Meteorológiai társalgó

Váraljamet budapesti adatsorában 4 olyan év is akad, amikor a március átlaghõmérséklete a januári alatt végzett. Ez nem is olyan kevés 234 év alatt, igaz mindegyik elég régen volt. Sorrendben 1796, 1808, 1804 és 1845 volt ilyen.

Plusz két esetben 1 fokon belüli volt a különbség január javára, ebbõl az egyik "viszonylag" közel volt a jelenhez, 1944-ben történt mindez (+1,6/+2,2). Ez a megelõzõ 30 évhez (-1,7/+5,2) képest 3,3 fokos pozitív anomáliát jelentett januárban és 3 fokos negatív anomáliát márciusban.

Január:

absz. Tmin: -5,3 fok.
absz. Tmax: +13,2 fok.
átlagos Tmin: +0,2 fok.
átlagos Tmax: +5,6 fok.
Fagyos nap: 15 db.
Téli nap: 0 db.
Csapadék: 22 mm.
Havas nap: 4 db.
Hótakarós nap: 3 db (max: 6 cm).
Uralkodó szélirány: ÉNy-i.

Március:

absz. Tmin: -4,5 fok.
absz. Tmax: +8,9 fok.
átlagos Tmin: +0,6 fok.
átlagos Tmax: +6,0 fok.
Fagyos nap: 9 db.
Téli nap: 0 db.
Csapadék: 118 mm.
Havas nap: 14 db.
Hótakarós nap: 1 db (max: 13 cm).
Uralkodó szélirány: ÉNy-i.

Nem meglepõ módon a január nagy része északi zonalitással telt. Néha a frontok felkavarták nálunk is az állóvizet, de jobbára AC alatt pihentünk. Link A hónap elsõ felében befigyelt pár izgalmasnak tûnõ hidegöblítés, de ezek nagyrészt szárazon, ÉK felõl mentek végbe. Link

Hónap végén volt a legmelegebb, ami folytatódott február elején is, akkor már +15 fok is elõfordult! Link Aztán egycsapásra megváltozott minden. Link És mi lett belõle! Link Link Elég klasszikus felállás. Link Link

Nem csoda, hogy a február jóval hidegebb lett a januárnál, bár nem igazán volt extrém. Ahhoz több csapadék kellett volna. Azért akadtak kemény napok.

No de márciusban beindult a csigagyár. A mi csigagyárunk. Link Link Link Link

Napsütéses órák száma: 86/68/86. Január = március, durva.

Ezt nem lehetett kihagyni

Ezeket fejbõl is tudod, vagy azért néha írásos anyagra is támaszkodsz?
És miféle könyv...?

Jaj te milyen gonosz vagy, hogy a tutifrankó állításokat tényekkel cáfolod. Nem is értem hogy mered venni ehhez a bátorságot és az energiát

Nekem 1990-tõl vannak saját méréseim, oylan, hogy a január melegebb lett volna, mint a március, oylanra nem emlékszem, olyanra viszont többször is, hogy a március hidegebb, mint a február, illetve olyanra, hogy az adott hónap eleje és vége cserélõdött fel: azaz az átlaghõmérséklet a csökkenés helyett nõtt (pl tavaly október) illetve a növekedés helyett csökkent: tavaly március és május is)

Na de könyv, az mikor fog megjelenni ezekbõl? Szívesen állnék sorba érte!

Tegnapi nap után elgondolkoztam de ezt nem lehet kihagyni:-)

Nálunk gyakran elõfordul, olyan, hogy decembernél hidegebb a március de elõfordult már pl olyan, hogy januárnál hidegebb a március nem is egyzser.
1780 óta
1796, 1804, 1845 és 1944 ezekben az években március bizony hidegebb volt mint január.
Sõt 1795-96-os szezonban a március volt a tél leghidegebb hónapja. Ezek fõvárosi adatok országosan is elõfordult regionális szinten más években is, sajnos ahhoz több gyûjtés kell, hogy nagyobb képet kapjak. így állok egyelõre:-) De amiket leírtam azok nagyjából országos szinten is megállják a helyüket. Olyan sokat van, hogy február enyhébb a márciusnál. Nyári idõszakban is találunk, hogy a nyár legmelegebb hónapja május vagy szeptember, õszi a tavaszi hónapok is felcserélõdhetnek. De tél és a nyár ebbõl is legszélsõségesebb. A legextrémebb amit beszéltünk már, hogy 1926-ban a nyár legmagasabb hõmérséklet április 26-án volt 33,6 fokkal Debrecenbõl, igaz ekkor természetesen nem ez volt a legmagasabb havi közép a nyári idõszakban.
Ha egy tél enyhe nem jelenti azt, hogy márciusban ne lenne nagy havazás és zord hideg igaz kisebb az esélye de mint látjuk van rá példa.
Sõt egy másik extrém példa 1913-ben április 12-én alakult a ki a fõvárosban és gyakorlatig az egész Dunántúlon a legvastagabb hótakaró, úgyhogy egész télen alig volt havazás, és április közepén sokfelé voltak 10-30 cm vastag havak hófúvások a Bakonyban 1,5 méteres torlaszokkal. A fõvárosból is 5 hótakarós napot jelentettek és 12 cm vastag maximális havat.
1938-ban március melegebb volt mint április, és még sorolhatnám volt minden minta a búcsúban hazánk éghajlat bizony nagyon színes:-)

Amennyire tudom, a modellezés jelenleg elérte a saját határait. Bár korábban is igaz volt, hogy az elõrejelzések jelentõsen csak a mérõhálózat illetve a mérések gyakoriságának növelésével érhetõ el, azt gondolom, hogy mára ténylegesen is elkerülhetetlenné vált. Közismert tény, hogy Oroszországban, Mongóliában, vagy Kazahsztánban borzasztó ritka a mérõhálózat. Ezek sûrítése viszont elengedhetetlen az elõrejelzések tovább pontosításában. Gondoljatok csak a termikus AC fizikai paramétereire! Hogyan is lehetne megfogni a keleti hidegbetöréseket, ha tõlünk keletre 500-1000 kilométerenként van egy állomás?

Természetesen nem vitatom, hogy a fejlõdés vérrel-verítékkel lehetséges csak, de néha úgy érzem, hogy a meteorológia továbbfejlõdését aligha várhatjuk a modellek továbbfejlesztésétõl.

"Hol kell hogy erõsen enyhe legyen a tél, honnan kell, hogy berobbanjon a tavasz?"

Igen, azt nem tettem hozzá, hogy Európa nagyrészére értettem, nem csak a kis országunkra.

" Melyik tengerek, melyik szárazföldek, mert hogy a tõlünk észara levõ tengereket kicsit messzinek találom, hogy ránk bármi félle hatással legyenek"

Nyugati és a Földközi-tenger.

"a délieken, pedig nem gyakori tudtommal az olyan mennyiségû, és annyira tartós hideg felhalmozódás, hogy az akár évszaknyi, akár havi anomália növekedést eredményezzen."

Azt én sem mondam, hogy gyakori lenne, én eleve nem is egy átlagos télrõl beszéltem. Szerintem egyátalán nem mindegy, hogy a földközi tenger mondjuk 5 fokkal melegebb vagy hideggebb az átlagtól tavaszkezdéskor. A meleg levegõ rengetegszer jön elõoldali helyzetben dél felõl, ilyenkor a földközi tenger és a fölötte lévõ levegõ hõmérséklete igenis sokat számít.

" A szárazföldek léghõmérsékletét, sem lehet szerintem Európára kivetíteni, persze ránk gyakorolt hatását évszaknyi távlatban, hisz attól hogy nálunk kissé pozitív a tél...(eddig,meg még kitudja meddig, lehet keddig), attól még pl a Finneknél, de mondhatnék sokféle országot, lehet erõsen negatív anomália xy berendezkedések esetén."

Ebben igazad van, rosszul fogalmaztam, az átlagot valószínûleg nem lehet, viszont az sem mindegy, hogy a tél vége felé milyen hõmérsékletek uralkodna Európában, ha például Európa szerte hideg az idõ, a talaj is át van hülve, akkor nyílván nehezebb a melegnek bevennie az országot, mint egy már amúgy is langymeleg Február után.

" volt már nem is egy olyan alkalom, hogy zord télbõl enyhe tavaszba csöppentünk, igény esetén megkeresem, ha pedig tartós, kellõen az általában déli, délnyugati áramlás, szerintem mindegy,
hogy talaj közelben milyen a T-akt, hisz maximum órákat nyújt a melegedési folyamaton, de nem mérsékli, nem gyengíti"

De, szerintem mérsékel rajta/gyengíti, persze itt most nem egy inverziós helyzetre értem, amikor csak az alsó néhány száz méteren van hideg, felül meg +7 fokkok, hanem egy igazi kontinentàlis hideg légtömeget. Példát pedig nem kell írnod, tudok én is fejbõl egy pár esetet (jellemzõen Karácsonykor), amikor nagy hideget nagy enyhülés követett, de figyelem, én nem azt mondtam hogy ez megállítja a meleget, hanem hogy mérsékli/gyengíti, mert ha ugyanez a meleghullám mondjuk 0 fok körüli hõmérsékletekbe ütközne, nagyobb meleget tudna okozni.

Igen, én emlékszem még csak pár éve vagy csak 10-15 évvel ezelõttre, amikor a pár napnál távolabbra alig sikerült jó elõrejelzést készítenie a modelleknek/elõrejelzõknek.

Viszont én a gondot ott látom, hogy pont a leglényegesebb folyamatoknál (frontok, ciklonok) és legfontosabb eseményeknél (zivatar, havazás, ónosesõ) csökken radikálisan a beválás a kívánatos idõtáv alá, egy hótakaró vastagságot még 1 napra elõre is igen nehezen találnak el.

De persze ezen nincs mit csodálkozni, hiszen ezek a folyamatok a legérzékenyebbek a kezdeti feltételekre, de számomra is látványos volt a fejlõdés az utóbbi idõkben.

Köszönöm ezt akartam írni koczkásnak. Derick is ezt írta kb.

Köszi a képeket! Ha hazamegyek biztos hogy felmegyek én is, mostanában amúgy is szokásommá vált, mikor néha napján sikerül hazaszakadnom.

met4ever: Hosszútávú elõrejelzés témában nem a kutatást magát tartom rossz iránynak, hanem azt, hogy ebbõl a nagyközönség számára bármit is "kiadjunk", mert itt egyelõre még nem tartunk. Nem beszélve arról, hogy amíg a valószínûség fogalmával nincs tisztában valaki, addig ilyen elõrejelzést esélye sincs helyesen értelmezni.

Fõként, hogy a médiiijabetyárok úgy közvetítenek sokszor, hogy egy adott valószínûségbõl, konkrét végkimeneteleket, sõt, olykor következményeket , nem egy esetben pedig, saját "költõi" szárcsapkodásaikkal egészítik ki. sok sok pénzért, na ha fölöslegesen kidobott pénzrõl van szó akkor pl ezeknek a fizetésén is lehetne spórolni.

"Ha ugyanis a 7-10 napos intervallumon túl már nem láthatóak a makrofolyamatok sem, valóban felmerül a kérdés, hogy akkor minek öntik ki azt a rengeteg pénzt az ablakon, ami ezeknek a pocsék elõrejelezéseknek az elkészítéséhez szükséges."

Azért ez koránt sem ilyen egyszerû. Vannak teljesen elméleti levezetések a légköri folyamatok elõrejelezhetõségérõl, illetve van az ebben az értelemben vett "gyakorlati oldal", a modellezõk, akik megpróbálnak a légkört minél jobban leíró modelleket fejleszteni és ezeket folyamatosan ütköztetve a valósággal ebbõl következtetéseket levonni arról, hogy mit lehet és mit nem.
Ez nem megy egyik percrõl a másikra, több évtizedes fejlesztésekrõl van szó, és senki sem garantálhatja a jövõbeli jelentõs eredményeket. Ezek a fejlesztések jelentõsen túlmutatnak a középtávú idõjárás modellezésen, mert itt már csatolt légkör-óceánmodellekrõl van szó, mert ezen az idõskálán már az óceáni folyamatok sem hanyagolhatók el.
Egyébként nincs túl sok központ, mely komolyabban foglalkozik hosszútávú modellezéssel (a jelentõsebbek: ECMWF, Met Office, NCEP), az egyes met. szolgálatok pedig ezen modellek kimeneteit kapják meg, s értelmezhetik azokat.

Amit feszegetsz pénzügyi támogatás ügyben, az a kutatás, mint olyan támogatását kérdõjelezi meg. Akarjunk-e fejlõdni? Ha nem garantált eleve a siker, akkor neki se kezdjünk...?

A középtávú elõrejelzések lassú fejlõdése jó példája annak, hogy érdemes volt erre áldozni. Egy gyakran bemutatott ábra: Link (7. oldal tetején), arról, hogy az elõrejelzések nagy térskálán hanyadik napig tekinthetõek megfelelõnek (megfelelõség itt a legalább 80%-os anomália korrelációval van definiálva). Ez az ECMWF modell esetén az 500 hPa-os geopot. mezõre az ábra szerint a 80-as évek közepén átlagosan még csak 4,5 nap körül volt, manapság pedig már a 7. napot közelíthetjük (12 hónapos mozgó átlag), sõt havi átlagban nyáron a 8. nap is összejöhet.
Az ábrán nem látszik a modell elsõ 10 évének teljesítménye (1975-85), ami biztosan sokkal rosszabb volt, nem beszélve az 50-as, 60-as évekbeli korai próbálkozásokról.

Nos, megérte pár évtizedet belefeccölni?

Hosszútávú elõrejelzés témában nem a kutatást magát tartom rossz iránynak, hanem azt, hogy ebbõl a nagyközönség számára bármit is "kiadjunk", mert itt egyelõre még nem tartunk. Nem beszélve arról, hogy amíg a valószínûség fogalmával nincs tisztában valaki, addig ilyen elõrejelzést esélye sincs helyesen értelmezni.

Klassz képek!

A víz elkezdett dolgozni, de nem a Kárpát-medencében.

1 is elég, ha hiteles ember adja

13,2 fok van, élénk délnyugati szél, valami csodálatos idõ

Csepereg az esõ már egy ideje, nem szitálás, normál esõcseppek

Mindkét "királyi" modell továbbra is azt mutatja, hogy JELENTÕSEN átrendezõdik a cirkuláció Európa fölött jövõ hét közepétõl. Észak, Északkelet-Európában erõsen megnövekszik a légnyomás, ezzel párhuzamosan a mediterrán térségben ciklontevékenység indul.
Fentiek legalábbis a LEHETÕSÉGÉT megadják egy komolyabb idõfordulatnak, az idõjárás télire váltásának nálunk is.
Egy ilyen fejleménynek az a tény is hihetõséget kölcsönöz, hogy a zonális télközép után nagyon sokszor január második felére, vagy harmadik harmadára jött meg a blockinghelyzet, nyomában a hideggel a múltban is.
Viszont ilyenkor általában nem egycsapásra, hanem fokozatosan következik be a lehûlés -az elsõ lépések semmitmondóak, kiábrándítóak lehetnek. Meg kell fontolnunk azt is, hogy szkanderezõ, ütközõzónás alapfelállás lesz, a leginkább instabil, legnehezebben prognosztizálható helyzet. Nem véletlen a modellek csapkodása, ami a ránk vonatkozó hõmérsékletet, csapadékot illeti.
Viszont annál stabilabb az észak-európai blocking kilátása, s ez a lényeg.
Emlékezzünk Navarrone ágyúira: megtörtént a "robbanás", de a gát nem omlott össze (gyászolunk...)
Viszont még csak most kezd dolgozni a víz!

+1 (illetve +1000, csak azt nem lehet )

Sajnos hiába mondja el ezerszer az ember, hogy ezeknek az arányosításoknak semmi értelme és csak a szenzációhajhászás és nagyotmondás a céljuk.

Bárki, aki minimálisan ért a meteorológiához, az tudja, hogy abszolút hiteltelen állítások ezek és csak önmagát teszi nevetségessé, aki ilyeneket jelent ki, hogy ha januárban 5 fok lesz az átlag és márciusban ennek 4-szerese szokott lenni, akkor idén 20 fok lesz, júniusban meg 60 fok.

Gyakorlatilag két hét után törlõdik az idõjárás "memóriája", a hosszabb távú kapcsolatok meg valami 3., 4. összetett közös okra vezethetõk vissza, nem pedig az egyenes arányosságra.

Csak sajnos sokan nem látnak tovább az "1 tyúk 1 nap alatt 1 tojást tojik, akkor hány tyúk hány nap alatt hány tojást tojik " szinttû összefüggéseken.

12 fok van. Újvidék meg 15. Ennyire nem számítottam.

Szép napot! Csütörtökön felbuzdulva a számtalan szebbnél szebb képen amit készítetettek a hidegpárnáról, én is felmentem a pécsi Tv-toronyba, hogy megcsodáljam ezt a jelenséget. Azóta is a hatása alatt vagyok, alig akartam lejönni, felejthetetlen élmény volt. Készítettem pár képet, igaz nem vagyok egy fotómûvész, de hátha valakit érdekel.
A toronyból észak: Link majd pedig nyugat felé: Link
Jobb oldalon a Jakab-hegy: Link itt pedig a háttérben a Zengõ és a Hármas-hegy a felhõk felett: Link
Folyamatosan változott a ködhatár: Link Link
A gerinc: Link
Nagyon szép volt a hullámzás, néha hatalmas tarajos hullámok keletkeztek a felhõtengeren: Link
Lassan elérkezett a naplemente: Link Link amit én irányítottam: Link

Derick írta még pár éve, hogy a hosszú távú szezonális nyers modell kimeneteleket rosszul értelmezzük. Nagy léptékû dolgokról van szó és csak a tendenciát, vagy például a pozitív anomáliára való hajlamot kell figyelembe venni. Illetve valószínûséget mutat kizárólag. Most nem tudom pontosan vissza adni mit írt de õ magyarázta mikor salek állandóan linkelte a cfs-t. Abban az idõben nagy viták voltak itt ezekrõl a dolgokról.

Stabilitásban nincs is különbség...
Minden attól függ, hogy melyik modell milyen bemeneti értékebõl dolgozik az adott pillanatban (persze modelltõl függõen még ezernyi más dologtól is...)
Ha pl a GFS-t bézzük, jó pár futással ezelõtt még erõsebb brit ciklont, és északabbra lévõ, gyengébb skandi AC-t Link ennek következménye volt, hogy a hidegbõl se a magasban se talajon Link nem jutott elég hideg levegõ ide.
Mostanra annyit változott, hogy jóval délebbre, és keletebbre teszi az AC-t Link a brit ciklon jóval sekélyebb, ha egyáltalán még ott van, és a magasban és talajon is Link szabad útja van a hidegnek hazánk irányába...
Ha megnézzük az ECMWF-et, amit most nem linkelgetek, ugyanez, csak kissé a másik irányba tolódott a dolog.
Kockás is valami ilyesmit próbált érzékeltetni, csak nem linkelve, modellekkel. Alapvetõen egyet is lehetne érteni vele, de a helyzet közel sem mindig ennyire bonyolult, mint ennél a váltásnál. A közép-hosszú távú elõrejelzések is nagyot fejlõdtek az utóbbi hosszú idõszakban, de azt tudomásul kell venni, hogy vannak olyan folyamatok, amit nagy pontossággal lehetetlen a jelenlegi eszközökkel elõrejelezni. Mint ahogy a centizgetés is a lehetetlen kategóriába tartozik mediciklonok elõtt 3-4-5 nap távlatokból...

Bár nem vagyok teljesen kezdõ, de még igazán középhaladó sem a globális témákban, pár dolgot most mégis idéznék, ill. kérdeznék:
"egy erõsen enyhe tél után, nagyobb erõvel tud berobbanni a tavasz"....Hol kell hogy erõsen enyhe legyen a tél, honnan kell, hogy berobbanjon a tavasz?
"Az enyhe teleken ugyan is kevésbé hülnek le a tengerek ill. a szárszföldek, meg persze maga a légtömeg sem mindegy, hogy milyen levegõ tartózkodik Európában"..Melyik tengerek, melyik szárazföldek, mert hogy a tõlünk észara levõ tengereket kicsit messzinek találom, hogy ránk bármi félle hatással legyenek, a délieken, pedig nem gyakori tudtommal az olyan mennyiségû, és annyira tartós hideg felhalmozódás, hogy az akár évszaknyi, akár havi anomália növekedést eredményezzen. A szárazföldek léghõmérsékletét, sem lehet szerintem Európára kivetíteni, persze ránk gyakorolt hatását évszaknyi távlatban, hisz attól hogy nálunk kissé pozitív a tél...(eddig,meg még kitudja meddig, lehet keddig), attól még pl a Finneknél, de mondhatnék sokféle országot, lehet erõsen negatív anomália xy berendezkedések esetén.
"nyílván a -10 fokos hidegnek kell egy jó kora löket meleg, hogy tavasz legyen, de egy átlag körüli hõmérsékletû idõre ugyanaz a légtömeg sokkal magyobb enyheséget produkálna." volt már nem is egy olyan alkalom, hogy zord télbõl enyhe tavaszba csöppentünk, igény esetén megkeresem, ha pedig tartós, kellõen az általában déli, délnyugati áramlás, szerintem mindegy, hogy talaj közelben milyen a T-akt, hisz maximum órákat nyújt a melegedési folyamaton, de nem mérsékli, nem gyengíti Tavasznál ugye napállás is van, meg több tényezõ...stb. Természetesen ok-okozati összefüggések biztos vannak, de fõként, a DAI-DAI-ozás,(én spec. vevõ voltam,vagyok rá) után ami mögött azért háttér áll, nem hiszem, hogy a legszerencsésebb belemenni. Nehogy félre érts, nem kötekedésként reagáltam, engem is érdekelne sok dolog, de inkább ki várom míg valaki felteszi eme kérdéseket. Amiket meg nem tesznek fel, annak utánanézek, vagy mellõzöm.

Az ecm ugyan azt csinálja jelen helyzetben mint a gfs. Nem tudja megfogni mi várható. A fáklya pedig követi a kiugró futásokat. Én most hangsúlyozom ebben a helyzetben nem látok a gfs és az ecm között semmi különbséget stabilitásban. Tegnap az ecm volt télies ma a gfs. Az ecm 180 fokos fordulattal tavaszias idõt támogat, még a gfs szintén 180 fokot fordult télies idõt adva.
A GEM mikor hol jár, ha csak a Szibéria által párnappal ezelõtti futását nézném már meg vettem volna a hómarót, viszont most napernyõre lenne szükség...

Az esélyekbe mindenképp !

Nincsenek sablonok, nincsenek sémák, nincsenek 40 éves megfigyelések, nincs két egyforma szinoptikus felállás.
A hosszútávú elõrejelzõ modellek nem buták, a készítõik nem hülyék, de lássuk már be, hogy a fáklyák 5-10 napra elõre is óriásit változnak, akkor miért gondoljuk, hogy a hosszútávúak jobbak lennének, a indexek nem tévednek?

De tévednek, mert ebben a iszonyúan bonyolult rendszerben egy egészen apró változás alapjában változtatja meg az idõjárásunkat.

Mibõl gondolnánk, hogy a mai, a tegnapi adatokból majd a 30 nappal késõbbi idõjárásra tudnánk elõrejelezni? Persze teljesen jól gondoljuk, de ez a mai adatokból kikövetkeztetett jövõre vonatkozik, a holnapi, a holnaputáni, az egy héttel késõbbi aznapi adatokból, már ugyanarra a napra amire elõzõleg egy héttel terveztek a modellek, egész más végkifejletek lesznek, hiszen közben aprónk tûnõ, de egyébként a légkört órási mértékeben befolyásoló változások történtek.

Szerintem is, ezt én sem tagadtam, csak azt mondtam, hogy az esélyekbe szerintem simán belejátszik az elõzõ hónapok idõjárása, már leírtam, hogy miért.

Egyébként nagyon jó kérdést feszegetsz, ez már nekem is többször eszembe jutott. Ha ugyanis a 7-10 napos intervallumon túl már nem láthatóak a makrofolyamatok sem, valóban felmerül a kérdés, hogy akkor minek öntik ki azt a rengeteg pénzt az ablakon, ami ezeknek a pocsék elõrejelezéseknek az elkészítéséhez szükséges. Mert abban biztos vagyok, hogy ezeket a hosszútávú, meg szezonális elõréket nem társadalmi munkában készítik és legfõképp nem ingyen. Aztán az is lehet, hogy ez is csak egy módszer az ezer közül a lopásra, a közpénzek megcsapolására, lenyúlására.

Igen az ECM fáklya alapján is 18.-án van esély egy alacsonyszintû kontinnetális hideg beszivárgására:
Link

A full min tag -10 fok alá is lemegy:
Miskolcon méginkább.
Link

Te írtál már errõl egy tanulmányt a hosszútávú modellek üzemeltetõinek. Vagy az OMSZ-nek aki szintén készít szezonális prognózisokat. Felkerested már a vezetõket, alapos indokkal, hogy azonnal fejezzék be ebbe a kaotikus rendszerben a távprognózis készítését? Mert ha ekkora felfedezésre jutottál érdemes a szakmai szervekkel is felvenni a kapcsolatot, illetve publikálni elméletedet. Kíváncsian várom. Mindenre nyitott vagyok.

Ebben az esetben egy kérdés maradt. Nem is annyira távoli múltban mindenki aggódott, hogy kiszáradnak a tavak, a Duna sokáig rekord alacsony vízálláson volt. Majd hirtelen mintha valaki megnyitotta a csapokat rekord mennyiségû csapadék következett áradás eredményezve. Miért van ami szintén gyakori, hogy egy melegebb idõszakot egy hidegebb vagy hûvösebb követ? Vagy egy rekord csapadékos idõszak után száraz periódus jött, miért nem átlagos?

+1

Szerintem meg inkább az áramlási képtõl függ,hogy melegebb vagy hidegebb lesz egy idõszak, nem az elõzõ évszaktól!De majd jön lász ,remélhetõleg.

Én szinte biztos vagyok benne, hogy nyár végéig lesz egy átlag alatti hónap. Ha csak 0,1 fokkal, már az is átlag alatti
Mire alapozom, arra amit leírtam. Nincs kristálygömböm, én így gondolom.
Látom Gabikám, kiforgatni azt tudsz

Tavasszal és nyáron pedig általában melegebb van a mostaninál!

Mivel ütközõzónában leszünk, ahogy napok óta látszik nem meglepõ a "billegés".
Míg pl 18.-ra a GFS románia középsõ-északi részére -12:-14 fokot számol:
Link
addig a GEM ugyanekkora +5 fokot ugyanide.
Link

Nos ez 18 fokos eltérés 7 nap távlatában.
A fáklyákat ezért magam részérõl becsapósnak (kivételesen) vélem mármint az alacsony szórásértékeket.

Szerintem lehet, legalább is annyiban biztosan, hogy egy erõsen enyhe tél után nagyobb erõvel tud berobbanni a tavasz, mint egy átlag alatti hõmérsékletû Február után. Az enyhe teleken ugyan is kevésbé hülnek le a tengerek ill. a szárszföldek, meg persze maga a légtömeg sem mindegy, hogy milyen levegõ tartózkodik Európában, nyílván a -10 fokos hidegnek kell egy jó kora löket meleg, hogy tavasz legyen, de egy átlag körüli hõmérsékletû idõre ugyanaz a légtömeg sokkal magyobb enyheséget produkálna.

De ez csak elmélet, azt még egyáltalán nem tudhatjuk, hogy a Február milyen anomáliával fog zárni, Január 20.-tól az erõs hidegbetöréstõl kezdve a tavaszig bármi lehet, Északon, Észak-keleten szép kis hideg halmozódik fel ekkorra, az AO pedig jelzi a hurok lazulást, tehát Január harmadik dekádjában könnyen ránkszakadhat a tél!

Vagy jövõ télen, vagy egy év múlva tavasszal...

2008-2009-ben, 24 hónapból 2! volt átlag alatti

Ilyen nincs hogyha 2 hét melegebb idõ van, akkor 2 hét hideg követi, az idõjárásnak nincs memóriája ! Persze az átlaghoz képest azt lehet mondani hogyha egy idõszak alatt sokkal enyhébb az idõ akkor nagyobb esély van rá, hogy ezt hidegebb idõ kövesse, hogy legalább a klímaátlag közelében zárjon az az évszak.

Olyan hosszútávba lehet gondolkodni, hogy egyszer úgyis megszûnik ez az idõjárási felállás ami most van, és az valószínûleg a hûvösebb idõjárás felé fog billenni. Most csak az a kérdés, hogy mikor. Még most télen, vagy csak tavasszal, vagy csak nyáron, ezt nem lehet tudni.

Olyan nem nagyon hiszem, hogy sok volt, de elméletben azért nem zárható ki teljesen, fõleg egy ilyen január után, mint amilyen az idei lesz nagy valószínûséggel. (Ha csak utolsó héten nem történik valami csoda) Olyan viszont volt még az én emlékeimben is, hogy a február pár tizeddel melegebb volt a márciusnál, mégpedig 1998-ban.

Pedig nem olyan nehéz ügy ez ha csupán a matekot vesszük figyelembe...
A január - március átlaghõmérséklete között mindössze 5-6°C van.
Jelenleg így áll a január: Link
Ha ez folytatódik (és egyelõre nem az látszik, hogy bõdületes hidegelárasztás következne), akkor mindössze egy átlag körüli március kell, és már kész is a januárnálhidegebbmárcius
Persze az idõjárás messze nem csupán matek

Azt nem tudjuk milyen idõ lesz egy hét múlva, nem hogy a hónapokkal késõbbi anomáliáról gondolkodjunk.
Nem is értem, hogy nem lehet belátni, hogy ebben a kaotikus rendszerben mint maga a légkör, csak tippelni lehet a jövõt.