Meteorológiai társalgó

Utánanézek ma!

No majd lesz akkor szólj:-)
Egyébként ahogy nézem Ómassán és Teresztenyén sem volt 20 fokos minimum. Így még õk játszanak. Igaz rövid az adatsor egyelõre onnan.

A töbrökben azért eddig még nem volt trópusi éjszakánk.
T absz min max. 2013.07.07. +14,6 °C.

Készítem egyébként a napi töbör min.- max. táblázatot a mérésekbõl.
44 nap van olyan mikor nem fagyott a töbörben és mindössze 1 nap, amikor a nappali max. is negatív értéket mutat.
Már csak 1 hónap adata hiányzik.
Most augusztusban volt 4 éve, hogy elkezdtem a rendzseres, állandó méréseket odafent.

Az idei nyáron a trópusi éjszaka fogalma is új jelentést kapott, szinte nem volt olyan fagyzug az országba ahol ne lett volna.

Az adatsorsodba volt 20 fok feletti minimum Istenmezején?

Romhány, Borsodnádasd stb is elesett idén. Zabar és Szentpéterfölde tartja magát egyelõre. Nálam Bakonyba is ritka, de még ott is volt idén két alakommal.

No igen, az elsõ dérnél ott leszünk:-)

Itt 8.4 volt. Solymaron a luk szerintem 5 kornyeken lehetett.

Ja igen köszi, mire leírtam felfogtam mit is írtál, így már minden világos:-)

Jó várjuk meg a holnapot, de szerintem már nem lesz ennél hidegebb, még végén márciusnál járunk majd:-)

Az UM is adja ezt a "szeles" megoldást, akkor ebbõl már nem lesz újabb SZR holnap. Viszont szép lehet az inverzió, a dombokon alig fog hûlni. Ki is viszek egy hõmérõt.

11,7 fok de itt fent ez normális, hisz szél, plató, fennsík, fagylefolyás minden van:-) 4-én reggel volt hidegebb akkor 9,9 fokot mértem, így ha picivel is de már szeptemberben is volt 10 fok alatt. Július 1-jén jártam 9,6 foknál elõtte júniusban elején. Augusztus nem hozott 10 fok alatti minimumot itt.
Azért minden nyáron akad itt is 10 fok alatti minimum.

A 0,5 az 0,5 és 1,0 fok közötti értéket jelent, ezt a közben befutott hivatalos adatok is alátámasztják.

Itt a fõvölgyben a 2,2 fok mellett semmiféle dér nem volt, csak harmat "fehérlett" a növényeken.

Holnap kb. 1 fokkal lesz enyhébb a reggel a modellek szerint, bár erre azért nem vennék mérget, lehet, hogy csak a hõingás lesz nagyobb.

A magasban 1 fokot melegszünk, így a mai maxi magasabb lesz, mint a tegnapi, viszont további kiszáradás valószínû. A szél érdekes a GFS szerint: este gyengébb lenne, mint tegnap, de aztán meglibbenne ÉK felõl, így az éjszaka közepén lehetne egy kis visszamelegedés.

Az szép. Fagyizás nem volt 2 m-en.
Legalább a helyeket jól lõttem be a hét elején, ha már a hõmérsékletet nem.
Nem beszélve arról, hogy 1 nappal késõbb jött be a +0,pártized fok.

Nálad mennyi lett a mai minimum?

Közben meg vannak hivatalos adatok is. Celsiusnak köszönöm.

Nyírlugos 0,7 fokkal nyert a versenybe, Zabar 0,9 fokkal második lett. Fagy nem volt. Rekord sem.
De új SZR igen mostantól 0,7 fok egyelõre.

Érdekes, hogy az éjszaka elsõ felében tapasztalt gyors hõcsökkenés az utóbbi napokban mindig nagymértékben lelassul, megtorpan az éjszaka második felében. Éjfélkor (mely szoláris idõ szerint csak 11 óra) 12,7 fokot mértem. Innentõl alig 2 fokot volt csak képes lejjebb vánszorogni napkeltéig a T a mai nap.
Ez a megtorpanás egyébként elég gyakran tapasztalható, a mostani idõszakban nagyon kifejezett.

Nyírlugoson kis pont sokáig volt 0,5 fokon. De a 10 perces mérés szerint egyszer sem volt 0,0 fok, kis szerencsével hûlt csak fagypontig.
Zabarnál mindenesetre hidegebb volt.
Hopp-hopp most néztem Zabar is volt 0,5 fokon 4:10 UTC-nél, De Nyírlugos több mint 1 óráig hozta ezt így elõfordulhat, hogy benézett fagypont alá.
No most kell egy hivatalos adat.

A 0,3 fokos 2000-es Gagyvendégi adat dönthetõ mára.

Itt 7 fokos harmatpont, végig derült éjszaka és gyenge légmozgás mellett 10,8 fok lett a minimum. Radmin: 7 fok.

Idén elõször negatív Td érték:-0.9°C Takt:5.8

Beleborzongok az 1-2 fokba

Itt a hidegfront elõtt a tegnapi 32 fok után most 19.5°C, dél-délnyugat felõl zivatarfelhõ próbál feljebb kúszni, eddig sikertelenül...

Most már csak 0,5 és 1,0 között.

Nálam eddig 2,2 fok a Tmin, most 2,4 van, szerdai Tmin szintén 2,2 fok.

Zabar vissza is ment 1 fölé, ott kb. 0,9 lehetett, Nyírlugos tovább volt 1,0 alatt.

Most már csak 1 foknál!

Most úgy 1,5 foknál.
Nálam a kertvárosban jeleneleg 9,3°C van, "odakinn" a 6 fokot ostromoljuk, az egyetem még 13 fok fölött mér. Link

Most 5 foknál járnak a fagyzugok.

Link
"Az ország nagy részén jó hûvös volt a reggel, itt 15 fok van, csillagda 16,4 fok, Lendvahegy 17,2 fok. 10-12 fokkal több, mint az ország középsõ és keleti részén."
Link
Ezek szerint a középsõ és keleti országrészt Milota képviselte, míg délnyugatot a dombtetõn lévõ csillagdai mérõ és a fél óránként adat közlõ szintén dombi lendvai állomás.
Hogy legyen már legyen dombi adat keletrõl is: Itt, 200-250m-es magasságban 16 fokos minimumok voltak tegnap reggelre: Link

Itt most mentünk 9 fok alá és még messze a reggel. Nyírlugos és Zabar már 5 fok körül járhat.Vásárosnamény is jól áll, nemsokkal van lemaradva Link

"az évszázad 10. legmelegebb nyara"

Akkor ez egyben az 5. leghûvösebb is.

Hát igen ez a dolog nyitja: melyik 30 évesnél ?
Nézzünk néhány nem 30 éves átlagot Pápáról:
1901-50...1951-2008...2000-2008...2013
Jún: 18,6.....18,6.....19,8.....18,7
Júl: 20,7.....20,5.....21,5.....22,3
Aug: 19,8.....19,9.....20,4.....22,0
Átl.:19,7.....19,67....20,57....21,0

Az idei nyári átlag anomáliája (attól függõen mihez viszonyítunk) valahol +0,4 és +1,3 közt van. Ez valóban döbbenetes , fõleg ha onnan nézzük, hogy keleten még 2 fok is megvolt sokfelé. Mivel 10 fok alatti nap alig tucatnyi (itt-ott 2 tucat is) volt, így sokat azért tényleg nem fáztunk. De a hõségek közt becsületes lehûlések is voltak, így senki nem halt bele az évszázad 10. legmelegebb nyarába (hogyan számolhatták ki ?... ).
Egy kis probléma csak azzal van, hogyha pl. az adatbázisunk térképeit nézzük, úgy állítja be pl. Pápát, hogy júniusban 1,júliusban 3,augusztusban 3 fok anomália volt (pozitív persze). Ez 2,3 fokos anomáliát jelent a nyárra, a valóság meg még másfél sincs. Ez az 1 foknyi fölélövés már vezethet valóban ezekhez a blõd " jaj de forró nyarunk volt " médiareakciókhoz.

Egyelõre Nyírlugos vezet, kb. 1 fokot ver Zabarra.

Kíváncsi vagyok, hogy a jövõhétre várt esõkbõl mennyi fog tényleg lejönni.

Szóval, mire is alapíttatik a "megérzés"?
Legelsõ sorban is arra, hogy elég sok õszön éppen ez volt a menetrend. Azaz, gyenge mediciklonos szüttyögések, enyhe déli-délkeleti szelek, délnyugatról felcammogó kétes csapadékzónák, országon belül kelet-nyugati hõmérsékleti megosztottság -nyugaton koraõsz, keleten nyár. [esõ]
Aztán szépen lecsengett ez az éra, és jött az északnyugati-északi hidegöblítés.
Fizikai magyarázat (mert az is van): ilyentájt a sarkvidék lehûlése folytán újra elkezd ketyegni a Namias-óra. Emiatt a meridionális fázist lezáró mediciklon tevékenységet általában nem nagyon hosszú anticiklonális intermezzó után élénkülõ északi zonalitás, azt pedig hidegleszakadás követi.
Persze, nem kizárt, hogy az észak-déli hõkontraszt még csekély, ezért a dolog megreked az anticiklonális-zonális fázisban.

Nem bizony:-)
Azonban az éjszaka megjártam Budapest-Bécs, majd Bécs-Budapest útvonalat. A leghidegebb pont Óbarok volt 10 fokkal visszafelé már hajnalba, a legmagasabb hõmérséklet éjjel 1 körül volt 18 fokkal Tatabánya magaslatán, jó kis inverzió volt és bizony ott szél is rendesen dolgozott. Ködfolt Gyõrnél fordult elõ 3 körül. Burgenland és Bécs környékén csendes 13-15 fok körüli hõmérséklet volt. Derült szép csillagfényes út volt soha rosszabb viszonyokat:-) Nem rég értem haza azóta városból, picit aludni kéne mert tegnap reggel rég volt:-)

No de elõtte gyúrjunk holnapra, annyit néztem a hülye harmatpontokat, és bizony olyan kiszáradás lesz, hogy nem tudom mi mentheti meg Zabart és a fagyzugokat reggelre?:-) 2-3 fok harmatpont, 850hPa-on 9 fok körül és teljes szélcsend. Tartom a -0,3 fokot Zabarra, Nyírlugos -0,1 fokot fog hozni:-)
Szerintem tényleg aludnom kellene:-)

Ha már a "megérzéseknél" tartunk (nem szeretem ezt a szót, mert a vélemény tökéletes alaptalanságát sugallja, holott nem ez a helyzet), az én intuicióm az, hogy elõször a nyugati-délnyugati (félig)ciklonális helyzet valósul majd meg, amit elõzõ írásomban 1. sorszámmal jelöltem(és amit az OMSZ középtávúja is mutat)
Ezután magas nyomású, "vénasszonyok nyara" típusú idõ köszönt be. De a kettõ között ott lesz az a bizonyos jeges-tengeri "fuvallat".

Eddigiek alapján tehát
Link

meglehetõsen sok "megérzésre" alapozott latolgatásomat fenntartom

Pontosan ez látszik: az idõjárás is a vállát fogja vonogatni, jellegtelen nyomáskép, a komolyabb ciklonok távol haladnak, de egy két lefûzõdõ gyorsan töltõdõ sekélyciklon gyorsan halad Ny-K felé (enyhe pozitív NAO), ám ebbõl nagy száraz hátoldalak jegestengeri fuvallatok nem lesznek, nem érnek le olyan egyszerûen ide, az egy másik helyzet lenne, de természetesen egy szárazabb szcenárió mellett az elsõ gyenge fagyok a völgyekben meglehetnek, amiben semmi csoda nincsen ilyenkor (2011 ben is volt szept közepén fagy majd ismét 30 fok).
Eleinte fokozatosan gyengülõ nappali felmelegedés várható, de nem csökken tartósan 18-23 fok alá a maxi, a hónap második felében valamikor a tendencia vállvonogatás mellett még valószínûleg megfordul. Erõs makrováltás tesz pontot a helyzet végére, de inkább megérzés, hogy elõtte a vénasszonyok nyara két erõsebb, közel kánikulai felmelegedést tartogat még, közte rövid visszaeséssel.

A modellek még mindig nem tudják eldönteni, vajon a nedvesebb, enyhébb atlanti-óceáni, földközi-tengeri légtömegek befolyását preferálják-e középtávon, avagy a száraz, kifejezetten hideg jeges-tengeri levegõ hatását. [esõ]
A mérleg két serpenyõje között egy figyelemre méltóan fejlett skandináv AC van, melyet 240 órán túl a GFS és az ECMWF is mutat. (Aztán lehet, pár nap múlva megy a kukába a daliás anticiklon...)
Itt és most tehát ezek a választási lehetõségeink vannak:
1. Alapvetõen elõoldali, általában melegadvekciós idõ. Idõnként száraz napos, inkább anticiklonális, máskor meg közelebb kerülõ cikloncentrumok hatása alatt álló. Ez utóbbi idõszakokban több felhõ, csapadékkal. Rendszerint délkeleti, déli szelek, melyek lefûzõdõ, keletre helyezõdõ teknõk elõfordulásakor átmenetileg északnyugatira fordulnak. Átlagos, vagy annál magasabb hõmérsékletek.

2. Észak-északnyugati irányból gyorsan közeledõ, gyorsan átrobogó hidegfrontok. Általában szárazak, legfeljebb kevés, záporszerû csapadékot adók. Elõttük mérsékelten süllyedõ, mögöttük erõsen, s magasra emelkedõ légnyomás. A frontátvonulásoknak megfelelõen nyugati és északkeleti között ingadozó szélirány. A frontok mögött kifejezetten hideg, száraz levegõ, korai fagyok.

Jelen pillanatban ECMWF az elõbbi, GFS az utóbbi verzió felé hajlik. Kínomban már az indexeket is végignéztem, de az AO is, meg a NAO is a vállát vonogatja. Mindkettõ esetében az ens nulla körül, illetve hajszálnyit fölötte szór.
Nagy talány a következõ két hét.

Megjelent a friss OMSZ középtávú. Link
Átlagosnál több csapadékot vár szept. 9 és 15 között. szept 16 és 22 között már kevesebbet(de még messze van)

Az omsz szerint meleg lesz a jövõ héten: akár 26 fok is lehet a déli-délkeleti országrészben
Az ország nagy részén 21 és 25 fok lesz napközben , és kedden illetve pénteken szórványosan ;
hétfõ este , szerdán illetve csütörtökön többfelé várható záporesõ , a déli országrészben zivatar is lehet. A hajnali hõmérséklet 11 és 17 fok között alakulhat a jövõ hét nagy részén. Erõsebb szél szerdán lehet NY-on , ÉNY-NY-i irányból.

Nagyon jó idõ van, igazi késõ nyári jelleggel. Szomorúan olvastam az 5 napos elõrejelzést, õsziesre fordulhat az idõ, esõkkel? [esõ] A kedvenc idõm van, napsütés és 25 fok közeli hõmérséklet, ami a napon is viszonylag kellemes... Ugyan jövõ héten elromlik az idõ, de a vénasszonyok nyara még hátra van októberben, úgyhogy lesz még meleg, noha nem is 25-30, de egy kellemes 20 fokos hõmérsékletû október még jónak számít

A hõségnapok tekintetében nálam majdnem ugyanaz a helyzet, mint nálad. Az elsõ hõségnap idén június 17-én volt, az utolsó augusztus 19-én. Ez egy 64 napos idõintervallum (igaz, ennek a 64 napnak az átlaghõmérséklete csaknem 23°C volt, ami három fokkal magasabb az átlagosnál). Ezalatt 26 hõségnap és 7 forró nap volt.
Tavaly ezzel szemben május 2-a és szeptember 11-e volt az elsõ és az utolsó hõségnap, ami 133 nap hosszú idõszak. Ezalatt 37 hõségnap 6 forró nap volt.
Idén már én sem várok a térségembe hõségnapot.

A lényeg ,hogy mindhárom hónap melegebb volt a 30 éves átlagnál ,tehát azért mondhatjuk melegnek ezt a nyarat!

Péntekig 22-27 fokot vártam a hét elején, eddig bejött, csak Baján volt tegnap a hiv. helyek közt 28, de azt is valószinüsitettem. Holnaptól egy-két fok melegedés elképzelhetõ, de valami furcsa dolog történt, mert aztán hétfõtõl nem vár az OMSZ 26 foknál melegebbet az országban. Bár megy a hihetetlen meleg nyárról és a 15 fokos 850 mellé 32 fokról szóló történet, de az adatok ezt nem akarják mutatni. Mindenesetre nálam az idei elsõ hõségnap jún.16. volt, az utolsó meg aug.19. Ez a nyár szokatlanul rövid hõségperiódust (többször mosolyszünet 25 alatti max-okkal ) hozott, bár a forró napok száma sok volt ezen belül. Ugyanakkor jún. 16. elõtt 18, aug. 19. után 5 nyári nap fordult elõ, ami az mutatja, hogy a nyári napok száma sem eget rengetõ. Itt (bár Baján biztosan lesz 30 fok) alighanem nem reménykedhetek a tavaly-tavalyelõttihez hasonló õszi hõségekben.

"Mi alapján bírálja felül a modelleket?"

Tapasztalat alapján. Ez lehet szubjektiv tapasztalat többéves elörejelzöi munkából adódóan, illetve objekiv tapasztalat a modellverifikáció alapján. Mindkét esetben ki lehet hozni, hogy a különbözö idöjárási helyzetekben mely elörejelzett paraméterek fontosak adott elem elörejelzése szempontjából, illetve hogy ezen paraméterek elörejelzési hibája mekkora és milyen irányú (átlagosan) az egyes modelleknél. Ezek már támpontot adnak a hömérséklet elörejelzéséhez is.

Egy példa: ha egy modell egyáltalán nem képes leírni a hidegpárnás helyzeteket, akkor ilyen esetekben az összes ehhez kapcsolódó paraméterre (alsó légréteg hömérséklete, nedvessége, szélsebessége, stb.) rossz elörejelzést fog adni, így ezel figyelmen kivül hagyandók. Ugyanakkor az általános makroszinoptikus helyzetet illetve a magasabb légrétegekbeli viszonyokat ettöl függetlenül teljesen jól leírhatja, így ezek nyugodtan figyelembe vehetök az elörejelzés készitésekor.

Végsõ soron ugyanazt mondjuk ám.
A gyorsuló nyugati áramlás után északnyugatról berobbanó hidegfrontot bõven okozhatja észak-északkelet aktivizálódása, egy ottani masszív hidegleszakadás, mely inkább délre, s nem délkeletre irányul.
Hogy nem mostanában lesz? Attól függ, mit értesz a "mostanában" alatt. A elkövetkezõ 10 nap valóban elég esélytelen. 240 órán túl már több GFS futás is mutatott bivalyerõs ciklontevékenységet a skandináv térség északi, északkeleti peremén, ennek nyomán a Kelet-Európai-síkságon át déli irányba nyúló alacsony nyomású területet. A dolog nem teljesen kizárt.
Még annyit, hogy a hidegöblítések tényleg "aprólékok" mostanában, de ugyanez az elõoldali helyzetekre, meleglevegõ beáramlásokra is igaz. Hosszan tartó, masszív elõldali melegáramlás sem volt az utóbbi cirka egy hónapban (legutoljára augusztus elején fordult elõ ilyen)
Abszolút az anticiklonális gerinc adja meg idõjárásunk cirkulációs jellegét.
A zonalitásra való hajlamot én is érzékelem egy ideje. Megdönthetetlen az azori maximum, fölötte idõnként tombol az észak-atlanti minimum. Ez az állapot valóban a kifejezett meridionalitás, komoly hidegleszakadás ellen dolgozik.

Kifogástalan idõ van. Zavartalan napsütés, gyenge légmozgás, 23,5 fok. Még gyúrunk a nyári napra.

Mielõtt félreértés történik, és valaki plágiummal gyanúsít meg, külön is kiemelem, hogy SALO kiváló írásáról van szó, melyet én csak átmásoltam.

Ebben az írásban szinte minden megvan, amit a témáról mondani érdemes:


Salo
(Tolmács)

/Elõre is bocs a hosszért, de többször láttam némi kavarodást, nem meglepõ dolgokon meglepõdést itt a fórumon, fõleg tegnap és ma. Elõ is került a téma ("általános makroszinoptika") már tegnap, de úgy gondolom, érdemes egy hosszabb fejtegetést megejteni. Esetleg, ha valakinek van pontosabb tudása, az kiegészíthet, kijavíthat, mert nem biztos, hogy mindent jól tudok./

Tegnap is esett már szó róla, ma is elõkerül (ha nem is "direkt módon"). A különbözõ eredetû légtömegek hatása a csapadékra - vagy valahogy így nevezhetném a dolgot. A fõ csapása a hsz-emnek, amit még Thermometer írt tegnap valamikor. Ugyan egy T850-fáklya, fõleg sok egymás utáni T850-fáklya is használható már erre-arra (tendenciák megfigyelése, a beláthatósági tartomány megbecslése, stb.), arra totálisan alkalmatlan, hogy az esetleges csapadék-halmazállapotot, sõt, akár csak a T2m körülbelüli alakulását megbecsüljük belõle. Thermometer mondta ki a kulcsmondatot: ha látszik a T850-fáklyán, hogy a hõmérséklet (akár hirtelen, akár lassan) valamilyen irányba megváltozik, az elsõ dolog, hogy a térképeken nézzük meg honnan érkezik az a légtömeg hozzánk!
Nyilván sokféle típusú légtömeget tudunk elkülöníteni, de nálunk télen ezek közül három típus fordul elõ a leggyakrabban. Az óceáni, a sarkvidéki és a kontinentális. (Negyediknek tekinthetjük akár a mediterrán ciklont is, de az azért eléggé külön kategória.) Ezen három levegõtípus ugyanis az alsó 1-2km légrétegzõdését (hõm. és nedvesség profil) tekintve alapvetõen különbözik.

Óceáni típusú légtömeg esetén az óceán alulról fûti és nedvesíti is a levegõt, az alsó légréteg meleg és nedves. Emiatt egyben instabilabb is, ezért könnyen alakulnak ki benne konvektív áramlások, ami miatt nem csak a legalsó, de a fölötte lévõ légréteg is melegszik és nedvesedik, s az állapotgörbe eléggé kirúgott tud lenni. Ezért van az, hogy az ilyen levegõ elején közlekedõ hidegfront mentén gyakran alakulnak ki zivatarok télen. Ha beér ez a levegõ a kontinensre, egy picit meghûl az alja, ami miatt stabilabbá válik, ezért innentõl kezdve nem a leghatékonyabb a függõleges átkeverés, vagy ha mégis, akkor a termodinamika gondoskodik arról, hogy az állapotgörbe viszonylag kirúgott maradjon. Ezért az óceáni levegõ nem hûl. A kirúgott állapotgörbe aztán a csapadékot tekintve több jelenséget is okozhat: pl. azt, hogy -7°C-os T850 és +5°C-os T2m esetén sem tudjuk eldönteni, milyen lesz a halmazállapot. Csapadékintenzitástól, és a csapadékképzõdés magasságától függõen ugyanis bármi elõfordulhat.

A sarkvidéki eredetû levegõ ehhez képest két dologban különbözik (általában, de nem feltétlenül mindig): kevésbé meleg, és kevésbé nedves. Ez, ha a Norvég-tengeren keresztül jön, akkor jelentõs nedvességet, és némi plusz hõt is felvehet, így gyakran az óceánihoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. Ha viszont Skandinávia felõl érkezik, akkor viszonylag hideg és "száraz" maradhat. Az idézõjel annak szól, hogy azért ezek a légtömeg is bõven hoznak nedvességet. Ezek állapotgörbéje gyakran inkább izoterm, vagy gyengén kirúgott. Itt a Kárpát-medencében ezekkel a légtömegekkel van egy nagy baj: a Kárpátokon kétféleképpen tudnak átjönni. Fölötte átbuknak, és akkor hajszárító van (fõnös bemelegedés az ország 90%-án, kivéve Alpokalja, meg a csapadék kinyírása), vagy megkerülik, és akkor konvergencia (ekkor épp a szél miatt az Alpokalja és ÉK meleg, Romhányban, meg Gödöllõn pedig leesik 53 centi konvergenciás havazásból). A csapadék halmazállapota ilyenkor viszonylag jól becsülhetõ a T850-T925 párosból, nagyobb kihívás a csapadékképzõdés helyének meghatározása.
Az, hogy a légtömeg a Kárpátokon hogyan jön át, azt megint az befolyásolja, hogy az állapotgörbéje mennyire kirúgott (és a horizontális áramlás erõssége is fontos). Ha sikerül kb. izotermnek maradnia, vagy szárazabb egy kicsit, akkor kevésbé tudnak kialakulni függõleges áramlások, ezért hiába van ott a hegy, nagyobb eséllyel inkább megkerüli, mint hogy felmásszon, fõleg, ha a horizontális áramlás gyenge.
Fontos még, hogy mivel hidegebb a levegõ (bár lehet, hogy RH-t tekintve hasonlóan telített, mint az óceáni), a kevesebb abszolút nedvességtartalom miatt az ilyen légtömegbõl általában kevesebb csapadék esik
A kontinentális levegõ meg a kelet felõl becsorgó "lábas hideg", az alsó pár száz méteren jókora inverzióval. Ez aztán olyan stabil, hogy függõleges áramlást még az ember lehelete sem képes kialakítani. Fõleg, ha egy ilyen légtömeg nyugalomba jut, a magasban meg meleg csúszik fölé. Az ilyen légtömeg ráadásul igen száraz, így van hova hûlnie alulról. Persze a hûtõszekrény-effektus (hõáram általi hûtés) az megy alulról, de a lényeg, hogy ezt nehéz átkeverni. Így szélsõséges esetben +5, +10-es T850-ekhez -20, -30°C-ok is társulhatnak talajon (ez azért már egy durvább, szibériai változat, de elvileg lehetne itt is). Ebben aztán a havazás, ónos/fagyott esõ és a gyémántpor is gyakori jelenség. Ha a levegõ alul a harmatpontjáig lehûl, onnantól kezdve a zúzmarás köd, és a gyémántpor további nedvességet is kivonhat, ami aztán a harmatpontot is csökkenti, így akár tovább hûlhet a levegõ.

Összefoglalva: a három légtömeg típus az alsó rétegeit tekintve elsõsorban a hõmérsékletében, az állapotgörbéjében és a labilitásában különbözik, és ezek alapvetõen meghatározzák a bennük lezajló csapadéktevékenységet mind halmazállapot, mind mennyiség terén.

A mediterrán ciklont talán nem kell bemutatni, arról nem írnék most hosszan nevet .

(
Elhangzott az is, hogy az óceáni levegõnek nagyobb a hõkapacitása, mint a kontinentálisnak. Ez azért nem igaz, minden levegõnek ugyanakkora a hõkapacitása (3*R, á la Dulong & Petit), és ez még a páratartalomtól is független (az üvegházhatás /vö. fülledt levegõ/ az más tészta).
)

Most az óceán felõl érkezett a levegõ hozzánk, ezért itt lent meleg van (bár fent most már hideg), mégis esik hó is, meg mennyiségre is nagyon sok csapadék esett egyes helyeken, s volt zivatar is. Aki elolvasta, és olvasás közben próbálta összevetni a jelenlegi, vagy a két-három héttel ezelõtti szituval (de nem a mediciklonokkal), az láthat összefüggést adott esetben: most eléggé tankönyvbeillõen kijöttek ezek az általános jellemzõk, amit fentebb írtam, máskor azért nem mindig ennyire egyértelmû.

Az ilyen észak felõl bepróbálkozó hidegöblítéseknek most valahogy nem tulajdonítok akkora jelentõséget,(ld 2012 augusztus 14 szép hidegrekordos hajnala, utána lazán beköszöntött a 2 hetes hõség) amíg viszonylag stabil nyugati áramlás hajtja a dolgokat, érdekes módon klasszikus zónalitásnak azért mégsem nevezném. valami olyan menet ez, mint az ingaóra, a lánc leszaladna, ha nem akasztaná meg minduntalan valami, de azért komótosan, masszívan stabilan halad. Tehát ha el is ér északról valami, jó eséllyel 1-2 nap alatt kotródik és valamiféle elõoldali helyzet felüti a fejét, sõt még mediciklonok is a közelünkbe férkõzhetnek, de nem rongyolnak át rajtunk így van szépen ideje a melegadvekciónak is. Lényegi fordulatot az okozna, ha kapnánk egy valódi medit vagy egy Vizcayai kpú ciklont, de felettünk kitartanak a viszonylag jellegtelen nyomásviszonyok, amelyben a ciklonok csak érintgetnek bennünket. Az északról érõ hidegbetörések pedig szinte arra jók, hogy röviden blokkolják a nyugati áramlást ezzel azonban az elõoldalaink hosszára is pozitív hatást gyakorolnak. Véleményem szerint egy gyorsuló nyugati áramlás után berobbanó ÉNY i front hátoldala fog majd pontot tenni a melegebb napjaink végére, de nem mostanában

Megnézve a dolgok gyakorlati oldalát, az elõrejelzõ télen mi alapján adja meg a várható maximum hõmérsékletet? Mi metódus nagyjából? Mert azt én is látom, hogy nyáron azért általában könnyebb a helyzet, viszont télen nem alkalmazható automatikusan a +15-16 fokos elv. Egy elõrejelzõ nyilván nem csak az ECM, Arome, WRF 2 méteres elõrejelzését nézi meg. Ezt abból is gondolom, hogy régebben láttam az OMSZ honlapján egy statisztikát, miszerint a szakember pontosabb elõrejelzést készít, mint a modellek. Mi alapján bírálja felül a modelleket? Ahogy írtad is, megnézi a 925-ös szint hõmérsékletét, és abból kalkulál egy várható értéket? Persze gondolom itt sem ennyire egyszerû a helyzet, mert ha beáll a ködpárna, akkor átkeverés nem nagyon van.. No meg ez is egy kérdés lenne, hogy mi alapján jeleztek elõre ködpárnás idõt? Mert amennyire én tudom, itt a medencében a modellek ezzel még nem igazán tudnak megbirkózni.
Egyébként köszönöm a rendkívül bõ választ, sok tanulsággal szolgált.

Az idõjárás "nem akarja az igazságot", legalábbis éjszakai lehûlés dolgában, és itt, a Kisalföldön. Az elmúlt két éjszaka a magas harmatpont, és az elõszeretettel az éjszaka második felében besodródó rétegfelhõ mezõk szívattak meg. A minimum nem bírt 10 fok alá menni.
Ma hajnalra a harmatpont picit süllyedt (GFS szerint 7 fok: egy nagy nudli!), végig derült volt az ég, gyenge a légmozgás. Mégis csak 11,6 fokig volt képes leszenvedni magát a hõmérséklet napkeltéig.
Ilyen esetben, ha az éjszakai lehûlés paraméterei jók, s mégis feltûnõen magas a hajnali hõmérséklet, itt a Kisalföldön mindig arra kell gondolnunk, hogy a magasban megindult a meleg délies szél. A talajon viszont vékony inverziós réteg fekszik, melyet a légáramlás éjszaka még nem tör át, de a "lefûtés" már betesz a kiadósabb lehûlésnek. Kíváncsi lennék, ma milyen minimum hõmérsékletet mért Peti80 a gyõrújbaráti dombon.
Egyébként is úgy érzékelem, hogy a melegáramlás valamivel dinamikusabb a vártnál. Tegnapelõtt az OMSZ is északkeleti, keleti szelet várt a mai napra, az egész országban.

Nem akar összejönni a fagy, de majd holnap:-) Aztán ki tudja mikor legközelebb.

Igen, nézõpont kérdése, ahogy a térkép is mutatja.
Az északnyugati megfigyelõ gyanakodva tekint a szeptemberi erõs konvekció kilátása elé -errefelé ez ritka, hogy finoman fejezzem ki magam.
A Tiszántúlon, a Dél-Alföldön nyilván más a helyzet.