Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Semmi. Sõt, ne is beszélgessünk az idõjárásról, nem is értem mi ez az egész itt
...
A fáklyát nem én találtam ki. Ha nem tetszik, írj a készítõknek...
Az aktuális fáklyáról már a társalgóban is tilos beszélgetni???
A fáklyát nem én találtam ki. Ha nem tetszik, írj a készítõknek...
Az aktuális fáklyáról már a társalgóban is tilos beszélgetni???
Kizárt, hogy már 200m felett hegy legyen valami is.
Anno iskolában ezt nagyon megtanultam: 200 alatt síkság (max. dûne vagy halom), 200-500 dombság (pl. Zselic, Link , max magassága 35
, 500 felett hegység.
Magashegység elnevezésre külön nem emlékszem, de itthon biztos nincs
Azért is maradt meg ez így bennem, mert a Szekszárdi-hegy a maga 26x méteres magasságával még a dombság szintet is alig ütötte meg
Persze az simán elképzelhetõ, hogy az elmúlt 25 évben változtak a definíciók, de a 80-as években 1000%, hogy ez volt még.
Szerk: meg is találtam, jól emlékeztem!
Link
"A 0-200 méter közötti síkságok neve alföld. A térképek az alföldeket zöld színnel jelölik. Minél alacsonyabb fekvésûek, annál sötétebb zölddel.
A dombság 200-500 méter magasságú, hullámos felszínû terület, amelyet dombok alkotnak. A térkép sárga színnel jelzi.
A hegyek magányos kiemelkedések. A hegységek több hegybõl állnak. Magasságuk általában meghaladja az 500 m-t. 1500 méterig középhegységek, az 1500 méter fölöttiek pedig magashegységek. A térkép a hegységeket barna színnel jelöli, annál sötétebb barnával, minél magasabbak"
Anno iskolában ezt nagyon megtanultam: 200 alatt síkság (max. dûne vagy halom), 200-500 dombság (pl. Zselic, Link , max magassága 35
Magashegység elnevezésre külön nem emlékszem, de itthon biztos nincs
Azért is maradt meg ez így bennem, mert a Szekszárdi-hegy a maga 26x méteres magasságával még a dombság szintet is alig ütötte meg
Persze az simán elképzelhetõ, hogy az elmúlt 25 évben változtak a definíciók, de a 80-as években 1000%, hogy ez volt még.
Szerk: meg is találtam, jól emlékeztem!
Link
"A 0-200 méter közötti síkságok neve alföld. A térképek az alföldeket zöld színnel jelölik. Minél alacsonyabb fekvésûek, annál sötétebb zölddel.
A dombság 200-500 méter magasságú, hullámos felszínû terület, amelyet dombok alkotnak. A térkép sárga színnel jelzi.
A hegyek magányos kiemelkedések. A hegységek több hegybõl állnak. Magasságuk általában meghaladja az 500 m-t. 1500 méterig középhegységek, az 1500 méter fölöttiek pedig magashegységek. A térkép a hegységeket barna színnel jelöli, annál sötétebb barnával, minél magasabbak"
Domb - síkságokból kimagasodó domborzatforma, melynek viszonylagos magassága nem haladja meg a 200 métert.
Hegy - a földfelszín kiemelkedése, amelynek viszonylagos magassága meghaladja a 200 métert.
Persze csak puskázva.
Hegy - a földfelszín kiemelkedése, amelynek viszonylagos magassága meghaladja a 200 métert.
Persze csak puskázva.
Nem tudom nálunk hogy van,mi a szabály,vagy hogy ez egységes-e Európában?De van egy film,½Az ember aki dombra ment fel és hegyrõl jött le!½Angol vígjáték,ezzel foglalkozik,érdemes megnézni!
Persze ott más mértékegységben adják elõ.
Ez most komoly?
Minden éles váltás után visszarendezõdés van, ez már csak matematikailag is így kell, hogy legyen. Meg eleve: 12 napon túlról mi értelme van ilyen konkrét szinten értekezni?
Minden éles váltás után visszarendezõdés van, ez már csak matematikailag is így kell, hogy legyen. Meg eleve: 12 napon túlról mi értelme van ilyen konkrét szinten értekezni?
Kapásból így utána nézés nélkül a domb talán 200-500m méterig van a domb. magashegy pedig 1500 fölött. 500-1500 középhegység. remélem jóra emlékszek.
Az nem is lenne rossz! Egy AC hideg párnával, majd újabb lehûlés.Karácsonyra be is fagynának tavaink!
Ezen a télen lesz korcsolya! 
Jó név azt Északerdõ, a Bakonyerdõ. Hangulatosak, kifejezõek. Az átlagembernek a "középhegység" szó nem sokat mond (Vajon milyen magasságnál végzõdik a dombság, és hány métertõl számítanak magashegységnek a hegyek? Ki tudja kapásból megmondani?)
A közbeszédben visszatetszõ a terminus technikus-ok fölösleges használata.
A közbeszédben visszatetszõ a terminus technikus-ok fölösleges használata.
Akkor nem nagyon, megmnarad az, csak aztán pár nap alatt megcsócsálja a talajhõ, amit a hótakaró ráadásul elszigetel, méginkább generálva ezzel a folyamatot.. Tipikus ez a novemberi vastagabb hónál...Ja, ha jön egy -15 fok erõs széllel az más. Persze van még tényezõ bõven, nedves, vagy száraz levegõ lesz e a havazást követõ idõszakban, és persze a T.
A tegnap tavaszi meleg után, ma ismét késõ õszi, párás, ködös idõ váltakozik. Az idõnként élénk DK-i szél szaggatja a felhõzetet néha, így már napsütés is volt egy kevés. Viszont ma lényeges hidegebb van 9 fok körül járunk, tegnap ilyenkor 15,5 fok volt.
A tél elsõ támadása, akár komolyabb támadása is következhet a jövõ héten, nagyjából én is így számítottam más kollégákkal egyetemben, hogy a november utolsó hete már a télrõl szólhat. Az esélye növekszik, viszont a havazásokat illetõen még bizonytalanságot látok, a hegyek fehérbe öltöznek majd az nagyon valószínû, viszont síkvidéken is nagyot szólhat akár az elsõ támadása a télnek. Ilyenkor az éjszakai csapadék és a negatív hõmérsékletek hatására vizes hóréteg is kialakulhat átmenetileg. A havazás latolgatásával még várok kicsit, egyelõre nem bocsátkozom centiméterekbe, de annyira látok esélyt, hogy a hegyekben már összefüggõ hótakaró is kialakuljon a jövõ héten!
A tél elsõ támadása, akár komolyabb támadása is következhet a jövõ héten, nagyjából én is így számítottam más kollégákkal egyetemben, hogy a november utolsó hete már a télrõl szólhat. Az esélye növekszik, viszont a havazásokat illetõen még bizonytalanságot látok, a hegyek fehérbe öltöznek majd az nagyon valószínû, viszont síkvidéken is nagyot szólhat akár az elsõ támadása a télnek. Ilyenkor az éjszakai csapadék és a negatív hõmérsékletek hatására vizes hóréteg is kialakulhat átmenetileg. A havazás latolgatásával még várok kicsit, egyelõre nem bocsátkozom centiméterekbe, de annyira látok esélyt, hogy a hegyekben már összefüggõ hótakaró is kialakuljon a jövõ héten!
Egyszer már csinálhatnátok egy a karácsonyi idõjárásra fókuszáló tipp versenyt. Lassan egy hónap és itt lesz. Nagyon kíváncsi lennék a szavazatokra...
Ha megnézed a fáklyát, akkor láthatod, hogy a hétfõi drasztikus lehülést egy visszarendezõdés követi, majd december 4 után a tagok zöme megint elindul lefelé. Link
"A tél viszont lehet nem szórakozik,és egybõl keményen berobban Tél tábornok!"
Szerinted? Link
Bakonyvár, ez a te kérdésedre is válasz.
Szerinted? Link
Bakonyvár, ez a te kérdésedre is válasz.
Ismét esik,pedig a tegnapi 10mm után már tocsog minden.Az elõbb elég jó záporos jelleggel adta neki,pedig radar még nem is látja!Reggel 0.5 fok volt közepesen felhõs éggel,kocsikon vastag jéggel!
Szép hosszú õszünk volt,és ami a legjobb,hogy fokozatos hõcsökkenéssel.A tél viszont lehet nem szórakozik,és egybõl keményen berobban Tél tábornok!
Szép hosszú õszünk volt,és ami a legjobb,hogy fokozatos hõcsökkenéssel.A tél viszont lehet nem szórakozik,és egybõl keményen berobban Tél tábornok!
Tegnap reggel óta 200 hsz, valamirõl biztosan lemaradtam, mert a szép, enyhe, zonális meg elõoldali napok nem nagyon szokták felcsigázni a fórumot. Nem olvasom végig, de valószínûleg váratlan fordulat (a tv-ben valami hétfõn télrõl volt szó) lehet a háttérben, ami talán az állatvilágot (vagy a nekik nem hívõket...nemtom
) is meglephette. Nagy meglepetés nem érne, az elsõ havat nov. 25. környékére vártam (kockástipp). Egyébként a téltippek csak márciusban lesznek publikusak ?
Ez még nem biztos, ha jó helyen lesz a hidegcsepp és északi, északkeleti lesz az áramlás, akkor mi is jól járhatunk. A GEM pl. két napos torlasztásos havazást mutat szerdára és csütörtökre, de emellett még több modell mutat ide is kisebb csapadékot.
Nem fognak elterjedni: Olyan generáció aki még a nevét sem nagyon tudja leírni mit lehet várni, nem tudják értelmezni mirõl van szó, a "hegység" szó sokkal jobban megfogható és tudják mirõl van szó.
Magyarország kistájainak katasztere. Második, átdolgozott és bõvített kiadás. Szerkesztette Dövényi Zoltán. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2010.
Az Északi-középhegység és társai elnevezések gyakorlatilag a múlt század (XX.) elején-közepén keletkeztek, az igazi régies elnevezések az Északerdõ, Bakonyerdõ, stb. Ezen szép tájneveket próbálnák visszahozni az elmúlt 1-2 évtizedben a jelenlegi földrajzos generáció élharcosai, ha lenne rá kereslet...
Én mindenesetre igyekszem így használni, hátha más is rákap.
Az Északi-középhegység és társai elnevezések gyakorlatilag a múlt század (XX.) elején-közepén keletkeztek, az igazi régies elnevezések az Északerdõ, Bakonyerdõ, stb. Ezen szép tájneveket próbálnák visszahozni az elmúlt 1-2 évtizedben a jelenlegi földrajzos generáció élharcosai, ha lenne rá kereslet...
Én mindenesetre igyekszem így használni, hátha más is rákap.
A problémát csak abban látom, h. földrajzilag mi vagyunk az egyik legrosszabb helyen, a várható havas lehetõségek területi érintettségeit illetõen..
Pedig vén rókák tanítottak már engem, a kisujjukban volt a földrajz, emellett a régies elnevezések is vágták:
Link
Link
Csak itt hallom ezt hogy Bakonyerdõ meg Mátraerdõ. Mik ezek a megnevezések? Földrajzon ezt nem tanítják.
Közben az NGP.-n megjelent a peremhullám vagy hidegcsepp, ami esetlegesen csapadékosabb hidegebb levegõvel együtt hozhat.:
Link
Közben az NGP.-n megjelent a peremhullám vagy hidegcsepp, ami esetlegesen csapadékosabb hidegebb levegõvel együtt hozhat.:
Link
A szélrõl eddig kevés szó esett, pedig a hidegbetörés idején fõként a Dunántúlon, másodsorban ÉK-en elég meghatározó jelenség lesz. A Bakonyerdõben, Balaton környékén szerintem orkán erejû széllökések is lehetnek. Kab-hegyen igazán élménydús lehet a dolog a valószínûleg negatív hõmérséklet mellett.
Jönnek a viharos hózáporok. A kedvenceim. Amikor egymás után robognak a felhõk és hóvihar szerû intenzitással vetik ki magukból a hópelyheket.. Sóhaj.

Én egyedül a 28-ai felállásról beszéltem, nem a teljes következõ 1 heti folyamatról 
Ezek szerint mást értettél bele.
Az tény, hogy a csapadék mennyisége, eloszlása majd a HCS pontos helyétõl függ. Én nem aggódom, õket nagyon szeretem (fõleg 2007 karácsonya óta
Joejack: valahol síkon is lesznek alighanem látványos hózáporok, de most még nagy kérdés, melyik régió lesz a nyerõ...
Szeke: Mikulás? Hol van az még jóslati szempontból, kérem...
Különben is, nekem csalódás amit a GFS mutat, pont itt lenne a legenyhébb! Link
Ezek szerint mást értettél bele.
Az tény, hogy a csapadék mennyisége, eloszlása majd a HCS pontos helyétõl függ. Én nem aggódom, õket nagyon szeretem (fõleg 2007 karácsonya óta
Joejack: valahol síkon is lesznek alighanem látványos hózáporok, de most még nagy kérdés, melyik régió lesz a nyerõ...
Szeke: Mikulás? Hol van az még jóslati szempontból, kérem...
Különben is, nekem csalódás amit a GFS mutat, pont itt lenne a legenyhébb! Link
Belátható idõn belül a legjobb hóesélyekkel a Mátra rendelkezik. Hétfõn ugyanis ott kialakul a szokásos konvergencia, ebben már teljes az egyetértés.
ECM: Link Link
GFS: Link Link
A magasban már elég hideg lesz a hegyvidéki havazáshoz. A GFS még nem számol számottevõ csapadékképzõdéssel az összeáramlás északi részén, az ECM viszont igen. Link Ez már jó lehetne egy 5-10 cm-re. Ez ott már ziccer.
ECM: Link Link
GFS: Link Link
A magasban már elég hideg lesz a hegyvidéki havazáshoz. A GFS még nem számol számottevõ csapadékképzõdéssel az összeáramlás északi részén, az ECM viszont igen. Link Ez már jó lehetne egy 5-10 cm-re. Ez ott már ziccer.
Azért nem mindegy, hogy keleten 2 és fél napig esik a hó, vagy fél napig...
Lehet egy mediterrán ciklon 200 km-re tõlünk és 500-ra, az is egybevághat, csak szívó ág lenne az egyik.
Lehet egy mediterrán ciklon 200 km-re tõlünk és 500-ra, az is egybevághat, csak szívó ág lenne az egyik.
Ráadásul az áramlás nem vált zonálisba, AC-t kapunk utána, illetve Kulás környékén pedig ismét zúdul le a hideg!
Nem.
Olvasd már el újra a témában született pár kommentet. Ennél sokkal komplexebb a dolog.
Megmaradásnál nagyon sokkal lényegesebb a levegõ hõmérséklete, mint a talajé.
Wetsom: 28-a 0 óra és 28-a 06 óra az két nap eltérés lenne? Nálam az egy negyed nap pont
Olvasd már el újra a témában született pár kommentet. Ennél sokkal komplexebb a dolog.
Megmaradásnál nagyon sokkal lényegesebb a levegõ hõmérséklete, mint a talajé.
Wetsom: 28-a 0 óra és 28-a 06 óra az két nap eltérés lenne? Nálam az egy negyed nap pont
Nem a levegõ hõmérsékletérõl van szó hanem a talajé! (amin jársz)
Látom nagy vitát sikerült kavarnom a hozzászólásommal. Ha fog is esni hó, akkor is csak mutatóba fog esni. Alulról megeszi a talajhõ, hacsak valamilyen brutál hideg éjszaka nem lesz valahol, ahol derült eget talál, és némi havat. Bár én továbbra is azt tartom valószínûnek, hogyha marad is belõle valami az inkább valami jégkása lesz.
Az mondjuk "csak" -5, -7 fok. Félfokos felbontású a hõtérkép színezése.
Szerk.: hát nem. Ehhez már tuti, hogy vastag hótakaróra lenne szükség. Az ECM kevés felhõvel számol akkorra, erõs éjszakai lehûlés, de napközben is viszonylag napos idõ. Hó nélkül, napos idõben szerintem most még nem lehetne ilyen hideg. De lehet, hogy még januárban sem.
Szerk.: hát nem. Ehhez már tuti, hogy vastag hótakaróra lenne szükség. Az ECM kevés felhõvel számol akkorra, erõs éjszakai lehûlés, de napközben is viszonylag napos idõ. Hó nélkül, napos idõben szerintem most még nem lehetne ilyen hideg. De lehet, hogy még januárban sem.
Ma is várható néhány mm délután-este. Mintha a tegnapi nap ismétlése lenne, idõben is ugyanakkorra várható a csapadékhullás.
Indulok az MTA-ba, a délutáni elõadásokon szupercellákról, konvektív rendszerekrõl és a megfigyelõrendszerrõl is szó lesz.
Indulok az MTA-ba, a délutáni elõadásokon szupercellákról, konvektív rendszerekrõl és a megfigyelõrendszerrõl is szó lesz.
Kedves Cyclones !
A hó megmaradhat de hiába van hideg átmenetileg a talajhõ alulról olvaszt. Egyereûen a tehetetlensége miatt.
Kicsit hasonló mint a napállás, hogy nem a legalacsonyabb napállás idején van a leghidegebb, hanem 1 hónappal utána, január vége felé statisztikailag.
A hó megmaradhat de hiába van hideg átmenetileg a talajhõ alulról olvaszt. Egyereûen a tehetetlensége miatt.
Kicsit hasonló mint a napállás, hogy nem a legalacsonyabb napállás idején van a leghidegebb, hanem 1 hónappal utána, január vége felé statisztikailag.
Így van.Hányszor volt olyan hogy volt 5 fok hirtelen beborult elkezdett havazni elõször olvadt aztán az intenzív hóesés miatt annyira lehûlt a levegõ is olyan 0 fok köré hogy azonnal megmaradt már az utakon is.Hidegbetörésnél is gy szokott lenni utána meg végképp.
Ha jár erre egy belsõs, szóljon légyszi, hogy szerdára lemaradt a szöveges elõre. Link
Mediterrán-ciklonoknál megfigyeltem már,még ha az õsz végén,tél elején is érkezik a "meleg" talajra a havazás,szinte abszolút nem befolyásolja a megmaradást,ha 0 fok vagy annál hidegebb van.
"500-1000 km-en át meleg talajfelszín felett érkezik a hideg"
Nem olyan meleg az a felszín! Tõlünk ÉNy-ra jóval hûvösebb idõ van, mint nálunk, éjszaka sokfelé fagyokkal.
Nem olyan meleg az a felszín! Tõlünk ÉNy-ra jóval hûvösebb idõ van, mint nálunk, éjszaka sokfelé fagyokkal.
Ezt most így nem igazán tudom értelmezni, de az elõzõ kommentemben leírtam egyértelmûbben, miért nem tartom lényeges tényezõnek megmaradás szempontjából a talajhõt hidegbetöréses havazás *közben*.
Utána, az egy más kérdés.
Talán úgy tudnám összegezni, hogy a hulló hó megmaradásának kulcstényezõi közül a talaj és a levegõ hõmérsékletének fontossági aránya X:Y, ahol is X (levegõ T) tapasztalataim szerint bõven, messze 90% fölött van).
Utána, az egy más kérdés.
Talán úgy tudnám összegezni, hogy a hulló hó megmaradásának kulcstényezõi közül a talaj és a levegõ hõmérsékletének fontossági aránya X:Y, ahol is X (levegõ T) tapasztalataim szerint bõven, messze 90% fölött van).
Idézet tõlem: "Nyilván a 30 centit teljesen nem tudja, de egy olyat, amit most várunk, azt még bõven"
Na... nekifutok mégegyszer. Tehát... Ha júliusban jönne egy 2 órás hózivatar 50 mm/h intenzitással, akkor is megmaradna a hó. De 1 óra múlva semmi nem lenne belõle. De ha leesne a hõségnapok után 2 méter hó, akkor az még 1 hét múlva is ott virítana.
Eme szélsõséges példát helyettesítsd be a mostani helyztere légy szíves.
Na... nekifutok mégegyszer. Tehát... Ha júliusban jönne egy 2 órás hózivatar 50 mm/h intenzitással, akkor is megmaradna a hó. De 1 óra múlva semmi nem lenne belõle. De ha leesne a hõségnapok után 2 méter hó, akkor az még 1 hét múlva is ott virítana.
Eme szélsõséges példát helyettesítsd be a mostani helyztere légy szíves.