Kérdések és válaszok

Bizony azon az emlékezetes napon Budapesten és Kecskeméten délben mínusz 17°C volt a hõmérséklet.
Akkoriban minden nap hallgattam 13óra 45-kor az idõjárás-és vízállás jelentést és ott hangzottak el ezek az értékek.

Gyerekek,valaki tudna nekem segíteni?
Felvettem vagy 10(5x2 perc) percnyi AVI-t egy Cu 0-ról a Cb-ig alakulásáról.
Próbáltam timelapse-et készíteni VirtualDj progival,de nagyon darabos,szaggat,nem jó.
Van VirtualDub,de még nem dolgoztam vele,nem tudom a menetét(sajna nem is tudok rájönni,progi még így nem fogott meg ),hogy lehetne összevágni vele az 5x 2 perces videót,valamint az egészet elmenteni gyorsítva.
Kár lenne érte,mivel jól látni rajta a cellák egymás utáni kialakulását,tehát multicellás zivirõl van szó.
Ha valaki szánna rám egy kis idõt,hogy elmagyarázná az "útmutatót",megköszönném.

Azért az 1987 január 12-rõl 13-ára jövõ drasztikus lehûlés se kutya.
Íme: Link és Link

Ha téli hidegbetörés tartja a rekordot, akkor talán 1979. január 1. lehetett az az alkalom. Itt a Metneten is többször olvastam már róla visszaemlékezéseket, miként lett pár óra alatt kemény fagy a tavaszias idöböl: Link Link

Bár ez nem biztos, hogy egy órán belül történt, ennyire rövid idö alatt 20 fokos lehülést én inkább egy nyári (vagy még inkább nyár végi "évszakváltó") HF-töl tudok elképzelni. A 35 fokban érkezö heves zivatar eleve képes 20 fok környékére leejteni a hömérsékletet; ha mindez HF mentén történik, akkor erre az érkezö hideg levegö még rásegíthet.

Pontos adatra nem emlékszem, de 20-25 fok körül volt egy téli hideg betörés alkalmával. Talán Németh Lajostól hallottam egy elõadáson, de homályosak az emlékek

Az is valami, köszi!
Ha a békéscsabai 18 óra alatt bekövetkezõ felmelegedés szerepel a rekordok között, akkor csak van adat errõl is.

Hát ehhez bele kéne nézegetni bizony mélyen az adatbázisba...
Majd ha addig nem lesz rá válasz, akkor jövõ hét közepe felé lesz rá idõm/lehetõségem, aztán majd szólok, ha találtam valamit.
Bár nem nagyon emlékszem, hogy találkoztam volna ilyen órás adattal, csak napossal.

Itt is felteszem a kérdést, bár sajnos nem hiszem, hogy van erre adat.
Szóval mennyi volt Magyarországon az egy óra alatt bekövetkezett legnagyobb hõmérsékletcsökkenés?

Megoszlanak a vélemények,mint bármely más témában (pl. só és magas vérnyomás,tojás és koleszterin stb.)
Pl. ausztrál orvosok a tojássárgája és a koleszterin-szint közötti összefüggést vizsgálták,és arra a következtetésre jutottak,hogy az a vizsgált személy,aki 8-10 tojást elfogyasztott naponta,csökkent a káros koleszterin-szintje.
Talán a mértékletesség,ami minden esetben jó tanácsadó.

Na hát errõl beszélek én is!
Akkor most hogy van ez?

Bõrrákkal kapcsolatban a minap elhangzott olyan vélemény is az egyik közmédiumban,hogy azok a szabadban dolgozó emberek,akik egyenletesen barnulnak le,kevésbé veszélyeztettek azokkal szemben,akik pl. egy tengerparti nyaralás alkalmával leégnek.

A nagyvárosok légszennyezettsége az utóbbi 10 évben ( a gépkocsik károsanyag-emissziójának jelentõs csökkenése,valamint az ipar sajnálatos leépítése miatt)sokat javult,ezért az UV sugarak kevésbé nyelõdnek el a tisztább levegõben.

Rendben, akkor ezt is tudom, köszönöm a kijavítást!

Ez hatalmas tévedés! Az UV okozta sejten belüli genetikai károsodás egy életen át összeadódik (pontosabban egyre több mutáció keletkezik, amelyet már nem tudnak kijavítani a DNS javító enzimek), így mindkét változat ugyanolyan káros! Akkor is kapsz bõrrákot, ha tavasztól kapálod a kukoricát, meg akkor is, ha nyaraláskor fekszel a napon egész nap. A bõrrákosok aránya igen nagy a szabadtéri munkát végzõk - pl. kõmûves - között, mégpedig azokon a bõrfelületeken jelentkeznek a melanómák, amelyek ki vínnak téve a napsütésnek - pl. váll. hát, kar.

Szerintem a két déliparti állomás Link

Nem lepõdnék meg, hogy az egyik Sármellék a másik pedig Siófok.
WRF csak ott tud a tóról gyakorlatilag szerintem.

A 2m-es T és Td térképeken a Balatontól D-re lévõ két "folt" mitõl keletkezik? Link ? Szinte mindig látható, hol erõsebben, hol gyengében.

A Szolnokra vonatkozó sokéves (1961-1990) átlagokat (T, Csapadék, napsütés) már nagy nehezen összevadásztam a netrõl, de a jelzõnapok átlagaira vonatkozó adatokat sehol sem találtam.
Tudnátok ebben segíteni?
Elõre is köszi.

Így van, elszakadtunk a természettõl, elszakadtunk az évszázadok alatt kialakult életmódbéli javallatoktól.
A civilizációs, természetet nem ismerõ tevékenységeink pedig törvényszerû mellékhatásokkal járnak, amikre rögtön talál a tárdadalom kibújó okokat.

Köszönöm a választ!

Ez teljesen igaz, de emellett érdemes megnézni az elsõ linkedet, miként voltak felöltözve....
Hosszú nadrág, hosszú ing, lehetõleg világos, kalap. Nem véletlenül.... És nem véletlenül öltözködnek hasonló elv alapján a sivatagban is....

A klimatizáltságnak nem sok köze van a bõrrákhoz. Viszont abban igazad van, hogy sokkal károsabb 2 hétig aszalódni a napon, mint kora tavasztól hozzászokni.

Normális és természetes reakció, hogy erõs napsütésben és melegben ember s állat igyekszik a hûvösbe.
És valóban egyénfüggõ: én alig várom az õszt, tél végén pedig a tavaszt. A kellemes langyos 18-23 fok közötti idõjárás az enyém.

Szerintem is, ez nagyon egyénfüggõ, mint minden más is.
Én pl. nem nagyon szeretem ezt a hõséges-UV-s-mániás idõszakot, de szerencsére nem is leszek éppen rosszul, ha kinn vagyok a legnagyobb melegben.

A mai ember puhányabb, ebben igazad van, sõt, szerintem azért is több (ha több) a bõrrákos megbetegedések száma, mert aki a klimatizált irodából elmegy nyaralni, vagy kivesz 2 hét szabit, és szénné ég abban a 2 hétben, az sokként éri a bõrt. Évközben elszoknak az emberek a naptól, és egy hirtelen nagy dózis ártalmasabb, mint egy hosszabb ideig tartó, de folyamatos napsütés.

Közel jársz az igazsághoz, itt van néhány adatsor az ózonréteg állapotáról:

Link Sodankylae, Finnország - 20 éve változatlan a légköri ózon mennyisége (Dobson Unit-ban kifejezve).

A globális tendenciákról a www.theozonhole.com oldalon lehet tájékozódni, innen származik ez az ábra is: Link A 90-es évek elejéig az ózonréteg vastagsága 4%-kal esett vissza, azóta lassú emelkedés figyelhetõ meg.

A szabadban tartózkodásról annyit, hogy például vasárnap 3 órát, kedden is hosszabb idõszakot töltöttem a déli órákban tûzõ napon minden probléma nélkül...

Ebben a könyvben: Link bövebben lehet olvasni a témáról. Én innen úgy emlékszem, hogy összességében csak max. 10 százalékkal(?) erösödött nálunk az UV-sugárzás a vékonyodó ózonréteg miatt, de ezen belül pont a legveszélyesebb (legrövidebb) hullámhossz-tartományban sokkal nagyobb volt a növekedés. Az meg ezen nem segít, hogy relatíve ártalmatlanabb, hosszabb hullámhosszakon alig változott valami, és ez húzza le az össz-változást.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az aratást azért kezdték hajnalban, hogy a legmelegebb órákat pihenéssel, árnyékban vészeljék át: pl. Link Link

Azt mondjátok meg nekem, hogy ennyivel vékonyabb lenne az ózonréteg? Manapság egy valamirevaló napsütéses napon 7 fölé megy rögtön az UV-B sugárzás mértéke. 30 percnél többet nem érdemes a napon tartózkodni dél körül meg 15 percnél sosem többet. Na már most az én rövidke életemben is emlékszem hogy egy szál kisgatyában a rekkenõ hõségben naphosszat szedtük a málnát nyáron mindenféle naptej nélkül. Lepirultunk de nem kaptunk napszúrást. 50-100 éve meg az aratók, parasztok, napszámosok egész nap mindig kinn dolgoztak. Csokibarnák lettek de bírták. Valamelyik nap kimentem a Hungaroringre és 3 órán át néztem a versenyeket, utána hûvösre mentem, este meg már úgy fájt a fejem, mozogni is alig bírtam. Ennyivel erõsebb most az UV? Vagy csak mi városiasodtunk ennyire el és puhányak vagyunk. Ha tavasztól kinn lennék folyton akkor hozzászoknánk és bírnánk kinn a munkát, vagy ez hülyeség?

Általánosságban igaz, hogy a magasabb rétegekben a hõmérséklet (és más paraméterek is) sokkal homogénebb eloszlású, mint a lenti szinteken, vagyis kisebbek a gradiensek is emiatt, és a változékonyság mértéke is kisebb.
(Úgy is szokták mondani, hogy felfelé haladva a légkör egyre inkább barotróp, vagyis egyre jobban elhanyagolható az advekció mértéke.)

Most pedig, amikor az erõs besugárzás miatt az alsó szintek nagyon erõsen felmelegednek, egy erõs lehûléskor még szembetûnõbb a különbség.

Egy DK-i fáklya: Link
Látható, hogy míg a 850 hepás T majd' 10 fokot szelídül, addig az 500 hepás szinte alig-alig változik. Miért van ez? A hidegfront csak az alsóbb rétegekben okoz változást, 500 hepán már nem? Miért?

Tmax=0,55*(RT-511), ahol RT a retop magassága dekaméterben

Tegnap Nyuli említette a met. társalgóban, h. az 500/1000 retop-ból számolva a Tmax mennyi lehet.
Kérdésem: Hogy lehet ebbõl a retopból T2m-t számolni?

Szerintem legegyszerübb HTML-ben egy táblázatot készíteni, aminek a háttere a térkép, a megfelelö helyre esö celláiba pedig berakosgatod az ikonokat. (Persze úgy, hogy a táblázat sor- és oszlophatárai ne látsszanak.) Ha a "kézi" HTML szerkesztéshez nem értesz, ezt szerintem bármelyik weblapkészítö szoftver (FrontPage, stb.) képes, bár én meg ezeket nem használtam még soha.

Én ezt úgy szoktam megoldani, hogy a térképet berakom a Power Pointba, ott rárakom a gif képet, átkonvertálom a bemutatót swf-be vagy aviba, és mehet a weboldalra, vagy a youtubera. Pl.: Link

Jogos, nem hiába kell az infóházit is ZIP-ként beadni.
Aki nem tudja megnyitni a RAR fájt, itt a ZIP tömörítés: Link

Magyarország távolabb van az Atlanti-óceántól és az Északi-tengertöl, ami ebben a helyzetben a nedvesség forrása, emellett az Alpok és a Kárpátok is "védik" a medencénket. Azaz a hegységek külsö oldalán emelkedni kényszerül a levegö, meglévö nedvességtartalmának jókora részéböl ott lesz csapadék, hozzánk már szárazabbként érkezik meg. De azért a 99% túlzás, a Kárpát-medencében is adhat szép záporokat, netán zivatarokat egy HF mögötti helyzet. A tipikus kora tavaszi hózáporos-graupeles idöröl nem is beszélve.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#81190 - 2009-07-08 14:06:00)

Üdv mindenkinek.Máskor is megfigyeltem,hogy Németországban -akár egy erõs hidegfront után is -országszerte mindig hemzseg a zivatarokban mint most.Viszont Magyarországon hidegfront után az esetek 99%-ban megnyugszik a légkör és nincsennek zivatarok.Mi ennek az oka?

Részemrõl csak a RAR tömörítõ használatával nem vagyok kibékülve... így aztán megnyitni sem tudom, mint korábban némely videót. A vindóz zip-je még mindig a leglegleglegelterjedtebb.

Tegnap nekiálltam, és mára elkészült a saját ikonkollekció. Aki akarja, innen letöltheti, és szabadon használhatja: Link
Az alapformákat szabad kézzel rajzoltam, úgy volt a legegyszerûbb, majd beszkenneltem. Az ikonok elkészítésénél próbáltam az eddigi hiányosságokat befoltozni, így készült hózivatar, havasesõ-zápor, valamint havasesõ-zivatar ikon is (ezekkel eddig nem nagyon találkoztam), de van pl. ködfelhõzet, ködszitálás, ónos ködszitálás, jégesõ záporral és jégesõ zivatarral ikon is.
Maguk az ikonok nem a legszebbek, de Paint-tel nem lehet ennél többet kihozni.
Ha esetleg valaki észreveszi, hogy valamilyen ikon még hiányzik, PÜ-ben jelezze nekem, és elkészítem.

Én meg arra lennék kíváncsi, hogy Gif képet hogyan tudok pl. egy térképre beilleszteni?
Ezt például: Link

Szívesen!
Régen ezek az ikonok egyébként egy másik oldalon voltak fent, és ezek mellett további ikonok is voltak ott. Azokat az ikonokat is onnan szedtem le, amiket én használok a honlapomon.
MacGyver: Megnéztem, amit te ajánlottál, tényleg jó ikonok. Ez a zivataros, amit ki is tettem avatarnak, különösen tetszik.
Viszont kár, hogy nincs benne nappali zápor és hózápor ikon.
Egyébként már gondoltam rá, hogy készítek saját ikonkollekciót, csak még nem tudom, hogy erre mikor lesz idõm és türelmem. Végül is egy nap, egy hold, egy felhõ, egy esõcsepp, egy hópehely, egy villám és egy köd kell csak, és ezekbõl már össze lehet variálni a többit.

Enikõ, Dávid!
Köszönöm!

Én ezt töltöttem le épp az elõbb: Link
Creative Commons lincence alatt fut, azaz szerzõi jogok megsértése nélkül használható, kivéve kereskedelmi célokra.

Ezek meg teljesen szabadon vihetõek, bár nem olyan szépek, mint az elõbbiek: Link

Nem tudom, erre gondoltál-e, de itt sok ikon van összegyûjtve: Link

Emlékeim szerint van egy oldal a neten, ahol nap, felhõ, esõ meg egyéb ikonok vannak, amiket elõrejelzési térképekre szoktak kitenni.
Tudva valaki segíteni egy linkkel?
Köszönöm!

Köszönöm szépen!

Hello!
A metnet fejlesztések, információk fórum 8445. hsz-át olvasd el!
Ott informálódhatsz a dologról.
szerk.: a hír bejelentése utáni hsz-okat is érdemes elolvasni, vannak vélemények pro és kontra.
Nekem is van már véleményem a dologról így pár nap elteltével......

(Az ember kihagy pár napot, és máris lemarad...) Mire jó ez az értékelés? Hol tudok utánanézni? És hol tudom megnézni mások értékelését?

Ha megmondod számát, lehet be tudjuk azonosítani, honnan,mikor dobták...
Egyébként ezek már sajnos csak egyszer használatosak, megtarthatja a haverod... (a magyarországiak egyébként Waisala gyártmányúak, fehér színûek)

Szeretném megérdeklõdni, hogy miért nincsenek adatok ebben a menüpontban: Link
Már több hete nem látok európai adatokat!