Meteorológiai társalgó

Még mielõtt eret vágsz, had tegyek föl egy egyszerû kérdést: A térképes, tehát területi bontásban készülõ maximumértékeket miért nem intervallumosan adja meg az OMSZ? Ki gátolja meg abban, hogy 37, 38, 39, 40 fokok helyett a kivágatokra intervallumos Tmax-ok kerüljenek? Valahogy így: 37-40, 38-40, 39-41

Vajon a héten meglesz a 30 fokos vízhõmérséklet?! Link Szerintem igen.

De az egy megye 40 foka hogy igazolja a többi 6 megyét??? Én a térképes TV-s elõrérõl beszélek, amelyik még ráadásul két külön kivágaton mutatja be az ország kisebb - nagyjából megyényi - területeire vonatkoztatott maximumokat. A térképes elõrejelzés annyiban kizárja az intervallumos értékmegjelölést, hogy térségekhez köt értékeket. Az valóban egy bátor dolog, ha valaki maximumértékeket térségekre lebontva jelez elõre.

Szeke, komolyan mondom, nem hiszem el, hogy nem érted... Ha egy elõrében benne van a 40 fok, akkor az nem azt jelenti, hogy annyi LESZ, hanem hogy annyi LEHET. Pont az egy megye 40 foka az igazolás, hogy a 40 fok benne volt a pakliban. Ráadásul egy T-elõre mindig intervallumot ad meg, tehát pl. 35-40 fok. Ha ekkor a T 38 fokkal tetõzik (de akár ha 35 fokkal), akkor jó volt az elõre, nincs mit faragni rajta.

Ahhoz képest,hogy 11 órakor már közel 34 fok volt itt, Szegeden,azóta alig-alig emelkedett a T , szerencsére!

A 35 fokot ostromoljuk. A lakásban nem merem megnézni a hõmérõt.

Durván 1 hete nem voltam a fórumon, de ahogy látom itt megállt az idõ!
" Szeke harcai a fokokkal " címû családi pszichodráma változatlanul a topic szerves részét képezi.

Szerintem x év ittlét után illik tudni, hogy a hõség 30 foktól, a forróság pedig 35 foktól kezdõdik.

A hõség fogalmával valóban nem voltam tisztában. De mentségemre szóljon, hogy sem a metnet kislexikonban, sem a szétbarmolt és lebutított OMSZ meteorológiai kisszótárban (http://www.met.hu/ismeret-tar/meteorologiai_alapismeretek/meteorologiai_szotar/ ) nem található meg a definíció. Illetve az, hogy ez egy amatõr oldal. Jómagam nem egy szócikkel egészítettem ki a kislexikonunkat, de lássuk be, még mindíg messze van egy jól összeszedett kislexikontól. Sõt, amikor kezdeményeztem, hogy vagy vegyük föl a hülye betûszavakat is a kislexikonba, vagy törekedjünk azok használatának kerülésére, még el is küldtek a sunyiba... Szóval azt hiszem, van még hova fejlõdnie a Metnet-nek is, fõleg szemléletben.

bluli, én nem végeztem sem meteorológia szakot, de még geográfus szakon is csak 1 évet voltam. És bizony néha tévedek is.

A tippem valóban nem jött be, de az OMSZ tippje sem, miszerint 7 déli megyében 40 fok, illetve egyben 41 fok volt elõrejelezve.

Csak a két legnagyobb mellélövésedet emelném ki a közelmúltból:

2013.06.12. 08:57:25
"A hõség, ha jól tudom a 35+ tartományt jelöli. Eddig legalábbis így tudtam. Jelenlegi állás szerint pedig nem hogy napokig nem lesz hõség, de az sem valószínû, hogy 35 fölé mennek a maxok." Ezt írtad a júniusi hõhullám elõtt.
Ezzel szemben 18-a: Link 19-e: Link 20-a: Link 21-e: Link 22-e: Link Délen és keleten több helyen 5 napon keresztül elérte vagy meghaladt a hõmérséklet a 35 fokot, az abszolút maximum pedig kerekített 37 fok volt, ha jól emlékszem.

2013.07.28. 21:08:05
"35-tel zártuk a napot. Holnapra 40 fokot írtak ide "területi maximumnak", de én kerekített 37-nél többet nem várok."
Ezzel szemben: Link A területi maximum (ami az adott területen lehetségesen elõforduló legmagasabb maximumot jelenti, és mindig ezt is adják meg egy-egy elõrejelzésben) Szeged környékén 39 fok volt, ami csak 1 fokkal maradt el az OMSZ elõrejelzésétõl, ellenben 2-2,5 fokkal a tiédtõl.

Tök jó lenne, megint csak minket stabilizálna a szél.
De azért ez egy viszonylag jó front lehet ide is, igazából ha dörög már jó..

A GFS által felvázolt frontlelassulósdit el tudnám viselni.

Itt is elértük idõközben a 35 fokot. Csütörtökre úgy tûnik minden feltétel adott lesz a rekorddöntögetéshez. Az OMSZ is változtatott az elõrejelzésén, 3 napra is bevállalta a 40-es értékeket.

Miben tévedtem? Abban, hogy az elõrejelzett 7 megye helyett 1-ben érte el a 40 fokot a Tmax? Azért nem kéne túlzásba vinni a ferdítést... Nekem a 30 fok is elég, tehát nem vagyok melegbuzi, nem errõl van szó. Csak feltûnt, hogy rendre fölé voltak lõve abban az idõszakban a Tmax-ok, ami senkit sem érdekel, ha a Tmax +10 és +20 fok között van, de egy hõhullám során azért nem mindegy, hogy milyen maxokat jeleznek elõre. Én az okokra voltam kíváncsi, emiatt hoztam szóba a dolgot.

Csak kérdezünk, de nem olvasunk, nem gondolkozunk.... [esõ]

Egy tapasztalati uton meghatarozott korrekcios allando. Lasd a korabbi hozzaszolasomat amiben AntiKrisztianra hivatkoztam.

Baja már kerekített 35 foknál jár...
Itt kissé megtorpant a T emelkedése,jelenleg 33.4 fok van.

Köszönöm a választ.

Viszont egy újabb kérdést vetettél fel:
Jelen esetben mit takar az "empirikus korrekció" kifejezés?
Mielõtt feltettem a kérdést, próbáltam utánanézni a neten. Sikertelenül.

Már most meghaladtuk a tegnapi maximum hõmérsékletet.
T akt.: 34,1°C
Szeretem a nyarat, de már kezd sok lenni.

Mikor fog frissülni? Link

pokoli idô nem is meleg a ossz hanem z z iszonyatos csapadékhiány. Lassan 2 hónapja semmi csapadek

Nem. Már régen 24 órással számolnak, és visszamenõleg a megfelelõ empirikus korrekciót alkalmazzák.

Hú, ez nagy darálás lenne Pozsony környékén és a Kisalföldön péntek este Utána végre néhány kellemesen meleg nap következik, 25-30 fokos értékekkel

Ez mind világos, érthetõ és eddig is tudott volt.
Viszont ebbõl még mindig nem tudom, hogy akkor, mi a hivatalosan elfogadott módszer.
Mikor 10;20;30;100;200 éves adatsorokat hasonlítgatunk, akkor egyáltalán nem mindegy.

Akkor ez most érvényes? Igen vagy nem?
"1966 - tól az észlelések idõpontja 07, 13, 19 órára változott. Az éjszakai 01 órás adatot pedig a termográfról olvasták le. A napi középhõmérsékletet a négy adat átlagaként számoljuk (d_ta=(t01+t07+t13+t19)/4).
Az automaták üzembe állításától kezdõdõen a napi középhõmérséklet számítása lényegében nem változott, mind a négy adat az automata méréseibõl számazik.
A középhõmérsékletet minden idõszakban 2 tizedes pontossággal határozzuk meg, de az adatfájlokban az 1 tizedesre kerekített értékek jelennek meg. A napi középhõmérsékletet használó képletekben (havi, éves átlagok) mindig a 2 tizedes pontosságú adattal számolunk."

A folyó effekt dolgozik, még mindég csak 25.7 fok van hál' istennek.

Link Ez kemény. De még nagyon messze van.

Egyelõre,Baja környéke a legmelegebb ,ott lassan 33 fok lesz... Link

Hát ja.. Ettõl sajna még a hidegpárna is izgalmasabb.

A kõ, beton és aszfalt tenger nemcsak a forróságot, de a hûvösséget is raktározza egy ideig. Ezért nem hiteles pl. az ablakban mért hõmérséklet.

Külterületen szárnyal a T ,már kerekített 32. 2 fokkal van melegebb,mint belterületen...

A másik véglet, mikor a forró (vagy hideg) anticiklonok fejlõdésük, terjeszkedésük során közel kerülnek hozzánk. Ez fõképp a nyár (vagy a tél) közepén, második felében fordul elõ. Ilyenkor a f..g is elég, hogy ezek szélsõséges hõmérsékletû levegõje megérkezzen hozzánk.
Például, május legelején még viharos délies áramlás kellett a 30 fokhoz. Most csöndesen "settenkedik be" a 40.
Télen is sokszor heves frontjelenségek, gyors áramlások nélkül, "suttyomban" terítenek be a legerõsebb, legtartósabb fagyhullámok (ld. 2012 február!)

Sikerült máris elérni a 30 fokot 9:30-kor. Két órával korábban mint tegnap.

Köszönöm, Nano, erre gondoltam, valóban.

Ezt elolvasva szerintem minden megvilágosodik.

Azaz, a péntek/szombati hf könnyen "évszakváltó" lehet abban az értelemben, hogy utána a maximum hõmérséklet a következõ nyári szezonig egyetlenegyszer sem éri el az elõtte mért csúcsértéket. Persze, ha augusztus végén, szeptember elején még vagy hússzor mérünk majd 30 fok körüli legmagasabb hõmérsékletet, az ilyen évszakváltó kutyafülét sem ér!
Az biztos, hogy erõs, tartós advektív hatások augusztus elsõ felében nem várhatók, az egész év folyamán ilyenkor a legkevésbé valószínûek.
A hõkontraszt, ezzel együtt a ciklontevékenység ilyenkor minimális, a helyi tényezõk dominálnak.
Tehát, az várható, hogy a hûvösebb levegõ beáramlása hamar megszûnik, újra napossá, igen meleggé válik idõjárásunk (ha nem is lesz a mostanit elérõ forróság)
Fenti állításomnak némileg ellentmondani látszik az észak-afrikai légtömegek jelenlegi advektálása.
Innen jutott eszembe, hogy az advekciót, mint olyat, érdemes kissé boncolgatni. Egyik véglete, mikor nagyon távolról érkezik hozzánk egy bizonyos légtömeg. Az ilyen fajta advekcióhoz élénk ciklontevékenység, gyors légáramlás szükséges.

24 órára jutó derült órák száma itt 25. Hihetetlen, hogy ennyire száraz a levegõ, hetek óta alig látni felhõt. Takarodjon már innét ez a semmirekellõ idõ! Ami sok az sok. Most is mingyjárt elérjük a 30 fokot.. Vicc.

Hajnalra kellemesen lehült a levegõ, éreztem, ahogy árad be a hûvös a lakásba. Nem sokáig tartott, mostmár újra nagyon meleg van.

A napi (és egyéb) középhõmérséklet témája sokadszor kerül terítékre. Kétszer már hozzászóltam ehhez, megpróbáltam világossá tenni a helyzetet. Most harmadszor is nekirugaszkodom, hátha ezúttal sikerül jól kifejeznem magam.
Tehát, hogy a napi átlaghõmérséklet egyenlõ a minimum és maximumhõmérséklet megfelezett összegével, nagyon durva közelítés. Ha napi 24 mérési adatnak vesszük a számtani közepét, az már sokkal jobban megközelíti a definició szerinti átlaghõmérsékletet, de még mindig nem egyezik meg azzal. Minél többször mérünk, minél több hõmérséklet értéket adunk össze, annál pontosabban kapjuk meg az átlaghõmérséklet. Ha végtelen sok mérést tudnánk eszközölni, akkor a kapott számtani közép ad infinitivum megközelítené a meghatározás szerinti napi átlagot.
Hogy miért van így, annak megértéséhez a (valamikori) gimnáziumi matematika tananyag elegendõ. Az integrálszámítás mibenlétével kell tisztában lennünk. Ez a függvénygörbe (vagy bármely más diagram) alatti terület nagyságát adja meg. A terület nagysága bizonyos esetekben matematikailag pontosan megadható (ha az integrálási szabályok szerint az illetõ függvényt meg lehet integrálni), más esetekben -s ilyen a hõmérséklet görbe- ez nem lehetséges, ezért fizikai metódusokkal kell megmérnünk a görbe alatti területet (súlymérés, a felület által visszavert fénymennyiség mérése)
Lehet közelítõ számítást is alkalmazni, mikor is a görbe alatti területet függõleges hossztengelyû, egyenlõ szélességû téglalapokra osztjuk, s ezek területét összeadva, közelítõleg megkapjuk a fent említett területet. Minél több téglalapot használunk, annál pontosabb lesz az eredményünk. Tulajdonképpen épp ezt csináljuk, mikor növeljük a mérések számát.
Az átlaghõmérséklet fogalma abból indul ki, hogy a hõmérsékletnek a külvilágra gyakorolt hatása a hõmérsékletgörbe alatti terület nagyságával arányos. Ezt mindenki könnyen beláthatja. Pl. a felszíni vizek felmelegedése, vagy a növények növekedési üteme szempontjából nem mindegy, hogy a 28C fokos napi maximum fél óráig, vagy 4 teljes órán keresztül állt fenn. Hasonló a helyzet a minimummal is. A hõmérsékletgörbe alakja, azaz hogy az alatta levõ terület nagysága a releváns.
Ezért tehetjük meg, hogy a tényleges hõmérsékletgörbét egyetlen vízszintes vonallal helyettesítjük, mely vonal alatti téglalap területe pontosan megegyezik a hõmérsékletgörbe alatti területtel. Az a hõmérsékleti érték, melyen ez a vízszintes vonal fut, az átlaghõmérséklet.
Minthogy végeredményben a görbe alatti terület az érdekes, eljárhatunk úgy is, hogy az egymás után mért hõmérsékleti adatokat összeadjuk, de nem osztjuk el a mérések számával. Így un. hõösszeget kapunk, mely mutatószámot az agrometeorológia használja is.
Ahogy már mondtam, sokszor mérve a görbe alatti terület elég jól megközelíthetõ. Ha minden nap megegyezõ számú mérést eszközlünk, a napok összehasonlítására nyílik lehetõségünk azok hõösszege által.
Természetesen a hõösszeg kevésbé szemléletes, mint az átlaghõmérséklet. Elõbbibõl úgy kapjuk meg az utóbbit, hogy elosztjuk a mérések számával (a téglalap egyik oldala= terület/a másik oldal)
Lerajzolva mindez azonnal érthetõvé válna, ennek a lehetõségnek a híján kellett ennyit szövegelnem.

Sokat beszéltünk már a különféle közepekrõl, de ha jól emlékszem, ez az, amire te utaltál Link

De jó, újra tanultam valamit - azaz a napi 8 mérés lehet az a kritikus tömeg, amelynél már megbízható napi T átlag mérésrõl beszélhetünk. Folytatás: a GFS fáklya szombattól nagyon tetszik, kellemes, a sokévi átlagnak nagyjából megfelelõ nyári, jobban mondva immár nyár végi idõ ígérkezik, újabb keményvonalas hõség veszélye nélkül, habár nem lepne meg, ha lenne még egy hõségfinálé

Antibulvárnak kb. 3 éve volt egy remek összefoglalója a különbözõ idõponti mérésekbõl számított napi közepek korrekciójára havi lebontásban (mivel az sem mindegy, hogy milyen hónap van!).
Akkor az volt -többek közt- a végeredmény, hogy a napi 8 méréssel (fõterminusokban) számolt átlag gyakorlatilag nem tér el a 24 adatos átlagtól.
Én is figyelgettem egy darabig: valóban elenyészõ a különbség.

Ezt az Antibulvár-féle összefoglalót kellene elõbogarászni szerintem, minden világossá válna.

Hajnalban friss volt a levego, de most mar 28C 4C tobb mint tegnap ugyan ebben az idopontan

Akkor megvan a globális felmelegedés fõ okozója!

Tehát a met.hu-n leírtak Link nem igazak?
Ez alapján nyáron 2,8,14,20 órakor olvasandók le az adatok. Vagy nyáron nem vesszük figyelembe az óra átálítást, és akkor is 1, 7, 13, 19 óra az észlelési idõpontok?

Érdekes, hogy egy meteorológiai honlapon, ilyen alapvetõ fogalmakkal sem vagyunk tisztában.
Akkor most hogy van?

Szeged, 2 óra alatt 10 fok emelkedés: 17°C=>27°C Link

Tmin:15.9°C!Nyitott ablaknál bizony be kellett takaróznom reggelre!

Ma már 24 adatból jön ki a napi átlag ami már pontosnak bizonyulhat. A többi átlagszámítást korrekciói kell. A napi 8 adat már közel áll a valósághoz, egy a lényeg minél több annál pontosabb, de a napi 8 és attól több már elegendõ. A min-max érték havi bontásban több mint fél fokkal magasabb értéket vesz fel átlagosan, de pl a nagy napi ingásokkal terhelt térségeben szinte abszolút fals. Pl fagyzugok.

De nézzük a csütörtököt még mindig elég durva bár valami délutáni északnyugati szél a modelleken megjelent ez vajon mi? És miért akar belerondítani a 40,0 fokomba?:-)

Én úgy tudtam eddig, hogy a reggel 7-kor, délután 2-kor és este 9-kor mért adatok alapján számítják ki a napi KH-t. Ám lehet, hogy ma ez már másként van. A 2 óránkénti mérés szerintem túl gyakori. Max. 5 éppen elég lenne, vagy tévedek? Más: nagymeleg 1 nappal meghosszabbítva, felfrissulés Dunántúlon szombaton, keleten vasárnap. Jól teljesít az ECM ENS, már 3 nappal ezelott ezt mutatta. GFS szerint a HF nagyot szólhat, egy narancs riasztást megérdemel majd talán (GFS sokadik futása).

Ez valakiknek fájni fog.

Link
Matek órán volt egy grafikon középhõmérséklet számítása a tavalyi évben. Sikerült a tanárt is megkavarnom a dologgal, így egy egész órás feladattá vált az egész. Nyilván legjobban a minél több bejövõ adat tudná jellemezni a középhõmérsékletet. Ki kell integrálni grafikon területét azt csókolom.

Omsz ,hogy számolja ki ?? az alapján kell akkor nekem is bár ezeket csak saját célra nézem középhõmérsékletet csak most ugye feljött

Az úgy volna az igazi, ha másodperces adatokból számolnánk.
16.8+31.2=40/2=24°C itt a Tmax-min alapján.