciklontevékenység, gyors légáramlás szükséges.
24 órára jutó derült órák száma itt 25. Hihetetlen, hogy ennyire száraz a levegõ, hetek óta alig látni felhõt. Takarodjon már innét ez a semmirekellõ idõ! Ami sok az sok.
Most is mingyjárt elérjük a 30 fokot.. Vicc.
Hajnalra kellemesen lehült a levegõ, éreztem, ahogy árad be a hûvös a lakásba. Nem sokáig tartott, mostmár újra nagyon meleg van.
A napi (és egyéb) középhõmérséklet témája sokadszor kerül terítékre. Kétszer már hozzászóltam ehhez, megpróbáltam világossá tenni a helyzetet. Most harmadszor is nekirugaszkodom, hátha ezúttal sikerül jól kifejeznem magam.
Tehát, hogy a napi átlaghõmérséklet egyenlõ a minimum és maximumhõmérséklet megfelezett összegével, nagyon durva közelítés. Ha napi 24 mérési adatnak vesszük a számtani közepét, az már sokkal jobban megközelíti a definició szerinti átlaghõmérsékletet, de még mindig nem egyezik meg azzal. Minél többször mérünk, minél több hõmérséklet értéket adunk össze, annál pontosabban kapjuk meg az átlaghõmérséklet. Ha végtelen sok mérést tudnánk eszközölni, akkor a kapott számtani közép ad infinitivum megközelítené a meghatározás szerinti napi átlagot.
Hogy miért van így, annak megértéséhez a (valamikori) gimnáziumi matematika tananyag elegendõ. Az integrálszámítás mibenlétével kell tisztában lennünk. Ez a függvénygörbe (vagy bármely más diagram) alatti terület nagyságát adja meg. A terület nagysága bizonyos esetekben matematikailag pontosan megadható (ha az integrálási szabályok szerint az illetõ függvényt meg lehet integrálni), más esetekben -s ilyen a hõmérséklet görbe- ez nem lehetséges, ezért fizikai metódusokkal kell megmérnünk a görbe alatti területet (súlymérés, a felület által visszavert fénymennyiség mérése)
Lehet közelítõ számítást is alkalmazni, mikor is a görbe alatti területet függõleges hossztengelyû, egyenlõ szélességû téglalapokra osztjuk, s ezek területét összeadva, közelítõleg megkapjuk a fent említett területet. Minél több téglalapot használunk, annál pontosabb lesz az eredményünk. Tulajdonképpen épp ezt csináljuk, mikor növeljük a mérések számát.
Az átlaghõmérséklet fogalma abból indul ki, hogy a hõmérsékletnek a külvilágra gyakorolt hatása a hõmérsékletgörbe alatti terület nagyságával arányos. Ezt mindenki könnyen beláthatja. Pl. a felszíni vizek felmelegedése, vagy a növények növekedési üteme szempontjából nem mindegy, hogy a 28C fokos napi maximum fél óráig, vagy 4 teljes órán keresztül állt fenn. Hasonló a helyzet a minimummal is. A hõmérsékletgörbe alakja, azaz hogy az alatta levõ terület nagysága a releváns.
Ezért tehetjük meg, hogy a tényleges hõmérsékletgörbét egyetlen vízszintes vonallal helyettesítjük, mely vonal alatti téglalap területe pontosan megegyezik a hõmérsékletgörbe alatti területtel. Az a hõmérsékleti érték, melyen ez a vízszintes vonal fut, az átlaghõmérséklet.
Minthogy végeredményben a görbe alatti terület az érdekes, eljárhatunk úgy is, hogy az egymás után mért hõmérsékleti adatokat összeadjuk, de nem osztjuk el a mérések számával. Így un. hõösszeget kapunk, mely mutatószámot az agrometeorológia használja is.
Ahogy már mondtam, sokszor mérve a görbe alatti terület elég jól megközelíthetõ. Ha minden nap megegyezõ számú mérést eszközlünk, a napok összehasonlítására nyílik lehetõségünk azok hõösszege által.
Természetesen a hõösszeg kevésbé szemléletes, mint az átlaghõmérséklet. Elõbbibõl úgy kapjuk meg az utóbbit, hogy elosztjuk a mérések számával (a téglalap egyik oldala= terület/a másik oldal)
Lerajzolva mindez azonnal érthetõvé válna, ennek a lehetõségnek a híján kellett ennyit szövegelnem.
Tehát, hogy a napi átlaghõmérséklet egyenlõ a minimum és maximumhõmérséklet megfelezett összegével, nagyon durva közelítés. Ha napi 24 mérési adatnak vesszük a számtani közepét, az már sokkal jobban megközelíti a definició szerinti átlaghõmérsékletet, de még mindig nem egyezik meg azzal. Minél többször mérünk, minél több hõmérséklet értéket adunk össze, annál pontosabban kapjuk meg az átlaghõmérséklet. Ha végtelen sok mérést tudnánk eszközölni, akkor a kapott számtani közép ad infinitivum megközelítené a meghatározás szerinti napi átlagot.
Hogy miért van így, annak megértéséhez a (valamikori) gimnáziumi matematika tananyag elegendõ. Az integrálszámítás mibenlétével kell tisztában lennünk. Ez a függvénygörbe (vagy bármely más diagram) alatti terület nagyságát adja meg. A terület nagysága bizonyos esetekben matematikailag pontosan megadható (ha az integrálási szabályok szerint az illetõ függvényt meg lehet integrálni), más esetekben -s ilyen a hõmérséklet görbe- ez nem lehetséges, ezért fizikai metódusokkal kell megmérnünk a görbe alatti területet (súlymérés, a felület által visszavert fénymennyiség mérése)
Lehet közelítõ számítást is alkalmazni, mikor is a görbe alatti területet függõleges hossztengelyû, egyenlõ szélességû téglalapokra osztjuk, s ezek területét összeadva, közelítõleg megkapjuk a fent említett területet. Minél több téglalapot használunk, annál pontosabb lesz az eredményünk. Tulajdonképpen épp ezt csináljuk, mikor növeljük a mérések számát.
Az átlaghõmérséklet fogalma abból indul ki, hogy a hõmérsékletnek a külvilágra gyakorolt hatása a hõmérsékletgörbe alatti terület nagyságával arányos. Ezt mindenki könnyen beláthatja. Pl. a felszíni vizek felmelegedése, vagy a növények növekedési üteme szempontjából nem mindegy, hogy a 28C fokos napi maximum fél óráig, vagy 4 teljes órán keresztül állt fenn. Hasonló a helyzet a minimummal is. A hõmérsékletgörbe alakja, azaz hogy az alatta levõ terület nagysága a releváns.
Ezért tehetjük meg, hogy a tényleges hõmérsékletgörbét egyetlen vízszintes vonallal helyettesítjük, mely vonal alatti téglalap területe pontosan megegyezik a hõmérsékletgörbe alatti területtel. Az a hõmérsékleti érték, melyen ez a vízszintes vonal fut, az átlaghõmérséklet.
Minthogy végeredményben a görbe alatti terület az érdekes, eljárhatunk úgy is, hogy az egymás után mért hõmérsékleti adatokat összeadjuk, de nem osztjuk el a mérések számával. Így un. hõösszeget kapunk, mely mutatószámot az agrometeorológia használja is.
Ahogy már mondtam, sokszor mérve a görbe alatti terület elég jól megközelíthetõ. Ha minden nap megegyezõ számú mérést eszközlünk, a napok összehasonlítására nyílik lehetõségünk azok hõösszege által.
Természetesen a hõösszeg kevésbé szemléletes, mint az átlaghõmérséklet. Elõbbibõl úgy kapjuk meg az utóbbit, hogy elosztjuk a mérések számával (a téglalap egyik oldala= terület/a másik oldal)
Lerajzolva mindez azonnal érthetõvé válna, ennek a lehetõségnek a híján kellett ennyit szövegelnem.
De jó, újra tanultam valamit - azaz a napi 8 mérés lehet az a kritikus tömeg, amelynél már megbízható napi T átlag mérésrõl beszélhetünk. Folytatás: a GFS fáklya szombattól nagyon tetszik, kellemes, a sokévi átlagnak nagyjából megfelelõ nyári, jobban mondva immár nyár végi idõ ígérkezik, újabb keményvonalas hõség veszélye nélkül, habár nem lepne meg, ha lenne még egy hõségfinálé
Antibulvárnak kb. 3 éve volt egy remek összefoglalója a különbözõ idõponti mérésekbõl számított napi közepek korrekciójára havi lebontásban (mivel az sem mindegy, hogy milyen hónap van!).
Akkor az volt -többek közt- a végeredmény, hogy a napi 8 méréssel (fõterminusokban) számolt átlag gyakorlatilag nem tér el a 24 adatos átlagtól.
Én is figyelgettem egy darabig: valóban elenyészõ a különbség.
Ezt az Antibulvár-féle összefoglalót kellene elõbogarászni szerintem, minden világossá válna.
Akkor az volt -többek közt- a végeredmény, hogy a napi 8 méréssel (fõterminusokban) számolt átlag gyakorlatilag nem tér el a 24 adatos átlagtól.
Én is figyelgettem egy darabig: valóban elenyészõ a különbség.
Ezt az Antibulvár-féle összefoglalót kellene elõbogarászni szerintem, minden világossá válna.
Hajnalban friss volt a levego, de most mar 28C
4C tobb mint tegnap ugyan ebben az idopontan
Akkor megvan a globális felmelegedés fõ okozója!
Tehát a met.hu-n leírtak Link nem igazak?
Ez alapján nyáron 2,8,14,20 órakor olvasandók le az adatok. Vagy nyáron nem vesszük figyelembe az óra átálítást, és akkor is 1, 7, 13, 19 óra az észlelési idõpontok?
Érdekes, hogy egy meteorológiai honlapon, ilyen alapvetõ fogalmakkal sem vagyunk tisztában.
Akkor most hogy van?
Tehát a met.hu-n leírtak Link nem igazak?
Ez alapján nyáron 2,8,14,20 órakor olvasandók le az adatok. Vagy nyáron nem vesszük figyelembe az óra átálítást, és akkor is 1, 7, 13, 19 óra az észlelési idõpontok?
Érdekes, hogy egy meteorológiai honlapon, ilyen alapvetõ fogalmakkal sem vagyunk tisztában.
Akkor most hogy van?
Ma már 24 adatból jön ki a napi átlag ami már pontosnak bizonyulhat. A többi átlagszámítást korrekciói kell. A napi 8 adat már közel áll a valósághoz, egy a lényeg minél több annál pontosabb, de a napi 8 és attól több már elegendõ. A min-max érték havi bontásban több mint fél fokkal magasabb értéket vesz fel átlagosan, de pl a nagy napi ingásokkal terhelt térségeben szinte abszolút fals. Pl fagyzugok.
De nézzük a csütörtököt még mindig elég durva bár valami délutáni északnyugati szél a modelleken megjelent ez vajon mi? És miért akar belerondítani a 40,0 fokomba?:-)
De nézzük a csütörtököt még mindig elég durva bár valami délutáni északnyugati szél a modelleken megjelent ez vajon mi? És miért akar belerondítani a 40,0 fokomba?:-)
Én úgy tudtam eddig, hogy a reggel 7-kor, délután 2-kor és este 9-kor mért adatok alapján számítják ki a napi KH-t. Ám lehet, hogy ma ez már másként van. A 2 óránkénti mérés szerintem túl gyakori. Max. 5 éppen elég lenne, vagy tévedek? Más: nagymeleg 1 nappal meghosszabbítva, felfrissulés Dunántúlon szombaton, keleten vasárnap. Jól teljesít az ECM ENS, már 3 nappal ezelott ezt mutatta. GFS szerint a HF nagyot szólhat, egy narancs riasztást megérdemel majd talán (GFS sokadik futása).
Link
Matek órán volt egy grafikon középhõmérséklet számítása a tavalyi évben. Sikerült a tanárt is megkavarnom a dologgal, így egy egész órás feladattá vált az egész. Nyilván legjobban a minél több bejövõ adat tudná jellemezni a középhõmérsékletet. Ki kell integrálni grafikon területét azt csókolom.
Matek órán volt egy grafikon középhõmérséklet számítása a tavalyi évben. Sikerült a tanárt is megkavarnom a dologgal, így egy egész órás feladattá vált az egész. Nyilván legjobban a minél több bejövõ adat tudná jellemezni a középhõmérsékletet. Ki kell integrálni grafikon területét azt csókolom.
Omsz ,hogy számolja ki ?? az alapján kell akkor
nekem is
bár ezeket csak saját célra nézem középhõmérsékletet csak most ugye feljött
Az úgy volna az igazi, ha másodperces adatokból számolnánk.
16.8+31.2=40/2=24°C itt a Tmax-min alapján.
16.8+31.2=40/2=24°C itt a Tmax-min alapján.
Hát viszont az az 1 fok igen soknak számít..És ha min-max adatból számítod?
akkor megcsinálom kíváncsiságból

T2óra 18,1°C°, T6óra 18,9,°C ,T10óra 27,2°C,T14óra 33,3°C,T18óra 30,2°C,T22óra 21.9°C,Tmin 17.9°C,Tmax 34,4°C ez alapján 25,3°C lett középhõmérséklet. másik módszer a napi 4 adatos
T0óra 18,2°C,T6óra 19,3°C,T12óra 29,2°C,T18óra 30.1°C,így pedig 24,2°C középhõmérséklet jött ki
T2óra 18,1°C°, T6óra 18,9,°C ,T10óra 27,2°C,T14óra 33,3°C,T18óra 30,2°C,T22óra 21.9°C,Tmin 17.9°C,Tmax 34,4°C ez alapján 25,3°C lett középhõmérséklet. másik módszer a napi 4 adatos
T0óra 18,2°C,T6óra 19,3°C,T12óra 29,2°C,T18óra 30.1°C,így pedig 24,2°C középhõmérséklet jött ki
Huhh..19.1 fok van, de kimentem 1 szál gatyába szólni a sok hü... gyereknek, és rendesen fáztam..Sokan mit nem adnának érte, ha fázhatnának..
Szóval inkább kihasználom.
Szupercella kompozit paraméter péntek estére Link
A határ közelében szlovén-horvát területeken lehet hogy lenne mit vadászni.
A határ közelében szlovén-horvát területeken lehet hogy lenne mit vadászni.
Kellemes esténk van, tipikus augusztusi ciripeléssel. Odafent tódul be ismét a Szahara,!hiszen Pozsony reptér 23 fent a 440 m-és Zerge-hegyen 2 fokkal tobb.
Érdekes módszer. Az igazi az mp-s adatok alapján számolt lenne. 
Ez szerintem amúgy eléggé torzít az adaton. Hiába is nincs olyan dolog, ami jobban torzítja a valóságot, mint a statisztika!
Ez szerintem amúgy eléggé torzít az adaton. Hiába is nincs olyan dolog, ami jobban torzítja a valóságot, mint a statisztika!
Én 8 adatból szoktam számolni Középhõmérsékletet
T02,T06,T10,T14,T18,T22 és Tmin és Tmax osztva 8al és elég jó adat jön ki
T02,T06,T10,T14,T18,T22 és Tmin és Tmax osztva 8al és elég jó adat jön ki
Ma itt a Tmin, Tmax-ból mért átlag már meghaladta a 25 fokot (25,5°C; 17,5°C-33,5°C), viszont a hivatalosnak megfelelõ 4 napi értékbõl mért átlag még ma is csak 24 fok volt. Így eddig, az utóbbi napokban itt a hõségriadóknak szerencsére nem volt létjogosultságuk.
Mondjuk ez leginkább lakhelyem mikroklímájának köszönhetõ, ahol a gyors lehülésnek köszönhetõen este 8-ra már jóval közelebb van a hõmérséklet a minimumhoz, mint a maximumhoz.
A tegnapi észrevételem a mai napra már nem vált be, és ma nem alakult ki az ÉK-i és ÉNy-i országrész közt semmiféle hõmérsékletkülönbség. Így meg kell követnem az elõrejelzõ társainkat.
Talán az éjszakai (kiterjedésében) váratlan csapadék volt az oka. Persze holnaptól már viszaállhat a rend.
Mondjuk ez leginkább lakhelyem mikroklímájának köszönhetõ, ahol a gyors lehülésnek köszönhetõen este 8-ra már jóval közelebb van a hõmérséklet a minimumhoz, mint a maximumhoz.
A tegnapi észrevételem a mai napra már nem vált be, és ma nem alakult ki az ÉK-i és ÉNy-i országrész közt semmiféle hõmérsékletkülönbség. Így meg kell követnem az elõrejelzõ társainkat.
Talán az éjszakai (kiterjedésében) váratlan csapadék volt az oka. Persze holnaptól már viszaállhat a rend.
Éjféli vagy nem éjféli,a legnagyobb gond az,hogy szinte semmi csapadékot nem vár az ecm a hidegfrontból.
Szerintem a hajnali 2 órás.
Bocs, nem tudtam kihagyni.
Nemsokára lejár a hõség-tippverseny határideje, aki szeretne részt venni, még megteheti a tétjeit: Link
Nemsokára lejár a hõség-tippverseny határideje, aki szeretne részt venni, még megteheti a tétjeit: Link

