Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Valóban láthatóan újra meg újra ott a hideg az amcsiknál, nálunk csak álom ami ott megy, heti egy hideghullám havakkal meg mindennel. Tényleg rossz elõjelek, de azért engedtessék meg, hogy elismerve a legmodernebb modellek "munkáját" azt mondjam
ec.28-án leírni az egész telet,hááát....Még ha minden jel ezt mutatja is, nem azt verték a fejünkbe,hogy 5-6-napon túl jóslás kategória?- 10-napról, sõt 15 napról és 300-360 óráról beszélünk immár!! Persze, ez most más, meg egyébként is nyilvánvaló a tagok egyetértése, szórás is alig...hideg meg sehol a környéken... Kockáztatok, szerintem most már egyre biztosabb, hogy január második felében komoly tél jön!! 
ec.28-án leírni az egész telet,hááát....Még ha minden jel ezt mutatja is, nem azt verték a fejünkbe,hogy 5-6-napon túl jóslás kategória?- 10-napról, sõt 15 napról és 300-360 óráról beszélünk immár!! Persze, ez most más, meg egyébként is nyilvánvaló a tagok egyetértése, szórás is alig...hideg meg sehol a környéken... Kockáztatok, szerintem most már egyre biztosabb, hogy január második felében komoly tél jön!! 
Nem tudom mit sírsz, már két hideg nap is volt a fõvárosban idén télen:-) -5,0 és eddig november 28 a leghidegebb -5,6 fokkal.
1950-51-es télen -5,2 fok volt a leghidegebb egész télen és hasonló volt 1974-75-ös tél is, ekkor a belsõ kerültekben fagy is alig volt -4,2 fok volt az alja. Ahhoz képest zord tél volt eddig, ja akkor egész télen nem volt annyi fagyos nap már ami most eddig, természetesen téli nap sem fordult elõ. Még mindig van 2 hónap és egy lehet gyagyás március is:-)
Nem gond én örülök ma is jót lehetett sétálni, túrázni, kocogni szuper idõ van soha rosszabb téli napokat.
1950-51-es télen -5,2 fok volt a leghidegebb egész télen és hasonló volt 1974-75-ös tél is, ekkor a belsõ kerültekben fagy is alig volt -4,2 fok volt az alja. Ahhoz képest zord tél volt eddig, ja akkor egész télen nem volt annyi fagyos nap már ami most eddig, természetesen téli nap sem fordult elõ. Még mindig van 2 hónap és egy lehet gyagyás március is:-)
Nem gond én örülök ma is jót lehetett sétálni, túrázni, kocogni szuper idõ van soha rosszabb téli napokat.
Köszi, ez nekem is jól jön. Kár hogy fáklyát nem lehet nézegetni rajta.
Itt vannak az izoterma térképek is, hogy lássuk, mirõl beszélünk:
Link
Link
Vissy Károly egész pontosan úgy fogalmazott, hogy a ciklon hideglevegõje "körbement a Kárpátok mentén", a medencében viszont jobbára megmaradt az enyhe levegõ. Lehet, hogy a hideg és a melegszektor speciális elhelyezkedése esetén ez tényleg így van: a hideg orográfiai okoknál fogva is inkább a Kárpátok félkörívének külsõ oldalán mozog északkeletrõl, északról délnyugatra, délre.
Mindenesetre csalódás volt ez a helyzet. Jan. 21-én egész délután tombolt az északnyugati szél, szakadt az esõ. Idõnként sok vizes hópehely is keveredett az esõbe, mindig azon a határon volt, hogy végre megtörténik a havazásba váltás. De nem: végül váltás nélkül szûnt meg a csapadék. Tudtam, hogy tizedfokokon múlik a dolog, és azt is, hogy fent a Bakonyban végig havazott. A következõ napok valamelyikén felmentem Gézaházára, s csakugyan, ott vastag hótakaró fogadott.
A medi után pedig ez jött:
Link
Link
Észak-északkeletrõl fölénk helyezõdött az AC, viszonylag hideg levegõvel a magasban. Derült, fagyos éjszakák jöttek január 3. harmadában, a tavak befagytak.
Pedig az 1997/98-as enyhén szólva nem volt egy reményteljes tél.
Ezért is írtam, hogy lényegesen nagyobb annak a valószínûsége (mert sokkal több példa van rá, mint az ellenkezõjére), hogy a tél közepi zonalitás, enyheség után januárban, februárban legalább epizódszerûen beköszönt az igazi tél, mint hogy február végéig egyfolytában enyheség legyen. Aki azt állítja, hogy idén a 2006/2007-es télhez hasonló, nagyobb megszakítás nélküli enyhe idõ lesz, az legalább akkora kockázatot vállal, mintha zimankós, nagy telet valószínûsítene január-februárra.
Tulajdonképpen a kollégák megnyugtatására, vígasztalására írom, amit írok. De megvan ennek a várakozásnak a stabil, objekitív alapja is.
Persze van, aki nem hagyja, hogy segítsenek neki. Errõl jut eszembe a régi orvosi vicc: betegágy mellett vizsgázik a hallgató, s a tanár kérdésére a helyes válasz az volna: billirubin (epefesték)
A hallgató nam tudja a választ. A prof nagyon rendes, vajszívû ember, mindenáron segíteni akar neki. Azt mondja: kedves kolléga, mi van a beteg ágya alatt?
A válasz: serbli
Nahát, ez a vizsgázó nem engedte, hogy segítsenek rajta.
Ui: Tegnap este Tatán jártam. A sötétbe burkolózó Öreg-tó fölött nyirkos, hideg dk-i szél süvített. Hirtelen teljes intenzitással éreztem, hogy itt nemsokára hideg, havas, nagy tél lesz. Persze, ez csak egy értelmetlen, csacsi érzés...
Link
Link
Vissy Károly egész pontosan úgy fogalmazott, hogy a ciklon hideglevegõje "körbement a Kárpátok mentén", a medencében viszont jobbára megmaradt az enyhe levegõ. Lehet, hogy a hideg és a melegszektor speciális elhelyezkedése esetén ez tényleg így van: a hideg orográfiai okoknál fogva is inkább a Kárpátok félkörívének külsõ oldalán mozog északkeletrõl, északról délnyugatra, délre.
Mindenesetre csalódás volt ez a helyzet. Jan. 21-én egész délután tombolt az északnyugati szél, szakadt az esõ. Idõnként sok vizes hópehely is keveredett az esõbe, mindig azon a határon volt, hogy végre megtörténik a havazásba váltás. De nem: végül váltás nélkül szûnt meg a csapadék. Tudtam, hogy tizedfokokon múlik a dolog, és azt is, hogy fent a Bakonyban végig havazott. A következõ napok valamelyikén felmentem Gézaházára, s csakugyan, ott vastag hótakaró fogadott.
A medi után pedig ez jött:
Link
Link
Észak-északkeletrõl fölénk helyezõdött az AC, viszonylag hideg levegõvel a magasban. Derült, fagyos éjszakák jöttek január 3. harmadában, a tavak befagytak.
Pedig az 1997/98-as enyhén szólva nem volt egy reményteljes tél.
Ezért is írtam, hogy lényegesen nagyobb annak a valószínûsége (mert sokkal több példa van rá, mint az ellenkezõjére), hogy a tél közepi zonalitás, enyheség után januárban, februárban legalább epizódszerûen beköszönt az igazi tél, mint hogy február végéig egyfolytában enyheség legyen. Aki azt állítja, hogy idén a 2006/2007-es télhez hasonló, nagyobb megszakítás nélküli enyhe idõ lesz, az legalább akkora kockázatot vállal, mintha zimankós, nagy telet valószínûsítene január-februárra.
Tulajdonképpen a kollégák megnyugtatására, vígasztalására írom, amit írok. De megvan ennek a várakozásnak a stabil, objekitív alapja is.
Persze van, aki nem hagyja, hogy segítsenek neki. Errõl jut eszembe a régi orvosi vicc: betegágy mellett vizsgázik a hallgató, s a tanár kérdésére a helyes válasz az volna: billirubin (epefesték)
A hallgató nam tudja a választ. A prof nagyon rendes, vajszívû ember, mindenáron segíteni akar neki. Azt mondja: kedves kolléga, mi van a beteg ágya alatt?
A válasz: serbli
Nahát, ez a vizsgázó nem engedte, hogy segítsenek rajta.
Ui: Tegnap este Tatán jártam. A sötétbe burkolózó Öreg-tó fölött nyirkos, hideg dk-i szél süvített. Hirtelen teljes intenzitással éreztem, hogy itt nemsokára hideg, havas, nagy tél lesz. Persze, ez csak egy értelmetlen, csacsi érzés...
Néhány dologgal nem értek egyet, amit írsz mostanában, viszont ez a mobilos app valami zseniális! Hatalmas tisztelet és köszönet érte! 
Még Metnet gomb is van rajta. Én eddig csak akkor szenvedtem meg vele, amikor utazás közben nem volt megagigahiperszupernet, csak edge, ott nem igazán akarta betölteni a térképeket. Nem tudom ezen lehet e változtatni valamit, talán a képek mérete nagy, és ez a szélessávnak csúfolt valami nehezen birkózik meg vele.
Lehet, hogy külön fórumot kellene majd létrehozni, mert idõvel biztos lesz egy rakás javaslat, hogy hogyan kellene fejleszteni majd.
Még Metnet gomb is van rajta. Én eddig csak akkor szenvedtem meg vele, amikor utazás közben nem volt megagigahiperszupernet, csak edge, ott nem igazán akarta betölteni a térképeket. Nem tudom ezen lehet e változtatni valamit, talán a képek mérete nagy, és ez a szélessávnak csúfolt valami nehezen birkózik meg vele. Lehet, hogy külön fórumot kellene majd létrehozni, mert idõvel biztos lesz egy rakás javaslat, hogy hogyan kellene fejleszteni majd.
Ma is tavaszias enyheség ülte meg a környéket, jó is volt kint lenni egész nap, egy erdõs részt tisztítunk már három napja, a fák eszméletlen lében vannak, vagy ismét éledeznek, vagy még nem is alszanak
Szó szerint folyik belõlük....
Szó szerint folyik belõlük....
Na végig néztem a GSF 12 órás futását (bár ne tettem volna...így is elment 1 óra az életembõl)
Valaki még bízik abban, hogy itt át fog alakulni az áramlás hamarosan?Ne áltassuk magunkat (igaz 2-3 napja lehetett látni ilyet, de ez teljesen eltûnt)
Ezt már ezerszer elmondtam, de elmondom újra:Amíg Észak-Amerika keleti része folyamatosan fogja kapni a hideget, addig itt nem lesz semmiféle tél, vagy csak pár napos "telecske".
Persze vannak olyan helyzetek, amikor ott is hideg van és itt is.De ez most nem az!
Nincs lehetõsége kialakulnia AC-nak az óceánon ,mert csírájában elfojtják a ciklonok!
Itt csak a Szibériai AC segíthet, de az is legfeljebb, csak január végén tudna hatással lenni ránk(És így is elmenne a tél 2/3!).
Amit most fogok állítani, azt fel lehet majd hozni ellenem.Nem nagyon fog érdekelni.
De szerintem ez a tél átlagnál enyhébb lesz, és én már nem várok itt hatalmas havakat, hideget. Persze butaság leírni a telet, hiszen még van 2 hónap, de én így látom.
Valaki még bízik abban, hogy itt át fog alakulni az áramlás hamarosan?Ne áltassuk magunkat (igaz 2-3 napja lehetett látni ilyet, de ez teljesen eltûnt)
Ezt már ezerszer elmondtam, de elmondom újra:Amíg Észak-Amerika keleti része folyamatosan fogja kapni a hideget, addig itt nem lesz semmiféle tél, vagy csak pár napos "telecske".
Persze vannak olyan helyzetek, amikor ott is hideg van és itt is.De ez most nem az!
Nincs lehetõsége kialakulnia AC-nak az óceánon ,mert csírájában elfojtják a ciklonok!
Itt csak a Szibériai AC segíthet, de az is legfeljebb, csak január végén tudna hatással lenni ránk(És így is elmenne a tél 2/3!).
Amit most fogok állítani, azt fel lehet majd hozni ellenem.Nem nagyon fog érdekelni.
De szerintem ez a tél átlagnál enyhébb lesz, és én már nem várok itt hatalmas havakat, hideget. Persze butaság leírni a telet, hiszen még van 2 hónap, de én így látom.
Ó egy jó hír, az idõjárási modelleket nézegetõ appba felvettem a MetNet térképeit, a GFS magyar és európai, valamint a WRF magyar és európai kivágatait. Ez jól jöhet majd akció elõtt vagy nyáron a rengeteg konvektív paraméter miatt. Gyorsan lehet csekkolni a térképeket egy amatõr viharvadászat közben a kocsiban vagy reggeli KV mellett a mobilon. Belekerült pár hibajavítás is. Link: Link
(akinek megvan, frissülni fog, vagy kézzel tudja frissíteni)
(akinek megvan, frissülni fog, vagy kézzel tudja frissíteni)
Nekem az elvvel van a problémám, hogy addig kell ügyeskedni az intervallumokkal, amíg jó érték nem jön ki.
Szépen nézhetett ki a Bakony, Zirc 71 cm-t adott a napijelentésbe.
Pár kis fokon múlott, hogy a teljes Dunántúl nem lett beterítve hóval. Nálunk sokkal több csapadék hullott akkor pár nap alatt, mint a Balatontól északra, de csak esõ. A zircihez hasonló hõmérsékletek mellett a Kelet-Mecseknél ~100-110 cm-es hóvastagság lehetett volna január 22-23-ára.
Pár kis fokon múlott, hogy a teljes Dunántúl nem lett beterítve hóval. Nálunk sokkal több csapadék hullott akkor pár nap alatt, mint a Balatontól északra, de csak esõ. A zircihez hasonló hõmérsékletek mellett a Kelet-Mecseknél ~100-110 cm-es hóvastagság lehetett volna január 22-23-ára.
Nekem meg az a furcsa, hogy éppen te - privát levelezésünk ellenére - nem vagy képes elvonatkoztatni a naptártól.
Tök mindegy, hogy hívjuk azt a 30 napos idõszakot, melybõl egy másik idõszakra próbálunk következtetni.
Pl. az orosz naptárban ugyanez a 30 és 31 napos idõszak tök máshol van, de a thai idõszámítás szerint még az év is tök más. Ettõl függetlenül a magas korreláció még megmarad.
A többit már kiveséztétek rendesen, ahhoz nem is tudok mit hozzáfûzni.
Másként fogalmazva: változtatna bármit is a szkeptikus hozzáállásodon, ha mondjuk szept. 10. - okt. 15. közötti idõszakról jönne ki hasonló beválású összefüggés a dec. 12. - jan. 16. közötti napokra?
Tök mindegy, hogy hívjuk azt a 30 napos idõszakot, melybõl egy másik idõszakra próbálunk következtetni.
Pl. az orosz naptárban ugyanez a 30 és 31 napos idõszak tök máshol van, de a thai idõszámítás szerint még az év is tök más. Ettõl függetlenül a magas korreláció még megmarad.
A többit már kiveséztétek rendesen, ahhoz nem is tudok mit hozzáfûzni.
Másként fogalmazva: változtatna bármit is a szkeptikus hozzáállásodon, ha mondjuk szept. 10. - okt. 15. közötti idõszakról jönne ki hasonló beválású összefüggés a dec. 12. - jan. 16. közötti napokra?
Szerintem is így van hiszen 2007 februárban is mindig mire az idõponthoz értünk volna eltûntek a mínuszok... Tehát nem volt reménytelen akkor sem a helyzet.. Csak sose tudott ránk szakadni a hideg. Arra még emlékszem én is, a már megboldogult Gyuri bá idejébõl 
Komoly helyzet lehetett volna, csak nem úgy jött össze teljesen Január 15-20 körül vagy azután szerintem lesz majd komolyabb téltámadás én számítok rá, nem múlhat el a tél anélkül. Maximum csalódunk és nem szakad ránk megint egy szem hideg se.
Komoly helyzet lehetett volna, csak nem úgy jött össze teljesen Január 15-20 körül vagy azután szerintem lesz majd komolyabb téltámadás én számítok rá, nem múlhat el a tél anélkül. Maximum csalódunk és nem szakad ránk megint egy szem hideg se. 
Igen, a hírhedt 2006/2007 - es tél. Viszont még ekkor is voltak próbálkozásai a télnek, egyszerûen nem volt szerencsénk, nem kaptunk a hidegbõl...Hasonló kaliberû volt, de azért másabb, némileg hidegebb a 97/98 - as tél. 98 januárjában volt egy csaknem komoly epizód. Link Link
(pl. BP-en 49 mm csapadék hullott). A magasabban fekvõ helyeken havazott, pl. a Bakonyban nagy mennyiségû vizes hó hullott.) Zömében havazást várt az OMSZ, de aztá
n a hideg levegõ mégsem úgy érkezett . Ekkor mondta Wissy Károly, hogy ha a hideg levegõ a számítások szerint érkezik, az országot 50 - 100 cm hó borítja! Ugye hogy át lenne értékelve az a tél?
(pl. BP-en 49 mm csapadék hullott). A magasabban fekvõ helyeken havazott, pl. a Bakonyban nagy mennyiségû vizes hó hullott.) Zömében havazást várt az OMSZ, de aztá
n a hideg levegõ mégsem úgy érkezett . Ekkor mondta Wissy Károly, hogy ha a hideg levegõ a számítások szerint érkezik, az országot 50 - 100 cm hó borítja! Ugye hogy át lenne értékelve az a tél?
Itt is. Egy pulóverben nem fáztam kint a napsütésben. De most már borulgat rendesen nyugat felõl.
Volt már arra példa, hogy egész télen a zonalitás volt a meghatározó eleme az évszaknak? Ez is egy rekordöntés lenne, húzzunk bele.. 
Bár biztos vagyok benne, hogy a február és a március kõkemény telet fog hozni.
Bár biztos vagyok benne, hogy a február és a március kõkemény telet fog hozni.
Ezt az idõt eltudnám viselni egész télen. A tavaszi virágok is kidugták a fejüket a földbõl. Délben bepöccentettem a robogót is. Június elején egy-egy késõ délutánon jobban fáztam rajta kabátban, mint a mai napon. Semmi sem tart örökké, mert január, február, messze még a nyár.
Óóóó, nem!
Nekem abszolút lejönnek a mondandóid. Viszont picit "veszélyesnek" ítélem meg néha a hozzászólásaidat azon szemszögbõl, hogy bizony néhány fórumozó számára szemmel láthatóan idõnkén ezek túlzott elvárásokat képeznek le.
Az a baj, hogy akár többen is úgy veszik le a hasonlatokat a bizonyos telek között, amiket néha elõveszel, mintha ez majd most is így lenne. Pedig ez ugye közel sem biztos, hogy így van, vagy lesz.
Simán benne van a pakliban, hogy ez a tél úgymond elmarad, sõt jelen felállás és tendenciák szerint én erre most egy hajszállal jobb esélyt érzek, mint arra, hogy itt majd január második felében beindul a kõkemény tél. Személyes vélemény ez és nem is kívánom, hogy ezzel a véleményemmel bárki is szembe állítson majd 2 hónap múlva. De az elmúlt 1-2 hónap mérlege, tapasztalatai és a kilátások, valamint az eddig látottak ezt mondatják velem.
Aztán persze nálam jobban alig kívánja bárki más is azt, hogy január 20. környékén térdig hóban botorkáljak a városban.
Nekem abszolút lejönnek a mondandóid. Viszont picit "veszélyesnek" ítélem meg néha a hozzászólásaidat azon szemszögbõl, hogy bizony néhány fórumozó számára szemmel láthatóan idõnkén ezek túlzott elvárásokat képeznek le.
Az a baj, hogy akár többen is úgy veszik le a hasonlatokat a bizonyos telek között, amiket néha elõveszel, mintha ez majd most is így lenne. Pedig ez ugye közel sem biztos, hogy így van, vagy lesz.
Simán benne van a pakliban, hogy ez a tél úgymond elmarad, sõt jelen felállás és tendenciák szerint én erre most egy hajszállal jobb esélyt érzek, mint arra, hogy itt majd január második felében beindul a kõkemény tél. Személyes vélemény ez és nem is kívánom, hogy ezzel a véleményemmel bárki is szembe állítson majd 2 hónap múlva. De az elmúlt 1-2 hónap mérlege, tapasztalatai és a kilátások, valamint az eddig látottak ezt mondatják velem.
Aztán persze nálam jobban alig kívánja bárki más is azt, hogy január 20. környékén térdig hóban botorkáljak a városban.
Az is lehet hogy egész télen zonalitás lesz , februárban már egyre nehezebb lesz télies idõnek kialakulnia. Aztán márciusban jön a nyár.
Mostanában úgyis félévig tart
Mostanában úgyis félévig tart
Link
Ameddig szem ellát, ez zömében zonalitás.
Spórolós idõszak, a télen kevéssel gazdálkodóknak kánaán.
Ameddig szem ellát, ez zömében zonalitás.
Spórolós idõszak, a télen kevéssel gazdálkodóknak kánaán.
Ezek szerint nem mindenkinek "jött le", amit a télközepi zonalitásról írtakkal kifejezni akartam. A tél eddigi menete, és a mostani alapfelállás sem indokolja, hogy 2013/14-et már most a kifejezetten enyhe telek közé sorozzuk.
Extrém dolgokról -eltekintve dec. 25. és 26. 10 fok fölötti, helyenként 15 fokot megközelítõ maximumaitól- sem beszélhetünk idei telünk kapcsán.
A decemberi középhõmérséklet országosan kissé meghaladja majd a sokéves átlagot, az eltérés azonban nem óriási, nem +3-4 fokra rúgó.
A következõ cca egy hétben sem igazán látszik semmi szélsõséges -a többit meg még nem tudhatjuk biztosra.
Extrém dolgokról -eltekintve dec. 25. és 26. 10 fok fölötti, helyenként 15 fokot megközelítõ maximumaitól- sem beszélhetünk idei telünk kapcsán.
A decemberi középhõmérséklet országosan kissé meghaladja majd a sokéves átlagot, az eltérés azonban nem óriási, nem +3-4 fokra rúgó.
A következõ cca egy hétben sem igazán látszik semmi szélsõséges -a többit meg még nem tudhatjuk biztosra.
Teljes vakvágány ez az összahasonlítósdi, hiszen az esetleg hasonló!! alapfelállásokból, teljesen más és más kimeneteleket lehet találni, csak kicsit keresgélni kell.
A gyenge, illetve erõs telekkel való összehasonlítást nem tartom túl jónak abban az értelemben, amikor ezekben próbáljuk keresgélni a kapaszkodót.
Ugyanis lehet itt hasonlítgatni a dolgokat egymáshoz, de! Ha most az alapfelállásokat nézzük, lehet nem lesz köze ennek, meg a 2006-2007-es télnek egymáshoz semmi. Még akkor sem, ha ez a mostani ugyanúgy a végéig nem produkál semmit, mint a hõn emlegetett 7 évvel ezelõtti és ez is "elmarad". És akkor persze majd jól kielemzésre kerül, hogy ez két totálisan eltérõ tél volt. Ez még lehet, hogy így is volt-van. De mi marad meg az emberekben? Az, hogy mindkét tél a nullával volt egyenlõ.
Ugyanez van, amikor felhozzuk a példát, hogy ez, meg az a tél hasonlóan gyatrán indult, aztán milyen durva lett a vége. Persze! Lehet, hogy hasonlított, csak miként!? Mindig végig kellene nézni az alaphelyzeteket. Mik voltak akkor a kilátások és mik most? Mi idézte elõ akkor azt a helyzetet és mi most? Lehet, hogy tök más képet kapnánk és akkor már felesleges is azt mondogatni, hogy az x,y,z tél is így indult, aztán a vége csattant...
Ez most egy új helyzet. Én nem vagyok elkeseredve annyira annak láttán, ami most van, még akkor sem, ha nálam nagyobb tél- és hófanatikust keveset találni. A jelenlegi helyzet könnyen lehet, hogy extrém lesz, már pedig az itt lévõ többség szerintem szereti az extremitást. (Én is ezért tértem most vissza a fórumba, mert ígértem, amikor extrém helyzet van kilátásban, jövök. Most úgy tûnik, ez lehetséges az lesz. ) Szóval nem kell túlzottan elkeseredni, mert lehet "történelmi telet" fogunk írni, amit még nagyon sokáig fogunk emlegetni. Aztán max tényleg jön egy kis tél a végére és akkor több év múlva egy átlagos télként tekintünk vissza a 2013-2014-es etapra.
Ugyanis lehet itt hasonlítgatni a dolgokat egymáshoz, de! Ha most az alapfelállásokat nézzük, lehet nem lesz köze ennek, meg a 2006-2007-es télnek egymáshoz semmi. Még akkor sem, ha ez a mostani ugyanúgy a végéig nem produkál semmit, mint a hõn emlegetett 7 évvel ezelõtti és ez is "elmarad". És akkor persze majd jól kielemzésre kerül, hogy ez két totálisan eltérõ tél volt. Ez még lehet, hogy így is volt-van. De mi marad meg az emberekben? Az, hogy mindkét tél a nullával volt egyenlõ.
Ugyanez van, amikor felhozzuk a példát, hogy ez, meg az a tél hasonlóan gyatrán indult, aztán milyen durva lett a vége. Persze! Lehet, hogy hasonlított, csak miként!? Mindig végig kellene nézni az alaphelyzeteket. Mik voltak akkor a kilátások és mik most? Mi idézte elõ akkor azt a helyzetet és mi most? Lehet, hogy tök más képet kapnánk és akkor már felesleges is azt mondogatni, hogy az x,y,z tél is így indult, aztán a vége csattant...
Ez most egy új helyzet. Én nem vagyok elkeseredve annyira annak láttán, ami most van, még akkor sem, ha nálam nagyobb tél- és hófanatikust keveset találni.
A jelenlegi helyzet könnyen lehet, hogy extrém lesz, már pedig az itt lévõ többség szerintem szereti az extremitást. (Én is ezért tértem most vissza a fórumba, mert ígértem, amikor extrém helyzet van kilátásban, jövök. Most úgy tûnik, ez lehetséges az lesz. ) Szóval nem kell túlzottan elkeseredni, mert lehet "történelmi telet" fogunk írni, amit még nagyon sokáig fogunk emlegetni. Aztán max tényleg jön egy kis tél a végére és akkor több év múlva egy átlagos télként tekintünk vissza a 2013-2014-es etapra.
Én is abban bízok, hogy a makrováltás, a masszív hidegbeáramlás ezen a télen nem január legvégére, február elsõ napjaira marad. Mert, -legalábbis idõtartam szempontjából- ilyen esetben már csak "kis télre" számíthatunk. (Igaz, e rövidke tél nagyot is üthet, mint 2012 februárjában)
Amellett a múlt teleibõl azt a tapasztalatot szûrtem le, hogy a komolyabb márciusi kitolódás is a zordabb fajta telekre jellemzõ, mikor már decemberben, de januárban mindenképpen, elõfordulnak havak, nagy hidegek.
Az igazi enyhe teleknek rendszerint az a kimenetele, hogy a komisz, tartós télközepi zonalitás a tél második felére csökken megszûnik. Ekkor mediciklonos helyzetekbõl akár nagy havat is kaphat fõleg az ország nyugati része (1982/83, 1987/8
Olyan is volt, hogy februárban a mediciklonokra megjött a sarki-szárazföldi hideg is (1983/84)
Aztán félblockingos verzió is sokszor elõfordul a tartós zonalitás után (1974/75, 2000/2001 meg még kismillió más enyhe tél) Ez értelemszerûen az északkeleti országrésznek jobb.
De ezek a túl késõn jött téli epizódok rendszerint rövidek, s gyors kitavaszodás követi õket február végén, március elején.
Amellett a múlt teleibõl azt a tapasztalatot szûrtem le, hogy a komolyabb márciusi kitolódás is a zordabb fajta telekre jellemzõ, mikor már decemberben, de januárban mindenképpen, elõfordulnak havak, nagy hidegek.
Az igazi enyhe teleknek rendszerint az a kimenetele, hogy a komisz, tartós télközepi zonalitás a tél második felére csökken megszûnik. Ekkor mediciklonos helyzetekbõl akár nagy havat is kaphat fõleg az ország nyugati része (1982/83, 1987/8
Olyan is volt, hogy februárban a mediciklonokra megjött a sarki-szárazföldi hideg is (1983/84)Aztán félblockingos verzió is sokszor elõfordul a tartós zonalitás után (1974/75, 2000/2001 meg még kismillió más enyhe tél) Ez értelemszerûen az északkeleti országrésznek jobb.
De ezek a túl késõn jött téli epizódok rendszerint rövidek, s gyors kitavaszodás követi õket február végén, március elején.
Nekem aztán nagy kedvencem a február, mert a legtöbb nagy havazás, hófúvás ehhez a hónaphoz köthetõ térségemben. De... A magas napállás, amely ráadásul sc romboló, már kedvez a tartós hótakarónak, ezt ellensúlyozza a szibériai Ac maximuma, a kelet európai síkság ezidõtájt szinte mindig zord légtömege, ami azért érezteti sok esetben hatását ebben a hónapban, fõleg az elsõ felében.
Hogy jön ez ide? A január bizony sokszor elsz@rakodik a tél tekintetében, és bizony nagyon kitolódhat az igazi tél kezdete, nem is olyan ritka ez, valóban. Azonban - ahogy a jónép mondja a februárra - "rúg még vagy kettõt és vége". Február derekától bizony már egyre inkább kuriózum az igazi fagyos, havas téli idõ. Tehát ilyen teleken könnyen úgy járhatunk, hogy van egy - két havas, fagyos epizód, és kitelt a télnek. Ezek az epizódok együttesen sem igen haladják meg 10 - 15 napot. Ha kialakulnak egyáltalán. Talán ezért is van a csalódottság, mert mindenki érzi hogy ketyeg az óra. Azt tartom ugyan, hogy Sándor - Józsefig minden elõfordulhat , de természetesen hatványozottan csökkenõ eséllyel.
Nézzük csak az eurázsiai sokéves átlagot!
Január: Link , február: Link , március: Link Ami nyilvánvaló, az a földrajzi szélességünkön a napállásból adódó hõtöbblet februárban. Északabbra a Lengyel, Belorussz térségben alig fedezhetõ fel különbség,(januárhoz képest) ott a kontinentális hatás bõven ellensúlyozza a nálunkénál jelentéktelenebb napállás - különbségbõl (január- február különbsége) adódó hõtöbbletet.
Hogy jön ez ide? A január bizony sokszor elsz@rakodik a tél tekintetében, és bizony nagyon kitolódhat az igazi tél kezdete, nem is olyan ritka ez, valóban. Azonban - ahogy a jónép mondja a februárra - "rúg még vagy kettõt és vége". Február derekától bizony már egyre inkább kuriózum az igazi fagyos, havas téli idõ. Tehát ilyen teleken könnyen úgy járhatunk, hogy van egy - két havas, fagyos epizód, és kitelt a télnek. Ezek az epizódok együttesen sem igen haladják meg 10 - 15 napot. Ha kialakulnak egyáltalán. Talán ezért is van a csalódottság, mert mindenki érzi hogy ketyeg az óra.
Azt tartom ugyan, hogy Sándor - Józsefig minden elõfordulhat , de természetesen hatványozottan csökkenõ eséllyel.Nézzük csak az eurázsiai sokéves átlagot!
Január: Link , február: Link , március: Link Ami nyilvánvaló, az a földrajzi szélességünkön a napállásból adódó hõtöbblet februárban. Északabbra a Lengyel, Belorussz térségben alig fedezhetõ fel különbség,(januárhoz képest) ott a kontinentális hatás bõven ellensúlyozza a nálunkénál jelentéktelenebb napállás - különbségbõl (január- február különbsége) adódó hõtöbbletet.
Én például a szept. 1-tõl okt. 10-ig, illetve a nov. 10-tõl dec. 20-ig terjedõ 40 napos idõszakokat vizsgálnám (Egyszerûség kedvéért, ha nem veszem figyelembe a Gauss-görbét -ami egyébként remek ötlet!)
Egyébként éppen most agyaltam a Hari-féle összefüggés lehetséges okain. Hari sajnos nem szolgált magyarázattal, csak azt állapította meg, hogy ez az idõbeli távolhatás statisztikailag jól kijön de, pl. janár tekintetében már nem tudott ilyet találni.
Valami olyasmire gondolok, hogy a szibérisi korai hófelhalmozódás a hidegdóm kialakulását segíti, tehát lesz honnan kapjuk a hideget a késõbbiekben.
A szeptemberi (kora õszi) cirkulációs muszter pedig azért számít, mert a Namias-ciklusoknak megfelelõen a szeptemberi meridionális cirkuláció éppen tél elejére térhet vissza, elhozva hozzánk az északkeleten halmozódó hideget.
Lász archív adatokból megállapította, hogy alapvetõen zonális korszakokban a DAI nem mûködött. Ez természetes, tekintve, hogy ilyen idõszakban a Namias-ciklusok elmosódottak.
A teljes decemberrel, mint referencia idõszakkal is éppen az a baj, hogy tartalmaz egy ciklusváltást: új ciklus indulását a napforduló táján, ami nagyon gyakori. Ilyenkor természetesen elõoldal majd zonalitás lép fel, és hiába erõs a hófelhalmozódás, hideglevegõ felhalmozódás Szibériában, ez a hidegtömeg dec. utolsó dekádjában már nem tud térségünkhöz férkõzni.
Egyébként éppen most agyaltam a Hari-féle összefüggés lehetséges okain. Hari sajnos nem szolgált magyarázattal, csak azt állapította meg, hogy ez az idõbeli távolhatás statisztikailag jól kijön de, pl. janár tekintetében már nem tudott ilyet találni.
Valami olyasmire gondolok, hogy a szibérisi korai hófelhalmozódás a hidegdóm kialakulását segíti, tehát lesz honnan kapjuk a hideget a késõbbiekben.
A szeptemberi (kora õszi) cirkulációs muszter pedig azért számít, mert a Namias-ciklusoknak megfelelõen a szeptemberi meridionális cirkuláció éppen tél elejére térhet vissza, elhozva hozzánk az északkeleten halmozódó hideget.
Lász archív adatokból megállapította, hogy alapvetõen zonális korszakokban a DAI nem mûködött. Ez természetes, tekintve, hogy ilyen idõszakban a Namias-ciklusok elmosódottak.
A teljes decemberrel, mint referencia idõszakkal is éppen az a baj, hogy tartalmaz egy ciklusváltást: új ciklus indulását a napforduló táján, ami nagyon gyakori. Ilyenkor természetesen elõoldal majd zonalitás lép fel, és hiába erõs a hófelhalmozódás, hideglevegõ felhalmozódás Szibériában, ez a hidegtömeg dec. utolsó dekádjában már nem tud térségünkhöz férkõzni.
Felvetõdött bennem a kérdés, hogy az adatbázisokban vannak adatok csúszóátlagokra, vagy ezeket (pl. nov.18-dec.17.) napi átlagokból kéne kiszámítani (vagy az országos napi átlagot is 88 állomás adataiból kell kiszámolgatni ?) ?
Az enyém. Gondoltam ilyen drasztikus változás kéne ahhoz, hogy bejöjjön nekik a bulvárjóslatuk.
Ezt a naptári erõltetést én is nagyon furcsálltam (hiszen hogyan szabhatunk idõjárási folyamatokat emberi egyszerûsítésekhez meg kitalációkhoz?), nekem olyasmi tetszene/tetszett volna, hogy valamiféle Gauss görbe szerint súlyozni kellene az adatokat (tehát a vizsgált idõintervallum eleje és vége elnyomódik a közepe pedig nagy súllyal számít), és ezt a görbét meg lehet tologatni az idõben ide-oda.
Hari Seldontól kérdeztem is, hogy miért ezek a határok (pl. miért december 1-31? Miért nem 5-27 vagy nov 29 dél - jan 2 este?). Sajnos nagyon lehangoló választ kaptam: azért, mert õ már megpróbálta áttologatni a határokat, és más intervallumra nem jött ki ez a "bámulatos" pontosság. Tehát ez is csak játék volt a számokkal a nagyobb (ál?)precizitás elérése érdekében mindenféle magyarázat vagy indok nélkül. Lehet, hogy egy 98%-os beválású tartománykijelölés helyett egy 65%-os beválású sokkal pontosabb lenne (a meteorológia és nem a számok terén), mert (ahogyan Te kiválóan érveltél is pl. emellett) több köze lenne a valós folyamatokhoz, tehát az általam már sokat emlegetett OKOKHOZ. Tehát nem felülrõl (hogyan kombózzuk a képletet a jó illeszkedés ("beválás") érdekében), hanem alulról (milyen folyamatok milyen hatással járhatnak, ezeknek milyen hatásuk lehet stb.) kellene a "képletet" megalkotni.
Hari Seldontól kérdeztem is, hogy miért ezek a határok (pl. miért december 1-31? Miért nem 5-27 vagy nov 29 dél - jan 2 este?). Sajnos nagyon lehangoló választ kaptam: azért, mert õ már megpróbálta áttologatni a határokat, és más intervallumra nem jött ki ez a "bámulatos" pontosság. Tehát ez is csak játék volt a számokkal a nagyobb (ál?)precizitás elérése érdekében mindenféle magyarázat vagy indok nélkül. Lehet, hogy egy 98%-os beválású tartománykijelölés helyett egy 65%-os beválású sokkal pontosabb lenne (a meteorológia és nem a számok terén), mert (ahogyan Te kiválóan érveltél is pl. emellett) több köze lenne a valós folyamatokhoz, tehát az általam már sokat emlegetett OKOKHOZ. Tehát nem felülrõl (hogyan kombózzuk a képletet a jó illeszkedés ("beválás") érdekében), hanem alulról (milyen folyamatok milyen hatással járhatnak, ezeknek milyen hatásuk lehet stb.) kellene a "képletet" megalkotni.
Tökéletesen igazad van az általad leírtakban.
Én pedig azt tartom, ha igazi,összességében zord, nagy tél nem is lesz az idén, egy tisztességes szendvicstelünk még lehet, akár nagyon hideg epizóddal.
A közelmúltban 2, ehhez hasonló forgatókönyvû tél is elõfordult: 2004/2005 és 2011/2012, mely igazán még csak tegnap volt... (Ráadásul 2011/2012-ben a novemberi AC és hidegpárna után egész decemberben és január elsõ felében nem volt egyetlen reményteli "helyzet", és az ünnepek is enyheséget hoztak. Aztán mi lett februárra...)
Szóval, nem igazán értem a most uralkodó megrökönyödést, csalódottságot. A jelenlegi történések tizenkettõ egy tucatnak vehetõk.
Ui.: Megragadom az alkalmat, hogy megköszönjem, amit a polárfronti ciklogenezis, baroklin instabilitás és a hõkontraszt összefüggésérõl írtál. Számomra meglepõen hasznosnak bizonyult, több érdekes gondolatom származott belõle.
Én pedig azt tartom, ha igazi,összességében zord, nagy tél nem is lesz az idén, egy tisztességes szendvicstelünk még lehet, akár nagyon hideg epizóddal.
A közelmúltban 2, ehhez hasonló forgatókönyvû tél is elõfordult: 2004/2005 és 2011/2012, mely igazán még csak tegnap volt... (Ráadásul 2011/2012-ben a novemberi AC és hidegpárna után egész decemberben és január elsõ felében nem volt egyetlen reményteli "helyzet", és az ünnepek is enyheséget hoztak. Aztán mi lett februárra...)
Szóval, nem igazán értem a most uralkodó megrökönyödést, csalódottságot. A jelenlegi történések tizenkettõ egy tucatnak vehetõk.
Ui.: Megragadom az alkalmat, hogy megköszönjem, amit a polárfronti ciklogenezis, baroklin instabilitás és a hõkontraszt összefüggésérõl írtál. Számomra meglepõen hasznosnak bizonyult, több érdekes gondolatom származott belõle.
"Egyetlen -hangsúlyozom- egyetlen olyan télre sem emlékszem közel 40 évre visszamenõleg, hogy a december végi vonalzonalitás változatlan formában fennállt volna február közepéig, végéig. Ez utóbbi mondatomat kétszer, pirossal vésem alá."
Attól még, hogy nem marad egész télre jellemzõ a zonalitás, még nem álltak elõ a hideg, havas idõ feltételei a Kárpát-medencében. Le is írod utána, hogy mitõl tartasz, amelyek simán bekövetkezhetnek és akkor annyi az (országos) hóvárakozásoknak.
Regionális ill. rövid idõszakokra beköszönõ havazás nélkül ált. nem múlik el a tél, de hogy ez országos szinten és hosszabb ideig megmaradva bekövetkezzen, már sok minden kell. Ebbõl a szempontból nem egy álom terület az ország, jobb ha ezzel mindenki tisztában van, még ha vannak jobb (tartósan havasabb) évek is.
Engem szerencsére már nem lomboz le annyira, mert elmegyek a hóhoz, ha házhoz jön, ha nem...
Attól még, hogy nem marad egész télre jellemzõ a zonalitás, még nem álltak elõ a hideg, havas idõ feltételei a Kárpát-medencében. Le is írod utána, hogy mitõl tartasz, amelyek simán bekövetkezhetnek és akkor annyi az (országos) hóvárakozásoknak.
Regionális ill. rövid idõszakokra beköszönõ havazás nélkül ált. nem múlik el a tél, de hogy ez országos szinten és hosszabb ideig megmaradva bekövetkezzen, már sok minden kell. Ebbõl a szempontból nem egy álom terület az ország, jobb ha ezzel mindenki tisztában van, még ha vannak jobb (tartósan havasabb) évek is.
Engem szerencsére már nem lomboz le annyira, mert elmegyek a hóhoz, ha házhoz jön, ha nem...
Ironizálni persze lehet (sõt muszáj is), de ha figyelmesen elolvastad írásomat, nyilván látod, hogy itt nem az intervallum önkényes tologatásáról van szó azért, hogy mégis nyerõnek láttassam a DAI-t.
Amit leírtam,légkörfizikailag "megalapozott gyanú", hogy ezzel büntetõjogi terminussal éljek.
Természetesen az intervallum kijelölésének problematikája a másik oldalra, azaz szeptemberre is érvényes: ez a kijelölés is kissé önkényes.
Persze, a tudományban világosan ki kell jelölni az efféle határokat az összahasonlíthatóság érdekében.
De tudnunk kell, a "beskatulyázás" mindig magában hordozza a nyári hónapok példáján bemutatott hibalehetõséget.
Amit leírtam,légkörfizikailag "megalapozott gyanú", hogy ezzel büntetõjogi terminussal éljek.
Természetesen az intervallum kijelölésének problematikája a másik oldalra, azaz szeptemberre is érvényes: ez a kijelölés is kissé önkényes.
Persze, a tudományban világosan ki kell jelölni az efféle határokat az összahasonlíthatóság érdekében.
De tudnunk kell, a "beskatulyázás" mindig magában hordozza a nyári hónapok példáján bemutatott hibalehetõséget.
Általában egy része a Velencei-tóra, illetve az az melletti földekre megy. Este 1/25 és 6 között repülnek vissza. Dec. 27-én voltam egész nap a Velencei tavon horgászni és az ottani horgászok mesélték, hogy a ludak óramû pontossággal indulnak esténként. Este lett és tényleg hallottuk a gágogást a fejünk felett.
Szóval, a DAI-t fentiek tükrében kellene vizsgálni, és intervallumát a természetes folyamatokhoz szabni. Javasolhatnám a nov. 20-tól dec. 20-ig terjedõ idõszakot, Kora Téli Anomália Index néven.
Óriási!
Óriási!
Itt Budaörsön ragyog a nap, pedig a mûholdkép alig változott tegnap óta, amikor végig köd és borultság volt. A hõmérséklet is mindjárt kellemesebb.
Kénytelen vagyok tollat (pontosabban billentyûzetet) ragadni, mert úgy látom, nem kevesen teljesen helytelenül értelmezik a tél közepi zonalitást.
Mindenekelõtt ismételten leszögezem, hogy nagyon gyakori jelenségrõl van szó: legalább annyi (ha nem több) közepén enyhe, "lyukas" télre emlékszem vissza, mint ünnepek környéki zimankót, fagyot-havat hozóra. Igaz, hogy idén a szûken vett karácsony rekordközeli enyheséget produkált, azonban ettõl eltekintve semmi sincs a mostani felállásban, amitõl meg kéne lepõdnünk.
Azt a gyászos hangulatot sem egészen értem, ami jelenleg a télkedvelõ kollégák körében tapasztalható. Tegnapelõtt bezzeg felcsillant a remény, vidám lett a fórum az ECMWF által kilátásba helyezett skandináv AC miatt! Mára pedig újra a teljes letargia...
Nem kellene, hogy így rángassák ide-oda az emberek hangulatát az egymást követõ, változó modellfutások. Nem kellene, fõleg azért, mert a minket most érdeklõ január közepi idõszak nincs is még a modellek látókörében.
Azt tudomsul kell venni, hogy a tartós tél közepi zonalitás sokáig reménytelennek tûnik. Egyik cikloncsalád a másikat követi az Atlanti-óceánról, és rövid ideig sem tud északi, északkeleti áramlás kialakulni, mely telet hozhatna. Bizony elõfordul, hogy 3-4 hétig sincs értelmes hidegelárasztás nálunk, észak kapuját mintha bezárták volna...
De tudnunk kell, hogy amennyire megdönthetetlennek látszik most ez az áramlási éra, éppolyan biztos (pardon: nagyon valószínû...) annak megdõlése a tél második felében. Egyetlen -hangsúlyozom- egyetlen olyan télre sem emlékszem közel 40 évre visszamenõleg, hogy a december végi vonalzonalitás változatlan formában fennállt volna február közepéig, végéig. Ez utóbbi mondatomat kétszer, pirossal vésem alá.
A zonális éra megszûnésének valószínû oka az, hogy a tél második felében már az alacsonyabb szélességek is lehûlnek, ezért csökkenõ hõkontraszttal, csökkenõ nyomásgradienssel számolhatunk. Amellett épp ilyenkor éli virágkorát a szibériai téli légnyomás-maximum,
E kettõ együttes hatására a nyugati áramlási szalag lelassul és behullámzik felettünk, beáll a blocking.
Semmi okunk sincs feltételezni, hogy ez idén másképp történjen. A magam részérõl pillanatig sem tartok attól, hogy elmarad a cirkulációs átrendezõdés.
Amitõl ellenben kicsit félek -mert a múltban gyakran elõfordult, végképp tönkretéve a telünket- az két dolog.
Az egyik, hogy a roppant nagy zonális áramlási hajlam következtében a kialakuló blocking nem tud kompletté válni. Blockingba hajló félblocking fejlõdik ki fõként február elsõ felében, poláris-maritim légtömegek ismételt beáramlásával. Ezek azonban igazi kemény, havas telet nem hoznak: szeles, hózáporos, mérsékelten hideg-mérsékelten enyhe ilyenkor a tél vége.
A másik rossz lehetõség, hogy a kimélyülõ Rossby-hullám olyan pozicióba kerül ránk nézve, hogy a hideg keletre szakad. Mi csak gyenge beszivárgást kapunk a Kárpátokon át, az Al-Dunán keresztül. Érdekes módon igazán enyhe telek vége felé ez a két helyzet gyakran egymást követi.
Egyelõre ne gondoljunk ezek egyikére sem -valószínûbb, hogy a makrocirkulációs korszakváltás eljön január közepe felé, legkésõbb második felében. Jó jelnek értékelem az utóbbi napok gyors, kiadós légnyomás-csökkenését, mert lappangó meridionálisba forduló, teknõsödõ hajlamot látok benne.
DAI-ról: többen bukásról beszélnek, és az okokat vizsgálnák. Szimpatikus elhatározás -ezért én is felhozok egy lehetséges okot, melyre meggyõzõdésem szerint senki sem gondolt (legalábbis nem írta meg)
Arról van szó, hogy a DAI beválását vizsgálva természetesen a decemberi középhõmérsékletet vesszük figyelembe. Viszont a dec. 1-tõl dec. 31-ig terjedõ intervallum önkényes emberi konstrukció a légköri folyamatokhoz viszonyítva.
Hasonló a helyzet rekordmeleg nyári hónapok esetén. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy ugyanaz a hõhullám a hónap közepén, vagy a végén érkezik-e. Ez utóbbi esetben ugyanis a forró idõszak egy része átcsúszik a következõ hónapra, és kapunk 2 magas középhõmérsékletû, de nem szélsõségesen forró hónapot az egy rekordmeleg helyett.
Most is, ha csak dec. 20-ig néznénk a középhõmérsékletet, mondhatnánk, hogy a DAI jól bevált. Azonban közbejött a nagyon gyakori karácsonyi zonalitás, enyhülés. Ez a tél következõ etapját jelenti, s a DAI nyilván nem erre, hanem az elõzõ, kora téli etapra vonatkozik.
Nézzük meg kissé közelebbrõl ezeket a szakaszokat. A csökkenõ besugárzás miatt a tél felé haladva elõször nyilván a könnyen lehûlõ eurázsiai szárazföld válik hidegebbé, míg az észak-atlanti térség viszonylag enyhe marad. (Itt jön a képbe a DAI szibériai hófelhalmozódást reprezentáló eleme) Tehát, a közelünkben jön létre megfelelõ hõkontraszt és hidegleszakadás.
Talán ennek a következménye a nálunk igen gyakori késõ novemberi, kora decemberi téli epizód.
A napforduló környékén viszont az észak-atlanti térség (Grönland, arktikus szigetvilág, Hudson-öböl) is nagyon lehûl, és a hideg leszakad az óceánra. Ez természetesen rendkívül felerõsíti a ciklontevékenységet az izlandi térségben, mely ránk nézve nyugati, délnyugati áramlással jár (karácsonyi enyhülés)
Más kérdés, hogy jó teleken, mikor az északkelet-európai hidegfelhalmozódás is erõs, ez a nyugati légpálya hamarosan görbül, lefûzõdik. S mi már január elsõ dekádjában megkapjuk soron következõ hidegelárasztásunkat.
Szóval, a DAI-t fentiek tükrében kellene vizsgálni, és intervallumát a természetes folyamatokhoz szabni. Javasolhatnám a nov. 20-tól dec. 20-ig terjedõ idõszakot, Kora Téli Anomália Index néven.
Mindenekelõtt ismételten leszögezem, hogy nagyon gyakori jelenségrõl van szó: legalább annyi (ha nem több) közepén enyhe, "lyukas" télre emlékszem vissza, mint ünnepek környéki zimankót, fagyot-havat hozóra. Igaz, hogy idén a szûken vett karácsony rekordközeli enyheséget produkált, azonban ettõl eltekintve semmi sincs a mostani felállásban, amitõl meg kéne lepõdnünk.
Azt a gyászos hangulatot sem egészen értem, ami jelenleg a télkedvelõ kollégák körében tapasztalható. Tegnapelõtt bezzeg felcsillant a remény, vidám lett a fórum az ECMWF által kilátásba helyezett skandináv AC miatt! Mára pedig újra a teljes letargia...
Nem kellene, hogy így rángassák ide-oda az emberek hangulatát az egymást követõ, változó modellfutások. Nem kellene, fõleg azért, mert a minket most érdeklõ január közepi idõszak nincs is még a modellek látókörében.
Azt tudomsul kell venni, hogy a tartós tél közepi zonalitás sokáig reménytelennek tûnik. Egyik cikloncsalád a másikat követi az Atlanti-óceánról, és rövid ideig sem tud északi, északkeleti áramlás kialakulni, mely telet hozhatna. Bizony elõfordul, hogy 3-4 hétig sincs értelmes hidegelárasztás nálunk, észak kapuját mintha bezárták volna...
De tudnunk kell, hogy amennyire megdönthetetlennek látszik most ez az áramlási éra, éppolyan biztos (pardon: nagyon valószínû...) annak megdõlése a tél második felében. Egyetlen -hangsúlyozom- egyetlen olyan télre sem emlékszem közel 40 évre visszamenõleg, hogy a december végi vonalzonalitás változatlan formában fennállt volna február közepéig, végéig. Ez utóbbi mondatomat kétszer, pirossal vésem alá.
A zonális éra megszûnésének valószínû oka az, hogy a tél második felében már az alacsonyabb szélességek is lehûlnek, ezért csökkenõ hõkontraszttal, csökkenõ nyomásgradienssel számolhatunk. Amellett épp ilyenkor éli virágkorát a szibériai téli légnyomás-maximum,
E kettõ együttes hatására a nyugati áramlási szalag lelassul és behullámzik felettünk, beáll a blocking.
Semmi okunk sincs feltételezni, hogy ez idén másképp történjen. A magam részérõl pillanatig sem tartok attól, hogy elmarad a cirkulációs átrendezõdés.
Amitõl ellenben kicsit félek -mert a múltban gyakran elõfordult, végképp tönkretéve a telünket- az két dolog.
Az egyik, hogy a roppant nagy zonális áramlási hajlam következtében a kialakuló blocking nem tud kompletté válni. Blockingba hajló félblocking fejlõdik ki fõként február elsõ felében, poláris-maritim légtömegek ismételt beáramlásával. Ezek azonban igazi kemény, havas telet nem hoznak: szeles, hózáporos, mérsékelten hideg-mérsékelten enyhe ilyenkor a tél vége.
A másik rossz lehetõség, hogy a kimélyülõ Rossby-hullám olyan pozicióba kerül ránk nézve, hogy a hideg keletre szakad. Mi csak gyenge beszivárgást kapunk a Kárpátokon át, az Al-Dunán keresztül. Érdekes módon igazán enyhe telek vége felé ez a két helyzet gyakran egymást követi.
Egyelõre ne gondoljunk ezek egyikére sem -valószínûbb, hogy a makrocirkulációs korszakváltás eljön január közepe felé, legkésõbb második felében. Jó jelnek értékelem az utóbbi napok gyors, kiadós légnyomás-csökkenését, mert lappangó meridionálisba forduló, teknõsödõ hajlamot látok benne.
DAI-ról: többen bukásról beszélnek, és az okokat vizsgálnák. Szimpatikus elhatározás -ezért én is felhozok egy lehetséges okot, melyre meggyõzõdésem szerint senki sem gondolt (legalábbis nem írta meg)
Arról van szó, hogy a DAI beválását vizsgálva természetesen a decemberi középhõmérsékletet vesszük figyelembe. Viszont a dec. 1-tõl dec. 31-ig terjedõ intervallum önkényes emberi konstrukció a légköri folyamatokhoz viszonyítva.
Hasonló a helyzet rekordmeleg nyári hónapok esetén. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy ugyanaz a hõhullám a hónap közepén, vagy a végén érkezik-e. Ez utóbbi esetben ugyanis a forró idõszak egy része átcsúszik a következõ hónapra, és kapunk 2 magas középhõmérsékletû, de nem szélsõségesen forró hónapot az egy rekordmeleg helyett.
Most is, ha csak dec. 20-ig néznénk a középhõmérsékletet, mondhatnánk, hogy a DAI jól bevált. Azonban közbejött a nagyon gyakori karácsonyi zonalitás, enyhülés. Ez a tél következõ etapját jelenti, s a DAI nyilván nem erre, hanem az elõzõ, kora téli etapra vonatkozik.
Nézzük meg kissé közelebbrõl ezeket a szakaszokat. A csökkenõ besugárzás miatt a tél felé haladva elõször nyilván a könnyen lehûlõ eurázsiai szárazföld válik hidegebbé, míg az észak-atlanti térség viszonylag enyhe marad. (Itt jön a képbe a DAI szibériai hófelhalmozódást reprezentáló eleme) Tehát, a közelünkben jön létre megfelelõ hõkontraszt és hidegleszakadás.
Talán ennek a következménye a nálunk igen gyakori késõ novemberi, kora decemberi téli epizód.
A napforduló környékén viszont az észak-atlanti térség (Grönland, arktikus szigetvilág, Hudson-öböl) is nagyon lehûl, és a hideg leszakad az óceánra. Ez természetesen rendkívül felerõsíti a ciklontevékenységet az izlandi térségben, mely ránk nézve nyugati, délnyugati áramlással jár (karácsonyi enyhülés)
Más kérdés, hogy jó teleken, mikor az északkelet-európai hidegfelhalmozódás is erõs, ez a nyugati légpálya hamarosan görbül, lefûzõdik. S mi már január elsõ dekádjában megkapjuk soron következõ hidegelárasztásunkat.
Szóval, a DAI-t fentiek tükrében kellene vizsgálni, és intervallumát a természetes folyamatokhoz szabni. Javasolhatnám a nov. 20-tól dec. 20-ig terjedõ idõszakot, Kora Téli Anomália Index néven.
Itt ma is igazi tavaszi idõvel indult a nap, a madarak csicseregnek a nap hétágra süt.. A hõmérséklet is 7,4 fokra felment, tehát ma se maradt el a tavasz... a rügyek nagyon kövérek, és híznak egyre több fán, a gesztenye és jegenye fákon hatalmas rügyek vannak, ha így menne sokáig, ki is pattannának.. Gyenge DNY-i szél van.
Itt felénk is ez a helyzet. Reggel óta, hol vékonyabb a ködréteg, hol vastagabb.
Amikor elvékonyodik, nyílt köd van, sõt a Napot is láttam ma reggel, amikor bezáródik akkor komorabb a hangulata az idõjárásnak. Most ép nyílik megint, de a magasban a felhõk érkeznek lassan.
Amikor elvékonyodik, nyílt köd van, sõt a Napot is láttam ma reggel, amikor bezáródik akkor komorabb a hangulata az idõjárásnak. Most ép nyílik megint, de a magasban a felhõk érkeznek lassan.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Melegfront hoz havazást, ónos esőt, fagyott esőt és enyhülést is
Időjárás-változás | 2026-01-11 10:28
Szabályzat