Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Ez bizony 180 fokos fordulat. Kedden még wetsommal azon filóztunk, lesz-e >30 fok, ehhez képest itt az ideje, ellenorizni a csapiméroket. Tobb 10 mm állhat házhoz, tobb adagban. Az idei nyárnak sajnos reszeltek. Johet az igazi osz [esõ]
Pedig virgák voltak!
Ott a bizonyíték a radarképen Sármellék felett az(ok) a kis kék pötty(ök) Link
Írd át az idõpontot 15 percenként elõre, látni hogy ott téblábolnak.
Pont abban az irányban voltak tõlem.
Csörnyeföldrõl Link
Itthonról a kertbõl Link
Mókásan nézett ki Link , mintha fejtetõre állított K-H+virga+mamma lenne
Lemenõ nap által megszínezve Link Link
Ott a bizonyíték a radarképen Sármellék felett az(ok) a kis kék pötty(ök) Link
Írd át az idõpontot 15 percenként elõre, látni hogy ott téblábolnak.
Pont abban az irányban voltak tõlem.
Csörnyeföldrõl Link
Itthonról a kertbõl Link
Mókásan nézett ki Link , mintha fejtetõre állított K-H+virga+mamma lenne
Lemenõ nap által megszínezve Link Link
Nyáron lesz az kevesebb is kb -25°C és néha a hó is esik és még a nap sem megy a
horizont alá
horizont alá
Vigyázz! A nagy felfedezések néha éppen ilyen blõd dolgokkal kezdõdnek! 
[esõ] [esõ]
[esõ] [esõ] 
Azóta 1 fokkal lentebb mentek, de ez Zabar esetében már magasabb érték, mint tegnap ilyenkor.
Az ECM is és a GFS is egyszerre(!) hozták közel a nyugati ciklont jövõ keddre, így meleg elõoldal helyett esõ néz ki.
Érdekes fordulat!
Tücsökciripelés, kellemes langyos levegõ, csillagos ég, tiszta nyári hangulat....csak már régóta sötét van!
Közben Zabar 7,5 fok, de a tegnapival ellentétben most Nyírlugos is beszáll a versenyben, ott 8,5 fok van.
Érdekes fordulat!
Tücsökciripelés, kellemes langyos levegõ, csillagos ég, tiszta nyári hangulat....csak már régóta sötét van!
Közben Zabar 7,5 fok, de a tegnapival ellentétben most Nyírlugos is beszáll a versenyben, ott 8,5 fok van.
Ez nem virga, én is fotóztam ilyent tavaly, de nevére nem emlékszem már.
Szép!
Nálunk is voltak ilyen lógó "felhõnyúlványok", de nem ilyen szép színesek.
Nálunk is voltak ilyen lógó "felhõnyúlványok", de nem ilyen szép színesek.
Érthetõ, és érdekes leírás. Sokat tanultam belõle. Köszönöm szépen!
(pedig a hossza miatt elõször majdnem átugrottam, nagy hiba lett volna)
(pedig a hossza miatt elõször majdnem átugrottam, nagy hiba lett volna)
Õ az. Az én drága Tibi barátom! )
Szép virgás volt a mai naplemente.
)Szép virgás volt a mai naplemente.
Értékelem is, hogy nekem mostanság nem kell 09:00-nél korábban kelnem, így hála az égnek tökéletesen kimaradok a hûvös reggelekbõl. Mire elhagyom a lakást már kellemes a klíma. 
A fáklyák T szempontjából nagyon tetszenek.
A fáklyák T szempontjából nagyon tetszenek.
Zabaron most 3-4 fokkal hidegebb van, mint tegnap ilyenkor, mondjuk az Rh is sokkal magasabb. Így nagyobb az esély ködre, plusz hajnalban felhõk is érkezhetnek.
Takt: 13 fok.
Takt: 13 fok.
Az alapfeltevés az, hogy egy adott légoszlopnak mindig van egy vertikális hõmérsékleti gradiense, amely ugye normális esetben a magassággal csökkenõ hõmérsékletet jelent. Hosszú idõsorok átlagából ez az érték kb. 0,65 °C/100 m, de persze ez az egész földre vonatkozó, átlagolt érték, ami egy adott területre és idõpontra semmit nem mond. A konkrét gradiens mindig a légtömeg tulajdonságaitól (származási hely, nedvesség, szél) és az adott évszaktól (napállástól stb.) függ elsõsorban, de természetesen pl. a felszín közelében még egyéb tényezõk (talajtípus, talajnedvesség) is befolyásolhatják.
Na már most a légkör alapesetben olyan, hogy ha lehetséges, akkor mindig az ún. adiabatikus rétegzõdés kialakítására törekszik, ami ugyebár a jól ismert, kb. 1 °C/100 m-nek adódik. Hogy miért pont ennyi, ez termodinamikai számításokkal megmutatható. Más lenne ez az érték pl. izobár vagy izoszter (azonos sûrûségû) légkörben, de hát a mi atmoszféránk adiabatikus rétegzõdésû. Kérdés, hogy ez a "ha lehetséges" mit is jelent? Nyilvánvalóan bizonyos körülmények fennállása esetén valósulhat meg ez az említett érték, illetve az ehhez való fokozatos közeledés (a szaknyelvben ez utóbbit szokás "kirúgódás"-nak nevezni), és ez a tényezõ pedig nem más, mint a turbulens átkeverõdés. Ezt pedig okozhatja erõteljes, jól átkeverõ, a felszín közelében lökéses széllel járó légtömeg érkezése (ez tipikusan a hideg légtömeg jellemzõje), vagy a termikus turbulencia, magyarul a napsugárzás felmelegítõ, és ezáltal átkeverõ hatása. Az utóbbival van az egyszerûbb dolgunk, ez ugye alapvetõen a nyári félév sajátossága, ekkor van a napsütésnek olyan ereje, hogy önállóan, jelentõsebb szél nélkül is képes legyen átkeverni a felszínközeli légrétegeket annyira, hogy azokban kialakuljon az adiabatikus rétegzõdés. Haladva a téli félévbe, egyre kevésbé képes már a Nap felmelegíteni a felszínt, ekkor már egyre kevésbé jellemzõ a termikus turbulencia, azaz ha meg is történik az átkeverõdés, akkor az csak a legalsó rétegekre vonatkozik (vagy ahogy mondani szoktuk, egyre alacsonyabbról rúgódik ki az állapotgörbe, tehát olyankor egy elõrejelzõ a napi maximum megadásához nem veheti alapul már pl. a 850 hPa-os szintet, hanem csak a 925 hPa-osat stb., még zavartalan napsütésnél is). Ezzel szemben a dinamikus turbulencia, vagyis a szélnyírás általi átkeverés gyakorlatilag bármelyik évszakban mûködhet, és mûködik is. Egy viharos északnyugati széllel járó hidegbetörés pl. télen is képes annyira átkeverni, hogy akkor is kialakuljon az adiabatikus rétegzõdés.
Pár éve decemberben volt egy extrém eset például, amikor egy rendkívül erõs hidegfront olyan széllel járt a teljes troposzférában, hogy a felszállások alapján gyakorlatilag az alsó 3000 méter, tehát nagyjából a 700 hPa-os szintig tartó rész tökéletesen kirúgódott - ilyen még a nyári félévben is ritka.
A dolgok persze nem ilyen egyszerûek, a fenti két hatás nyilván erõsítheti egymást (pl. egy hidegfront mögötti szeles helyzet napsütéssel télen is igen szép értékeket eredményezhet), de olyan is elõfordul, hogy gyengítik egymást. Nevezetesen, a nyári forróságok idején nem ritkán megtörténik, tipikusan erõs ciklon-elõoldali helyzetekben, hogy a legalsó szinteken a túl erõs szél már nem kedvez a talajközeli pár méteres réteg extrém erõs felmelegedésének, vagyis az ún. szuperadiabatikus rétegzõdés nem tud megvalósulni, hiába az egész napos zavartalan, erõs besugárzás. Ilyenkor van az, hogy az a bizonyos T850 + 15, 16 fok mûködik ugyan szépen, de a +18 fok csak nem akar megvalósulni...
Aztán ha borult az ég, akkor már ismét más a dolgok fekvése, ez esetben a termikus turbulenciáról lemondhatunk. Vagy éppen hiába van erõs, viharos szelünk, ha az mondjuk melegfronti szél, akkor az megint csak nem fog tudni szépen átkeverni, hiszen a meleg légtömeg tulajdonságai egészen mások, az sokkal kevésbé turbulens, kevésbé lökéses szelû, mint az ugyanakkora széllel járó hideg légtömegek.
Ahogy említettem, a légtömegek származási helye is nagyon sokat számít, klasszikus példa a kontinentális hideg télen, amelyben sokszor az alsó rétegekben gyakorlatilag izoterm a rétegzõdés, egész egyszerûen a kialakulásának módja (az extrém hideg felszín következtében történt erõs lehûlés) miatt.
Szóval nem olyan egyszerû azért ez a dolog.
A konkrét kérdésre is válaszolva: a rajtunk keresztülhúzó téli mediterrán ciklonoknál azért lehetséges gyakorta az a minimális különbség, mert ha belegondolsz egy ilyen helyzetbe, a (polárfronti ciklonoknál amúgy is kisebb kiterjedésû) képzõdmény nagyjából a középpontja körül csavarja be a magasabb szinteken a meleg, az alsóbb szinteken a hidegebb levegõt. Ha ez a középpont éppen hazánk felett van, akkor itt gyakorlatilag az erõteljes meleg- és a hidegadvekció választóvonalánál - a borult idõ és a napállás miatt amúgy is kis vertikális gradiensû helyzetben - ki tud alakulni egy olyan légoszlop, amelyben a hõmérséklet változása a magassággal minimális, különleges helyzetben akár az alsó 2000 méteren szinte izoterm is lehet.
Na már most a légkör alapesetben olyan, hogy ha lehetséges, akkor mindig az ún. adiabatikus rétegzõdés kialakítására törekszik, ami ugyebár a jól ismert, kb. 1 °C/100 m-nek adódik. Hogy miért pont ennyi, ez termodinamikai számításokkal megmutatható. Más lenne ez az érték pl. izobár vagy izoszter (azonos sûrûségû) légkörben, de hát a mi atmoszféránk adiabatikus rétegzõdésû. Kérdés, hogy ez a "ha lehetséges" mit is jelent? Nyilvánvalóan bizonyos körülmények fennállása esetén valósulhat meg ez az említett érték, illetve az ehhez való fokozatos közeledés (a szaknyelvben ez utóbbit szokás "kirúgódás"-nak nevezni), és ez a tényezõ pedig nem más, mint a turbulens átkeverõdés. Ezt pedig okozhatja erõteljes, jól átkeverõ, a felszín közelében lökéses széllel járó légtömeg érkezése (ez tipikusan a hideg légtömeg jellemzõje), vagy a termikus turbulencia, magyarul a napsugárzás felmelegítõ, és ezáltal átkeverõ hatása. Az utóbbival van az egyszerûbb dolgunk, ez ugye alapvetõen a nyári félév sajátossága, ekkor van a napsütésnek olyan ereje, hogy önállóan, jelentõsebb szél nélkül is képes legyen átkeverni a felszínközeli légrétegeket annyira, hogy azokban kialakuljon az adiabatikus rétegzõdés. Haladva a téli félévbe, egyre kevésbé képes már a Nap felmelegíteni a felszínt, ekkor már egyre kevésbé jellemzõ a termikus turbulencia, azaz ha meg is történik az átkeverõdés, akkor az csak a legalsó rétegekre vonatkozik (vagy ahogy mondani szoktuk, egyre alacsonyabbról rúgódik ki az állapotgörbe, tehát olyankor egy elõrejelzõ a napi maximum megadásához nem veheti alapul már pl. a 850 hPa-os szintet, hanem csak a 925 hPa-osat stb., még zavartalan napsütésnél is). Ezzel szemben a dinamikus turbulencia, vagyis a szélnyírás általi átkeverés gyakorlatilag bármelyik évszakban mûködhet, és mûködik is. Egy viharos északnyugati széllel járó hidegbetörés pl. télen is képes annyira átkeverni, hogy akkor is kialakuljon az adiabatikus rétegzõdés.
Pár éve decemberben volt egy extrém eset például, amikor egy rendkívül erõs hidegfront olyan széllel járt a teljes troposzférában, hogy a felszállások alapján gyakorlatilag az alsó 3000 méter, tehát nagyjából a 700 hPa-os szintig tartó rész tökéletesen kirúgódott - ilyen még a nyári félévben is ritka.
A dolgok persze nem ilyen egyszerûek, a fenti két hatás nyilván erõsítheti egymást (pl. egy hidegfront mögötti szeles helyzet napsütéssel télen is igen szép értékeket eredményezhet), de olyan is elõfordul, hogy gyengítik egymást. Nevezetesen, a nyári forróságok idején nem ritkán megtörténik, tipikusan erõs ciklon-elõoldali helyzetekben, hogy a legalsó szinteken a túl erõs szél már nem kedvez a talajközeli pár méteres réteg extrém erõs felmelegedésének, vagyis az ún. szuperadiabatikus rétegzõdés nem tud megvalósulni, hiába az egész napos zavartalan, erõs besugárzás. Ilyenkor van az, hogy az a bizonyos T850 + 15, 16 fok mûködik ugyan szépen, de a +18 fok csak nem akar megvalósulni...
Aztán ha borult az ég, akkor már ismét más a dolgok fekvése, ez esetben a termikus turbulenciáról lemondhatunk. Vagy éppen hiába van erõs, viharos szelünk, ha az mondjuk melegfronti szél, akkor az megint csak nem fog tudni szépen átkeverni, hiszen a meleg légtömeg tulajdonságai egészen mások, az sokkal kevésbé turbulens, kevésbé lökéses szelû, mint az ugyanakkora széllel járó hideg légtömegek.
Ahogy említettem, a légtömegek származási helye is nagyon sokat számít, klasszikus példa a kontinentális hideg télen, amelyben sokszor az alsó rétegekben gyakorlatilag izoterm a rétegzõdés, egész egyszerûen a kialakulásának módja (az extrém hideg felszín következtében történt erõs lehûlés) miatt.
Szóval nem olyan egyszerû azért ez a dolog.
A konkrét kérdésre is válaszolva: a rajtunk keresztülhúzó téli mediterrán ciklonoknál azért lehetséges gyakorta az a minimális különbség, mert ha belegondolsz egy ilyen helyzetbe, a (polárfronti ciklonoknál amúgy is kisebb kiterjedésû) képzõdmény nagyjából a középpontja körül csavarja be a magasabb szinteken a meleg, az alsóbb szinteken a hidegebb levegõt. Ha ez a középpont éppen hazánk felett van, akkor itt gyakorlatilag az erõteljes meleg- és a hidegadvekció választóvonalánál - a borult idõ és a napállás miatt amúgy is kis vertikális gradiensû helyzetben - ki tud alakulni egy olyan légoszlop, amelyben a hõmérséklet változása a magassággal minimális, különleges helyzetben akár az alsó 2000 méteren szinte izoterm is lehet.
Majd a "szakik" fõleg lász ha úgy gondolja hogy van mit hozzászólnia.
Hát , igen , sajnos. Ahogy én is említettem.
Bár , mondjuk 2011. december és 2012. Január szokatlanul enyhe , tavaszias volt.
Holott 2011 nyarán vékony volt a jégtakaró északon. Nem tudom , hogy a 1980-as és 90-es években
milyen telek voltak , de akkor még sokkkal vastagabb volt a jégtakaró a link szerint.
Bár , mondjuk 2011. december és 2012. Január szokatlanul enyhe , tavaszias volt.
Holott 2011 nyarán vékony volt a jégtakaró északon. Nem tudom , hogy a 1980-as és 90-es években
milyen telek voltak , de akkor még sokkkal vastagabb volt a jégtakaró a link szerint.
Tél? Most ment el az elõzõ , s már a következõt várod? xD
Egyébként a vastagabb jégtakaró nyáron , az télen enyhe , zonális irányítású idõt jelent.
Egyébként a vastagabb jégtakaró nyáron , az télen enyhe , zonális irányítású idõt jelent.
Nagyjából a hónap közepéig valóban elég valószínû az AC uralom -pontosabban, az anticiklonális-elõoldali felállás. Ezért ebben az idõszakban nagy valószínûséggel az évszaknak megfelelõnél melegebb, átlagosnál szárazabb idõ lesz.
GFS 240 órán túl sem mutat drasztikus cirkulációs átrendezõdést, de az idõtáv miatt ebbõl már nem vonhatunk le komolyan vehetõ következtetést. Szeptember második felét még nem látjuk.
Az évek jelentõs részében alapvetõ lehûlés, "évszakváltás" következik be szeptember folyamán.
[esõ]
De az is többször elõfordult, hogy a késõnyár folytatólagosan áthúzódott októberre is.
Véleményem szerint a mostani cirkuláció csíráiban egyaránt magában hordozza az élénk mediterrán ciklontevékenység, és a sarki hidegöblítések lehetõségét.
Aztán lehet, hogy az egész õszön végighúzódik az AC és a szárazság -de nagyon remélem, végül máshogy alakul az idõjárás.
GFS 240 órán túl sem mutat drasztikus cirkulációs átrendezõdést, de az idõtáv miatt ebbõl már nem vonhatunk le komolyan vehetõ következtetést. Szeptember második felét még nem látjuk.
Az évek jelentõs részében alapvetõ lehûlés, "évszakváltás" következik be szeptember folyamán.
[esõ] De az is többször elõfordult, hogy a késõnyár folytatólagosan áthúzódott októberre is.
Véleményem szerint a mostani cirkuláció csíráiban egyaránt magában hordozza az élénk mediterrán ciklontevékenység, és a sarki hidegöblítések lehetõségét.
Aztán lehet, hogy az egész õszön végighúzódik az AC és a szárazság -de nagyon remélem, végül máshogy alakul az idõjárás.
Tegnap igencsak botrányos idõ volt, a fejem is érezte rendesen, a mai idõ viszont tökéletes. Reggel elbírtam a kabátot, hûvös volt.
Reggel elbírtam a kabátot, hûvös volt.
Jó esélyét látom a szeptember közepéig elhúzódó nyárias idõnek.
A most még eleinte 24 fok körüli hõmérsékletbõl szeptember további részében 28-29 fok körüli meleget tartok valószínûnek. A hajnalok is enyhülnek: elinte 5-8 , majd 9-14 fok lesz
hajnlalonként , fõként vasárnaptól. Azonban ÉK-en továbbra i lehet hûsösebb.
Az anticiklon hatására mindennap szikrázóan napos idõ várható. Szeptember második felében
(csak találgatás) gyakrabban éehetnek el frontok nyugat-északnyugat felõl. Azonban továbbra is
meghatározója lehetnek az idõjárásunk az anticiklonoknak. Így szerintem a szeptember átlagos, átlagnál picit enyhébb , valamint átlagnál szárazabb idõvel fog zárni. Bár ez még nem biztos ,
de lehetséges.
A most még eleinte 24 fok körüli hõmérsékletbõl szeptember további részében 28-29 fok körüli meleget tartok valószínûnek. A hajnalok is enyhülnek: elinte 5-8 , majd 9-14 fok lesz
hajnlalonként , fõként vasárnaptól. Azonban ÉK-en továbbra i lehet hûsösebb.
Az anticiklon hatására mindennap szikrázóan napos idõ várható. Szeptember második felében
(csak találgatás) gyakrabban éehetnek el frontok nyugat-északnyugat felõl. Azonban továbbra is
meghatározója lehetnek az idõjárásunk az anticiklonoknak. Így szerintem a szeptember átlagos, átlagnál picit enyhébb , valamint átlagnál szárazabb idõvel fog zárni. Bár ez még nem biztos ,
de lehetséges.
Nem. De természetesen nyáron is lehet inverzió nappal is, sõt, meglehetõsen gyakori. Csak nem feltétlenül a felszín közelében, ami így a maxit nem érdekli, viszont jól betesz a konvekciónak.
De természetesen nyáron is lehet inverzió nappal is, sõt, meglehetõsen gyakori. Csak nem feltétlenül a felszín közelében, ami így a maxit nem érdekli, viszont jól betesz a konvekciónak.
Oh, pardon... 
Tényleg fordítva van. Aliquando bonus dormitat Homerus...
Ui: De azért arra a nyári inverziós esetre Te is emlékszel, ugye?
Tényleg fordítva van. Aliquando bonus dormitat Homerus...
Ui: De azért arra a nyári inverziós esetre Te is emlékszel, ugye?
"Kezdhetjük azzal, hogy a 850 hepás szint is az idõjárási helyzet függvénye: ciklonban nagyobb, anticiklonban kisebb tengerszint feletti magasságban található."
És folytassuk azzal, hogy ez bizony fordítva van.
És folytassuk azzal, hogy ez bizony fordítva van.
A T850 és a T2m különbségének nyári átlagértéke tudtommal 15 fok, de ez persze csak átlag, amelytõl a konkrét esetek nyilván eltérnek.
Kezdhetjük azzal, hogy a 850 hepás szint is az idõjárási helyzet függvénye: ciklonban nagyobb, anticiklonban kisebb tengerszint feletti magasságban található.
Az egyes légtömeg fajták vertikális hõprofilja, ezzel együtt hõgradiense nagyban különbözhet egymástól: pl. télen a sarki tengeri, illetõleg a szárazföldi hideglevegõnél.
Télen az inverzió, nyári napos idõszakokban a kirugódás komplikálja a helyzetet.
Fentiekbõl következõen összejöhet szeptemberben is a 17 fokos különbség, de emlékszem én nyár közepi esetre is pár évvel ezelõttrõl, mikor egy bazi inverzió meghiúsította a rekordközeli maximumhõmérsékletek létrejöttét a nagyon magas T850 dacára. Tudom, nyáron az ilyen inverzió vajmi ritka, de elõfordulhat.
A nedvességnek inverziók keletkezése szempontjából igen nagy szerepe van, feltehetõleg a fenti esetben is nedves légréteg volt a "ludas".
Kezdhetjük azzal, hogy a 850 hepás szint is az idõjárási helyzet függvénye: ciklonban nagyobb, anticiklonban kisebb tengerszint feletti magasságban található.
Az egyes légtömeg fajták vertikális hõprofilja, ezzel együtt hõgradiense nagyban különbözhet egymástól: pl. télen a sarki tengeri, illetõleg a szárazföldi hideglevegõnél.
Télen az inverzió, nyári napos idõszakokban a kirugódás komplikálja a helyzetet.
Fentiekbõl következõen összejöhet szeptemberben is a 17 fokos különbség, de emlékszem én nyár közepi esetre is pár évvel ezelõttrõl, mikor egy bazi inverzió meghiúsította a rekordközeli maximumhõmérsékletek létrejöttét a nagyon magas T850 dacára. Tudom, nyáron az ilyen inverzió vajmi ritka, de elõfordulhat.
A nedvességnek inverziók keletkezése szempontjából igen nagy szerepe van, feltehetõleg a fenti esetben is nedves légréteg volt a "ludas".
Jó elemezés köszi, a mai 1,2 fok egész szép. Meglátjuk a többi napot, én azt mondom most, hogy negatív értékre jó esély nyílik. Meglátjuk az idõjárásé az utolsó szó:-)
Ja igen, jó esély van egy csapadékosabb periódusra úgy szept 9-10-tõl, meglátjuk.
Ja igen, jó esély van egy csapadékosabb periódusra úgy szept 9-10-tõl, meglátjuk.
Még az elõkészítés fázisban, a mûszereket még nem telepítették. Semmi konkétumot nem tudok, az egyetem projektje, nem az OMSZ-é.
Az imént láttam egy porördögöt itt a szegedi met. állomás mellett. Jobban mondva csuhéördög volt, kb. 60-70 m magasságig vitte fel a kukoricacsuhé darabokat. Kb. 5 percig tartott a jelenség, rengeteg száraz levelet vitt fel, és nagyon jól nézett ki, ahogy a szikrázó napsütésben csillogva lassan hullottak a csuhédarabok. A vitorlázó repülõ leszállás közben biztos csodálkozott, amikor átment a kavargó levelek között
A 11 UTC-s Synop táviratban szerepelni is fog, mivel bõven jól fejlett volt.
itt a szegedi met. állomás mellett. Jobban mondva csuhéördög volt, kb. 60-70 m magasságig vitte fel a kukoricacsuhé darabokat. Kb. 5 percig tartott a jelenség, rengeteg száraz levelet vitt fel, és nagyon jól nézett ki, ahogy a szikrázó napsütésben csillogva lassan hullottak a csuhédarabok. A vitorlázó repülõ leszállás közben biztos csodálkozott, amikor átment a kavargó levelek között A 11 UTC-s Synop táviratban szerepelni is fog, mivel bõven jól fejlett volt.
Igen, ez számomra is világos, hogy akár szeptemberben is összejöhet a 17 fokos különbség, de mi a helyzet például a télen? Most nem a mediterrán ciklonokra gondolok, amelyeknél szinte nincs különbség (bár itt is kíváncsi lennék arra, hogy miért van csak minimális különbség), hanem egy átlagos ködpárna nélküli téli napra. Mitõl függ, hogy mennyi lesz a maximum? Józan paraszti ésszel gondolkodva biztosan függ a légoszlop nedvességétõl, de ezen kívül még mitõl?
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Melegfront hoz havazást, ónos esőt, fagyott esőt és enyhülést is
Időjárás-változás | 2026-01-11 10:28
Szabályzat